AZ EGYÜTTÉLÉS MEGHÍVÁSÁRA POZSONYBAN JÁRT A FIDESZ—MAGYAR POLGÁRI PÁRT KÜLDÖTTSÉGE
SZABAD ÚJSÁG — 1997. december 9 — NESZMÉRI SÁNDOR
„Polgári fordulatra van szükség a jövő évi választásokon mindkét országban ahhoz, hogy javuljanak a szlovák—magyar kapcsolatok” — jelntette ki Orbán Viktor, a FIDESZ—Magyar Polgári Párt elnöke, aki Németh Zsolt, a párt alelnöke és parlamenti képviselője, valamint Surján László, a Kereszténydemokrata Szövetség elnökének társaságában, az Együttélés politikai mozgalom meghívására járt egynapos látogatáson Pozsonyban.
Orbán Viktor elmondta, a jelenlegi kormányok és kormányfők állátogatásokat tettek, álszerződéseket írtak alá, s alattomos módon azt a látszatot keltették a két ország népében és a nagyvilágban, hogy a két ország között minden a legnagyobb rendben van, baráti a viszony. Ezzel szemben a „történelmi megbékélés helyett a történelmi mélypontot érték el a két nép kapcsolatában”. A fiatal demokraták elnöke szerint a polgári fordulatot követően a jelenlegi szlovákiai és magyarországi ellenzék a nehezebb utat fogja választani: a valós problémák feltárása után valós válaszokat fognak keresni a két nép közeledése érdekében, mert csak ez hozhat valós megbékélést — amit mindkét nép megérdemel.
Orbán Viktor ezen meggyőződését alátámasztották keddi tárgyalásai is, amelyek során véleményt cserélt a Szlovák Demokratikus Koalíció pártelnökeivel, illetve a Magyar Koalíció vezetőivel. A Szlovák Demokratikus Koalíció pártelnökei például arról is biztosították a magyar vendéget, hogy együttműködési szándékuk a Magyar Koalíció pártjaival egyértelmű, elhatározásuk szilárd, s az esetleges vitákat a magyar és a szlovák ellenzék között ilyen megközelítésben kell látni. Orbán Viktor — aki a Magyar Országgyűlés integrációs bizottságának az elnöke is — tárgyalásai tapasztalataként azt is elmondta, meggyőződése, hogy a választások után — amennyiben a már jelzett polgári fordulat bekövetkezik, tehát a jelenlegi szlovák ellenzék győz — Szlovákia lehet az integrációs folyamat nagy meglepetése.
A fiatal — de már tapasztalt — politikus szerint ugyanis Szlovákia a csatlakozási tárgyalások időszaka alatt olyan eredményeket érhet el, amelyek alapján Magyarországgal együtt és egyszerre lesz tagja az Európai Uniónak. A fiatal demokraták látogatásának konkrét eredményei is vannak, ezek közül a legfontosabb, hogy az SZDK pártjaival közös szakértői bizottság folyamatos működtetésében állapodtak meg, amelynek egyik alapvető célja az európai integrációs folyamat tapasztalatainak a kicserélése, illetve — amennyiben Szlovákia a csatlakozó országok élvonalába kerül majd — a közös fellépés a csatlakozási tárgyalásokon a térség érdekeinek erőteljesebb képviselete végett.
Kommentár helyett csak annyit: bár már ott tartanánk!
Szlovákiában tárgyalt tegnap a Fidesz – Magyar Polgári Párt küldöttsége
Orbán fordulatot szorgalmaz
ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS— 1997. november 26
Pozsony. A Fidesz – Magyar Polgári Párt küldöttsége Orbán Viktor elnök vezetésével tegnapi pozsonyi látogatása során megbeszélést folytatott az SZDK vezetőivel: Ján Čarnogurskýval, Ján Langošsal és Eduard Kukannal. Orbán Viktor tájékoztatása szerint szlovák partnereivel az állam-, illetve pártközi kapcsolatokkal és az európai integrációval összefüggő kérdéseket vitatta meg. Sajtóértekezletén közölte, hogy a két ország együttműködése élénkebbé és eredményesebbé válhatna, ha a következő választásokon mindkét országban polgári fordulat következik be. Szerinte a szlovák–magyar kapcsolatok jelenleg a történelmi megbékélés helyett történelmi mélypontra kerültek. „A két miniszterelnök egymásra találása nem azonos a két ország egymásra találásával" – utalt Horn Gula és Vladimír Mečiar tárgyalásaira. A pártközi kapcsolatokat illetően a felek megegyeztek abban, hogy rendszeresítik tárgyalásaikat. „Mindkét részről egymás sikerében látjuk annak lehetőségét, hogy új távlatok nyílhassanak a szlovák–magyar kapcsolatokban" – tette hozzá Orbán Viktor. Valószínűnek nevezte, hogy a luxemburgi csúcson Szlovákia számára kedvezőtlen döntés születik majd. „Előfordulhat, hogy Szlovákiát amiatt nem sorolják be a tárgyalásra érett országok közé, mert nem teljesíti a demokráciával szemben támasztott politikai feltételeket" – mondta. Orbán szerint Magyarországnak nem érdeke, hogy Szlovákia ilyen pozícióban maradjon. Mint mondta, a szlovákiai választásokon bekövetkezendő fordulat ennek a helyzetnek a megváltozását ere dményezhetné, s így Szlovákia előtt is megnyílhatna az Európai Unióba vezető út.
Pozsonyi beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnökével
A Fidesz győzni szeretne
A Fidesz–MPP szerint a nemzeti érdekek hatékony képviselete érdekében radikális kormányváltásra van szükség. A Horn-kabinet politikájáról és ennek következményeiről beszélgettünk Orbán Viktorral, a párt elnökével.
HORVÁTH GABRIELLA — ÚJ SZÓ —1997. november 27
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szerint a NATO-népszavazással véglegesen bezárult Magyarországon a kommunizmus mögötti kapu, s ezzel párhuzamosan kitárultak előtte Európa kapui. Ön is úgy látja, hogy Magyarországon többé nem áll fenn a visszarendeződés veszélye?
Ha a kommunizmust a szovjet befolyási övezettel azonosítjuk, akkor az említett meglátás helyénvaló. A kommunizmussal az a probléma, hogy sokfajta dimenziója és értelmezése lehetséges.
A Fidesz politikusai azzal vádolják a magyar kormányt, hogy indokolatlanul engedékeny a nyugati intézményekkel szemben. Felróják neki például azt, hogy a termőföldtulajdon kérdésében még az EU-ba való belépés előtt megpróbál megfelelni az EU jogrendjének.
Az ellenzék Magyarországon nem akar mást, mint a jelenlegi jogi helyzet fenntartását. Ha a kormány nem terjesztette volna be földtörvény-módosítását, akkor nem volna vita Magyarországon. Tény, hogy a mostani ellentétes az EU-n belüli szabályozással, de egyelőre még nem vagyunk tagja az EU-nak. Ha majd azok leszünk – megfelelő feltételek mellett –, akkor hozzájárulhatunk, hogy a külföldieknek is vásárolhassanak földet. Ez azonban csak 6-7 esztendő múlva lesz esedékes. A gond az, hogy Magyarországon a termőföld ára csupán töredéke a nyugat-európai termőföldáraknak. Mindenhol jó befektetés tizedáron f öldet vásárolni, különösen akkor, ha tízéves távlatban ez az ár garantáltan a tízszeresére nő. Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy egy lassú földáremelkedés útján először meg kell erősíteni a magyar gazdákat és a magyar tulajdonosokat, s a földdel való kereskedést csak azt követően szabad engedélyezni, hogy a magyar és az osztrák földár nagyjából azonos szintre került. Ugyanazon feltételek mellett, ahogy az osztrákok és a németek lehetővé teszik számunkra a földvásárlást. Tehát kölcsönösségi alapon. Szerintünk a kormány előrerohan, és ezzel versenyhátrányba hozza a magyar gazdákat. Mi azt mondjuk: nem kell rohanni, várni kell, amíg az EU tagjává válunk. Nem szabadna a tárgyalások előtt minden ellenszolgáltatás nélkül kielégíteni az unió igényét. Nem kell az unióval állandóan meghátráló pozícióból tárgyalni.
Egy oxfordi előadásában azt modta: az EU lényegében már mindent megkapott Magyarország gazdaságából, amit megkaphatott, anélkül, hogy bármiféle áldozatra kényszerült volna. Kifejtené ezt bővebben?
Arról beszélek, hogy a magyar gazdaság liberalizált gazdaság, tehát az EU-nak a magyar gazdálkodókhoz képest nagyobb tőkeerőt képviselő vállalatai versenyre kelhetnek Magyarországon az itteni üzletemberekkel, a magyar vállalkozásokkal, és jelentős előnyt élveznek velük szemben, mert jelentős tőkével rendelkeznek. A magyar tőkés osztály kialakulása mindössze hétéves múltra tekint vissza, és ez kevés volt ahhoz, hogy megerősödjön. Az eddigi kormányok 90-ig visszamenően számos dolgot tehettek volna a hátrány leküzdése érdekében. Lassabban liberalizálhattak volna, bizonyos szektorokon belül fenntarthatták volna az állami vagy a közösségi tulajdont, bizonyos szektorokon belül a magyar tulajdonnak elsőbbséget adhattak volna, bevezethették volna legalább részlegesen a privatizáció olyan formáját, amely a kisbefektetőknek kedvezett volna, nem pedig a nagy monopóliumok kialakulásának. A magyar hírközlés egy nagy monopólium. Nincs olyan versenyhelyzet, amely a fogyasztók érdekében lefelé szorítaná az árakat, és sorolhatnám tovább azokat a piacgazdaságokban is bevett eszközöket, melyekkel a magyar kormányok nem éltek.
Mi az, amin kormánypozícióból változtatna a Fidesz?
E lehetőségek nagy része most már tárgytalan, mert a liberalizálások megtörténtek, nemzetközi szerződések miatt ezektől visszalépni nem lehet, a privatizált vagyont visszaállamosítani Európában nem szokás, és nekünk sem áll szándékunkban. Tehát a Fidesznek, ha kormányra kerül, azzal kell szembenéznie, hogy az elkövetett hibák nagy része nem javítható ki.
A Fidesz radikális kormányváltásra készül, ám a közvélemény-kutatási adatok szerint ehhez a jelenlegi szövetségeseivel nem lesz elég ereje. Esély van tehát egy Fidesz– FKgP koalícióra?
Mi egyetlen célt tűztünk ki magunk elé: a választások megnyerését. A M agyar Kereszténydemokrata Szövetségnek, a Magyar Demokrata Fórumnak és a Fidesznek abszolút többséget kell szereznie, amire reális esélyünk van. Ha más forgatókönyvben gondolkodunk, legfontosabb célunkat nem tudjuk elérni.
Akkor sem kell más forgatókönyvben godolkodni, ha az ön által felvázolt alternatíva a politikai elemzők többsége szerint nem reális?
A választási kampányban az embernek egyetlen célkitűzés mellett kell haladnia. Minden más forgatókönyv gyengíti az eredmény elérését.
Vízlépcsővita: Orbán Viktor a magyar javaslatról
Meglepetést okozott
ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS — 1997. november 26
Pozsony, Dunaszerdahely. Az Együttélés vendégeként tegnap Pozsonyban tartózkodó Fidesz-küldöttség tagjainak és az SZDK vezetőinek találkozóján közös európai integrációs munkacsoport felállításáról született megállapodás.
Orbán Viktor szerint összehangolhatják az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat, ha a jövő évi választások után kormányra kerülnek. A Fidesz–MPP elnöke nem kívánta kommentálni azt a hágai döntés végrehajtásával kapcsolatos magyar javaslatot, amely a nagymarosi vízlépcső helyett két kisebb duzzasztó építését helyezi kilátásba. A magyar delegáció által hétfőn Pozsonyban előterjesztett javaslat – elmondása szerint – meglepetést keltett pártjában.
„Álláspontunk nem változott. A Duna közös. Legalább a fele jár nekünk. Vissza kell adni, mert a Szigetköznek vízre van szüksége" – mondta.
A szlovák és a szlovákiai magyar ellenzéki erők tárgyalásaival kapcsolatban Orbán leszögezte: örömmel értesültek, hogy a szlovák pártok részéről tartós szándék mutatkozik a magyar politikai erőkkel való együttműködésre.
A közös nyilatkozattal kapcsolatos vitába a Fidesz– MPP nem tud és nem is kíván beavatkozni. Világos előttük a Magyar Koalíció álláspontja, hogy az autonómia kérdésében léteznek figyelemre méltó európai tendenciák, „amelyek nem az ördögtől származnak, tehát lehet róluk tárgyalni." A Fidesz–MPP küldöttsége tegnap délután a Magyar Koalíció vezetőivel is tárgyalt, hazatérését megelőzően pedig Dunaszerdahelyen lakossági fórumon vett részt. (hg)
Orbán Viktor, Surján László, Németh Zsolt és Duray Miklós a fórumon válaszolt a megjelentek kérdéseire. Németh Zsolt elmondta, hogy a szellemi autonómia – amely nem jelenti az elszakadást – a túlélés eszköze lehet. Surján László szerint a szlovákiai magyar pártok jól működnek, és egyre sikeresebben közelednek egymáshoz. Az Együttélés vezetője az ütőképes politika fontosságát emelte ki. (mz)