3. — Megkezdődött a Hágai Nemzetközi Bíróságon az a magyar-szlovák per, amely során a két ország képviselői a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos álláspontjukat védelmezik. Az eljárás tétje eldönteni, köteles-e Szlovákia az eredeti helyzetet visszaállítani a Duna érintett szakaszán, mivel Magyarország többszöri jogsértést lát eddigi intézkedéseiben. A szlovák fél szerint Magyarország megsértette a két ország szerződését és a vízi erőmű C variánsának felépítése csak pozitívumot hozott. A hónap folyamán a két fél szakemberei felsorakoztatták érveiket álláspontjuk megvédésére.

— Bőrfejűek támadták meg a nyitrai alakulatnál szolgáló két magyar anyanyelvű sorkatonát. A támadókat a fiatalok magyar beszéde ingerelte fel.

— A Szlovák Külügyminisztérium csalódottságát fejezte ki a NATO búvítése kapcsán az amerikai kongresszus számára kidolgozott jelentés miatt, amely a csatlakozni kívánó országok demokráciájának állapotát elemzi. A tárca szerint az amerikai fél nem értékeli azokat a lépéseket, amelyeket Szlovákia tett a csatlakozás feltételeinek teljesítésében és ezzel árt Szlovákia esélyének. A Szlovák Külügyminisztérium kifogásait John Kornblum amerikai külügyminiszter-helyettesnek is tolmácsolta, aki nem hivatalos látogatást tett Pozsonyban.

4. — A Magyar Koalíció pártjai a szorosabb pártszövetség, az unió kialakításáról tanácskoztak. Az Együttélés által javasolt egyesülést a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt továbbra sem támogatja. A három párt ennek ellenére szakértői bizottság létrehozásáról döntött, amely megítéli a három párt elképzeléseit a jobb és szorosabb együttműködésről.

— A Kék Koalícióba tömörült szlovák ellenzék, valamint a Magyar Koalíció hét hét alatt több mint félmillió aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy a lakosság dönthessen abban a kérdésben, hogy az államfőt a parlament helyett közvetlenül válasszák-e. Mečiar már utalt arra, hogy az államapparátus esetleg szabotálhatja az elnökválasztással kapcsolatos népszavazás megszervezését.

7. — A Magyar Szülők Szövetsége már 30 000 aláírást gyűjtött össze tiltakozásul a magyar iskolákban már évtizedek óta használt kétnyelvű bizonyítványok betiltása, a magyar iskolarendszert felszámoló új oktatási törvény és a magyar iskolák pedagógusainak diszkriminálása ellen.

8. — Negyven évvel ezelőtt Csehországban a mírovi börtönben mártírhalált halt gróf Esterházy János. Halálának évfordulóján emlékülést rendeztek Budapesten. Az olomouci Szent Vencel Székesegyházban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg Esterházyról majd a közeli mírovi börtönebn a résztvevők a megemlékezés virágait helyezték el a politikai elítéltek temetőjében lévő emlékműnél.

10. — A hetek óta sztrájkoló színészek tüntetést szerveztek a kulturális minisztérium épülete előtt, mivel Hudec miniszter nem volt hajlandó mégcsak meghallgatni sem kéréseiket. A miniszter a kihallgatást kérő ellenzéki képviselők népes csoportjával sem volt hajlandó tárgyalni. A képviselők végül a hozzájuk csatlakozó több tucat művésszel együtt reggelig a minisztérium épületében maradtak. A kivezényelt rendőrség durván fellépett a színészek ellen.

11. — Ralf Johnson, az USA pozsonyi nagykövete válaszolt Ivan Hudec kulturális miniszternek, aki bírálta az amerikai Kongresszus Szlovákiáról szóló jelentését. Válaszában többek között rámutatott, hogy a magyar és a roma szervezetek költségvetését jobban megkurtították, mint másokét és a kisebbségeknek szánt pénzen olyan publikációk jelennek meg, amelyeket a magyarság magyarelleneseknek tart. A nagykövet támogatta az EBESZ és az EU álláspontját a kisebbségi nyelvhasználati ztörvény elfogadásának szükségességével kapcsolatban.

13. — Michal Kováč államfő bejelentette, hogy a parlament határozata és a lakosság kérése alapján május 23-24-re kihirdeti azt a népszavazást, amelyen a polgárok Szlovákia NATO-tagságáról, az atomfegyverek szlovákiai elhelyezéséről, külföldi alakulatok szlovákiai telepítéséről, illetve a köztársasági elnök megválasztásának módjáról szavazhatnak.

— A Dunaszerdahelyi Középfokú Gépipari Szakmunkásképző Intézet szlovák igazgatója levélben közölte az iskolába jelentkező diákok szüleivel, hogy gyermekeiket csak akkor veszik fel, ha írásban beleegyeznek, hogy a szak- és természettudományi tantárgyakat szlovák nyelven oktatják majd. Az iskolának eddig magyar osztályai is voltak.

14. — Ján Binder, a bősi vízierőmű atyja kijelentette: a diákok és a színészek tiltakozó akcióit úgy időzítették, hogy azokkal gyengítsék Szlovákia pozícióit a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt.

15. — Szlovákia-szerte kegyelettel megemlékeztek az 1848-as forradalom évfordulójáról. A magyarlakta városokban és falvakban megkoszorúzták az emlékhelyeket és összejöveteleket szerveztek a szabadságharc tiszteletére.

— A kulturális minisztériumban történtekre reagálva több főiskola és egyetem diákjai figyelmeztető sztrájkot hirdettek, tüntetéseket szerveztek. Igy fejezték ki szolidaritásukat a színészekkel. A diákok a kultúrában lejátszódó események elleni tiltakozáson kívül az oktatásügy helyzetét is bírálták, követelték az egyetemi autonómiajogok visszaállítását.

— Rudolf Baláž püspök, az egyházi méltóságok közül elsőként, támogatta nyilvánosan a színészeket, diákokat, szakszervezeteket, s mindazokat, akik a kormánynak a polgárok iránti bizalma felújítására törekednek. A kormányhivatal ingerülten reagált bíráló szavaira, s kijelentette, hogy az egyház ezáltal felelősséget vállal a belpolitikai konfliktusok kiéleződéséért.

16. — Vladimir Mečar kormányfő pártjai trencséni tanácskozásán kifejtette, hogy véleménye szerint Szlovákia 2010-ig bekerül a világ 10 legfejlettebb országa közé.

18. — A kormány külpolitikájáról beterjesztett jelentésében Pavol Hamžík külügyminiszter a parlamentben felrótta Magyarországnak, hgy kommentálja és bírálja Szlovákia belügyeit, ami akadályozza a két ország kapcsolatainak javítását. A magyar kisebbség helyzetével összefüggésben a reciprocitás elvének érvényesítéséről beszélt.

19. — A Magyar Koalíció pártjai, a magyar intézmények és szervezetek összehangolt közös tiltakozó akciókról döntöttek az anyanyelvű oktatás megmentése érdekében. Az országos ellenállás szervezését az indokolja, hogy a kormányzat összpontosított nacionalista támadást intézett a magyar iskolák ellen.

20. — A szlovák parlamentben az ellenzéki képviselők már harmadszor nyújtottak be bizalmatlansági indítványt Ivan Hudec kulturális miniszter ellen, de a kormánypárti képviselők ismét megakadályozták leváltását. A kulturális minisztériumban történtek miatt az ellenzék Gustav Krajčí belügyminiszter távozását is kezdeményezte, de a koalíciós többségtől ő is bizalmat kapott.

21. — Sir Leon Britten, az EU biztosa, az Európa Bizottság alelnöke pozsonyi látogatása során figyelmeztette a szlovák vezetőket, hogy amennyiben komolyan gondolják az európai integrációt, Szlovákiának változtatni kell politikai stílusán és irányultságán.

22. — Közgyűlést tartott a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok, amely az országban kialakult kisebbségellenes légkör, a jogcsorbítások és a megvont költségvetési támogatás ellenére is tevékeny maradt és erősíti a szlovákiai magyarság azonosságtudatát. Bauer Győző, a szervezet leköszönő elnöke helyébe Kolár Péter lépett.

24. — Az oktatási minisztérium államtitkára körlevélben utasította a magyarlakta kerületek és járások államigazgatási elöljáróit, mit kell tenniük úgymond a szlovákok asszimilációjának megakadályozása és a magyar diákok szlovák hazafisága növelése érdekében. Egyebek között megkövetelte az alternatív oktatás következetes érvényesítését., azt hogy a magyar iskolákban a szlovák nyelvet, történelmet és földrajzot kizárólag szlovák nemzetiségű pedagógusok oktassák, A körlevél szerint a magyarlakta területek szlovák iskoláinak pedagógusai magyar kollégáikhoz viszonyítva kiemelt fizetést kapnak

— Mečiar kormányzó pártjának meghívására Pozsonyba látogatott a Kínai Kommunista Párt küldöttsége.

27. — Vladimír Mečiar kijelentette, hogy Madelaine Albright, a mai amerikai külügyminiszter már 1996 nyarán közölte vele, hogy Szlovákiát nem veszik fel a NATO-ba. A kormányfő szerint a két nagyhatalom, az USA és Oroszország megállapodásától függ a NATO búvítése. Kijelentéseitől elhatárolta magát Michal Kováč államfő és az amerikai nagykövetség is.

Április 1. – A Hágai Nemzetközi Bíróság tagjai megkezdték helyszíni szemléjüket a bősi vízlépcsővel kapcsolatos beruházásokon, majd felmérték a magyar oldalt is. A szlovák-magyar per további fordulójában a hónap közepén a két fél kommentálta a másik oldal érveit. A bíróság leghamarább szeptemberben hozza meg döntését.

– A pozsonyi amerikai nagykövetség és Michal Kováč államfő is elhatárolták magukat Mečiar kormányfő azon kijelentésétől, hogy az USA és Oroszország megállapodott: Szlovákiát kizárják azon országok csoportjából, amellyel elsőként kezdenek tárgyalni a NATO bővítéséről.

– Vladimír Mečiar lemondta Csehországi látogatását. Régen esedékes prágai útját csak akkor hajlandó megvalósítani, ha Václav Havel elnök bocsánatot kér tőle azért, mert egy francia lapnak adott interjújában arra utalt, hogy a szlovák miniszterelnök üldözési mániában szenved. További feltételként szabta meg a háború előtti Szlovák Állam aranyának visszaszolgáltatását. Mečiar szóvivője egyúttal bejelentette: Szlovákia felvilágosítja a NATO-tagországokat, hogy a szövetséghez csatlakozni kívánó Csehország nem tesz eleget annak az alapvető követelménynek, hogy a tagországoknak rendezniük kell viszonyukat a szomszédos országokkal. Az üggyel kapcsolatban három hétre hazarendelték Szlovákia prágai nagykövetét.

Április 4. – Az Együttélés meghvására Pozsonyban járt a Magyar Demokratikus Fórum küldöttsége, élén Lezsák Sándorral. Az MDF küldöttsége találkozott a Magyar Koalíció pártjaival, valamint a szlovák ellenzéki pártokkal. Lezsák Pozsonyban levelet fogalmazott meg Horn Gyulának és Vladimír Mečiarnak, mert arra a megállapításra jutott, hogy a két kormány nem tartja be a szlovák-magyar alapszerződést.

Április 5. – A szlovákiai magyar pedagógusok Rozsnyón megtartott harmadik országos találkozójának részvevői élesen tiltakoztak az új közoktatási törvény tervezete ellen, amely halálos veszélybe sodorja a szlovákiai magyar iskolákat. Követelték a tárca vezetésére alkalmatlan Eva Slavkovská oktatási miniszter leváltását.

– A Szlovák Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete szakvéleményben bírálta az Oktatási Minisztériumot, amely Milan S. Durica tollából megjelentetett egy történelem könyvet az alapiskolák nyolcadikosai számára. A kilenvenezer példányban, a Phare pénzén megjelentetett könyv sok hibát, pontatlanságot, durva hamisításokat tartalmaz. Régi mítoszokat elevenít fel a szlovákok eredetéről, dicsőiti a fasiszta szlovák államot és csehellenességet sugall.

Április 7. – A Kék Szövetség, a Magyar Koalíció és Szlovákia Szociáldemokrata Pártja megállapodott, hogy közös kampányt folytatnak a május 23-24-én tartandó népszavazás előtt. A referendum tétje a köztársasági elnök közvetlen választása.

– Ivan Hudec kulturális miniszter kilátásba helyezte, hogy rövidesen új rádió- és tévéállomások kezdenek működni, amelyek közel állnak majd a kormányzó pártokhoz.

Április 10. – A Magyar Polgári Párt az európai liberális pártokat tömörítő ELDR teljes jogú tagja lett. A szervezetnek az Együttélés és a DU társult tagja. / Az Europa Parlament 626 képviselője közül 52 tartozik az ELDR-hez/.

Április 11. – Kassán megrendezték a XXVIII. Kazinczy Napokat. A nyelvművelő napok karetében értékes előadások hangzottak el és a rendezvény részét képezte az alap- és középiskolások anyanyelvi versenye. – A szlovákiai magyar pártok és civil szervezetek képviselőiből álló koordinációs tanács dokumentumot dolgozott ki az oktatásügy gondjairól, amely tanusítja, hogy Mečiar harmadik kormányának hivatalba lépése óta romlik a magyar nemzeti közösség jogállása. Az oktatási miniszterium élén a Szlovák Nemzeti Pártot képviselő Eva Slavkovská áll, s a kormányprogrammal összhangban szinte az összes új törvény és miniszteri rendelet a magyar iskolahálózat ellen irányul.

Április 12. – Az Együttélés parlamenti képviselői törvényességi felülvizsgálatot kérve a Legfőbb Ügyészséghez fordultak Ondrej Nemčok oktatásügyi államtitkár azon körlevelével kapcsolatban, amelyben utasította a járási és kerületi iskolaügyi szerveket, hogy ezentúl a magyar tanítási nyelvű iskolákban kizárólag szlovák nemzetiségű pedagógusok, szlovák nyelven oktassák a történelmet, a földrajzot és a testnevelést. A beadvány szerint a rendelet a magyarság jogainak krolátozására irányul.

– Michal Kováč államfő levéllel fodult a parlamenti pártokhoz, a kormány tagjaihoz és az ügyészséghez, melyben 26 olyan súlyos, politikai szinezetű bűncslekményre hívta fel a figyelmet, melyek bizonytalanságot, félelmet és egyfajta letargiát váltanak ki, mert lezáratlanok, és tisztázatlanságukért a legfőbb ügyész illetve a rendőrség a felelősek. Michal Valo főügyész és Vladimír Mečiar visszautasították a köztársasági elnök értékelését.

Április 13. – A Dunaszerdahelyen megrendezett IV. Katedra Napok részvevői követelték a krománytól, hogy a parlament olyan oktatási törvényt hagyjon jóvá, amely kizárja az iskolák politikai célokra való felhasználását a hatalom részéről.

Április. 14. – Daniel Tarschys, az ET főtitkára pozsonyi látogatása során emlékeztette Pavol Hamžík külügyminisztert, hogy a szlovák kormány az ellentmondásos nyelvtörvény elfogadása után igéretet tett, hogy külön törvényt dolgoz ki a kisebbségi nyelvek használatáról. Akülügyminiszter elismerte, hogy a kérdés még nyitott, aminek oka az, hogy a kormánykoalícióban eddig nem született konszenzus ebben a kérdésben. A valóságban a szándék hiányzik, mert ha a DSZM meg akarná hozni a beigért törvényt, azt az SZNP akarata ellenére is megtehetné.

Április 16. — Háromnapos szlovákiai látogatása során Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa tárgyalt a szlovák kormány tagjaival, az MK és a magyar intézmények képviselőivel. Részletesen érdeklődött a kisebbségi jogok betartása iránt, a magyar tárgyalófelek felhívták a figyelmét a kormányzat nemzetiségellenes lépéseire. A kormányzat nemtetszéssel fogadta a főbiztosnak azt a kijelentését, hogy az oktatási tárca utasítása egyes tantárgyak szlovák nyelven való oktatására sérti az alapvető emberi jogokat.

— Az MK elhatárolta magát attól a röplaptól, amelyben egy nemlétező szervezet "a felvidéki autonómia támogatására és Magyarországhoz való csatolására" szólít fel. A magyar politikusok provokációnak tekintették a röplapot, amelynek szerzői feszültséget akarnak gerjeszteni a szlovákok és a szlovákiai magyarok között.

Április 17. — A szlovák külügyminisztérium diplomáciai úton magyarázatot kért Nicolas Burns amerikai külügyminisztériumi szóvivő április 14-i véleményével kapcsolatban, miszerint az amerikai fél csalódott, mert Szlovákiában nem valósult meg az elvárt gazdasági és politikai reform.

Április 18. — Jozef Tiso, a szlovák állam háborús bűnösként halálra ítélt elnöke kivégzésének 50. évfordulója alkalmából a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt nyilatkozatban méltatta "a szlovák nemzet nagy fiának érdemeit". Tiso hívei több összejövetelt rendeztek, Korec bíboros pedig Nyitrán misét celebrált Tiso lelki üdvéért és a szlovák népért.

Április 19. — Ipolyságon megalakult a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum. A pártoktól független polgári társulás nyilatkozatában egy olyan jogállam megteremtése mellett foglalt állást, amelyben kultúrált politizálás folyik, a kultúra viszont politikamentes, ahol a nemzeti kisebbség a teljes egyenjogúság elve alapján integráns része a társadalomnak. A társulás készen áll a józan együttműködésre mindazokkal, akik hasonlóan gondolkodnak

Április 20. — Komáromban nyolcadszor rendezték meg az imanapot, amelyen mintegy 5 ezer magyar hívő közösen imádkozott a papi és szerzetesi hivatásokért, valamint a magyar főpásztorért. A több mint 300 ezres szlovákiai magyar katolikus közösség évek óta eredménytelenül kéri, hogy saját püspöke legyen.

Április 21. — Egynapos hivatalos látogatást tett Pozsonyban Kuncze Gábor magyar belügyminiszter, akit Vladimír Mečiar is fogadott. A kormányfő visszautasította Kuncze felvetéseit a kisebbségi jogok megsértéséről, ahogyan azt a magyar javaslatot is, hogy a magyar-szlovák alapszerződés kisebbségi kitételeit felügyelő bizottságban kapjanak helyet az érintett kisebbségek is.

Április 22. — A Mečiar-kabinet a köztársasági elnök megválasztásának módjáról kiírt népszavazás megakadályozására törekedve úgy döntött, hogy az alkotmánybírósághoz fordul a népszavazás vélt alkotmánysértő volta miatt. Amíg a testület nem hoz döntést, leállította a népszavazás negyedik, a közvetlen elnökválasztásra vonatkozó kérdését tartalmazó szavazócédulák szétküldését (A népszavazást május 23-24-re írta ki az államfő, az első három kérdés a NATO-tagságra vonatkozik.) A kormány törvénysértő határozatát a köztársasági elnök és az ellenzéki pártok felháborodással fogadták és a központi népszavazási bizottság sem fogadta el, úgy döntött, változatlanul folytatja az előkészületeket, mert az alkotmánybírósági beadványnak nincs halasztó hatása.

Április 23. — Szergej Kozlík miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter bejelentette, a cseh gazdasági szigorító intézkedések hatását mérséklendő május 1-i hatállyal csak behozatali letét bankban való elhelyezése után lehet Szlovákiába árut importálni. A megszorítás minden országra vonatkozik.

Április 25. — Méltánytalannak nevezte az emberi jogok szlovákiai érvényesülésével kapcsolatos, úgymond egyoldalú amerikai bírálatot Pavol Hamžík külügyminiszter washingtoni látogatása során. Szerinte Albright nincs egészen tisztában a szlovákiai helyzettel. "Ha tudom, hogy így beszélnek velem, el sem utazom" — nyilatkozta.

Április 26. — Megtartotta első országos közgyűlését a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége. A szervezetnek 150 magyar oktatási nyelvű iskola és óvoda szülői közössége a tagja. Elsőrendű feladatának tekinti az anyanyelvi oktatás és nevelés támogatását. Megalakulását a szükség hozta létre, mivel a jelenlegi kormánykoalíció egyre erőteljesebben veszélyezteti az anyanyelvű oktatást.

Április 28. — A magyar szülők és pártok petíciós bizottságának tagjai átadták Eva Slavkovská miniszternek azokat a tiltakozó petíciókat, amelyekkel az egynyelvű bizonyítványok, a diszkriminatív intézkedések és az új közoktatási törvény ellen tiltakoztak. Az íveken 55 663 aláírás gyűlt össze. Április folyamán a magyar iskolákban tiltakozó szülői értekezleteket is tartottak, amelyekről a szülők személyes tiltakozó leveleket küldtek az állam- és kormányfőnek, a parlament elnökének és az oktatási miniszternek.

Április 29. — A kormány legiszlatív tanácsa visszaadta átdolgozásra az oktatási minisztériumnak az oktatási törvény tervezetét. A magyar iskolákat sújtó intézkedések bevezetése így egyelőre lekerült a napirendről, amiben nyilván szerepet játszottak a petíciók és a tömegével érkező tiltakozó levelek.

— A szlovák kormány politikájának keleti irányultságát erősíti, hogy Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő pozsonyi látogatása során 16 szerződést írt alá a szlovák kormányfővel. Az aláírt dokumentumok között van a Gazprom és a Szlovák Gázművek közös vállalatának létrehozásáról szóló megállapodás, amely ellenzéki körökben nagy felháborodást keltett és az illetékesek az utolsó pillanatig azt állították, hogy csak előszerződés aláírásáról lesz szó.

1. — A Freedom Forum amerikai szervezet értékelése szerint Szlovákia azon országok közé tartozik, amelyekben "részben sajtószabadság" van.

2.— Klaus Kinkel német külügyminiszter pozsonyi látogatása során listát adott át a köztársasági elnöknek, amely tartalmazza azokat a szlovák hatalmi-politikai lépéseket, amelyek alapján a nyugati politikai körök a demokrácia helyzetének romlásáról beszélnek Szlovákia kapcsán. A német diplomata a szlovákiai magyarság helyzetének rendezetlenségét is olyan hiányosságként említette, amelyet el kell távolítani az Európa Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás érdekében.

— Az Együttélés Politikai Mozgalom meghívására háromnapos látogatást tett Szlovákiában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége, élén Markó Béla elnökkel. Az RMDSZ vezetői találkoztak a szlovákiai magyar pártok és az ellenzéki csoportosulások képviselőivel, ellátogattak Komáromba és Galántára.

5. — A nyitrai Konstatin Filozófus Egyetem új statútumának tervezete szerint az egyetemen megszűnik az un. magyar tagozat, ami a magyar tanító- és tanárképzés felszámolását jelenti.

6. — Michal Kováč államfő a polgármestereknek küldött levélben fejtette ki véleményét a népszavazással kapcsolatban. Azért választotta a polgárok megszólításának ezt a módját, mert az elektromos médiumokban nem kapott lehetőséget véleménye elmondására. Levelében alkotmányellenesnek minősítette a kormány hozzáállását a népszavazáshoz.

7. — A Központi Népszavazási Bizottság megállapította, hogy a kormány törvénysértően avatkozik a népszavazás előkészületeibe. Határozatával, amellyel arra kötelezte a belügyminisztériumot, hogy a köztársasági elnök megválasztásának módjára vonatkozó kérdést ne kézbesítse a járási és helyi népszavazási bizottságoknak, megakadályozhatja a népszavazást. A bizottság úgy döntött, hogy a választópolgárok egy népszavazási lapot kapjanak négy kérdéssel, mint ahogyan a referendumot az államfő meghirdette.

8. — Kampányindító sajtóértekezletet tartottak az ellenzéki pártok vezetői (a DBP nem képviseltette magát). Rámutattak, hogy a népszavazás történelmi pillanat lesz, a polgárok bizonyíthatják akaratukat, hogy Szlovákia továbbra is a fejlett és demokratikus Európa része kíván maradni. Felszólították a lakosságot, szavazzanak igennel a NATO-tagságra és az államfő közvetlen választására.

9. — Udvardon Hontalanság évei címmel rendezvénysorozat kezdődött. A községi önkormányzat, a Csemadok, a Rákóczi Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Szülöföld Alapítvány történelmi konferenciát és diákvetélkedőt rendezett a szülőföldről való kiűzetés 50. évfordulója alkalmából. A konferencián neves hazai és magyarországi történészek foglalkoztak a második világháború utáni kitelepítésekkel és deportálásokkal.

— A kormányhivatal bejelentette, több mint 11 ezer beadványt kapott, amelyben a kétnyelvű bizonyítványok betiltása és az új oktatási törvény tervezete ellen tiltakoznak a lakosok. A Magyar Koalíció pártjainak adatai szerint mintegy 30-40 ezer levél íródott. Április végén az oktatási minisztériumnak petíciósíveket adtak át több mint 55 ezer aláírással, amivel szintúgy a magyar oktatási nyelvű iskolák létét fenyegető kormányzati lépések ellen tiltakoztak a magyar szülők.

13. — A parlament 27. ülése visszautasította az ellenzéki pártok azon javaslatait, amelyek Klaus Kinkel német külügyminiszter és Sir Leon Britten EU-főbiztos kifogásaiból kiindulva demokratikus változásokat eredménmyezhettek volna az országban. Igy nem került napirendre a médiatanácsok, a nemzeti vagyonalap és a számvevőszék szerveinek átalakítása, a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság megalakulása, a kisebbségi nyelvvédelmi törvény előterjesztése.

— A legfelsőbb bíróság végérvényesen úgy döntött, hogy ifj. M. Kováč nem kaphatja vissza útlevelét. Az államfő fia, aki Németországban vallomást akart tanni, az alkotmánybírósághoz fordul alapvető jogai megsértése miatt.

— A kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom törvénytervezetet terjesztett be, amelyben javasolja, hogy rövidítsék le a választási ciklust és október helyettt 1998 júniusában tartsák meg a parlamenti választásokat. Az ellenzéki pártok nem látják szükségét a választások előrehozásának.

14. — Az alkotmánybíróság elutasította a Mečiar-kormány beadványát, amelyben a népszavazás negyedik, az államfő választásával kapcsolatos kérdését kívánta alkotmányellenesnek minősíteni. A kormány ennek ellenére nem vonta vissza azt a korábbi határozatát, amellyel a belügyminisztert a szavazólapok terjesztésének leállítására kötelezte.

18. — A hazai magyar parlamenti képviselők által alapított Pro Probitate díjat az idén Komáromban Lipcsey Gyula, Mészáros Gyula és Hajdú László vette át. A kitűntetettek a második világháború utáni jogfosztottság éveiben megalapították a Magyar Demokratikus Népi Szövetséget, amely szót emelt a magyarság meghurcoltatása ellen, amiért vezetőit börtönbe vetették. A mozgalom három élő vezéregyéniségének öt bajtársa in memoriam kitüntetést kapott.

19. — Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke levélben felkérte az USA-t és Oroszországot, hogy garantálják Szlovákia esetleges semlegességét. A párt egyértelműen ellenzi a NATO-csatlakozást.

20. — Jozef Jasovský közlekedési miniszter bejelentette, hogy a kormány nem foglalkozik a Párkány és Esztergom közötti Mária-Valéria híd újjáépítésével. A párkányi hidat a közlekedés szempontjából parciális kérdésnek nevezte.

21. — Az alkotmánybíróság kimondta, hogy az államfő által meghirdetett négykérdéses népszavazás nem sérti az alkotmányt. Gustáv Krajčí belügyminiszter ennek ellenére saját felelősségére utasítást adott új szavazólapok kinyomtatására, amelyek csak a NATO-val kapcsolatos három kérdést tartalmazták. A Központi Népszavazási Bizottság határozatával elrendelte, hogy a népszavazás az eredeti négy kérdést tartalmazó cédulák alapján történjen, mivel csak ez a törvényes.

— Véget ért a népszavazási kampány. A rádió és a tévé ingyenes kampányidejét az ellenzéki pártok arra használták ki, hogy rábírják a polgárokat a részvételre, s arra, szavazzanak igennel a NATO-csatlakozásra és az államfő közvetlen választására. A kormánykoalíció pártjai közül a DSZM nem vett részt a kampányban, sőt adásidejét átadta a nemzetieknek, akik a munkáspártiakkal együtt négy nem-re, tehát a kormányprogrammal ellentétes szavazásra buzdítottak.

23. — Feszült és zűrzavaros légkörben lezajlott a népszavazás. A törvényes négy kérdést tartalmazó szavazólapokat az államigazgatási szervek nem juttatták el a szavazóhelyiségekbe, a háromkérdéseseket pedig az állampolgárok közül sokan és több helyi szavazási bizottság sem volt hajlandó átvenni.

25. — A Központi Népszavazási Bizottság a Legfelsőbb Ügyészségen feljelentést tett Gustáv Krajčí belügyminiszter ellen a népszavazás lebonyolításának meghiúsításáért.

— Az ellenzéki pártok, ezúttal a Demokratikus Baloldal Pártja részvételével, úgy döntöttek, hogy széles választási blokkot alakítanak, rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezik, amelyen javasolni fogják a belügyminiszter leváltását és közös törvényjavaslatot terjesztenek elő az államfő közvetlen választásáról.

26. — A Központi Népszavazási Bizottság hivatalosan bejelentette, hogy a népszavazást meghiúsították, nem lehet kiértékelni, mert a szavazólapokat nem kézbesítették ki. A szavazáson nagyon kevesen vettek részt, a választóknak mintegy 9 százaléka és többségük a NATO-tagság ellen szavazott.

— Pavol Hamžík külügyminiszter benyújtotta lemondását, mivel a belpolitikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy Szlovákia betagozódjon az EU-ba és NATO-ba.

— Michal Kováč államfő távozásra szólította fel Vladimír Mečiart, aki visszautasította a népszavazás meghiúsításával kapcsolatos vádakat és sikertelen szilveszteri tréfának minősítette az államfő szavait. A Mečiar-mozgalom nyomban lemondásra hívta fel Kováč államfőt, mivel szerinte ő és az ellenzék az oka a népszavazás kudarcának.

28. — Az amerikai külügyminisztérium visszalépésnek minősítette a szlovák kormány népszavazással kapcsolatos álláspontját, az 1989 utáni szabad választásokhoz viszonyítva. A szlovák külügyminisztérium válasznyilatkozatában megalapozatlannak és elhamarkodottnak tartotta a washingtoni állásfoglalást.

29. — Van den Broek, az EU biztosa, aki többek között a társult országok felügyelője, pozsonyi látogatása során bírálóan szólt a szlovákiai fejleményekről és pontosan meghatározta, mely területeken kell a kormányzatnak változásokat eszközölnie az EU-csatlakozás érdekében.

30. — Az oktatási minisztérium hivatalos állásfoglalásában visszautasította a magyar polgároktól kapott tiltakozó leveleket. A tárca szerint a bizonyítványokkal és a magyar oktatásügyet sújtó további lépésekkel kapcsolatos tiltakozás megalapozatlan és támadást jelent Szlovákia alkotmányos és törvényes alapelvei ellen.

2. – Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján tüntetés volt, amelyen a magyar iskolákat ért diszkriminatív döntések ellen tiltakoztak és követelték a kétnyelvü bizonyítványok hivatalos engedélyezését. A hónap folyamán hasonló tüntetések voltak szinte az összes magyarlakta városban.

– Gustáv Krajčí belügyminiszter kijelentette, hogy nem fontolja lemondását, annak ellenére sem, hogy az alkotmánybíróság döntésének indoklása is megerősíti: a májusi népszavazást a közvetlen elnökválasztásra vonatkozó kérdéssel együtt kellett volna megtartani. A belügyminiszter személyesen döntött arról, hogy a népszavazás csak a NATO-tagsággal foglalkozzon, és a szavazólapokról töröltette a negyedik kérdést.

3. – Kormányellenes tüntetést szervezett a nyolc ellenzéki párt és több ellenzéki társulás Pozsonyban valamint a járási és kerületi székhelyeken. A Ne hagyjuk magunkat elhallgattatni! jelszóval meghirdetett kezdeményezés a lakosság érdektelensége miatt kudarcba fulladt. A legtöbben, mintegy háromezren Pozsonyban a kormányhivatal épülete előtt tüntettek.

4. — A magyar politikai pártokat és civilszervezeteket egyesítő Központi Koordinációs Tanács ajánlással fordult a szülőkhöz és pedagógusokhoz, hogy az 1996/97-es tanév végén a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák, az oktatási minisztérium rendelkezései ellenére, kétnyelvű bizonyítványokat adjanak ki. A dél-szlovákiai iskolákban 1921-től kétnyelvűek voltak a bizonyítványok, az oktatási tárca most a nyelvtörvényre hivatkozva betiltotta azokat.

— A szlovákiai magyar színjátszó és bábozó gyerekek a Duna Menti Tavasz fesztivál keretében Dunaszerdahelyen mutatkoztak be. A seregszemlén a legjobb gyermekcsoportok nagy sikerrel szerepeltek.

5. — Mečiar pártja a pozsonyi Sportcsarnokban megtartotta rendszeres népgyűlését, melyen a kormányfő felszólította híveit, hogy ignorálják, az államfőt, aki szerinte felforgató tevékenységet folytat. Michal Kováčot a résztvevők lelkes tapsa közepette döglődő lóhoz hasonlította.

8. — Az EU pozsonyi nagykövete bejelentette, hogy amennyiben európai szakemberek is úgy ítélik meg, hogy Milan Duricának az oktatási minisztérium által kiadott tankönyve történelmi hazugságokat tartalmaz, akkor Szlovákiának vissza kell fizetnie ezt az összeget, amelyet a tankönyv kiadására a Phare-programtól kapott. A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézete, a Helsinki Bizottság, a Zsidó Hitközség, az evangélikus egyház és mások is tiltakoztak amiatt, hogy a tankönyv valótlanságokat állít, többek között a Tiso-féle Szlovákiáról is.

9. — A szlovákiai magyar parlamenti pártok és a Rákóczi Szövetség vezetői Budapesten a szlovákiai magyarság ellen irányuló jogfosztó intézkedésekről, azok hatásairól és a további együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak.

— Az NTV orosz magántelevízió az orosz külpolitika sikerének minősítette azt, hogy Szlovákia nem lesz a NATO tagja. A tévéállomás riportere szerint Szlovákia az egyetlen posztkommunista ország, amely továbbra is őszintén szereti Oroszországot.

10. — A köztársasági elnök fogadta a közelmúltban megalakult Magyar Ertelmiségi Fórum képviselőit, akik tájékoztatták az államfőt a fórum céljairól és arról az őszre tervezett konferenciáról, amellyel párbeszédet akarnak indítani a szlovák--magyar együttélés helyzetéről. Az államfő a Magyar Koalíció vezetőivel is találkozott, akikkel a szlovákiai ellenzék következő lépéseiről tárgyalt.

— A rádió és tévétanács jóváhagyta a Szlovák Televízió 2-es csatornájának privatizálását és a pályázók közül a Mečiar-párthoz közel álló PRO TV társaságot választotta ki.

11. — Hivatalba lépett Zdenka Kramplová, Mečiar új külügyminisztere. Kinevezését kétségekkel és meglepetéssel fogadták, mivel mezőgazdasági mérnökként nincs semmilyen tapasztalata a külpolitika területén. Ugyanakkor Vladimír Mečiar legszűkebb környezetéhez tartozik, egy ideig a kormányhivatal vezetőjeként dolgozott.

— A parlamenti pártok közül csak a kormánykoalícióhoz tartozók fogadták el Vladimír Mečiar meghívását egy kerekasztal-beszélgetésre. Az ellenzéki pártok fontosnak tekintik a párbeszédet, de kitartanak követelésük mellett, hogy a megbeszélés előtt a kormányfő váltsa le Gustáv Krajčí belügyminisztert.

— Csáky Pál, az MKDM alelnöke bejelentette, hogy a kétnyelvű bizonyítványok megvonása miatt panasszal fordul a strassbourgi emberjogi bírósághoz. A magyar képviselők egy évvel ezelőtt a nyelvtörvény ügyében az alkotmánybírósághoz fordultak, de az eddig nem tárgyalta meg beadványukat.

12. — Az alkotmánybíróság elvetette a kassai magyar és cigány, a Thália Színház és a Romathan panaszát jogalanyiságuk elvesztése miatt. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy a kulturális minisztérium rendelete nem csupán a nemzetiségi intézmények érdekeit sújtja, ezért nem csorbítja a nemzetiségi jogokat sem.

— Grandel Lajosnak ítélte oda a Szlovák Köztársaság Irodalmi Alapja az idei Madách Imre-díjat az És eljön az Ő országa című regényéért.

13. — Az ellenzéki pártok kezdeményezésére összeült a parlament. Az ülésen be akarták nyújtani bizalmatlansági indítványukat Gustáv Krajčí belügyminiszter ellen a népszavazás meghiúsításáért. A törvényhozás a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem volt határozatképes, majd később a házelnök feloszlatta az ülést arra hivatkozva, hogy az ellenzéki javaslaton nem volt meg a szükséges 30 aláírás

14. — A Kék Koalíció pártjai — a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Demokratikus Unió, a Demokrata Párt — a rózsaszínűnek tartott Szlovákiai Szociáldemokrata Párt és a Szlovákiai Zöldek Pártja megegyezett, hogy a jövő évi választásokon közösen indulnak a választópolgárok szavazatainak elnyeréséért. A sajtó szivárvány koalíciónak nevezte el az új tömörülést.

16. — Megkezdődött a szlovákiai magyarság legnagyobb fesztiválja, a komáromi Jókai Napok rendezvénysorozata. Az ötnapos fesztiválon vers- és prózamondók, valamint diák és felnőtt színjátszók versenyeztek.

— Az Európa Parlament és a szlovák törvényhozás közös bizottságának tanácskozásán Herbert Bösch társelnök kifejtette, hogy Szlovákia még nem érett az EU-tagságra, amit a kormányképviselők igyekeztek cáfolni. A tanácskozás végén a bizottság ajánlásokat fogadott el, miszerint a tagfelvételi tárgyalások megkezdése érdekében a szlovákiai kormánykoalíciónak 1997 novembere végéig fel kell újítania párbeszédet az ellenzéki pártokkal, konkrét lépéseket kell tennie a tagság koppenhágai feltételeinek teljesítésében, létre kell hoznia a katonai hírszerzést és a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottságot és a kormánynak EU-szakértők bevonásával el kell készítenie a kisebbségi nyelvek használatát rendező jogszabályt úgy, hogy azt november végéig a parlament el is fogadja.

— A Szlovák Nemzeti Párt megelégedéssel nyugtázta és saját sikereként könyvelte el, hogy Szlovákia nem lesz NATO-tag. Az SZNP kormánypártként továbbra is arra törekszik, hogy az ország semleges legyen. 17. — Füleken ismét összeült a Kozponti Koordinációs Tanács. A magyar iskolák igazgatóira és pedagógusaira nehezedő nyomás és a különböző megfélemlítések ellenére azt javasolta az iskolák igazgatóinak, hogy adjanak ki kétnyelvű bizonyítványokat.

19. — Az ellenzéki pártok kezdeményezésére újból összeült a parlament és megvitatta a belügyminiszter leváltására irányuló ellenzéki beadványt. Az ellenzék bizonyította, hogy Krajčít büntetőjogi és politikai felelősség terheli a népszavazás meghiúsításáért, de a kormánypártiak kiálltak miniszterük mellett és elvetették a javaslatot.

— Csak az ellenzéki pártok tettek eleget Jozef Migaš DBP-elnök kerekasztal-meghívásának. A találkozón a baloldal által, a közvetlen elnökválasztásról kidolgozott törvénytervezetet vitatták meg.

— A Helsinki Bizottság nyilatkozatban támogatta az alkotmányos jogaikért harcoló magyar szülőket és pedagógusokat

— A Magyar Koalíció egyeztető tanácsa támogatta a Központi Koordinációs Tanács felhívását a kétnyelvű bizonyítványok kiadására.

22. — Szuverén állam vagyunk, az Európa Parlament képviselői nem támaszthatnak velünk szemben ultimátumot — mondta az EU és a szlovák parlament közös integrációs bizottságának ajánlásairól Vladimír Mečiar kormányfő.

23. — Az államfőt kerekasztal-beszélgetésre hívta meg a parlamenti pártok vezetőit. A meghívást az ellenzéki pártokon kívül csak két kormányzó párt, a nemzetiek és a parasztpárt fogadták el. A résztvevők megegyeztek, hogy elfogadják Mečiar kerekasztal-kezdeményezését. Az ellenzék a demokratikus változások meggyorsítása érdekében kompromisszum-készséget tanúsított.

24. — A szlovák parlament 30. ülésén a kormányzó koalíció elvetette az ellenzék javaslatait, hogy tűzzék napirendre a régen várt demokratizációs változásokat. Legutóbb az EU és a szlovák törvényhozás közös bizottsága szólította fel a szlovák politikusokat a változások végrehajtására novembert határozva meg végső határidőként. A parlament többek között elvetette a kisebbségi nelvtörvény napirendre tűzését.

— A hatóságok fokozott nyomást gyakorolnak a magyar iskolák igazgatóira, ezért a Magyar Koalíció bejelentette, az EBESZ-hez és az Európa Tanácshoz fordul, felkéri a nemzetközi intézményeket, nyújtsanak védelmet azoknak az iskolaigazgatóknak, akik vállalják a kétnyelvű bizonyítványok kiadását

— Az Európa Bizottság megállapította, hogy Szlovákia revizionista tankönyv kiadására használta fel az Európa Unió pénzét. A bizottság követelte, hogy a tankönyvet vonják ki a forgalomból, mivel az EU nem tolerálja, hogy Phare-pénzt a zsidók deportálásának igazolására használjanak fel. A DSZM és az SZNP antidemokratikusnak és Szlovákia lejáratásának minősítette az állásfoglalást.

— A kormány gazdasági csomagtervet hagyott jóvá, amely több megszorító intézkedést tartalmaz. Többek között bérszabályozást, üzemanyag-és energiaáremelést tervez a kormány. Arról is döntött, hogy felkéri az EU-t , hogy Szlovákiát továbbra is nagyon alacsony színvonalú országként kezelje. Mindez éles ellentétben áll a kormányzatnak a szlovák gazdasági csodáról hirdetett szólamaival.

26. — A szlovák parlament nem hagyta jóvá a Szlovák Televízió 2. csatornájának privatizálását, ami annak köszönhető, hogy a kormánykoalíció két pártjának, a Szlovák Nemzeti Pártnak és a Munkáspártnak a képviselői is tudatosították, hogy Mečiar pártja a privatizálással óriási előnyhöz jutna az elektronikus médiumokban a következő parlamenti választások előtt.

27. — A magyar tanítási nyelvű iskolák egy részében csak szlovák nyelvű bizonyítványt kaptak a tanulók, akiknek egy része nem vette át ezeket, mivel szüleik szerint az ilen bizonyítványok csorbítják a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait. Az iskolaigazgatók jelentös része a megfélemlítések és fenyegetések ellenére is kétnyelvű bizonyítványokat adott ki.

— A kormányhivatal cáfolta, hogy Vladimír Mečiar levelet küldött volna Iliescu volt román elnöknek, amelyben moszkvai közbenjárását ajánlotta fel azon európai országok biztonságának szavatolása érdekében, amelyek a NATO kibővítése után védelem nélkül maradnak. A levelet a Romania Libera napilap tette közzé.

28. — Az Együttélés és a Magyar Polgári Párt Országos Tanácsai nyilatkozatokban figyelmeztettek, hogy a szlovák kormány belpolitikája csökkenti az ország nemzetközi tekintélyét és akadályozza integrációját a nyugati struktúrákhoz. Ennek kapcsán rámutattak a népszavazás meghiúsítására és a kétnyelvű iskolai bizonyítványok betiltására.

30. — Rozsnyón felmondtak a helyi magyar iskola pedagógusának, mert kétnyelvű bizonyítványokat adott tanulóinak. Az oktatási minisztérium illetékes vezetője bejelentette, hogy azok a nyolcadikos tanulók, akik kétnyelvű bizonyítványokat kaptak, nem folytathatják tanulmányaikat a középiskolákban. Mindez bizonyítja, hogy a kormányzat beváltja fenyegetéseit.

1 — Petíciók és tiltakozólevelek özöne előzte meg az 1996/97-es tanévvégi bizonyítványosztást, mivel az oktatásügyi szervek megvonták a szlovákiai magyarság szerzett jogát és elrendelték, hogy 1921 óta első ízben a magyar iskolák csak szlovák nyelvű bizonyítványokat adhatnak ki tanulóiknak. Az előkészületek ellenére nem sikerült elérni, hogy az iskolaigazgatók egységesen lépjenek fel a jogcsorbító intézkedések ellen. A megfélemlítések, fenyegetések eredményeként az iskolaigazgatóknak csak egyharmada vállalta, hogy a rendelet ellenére továbbra is kétnyelvű bizonyítványt adjon ki.

— A kormény jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a vezérkari főnököt nem az államfő nevezi majd ki, hanem a kormány, mivel a vezérkart az új törvény értelmében a védelmi államtitkár vezeti majd. Mečiarék a titkosszolgálat és a rendőrség után a hadseregre is rá akarják tenni a kezüket.

2 — A Magyar Koalíció levélben felhívta az Európai Unió és az Európa Tanács figyelmét a kétnyelvű bizonyítványok körül zajló szlovákiai történésekre.

3 — A Kereszténydemokrata Mozgalom, a Demokratikus Unió, a Demokrata Párt, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt és a Szlovákiai Zöldek Pártja vezetői ünnepélyesen egyezményt írtak alá az öt ellenzéki párt választási koalíciójának kialakításáról. Az új koalíciónak egyelőre nincs vezetője, a résztvevők úgy tartják, idővel kialakul, hogy a közvélemény kit fogad el az ellenzék vezetőjeként.

4 — Sokadik próbálkozás után találkoztak a parlamenti párt elnökei, hogy elkezdődjön a párbeszéd a kormánykoalíció és az ellenzék között. Vladimír Mečiar egyetlen kérdésben sem engedett az ellenzéknek, egyetlen konkrét megállapodást sem volt hajlandó kötni az ellenzékkel a valós demokrácia és a jogállam megerősítése érdekében. Az ellenzéki pártok, koztük a Magyar Koalíció pártjai megelégelték a látszattalálkozásokat és nyilatkozatban utasították el a további találkozásokat Mečiarral.

8 — Madridban a NATO-csúcson hivatalosan bejelentették, hogy csatlakozási tárgyalásokra három országot hívnak meg. Szlovákiát a bővítési tárgyalások második körével kapcsolatban sem említették meg. Mečiar visszautasította, hogy kormánya vagy ő személyesen felelős lenne Szlovákia kudarcáért, szerinte a NATO nem alkalmazott egyforma mércét a csatlakozni kívánó országok megítélésében.

— Anyagi okok miatt elmaradt a gombaszögi népművészeti fesztivál, mivel a kulturális minisztérium egyetlen koronával sem támogatta a szlovákiai magyarság legnagyobb, immár 42 éves rendezvényét, holott a szlovák kulturális rendezvények jórészt és a Szlovákiában élő többi nemzeti kisebbségek ünnepségei is az állami költségvetésből valósulnak meg.

— Pozsonyban járt Jan Marinos Wiersma, az Európa Parlament raportőre. Találkozott a kormány és a parlament valamint az ellenzék képviselőivel. Elsősorban Gaulider parlamentből való kizárásáról, a kisebbségi nyelvvédelmi törvény elfogadásáról, a kétnyelvű bizonyítványok ügyéről, a meghiúsult népszavazásról érdeklődött.

9 — Ivan Gašparovič házelnök kérésének eleget téve Milan Čič, az alkotmánybíróság elnöke úgy döntött, mégsem tárgyalja meg júliusban a testület a magyar koalíciós pártok beadványát. A bíróság csak augusztus végén dönt a nyelvtörvény alkotmányos vagy alkotmányellenes voltáról.

— A szlovák parlamentben a kormányzó többség nem szavazta meg az ellenzék javaslatát, hogy Vladimír Mečiar kormányfő számoljon be a törvényhozásnak a NATO madridi csúcsértekezletéről, illetve annak következményeiről, hogy Szlovákia kimarad a NATO-bővítés első köréből.

— A parlament a kormánykoalíció szavazataival törvényt fogadott el a bérek befagyasztásáról. Ez a rendelkezés aligha tud javítani az ország gazdasági helyzetén, ellenben további tömegeket juttathat a szegénységi szintre.

10 — A szlovák külügyminisztérium tiltakozott a magyar televízió azon műsora ellen, amelyben Eörsi Mátyás külügyi államtitkár véleményt nyilvánított a szlovák-magyar alapszerződés teljesítéséről. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Eörsi a szlovák belpolitikai helyzetet elemezte, s ezzel beleavatkozott az ország belügyeibe.

11 — Szlovák Demokratikus Koalíció lett a hivatalos neve a KDM, a DU, a DP, a SZSZDP és az SZZP által létrehozott választási tömbnek.

— Ondrej Nemčok oktatási államtitkár a bizonyítványokkal kapcsolatban leszögezte, hogy az iskolaigazgatók állami alkalmazottak és ezért meg kell tartaniuk a hatályos törvényeket, márpedig a nyelvtörvény nem teszi lehetővé, hogy a bizonyítványok kétnyelvűek legyenek. Ha nem így cselekednek, nincs mit keresniük az iskolaügyben — mondta.

14 — Ralph Johnson, az USA pozsonyi nagykövete nyilvánosan megindokolta, hogy az USA miért nem támogathatta Szlovákia NATO-tagságát. Nyugtalanító, antidemokratikus fejlődésről beszélt, amit a másképp gondolkodók iránti intoleranciával és a hatalom koncentrációjával támasztott alá. Megemlítette a meghiúsított népszavazést, a parlamenti történéseket, a köztársasági elnök fiának elhurcolását és Gaulider ügyét. A kormánykoalíció felháborodottan utasította el a bírálatot.

— A Szlovákiai Szakszervezetek Konföderációja felmondta az 1997 évi általános egyezmény aláírását, mert arra a következtetésre jutottak képviselői, hogy nem lehet egyezségre jutni a kormánnyal. A konföderáció visszautasítja a kormány gazdasági intézkedéseit, mivel azok nem oldják meg a gazdaságban mutatkozó válságjelenségeket és a terheket az alkalmazottakra hárítják.

15 — A kormány megszüntette a közelmúltban bevezetett behozatali letétet és úgy döntött, hogy július 21-től 7 százalékos vámpótlékot vezet be, amely a behozatal mintegy 80 százalékát érinti s általános áremelkedést vált majd ki.

16 — Strasbourgban bejelentették, melyik az a hat ország, amellyel az Európai Unió megkezdi a tárgyalásokat a tagságról. Kifejtették, hogy Szlovákiával nem számolnak, mivel az nem teljesíti a társulás politikai feltételeit. Mečiar kormánya rövid idő alatt a második külpolitikai kudarcot szenvedte el. Szlovákia a NATO után az EU-ba sem kerül az első menetben. A kormánykoalíció pártjai szerint az EU egyoldalú, elfogadhatatlan és nem objektív kritériumok szerint értékelte Szlovákiát.

— Vladimír Mečiar szerint a strasbourgi döntés nem jelent vereséget, sem tragédiát, Szlovákia csak kétéves halasztást kapott a politikai kérdések megoldására.

— Vladimír Mečiar Johnson nagykövetet Szlovákia belügyeibe való beavatkozással vádolta. Bejelentette: személyesen közölte Albright külügyminiszterrel, hogy Johnson hazudott neki, amikor Szlovákiáról tájékoztatta. Az amerikai nagykövetet az 1969 évi szovjet nagykövethez, Cservonyenkohoz hasonlította.

17 — Michal Kováč államfő szerint Szlovákiának van esélye, hogy decemberig visszafordítsa a helyzet kedvezőtlen alakulását, de ah nem történnek meg a demokratikus változások, akkor a Mečiar-kormánynak le kellene mondania. Az államfő beszédét a szlovák közszolgálati televízió nem először nem közvetítette, majd megcsonkítva, kommentárokkal teletüzdelve sugározta — egy későbbi időpontban.

21 — Kovács László magyar és Zdenka Kramplová szlovák külügyminiszter Komáromban találkozott, Vladimír Mečiar és Horn Gyzla augusztusra tervezett győri tárgyalásait készítették elő. Kovács László felvetette a szlovákiai magyarság helyzetét nehezítő problémákat, de nem értek el előrehaladást egy kérdésben sem.

22 — A szlovák kormány teljes mértékben azonosult Vladimír Mečiar azon véleményével, hogy Ralph Johnson, az USA nagykövete aránytalanul és eltúlozva értékelte Szlovákiát. Michal Kov§č elhatárolta magát Mečiar kijelentésétől és kifejtette, hogy nem tekinti azt a kormányt legitim véleményének.

23 — A Központi Koordinációs Tanács állásfoglalásában megállapította, hogy a szlovákiai magyarság egységesen vállalta a küzdelmet az anyanyelvi oktatás fennmaradásáért. Ennek köszönhetően leketült napirendről az új oktatási törvény és eddig nem került sor Nemčok államtitkár körlevelének végrehajtására. Sajnálattal állapította meg viszont, hogy a kétnyelvű bizonyítványok ügyében nem sikerült elérni az egységes fellépést.

24 — Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a szlovák parlament alkotmánysértő módon távolította el tagjai közül František Gaulidert, a DSZM éázadó képviselőjét. A kormánykoalíció képviselői első reakcióikban kifejtették, hogy ignorálni fogják a bírósági döntést.

— Szlovákiának az árvizek 2,3 milliárd korona kárt okoztak.

28 — A Szlovák Demokratikus Koalíció rendkívüli parlamenti ülés összehívását indítványozta, amelyen a parlament visszaadhatná Gaulidernek képviselői mandátumát.

30 — Az Emberi Jogok Európai Bizottsága Strasbourgban elfogadta Csáky Pál beadványát, amelyben jogorvoslatot kért a szlovákiai magyaroktól megvont kétnyelvű bizonyítványok ügyében. A testület a nyári szünet után tárgyalni kíván az ügyről.

31 — Augusztus elsejétől emelkedik a víy, a fűtőenergia, a villanyáram, a közlekedés, a benzin és a motorolaj ára a kormány gazdasági csomagterve részeként.

1. — Tartalékos tiszti rangra emelték Ján Sitek védelmi miniszter utasítására a járási elöljárókat, akik túlnyomó többsége a kormánypárt tagja. Ellenzéki vélemény szerint ez demoralizálja a hadsereget, mivel a rangemelésnél nem vették figyelembe, hogy az illető megfelel-e a követelményeknek.

3. — Az Európai Néppárt és az Európai Kereszténydemokrata Unió nyilatkozatban kifejtette, hogy aggodalommal figyeli a demokratikus intézményrendszer lerombolását Szlovákiában, így például a legutóbbi népszavazással kapcsolatban, az emberi és a kisebbségi jogok megsértését, a kétnyelvű bizonyítványok betiltását.

4.— Le Pen, a szélsőséges nacionalizmusáról és rasszista nézeteiről ismert francia politikus a Nemzeti Front elnöke szeptemberben a Szlovák Nemzeti Párt meghívására Szlovákiába látogat. Az SZNP a jelenlegi kormánykoalíció tagja, így ez a látogatás is hozzájárul ahhoz, hogy a koalíció legnagyobb pártja, Meciar DSZM-e nem fogadható el Európa számára. Az ellenzék bírálóan fogadta a bejelentést.

— Az amerikai Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottságának tagjai levélben felszólították Ivan Gasparovicot, a parlament elnökét, használja ki befolyását arra, hogy Frantisek Gaulieder visszatérhessen a parlamentbe. Figyelmeztették, hogy Szlovákiát kötelezi az EBESZ dokumentuma, amely szerint biztosítania kell a zavartalan munkát a megválasztott képviselők számára egészen mandátuma lejártáig.

5. — Egyre több találgatás jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy ősszel új politikai párt alakulhat, élén Rudolf Schuster kassai polgármesterrel és a kassai Vasmű anyagi támogatásával. Schuster tagadta a hírt, bejelentette, sem kormányfő, sem államfő nem kíván lenni.

6. — Ján Chryzostom Korec kardinális, nyitrai püspök védelmébe vette Milan Ďuricát, annak a tankönyvnek a szerzőjét, amelyet az oktatási minisztérium a Phare pénzén adott ki, s amelynek bevonását követelte az EU, mivel ferdítéseket tartalmaz, sajátságosan értelmezi a történelmet, többek között a zsidóüldözést is.

8. — Juraj Šesták, külügyi államtitkár szerint a szlovák diplomáciának a közeljövőben az lesz a legfontosabb feladata, hogy meggyőzze az EU tagországait: az Európai Bizottság elfogult és pontatlan értékelést készített Szlovákiáról, amikor kimondta, az ország nem teljesíti az EU politikai csatlakozási feltételeit. A miniszter szerint az ellenzék is felelős a hibás értékelésért.

10. — Stószon megemlékestek Fábry Zoltán, a jeles gondolkodó és közíró születésének 100. évfordulójáról. Az író munkásságáról az utóbbi években heves vita bontakozott ki. Az egyik tábor szerint időszerűtlenné vált, míg a másik, a nagyobb úgy véli, hogy életművében sok a megszívlelendő, útmutató rész.

11. — Újabb bizonyíték az úgynevezett nyelvőrök munkamódszereiről: az ellenőrök ezúttal Léván jártak és a helyi református lelkész távollétében a parókián fellelhető dokumentumokat ellenőrizték, mondván, azok nem felelnek meg a követelményeknek, mivel egy részük magyarul készült. Kifogásolták a helyi temetőben emelt millecentenáriumi emlékművet is.

12. — A Magyar Koalíció Tanácsa programalkotó bizottság létrehozásáról döntött a jövő évi választásokra való felkészülés keretében. A három magyar párt ismét koalícióban indul.

13. — Tanácskozott az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció a Magyar Koalíció három pártjával. A két tömb pártjai megerősítették, hogy szükség van az együttműködési szerződés aláírására, de erre az aktusra előreláthatólag csak szeptember végén kerül sor.

— Hans van den Broek az EU külügyi főbiztosa válaszolt az MK júliusi levelére, amelyben felhívták figyelmét a magyar iskolákat sújtó politikai nyomásra és a készülő jogkorlátozásokra. A főbiztos sajnálattal vette tudomásul a nehézségeket és biztosította a levélírókat, hogy az Európai Bizottságban nagyon figyelnek a kisebbségi oktatásügyben történtekre.

14. — Gustáv Krajčí megtagadta a vallomástételt az ügyészségen a meghiúsított népszavazás ügyében. A sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a népszavazást nem meghiúsították, hanem eredménytelen volt, amiért sok mindenki felelős, csak ő és a kormány nem.

15. — Eredménytelen volt a Győrben megrendezett magyar-szlovák csúcstalálkozó. Horn Gyula kilencpontos intézkedési tervet adott át partnerének, amely az alapszerződés teljesítésének megkezdésére irányul. Az emlékeztetőt szeptember 30-ig a külügyminisztereknek kell aláírniuk, de Mečiar a pontokban foglalt feladatokat illetően kitérő válaszokat adott. A kisebbségi jogok érvényesülésével foglalkozó vegyes bizottság összetételével kapcsolatban leszögezte, hogy abban csak a kormánypolitikát támogató magyar erők vehetnek esetleg részt és nem a magyarság legitim képviselői, akik szavai szerint a kabinetje ellen dolgoznak. Meciar ígéretet tett, hogy szeptembertől ismét kétnyelvűek lehetnek a bizonyítványok a magyar iskolákban.

19. — Diktátumként értékelte a magyar fél eljárását a győri szlovák-magyar csúcstalálkozón Ján Slota a kormánykoalícióhoz tartozó SZNP elnöke. Szerinte Magyarország mindent kihasznál, hogy rossz színben tüntesse fel Szlovákiát Európa előtt. A párt tapasztalatai alapján kétségbe vonta az alapszerződés indokoltságát.

20. — Kovács László magyar külügyminiszter örömmel állapította meg, hogy a határon túli magyar szervezetek a korábbihoz képest nagyobb megértést tanúsítanak a magyar külpolitika törekvései iránt. Ezt azután mondta, hogy találkozott Budapesten a szervezetek vezetőivel, akik az államünnep alkalmából a HTMH vendégei voltak.

— Szlovákia nem szerelte le SS-23 típusú, atomtöltet célbajuttatására is alkalmas rakétáit - közölte az USA külügyi szóvivője, miközben a szlovák kormány szóvivője azt hangoztatta, hogy az amerikaiak nem is kérték fel Pozsonyt a szovjet időkből fennmaradt rakéták megsemmisítésére.

— Nagy vihart kavart az osztrák Global 2000 környezetvédelmi szervezet bejelentése: neves szakemberek tanulmányt készítettek, amelyben megállapították, hogy a mohi atomerőmű még az orosz biztonsági normáknak sem felel meg. A szlovák atomlobbi visszautsitotta a kifogásokat, azzal, hogy azok már nem időszerűek.

21. — A szlovák ellenzéki pártok közösen emlékeztek meg az 1968-as invázióról. Rámutattak, hogy a kormányzat a NATO-tagság lehetőségének megakadályozásával egy hasonló internacionalista segítség veszélyének tették ki az országot.

22. — A szlovák kormány integrációs tanácsa is úgy vélekedik, hogy az Európai Bizottság állásfoglalása — ennek következtében nem javasolja az EU a csatlakozási párbeszéd megkezdését - pontatlan adatokat tartalmaz és indokolatlanul felnagyítja a politikai élet néhány mozzanatát. A tanács javasolja, hogy a kormány fejezze ki sajnálatát az EU-nak.

26. — Az alkotmánybíróság 15 hónap után tárgyalta 33 ellenzéki képviselő beadványát, amelyben megkérdőjelezték az államnyelvről szóló törvény több paragrafusának alkotmányosságát. A bíróság csak szeptember 9-én hirdeti ki döntését.

— Ellenzéki kezdeményezésre összehívták a parlamentet, hogy érvénytelenítse azt a határozatát, amellyel megfosztotta mandátumától Frantisek Gauliedert, s amelyet az alkotmánybíróság törvénytelennek minősített. Mivel Gaulieder visszatérése a DSZM vereségének nyilvános beismerése lenne, a kormánykoalíciós képviselők távolmaradásukkal megakadályozták az ülés megkezdését. Igy tettek még további három alkalommal is, amit az ellenzék a jogállam lerombolására tett lépésnek minősitett. A házelnök végül bejelentette, az alkotmányjogi bizottsághoz fordul, hogy mondjon véleményt a helyzet megoldásának lehetőségéről és kilátásba helyezte, hogy a gyűlést anélkül, hogy megkezdődött volna, befejezettnek nyilvánítja.

29. — Kovácspatakon vitafórumon vettek részt a magyar és a szlovák parlament ellenzéki képviselői. Egyetértettek abban, hogy a térség demokráciájának megkerülhetetlen mércéje a kisebbségi kérdések kezelése.

30. — A Szlovák Demokratikus Koalíció pártjai közös deklarációt fogadtak el, amely tartalmazza az öt párt programcéljait a társadalmi élet különböző területein. A deklaráció ünnepélyes kihirdetésére nem hívták meg a Magyar Koalíció képviselőit.

31. — Ünnepi ülést tartott a szlovák parlament a szlovák alkotmány elfogadásának 5. évfordulója alkalmából. A magyar pártok képviselői csak az államfő beszéde alatt voltak jelen, a gyűlés többi részét ignorálták, így tiltakozva az ellen, hogy a kormánykoalíció több alkalommal megsértette az alkotmányt.

2. – A magyar iskolák tanévnyitoira rányomta bélyegét a kétnyelvü bizonyitványok megoldatlan kérdése valamint több olyan intézkedés,amely az anyanyelvü oktatá ellen irányul. Igy például bejelentették, hogy a zselizi és az ipolysági gimnáziumokat összevonják a helyi szlovák gimnáziumokkal.

3. – A parlament ismét jóváhagyta a köztársasági elnök által visszaadott bérszabályozási törvényt. Az ellenzéki képviselök figyelmeztetéseit, hogy a törvény kontraproduktív és alkotmányellenes a kormány tagjai visszautasitották és a kormánykoaliciós képviselők ismét megszavazták a törvényt. A szakszervezetek erösen birálták a jogszabályt és kilátásba helyezték: fellépnek a dolgozókat sujtó rendelet ellen, akár általános sztrájkot is szerveznek.

– Michal Kováč államfö fogadta Turczel Lajos irodalomtörténészt, nyugalmazott egyetemi tanárt, akinek 80. születésnapja alkalmából emlékérmet adott át.

– Mečiar tévéje egyre gyakrabban a magyarokkal rémisztgeti a nézöket, most azt a hirt repitette fel, hogy a Szlovák Demokratikus Koalició már meg is egyezett a Magyar Koalicióval, választási gyözelme esetében az oktatási és kulturális tárcát a magyaroknak adják. A magyarellenességéröl ismert Szlovák Nemzeti Párt meglovagolta a témát, állítva, hogy az SZDK számára nem a szlovák, hanem a magyar választók az elsödlegesek.

4.– Mečiar híveinek pozsonyi nagygyülésén bejelentette: augusztus 15-én Györben a magyar-szlovák csúcson magyar kollegájának lakosságserét javasolt, amit azonban Horn Gyula felháborodottan visszautasitott. Az elégedetlenkedő magyarok kitelepitésének gondolatát hivei nagy tetszéssel fogadták

5. – A legújabb közvéleménykutatás eredménye szerint a választók 32,6 százaléka az SZDK-t támogatná egy esetleges választásokon, míg Meciar DSZM-ét csak 23,8 százalék. Az MK 9,4 százalékos támogatottságot élvez.

8. – A Magyar Koalició vezetöi, Bugár Béla, Duray Miklós és A. Nagy László, levélben fordultak Meciar kormányföhöz, melyben felhábárodásukat fejezték ki, hogy a magyar miniszterelnöknek lakosságcserét javasolt. Figyelmeztettek, hogy a Mečiaréhoz hasonló elképzelések véres konfliktusokat váltottak ki a Balkánon. A levélírók a kormányföi tisztségböl való távozásra szólították fel Mečiart.

– Az SZNP szerint az elégedetlenkedö magyarok "visszatérése hazájukba" a mai konfrontatív helyzet konstruktív megoldása lenne.

9. – Az alkotmánybíróság döntést hozott az államnyelvröl szóló törvénnyel kapcsolatos ellenzéki beadvány ügyében. A bíróság szerint a törvénynek csak az egyik paragrafusa alkotmányellenes, a kifogások hatvan százalékáról úgy ítélkezett, hogy azok nem vonatkoznak az alkotmányra, így annak megítélése, hogy törvénysértöek-e, nem ennek a testületnek a dolga. A MK ezekután csak abban bízhat, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróságnak más lesz véleménye.

10. – A Szlovák Demokratikus Koalíció úgy döntött, hogy a koalíciót alkotó öt párt elnöke lesz az ellenzéki szövetség választási vezére.

– Tarja Halonen, a Pozsonyba látogató finn külügyminiszter kijelentette, hogy Szlovákiának ezen az öszön az EU-integráció érdekében meg kell gyöznie az EU-t, hogy teljesíteni akarja a tagság feltételeit. Szerinte ez fontosabb, mint az Európai Bizottságnak Szlovákiáról kidolgozott jelentésének hibáit kommentálni.

– A besztercebányai DRUKOS cég tulajdonosa 3 milliárdos vagyonát a helyi római katolikus püspökségre és cégét a Szegényeket és Betegeket Támogató Társaságra ruházta át, mivel az alvilág több hónapja fenyegeti és zsarolja. A cégtulajdonos gyanuja szerint zsarolói kapcsolatban állnak a kormányzattal s ezért nem bízik a hatóságok védelmében.

11. –Leon Britten, az Európai Bizottság alelnöke a szlovák kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásai után megerösítette, hogy Szlovákia nem tekinthetö az EU-csatlakozásra javasolt jelöltnek, de amint megoldja politikai problémáit az EB javasolni fogja: kezdjék meg Pozsonnyal is a csatlakozási tárgyalásokat.

12. – Petöcz Kálmánt, az MPP alelnökét az Európai Liberális Párt - ELDR alelnökévé választották Brüsszelben. Az MPP tavasszal lett az ELDR tagja, az Együttélés és a DU megfigyelöi státussal rendelkezik a szervezetben.

– Vladimír Mečiar arról szólt rádióbeszédében, hogy a lakosságcserére vonatkozó kijelentését Horn Gyula félremagyarázta, hibásan értelmezte szavait. A politikai ellenzék és a sajtó szerinte felelőtlenül hazudozik és lejáratja az orzságot a kérdéssel kapcsolatban Bejelntette: bírósághoz fordul a médiumok terrorizmusa miatt. – A SZDK-n belül nem sikerült egységes álláspontot kialakítani a Magyar Koalícióval kötendö együtmmüködési szerzödést illetöen. A szakemberek által kidolgozott hosszabb és konkrétabb szöveget a KDM, a DP és az MK is támogatja, míg a DU, a zöldek és a szociáldemokraták egy rövidebb, semmitmondó szöveget hajlandóak csak aláírni. A kérdés a hónap végéig nem tisztázódott, így az ígéretek ellenére a két tömörülés szeptember végéig nem írta alá a közös dokumentumot.

13. – A Magyarok Világszövetsége Dunaszerdahelyen tartotta meg elnökségi ülését, melyen elsösorban az anyanyelvi oktatás kérdései kaptak helyet. Az elnökség nyilatkozatban a parttalan cinizmus megnyilvánulásának nevezte a szlovák miniszterelnök javaslatát az önkéntes lakósságcserére és felveti, hogy amennyiben nem jön létre megegyezés a szlovák-magyar alapszerzödés betartását ellenörzö bizottságról, a magyar kormány vegye fontolóra az alapszerzödés felbontását.

– Vladimír Mečiar hevesen tiltakozott az az ellenzéki javaslat ellen, hogy hívjanak majd külföldi megfigyelöket az általános választásokra. Az ellenzék a legutóbbi történések alapján joggal tart a választási machinációktól, de a kormányfö szerint a javaslat sérti az országot és politikai vezetöit.

16. – A Mečiar-kabinet tagjai megkísérelték Brüsszelben meggyözni az európai politikusokat arról, hogy a Szlovákiáról készített jelentés pontatlan, nem teljes adatok alapján festett negatív képet az országról. AJozef Kalman vezette csoport nem járt eredménnyel, tárgyalópartnereik ismételten figyelmeztettek, amint politikai változások mennek végbe az országban, ök is megváltoztatják álláspontjukat.

17. – A szlovák külügyminisztérium éles hangú jegyzékben visszautasította a györi miniszterelnöki találkozót magyar részröl követö "széles körü és intenzív diszkriminációs kampányt". A szlovák fél lemondta a 20.-ra tervezett szlovák-magyar külügyminiszteri találkozót és kimondta, hogy a párbeszéd csak akkor folytatható, ha a magyar kormány levonja a következtetéseket az általa elöidézett helyzetböl, s azt megfelelö lépésekkel korrigálja. A jegyzék ultimátumnak minösítette a Horn aláírásával hitelesített 9 pontos györi emlékeztetöt, amely az alapszerzödés végrehajtására megteendö konkrét lépéseket tartalmazza.

18. – A magyar külügyminisztérium reagált Pozsony "vádaskodó hangú, valótlan, söt abszurd állításokat tartalmazó" jegyzékére. Kijelentette, bár a kialakult helyzetért a szlovák felet terheli a felelösség, továbbra is érvényben tartja a szlovák külügyminiszter budapesti látogatására szóló meghívását. A külügy visszautasította és alaptalannak nevezte azt a szlovák vádat is, hogy Györben titkos hangfelvételeket készítettek.

– Le Pen, a szélsöséges nacionalizmusáról és rasszista nézeteiről ismert francia politikus Szlovákiába látogatott a Szlovák Nemzeti Párt, a jelenlegi kormánykoalíció tagjának meghívására. A vendéget nagy pompával fogadták és találkozott vele a kormány két tagja is, Eva Slavkovská oktatási és Ján Sitek védelmi miniszter.

19. – Ismeretlen tettesek felgyújtották Peter Tóthnak, a SME munkatársának gépkocsiját, aki számtalan írásban leplezte le a szlovák titkosszolgálat törvénytelen eljárásait, például ifj. Kováč és Robert Remias esetében.

20. – Nagy bonyodalmakat okozott az a rendelet, miszerint a külföldi termékek többsége csak minőségi bizonyítvánnyal hozható be az országba. A kormányzat az intézkedéssel tovább bonyolította az árubehozatalt, így igyekszik javítani a kedvezőtlen külkereskedelmi mérlegen. A határokon és az illetékes hivatalokban zürzavar alakult ki, mivel nem készültek fel a bizonylatok kiadására.

21. – Nagy felháborodást váltott ki Ján Slotának, a SZNP elnökének az a kijelentése, hogy nem Trianon, hanem a magyarok jelentik a szerencsétlenséget Európára nézve. Ez a Le Pen-nel tartott közös sajtóértekezleten hangzott el, melyen a francia vendég Slota mellett mérsékeltnek tünt nézeteivel. – Búcson felavatták a község névadójának, Bulcsú vezérnek a lovasszobrát, Nagy János szobrászmüvész alkotását.

22. – Az Együttélés bejelentette, ügyészi eljárást kezdeményez Ján Slota ellen, aki a magyarokat Európa szerencsétlenségének nevezte, s ezzel többek között a nemzetgylázás büntettét követte el.

23. – A szlovák külügy szóvivöje tiltakozott Horn Gyula parlamenti beszéde miatt, mert abban bírálta a szlovák kormány kisebbségi politikáját és ismét "nem a valóságnak megfelelöen értelmezte a györi tárgyalás során elhangzottakat". Horn Gyulát a DSZM is nyilatkozatban ítélte el, Jozef Sesták külügyi államtitkár pedig kijelentette róla, hogy beavatokozott a szlovák belügyekbe.

26. – AZ EU és Szlovákia közös társulási bizottságának újabb ülése után Jozef Sesták államtitkár ismét elferdítettnek nevezte az EB Szlovákiáról szóló értékelö jelentését, míg Catherina Day, az EB szekcióigazgatója megállapította, hogy véleményük változatlan, Szlovákiának teljesítenie kell a csatlakozás politikai feltételeit.

25. – A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban tett egyoldalú lépéseivel mind Magyarország, mind Szlovákia megsértette az 1977-ben kötött szerzödést - mondta ki a hágai nemzetközi bíróság. A feleknek feladatul adta, hogy a jóhiszemüség jegyében tárgyaljanak az 1977 évi szerzödés célkitüzéseinek megvalósítása érdekében. A szlovák kormánypártok és az ellenzék egybehangzóan Szlovákia gyözelmeként üdvözölte a döntést.

26. — BATTA ATTILA okleveles etnográfus, az Együttélés érsekújvári titkára, Országos Tanácsának és Intéző Bizottságának tagja, párkányi alpolgármester tragikus körülménzek között elhunzt. Az Együttélés jelentős személyiséget vesztett el, Batta Attilát saját halottjának tekinti, aki munkájával nemcsak az Együttélés célkitűzéseinek megvalósítását vállalta magára, hanem tetteivel, bátor és őszinte magatartásával egész magyar nemzeti közösségünk jogaiért, megmaradásáért és jövőjéért küzdött.

29. – Mikuilás Dzurinda, a KDM alelnöke lett a Szlovák Demokratikus Koalíció szóvivöje. Az ötpárti tömörülés döntése úgy is értelmezhetö, hogy végre megtalálták azt a személyt, akit ki mernek állítani a közelgö választások elött Mečiar ellenfeleként a nyilvánosság elé.

– Gustáv Krajči belügyminisztert többen feljelentették a népszavazás meghiusításáért. Az ügyet Michal Barilla ügyész vizsgálta, aki Krajčit bünösnek tartotta és bünvádi eljárást kezdeményezett ellene. Felettese, a járási föügyész azonban az ügyet bizonyítékok hiányában ad acta helyezte.

– A. Nagy László, az MPP elnöke még tavasszal polgárként a Legfelsöbb Bírósághoz fordult, mondja ki a testület, hogy Gustáv Krajci eljárása a népszavazással kapcsolatban törvénytelen volt. A bíróság tárgyalta az ügyet, de nem döntött, mert Krajci nem jelent meg a tárgyaláson.

30. – Negyedszerre sikerült megtartani a parlament 31. ülését, amelyet eddig bojkottált a kormánykoalíció. Az ülésnek döntenie kellett František Gaulieder, a mandátumától megfosztott képviselö ügyében. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy jogtalanul fosztották meg öt mandátumától. Ennek ellenére a parlament nem szavazta meg Gaulieder visszatérést, a kormánykoalíciós képviselök semmibe vették az alkotmánybí róság döntését. –

Leváltották Popely Gyulát, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatóját, aki többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó a kiadott kétnyelvü bizonyítványok helyett egynyelvüeket adni a tanulóknak.

– Horn Gyula levelet intézett Meciarhoz, amelyben ajánlja, hogy a két fél október végéig kezdje meg a tárgyalásokat a hágai döntés végrehajtásáról.

2. – A magyar iskolákban váratlanul teszteket irattak a diákokkal történelemből, az előző év anyagából, úgymond hogy képet alkossanak a történelemoktatás szinvonaláról.

– Kramplová külügyminiszter ismételten kijelentette, a szlovák fél "megfelelő lépéseket" vár Magyarországtól, amelyek kedvező légkört teremtenének a szlovák-magyar párbeszéd folytatásához.

– A Magyar Koalíció felkérte a parlament mentelmi bizottságát, vizsgálja felül, hogy a kormánykoalíciós képviselők megsértették-e az alkotmányt, amikor szavazásukkal megakadályozták František Gaulieder visszatérését a parlamentbe. Az MK támogatta, hogy külfldi megfigyelőket hivjanak a jövő évi választásokra.

3 .– A Kerezsténydemokrata Párt tizenegy képviselője írta alá azt a parlamenti határozati javaslatot, amely szerint pszichiátereknek kellene megvizsgálniuk Vladimir Mečiar elmeállapotát, hogy képes-e ellátni kormányfői teendőit. Erre azután került sor, hogy Mečiar híveinek nagygyülésén bejelentette: Vladimír Palko, a KDM alelnöke januárban a kormányfő fizikai likvidálását javasolta.

– A szlovák parlament František Gaulieder mandátumával kapcsolatos döntése nyugtalanságot váltott ki az Európai Bizottságban, amely nyílt levélben figyelmeztette a szlovák felet, hogy az alkotmánybíróság döntéseinek akceptálása a demokratikus jogállam alapelve. Az USA külügyi szóvivője szerint is a szavazással visszalépés történt a politikai folyamatokban.

– Az elnöki palotával szemben olyan táblát szereltetett fel Mečiar, amely Michal Kováč elnöki megbizatásának idejét számlálja vissza.

6. — Több helyen, így Margonyán, Imregen, Pozsonyban, kegyeletteljes ünnepségeken emlékeztek meg az aradi vértanúkról.

— Az EU-országok külügyminiszterei azonosultak az Európai Bizottság Szlovákia-értékelésével, amely szerint az ország nem teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait.

– Jan Čarnogursky és Vladimír Palko, a KDM politikusai az ügyészséghez fordultak Vladimir Mečiar azon bejelentése miatt, amelyet mozgalma nagygyűlésén mondott el híveinek, s amely szerint Palko kilátásba helyezte a kormányfő meggyilkolását. Az érintettek szerint Mečiar vétett a törvény ellen, mert rémhíreket terjeszt és hamisan vádaskodik, vagy pedig azért, mert nem tájékoztatta a bűnüldöző szerveket a tervezett bűncselekményről.

— A Szlovákiai Értelmiségi Fórum és a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum vezető egyéniségei lakossági fórumon vettek rész Zsolnán. A sikeres rendezvényen a szlovák és magyar nemzet egymásrautaltsága volt a fő téma.

— Ivan Hudec kulturális miniszter nagy hiányosságnak minősítette, hogy a törvények nem teszik számára lehetővé a sajtó irányítását.

8. — A szlovák kormány szóvivője kijelentette, hogy Bős-Nagymarossal kapcsolatban a szlovák félnek elfogadhatatlan a kártérítés nulla-variációs megoldása.

— Gyakorlati eredmény nélkül ért véget Vladimír Mečiar újabb kerekasztal-találkozója. Az ellenzéki vezetők közül csak Jozef Migaš DBP-elnök fogadta el a meghívását, a többiek nem látták értelmét egy újabb meddő tárgyalásnak.

— A kormánykoalíció képviselői szavazataikkal ismét nem támogatták a parlament ellenőrző bizottságainak kiegészítését az ellenzék képviselőivel. Tették ezt három órával azután, hogy nyilatkozatot fogadtak el a parlamentben, amelyben csalódottságukat fejezik ki amiatt, hogy Szlovákia nem szerepel azon országok között, melyekkel megkezdik az EU csatlakozási tárgyalásokat.

— Az egészségbiztosítók szerint az új közgyógyellátási rendtartás lehetetlen helyzetbe hozza őket, képtelenek lesznek mindazt finanszírozni, amit a törvény kötelező érvénnyel előír. A biztosítók százmilliókkal tartoznak a kórházaknak, ezért sok kórház fizetésképtelenné vált.

9. — A dunaszerdahelyi járásban 390 pedagógusnak 1000-2500 koronával csökkentették jövedelmét a kétnyelvű bizonyítványok kiadása miatt. Hasonló anyagi nyomást gyakoroltak a járási vezetők a pedagógusokra a komáromi járásban is.

— A Legfelsőbb Bíróságon folytatódott az a per, amelyet A. Nagy László, az MPP elnöke kezdeményezett Gustáv Krajčí belügyminiszter ellen amiatt, hogy májusban a meghirdetett négy kérdés helyett csak hármat nyomtatott a népszavazási szavazólapokra. A tárgyalást elnapolták, mert A. Nagy óvást nyújtott be a szenátus elnöke ellen, elfogultsággal vádolva őt.

— A szlovák kormány feleslegesnek tartja, hogy tárgyaljon Budapesttel a párkányi hídról - mondta Vladimír Mečiar a parlamentben. A híd felépítése helyett szerinte út épül a nagymarosi körgáton. Azt állította, hogy ő sohasem ígérte, hogy ez a híd meglesz.

10. — Az ellenzéki képviselők kezdeményezésére összehívták a parlament rendkívüli ülését, amelynek napirendjén Gasparovič házelnök leváltása, a Gaulieder-határozat visszavonása és az európai integrációra való elszántság megerősítése szerepelt volna. Az ülés csak néhány percig tartott, a kormánykoalíció képviselői nem szavazták meg a programot.

11. — Nem hozott áttörést a cseh-szlovák viszonyban Václav Klaus és Vladimír Mečiar pőstyéni találkozója. — Liszka József néprajzkutató, a komáromi múzeum elbocsájtott munkatársa kapta az évente odaítélt Fábry-díjat, amelyet a Fábry Napok keretében ünnepélyesen adtak át neki.

13. — A sajtószabadság elleni újabb támadásnak minősíthető, hogy a Szlovák Távközlési Vállalat minden előzetes figyelmeztetés nélkül megszüntette a Twist és további két magánrádió műsorának szórását. A 26 órás kényszerszünet előtt Mečiar arról beszélt, hogy a Twist Rádióval és a Markíza TV-vel "valamit tenni kell".

14. — Folytatódott a párbeszéd a Szlovák Demokratikus Koalíció és a Magyar Koalíció között. Az eredmény: új kompromisszumos javaslatot dolgoznak ki a szlovák és a magyar ellenzék együttműködési szerződésére. — Leváltották Kovács Pétert, a szenci magyar iskola igazgatóját, mert iskolájában a tanév végén kétnyelvű bizonyítványokat adott ki.

— A szlovák kormány Peter Baco földművelésügyi minisztert bízta meg a Hágai Bíróság döntése alapján a bősi vízmű sorsáról folytatandó szlovák-magyar tárgyalásokon a szlovák küldöttség vezetésével. Baco kijelentette, hogy Magyarországnak meg kell építenie Nagymarost.

— Az MK Tanácsa úgy döntött, a három párt jogi szakértői megvizsgálják, hogyan biztosítható a magyar választópolgárok parlamenti képviselete, mivel a kilátásba helyezett új választási törvény szerint a hármas koalíciónak 15 százalékos küszöböt kellene elérnie.

— Marius Wiersma EP-raportőr figyelmeztette Szlovákiát, csak hét hete van arra, hogy konkrét tettekkel bizonyítsa EU-csatlakozási elszántságát és teljesítse a koppenhágai feltételeket.

15. — A külügyminisztérium állásfoglalása szerint nincs szükség külön törvényre a kisebbségi nyelvek használatáról. A minisztérium viszont memorandumot dolgoz ki a kisebbségek anyanyelve használatának jogáról és azt elküldi az összes nemzetközi szervezetnek.

16. — Vita bontakozott ki arról, mikor jár le az államfő megbizatása. Michal Kováč szerint március 2-án, eskütételének napján (az ellenzék osztja nézetét), míg Vladimír Mečiar és a kormánykoalíciós pártok úgy vélik, hogy február 15-én, vagyis megválasztásának napján, s ezért már decemberben meg akarják tartani a parlamentben az elnökválasztást. A vita ahhoz vezethet, hogy a parlament nem választ elnököt és alkotmányos válság alakul ki Szlovákiában.

— A Pravda- szerkesztőség telefonos elnökválasztási ankétján Rudolf Schuster 2000 szavazattal megelőzte Vladimír Mečiar kormányfőt. A harmadik helyen Pavol Rusko, a Markíza TV elnöke végzett.

— Az EP vezető szerve úgy döntött, hogy elnöke és alelnöke nem vesz részt a társult országok parlamenti alelnökeinek október 26-ra Pozsonyba összehívott találkozóján, mivel a szlovák parlament nem vette figyelembe az Alkotmánybíróságnak a Gaulieder-üggyel kapcsolatos döntését. A találkozó végül nem valósult meg.

17. — Michal Kováč és Vladimír Mečiar közös nyilatkozatot írt alá, amelyben kimondják, hogy Szlovákia valóban az Európai Unióba tart. A két alkotmányjogi méltóság kifejtette, hogy nem fogják egymás pozícióit támadni.

— Vladimir Mečiar kijelentette, azért nem találkozott a Pozsonyba látogató Max van der Stoel EBESZ-főbiztossal, mert nem viszonyul egyformán a szlovákiai magyarokhoz és a magyarországi szlovákokhoz, az utóbbiakat már szinte leírta.

19. — Szlovákiából és Csehországból több száz roma utazott Nagy-Britanniába, hogy ott menedékjogot kérjenek. Kérésüket visszautsították és a brit kormány a vízumkényszer ismételt bevezetését fontolgatta Szlovákiával és Csehországgal szemben, hogy véget vessen a kivándorlási áradatnak.

20. — Washingtoni látogatásra utazott az SZDK küldöttsége. A kormánypártok elutazásuk előtt durván támadták az ellenzéki politikusokat,így többek között azzal vádolták őket, hogy Washingtonban ki akarják árusítani Szlovákia vagyonát.

22. — Megkezdődtek a szlovák-magyar tárgyalások a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének végrehajtásáról. A felek elsősorban a tárgyalások módjában és menetrendjében állapodtak meg és döntés született, hogy a Duna érintett szakaszán monitoring-rendszert dolgozzanak ki a környezeti károk felmérésére.

23. — Az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Szlovákiát, tegyen határozott lépéseket Gaulieder mandátumának visszaadása érdekében, az emberi és kisebbségi jogok, a demokrácia és a jogállam alapelveinek respektálására. Figyelmezteti, hogy az EU és SZK közös bizottsága által elfogadott ajánlások nem teljesítésének komoly következményei lennének Szlovákiára nézve.

— A komáromi szakmunkásképző igazgatónője kizárással fenyegetett meg mintegy 200 elsőst, amennyiben október végéig nem szereznek be egynyelvű bizonyítványt a felvételihez csatolt kétnyelvű helyett. Dunaszerdahelyen már kizártak egy tanulót, mert csak hitelesített osztálynapló másolatot adott át az egynyelvű bizonyítvány helyett.

— A Slovenská republika kormánylap azt a kérdést tette fel Hans van den Broek EBESZ-főbiztosnak, hogy az Európai Bizottság nem fontolja-e, hogy bocsánatot kérjen a szlovák állampolgároktól amatőr, nem korrekt Szlovákia-értékeléséért, amely állítólag tele van hazugságokkal és féligazságokkal.

27. — A szakszervezetek a hét folyamán nagygyűléseket rendeztek a kerületi központokban, az életszínvonal csökkentése, a bérszabályozás és az alkalmazottak bizonyos csoportjának kivételezettsége ellen tiltakoztak. A gyűléseken aláírásokat gyűjtöttek a szakszervezeti követelések alátámasztására. A kormány elnöke és tagjai élesen támadták a szakszervezeti vezetőket, azt állítva, hogy hazudnak, félrevezetik a tömegeket és az egész tiltakozás csak a kormány megdöntésére irányul.

29. — Nagy tiltakozást váltott ki a kormánynak az a döntése, hogy a sajtó forgalmi adójának értékét 23 százalékra emeljék. A döntést még a parlamentnek kell jóváhagynia. Az ellenzék, a lapkiadók és az újságírók a sajtó elleni frontális támadásként értékelik a tervezetet, mivel Mečiar előzetesen kilátásba helyezte, hogy tenni kell valamit az őt bíráló médiumokkal.

3. — Az MPP, az Együttélés és az MKDM komáromi járási és városi szervezetei a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások előtt elsőként írtak alá együttműködési és koalíciós keretszerződést. Ezzel megteremtették az egységes politizálás feltételeit. Hasonló szerződés született a hónap folyamán más járásokban és városokban is.

4. — A szlovák kormány úgy döntött, hogy a kisebbségi nyelvvédelmi törvény helyett - amit az EU-csatlakozás feltételeként szabtak meg az érintett európai szervezetek - memorandumot ad ki, amely tartalmazza azokat a jogszabályokat és rendeleteket, amelyek a kormány szerint európai szinten biztosítják a kisebbségek nyelvhasználati jogát.

— Az októberi közvélemény-kutatás eredményei szerint a pártok népszerűségi listáját a Szlovák Demokratikus Koalició vezeti, amelyet a Meciar-féle DSZM követ. A negyedik helyen 11,1 százalékkal a Magyar Koalíció áll.

5. — A szlovákiai napilapok, a kormány szócsöveként működő Slovenská republika kivételével, fehér első oldallal jelentek meg a parlament üléséig, így tiltakoztak azon kormányjavaslat ellen, melynek értelmében a napi sajtó túlnyomó része az eddigi 6 százalék helyett 23 százalékos hozzáadottérték-adót fizetne.

7. — A kormány a hozzá lojális szervezetekből egyfajta népfrontot kíván létrehozni, amelynek képviselőivel tárgyalóasztalhoz ülhetne majd. A háromoldalú egyeztető tanács ugyanis nem működik, mivel a szakszervezeti konföderáció nem hajlandó elnézni a kormánynak, hogy nem teljesíti igéreteit.

– Dunaszerdahelyen nagygyűlést rendeztek a szülők. A több mint ezer résztvevő az egynyelvű bizonyítványok és a velük kapcsolatos, a pedagógusokat és a diákokat érintő retorziók ellen tiltakozott. A járási hivatal kötelező munkaértekezletet rendezett a tiltakozás idejére a pedagógusok számára, így ők nem lehettek jelen.

— Vladimir Meciar minden előzetes bejelentés nélkül egyhónapos gyógykezelésre utazott Pőstyénbe. Kezelése okáról maga és szóvivője is ellentmondásos kijelentéseket tett. Abban az időben vonult ki a politikai életből, amikor a kormánykoalíciós pártok nem tudtak megegyezni a jövő évi költségvetésről és amikor az utolsó lehetőség nyílt Szlovákiának az EU-csatlakozási feltételek teljesítésére.

8. — Az Együttélés Országos Tanácsa dokumentumot fogadott el a szlovákiai magyar parlamenti pártok egységes párttá alakulásáról, hogy kivédjék a DSZM által javasolt választási küszöbemelés veszélyét és biztosítsák a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletét. Az Együttélés felszólította a Magyar Koalíciót, minden erejével támogassa az új, egységes párt létrehozását.

10. — A Magyar Kaolíció Tanácsa megállapította, hogy a jövő évi parlamenti választásokon való indulás módját illetően a három párt elképzelései nagyon közel állnak egymáshoz. A még nyitott kérdések megvitatására külön bizottságot alakított.

11. — A nyitrai Kerületi Hivatal oktatási osztálya törvényellenesen elrendelte, hogy csak az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tankönyvek használhatók az iskolákban. Az Oktatási Minisztérium ezzel párhuzamosan a magyarországi történelemkönyvek felkutatását célzó ellenőrzést rendelt el a magyar iskolákban.

— Nem került a parlament napirendjére a kisebbségi nyelvvédelmi törvény és a kormánykoalíciós képviselők ugyancsak elutasították a Gaulieder-ügy újratárgyalását, holott a két kérdés szerepel az EU és Szlovákia közös parlamenti bizottságának a november végéig teljesítendő ajánlásai között.

12. — A magyar nemzet rossz, vad csoport, melynek tagjai legyilkolták apáinkat és anyáinkat — jelentette ki Ján Slota a kormánykoalícióhoz tartozó SZNP elnöke szerbiai látogatása alatt. Szerinte az USA a szlovákiai magyarság setgítségével akarja bizonyítani, hogy Szlovákia nem demokratikus ország, de amint mondotta, "mi nem esünk térdre zsidó politikájuk előtt".

— Kiderült, hogy a gbelyi Nafta vállalat fő részvényese Vladimír Poor, a DSZM nagyszombati kerületi elnöke. A vállalat privatizálásának körülményeit eddig homály fedte. A kormányfő maga azt állította, nem tudja, ki áll a magánosítók mögött.

13. — Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes a parlamentben kijelentette, Vladimír Meciar kormányfő nem ígérte meg Horn magyar kormányfőnek, hogy a bizonyítványok kétnyelvűek lesznek a szlovákiai magyar iskolákban. Az Oktatási Minisztérium elképzelése szerint a bizonyítványok kizárólag szlovák nyelvűek lehetnek, ám a szülők kérésére hivatali illeték befizetése ellenében magyar nyelvű igazolás adható ki a tanuló előmeneteléről az iskola nem hivatalos pecsétjével, de ez a dokumentum nem lesz hivatalos okirat.

14. — Kisebb kormánykoalíciós válságot okozott a jövő évi költségvetés terve. A nemzeti párti miniszterek nem szavazták meg a kormány tervezetét, merthogy az oktatási és védelmi tárca hátrányos helyzetbe kerül a pénzelosztás során.

17. — Az Európa Parlament külügyi bizottsága határozatot fogadott el, amelyben azt ajánlja, hogy az EU-csatlakozási tárgyalásokat kezdjék meg egyszerre valamennyi országgal, Szlovákiát kivéve, mivel az nem teljesíti az EU-bővítés politikai feltételeit.

— Az SZDK nagygyűléseket kezdett az 1989-es bársonyos forradalom évfordulója alkalmából. Pozsonyban, ahol 15 ezren gyűltek össze, a három magyar parlamenti párt elnökei is szóltak a tömeghez.

19. — A szlovák parlament az ellenzék négy jelöltje közül hármat beválasztott a katonai hítrszerzést és a SIS-t felügyelő parlamenti bizottságba. Meciar nem állta szavát, mert a negyedik jelölt, Jan Langos nem kapta meg a kormánykoalíció szavazatait. Az ellenőrző bizottságok összetétele így sem felel meg a parlamenti erőviszonyoknak. Rudolf Filkus személyében a törvényhozás negyedik alelnökét is megválasztották. Filkust nem az ellenzék jelölte erre a posztra.

20. — Magyarországi és szlovákiai polgármesterek találkoztak a Párkány melletti Kovácspatakon. A regionális találkozó résztvevői felhívták a parlament és a kormány figyelmét a szlovákiai magyarság kultúrájának arányos támogatására és állást foglaltak a határokon át nyúló kapcsolatok bővítése mellett.

– A Magyar Koalíció állást foglalt a kisebbségi nyelvtörvény ügyében kiadott memorandummal kapcsolatban. A dokumentumban szemfényvesztésnek nevezte a kormány eljárását, mert az nem oldja meg a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználati problémáit.

— Dušan Sopko vállalkozó a nyilvánosság előtt zsarolással és korrupcióval vádolta meg a kormányzó DSZM-et. A belügyminiszter nyomban csalónak, gyanús személynek minősítette a vállalkozót, aki a fenyegetések miatt családjával együtt külföldre távozott.

21. — A kormánypártok engedve a nyomásnak megváltoztatták a hozzáadottérték-adóról szóló törvényt. Az eredeti változat létében veszélyeztetné a legtöbb szlovákiai lapot és folyóiratot. A törvény végső szavazása azonban decemberre marad. A törvényhozás ülése megmutatta, a DSZM hatalma megingott, a választások közeledtével kisebb koalíciós partnerei nem hajlandók mindenben követni a Meciar- párt utasításait.

23. — A Magyar Koalíció pártjai az SZK és az EU alkotmányos tényezőihez fordultak, felkérve őket, követeljék a szlovák kormánytól a kisebbségi nyelvvédelmi törvény elfogadására vonatkozó ígéreteinek teljesítését.

24. — A hágai bírósági döntés végrehajtásáról folytatott szlovák--magyar tárgyalások újabb fordulóján Nemcsók János a magyar fél nevében meglepő javaslattal állt elő: Nagymaros helyett építsenek két kisebb duzzasztóművet.

— A Szlovák Nemzeti Párt azt indítványozta, hogy a titkosszolgálatnak előirányzott költségvetési támogatást 50 százalékkal csökkentsék és az így felszabaditott pénzt az oktatásra és a védelemre forditsák.

— Megszakadtak a Magyar Koalíció és a Szlovák Demokratikus Koalíció között az együttműködési szerződésről folytatott tárgyalások. A felek nem tudtak megegyezni a területi autonómiáról való lemondásra vonatkozó mondat megfogalmazásában.

25. — Orbán Viktor vezetésével Pozsonyban tárgyalt a FIDESZ küldöttsége. Találkozott az MK és az SZDK pártjaival.

— Van den Broek, az EU külügyi főbiztosa Brüsszelben kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak nincs oka azon ajánlásának megváltoztatására, hogy Szlovákiával ne kezdjék meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Javier Solana, a NATO főtitkára ugyanaznap úgy vélekedett, hogy Szlovákiát azért nem sorolták a NATO-csatlakozás első hullámába, mert a demokráciát illetően bizonyos hiányosságai vannak.

26. — Gyimesi György, a Magyar Népi Mozgalom elnöke ismét támadta a Magyar Koalíciót. Ezúttal azt állította, hogy szándékosan megakadályozta, hogy Szlovákia teljesitse az EU-ajánlások egyikét.

27. — Az Európai Unió és Szlovákia közös parlamenti bizottsága zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben megállapitja, hogy Szlovákia az EU-ajánlásoknak csak egy kis részét teljesítette, ezért az országnak további lépéseket kell tennie.

– A legfelsőbb bíróság elutasította A. Nagy László keresetét és megszüntette a belügyminiszter ellen megkezdett eljárást. A. Nagy a májusi népszavazás meghiúsítása miatt jelentette fel Gustáv Krajčít.

28. — Magyarország elhalasztotta a magyar-szlovák-osztrák miniszterelnöki találkozót. Zdenka Kramplová külügyminiszter bejelentette, továbbra sem tesz eleget magyar partnere meghívásának.

— Michal Kováč államfő a polgárokhoz intézett levelében a szlovák politika legnagyobb diplomáciai vereségének nevezte, hogy az EB nem ajánlotta, hogy Szlovákia az EU decemberi csúcsértekezletén meghívót kapjon a csatlakozási tárgyalásokra

— Az MK és az SZDK megállapodott az együttműködési nyilatkozat eddig vitatott részében. A dokumentumot december 2-án írják alá.

1. – A magyar pártok, pedagógusi és társadalmi szervezetek egyeztető szerve, a Központi Koordinációs Tanács megvitatta az oktatásban felmerült problémákat, a magyar nyelvű oktatás veszélyezettségét és értékelte eddigi munkáját. A kétnyelvű bizonyítványok kérdésében még nem született álláspont.

2. – Lemondott Milan Karabin, a legfelsőbb bíróság elnöke. Szavai szerint lemondásának egészségügyi okai vannak, de sokan távozását összefüggésbe hozták az A. Nagy László kontra Gustáv Krajči perrel, amelyben a bíró a meghiusított népszavazás ügyében olyan döntést hozott, hogy az alkotmányt a köztársasági elnök és nem a belügyminiszter sértette meg.

– Az ötpárti szlovák és a hárompárti magyar koalíció közös nyilatkozatot írt alá, amely megalapozza hosszú távú együttműküdésüket. A nehezen megszületett dokumentumban a magyar pártok szlovák partnereik unszolásának engedve kimondták, hogy nem igényelnek etnikai elvű területi autonómiát.

– Közvélemény-kutatás eredménye szerint november végén 32,4 százalékkal az SZDK nyerné a választásokat, míg a DSZM csak 20,5 százalékot szerezne. Az MK 8,8 százalékos támogatottságot mondhat magáénak.

– A kormánykoalíció képviselői ismét bizonyították, nem hajlandóak lépéseket tenni Szlovákia jobb nemzetközi megítéléséért, a demokratikus jogrend megszilárdításáért, ugyanis nem fogadták el az ellenzéki javaslatokat, hogy a parlament foglalkozzon František Gaulieder ügyével, illetve a kisebbségi nyelvhasználati törvénytervezettel.

3. – A Magyar Koalíció és a Szlovák Demokratikus Koalíció alelnöki szinten aláírta azt a nyilatkozatot, amely felsorolja a közös politizálás legfontosabb teendőit a kül- és belpolitikában, a gazdaságpolitikában és a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban.

– Vladimír Mečiar egyes újságírók alacsony kulturális színvonalára hivatkozva azonnali hatállyal betiltotta a kormányüléseket követő sajtóértekezleteket, s bejelentette, hogy a nemzetközi sajtóértekezleteket is csak akkor tartják meg, ha azt a diplomáciai protokoll megköveteli. A kormányfő arra reagált ezzel a lépésével, hogy a legutóbbi sajtóértekezleten az újságírók titkos moszkvai útja és Blažena Martinková szerepe iránt érdeklődtek.

– A Szlovák Nemzeti Párt alattomos, zsaroló és szlovákellenes politikai lépésként értékelte a szlovák és a magyar ellenzéki pártok megállapodását. Elítélően nyilatkoztak Mečiar pártjának vezető képviselői is.

4. – A kérdések órája elnevezésű parlamenti napirendi pont keretében Vladimír Mečiar kiborulva ordítozott, majd szamárfület mutatott az ellenzéki padsorok felé. Felháborodását az a kérdés váltotta ki, hogy mit keresett Blažena Martinková a szlovák-osztrák csúcstalálkozó tárgyalásain és mi volt a célja a kormányfő eltitkolt moszkvai útjának. Az utóbbi kérdésre nem is adott választ.

– A Besztercebányai Kerületi Hivatal körlevélben felkérte a Matica slovenská helyi szervezeteit: jelentsék ha a kerület déli járásaiban megsértik az 1995-ben elfogadott nyelvtörvényt.

– Az Európai Parlament javaslatot fogadott el, miszerint Szlovákia nem vehet részt az EU-bővítési tárgyalássorozat intenzív szakaszában, mivel nem teljesíti az EU-jelöltek politikai feltételeit.

– Vladimír Mečiar hívei rendszeres pozsonyi nagygyűlésén gusztustalan vicceket mesélt, olyannyira megsértve a cseh államfőt, elhunyt és jelenlegi feleségét, illetve a leváltott cseh kormányfőt, hogy Prága hivatalos jegyzékben tiltakozott az elhangzottak ellen.

5. – Vladimír Mečiar levélben felszólította minisztereit és államtitkárait, hogy három ellenzéki napilapnak, a Markiza Televízionak és a Twist Rádiónak ne nyilatkozzanak. Hivatalosan bejelentették, hogy a kormányfő és a kormány szóvivői befejezték tevékenységüket. A hivatalos közleményből nem derült ki, hogy önként távoztak-e tisztségükből, vagy menesztették őket.

– A parlament elvetette az ellenzék alkotmánymódosító javaslatát a köztársasági elnök közvetlen választásáról, így március 2-áig a képviselőknek kellene új államfőt választaniuk.

7. – A Magyar Koalíció vezető személyiségei Galántán magyar polgármesterekkel és a Csemadok-alapszervezetek tisztségviselőivel találkoztak. A Szlovák Demokratikus Koalícióval aláírt együttműködési nyilatkozatról és a választási törvény módosításának esetleges következményeiről tájékoztattak.

– Kiderült, hogy a DU által javasolt elnökjelölt, Juraj Svec a volt titkosrendőrség munkatársainak listáján szerepel. Bár Svec tagadta, hogy bármilyen módon is együttműködött volna az államrendőrséggel, jelölésétől végül eltekintettek.

8. – Az MK egyeztető tanácsa úgy határozott, hogy a magyar parlamenti pártok nem állítanak önállóan elnökjelöltet.

– Zdenka Kramplová külügyminiszter levelet intézett az EU és a NATO-tagállamok külügyminisztereihez, amelyben megállapította, hogy a nemzetközi közvélemény tévesen ítéli meg a nemzeti kisebbségek szlovákiai helyzetét, figyelmen kívül hagyja a valós eredményeket, holott Szlovákia kisebségi politikája példaként szolgálhatna más országok számára.

– A kormányhivatal visszaküldte a magyar pártoknak azt az állásfoglalásukat, amelyet az EU vezetőinek küldtek el a a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos kromány-memoradumra reagálva. A kormány nem is ismerkedett meg az anyaggal, amit azzal indokoltak, hogy a dokumentum angol nyelven készült.

9. – A Szlovák Demokratikus Koalíció közös elnökjelöltje Stefan Markuš ( a Matica-elnök Jozef Markuš testvére ), a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos titkára, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke lesz.

– A szlovákiai önkormányzatok szervezetei tiltakoztak amiatt, hogy a kormány egy törvénymódosítással az önkormányzatok jogköreinek jelentős korlátozására készül. Eszerint az önkormányzatok csak az államigazgatás egyetértésével hozhatnának helyi rendeleteket, ápolhatnának regionális kapcsolatokat, teljesen kiszolgáltatottak lennének az állami költségvetésnek.

– A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja kimondta, csak akkor hajlandó folytatni a háromoldalú egyeztetéseket, ha a kormány figyelembe veszi a novemberi szakszervezeti gyűlések petícióit. Elitélte a kormánynak azt a törekvését, hogy az egyeztető tanácsot az ún. ökonomiai szociális tanáccsal helyettesítse, amelybe miniszakszervezetek mellett nő-, nyugdíjas és ifjúsági szervezeteket is bevont.

10. – Szencen nagygyűlés volt, melynek részvevői a kétnyelvű bizonyítványok megszüntetése, a pedagógusok büntetése és a magyar iskolák felszámolása ellen tiltakoztak.

– A kormányzathoz közel álló Magyar Népi Mozgalom elnöke szerint a párt kételyekkel fogadta az SZDK és az MK együttműködési szerződésének aláírását. – Az SZDK felszólította a kormánypártokat, hogy az EU luxemburgi döntése után azonnal kezdjenek tárgyalásokat a parlamenti pártokkal Szlovákia következő lépéseiről, a döntés lebontásának módjáról. Mečiarék a felhívást figyelmen kívúl hagyták.

11. – Az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy Michal Kováč megbizatási ideje az eskütétele és a hivatal elfoglalásának időpontjától számítódik és nem ahogyan azt Mečiar hangoztatja, a megválasztásának napjától. Igy tehát az elnöki palotával szemben, a DSZM által működtetett elektronikus visszaszámláló óra is hibásan mutatja a köztársasági elnök megbizatásának hátralévő napjait.

– Vladimír Mečiar a Szlovák Televízióban kifejtette: nem tudja még, indul-e a legközelebbi választásokon, azt viszont igen, hogy amennyiben mozgalma nem nyeri meg a választásokat, visszavonul a politikából.

12.– Az EU-tagállamok csúcsértekezlete döntött az EU bővítésének módjáról. Eszerint a 11 jelentkező országot meghívják márciusban az Európa Konferenciára, de ezt követően csak a hat kiemelt országgal, köztük Magyarországgal folytatnak intenzív kétoldalú tárgyalásokat . Nem csapják be a kaput a többi jelentkező, így Szlovákia előtt sem, rendszeresen ellenőrzik majd, hogy mennyire közelítették meg az EU követelményrendszerét.

– Elmaradt a cseh és a szlovák külügyminiszter találkozója. A cseh külügyi szóvivő nem ismertette a halasztás okát, de valószínű, hogy arra Vladimír Mečiarnak a DSZM- nagygyűlésen elhangzott kijelentései adtak okot.

– A parlament jóváhagyta a kormánykoalíciós vitát kiváltott költségvetési törvénytervezetet. A koalíció két kisebb pártja meghátrált, lemondott követeléseiről, miután a pénzügyminiszter megfenyegette őket: ha nem támogatják a tervezetet, költségvetési provizóriummal indul az ország a választások évének. Az ellenzék hevesen bírálta a tervezetet, amelyet az eddigi legrosszabb költségvetésnek minősített.

– Vladimír Mečiar rádiós nyilatkozatában bejelentette, a DSZM nem állít államfőjelöltet, s az első fordulóban nem is támogat senkit. Közölte, a kormány kész március 3-án átvenni a hivatalából távozó államfő valamennyi jogkörét.

– Michal Kováč élt alkotmányos jogával, s leállította az eljárást a Technopol-ügy gyanusítottjai ellen. Döntését azzal indokolta, hogy a rendőrség már öt éve nem bír pontot tenni a nyomozás végére, miközben az ügy politikai felhangot kapott. A felmentettek között van az elnök fia is, aki nyilvánosan megigérte, amint visszakapja útlevelét Münchenbe utazik, hogy az ottani bíróság előtt bebizonyítsa ártatlanságát.

14. – A Luxemburgból hazatérő Vladimír Mečiar szerint a szlovák küldöttség az EU-csúcson csak elismerő szavakat hallott. Zdenka Kramplová szerint a csúcs döntése a szlovák diplomácia nagy győzelmét jelenti.

15. – A bécsi osztrák-magyar-szlovák kormányfői találkozón Mečiar és Horn megállapodott, hogy a két ország külügyminiszterei januárban találkoznak. Ugy döntöttek, hogy problémák felmerülése esetén nem a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak és mindent megtesznek azért, hogy március 25-éig megegyezzen a két ország a hágai ítélet végrehajtásának módjáról.

– Mečiar véleményével ellentétben a DSZM szóvivője bírálta a luxemburgi döntést, amely szerinte igaztalan és a szlovák belügyekbe való beavatkozás nem fér össze a demokráciával. "Az ezeréves elnyomás nem törte meg a szlovákokat, de már elég volt a rágalmakból, az igazságtalanságokból. Már nincs hová hátrálnunk" - mondta szó szerint.

16. – Vladmír Mečiar úgy döntött, hogy januártól Miroslav Maxon (Uj Agrápárt), a parlament pénzügyi bizottságának elnöke lesz a pénzügyminiszter. Ezt a tisztséget eddig Sergej Kozlik töltötte be, aki továbbra is a kormány alelnöke marad.

17. – A parlament törvénymódosítást hagyott jóvá, amely szerint az 1998/99-es tanévtől tízéves tankötelezettséget vezetnek be és az iskoláknak nincsen módjuk arra, hogy jogalanyiságot kapjanak. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a tankötelezettség meghosszabbítása hogyan valósul majd meg.

– Fizetésképtelenné vált a Beruházási és Fejlesztési Bank, Szlovákia harmadik legnagyobb bankja. A bank fő részvényese a kassai vasmű s egyik befolyásos embere, Alexander Rezeš, a DSZM kampányfőnöke. A pénzintézet kényszerfelügyelet alá került. Az ellenzék rámutatott : a pénzintézet áldatlan helyzetéért a kormány felelőtlen politikája és a bank befektetői tehetnek.

21. – Vladimír Mečiar eredményesnek mondta Szlovákia számára az 1997-es évet, miközben szerinte a legnagyobb sikereket a külpolitika területén érte el. Szavaira reagálva Michal Kováč államfő rámutatott, hogy a kormánynak nem sikerült elérnie külpolitikai céljait és ha valaki is sikerként könyveli el a mai helyzetet, az bolonddá teszi az embereket.

22. – A KGM ügynökség felmérései szerint öt kerületben az SZDK, és csak háromban a DSZM vezeti a pártok népszerűségi listáját.

26. – Az MK pártjainak elnökei kedvezőtlennek minősítették 1997-et a nemzeti kisebbségek helyzete szempontjából. A kormány nemzetiségi politikájában nem találnak egy pozitív elemet sem, kedvezően csupán az SZDK-vak aláírt közös nyilatkozatot értékelték.

29. – Budapest visszautasította azokat a szlovák vádakat, hogy Kovács László magyar külügyminiszter alaptalanul megvádolta és megfenyegette volna Szlovákiát. A szlovák fél arra a kijelentésére reagált, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolata nem az elvárásoknak megfelelően alakult és Szlovákia nem teljesíti az alapszerződés kisebbségi kitételeit, holott enélkül nem válhat a NATO és az EU tagjává.

Vissza a tartalomhoz