EGYÜTTÉLÉS — ESEMÉNYNAPTÁR

1 9 9 1

• A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az alapvető emberi és szabadságjogokról szóló alkotmánylevelet. A vitában Duray Miklós ismertette azt a javaslatot, melyet a klub az alkotmánylevélnek a nemzeti kisebbségeket érintő részeivel kapcsolatban dolgozott ki. Hangsúlyozta, hogy a magyar képviselők indítványai a koppenhágai emberjogi konferencián, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1990 október elsejei ajánlásából indulnak ki. Az Együttélés-MKDM parlamenti klub nevében beterjesztett javaslatokat a Szövetségi Gyűlés elvetette. Az Együttélés-MKDM képviselői ezért az alkotmánylevélről való szavazáskor tiltakozásul elhagyták a termet.

12. sz. dokumentum: Az MKDM - Együttélés prágai parlamenti klubjának állásfoglalása:
Együtt, egyenjogúan meneteljünk Európába, Prága, 1991. január 9.

13. sz. dokumentum: Az Együttélés módosító javaslata az alapvető jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánytörvénybe, Prága, 1991. január 9.

• A Szövetségi Gyűlés képviselői határozatban követelték, hogy a legfelsőbb állami szervek tisztségviselői, a parlamenti képviselők, a szövetségi parlament irodájának és a szövetségi kormány hivatalának munkatársai vessék magukat alá a feddhetetlenségi vizsgálatnak. Egyben felszólították azokat, akik az említett tisztségekben tevékenykednek és együttműködtek az egykori állambiztonsági rendőrséggel, hogy mondjanak le. A Szövetségi Gyűlés képviselői a november 17-i eseményeket vizsgáló bizottságot bízták meg a feddhetetlenségi vizsgálatok elvégzésével. Az Együttélés és az MKDM támogatta a határozatot.

• Prágában tartózkodott az Európa Tanács emberjogi bizottságának küldöttsége. A delegáció tagjai találkoztak az Együttélés képviselőivel is, akik beszámoltak arról, hogy az alkotmánylevél és a szlovákiai nyelvtörvény tükrében miként értékelhető a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek helyzete.

• Az Együttélés Intéző Bizottsága állásfoglalást fogadott el a szlovák kormánynak a bősi vízi erőművel kapcsolatos azon döntéséről, hogy a Duna csehszlovák területen történő elzárásával akarja befejezni az erőművet. Az Együttélés úgy véli, hogy a szlovák kormány ezzel a döntéssel az elmúlt rendszer környezetellenes, energetikailag elhibázott politikáját folytatja, a közvetlenül érintett lakosság véleményének figyelmen kívül hagyásával. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új gátszakasz megépítése egyoldalú döntés alapján nemzetközi jogi problémákat okozhat.

• - A mozgalom vezetői, Fuksz Sándor vezető titkár és Stanislav Gawlik alelnök fogadták a Csehszlovákiai Németek Szövetségének képviselőjét, Franz-Karl Stanzellt.

• Az Együttélés küldöttsége Varsóban sajtókonferencián tájékoztatta az összegyűlt újságírókat a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek, elsősorban a lengyelek helyzetéről.

• Az Együttélés küldöttsége Duray Miklós vezetésével Budapesten hivatalosan felvette a kapcsolatot a Magyar Demokrata Fórummal.

• Az Együttélés magánvállalkozók részére tanfolyamot szervezett Gímesen.

• A Központi Ügyvivő Testület Galántán ülésezett, a napirenden elsősorban a mozgalom III. kongresszusának előkészítése szerepelt.

• A Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai németek kitelepítéséről, amelynek zárórészében bocsánatot kér a kitelepítettektől és utódaiktól. Az MKDM és az Együttélés parlamenti klub tagjainak nevében Csáky Pál (MKDM) szólalt fel a parlamentben. Felszólalásában kifejtette, hogy a parlamenti klub minden tagja elégtétellel fogadta, hogy az elmúlt év decemberében a zsidó deportáltaktól, most pedig a német kitelepítettektől kért bocsánatot a szlovák parlament. Utalt azonban arra, hogy a kollektív bűnösség elvét a magyarokra is vonatkoztatták, ezért ezeket egy újabb nyilatkozatnak kellene követnie.

• Szabó Rezső interpellációt nyújtott be a szlovák kormány első alelnökéhez, Ján Čarnogurskýhoz a népszámlálás előkészítését illetően. Arra kérte, hogy a kormány alelnökeként intézkedjen a kérdőíveknek a nemzetiségek nyelvén történő kinyomtatásáról és kikézbesítéséről.
• -Bauer Edit a belügyminiszterhez nyújtotta be kérdését: adott-e ki a belügyminisztérium olyan rendeletet, amellyel megtiltja a helységek, közterületek, hivatalok kétnyelvű megjelölését. Ugyanis a dunaszerdahelyi járásból olyan értesülésük van, hogy a minisztérium belső rendelete alapján el akarják távolítani a kétnyelvű feliratokat.

• Třinecben került sor az Együttélés csehországi konferenciájára, amelyen megválasztották a mozgalom csehországi regionális tanácsát és annak vezetőjét Stanislav Gawlik személyében. A konferencián részt vett Duray Miklós országos elnök is.

• Vladimír Mečiar kormányfő TV-beszédében kitért a kárpótlási törvény "magyarveszélyére" is. A Szövetségi Gyűlés bizottságai által tárgyalt, a bíróságon kívüli rehabilitációra vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezzel a törvénnyel a horthystáknak és a nyilasoknak akarják visszaadni a birtokukat. (Az Együttélés kassai szervezete nyilatkozatban tiltakozott az elhangzottak miatt.)

• A szövetségi külügyminisztérium nemzetiségi kerekasztal-beszélgetés szervezett a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság kérdéséről. Az Együttélést Batta István és Miklós István képviselte.

• A Szövetségi Gyűlésben a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló törvény vitájában képviselőink azt szorgalmazták, hogy a kártalanítás vonatkozzon az 1945-1948 között kollektív bűnösként megbélyegzett és kifosztott kisebbségekre is.
  Többek között javasolták, hogy a törvény hatálya ne 1948. február 25-étől érvényesüljön, illetve, hogy a németeketől és a magyaroktól az elnöki dekrétumok alapján elkobzott vagyon rendezését külön törvény szabályozza. Javaslatuk azonban a Szövetségi Gyűlésben nem kapta meg a kellő támogatást. Elfogadták viszont azt a módosító indítványt, hogy a törvényből maradjon ki az 5/1945 számú elnöki dekrétumra való hivatkozás. Batta István úgy nyilatkozott, az egyeztető tárgyalások során megegyezés született, hogy a földtörvény kidolgozása során a felvetett problémával újra foglalkozni fog a parlament, ezért a kárpótlási törvényt szavazatukkal támogatták az MKDM-Együttélés klub tagjai is.

• Kassán tartotta III. Országos Kongresszusát az Együttélés. A küldöttek megerősítették Duray Miklóst elnöki tisztségében, valamint három alelnököt választottak: Stanislav Gawlikot, Duka Zólyomi Árpádot és Mihályi Molnár Lászlót. Határozatba foglalták, hogy az Együttélés továbbra is mozgalom marad központilag nyilvántartott tagság nélkül. A tisztségviselőknek viszont nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy egyetértenek a mozgalom célkitűzéseivel és alapszabályával.
  A kongresszus küldöttei levelet intéztek Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország államfőihez, melyben üdvözölték a február 15-ei visegrádi találkozót, s egyben biztosították a történelmi találkozó résztvevőit, hogy támogatni fogják a nyilatkozatban foglaltak gyakorlati megvalósítását.

14. sz. dokumentum: Határozat az Együttélés politikai mozgalom 1991. február 23 - 24-én Kassán megtartott III. Országos Kongresszusán

15. sz. dokumentum: Az Együttélés III. Országos Kongresszusa küldötteinek levele Cseh-Szlovákia, Lengyelország és Magyarország állami vezetőinek 1991. február 15-i visegrádi találkozója kapcsán

• A Független Magyar Kezdeményezés galántai közgyűlésén vendégként felszólalt Duray Miklós is.
• A csallóközi és a mátyusföldi polgármesterek komáromi tanácskozásán Bauer Edit, Szabó Rezső és Rózsa Ernő parlamenti képviselők is részt vettek. A tanácskozáson az önkormányzati szervek gondjairól volt szó: a községek vagyonának, a földviszonyoknak a rendezetlenségéről, az önkormányzatok korlátozott hatásköréről.

• Népszámlálás.

• Első alkalommal tartottak megemlékezést Pozsonyban gróf Esterházy Jánosról születésének 90. évfordulója alkalmából.

• Az Együttélés központi irodájába látogatott a Szabad Demokraták Szövetségének Kis János vezette küldöttsége, mely az FMK meghívására tartózkodott Pozsonyban.

• Az Együttélés Intéző Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom kettészakadása után kialakult belpolitikai fejleményeket értékeli.

16. sz. dokumentum: Az Együttélés Intéző Bizottságának nyilatkozata a Szlovákiában kialakult helyzetről a NYEE kettészakadása után, Pozsony, 1991. március 13.

• Az Együttélés vezetői megfogalmazták véleményüket a földtörvénnyel kapcsolatban, amelyet a Szövetségi Gyűlés elé terjesztett a szövetségi kormány. Tiltakoztak Vladimír Mečiar kormányfő március 11-i nyilatkozata miatt - a SMENA közölte -, mert azok ellen akar hangulatot kelteni, akiktől nemzetiségi hovatartozásuk miatt igazságtalanul vették el birtokukat. Az Együttélés álláspontja az, hogy minden csehszlovák állampolgárnak vissza kell szolgáltatni a mezőgazdasági vagyonát. Tehát azoknak is, akiktől mezőgazdasági birtokukat a kollektív bűnösség elve alapján vették el.

• A Szövetségi Gyűlés a sajtóra és más tájékoztató eszközökre vonatkozó hatáskörnek a föderáció és a nemzeti tanácsok közti elosztásáról tárgyalt. Az Együttélés-MKDM parlamenti klub közös módosító indítványát Gyimesi György terjesztette be: a törvény rögzítse a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő tájékoztatást. A javaslatot a parlament két szavazat híján elvetette.

• A Szlovák Nemzeti Tanács elnökével, František Mikloškóval tárgyaltak az Együttélés és az MKDM képviselői a nyelvtörvény alkalmazásának következményeiről. A képviselők figyelmeztették a házelnököt, hogy a belügyminisztérium a törvényt helytelenül értelmezi.

• A Szövetségi Gyűlés napirendjén az 1989. november 17-i eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentése, ezen belül a volt államrendőrséggel együttműködő képviselők névsorának nyilvánosságra hozatala szerepelt. Az ülést megelőzően lemondott mandátumáról az az öt képviselő, akivel a vizsgálóbizottság közölte, hogy fennakadt a feddhetetlenségi vizsgálat szűrőjén.

• Az Együttélés ismét élesen tiltakozott Vladimír Mečiarnak az előző nap folyamán a földtörvénnyel kapcsolatban elhangzott nyilatkozata ellen, miszerint a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy "kollaboránsok, árulók, a szlovák és cseh nemzet árulói" visszaszerezzék a földjeiket. A Szövetségi Gyűlés mezőgazdasági bizottsága ugyanis elfogadta Batta Istvánnak javaslatát, hogy a törvénytervezetbe kerüljön bele az 1945-ben elkobzott földtulajdon kérdése is.

• A Szövetségi Gyűlés nemzetek kamarájában viharos vita után a földtörvény nem kapta meg a kellő támogatást. A parlament elnöke a parlamenti klubok elnökeinek bevonásával egyeztető eljárást indított.

• Nemzetközi sajtóértekezletet tartottak Bécsben a Concordia sajtóházban az Együttélés vezetői: Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Stanislav Gawlik, Flórián László és Matthias Schlöger. A résztvevőket gróf Esterházy Alice köszöntötte. Duray Miklós kitért arra, hogy a kassai krományprogram és a beneši dekrétumok diszkriminatív tételeinek hatása még ma is érződik, Szlovákiában igyekeznek felfrissíteni a nemzetállam eszméjét. "Erősödik az idegengyűlölet és a magyarellenesség, amit az 1990-ben tartott demokratikus választások után alakult kormánykoalíció tagjai is támogatnak". Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, "jogaink biztosításában a kommunista időszakhoz képest romlott a helyzetünk".

• František Mikloško, az SZNT elnöke külön-külön fogadta a parlamenti pártok vezetőit, hogy megvitassa velük a belpolitikai válság megoldásának lehetőségeit. Duray Miklós így fogalmazta meg az Együttélés álláspontját: "megérett az idő a kormány átalakítására".

• Az SZNT Elnöksége visszahívta miniszterelnöki tisztségéből Vladimír Mečiart, és Ján Čarnogurskýt nevezte ki a kormány élére. Ezzel egyidőben több tárca élén is személycsere történt. Szabó Rezső ezzel kapcsolatban úgy vélte, Szlovákia gazdasági és társadalmi helyzete megköveteli a parlament elnökségétől, hogy éljen alkotmányadta jogával, és hajtson végre változtatásokat a kormányban.

• Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke reagált Ján Čarnogurskýnak arra a kijelentésére, hogy a kormánykoalícióban a kommunistákon és az Együttélésen kívül bármelyik parlamenti párttal el tudja képzelni az együttműködést. Egy korábbi interjúban Ján Čarnogurský azt nyilatkozta a Lidové novinynak, hogy az Együttéléssel tárgyalni sem hajlandó, mert a mozgalom diszkvalifikálta magát, amikor az alkotmánylevél szavazásakor képviselői kivonultak a szövetségi parlamentből. Duka Zólyomi érthetetlennek tartja Čarnogurský nyilatkozatait, mert miközben a kormányfő úgymondotta elzárkózott a tárgyalástól, ugyanaznap asztalhoz ült az Együttélés vezetőivel.

• Surján László, a KDNP elnöke az Együttélés központi irodájában találkozott Duray Miklóssal, hogy hivatalosan felvegyék a kapcsolatot a két szervezet között. Mindkét fél annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy együttműködésük mind a kétoldalú kapcsolatban, mind a nemzetközi fórumokon eredményes lesz.

• Komáromban ismét visszakerült - eredeti formájában - a városháza előtti térre Klapka György szobra. Az ünnepség szónoka volt Szabó Rezső, az Együttélés parlamenti képviselője.

• Hivatalos kapcsolatfelvételre került sor Budapesten a FIDESZ és az Együttélés között.

• Az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója Budapesten tartott 18. kongresszusán a szervezet soraiba társult tagként felvette az Együttélés politikai mozgalmat. A kongresszuson a küldöttséget Duray Miklós vezette.

• A Csemadok Országos Választmánya találkozót kezdeményezett az Együttélés, a Független Magyar Kezdeményezés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel, az eszmecserén az alkotmánytervezet és a nemzetiségi oktatásügy kérdései szerepeltek.

• A Szövetségi Gyűlésben a mandátumukat visszaadó Gyimesi György és Miklós István helyére Mihályi Molnár László, illetve Boros Zoltán lépett. Rajczy László az ügyrendi törvényre hivatkozva magyar tolmács biztosítását követelte, hogy anyanyelvén szólalhasson fel a parlamentben. Duray Miklós így fogalmazta meg erről a véleményét: "A javaslat jogszerű, ám mi úgy gondoljuk, hogy a túlnyomó többségben cseh és szlovák anyanyelvű parlamenti közegben hatásosabban lehet úgy politizálni, ha a képviselőtársainkhoz az ő anyanyelvükön szólunk. A parlamenti klub alakulásakor mi ezt a kérdést úgy zártuk le, hogy esetleg a megszólításkor használjuk a magyar vagy a lengyel nyelvet, de egyébként csak rendkívüli helyzetben óhajtunk élni ezzel a jogunkkal".

• A Szövetségi Gyűlés új házszabálya értelmében újjáalakultak a parlamenti klubok. Az Együttélés öt képviselője - Batta István, Boros Zoltán, Duray Miklós, Mihályi Molnár László és Vladislav Niedoba Coexistentia néven alakított klubot. A klub elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé Mihályi Molnár Lászlót választották. Egyben levelet intéztek az MKDM-hez tartozó képviselőtársaikhoz, hogy csatlakozzanak a parlamenti klubhoz, és újítsák fel együttműködésüket.

17. sz. dokumentum: Az Együttélés prágai parlamenti képviselőinek nyílt levele a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőihez, Prága, 1991. május 15.

• A felhívásra Magyar Ferenc, Novitzky Béla, Szőcs Ferenc és Varga Olivér beléptek a parlamenti klubba, és az első megbeszélésen elhatározták, hogy a továbbiakban MKDM - Együttélés képviselői klubja néven fejtik ki tevékenységüket.

• Bugár Béla és Vincze Dániel levélben utasították el a közös parlamenti klub megalakítását, hivatkozva az MKDM Országos Közgyűlésének határozatára, amellyel a közös klubba korábban belépő négy parlamenti képviselőt kizárták az MKDM-ből.

• A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a földtörvényt. A többhónapos egyeztetés eredményeként megfogalmazott - a magyar nemzetiségű személyek elkobzott mezőgazdasági vagyonára vonatkozó - 6. § (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "a kiadási kötelezettség vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a természetes személyeknek egyedi előírások alapján keletkezett igényük arra, hogy a mezőgazdasági vagyonukat kivonják a konfiskálás alól." Az említett egyedi jogszabály a Megbízottak Testületének 26/1948 Tt. sz. rendelete, amely a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának a konfiskálás alóli mentesítését szabályozta.

• Bauer Edit az oktatásügyi minisztérium illetékesével való tágyalás után nyilatkozta: lesznek kétnyelvű bizonyítványok a magyar tanítási nyelvű iskolákban.

• Duray Miklós Nagykaposon tanácskozott az Együttélés kelet-szlovákiai szervezőivel, majd a kisráskai Erdélyi János Cserkészcsapat fogadalomtételén vett részt.

• Sárospatakon a református kollégiumban Duray Miklós Habsburg Ottóval, a Páneurópai Unió elnökével találkozott.

• Alkotmány–előkészítő tanácskozást tartottak Budmericében a parlamenti pártok vezetői, Václav Havel köztársasági elnök és Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Az Együttélést Duray Miklós képviselte, aki kifejtette: "Nagyon fontos, hogy Csehszlovákia megtartsa a szövetségi államformát, de ne államszerződés helyettesítse az alkotmányt. Az alkotmány ne a nemzeti elvből induljon ki, hanem magát a polgárt tekintse szubjektumnak. A polgári elv mellett viszont kifejezésre kell jutnia, hogy az országon belül élnek nemzeti kisebbségek, és ezek csoportérdekeit biztosítani kell. A tárgyalások az egyik képviselő váratlan halála miatt félbeszakadtak."

• Az Együttélés képviselői - Bauer Edit, Gyurcsík Iván, Rózsa Ernő és Szabó Rezső - fogadták Entz Gézát, a magyarországi miniszterelnöki hivatal államtitkárát, Wolfart Jánost, a nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal vezetőjét, valamint Boros Jenő főkonzult.

• Az Együttélés által jelölt polgármesterek és önkormányzati képviselők konferenciát tartottak Szepsiben, amelyen Duray Miklós A régiók Európája, regionalizmus és etnikum címmel tartott előadást, Kvarda József az önkormányzatok lehetőségeiről és feladatairól, Rózsa Ernő pedig a földtörvényről mondta el a legfontosabb tudnivalókat.

• A Szövetségi Gyűlés magyar képviselői felszólították Rajczy Lászlót, hogy mondjon le, mert köznevetség tárgyává vált a parlamentben, és hátráltatja a törvényhozás folyamatosságát.

18. sz. dokumentum: A magyar parlamenti képviselők álláspontja: Rajczy László mondjon le,
Prága, 1991. június 6.

• Dieter W.Bricke, a Német Szövetségi Köztársaság pozsonyi főkonzulja az Együttélés irodájában tárgyalt Duray Miklóssal és Flórián Lászlóval.

• Komáromban tartotta ülését az Együttélés Országos Tanácsa. Duray Miklós a belpolitikai helyzetet úgy értékelte, hogy a Polgári Fórumban és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban bekövetkezett szakadás nemcsak a törvényhozói munkát nehezítette meg, henem feszültségeket okozott – különösen Szlovákiában. Az Együttélést ért támadások ellenére a mozgalom továbbra is konstruktív ellenzékként fog részt venni a parlamenti munkában. Rámutatott a földtörvény hiányosságaira és a csehszlovákiai magyarokat érintő cikkelyek többértelmű megfogalmazására.
• Az OT kimondta, hogy az Együttélés támogatja a szövetségi államformát és szorgalmazza, hogy a nemzeti kisebbségek jogait a szövetségi alkotmányban rögzítsék, erről az OT elvi állásfoglalást adott ki.
• A továbbiakban megvitatta a mozgalom gazdaságpolitikai célkitűzéseit, foglalkozott az önkormányzatok és a régiók helyzetével, valamint a nemzetiségi oktatásügy aggodalmat keltő problémáival.

• Kroměřížben folytatódott a szövetségi és köztársasági alkotmányokról szóló tárgyalások újabb fordulója. A tanácskozáson jelen volt Václav Havel köztársasági elnök, Alexander Dubček, a szövetségi parlament elnöke, valamint a koalíciós és ellenzéki pártok képviselői. Az Együttélésből a tárgyaláson Duray Miklós vett részt. Másnap sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét: a három magyar pártnak megegyezésre kellene jutni az új alkotmányt illetően.

• A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének kezdeményezésére Ópusztaszeren tanácskoztak a kisebbségi magyar szervezetek vezetői. A találkozón Csehszlovákiából az Együttélés, az MKDM és a Csemadok képviseltette magát. A résztvevők elhatározták, hogy a kisebbségi magyarság létével kapcsolatos problémák kezelésére nemzetközi szervezetet hoznak.

(Ennek eredménye volt a Közép-európai Népcsoportok Fórumának megalakulása 1991. november 30-án, Csölösztőn.)

• - Az Együttélés központi irodájába látogatott Miloš Žiak, a köztársasági elnöki hivatal pozsonyi irodájának helyettes vezetője.
• - A Szlovák Nemzeti Tanács lusztrációs bizottságot hozott létre, amelybe az Együttélés részéről Rózsa Ernőt választották meg.

• - Az Együttélés központi irodájában találkozott Bugár Béla, az MKDM elnöke és Duray Miklós, az Együttélés elnöke, hogy egyeztessék álláspotjukat az új alkotmánnyal kapcsolatban. Egyetértettek abban, hogy az új alkotmányba be kell építeni a helsinki folyamatban megfogalmazott elveket.
• - Nyilvánosságra hozták az 1991-es népszámlálás eredményeit: Szlovákiában eszerint 566 741 - tehát a tíz évvel korábbi népszámláláshoz viszonyítva 7 251-gyel (1,3%-kal) több - magyar él. Csehországban a magyar nemzetiségűek száma 14 112, Morvaországban 6 031. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése nem tér ki arra, hányan vallották magukat magyar anyanyelvűnek.

• Az Eurolánc polgári kezdeményezés aktivistái különböző hazai, osztrák és magyarországi környezetvédő mozgalmakkal együtt a bősi vízi erőmű építése elleni tiltakozásul jelképesen elfoglalták a körtvélyesi tározó területén épülő, a felvízcsatorna feltöltésére szolgáló szivattyúállomást.

• Lemondott mandátumáról Rajczy László, MKDM-es szövetségi gyűlésbeli képviselő.

• A vízi erőmű ellen tiltakozók támogatására Csölösztőre utazott az Együttélés parlamenti képviselőinek egy csoportja Duray Miklós vezetésével. A képviselők a szivattyútelepen tett látogatásukkal a tiltakozókhoz hasonlóan megszegték az illetékesek által foganatosított belépési tilalmat. Duray Miklós kijelentette, eltekintve attól, hogy mentelmi joguk van, a képviselőknek kötelességük megvédeni a lakosságot, ha meg akarná valaki akadályozni őket abban, hogy jogos aggályaikra választ követeljenek. Ígéretet tettek arra, hogy személyes jelenlétükkel fogják védeni a tüntetőket a kilátásba helyezett rendőri beavatkozás ellen.
• Az Együttélés Intéző Bizottsága kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek a mozgalom járási elnökei is. Az IB megállapította, hogy a mozgalom parlamenti képviselői hozzájárultak a földtörvény értelmezési zavarainak tisztázásához, s az SZNT olyan végrehajtási törvényt fogadott el, amely csökkenti a magyar kisebbség diszkriminálásának lehetőségét. Kiemelkedő jelentőségű az Együttélés parlamenti képviselőinek erőfeszítése az 1944-46 között a Szovjetunióba "málenykij robot"-ra elhurcolt civilek kártalanítása érdekében.

• - Az SZNT Elnöksége a rádióról és a televízióról szóló törvény értelmében kinevezte a két intézmény tanácsát. Az Együttélést Ozogány Ernő képviseli a televízió-, Lacza Tihamér pedig a rádiótanácsban.
• - A parlamentben Rózsa Ernő és Harna István tiltakozott az ellen, hogy a belügyminiszter a csehszlovákai magyarokat marasztalta el a bősi vízi erőmű elleni tiltakozó akció miatt, és nemzetiségi kérdést akar csinálni Bős-Nagymarosból.
• - Ugyanaznap este rendőrkülönítmény számolta fel a körtvélyesi víztározó területén két hete tartó tiltakozó akciót. Az akció során először az újságírókat és a külföldi állampolgárokat vették őrizetbe és vitték be a somorjai rendőrségre, a csoport többi tagját az építkezés területéről kiszorították.
• Az Együttélés, a dunaszerdahelyi járási ügyvivő tanács és a somodi művelődési tábor résztvevői a tiltakozókat támogató nyilatkozatot adtak ki .

• - A helyi lakosság kétségbeesett tiltakozása ellenére a szlovák kormány úgy döntött, üzembe helyezi a bősi vízlépcsőt, megépíti az ún. C variánst.
• - Az Együttélés Intéző Bizottsága nevében Duray Miklós felhívással fordult az önkormányzatokhoz, hogy fejezzék ki egyetértésüket a vízi erőmű ellen tiltakozó környezetvédőkkel, és biztosítsák támogatásukról azokat, akik a helyi lakosság érdekében emelik fel hangjukat. A felhívás gyors visszhangra talált.

• - Ján Čarnogurský kormányfő fogadta a vízi erőmű ellen tiltakozó polgárok küldöttségét, az Eurolánc vezetőit.
• - Az Együttélés parlamenti képviselői nyílt levelet intéztek a kormányfőhöz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat figyelmen kívül hagyja a lakosság véleményét, és rendőri beavatkozással akadályozza a polgári kezdeményezés tiltakozó akcióját.

19. sz. dokumentum: Nyílt levél Ján Čarnogurskýnak, Pozsony, 1991. augusztus 1-jén

• - Kommandósokat vetettek be a bősi vízi erőmű területén tartózkodó tiltakozók ellen.

• A bősi vízi erőmű építésével kapcsolatos szakmai és jogi kérdésekről, valamint a beruházó és építővállalat által ideiglenesen használt területekről kezdeményezett tanácskozást a Csallóközi Régió nevében Pázmány Péter. A dunaszerdahelyi tanácskozáson részt vettek az érintett községek polgármesterei, a környezetvédelmi hivatal elöljárói, valamint dr.Rózsa Ernő parlamenti képviselő.

• Az Együttélés javaslatot dolgozott ki a Szlovák Televízió nemzetiségi műsorainak sugárzására.

20. sz. dokumentum: Az Együttélés politikai mozgalom javaslata a Szlovák Televízió nemzetiségi műsorainak sugárzására, Pozsony, 1991. augusztus 21.

• Duray Miklós a belpolitikai helyzetről tárgyalt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen vezetőivel. Egybehangzóan úgy értékelték a helyzetet, hogy Szlovákiában túlsúlyba kerültek azok a politikai erők, melyek a szlovák alkotmány elfogadását szorgalmazzák, és ez meggyorsíthatja Csehszlovákia szétesését. "A választások óta semmilyen előrelépés nem történt a nemzeti kisebbségek jogbiztonságának növelésében, amiért a kormánykoalíció a felelős. Ez a helyzet olyan lépésre kényszerítheti az Együttélés képviselőit, hogy nem fogjuk tudni támogatni a kormány javaslatait a Szlovák Nemzeti Tanácsban" - hangsúlyozta Duray.
• A Magyar Demokrata Fórum képviselői Nahimi Péter vezetésével egynapos pozsonyi látogatásuk során az Együttélés központi irodájába látogattak.

• Hivatalos kapcsolatfelvételre került sor a Polgári Mozgalom és az Együttélés között. A Jiří Dienstbier vezette küldöttség az Együttélés irodájában találkozott Duray Miklóssal, Stanislav Gawlikkal és Dobos Lászlóval.
• Az Intéző Bizottság kijelölte azt a csoportot, amely az FMK-val és az MKDM-mel egyezteti az alkotmányozási folyamatban a lépéseket. Stanislav Gawlik a mozgalom lengyel szárnyának, Mikuláš Hirjak pedig az ukrán és a rutén kisebbségnek a helyzetéről számolt be.

• Az Együttélés vezetői fogadták Urs Schöttlit, a Liberális Internacionálé ügyvezető elnökét, és tájékoztatták őt a kisebbségek jogi helyzetéről, a parlamentek és az önkormányzatok munkájáról.

• Az Együttélés vezetői Ján Čarnogurský kormányfővel, a KDM elnökével, majd Vladimír Mečiarral, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökével tárgyaltak.
  A kormányfővel folytatott tárgyalás során Duray Miklós hangsúlyozta, hogy az Együttélés támogatja a föderatív államjogi elrendezés fenntartását és az önrendelkezési elv tiszteletben tartását. Kifejtette, hogy Szlovákia önállósulása más fénybe állítja az itt élő nemzeti kisebbségek helyzetének megítélését.
  Vladimír Mečiarral való találkozásuk során az Együttélés politikusai azt hangsúlyozták, hogy a magyarság félelme az önálló Szlovákiától jogos, hiszen a szlovák politikusok nem tudnak olyan koncepciót felmutatni, amely szavatolná a nemzeti kisebbségek jogait.

• Václav Havel köztársasági elnök a pozsonyi várban fogadta a szlovákiai politikai pártok - köztük az Együttélés - vezetőit. Duray Miklós, Bauer Edit, Stanislav Gawlik és Duka Zólyomi Árpád az állam jövőjéről folytattak eszmecserét az államfővel.
• Az FMK irodájában találkoztak az Együttélés, az MKDM és az FMK küldöttségei. Az Együttélést Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Rózsa Ernő képviselték. A megbeszélésen véleményt cseréltek Csehszlovákia és Szlovákia jövendőbeli államjogi elrendezéséről, a népszavazás kiírásának lehetőségéről. Megegyeztek abban, hogy rendszeresítik a három párt közti találkozókat.

• Luzernben tartotta kongresszusát a Liberális Internacionálé, az Együttélést Flórián László és Gyurcsík Iván képviselték.

• Szabó Rezső a Szlovák Nemzeti Tanács, illetve a Cseh Nemzeti Tanács Elnökségének együttes tanácskozásán Pozsonyban ismertette az Együttélés - MKDM parlamenti klub állásfoglalását Csehszlovákia államjogi elrendezéséről.

21. sz. dokumentum: Állásfoglalás Cseh-Szlovákia államjogi elrendezéséről .1991. szeptember 9-én

• A Csemadok székházában első ízben találkoztak a Szövetségi Gyűlés és az SZNT magyar nemzetiségű képviselői. Az Együttélésnek 11, az MKDM-nek 7, az FMK-nak 4, a DBP-nek 1 képviselője volt jelen. Jelen volt az MNP és több más magyar szervezet képviselője is. A tárgyalás folyamán csak nagyon kevés kérdésben volt nézetazonosság, ezért a nyilatkozat is szűkszavú lett. Kinyilatkoztatták, hogy a cseh és szlovák nemzet között a jelen és a jövő igazságait kereső párbeszéd folyik, amelyben nagy jelentőségű a demokratikus megoldási módokról folyó vita. Megegyeztek abban, hogy alapvető cél a demokratikus jogállam kiépítése, a környezetkímélő, szociális piacgazdaság létrehozása, az alkotmányos rend betartása, az emberi és kisebbségi jogok biztosítása.
  A találkozó résztvevői eszmecserét folytattak a szövetségi államformáról, a nemzetek önrendelkezéséről és a kisebbségek jogi helyzetéről, az önigazgatás kérdéséről, az önrendelkezés alkotmányos úton történő eléréséről. Szóba került továbbá a feddhetetlenségi vizsgálat, a regionális önszerveződések, a területi átszervezés és a népszavazás kérdése.

• Az Együttélés Intéző Bizottsága a szeptember 13-i párttalálkozót értékelte. Mivel az FMK sajtónyilatkozatban elmarasztalta a pártokat a nem konstruktív hozzáállásukért, fontosnak tartotta a saját véleményének a megfogalmazását is a közvélemény számára.

22. sz. dokumentum: Állásfoglalás a magyar parlamenti képviselők találkozójával kapcsolatban Pozsony, 1991. szeptember 16.

• A Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága újra a bősi vízi erőmű kérdésével foglalkozott. Határozatot fogadott el, amelyben javasolja a szövetségi kormánynak, hogy vizsgálja felül az építkezés biztonsági, gazdasági, környezetvédelmi, szociális, valamint nemzetközi jogi vonatkozásait - valamennyi variánsra vonatkozóan. Az ülésen részt vett az Eurolánc polgári kezdeményezés néhány képviselője is. Duray Miklós mint a bizottság tagja nagy előrelépésnek tartotta a bizottság határozatát.

• Az Együttélés, az FMK és az MKDM vezetői megbeszélést folytattak. Egyetértettek abban, hogy az államjogi elrendezés ügyében elleneznek minden alkotmánysértő kezdeményezést . Elhatározták, hogy a parlamentben képviselőik együtt fognak működni. Két közös bizottságot hoznak létre, az egyik a kisebbségi jogok alapelveivel foglalkozik majd, egy további pedig a közigazgatás területi átszervezésével kapcsolatos elképzeléseket hangolja össze.

• A Szövetségi Gyűlésben beszédet mondott Václav Havel államfő. Az állam létét fenyegető helyzetben három megoldási javaslatot terjesztett a parlament elé: fogadják el a népszavazásról szóló alkotmánytörvény végrehajtási törvényét. tegyék lehetővé a népszavazás kihirdetését úgy, hogy az még decemberben megtartható legyen, végül határozatban támogassák a két nemzeti tanács tárgyalásait a tagköztársaságok közötti szerződésről. A parlament magyar képviselői támogatták az államfő indítványait.

• Az Együttélésből Duka Zólyomi Árpád vett részt azon a találkozón, amelyet a Csehszlovák Szocialista Párt szlovákiai szervezete kezdeményezett. A résztvevő 14 politikai szubjektum képviselői a közös állam fennmaradása mellett szálltak síkra.

• A Szövetségi Gyűlésben heves vita alakult ki a bősi vízi erőmű kapcsán. Jozef Zlocha, a nemzetek kamarája környezetvédelmi bizottságának titkára kétségbe vonta a bizottság szeptember 18-i határozatát, elmarasztalta az erőmű elleni tiltakozás szervezőit a közvélemény félrevezetésében, bagatellizálta a lakosság állásfoglalását. A vitában felszólaltak a magyar képviselők, és visszautasították Zlocha jelentését.

• Az Együttélés Intéző Bizottsága nyilatkozatban értékelte az államjogi elrendezés kérdése körül kialakult helyzetet. A testület hangsúlyozta, hogy támogatja a közös állam nemzetközi jogi folytonosságának megőrzését, amely Közép-Európa stabilitása és a kontinenshez való csatlakozás szempontjából egyaránt jelentős.

• Az Együttélés és az MKDM képviselői a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban benyújtották az alkotmány önálló kisebbségjogi fejezetére vonatkozó javaslatukat. A Szlovák Nemzeti Tanácsban az alkotmánykiegészítés előterjesztői között a magyar koalíción kívül három szlovák parlamenti képviselő is szerepelt (Ivan Brndiar, Miroslav Kusý és Peter Tatár).

23. sz. dokumentum: Az Együttélés alkotmány- kiegészítő javaslata: A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAI, 1991. október

• Érsekkétyen ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Duray Miklós politikai helyzetelemzésében leszögezte, hogy a kisebbségeknek az erősödő demokrácia, a stabil politikai helyzet kedvez, ezért létérdekünk a szövetségi köztársaság megmaradása. Ugyanakkor számolnunk kell Csehszlovákia szétesésével is. Dr.Rózsa Ernő az alkotmánykiegészítő tervezetet ismertette és indokolta meg. Dr.Szabó Rezső a szlovák belügyminisztérium által kidolgozott választójogi törvénytervezet fonákságaira mutatott rá. Az Országos Tanács ezután Merre tart Csehszlovákia címmel memorandumot fogadott el a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről.

25. sz. dokumentum: Merre tart Csehszlovákia? Az Együttélés politikai mozgalom memoranduma a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről, Érsekkéty, 1991.október 5-én.

• A Magyar Vállalkozói Kamara küldöttségének vezetője, Olajos Csaba kétnapos kapcsolatépítő körútjuk végén sikeresnek értékelte az Együttélés vezetőivel és gazdasági szakemberekkel folytatott megbeszéléseket. Azt javasolta tárgyalópartnereiknek, hogy Szlovákiában is hozzanak létre egy vállalkozói érdekképviseleti szervezetet.

• A Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága tagjaként Duray Miklós részt vett a bizottság budapesti tárgyalásán. A meghívó fél a Magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága volt.

• Az Együttélés központi irodájában találkoztak a három magyar párt vezetői. A találkozóról kiadott közleményben megerősítették, hogy mindhárom párt a közös államért száll síkra, és az államjogi elrendezés kérdésében az alkotmányos utat támogatják. Az FMK képviselői kijelentették, hogy támogatják az Együttélés és az MKDM közös alkotmánykiegészítő javaslatát. A tárgyaló felek fontosnak ítélték a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetséggel való együttműködést.

• Véleménycserére került sor az Együttélés és a Demokratikus Baloldal Pártja vezetői közt. A népszavazással kapcsolatban mindkét fél egyetértett abban, hogy ezt az összes alkotmányos lehetőség kimerítése után kellene kiírni. Szó volt arról is, hogy a parlamentben a DBP képviselői rendszeresen olyan álláspontra helyezkednek, amely nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek.

• Duray Miklós sajtótájékoztatón kijelentette: Bőst nem szabad megépíteni.

• A szlovák belügyminisztérium körlevelet adott ki a belügyminiszter-helyettes aláírásával, amelyben a járási hivatalok igazgatóit a nem szlovák nyelvű feliratok eltávolítására szólítja fel. Egyben arra utasítja őket, hogy november 5-ig jelentsék a belügyminisztériumnak azon községek nevét, amelyekben a helység vagy az utcák, terek, közterületek nevét magyarul is feltüntették. A sajtóban Ladislav Pittner belügyminiszter is megerősítette, hogy az intézkedésre azért volt szükség, mert be kell tartani a nyelvtörvényt.
  Bauer Edit és más képviselők korábban már többször interpelláltak ez ügyben, most az MKDM-Együttélés frakció képviselői közös levélben tiltakoztak a parlament elnökénél a nyelvtörvény helytelen értelmezése miatt.

(Lásd a 26. sz. dokumentumot)

• Václav Havel elnököt nacionalista hangoskodók nem engedték szóhoz jutni a Csehszlovákia megalakulásának tiszteletére rendezett ünnepségen Pozsonyban. Az Együttélés nyilatkozatban ítélte el a szélsőséges megnyilvánulásokat.

• Az Együttélés és az MKDM prágai parlamenti képviselői a Szövetségi Gyűlésben benyújtották javaslatukat, amelyben népszavazás kiírását indítványozták.

(Lásd a 28. sz. dokumentumot)

• Az Együttélés központjában Duka Zólyomi Árpád, Harna István és Dobos László fogadták a Kereszténydemokrata Párt delegációját, melyet Václav Benda vezetett. Arra a megállapításra jutottak, hogy a közös állam magasabb szinten garantálhatja az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A felek megegyeztek a további politikai együttműködésben is.

• Bauer Edit a helységnevek ügyében interpellált: "1948-ban az új elnevezéseket ránk erőszakolták, ezért nem honosodtak meg. Jogos tehát az érintett községek lakóinak népszavazás útján kinyilvánított kérése, hogy állítsák vissza az eredeti elnevezéseket".
  Rózsa Ernő a földtörvénnyel kapcsolatban interpellált, rámutatva, hogy a központi végrehajtó és a közigazgatási szervek irányzatosan félremagyarázzák a földtörvényt.

• Az Együttélés Önkormányzati Tanácsa az MKDM-mel karöltve a polgármesterek, önkormányzati képviselők számára Komáromban szakmai konferenciát tartott. Előadók voltak többek közt: Václav Klaus pénzügyminiszter, Harna István, az Együttélés parlamenti képviselője és Szomolay Ferenc, az Együttélés szaktanácsadója.

• Václav Havel fogadta az Együttélés képviselőit. A Duray Miklós vezette delegáció a köztársasági elnöknek egy kísérőlevéllel átadta a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről szóló memorandumot.

24. sz. dokumentum: Levél Václav Havelnak, Pozsony, 1991. november 25.

• Somorja mellett Csölösztőn tartotta alakuló ülését a Közép-európai Népcsoportok Fóruma, amelynek munkájába öt államból különböző népcsoportok érdekeit védő politikai szervezetek vezetői kapcsolódnak be. A találkozó résztvevői megválasztották a vezetőség tagjait: az elnöki tisztségbe Hódi Sándort, a VMDK alelnökét, valamint a három alelnököt: Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Vasil Lizakot, a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának elnökét, Borbély Imrét, az RMDSZ politikai titkárát.

• Ismét találkoztak a három magyar párt vezetői, és közös gazdaságpolitikai bizottság létrehozásában állapodtak meg. Megegyeztek abban, hogy a következő találkozón már a választási előkészületekről lesz szó.

• Lemondott Mikuláš Hirjak, az Együttélés képviselője. Helyébe Hornyák János MKDM-es képviselő került.

• Az Együttélés képviselői átadták a memorandumot a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács, a cseh kormány, a szlovák kormány vezető tisztségviselőinek, valamint a lengyel és a magyar külképviseleteknek.

• A Szövetségi Gyűlésben Jiří Dienstbier külügyminiszter elismerte Batta István azon kérésének jogosságát, hogy a helsinki folyamat fő okmányait minden csehszlovákiai polgár számára az anyanyelvén kell hozzáférhetővé tenni, tehát magyarul, lengyelül és a többi kisebbség nyelvén is. A külügyminiszter ígéretet tett, hogy beszerzi az okmányokat a kért nyelveken.

• Az SZNT-ben a költségvetési tervezet vitájában Dobos László javasolta a nemzetiségi kultúrára szánt összeget 140 millóval megemelni. A Szlovák Rádió nemzetiségi műsorának 1,5, a Szlovák Televízió nemzetiségi adásának 10 millió koronával több költségvetési juttatást javasolt. A javaslatot a parlament megszavazta. A költségvetésről szóló törvény közös előadója Harna István volt.

• Duray Miklós lemondott a szövetségi gyűlésbeli MKDM-Együttélés parlamenti klub elnökének tisztségéről, a képviselők a feladattal Mihályi Molnár Lászlót bízták meg.

Vissza az Eseménynaptár és dokumentumgyűjtemény tartalmához