A szövetségi elnök politikai beszámolójára azt követően került sor, hogy a testület egy tartózkodással jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó Béla elemzése a júniusi helyhatósági választások eredményeire és az azokból levonható tanulságokra összpontosított.

Markó abból az értékelésből indult ki, amit Tőkés László püspök a lezajlott választásokról a két következő mondatban megfogalmazott: „Szerény véleményem szerint a választásokon nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hanem hatalmi pozíciói bizonyultak erősnek. A másik oldalról nézve pedig: nem a Magyar Polgári Párt (MPP), hanem az erdélyi magyar demokrácia bizonyult gyengének.” Az elnök úgy vélte, ilyen „pártatlansággal igazán nem vádolható” értékelés csakis „Kimagyarázósországban” fordulhat elő. Jelezte: miközben az RMDSZ az egy évvel ezelőtti államelnöki elmozdításról szóló népszavazás után elvégezte a maga kritikáját, „mások még mindig nem tudják elképzelni, hogy bennük is lehet hiba”.

Gratulációk

A szövetségi elnök gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 hely tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, az értelmiség, a lelkészek, az újságírók, az ifjúsági és civil szervezetek támogatását, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”.

Kijelentette: azáltal, hogy az RMDSZ megtartotta erejét az önkormányzatokban, megerősödött. Sokan azt várták ugyanis a román politikai életben, hogy a szövetség tizennyolc esztendő után kudarcot valljon, s olyan megosztottságra számítottak a magyarok között, ami gyakorlatilag felszámolja az egységes érdekképviseletet. Az RMDSZ azonban a negyedik politikai erő lett Romániában, a kormánykoalíció viszonylag jól szerepelt, miközben néhány kis párt a küszöb alatt maradt, és a Nagy-Románia Párt (NRP) is eltűnőben van. A román politikai életben is radikális fordulat történt, és „ma már egyetlen román párt sem számíthat arra, hogy a parlamenti választásokon egyedül abszolút többséget szerezzen”.

Tanulságok

Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik, nem azon kívül, s a fiatalítás sikeres volt, a szövetség jelöltjei átlagosan tíz évvel fiatalabbak az MPP jelöltjeinél; megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy a következő négy évben Erdély gazdasági és infrastrukturális gondjaira megoldást találjanak; őszire felkészült, elkötelezett és kellő súlyú parlamenti csoportot kell biztosítani. Ez utóbbit „csakis együtt, csakis mélyreható elemzéssel, önkritikával, pontos tervezéssel” oldhatják meg – vélekedett.

Önkritika

Az önkritikát elsősorban azokban a szervezetekben kell elvégezni, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek. Markó szorgalmazta a tisztújítást, és elítélte azokat, akik az RMDSZ-t „szégyenlősen letagadták”, csak „fél szájjal vállalták”, ami szerinte nem hozott, hanem elvitt szavazatokat, mert a hovatartozás „elkenését nem jutalmazza a közösség, hanem szankcionálja”. – A helyezkedő, a langyos, az ide-oda kacsintgató vezetőket nem szeretik az emberek, és nem tévesztik össze őket az integráló, egyensúlyteremtő, befogadó politikusokkal, akikre viszont mindannyiuknak szükségünk van – hangsúlyozta.

Kifejtette: az előválasztások hasznosak voltak ugyan, de hordalékuk is volt bőven, ahol rossz döntéseket erőszakoltak ki előválasztások ürügyén, ott a sértődöttek, a függetlenek nyertek az RMDSZ-szel szemben. – Én most szidhatom ugyan azokat, akik könnyen átálltak máshova, de ha a közösség mégis őket választotta, ez azt jelenti, hogy ott mélyebb a baj, mélyebbre kellene nézni – figyelmeztetett.

A székelyföldi eredményekkel kapcsolatban rámutatott: hibát követtek el, amikor nem mondták ki elég világosan, hogy „az autonómiát már ma is lehet építeni, és már a tegnap is lehetett volna közelíteni hozzá”. – Meg kell fordítani Székelyföldön ezt a mondatot, hogy: ,,amíg nem lesz autonómiánk, úgysem lesz itt semmi”! A helyes sorrend így hangzik: ,,amíg nem csinálunk semmit, nem lesz itt autonómiánk”! Márpedig az autonómiára szükség van, de az csodavárásból nem fog felépülni. És ez a másik fontos gondolat: az autonómiáért nemcsak harcolni kell, hanem azt építeni is lehet nap mint nap. Most megválasztott székely önkormányzati vezetőinktől én ezt remélem, ezt kell elvárnunk tőlük – szögezte le.

Hozzátette: tudomásul kell venni, hogy ahol veszítettek, az RMDSZ vesztett, „és nem mások nyertek”. Példaképpen Gyergyószentmiklóst említette, ahol „csapnivalóan dolgozott a polgármester”, aki tavaly „100 milliárd régi lej kormánytámogatást nem tudott elkölteni”, s a helyi RMDSZ is csak „folyamatosan hebegett-habogott, intrikált, mentegetőzött, újjal mutogatott másra – mindig másra”. Másik példa Markó szerint Kézdivásárhely volt, ahol a helyi szervezet szintén hibákat követett el.

Üzenet Budapestre

A magyarországi pártok számára is vannak tanulságai a romániai helyhatósági választásoknak – hívta fel a figyelmet Markó. Azt mondta, a szövetségnek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Az RMDSZ ugyanis nem hajlandó a háborúskodásra, de az erdélyi magyarok vokssal kifejezett véleményét mindenkinek tiszteletben kell tartania.

– Nem mondom, hogy ezt a választást nem a Magyar Polgári Párt, hanem a Fidesz vesztette el, mert a helyzet ennél bonyolultabb, de azért némi önbírálatot szerettünk volna hallani Magyarország felől is, hiszen a hangos kampány után a két forduló között egyszerre akkora csend lett, hogy majdnem belesüketültünk. Legfennebb csak azt a réges-régi rigmust véltem visszacsendülni valahonnan a gyermekkoromból, hogy „Édes Erdély, itt vagyunk,/ érted élünk és halunk,/ s ha bajban vagy, itt hagyunk” – mondta.

Úgy vélte, a mostani választáson igazi megmérettetés történt, s a szavazás után „tiszta helyzet” és „arányok” vannak. – Volt bejegyzett párt, volt verseny, volt erdélyi magyar döntés. Mi ezt fogjuk figyelembe venni! Az eredmény azt mutatja, hogy nincsen támogatottsága a kétpártiságnak, mert értelme sincsen ennek a sajátos romániai magyar körülmények közepette – szögezte le az elnök, aki szerint az RMDSZ elsöprő többséggel nyerte meg a választásokat.

Szerinte ezt az RMDSZ és az MPP közötti súlyarányok – 184:11 a polgármesterek száma, 5,14:1,01 a megyei tanácsosi listákon a két alakulatra országos szinten leadott szavazatok százalékaránya – is mutatják, amelyek a magyarságon belül a két alakulat 85:15 százalékos erőarányát tükrözik. Hozzátette: az RMDSZ visszaszerezte a tavaly novemberi EP-választások idején elvesztett szavazóinak jelentős részét, hiszen most 160 ezerrel több szavazatot kapott.

Teendők

Markó tisztújítást sürgetett a gyengén teljesítő RMDSZ-szervezetekben, cselekvő részvételt az önkormányzatokban, mielőbbi alapos felkészülést a novemberben esedékes parlamenti választásokra. Kifejtette: az erdélyi magyarság az RMDSZ-re szavazva az egységre adta a voksát, éppen ezért mielőbb találkozni kíván Tőkés Lászlóval, mert azt, amit a püspök képvisel, az RMDSZ-nek komolyan kell vennie.

– Tessék jól érteni, amit mondok: egy erős, nyitott, a most kinnlevőket is befogadó RMDSZ több, mint a nagy, de nem száz-százalékos RMDSZ, és mellette a tíz-tizenvalahány százalékos MPP. Mi erre megoldást fogunk keresni, de ezt a megoldást az RMDSZ égisze alatt kell megtalálni, mert kétpólusú magyar politikát itt nem építhetünk. Erre minket a választók nem hatalmaztak fel. De arra igen, hogy keressük az összefogás lehetőségét – hangsúlyozta.

Kijelentette: bőven van teendő, a szövetségnek készülnie kell a következő négy évben az önkormányzatokban elvégzendő munkára, egyre jobban oda kell figyelnie Brüsszelre, az Európai Unióra, de készülnie kell a parlamenti választásokra is.

Vita, hozzászólások

A Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjai a vita során elemezték a szövetség különböző szervezeteinek teljesítményét.

Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök megállapította, hogy az RMDSZ-nek sikerült teljesítenie a kampányban meghirdetett három fő célját, nevezetesen: a 2004-es eredményekhez hasonlót elérni, visszanyerni a tavaly őszi európai parlamenti választások idején elvesztett támogatást, és átlépni az öt százalékos küszöböt. Emlékeztetett arra, hogy az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Úgy vélte, az MPP nem három hónapos, hanem valójába 12 éves párt, ezt mindenki tudja. Szerinte Szászék negatív kampánya nem mobilizálta, hanem elrettentette a választókat. Újdonságnak nevezte, hogy egyes román pártok ezúttal magyar jelölteket is indítottak, magyar nyelvű kampányanyagot használva. Közölte, a még tartó egyeztetések végére az RMDSZ-nek valószínűleg 240-241 alpolgármestere lesz, s a sikerek sorában Tasnádot is megemlítette, ahol a magyarság szintén kisebbségben él, de magyar polgármestert sikerült választani. A hibák feltárását, korrekciók alkalmazását sürgette, tisztújítást követelt. A kampányt viszont profinak mondta, az eddigiek között a legdinamikusabbnak, amelynek idején a szövetség online jelenléte is erősödött. Az őszi választások előtt újabb párbeszédsorozatot ígért a társadalom különböző rétegeivel, szervezeteivel, csoportjaival, s úgy vélte, ezt „nem lehet kiváltani sem sajtókampányokkal, sem mással”. Hangsúlyozta: az MPP olyan helyeken is indított jelölteket, ahol ezáltal veszélyeztette a magyar képviseltet, pedig Szász mást ígért.

Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök, helyettes kampányfőnök, a Tulipán frakció nevében a gyergyószentmiklósi és a marosvásárhelyi kudarc miatt a helyi szervezeten belüli „kicsinyes hatalmi harcokat” tette felelőssé. Fiatalítást sürgetett, a választáson gyengén teljesítő szervezeti vezetők lemondását, nemkülönben azok felelősségre vonását, „akik ártnak a magyarságnak”.

Lakatos Péter (Partium Platform) „tisztán láttatást” sürgetett, mert „a szerecsenmosdatás elismert szaktekintélyei már hallatják a hangjukat”, az MPP igyekszik kimagyarázni kudarcát. Követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el, s nem jutottak be. Hangsúlyozta: a rájuk adott szavazatok „elvesztek a magyar közösség számára”. Indítványozta: a parlamenti választásokra az új választási rendszerhez mért új stratégiákat alakítsanak ki, magyarázzák meg a választóknak, „miért fontos és szükséges azokban a választási kollégiumokban is az RMDSZ-re szavazni, ahol a magyarok részaránya még az 5–10 százalékot sem éri el”, tudatosítsák bennük, hogy nem maradnak képviselet nélkül, a megyei szervezetek pedig július végéig fogalmazzák meg erre vonatkozó javaslataikat.

Tánczos Barna (Székelyföld Platform) elismerte: a székelyföldi eredmények az országos átlagnál gyengébbek. Úgy vélte, mégis nagy Borboly Csaba csapatának teljesítménye, hiszen legyőzte a hatalmas erőbedobással negatív kampányt folytató Szász Jenőt, s ezáltal „megmentette az RMDSZ-t egy nagyon csúfos helyzettől”. Rámutatott: a Szász vezette MPP-nek kevés esélye van az RMDSZ-szel racionális egyezségre jutni.

Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a mostani választásokon a románok összefogtak, a magyarok egymás ellen fordultak. Kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Az RMDSZ-en belül a platformok megerősítése mellett foglalt állást, anyagi támogatásukat beleértve, mert szerinte a platformok könnyebben mozgósítják majd a tagságot is.

Kelemen Attila (Novum Forum Platform) Kovács Péterrel vitatkozott. Kijelentette: van önkritika a Maros megyei RMDSZ-ben, de a szervezet jó eredményeket ért el, 38 polgármesterük lett, kettővel több, mint négy évvel ezelőtt. Óva intette Kovács Pétert és a fiatalokat attól, hogy az RMDSZ-en belül „nemzedéki sáncokat ássanak”. Bírálta azokat, akik a szervezetben preferenciális alapon osztogatták a kampánypénzeket.

Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. Figyelmeztetett: a szórványmagyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége, erősebbre, mint a többségi sorban élőknek.

László Attila (Belső-Erdély Platform) elmondta: a Kolozs megyei szervezet nagyjából megőrizte korábbi súlyát az önkormányzatokban. Közölte Kelemen Attilával: saját pénzéből ajánlott fel támogatást a kampányban a marosvásárhelyieknek.

Eckstein-Kovács Péter (Szabadelvű Platform) értékelte, hogy „a vezetőség” beszédéből hiányzott a „hurrá-optimizmus”, megállapította, hogy a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ legbiztosabb partnere, és bírálta a képviselőházban a múlt héten az államosított ingatlanokra vonatkozó törvénymódosítás elfogadását, amely visszaállamosítással is felér.

Az egyéni felszólalások során több képviselő a szövetségi reform folytatása, az elnök által is követelt tisztújítás, illetve a fiatalítás mellett foglalt állást, és az őszi parlamenti választások jelöltállítási kritériumainak mielőbbi kidolgozására hatalmazta fel az SZKT-ülések között az RMDSZ-t vezető Állandó Tanácsot. A négy ellenszavazattal, hét tartózkodás mellett módosított, majd egyhangúlag elfogadott vonatkozó határozat értelmében, ez utóbbi testületnek a jelöltállítási szabályokat július 31-ig kell kidolgoznia.

Az SZKT meghallgatta és egyhangúlag elfogadta az Ügyvezető Elnökség féléves tevékenységéről szóló beszámolót, majd szintén egyhangúlag szavazta meg a 2008–2013 közötti időszakra szóló szövetségi önkormányzati stratégiát.

Az SZKT következő ülésére szeptember 6-án kerül sor.