A szenátor köszönetét fejezte ki az RMDSZ-re szavazóknak. A Kolozs megyei jó eredményt elsősorban László Attila és Máté András ismertségének és elismerésének tulajdonítja, szerinte más megyékben hiányoztak a „húzó emberek”. Kolozsváron sok magyar választotta Bocot, ami érthető, mert a város fejlődését az ő személyéhez kötik. Eckstein-Kovás Péter üdvözölte a megyében diadalmaskodó PD-L-t, amelynek nyomában másodikként az RMDSZ végzett. Szerinte a Nagy-Románia Párt (PRM) eltűnése a politikai életből azt jelzi, hogy az idegengyűlöletnek nincs keresnivalója ebben az országban.

Eckstein-Kovács Péter az MPP által az önkormányzati választásokon elért eredmények alapján úgy véli, hogy a parlamenti választásokon lehetséges lesz az együttműködés az RMDSZ és a polgári párt között annak érdekében, hogy mindkét alakulat bejusson a parlamentbe. A szenátor megköszönte az MPP Kolozs megyei szervezetének a kampányban tanusított korrektséget, és azt, hogy Máté Andrást, az RMDSZ jelöltjét támogatták a Kolozs Megyei Tanács elnöki tisztségére. „Korrekt kampány volt a két alakulat között” – vélte Eckstein.

A vitaest első részében Cs. Gyimesi Éva helyett Gidó Attila ismertette Tibori Szabó Zoltán Árnyékos oldal című, a Koinónia Kiadónal napvilágott látott kötetét. A holokauszt utáni identitáskeresés témájára koncentráló könyvet ismertetve Gidó Attila kiemelte a kiadvány sajtótörténeti és elméleti részét egyaránt, a háború után újraalakuló zsidó lapok szerepét az erdélyi magyar-zsidó identitás átalakulásában, a magyar és román lapok hozzáállását a holokauszt után hazatért zsidóság problémái kapcsán. Hogyan és milyen irányba változott a zsidó identitás a Soá után? E központi kérdésre keresi a választ a könyv elméleti része, előtérbe helyezve az identitástudat, tagolódás és integráció kérdését, problémáját és olyan zsidó identitás-alternatívákat, mint az asszimilálódás, a román identitás „felvétele” vagy a Palesztínába, illetve Nyugat Európába történő alija (kivándorlás). Mindezen problémákat a korabeli sajtó tükrében is megvilágítva.

A könyvbemutatót követően négy rövidfilmet nézhettek meg az érdeklődők: Ioana Cosman (The Jewish Community in the City of Cluj) és Andreea Ghiţă („Emlékszel?”, Amintirile unui alt adolescent „Fără Destin”, Egon Mark Lövith: Portrete destăinuite) rövidfilmjei a kolozsvári zsidóság emlékeit és a Holokauszt traumáit mutatja be. A vitaest folytatásában kerekasztal beszélgetésre került sor. Gidó Attila (Nemzeti Kissebségkutató Intézet), Michael Shafir (BBTE), Florian Alexandru (Elie Wiesel – Holokauszt Kutató Intézet) és Tibori Szabó Zoltán részvételével alakult ki a beszélgetés, egy történelmi közösség hiányát és emlékezetét tematizálva Eckstein-Kovács Péter vitaindítója nyomán. A felvetett kérdés kapcsán Michael Shafir kitért egyrészt a történelem-emlékezés-felejtés hármas problémájára, másrészt a romániai antiszemita megnyilvánulásokra, Florian Alexandru ehhez kapcsolódóan a tanítás fontosságát, a holokauszt széleskörű tematizálására hívta fel a figyelmet.