erdély.ma, 2008. április 22.

2008. április 22., [20:56 ]

Publicisztika

„Fontos, hogy ne kezdődjék el a sárdobálás" – Interjú Sándor Krisztinával

Az RMDSZ–MPP párbeszéd Erdély viszonylatában elsőként Kolozs megyében kezdődött el. Sokan abban reménykedtek, hogy a megállapodás példaértékű lehet más megyék számára is. A több hete folyó találkozók, egyeztetések után a hétfőn, Kolozsváron megtartott közös RMDSZ–MPP sajtóértekezleten kiderült: nem született megállapodás, így mindkét fél külön indul.

A tárgyalások menetéről, a pártépítésről, a helyhatósági választásokra való készülődésről Sándor Krisztinával, az MPP Kolozs megyi elnökével beszélgettünk.

– Mikor történt az első kapcsolatfelvétel a két szervezet között?
– Erre a pártbejegyzés előtt, március elején került sor, amikor a kolozsvári kezdeményező csoport részéről Gergely Balázs és jómagam Eckstein-Kovács Péterrel és Mátis Jenővel találkoztunk. Egyetértettünk abban, hogy amikor megalakul a városi és a megyei MPP, olyan településeken, ahol a magyarság alacsony részaránya miatt veszélyes lehet a külön listákon való indulás, közösen állítsunk jelölteket. Az RMDSZ azt szorgalmazta, hogy a megállapodást minél hamarabb hozzuk tető alá, mert amennyiben a jelöltlistákat véglegesítik, nem igazán lehet majd megváltoztatni. Az MPP végleges bejegyzése után rövidesen megalakult a városi és a megyei szervezet, így már hivatalosan vettünk részt az egyeztetéseken. Az április hatodikai magyarfenesi MPP-küldöttgyűlésen konszenzus alakult ki az RMDSZ-szel való tárgyalás szükségességéről. A helyi szervezetek mindenhol önálló listaállításban gondolkodtak, de abban egyetértés volt, hogy kolozsvári és megyei szinten mindenképpen jó volna a közös lista.

– A sajtóban megjelenő nyilatkozatok arról szóltak, hogy az RMDSZ elképzelése homlokegyenest különbözik az MPP elképzeléseitől...
– Az RMDSZ részéről kevésbé szerencsés sajtónyilatkozatok jelentek meg. A tárgyaláson elhangzó álláspontokhoz képest a sajtóhoz teljesen más nyilatkozatok jutottak el. Mi a tárgyalások elején leszögeztük: sehol nem akarunk RMDSZ-listán indulni. Ők első körben ezt ajánlották. Miután listáikat véglegesítették, ettől a lehetőségtől is elestünk, mi viszont az RMDSZ-listán való indulást soha nem támogattuk. Elmondtuk: RMDSZ-litán semmi nem biztosítja azt, hogy a Magyar Polgári Pártnak saját arca legyen. Mi a közös, koalíciós listát ajánlottuk, ami 7 százalékos bejutási küszöböt jelent. Viták voltak arról, hogy a koalíciót csak egyes településeken, vagy a megyében mindenhol meg kell kötni. A választási törvény nem írja elő, hogy a koalíciós egyezség a megye minden településén kötelező lenne, László Attila megyei RMDSZ-elnök azonban ezt másként értelmezte. Az őszi EP-választás megyei eredményei alapján mind a városi, mind a megyei listán az egyharmad-kétharmad arány elve szerint tárgyaltunk.

– Az RMDSZ elfogadta ezt az alapelvet?
– Az Európai Parlamenti választások eredményeit nem utasították el, azonban követeléseinket túlzottnak tartották. Elmondták, hogy az őszi eredmények Tőkés László személyének szóltak, és nem biztos, hogy az MPP hasonló eredményt érne el. Abban végül is hallgatólagos egyetértés alakult ki, hogy más kiindulópont híján ezt az eredményt kell a tárgyalások alapjának tekinteni. A tárgyalások során egy Eckstein-Kovács Péter által rendelt felmérés eredménye is elhangzott, mely szerint az MPP-nek még bejegyzése előtt 56 százalékos támogatottsága volt. Erre Gergely Balázs, a kolozsvári szervezet elnöke úgy reagált: ha egy nem létező pártnak ekkora a támogatottsága, akkor bejegyeztetése után nagyobb eredményre lehet számítani. Az RMDSZ nem utasította el a tárgyalási alapelvet, azt azonban érezni lehetett, hogy húzzák az időt. Napokig nem került sor újabb találkozóra, végül április 15-ét jelöltük meg a lehetséges megegyezés utolsó határidejének.

– Mi volt az RMDSZ utolsó ajánlata?
– A határidő lejárta előtt azzal az ötlettel álltak elő, hogy a megye összes magyarok lakta településén hozzunk létre választási koalíciót, állítsunk közös jelölteket. Ezt elfogadtuk, de azzal a feltétellel, hogy az arány mindenhol egyharmad MPP-kétharmad RMDSZ legyen. A határidő közben lejárt, és választ nem kaptunk. Az MPP országos elnökségének is azt volt az álláspontja, hogy a megegyezést mindenhol határidőhöz kell kötni.

– Az RMDSZ csúcsvezetősége részéről többször elhangzott az a vád, hogy a párt ügyeit Szász Jenő rendezi, ő szabja meg a jelöltlisták összetételét, miközben az RMDSZ előválasztásokon elfogadott listái „népakarat” nyomán jöttek létre, emiatt nem lehet módosítani. Megyei MPP-elnökként milyen tapasztalatai vannak?
– Mi a megyében nem tapasztaltunk olyan módszert, hogy az országos vezetőség, személyesen Szász Jenő beleszólt volna saját ügyeink intézésébe. Kolozs megye amúgy sem priorítása az országos vezetőségnek, ami érthető is, hiszen távol vagyunk a Székelyföldtől, másrészt a magyarság részaránya a megyében 20 százalék alatt van. Az elnökséget természetesen tájékoztattuk a tárgyalásokról. Az országos egyeztetéseken a párt vezetői meghatározták, hogy az RMDSZ-szel történő tárgyalásokon mi a minimum, ezen túl nem szóltak bele az egyeztetésekbe. Az RMDSZ által hangoztatott MPP-listaállítási vádak nem igazak: ezt Kolozs megyében is a helyi közgyűlés fogadta el, a közgyűlés rangsorolt, nem Szász Jenő szabta meg, hogy ki kerüljön fel a listára, és ki nem.

– Hétfőn közös sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter irodájában a két megyei szervezet, ahol bejelentették: nem született választási megegyezés. Jellemző, hogy nem a megyei elnökség, hanem az RMDSZ-szenátor vállalta fel a hír hivatalos bejelentését...
– Részünkről baráti gesztus volt, hogy részt vettünk ezen a közös sajtóértekezleten. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a magyar választók érdekében tisztességes kampányt szeretnénk. Kolozs megyében az MPP-nek nem az RMDSZ az ellenfele, hanem elsősorban a közöny, az érdektelenség, a választópolgárok távolmaradása. Eckstein-Kovács Péter és a megyei szervezet néhány tagja szerintem megértette, hogy nem célszerű MPP-ellenes retorikát használni, az MPP ellen kampányolni. A magyarság egy része teljesen kiábrándult az RMDSZ-ből – ezt a szenátor is elismerte. Sokan semmilyen körülmények között nem ütnék a pecsétet a tulipánra. Ez a réteg az MPP potenciális szavazóbázisa. Az a lényeg, hogy mindkét párt minél több magyar szavazatot kapjon. Fontos, hogy ne kezdődjék el a sárdobálás: az ilyenfajta kampányt teljesen értelmetlennek tartom.

– Más megyéktől eltérően Kolozs megyében alig volt előzménye a Magyar Polgári Szövetségnek, így gondolom, az MPP építése is nehezebbnek bizonyult. Hol tart a megyei pártépítés?
– Ahhoz képest, hogy az MPSZ-nek itt valóban nem volt előzménye, meglepő, hogy ilyen rövid idő alatt az új pártnak már kilenc tagszervezete van. Derűlátásra ad okot, hogy helyi szinten kezdődött mindenhol az önszerveződés: a helyiek felsőbb utasítás nélkül alakították meg az MPP-szervezetüket. Több helyen is várták a párt végleges bejegyzését, fel voltak már készülve. Sajnos versenyt futunk az idővel, mert a tagszervezetek megalakulásával a helyhatósági választásokra azonnal jelölteket is kellett állítani. Nem volt idő nyugodt körülmények között, átgondoltan a pártépítésre összpontosítani. Nagyon sok embert még nem sikerült személyesen megszólítanunk, gondolok itt arra a rétegre, amelyre a közéletben, az értelmiségi körökben számítani lehet. Sok emberben érezhető egyfajta várakozás, kivárás.

– A Magyar Ifjúsági Tanács elnökeként az elmúlt években többször is keményen bírálta az RMDSZ-t. A polgári oldalon levők többségének hasonló véleménye van arról a romániai magyar érdekvédelmi szervezetről, amely sajnos már csak nevében magyar és érdekvédelmi, hiszen az évek során teljesen eltért eredeti célkitűzéseitől. Lehet-e úgy kampányolni, hogy a magyar emberek előtt nem tisztázzák, miben hibázott az eddigi érdekképviselet, és mit szeretne gyökeresen változtatni az MPP?
– Ha abból indulunk ki, hogy az MPP azért jött létre, mert az RMDSZ-en belül nem tartották meg a belső választásokat, és a csúcsvezetőséggel egyet nem értők közül lassan mindenkit kizártak, akkor nyílván nehéz arról beszélni, hogy visszafogott kampányt folytassunk. Ez most mégis egy új helyzet: megjelent egy új alternatíva, ennek kell most az arcát formálni. Az első időszakban az RMDSZ-ből kiábrándultak táborát tudjuk megszólítani, ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy az új párt nem RMDSZ-ellenes szövegek hangoztatásáról szól. Ilyen retorikával csupán egy szűk réteghez tudnánk szólni. Fontos, hogy a pártnak saját arculata legyen. Célunk az, hogy minél több embert megszólítsunk, minél több embert meggyőzzünk a szavazás fontosságáról. Ez inkább pozitív üzeneteket feltételez. A sajtótájékoztatón azzal a hallgatólagos egyezséggel váltunk el, hogy tisztességes kampányt folytatunk. Nyilvánvaló, hogy ez mindkét felet kötelezi. Amennyiben az RMDSZ részéről másfajta kampányt tapasztalunk, akkor a mi válaszunk sem maradhat el. A két párt közötti kapcsolat nyílván nem felhőtlen. Azon túl, hogy nem sikerült mindkét fél számára elfogadható választási egyezséget kötnünk, tudomásunk van róla, hogy az MPP iránt érdeklődő személyiségeket megfenyegették, megpróbálták zsarolni munkahelyi, tudományos, intézményi körökből, hogy ne álljanak be a pártba, ne induljanak listáinkon. Bizonyos RMDSZ-körök ilyesfajta hozzáállását jól ismerjük. Rajtuk múlik, hogy ezt mennyire ismerik fel, hogy elfogadják-e azt a tényt, miszerint már nincsenek egyedül a pályán. Csak úgy lehetünk egyenrangú partnerek, ha az RMDSZ lemond monopolhelyzetéről.

– Öt évig volt a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, a civil pályáról átlépett a politikai életbe. A Kolozs megyei szervezetet kizárólag civilek hozták létre, hiszen a kezdeményező csoport tagjai különféle civil szervezetek vezetői vagy tagjai. Nehéz volt a váltás?
– Április másodikán mondtam le a MIT elnökségéről. Nem vállaltam tovább, mert úgy gondoltam, hogy közel öt esztendő bőven elegendő, ugyanakkor az új elnökjelölt olyan ember, akire a szervezetet nyugodt lélekkel rá lehet bízni. Szerdán még nem gondoltam, hogy vasárnap az MPP megyei elnöke leszek. A kezdeményező csoport részéről jött a felkérés, a meggyőzés, hogy vállaljam el, amire végül is igent mondtam. Elsősorban a csapatért tettem: olyan jó munkahangulat, bizalmi légkör alakult ki, hogy érdemes volt dolgozni. Tekintettel arra, hogy Tőkés László Kolozs megyei kampányát mi koordináltuk az Erdélyi Magyar Ifjakkal és néhány önkéntessel együtt, kiderült, hogy az MPP megalakítását is nekünk kell felvállalni. Erre egyféle szóbeli felkérésünk volt az országos elnökség részéről. Természetesnek tűnt, hogy ha végre itt van a lehetőség annak a pártnak a létrehívására, amire évek óta várunk, akkor tennünk kell érte. Így jött létre a kizárólag civilekből álló kezdeményezőcsoport. A közéletben nálunknál tapasztaltabbakat is megkerestünk, de sokan várakozó állásponton voltak. Többen megégették magukat az RMDSZ-szel, emiatt sem akartak újabb közéleti szerepet vállalni. Magyarfenesen, a megyei elnökség megalakulásakor úgy döntöttünk, hogy a helyhatósági választások lejártával június végén tisztújító küldöttgyűlés lesz, mi addig ideiglenes elnökségre vállalkozunk.

Makkay József, Erdélyi Napló