Néstor Kirchner lett Argentína elnöke

Az 1994-es alkotmánymódosítás értelmében idén lett volna elôször lehetôség, hogy az elnöki mandátum sorsa a választások második fordulójában dôljön el. Az elsô fordulóban leadott voksok szerint két jelölt jogosult résztvenni a másodikon: Carlos Menem, aki a szavazatok 24 százalékát kapta és Néstor Kirchner, aki 22 százalékot ért el.

De hamarosan a felmérések azt mutatták, Menemnek a második fordulóban nem lesz esélye sokkal több voksra. Ellenfele viszont még 70 százalékra is számíthat. Menem visszalépett s ezzel a második forduló okafogyottá vált, az elnök automatikusan Kirchner lett. Menem – sokak szerint – úgy gondolkodott, ha ô maga nem lehet elnök, akkor legalább is megfosztja ellenfelét is a hatalmat legitimáló többségtôl. Míg eleinte úgy tûnt, Kirchner lehet Argentína demokratikus történetének legnagyobb arányban megválasztott vezetôje, most úgy fogják elkönyvelni, mint akit csupán a szavazatok 22 százaléka választott meg.

Kirchner idáig a dél-patagóniai Santa Cruz tartomány kormányzója volt; immár 12 éve. Santa Cruz hatalmas, nagyon gyéren lakott félsivatag. Területén alig 200.000 ember él. Földgázban és olajban gazdag; az ezekbôl származó jövedelmeket a kormányzó mintaszerûen kezelte. A többi tartományok nagy részével ellentétben nem szorul a federális kormány iránt függôségre. Ugyanakkor, a végrehajtott konzervatív gazdaságpolitikát Kirchner rendre baloldali retorikával fûszerezte.

Az új elnököt május 25-én iktatták hivatalába. Bemutatkozó beszéde mérsékelt volt és kiegyensúlyozott. Kinyilatkoztatta, elnöki mandátumából fakadó törvényes hatalmát maradéktalanul érvényesíteni fogja.

Hangsúlyozta a mélyreható változások szükségességét s ezekhez igényelte a társadalom minden rétegének közremûködését. A külföldi tôkével kapcsolatban a direkt befektetések fontosságát hangsúlyozta ki. A beszéd ha nem is váltott ki osztatlan egyetértést, komoly kritikára sem adott okot.

A kormányzói és kongresszusi választások még hátra vannak. Azok eredménye dönti el kikkel kell majd Néstor Kirchnernek együtt kormányozni négy évig.

Argentína ismét kapott egy esélyt. (te)

Ôexcellenciája
Néstor Carlos Kirchner úr,
az Argentin Köztársaság elnöke
Buenos Aires

Excellenciás Uram!
Az Argentin Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából a magyar nép és a magam nevében ôszinte jókívánságaimat küldöm Excellenciádnak.
Egyben kifejezem reményemet, hogy a hagyományosan jó magyar-argentin kapcsolatok a jövôben tovább fejlôdnek és bôvülnek mindkét nép javára mind a politika, mind a gazdaság, mind a kultúra területén.
Engedje meg, hogy jövendô felelôsségteljes munkájához sok sikert és jó egészséget kívánjak.
Ôszinte nagyrabecsüléssel:
Mádl Ferenc
a Magyar Köztársaság elnöke

Al Excelentísimo Señor
Néstor Carlos Kirchner
Presidente de la República Argentina
Buenos Aires

Su Excelencia:
En nombre del pueblo húngaro y en el mío propio expreso a Vuestra Excelencia mis más sinceras felicitaciones en ocasión de su elección para el cargo de Presidente de la República Argentina.
Tengo la esperanza de que los buenos lazos de cooperación que siempre han existido entre la República de Hungría y la República Argentina en las areas políticas, económicas y culturales sigan desarrollando y profundizándose en beneficio de nuestros pueblos.
Permítame desearle mucho éxito en su trabajo de gran responsabilidad y muy buena salud.
Hago propicia la oportunidad para reiterarle las seguridades de mi más alta consideración.
Ferenc Mádl
Presidente de la República de Hungría

Kirchner, az olajmezôk lovagja

Legfôbb erénye, hogy ô volt a kisebbik rossz: nevéhez nem fûzôdnek korrupciós botrányok, nem jár tûzpiros Ferrarival és nincs szépségkirálynô felesége sem. Nestor Kirchnerrôl, 53 éves jövendôbeli elnökükrôl az argentin lakosság is körülbelül ennyit tud. Kivéve azt a kétszázezer patagóniai, akik elégedettek lehetnek vele, mert immár 12 évig ô állt provinciája élén, és miközben az argentin tartományi kormányzatok sorra csôdbe jutottak, Santa Cruz az egyetlen, amely költségvetési többlettel büszkélkedhet, fôként gazdag olajtartalékainak köszönhetôen. A gazdasági bajokkal, államcsôddel, szegénységgel és munkanélküliséggel küzdô ország elnökének lenni valamivel nehezebb feladata lesz. A kormányzásban azonban számíthat az eddigi elnök, Eduardo Duhalde támogatására: Kirchner valójában az ô „találmánya". Amúgy az argentin politikusok tipikus életútját járta végig: szerény családból származik, ôsei svájci és horvát bevándorlók voltak. Még a katonai diktatúra alatt lépett be az illegális peronista pártba (ahol egyébként Carlos Menem is párttársa), rövid idôre bebörtönözték, majd a távoli Santa Cruzba számûzte magát.

Bírálói leginkább azt vetik a szemére, hogy ha kell, habozás nélkül hajtja végre a kíméletlen intézkedéseket: amikor kormányzónak választották, elsô dolga volt, hogy 15 százalékkal csökkentette a fizetéseket, most pedig éppen a nyugdíjak lefaragásán gondolkodik. Egy a Reutersnak nyilatkozó helyi rendôr szerint az elsô ránézésre szürke hivatalnok Machiavellivel a párnája alatt alszik. Lehet benne valami: a konzervatív gazdaságpolitikát rendre baloldali retorikával fûszerezi, példaképei a spanyol Felipe González és a baloldali Lula da Silva brazil elnök. Kirchner az ország újjáépítését és a szegénység leküzdését ígéri, de mágikus receptje neki sincs. Sokak szerint legnagyobb vonzereje tûzrôl pattant, „Patagónia párducának" nevezett felesége, aki Menem feleségével ellentétben nem szépségkirálynô, viszont saját jogán szenátor.

Talán ô lesz az új Evita.

Európai Unió Parlamenti
választások Magyarországon

A magyarországi európai parlamenti választáson csak politikai pártok vehetnek majd részt, a jelöltállítás feltétele az, hogy legalább húszezer ajánlószelvényt gyûjtsenek össze. A 2004. június 13-án esedékes választáson az egész ország egyetlen választókerület lesz, vagyis a polgárok mindenütt ugyanazokra a pártlistákra voksolhatnak. Mandátumhoz az a szervezet juthat, amely megszerzi az érvényes szavazatok legalább öt százalékát.

Egyelôre egyeztetnek a pártok arról, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó, de itteni lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgárok miként voksolhatnak. Több megoldás is szóba került, így például az, hogy a külképviseleteken szavazóköröket alakítanának ki, és az itthon alkalmazandó nyomtatványt töltenék ki. Szakmai javaslat készült a levélben történô szavazásról, valamint az elektronikus választási rendszer alkalmazásáról is. Bár a korábbi egyeztetéseken egyik párt sem támogatta, a kormány által készített elôterjesztésben mégis az utóbbi, drága javaslat szerepel. Errôl a kabineten belül sincs egyetértés, mert az elektronikus rendszer kialakítása másfél milliárd forintba kerül, míg a levélben való szavazás költsége mindössze kétszázmillióra tehetô. (MTI)

The Economist - 2003. 05. 15.

Magyarország politikai és gazdasági szempontból továbbra is az egyik legstabilabb állam a fejlôdô országok táborában - derül ki a Lehman Brothers és az Eurasia Group felmérésébôl. Az egyes országok kockázati tényezôit vizsgáló, legutóbbi indexben az ország 75 pontot kapott a maximálisan elérhetô százból. Ezzel az eredménnyel Magyarország közvetlenül a 71 pontos Lengyelország és Mexikó elôtt foglal helyet. A szóban forgó index abból a szempontból rangsorolja az országokat, hogy mennyire stabilan képesek átvészelni a válságokat, illetve elkerülni újabbak generálását. Venezuela és Argentína - a komoly gazdasági válsággal küszködô két dél-amerikai ország - a legfrissebb adatok alapján stabilabbá vált a múlt évben.

Itt és most...

• Nahát! Mégsem volt második forduló!

• Palindrom meggyôzôdött: 24 százaléknál két hét múlva sem kap többet. Sôt! Talán Murfi (Mûveltéknél: Mörfi) táborából néhány piacfundamentalista vándorolhatott volna hozzá, de már saját korifeusai között sem akart mindenki a vesztes lóra tenni.

Elzarándokolt Dolfihoz, köntöse szegélyét csókkal illette. Az meg mondta neki: majd szombaton válaszol. De nem pontosított melyik szombaton. Mindent megpróbált. Komoly tudományos ismereteket igényelô tevékenységet hajtatott végre még ott is, ahol elôdei csak szórakoztak. Ígérgetett és vádaskodott; végezetül dekadens karnevált szcenírozott s fináléjaként bedobta a törülközôt.

• A kilencvenes évek elején egy durva lökést adott a gazdaság modernizációjának. Hívei közül az ôszintébbek (és/vagy ostobábbak) erre a lépre ragadtak rá mindmáig. De gátlástalan megalomániája szétzilálta az ország intézményeit. Kormányát a léhaság, a gôg, a felfuvalkodottság, a büntetlenség, az erkölcstelenség és a korrupció jellegezte. Harmadszorra nem sikerült visszatérnie. Ebbôl már nem áll fel. Most lett vége az argentin kilencvenes éveknek.

• A Cingár lett az elnök. Az elsô fordulóban 22 százalékot kapott, ami a másodikban hetven is lehetett volna. Ezt már sohasem fogjuk megtudni.

Kongresszusi bemutatkozó beszéde kiegyensúlyozott és mérsékelt volt. Persze mindenki azt tartja belôle lényegesnek amivel egyetért — vagy amitôl fél. Egyéne válogatja.

A kellemetlen rendelkezéseket mindig az elején kell meghozni — ezt már a jó öreg Nicolò Machiavelli is megmondta ötszáz évvel ezelôtt. Viszont hátra vannak még a kormányzói és kongresszusi választások. Kikkel fog a Cingár együtt kormányoznia az majd csak akkor dôl el. Tehát népszerûnek is kell lenni. Az intézmények megtisztulása elsôsorban maguktól azoktól függ — na meg a választópolgároktól. A megújhodás egyenlôre még csak esély. Sikerül-e mindnyájunktól függ. De dogmák és vágyelvûség alapján biztos hogy nem fog.

• Itt volt a Fidel — vagy legalább is ami még megmarad belôle. Szófolyása a régi. Hívei két órán keresztül hallgathatták szidni Amerikát. Szomorú tény hogy sok minden amit mondott: igaz. De igaza nem annyira saját érdeme, inkább köszönheti ellenségei fogyatékosságainak.

Ellenfelei megszokott rituális megbotránkozását váltotta ki, habár a szolgalelkû amerika szopás éppen olyan értelmetlen mint a zsigeri "gringo-brashing". Az amerikaszopók érvelése már-már kísértetiesen hasonlít – mutatis mutandi – az ötvenes évek "A nagy Szovjetunió és a Béketábor..." kezdetû süket dumához. Ideje lenne már tudatosítani saját érdekeinket, és igényt tartani arra is, hogy Fidelt saját szavainkkal küldhessük el a bánatba s ne csak aláírjuk amit a State Departa-mentben megfogalmaztak.

Egyébként érdekes: a magyarországi jobboldal amerikaellenes, az argentin pedig amerikabarát. Egyeseket a lelkiturkászok azzal vigasztalnak: a szkizofréniában az a jó, hogy az ember soha sincs egyedül.

• Eljött a Chávez is. Teccenek rá emlékezni? Nem baj, úgysem emlékszik rá senki.

• Az új elnök tekintélyét a katonákon próbálta ki. A Hadsereg, A Haditengerészet és a Légierô vezérkari fônökévé egészen fiatal tábornokokat, illetve tengernagyot nevezett ki, mondván: a jövô és nem a múlt iránt elkötelezett fegyveres erôket akar. A döntés több mint ötven, a kinevezetteknél rangidôsebb, fôtiszt nyugdíjazását vonta maga után. Kétségtelenül, mind kollektív mind egyéni önérzeteket sértett meg s ezentúl anyagi gondokat is okozott többeknek. A Haditengerészet és a Légierô parírozott, míg a hadsereg néhány tábornoka hangosan morgolódik. Ezekkel közölte: a katonák dolga az engedelmeskedés és nem a vitatkozás. Mielôtt azonban kardjukhoz kapkodnának, mint hajdanában, még elolvassák az 1994-ben módosított Alkotmány ilyesmire vonatkozó új cikkelyeit s elgondolkodnak rajtuk.

Talán azt is meg kellene majd vizsgálni: az argentin fegyveres erôknek hány tábornokra, tengernagyra van szüksége manapság. És évente hány alhadnagyra, akik büszkén választhatják hivatásuknak a katonaságot s hivatásukból meg is tudnak élni tisztségesen.

• Murfi szeretne az ellenzék zászlóshajója lenni. De még ô sem tudja pontosan mit is kell majd ellenezni. Tehát egyenlôre eldugta magát, még e-maileket sem küldözget. Az ízléstelen kísértéseket azonban határozottan elutasította.

• Felavattak a hidat Rosario és Victória között. Hatvan kilométer híd a Paraná deltáján keresztül. Valami épül is. A Mercosurból is lesz majd valami. (Tóth Endre)

A Hungária közgyûlése

Május 31-én 19 órai kezdettel tartotta meg évi rendes és tisztújító közgyûlését. Zöldi Márton üdvözölte a megjelent — javarészt választmányi — tagokat, majd elsô tárgysorozati pontként az egyesület pénzügyi helyzetét ismertette. Ezúttal az elnök személyesen és szemléletesen, vizuálisan vetítve magyarázta el az egyesület múlt évi financiális nehézségeit. Mindezek ellenére a múlt évben jelentôs beruházások, javítások és karbantartások történtek. A praktikusan elévült konyha újraépítése került a legnagyobb kiadásba — 3,000 USA Dollárba, amely összeget az egyesület tartalékjából kellett fedezni. Ez az összeg mutatkozik a hivatalos mérlegben, mint veszteség. Az elnök szakszerû és érvekkel alátámasztott jelentését több hozzászólás után a közgyûlés egyhangúlag elfogadta.

A gyûlés egy perces néma felállással emlékezett meg a tavaly elhunyt tagtársainkról,: Kerekes Lászlóné Géczi Etelka, id. Csík László, Horváth Tamás, Kolosváry-Kiss Istvánné Paksy Alice, Emôdy Istvánné Modory Mercedes, Goszleth Béla, Imrédy Tamás, Fóthy Gyuláné Térfi Gyöngyi, Havrán Lászlóné Kovács-Baráth Magdolna, Máthé Endre és Tereskey Gizella. Ezután ifj. Zaha Sándor fôtitkár olvasta fel az elmúlt év eseményeit — ezt sajnos helyhiány miatt nem tudjuk közölni. Minden esetre a nehéz viszonyok között is élénk társadalmi és kultúrélet folyt, a nemzeti ünnepeket hagyományosan megünnepeltük, a Cserkészbál 9 elsô bálos szépséggel külön fényt adott az estnek, vendégpapok is igyekeztek az árván maradt hitélet fellendítésére, és a Zrínyi Kör 50. évfordulója is különleges eseményszámba ment. Volt disznótoros vacsora és a „Rózsaszál" zenés revü-operettet kétszer kellett ismételni. Ellátogatott körünkbe Ricardo López Murphy elnökjelölt is, akibôl ugyan elnök nem lett, de a választásokon rendkívüli eredménnyel szerepelt.

Vívó szakosztály

A Dél-amerikai bajnokság, a negyvenedik évforduló, a mesterek kupája és szeptemberi vetélkedés bizonyítékai a szakosztály pozitív mûködésének. A rendszeres edzés meghozta a várt eredményt, a versenyekben szereplô gyerekek tôrben és párbajtôrben elsô helyezéseket értek el. 2003.-ban a kardozó generáció is versenyre lép. A felszerelés kiegészítése is folyamatban van. Az új pontjelzô gép lehetôvé teszi, a több páston való szimultán edzést és megkönnyíti a versenyek lebonyolítását.

Karbantartás

A „corralito" és pesifikáció, súlyos probléma elé állította a vezetôséget. A készpénzhiány, a tagdíjak hátraléka, súlyos válságba hozta a klub financiális helyzetét. A zavaros körülmények dacára, azóta sokfajta karbantartási munkára került sor. A végzett beruházásokról, karbantartásról külön levélben értesítették tagjainkat.

December 31.-én az egyesületnek összesen 239 tagja volt, ebbôl 163 A1-es, 51 A2, 12 pártoló, 6 nyugdíjas és 7 ifjúsági.

Könyvtár

A Hungária Könyvtára (HKK) is eredményesen mûködött. Az egyre bôvülô könyvállomány és levéltár sok történelemkutató érdeklôdôt hoz, akiknek minden esetben rendelkezésére tudnak állni. A bôvült videó-téka után megnôtt az érdeklôdés, de az olvasottság viszont — sajnos, de érthetô módon — csökkent. A könyvtárt Haynalné Kesserû Zsuzsó vezeti évtizedek óta szakszerûen, páratlan lelkesedéssel. Munkájában élükön változatlanul az oroszlánrészt viselô Kádárné Anikó, valamint az alkalmilag bedolgozó Schirl Klári és Lindqvistné Andrea hatékonyan segíti.

A fôtitkár nagy tapssal fogadott beszéde után tisztújítás tartott a gyûlés, melynek eredményeként az újraválasztott elnök — Zöldi Márton — mellett a következô tisztségviselôk vezeti a Hungária ügyeit:

Elnök Zöldi Márton, üv. alelnök De Pataky László, alelnökök Lomniczy József, Molnár László, Papp Jenô. Fôtitkár Ifj. Zaha Sándor, Titkár Lindqvist Andrea, Fôpénztáros Papp Zizi, Pénztáros Képíró Magdi,

Háznagyok: Grábner András és Papp István. Jogtanácsos Zöldi Viktória. Számvizsgáló Bizottság: Benedek Marika, Grábner Patrícia és Tóth Endre. Fegyelmi bizottság: Arany László, Szeley László és Szinovszky Dezsô.

Választmányi tagok: (Kultúra/könyvtár Haynalné Zsuzsó, (Ifjúság) Collia Alex, (Sport ) Grôber Henriette, (vendéglô) Bakos Baba, Graul Monika, Kesserû Angyalka, Németh Lenke, Demes Ferenc, Lomniczy Mátyás, Szentiványi Miklós, Czanyó Adorján, Lomniczy Letti, Zaha Alexandra, Bonapartian Trixi, és Collia Anna Rózsa. Választmány póttagok: Tóth Emma, Csaba Raymund, Paál Magdi, Zombory Kati és Zöldi Cristina.

Pletykológia egyetemi traccstanszékkel

London, 2003. május 5. (MTI-Panoráma) - A vállalati pletyka egyetemi tantárgy lett - legalábbis az Egyesült Államokban. A Dél-kaliforniai Egyetem diákjai munkahelyi pletykatípusokat dolgoznak ki, amelyeket közösen elemeznek. A tapasztalatok szerint egy vállalat igazi imázsa sokkal inkább abból kerekedik ki, hogy az alkalmazottak mirôl pletykálnak a folyosón, mint a hivatalos közlésekbôl.

A pletykák tanulmányozása és a belôlük leszûrhetô tanulságok az adott vállalatra vonatkozóan azonban csak egyik részét képezik a pletykológiának. A másik, nem kevésbé fontos, az irányított pletyka tudományos megalapozása. Ez utóbbi természetesen fentrôl indul és valamilyen vállalati cél megvalósításának szolgálatában áll, de, mint ahogy erre felhívják a figyelmet a téma tudorai, óvatosan kell vele bánni, mert visszafelé sülhet el.

Már-már klasszikus példává vált az az eset, amikor egy vállalatot meg akartak szüntetni és elterjesztették, hogy a tulajdonosoknak van még másik két, azonos profilú cége, amely átveszi az alkalmazottakat. Így akartak "megkönnyebbülési hatást" elérni. Amikor azonban kiderült, hogy a híresztelésnek nem volt semmi alapja, a vállalati kommunikáció - enyhén szólva - elvesztette hitelét.

Miért pletykálnak az emberek munkahelyeiken? A The Financial Times címû lap szerint ennek több oka van: jólesik, erôsíti az odatartozás érzését, a pletykaterjesztô nimbuszát. Minden vállalatnál vannak "pletykakirályok", akiknek különös tehetségük van "megbízható" információk terjesztéséhez. Státusuk szilárdságának mértéke mindig attól függ, hogy híreiknek van-e, vagy mekkora az igazságtartalma.

Hogy ki alkalmas erre a szerepre, az is a fent említett egyetemen bevezetett tantárgy vizsgálatának tárgya.

Olaszországban a szociológusok szerint a pletyka a munkaidô alatti szabadidô kitöltésére is szolgál, sokan ugyanis csak azért maradnak bent a hivatalban késô órákig, hogy kimutassák a fônök iránti hûségüket. A pletykológusok egy része új elemnek tartja, hogy a gazdasági jellegû pletykát ötvözik a vállalkozó magánéletével kapcsolatos híresztelésekkel.

Annak ellenére, hogy a többség csak legyint rá, mint tantárgy, komoly tudománnyá nôheti ki magát. Hogyan keletkezik? Hogyan terjed? Milyen hatással van terjesztôire, meghallgatóira, az érintettekre? Megannyi kérdés, amelynek megválaszolása nem lebecsülendô felkészültséget igényel. A pletyka-szakosoknak és traccstanszékeknek van jövôjük.

Meghalt Dr. Varga László

Egy budapesti kereszténydemokrata fórumon érte baleset a 93 éves Dr. Varga Lászlót. A legidôsebb parlamenti képviselô egy budapesti kereszténydemokrata fórumon történt szereplésekor leesett a színpadról, és súlyos sérüléseibe a Baleseti Kórházba szállítása után, május 17-én meghalt.

Budapesten, 1910 december 18-án született Varga László hosszú utat járt be az 1945-ös demokratikus kísérleten és emigráción át a mai Országgyûlés korelnöki székéig. A Gróf Széchenyi István Felsôkereskedelmi Iskolában 1929-ben érettségizett, majd a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán 1939-ben szerzett jogi doktori oklevelet. Négy éven át ügyvédjelölt volt. 1943-ban letette a szakvizsgát, s az Ügyvédi Kamara tagja lett.

A fiatal Varga László már tanulmányai idején is az ország sorsával foglalkozott. Gondolkodásának szárnyakat adott a két világháború közötti keresztény szociális mozgalmakban tevékenykedô reformnemzedék. Belôlük alakult meg 1944-ben, a bujdosás hónapjaiban Varga László Galamb utcai lakásán a Demokrata Néppárt. Néhány nap múlva, december 4-én a nyilas Nemzeti Számonkérô Szék emberei "ellenállási tevékenység" miatt letartóztatták, s tizenegy napon át fogságban tartották.

Budapest ostromának befejezése után pártpolitizálásba kezdett: A Demokrata Néppárt fôügyésze és intézôbizottságának tagja lett. Az 1947. évi országgyûlési választásokon DNP listáján Nagy-Budapest választókerületben lett képviselô. A törvényhozásban elôször 1947. október 8-án kért szót, amikor Debreceni Sixtus nagykarácsonyszállási ciszterci pap megverése miatt interpellált a belügyminiszternél. 1948. február 13-án elhangzott beszédében bírálta a népbírósági törvény ellentmondásait. A kommunista titkosrendôrség koncepciós pert készített elô ellene, ezért a várható letartóztatás elôl 1948. november 3-án feleségével Ausztriába menekült. 1949-ben Svájcba utaztak, majd 1950 márciusában New Yorkban telepedtek le, ahol 1957-ben letette az amerikai ügyvédi vizsgát, 1964-ben pedig önálló ügyvédi irodát nyitott, amelyben negyedszázadon át gyakorolta hivatását.

Az Egyesült Államokban tagja lett az emigráns magyar kormány szerepét betöltô Magyar Nemzeti Bizottmánynak és a Magyar Bizottságnak. Ebben a tisztségében számtalan memorandumban hívta fel a világ kormányai, valamint az ENSZ figyelmét a magyar kommunista diktatúra embertelenségére. Fél évszázaddal ezelôtt Varga László alapította meg a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségét, amelynek keretében konferenciákat rendezett Amerikában, Európában és Dél-Amerikában, hogy külföldi politikusok és a média emberei megismerjék az 1956-os magyar szabadságharcot és Magyarország gyarmati sorsát. A számûzetés éveiben állandóan járta a világot Bécstôl New Yorkon keresztül Buenos Airesig, Oslótól Santiagóig. Mint az emigráns kormány tagját, több országban államelnökök és kormányfôk fogadták. Lelkesedése a számûzetés nehéz éveiben sokszor kilátástalan helyzetekben is megmaradt hajtóerônek. A rendszerváltozás idején, 1989 márciusában beválasztották a Kereszténydemokrata Néppárt országos intézôbizottságába. 1992-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. 1993-ban költözött végleg haza feleségével, a chilei származású Mercedes Miranda tanárral. Az 1994. évi országgyûlési választásokon a KDNP országos listájának második helyérôl került be negyvenhét év után ismét a parlamentbe, amelynek korelnöke lett. Tavaly áprilisban, a két választási forduló között fiatalokat megszégyenítô lelkesedéssel tartott beszédet a Kossuth téren.

A Fidesz képviselôjeként került ismét a magyar törvényhozásba. Ebben az esztendôben, 2003. december 18-án lett volna kilencvenhárom éves. S bár nincs ember gyengeségek, tévedések nélkül, Varga Lászlóról elmondhatjuk, hogy tiszta évtizedeket hagyott maga mögött.

Haas György

*

Utolsó hozzám intézett levele és halálhíre mail-en egynapon érkezett. Dr. Varga Lászlót az argentínai magyar közösségnek sem kell bemutatni. Munkássága, és annak eredményei nemcsak híreken, de személyes ismeretségen is alapszik. Világjárása során, - még az emigrációs politikai élet legaktívabb (legsötétebb) korszakában - Buenos Airesbe 14 alkalommal látogatott. Szívesen látott vendége volt a Buenos Airesi kolóniának, többször szerepelt mint dísz-szónok a Hungária egyesület hazafias ünnepségein, beszédei, elôadásai kiemelkedô fénypontjai voltak nemcsak politikai felvilágosítás, de kulturális téren is. Több cikke jelent meg a Dél-amerikai Magyarságban, személyes barátságban volt Simon Lászlóval, Fercsey Jánossal, Lomniczy Józseffel és Arany Lászlóval és e sorok írójával is — többek között.

Végleges hazatelepedése után (pályafutásáról lásd külön cikket), haláláig aktívan politizált. Felszólalásai, cikkei az otthoni lapokban, országjárásai eseményszámba mentek. Az idôk során beállt változások legújabb — fôleg fiatal — politikusok közül voltak, akik hagyománytiszteletét, a múlt ismeretét és annak feltétel nélküli kritikusát, vagy védelmét öreg korára makacsul védett rögeszmének minôsítve, sok méltánytalanság, sérelem is érte a Parlamentben. Öregségére sem vonult vissza közélettôl, nem fogadta meg a „derûs, öreg római bölcs" tanácsát — egy budapesti kereszténydemokrata fórumon érte a halálos baleset — egyidôben dôlt le a politika és az élet színpadáról…

Hamvait május 29-én gyászmise keretében a Szent István Bazilikában szentelték be. Temetése 2003, május 30-án volt a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A temetési szertartást Erdô Péter. esztergomi érsek végezte. (cz)

Központi Kárrendezési Iroda

Tájékoztató a politikai üldözöttek
életvesztése után járó kárpótlásról

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésrôl szóló törvény a politikai üldözöttek életvesztése után járó egyösszegû kárpótlás összegét 30.000,-Ft-ban állapította meg. Az Alkotmánybíróság a 46/2000. (XII. 14.) AB határozatával megállapította, hogy e döntés alkotmányellenes, ezért az erre vonatkozó rendelkezést 1999. január 1-jére - a törvény hatálybalépésének napjára - visszamenôleges hatállyal megsemmisítette.

A 2003. évi költségvetésrôl szóló törvény az élet elvesztéséért járó egyösszegû kárpótlás összegét 400.000-Ft-ban határozta meg. A korábban e jogcímen folyósított összeget (a 30.000,-Ft-ot, illetve annak arányos részét) a kárpótlás megállapításakor figyelembe kell venni.

Abban, hogy az elhalt sérelmet szenvedett után kit kell jogosultnak tekinteni, semmiféle változás nem történt, így kárpótlásra változatlanul az élô özvegy, a sérelmet szenvedett élô gyermeke és az élô szülô, ezek hiányában - a kárpótlás összegének felére - az élô testvér jogosult. Több jogosult esetén a kárpótlás összegét az özvegy, a gyermekek és a szülôk között csoportonként és a csoporton belül egyenlô arányban kell felosztani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kárpótlásra több testvér jogosult.

A Központi Kárrendezési Iroda az 1997. évi XXIX. törvény alapján - a 4 hónapos jogvesztô határidôn belül (1997. június 7. és 1997. október 7. között) - benyújtott kérelmek nyomán már döntött a jogosultságról.

Miután a 2003. évi költségvetésrôl szóló 2002. évi LXII. törvény 101.§ (4) bekezdésében pusztán az élet elvesztéséért járó kárpótlás összege került meghatározásra, s mivel újabb kárpótlási jogcímek nem kerültek a törvénybe, így új kérelmek benyújtására a végrehajtási rendelet nem ad lehetôséget, a határozatok meghozatalára pedig hivatalból kerül sor.

Abban az esetben, ha a jogosult az 1997. évi XXIX. törvény alapján beadta kérelmét és kárpótlásra jogosult, de az emelt összegû kárpótlást - idôközben bekövetkezett halála miatt - már nem kaphatja meg, helyette örökösei válnak jogosulttá. A kárpótlás a hagyaték részét képezi.

A levelek, határozatok kézbesítése, és a kárpótlási összeg kifizetése várhatóan 2003. július 1-tôl folyamatosan történik.

Az ügyintézés gyorsítása érdekében felhívjuk az örökösök és mindazon személyek figyelmét, akiknek a korábbi helyt adó határozat meghozatala óta lakcímében esetlegesen változás állt be, azt a határozat mielôbbi meghozatalának elôsegítése érdekében a Központi Kárrendezési Irodának (1116 Budapest, Hauszmann Alajos u.1.) (Postacím: Budapest 112. Postafiók 463. 1519) - a személyi kárpótlási határozat számára történô hivatkozással - írásban jelezni szíveskedjenek.

Budapest, 2003. április 25.

*

Szônyi Ferenc nagykövet megjegyzése

Nem tudom, hogy az itt élô magyarok közül érint-e ez a kérdés valakit, de könnyen lehet, hogy igen, és nekünk kötelességünk a törvénymódosításról tájékoztatást adnunk. Amúgy, hogy világosabb legyen a dolog: az 1939 és 1989 között eltelt idôszakban jogellenesen kivégzett, agyonvert stb. magyar állampolgárok családjainak a "kárpótlásáról" van szó, ideértendôk a náci haláltáborokba elhurcolt zsidók és a Recsken halálra gyötört foglyok is. (Most, hogy jobban belegondolok, egészen biztos, hogy számos zsidó honfitársunkat érinthet a dolog, sajnos.)

Kamarakoncert a nagykövetségen

Május 12-én nagykövetünk, Szônyi Ferenc, kezdeményezésére és Leidemann Sylvia szervezésében egy rendkívül magas színvonalú koncertet hallgatott a termet teljesen megtölt közönség. A program kamarazene estet ígért az Esterházy rezidencián, és ez Szônyi Ferenc bevezetô szavai alapján nemcsak Haydn mûveket jelentett, hanem korabeli magyar verbunkos táncok zenéjét is. Haydn 1761-ben Esterházy Pál Antal kismartoni zenekarának lett a karmestere, de legfontosabb munkáját Esterházy Miklós József részére fejlesztette ki, 1766 és 1790 között. A koncert elôtt még Leidemann Sylvia magyarázta el a mûvek zenei részét. Esterházy Miklós barytonmûvész volt és Haydn kismartoni tartózkodása alatt 175 triót írt patrónusa részére. Ezekbôl a mûvekbôl négy Divertimentot adott elô a barokkegyüttes, amely brácsából, csellóból és viola da gambából állt. Ez a vonós hangszer helyettesítette, Leopoldo Pérez Robledo átírásában, a hét felsô húrral és több alsó acélhúrral ellátott, ma már alig használt, gordonkához hasonló barytont,.

A mûvészek eredeti XVIII. századbeli, gyönyörû hangzású, szereken játszottak: Patricia Ibáñez és Cristina Fernández Batlle hegedûn, Marcelo Ajubita brácsán, Martín Fernández csellón (a négy barokk zene mûvész Rosarióból jött és a nagykövetségi koncert elôtti hétvégén a Colónban is szerepeltek) és Leopoldo Pérez Robledo viola da gambán. A csembaló kíséretet a szokásos szakértéssel Leidemann Sylvia nyújtotta. A következô mûveket adták elô: 4 Haydn Divertimentot, egy különlegesen szép Haydn csembaló, hegedû és cselló triót, ismeretlen szerzôk vonós hangszerekre vagy csembalóra írt verbunkos táncait, köztük egy galántai és egy erdélyi táncot is és Haydn Il Mondo della Luna címû operájából Susana Moreno, a Colón kiváló szopránja énekelte a Ragion nell´alma áriát. Néhány verbunkost Lévay Gyula táncolt korabeli ruhába öltözve, ami egy különleges vonzást adott ennek az eredeti összeállítású koncertnek. A mûvészek egymást múlták felül hozzáértô stílusú játékukkal, különösen nagy sikert aratott az énekesnô, Susana Moreno. Nagy kár volt, hogy csak egyszer szerepelt a programban, a közönség nagyon szívesen hallgatott volna még egy énekszámot.

A sok jelenlevô diplomata, köztük a norvég, holland, kanadai, cseh, román és szlovák nagykövetségek képviselôi, nagy lelkesedéssel dicsérte a magyar kultúra újabb megnyilvánulását, amelyhez nagykövetségünk olyan szép miliôt nyújtott és amely Leidemann Sylvia nagy munkát és dedikációt kívánó hozzájárulása alapján, mint mindig, a legmagasabb mûvészi színvonal jelentette. Végülis, a nagykövetség által adott pezsgôs fogadáson, a mûvészek, a diplomaták és az egész közönség még hosszú ideig társalogtak a koncert jó hangulatának a hatása alatt..

Lesznek-e változások...
Mit hoz a jövô? A kolónia véleménye

Lomniczy Mátyás: Szerintem a új elnökség NEM fog lényeges változásokat hozni Argentína életében, két okból kifolyólag: elôször, nincs egy komolyan kidolgozott program, ami a változásra szükséges, másrészt nem úgy tûnik, hogy olyan emberek kerülnek a kormányba, akik egy nagy változási hullámot hoznának magukkal. Ameddig valaki nem áll neki a "gasto público"-t drasztikusan csökkenteni, addig nôni fog a külföldi adóság, és Argentína továbbra is a harmadik világba fog tartozni. Sajnos a jelenlegi látszólagos "jó" helyzet újra válságot fog elôidézni, amikor azoknak az intézményeknek akiknek Argentína tartozik, elfogy a türelme...

Viszont egyenlôre vállalom inkább az itteni válságot, mint a bagdadi bombázást, a kínai szájvédôt, az izraeli öngyilkos merényleteket, a kanadai hideget, a colombiai gyilkolásokat, stb.

*

Sebess Péter: Gondolod-e, hogy a lezaljott elnöki- valamint az elkövetkezô kongresszusi és kormányzói választások lényeges változásokat hoznak Argentína életében? Meg nem lehet tudni. Miért? Meg kell várni a kongresszusi választásokat r

*

Sebessné Bonczos Zsuzsánna: Semmi esetre sem lehet általánosítani és lemondóan azt mondani, hogy semmi sem fog változni. Igenis fog változni, de nem hiszem hogy jobb lesz. Más lesz. Visszatérünk a baloldali "socialista" demagógiához. A szegényeknek nem lesz jobb sora. Akik elvesztették a vagyonuk nagy részét nem kapják vissza. A társadalom bármi kis javulást vesz észre, az új elnök javára fogja írni. Vihar elôtti "szélcsend" lesz valószínûleg 2 hónapig. Aztán majd meglátjuk, hogy merre megyünk? Lejjebb vagy feljebb?

*

Zombory István (az öreg): Válaszom: Nem igen lesz változás és pedig azért, mert bár az argentin két-párt rendszer bedöglött, a haldoklás még sokáig fog tartani. Amíg ebbôl ki nem gyógyulunk komolyabb javulásra nincs remény.

*

Collia Alex: Nagy vonalakban a véleményem az, hogy bármilyen változás Argentína helyzetén csakis a választási eredmények és a politikai (tág értelemben gondolok) szövetségektôl függ. Az elnöki választások eredménye már ad egy képet a lehetô változásokról, de természetesen egy töredékes politikai rendszeren. Kirchner nagyon valószínû, egy új társadalmi, politikai és gazdasági úton szeretne vezetni Argentínát, messze attól, amit mindannyian ismertünk a kilencvenes években. Az elkövetkezô kongresszusi és kormányzói választások e szempontból alapvetôk lesznek, mert ma az elnöknek muszáj kormányozni együtt a kongresszussal és a kormányzókkal. E nélkül a változások nem történek meg. Annyit hozzá tennék, hogy nagyon fontos lesz mostantól kezdve a polgári társadalom és a politikusok kapcsolatot újraépíteni, mert e nélkül bármilyen demokratikus rendszer elbukik; és ezt tudja mindenki milyen nehéz lesz...

*

Szénási Pál: Bízom Kirchnerben, mert provinciáját jól vezette és bizonyára az országot is helyrehozza.

*

Molnár László: Igen! Lesz változás. Mert a nép megtanulta hogy követelôzve elérhet valamit, ennyi igaztalanság és hazugság után. Bár a politikusok szemetje még mindig ott akar a húsos fazék körül lenni. Remélve ez egy kicsit fog szûnni az ország érdekében.

*

Benedek Lászlóné: Azt hiszem, hogy igen, lesznek lényeges változások. Néstor Kirchner nyilván be akarja bizonyítani és törekedni fog arra, hogy jobb elnöknek bizonyuljon mint elôdei. A kongresszusi választásokban azért bízom, mert ha a két erôs ellenzéki part képviselôi kellô számmal bekerülnek, a Kongresszusban egyensúlyt hozhatnak létre és az országot nem "egypárt" jellegû döntések és törvényekkel fogják kormányozni. Ami a kormányzói választásokat illeti, szeretnem remélni, hogy az "erôk" ott is megoszlanak.

*

v. Ladányi Domonkos: Az, hogy "lényeges" az nagyon viszonylagos, nem tudom, hogy mit értsek rajta. Véleményem: Kirchnertôl valóban nagyobb változást várok az ország vezetésében, összehasonlítva három elôdjével (Alfonsin, Menem, De La Rua). Feltétlenül erôsebb kezet mindenben, még a korrupciót is beleértve. Több logikát, észszerûséget az újabb rendelkezésekben és feltétlenül tisztességet. Hiszem, hogy ezt megpróbálja és így is fogja csinálni, ha nem ütközik legyôzhetetlen ellenállásba. Menem nehezen fogja lenyelni bukását, sajnos a rosszindulatával számolni kell. Az elkövetkezô kongresszusi és képviselôi választások még egy nagy kérdôjel. Azonban remélem, hogy ezek is elütnek az eddigiektôl és jobbak lesznek.

*

Fóthy István: Nestor Kirchner második generációs Svájc-Horvát ivadék, akinek nyilván való a haza egy magasztos fogalom amit szülei és nagyszülei belé neveltek. Ez megmagyarázza bizonyos mértékig az ifjú kori Montonero ügyködését is, amikor egy ideális haza fogalomért küzdött az ifjúság, az akkori és még mindig tartó korrupt politikusok által kormányzott országban. Ennek megfelelôen dolgozott elsô sorban a saját provinciájában. Két éve indított egy gigantikus munkát amelyben 8000 szakember munkája és együtt mûködése által megszületet az ismert "Plan de Gobierno"-ja amivel indult az utóbbi választásokon. Ebbôl kitûnik hogy felkészült még sokkal az utolsó választások elôtt az elnöki állás betöltésére egy nagy számú szakember-csoporttal együtt. Ugyan ezt a tervet mondta el a székfoglaló beszédében május 25.-én is. Elgondolása, a közremûködés elindításával felújítani az intézményeket, hogy elérjék és garantálni tudják minden honpolgárnak a Közösség minimális életfenntartó alapjogát (Bien Comun), elfogadva a vélemény pluralizmust a közremûködôk részérôl. Nagyon nehezen járható út, ha azt nem az Istenbe vetett hit és az imádság által fenntartott Istennel való kapcsolat vezérli. De errôl a fogalomról nem hallottunk kifejezetten beszédében, de a proponált eljárás mód nagyon hasonlít a keresztény elgondoláshoz. A kereszténység egy személyesen választott élet mód, ami szerint a keresztények a közösségben gyakorolják a felebaráti szeretetet, és ez által nem egymással vitatkoznak és egymás ellen irányítják véleményüket, hanem meghallgatva a másik véleményét meg próbálják elôször is megérteni és utána a saját véleményüket hozzárakva megpróbálnak közös nevezôre jutni egy közös út kiépítése érdekében.

Nekem nem tiszta hogyan képzelik el politikai téren az ilyen fajta közremûködés megvalósítását. Majd a tettek kimutatják hogy melyik utat választják. Én magam is szívesen együttmûködnék ilyen feltételek mellett, mert ez az egyetlen kiút lehetôsége Argentínának a már évtizedek óta tartó kormány válságából. Szép álom, megvalósulása azt hiszem csodával határos. De mivel a mindennapi életben állandóan vannak kis csodák adjuk meg ennek is a lehetôségét, ha nem sikerül legalább egy szépet álmodtunk, de ha csak egy százaléka is sikerül akkor már jó útba vagyunk. Szent Ágoston szerint a jövôt ne a múltban keressük, hanem a lekötelezô és egymást felbuzdító élményben, hogy a jövôt a jelenben teremtjük. Izgalommal, kaland és rizikót vállalva, a mi egy ideál követése jelent, amely mindig messze elôttünk áll.

*

Lindqvist Andrea: Minden választás valamilyen változást hoz magával. Jót vagy rosszat. Az elmúlt évtizedekben egy-két év kivételével inkább csak utóbbit. A remény megvan, hogy most mégis valami változni fog, a kormány inkább balra hajlott, ám nagyjából inkább fiatal 45-50 év körüli miniszterekkel vette körül magát az új elnök. Talán új, friss seprû, jobban seper mint a régi akár "peronista" akár "radical" minden hájjal megkent politikusok. Hogy lényeges változás lesz Argentína életében nem tudom, de vakmerô lépés volt az elsô döntése is az új kormánynak, egy toll húzással nyugdíjba kényszerítette a katonaság mind három ágának fejét. Bíznunk és reménykednünk kell hogy talán végre valahára valamit tanultak az új politikusok a múltból. Az elnök székfoglaló beszédében tömören vázolta terveit. Reméljük hagyják is hogy legalább egy részét megvalósíthassa.

*

Dr. Darás Endre: Peor que Duhalde, ya no puede venir. Hay que esperar!

*

Zöldi Márton: Nem egyszerû feladat véleményt reszkírozni az új kormányról, mert egyrészt többnyire ismeretlenek, másrészt mert mindannyiunkban egy enyhe remény rejlik a helyzet javulása iránt ami valószínûleg a véleményünket elferdíti. Az új kormány baloldalra helyezkedik, ami önmagában nem jelent semmit, de a katonasággal már egy nagyon feszes helyzetet teremtett indulásnak, a három fô erônek a tiszti gárdájának majdnem a felét nyugdíjazta elsô nap, jóváhagyta az évekig bebörtönzött "guerrilleró" kiszabadítását, a FMI-vel kapcsolatban már kifejezte, hogy kemény álláspontot fog képviselni, amit részben már meg is tettek, a multicégeknek megüzente hogy nem fogja tûrni, hogy diktálják a napirendet mint elôzô kormányoknak, stb. Bemutatkozó beszédében, szépeken kívül, több mindent ígért aminek a kivitelezése egyrészt nagy adag politikai hozzáértést igényel, amivel úgyhiszem nem rendelkezik. A jövendô kormányzók és egyéb személyiségek nem fognak segítôkészen melléállni, hanem ellenkezôleg folytatni fogják azt, amihez értenek és miután az események gyorsabban haladnak mint ahogy szeretnénk, kétlem hogy a "politikai diplomát" meg tudná szerezni mielôtt az események elsöprik. Másrészt pénzre is szüksége lesz, amihez, ha így kezdi nem tudom hogy fog hozzá jutni. Minden esetre, ha az új kormány képes a korrupciót "normálisabb" nívóra csökkenteni és rövid és középlejáratú racionális programokat kidolgozni, fôleg az ipar számára, akkor a javulás várható. Conclusio: Nehéz lesz. Remélem tévedek.

*

Íjjas Árpád: Nem, mert a csirkefogó-kultúra (pénzt "találni" és nem keresni) sajnos sokáig nem fog változni.

*

Haynalné Kesserû Zsuzsánna: A kérdésbôl a "lényeges" jelzôt kihagynám. Úgy hiszem azonban, hogy lesznek változások . Az új elnöknek elôlegezem bizalmamat, nemcsak azért, mert egyik alapvonásom az optimizmus, hanem mert – egyelôre! - eléggé meggyôzôen hatnak a kinevezett miniszterek, valamint a megválasztott elnök közvetlenül a fölesküdése elôtt kiejtett szavai: "Azt akarom, hogy az elveszett álmok valóra váljanak." Kierkegaard szerint – szabad fordításban – az életet csak úgy érthetjük meg, ha hátratekintünk, noha elôrenézve kell megéljük. Ha visszatekintünk egy éppen 30 évvel ezelôtti május 25-re, az akkori hatalomátvételre, amikor Perón bábja, Cámpora lett rövid idôre elnökünk, tudnunk kell, hogy azóta elmúlt 30 év és sok víz folyt le a Río de la Platán, sok elveszett, ill. elúszott álommal együtt. Tehát nézzünk elôre, higgyünk abban, hogy argentin hazánk nemzeti ünnepe, a 25 de Mayo szelleme áthatja az új kormány minden tagját. Iskoláskorunk óta tudjuk, hogy az 1810. május 25 a megújulást, az új kezdést, a friss levegôt jelentette. Az 52-ik argentin elnök, az 53 éves, svájci és horvát származású, kevéssé karizmatikus új államfô magával hozza Patagónia friss levegôjét. Óhajunk, hogy Isten segítségével visszavezesse az országot az egyenes útra. Mert segítségre bizony nagy szüksége lesz.

*

Dr. Székásy Miklós: Egyelôre a legfeltûnôbb változás a stílusban látható, Kirchner nem olyan egy politikai vezér típus, mint Alfonsín és Menem, akiket ô messianisztikusoknak hív, hanem informális, közönséges átlagember, ráadásul meglepôen rosszul öltözik. Eddig annyi ellentmondás van a szavaiban, hogy nehéz megítélni, hogy a doktriner baloldali eszmék vagy az üzletemberi pragmatizmus fog felülkerekedni. Mint elnök bizonyára rá fog jönni, hogy nincs más lehetôség a modern világba való visszailleszkedésre mint az ö példaképének vett Lula da Silva eddig meglepôen ortodox gazdasági politikáit követni. Miután a Duhalde kormány egy problémát sem oldott meg és mindent rásózott a következô kormányra, pl. a közszolgáltatások tarifáinak az emelését, a külföldi valutákban kiadott kötvények adósságának a megoldását, a Nemzetközi Valutaalappal való hosszú távú megegyezést és az annyiszor beígért politikai és adóreformokat, erôs konszenzust fog kelleni a képviselôházban szerezni, ezeknek a megoldásoknak a megszavazására, amelynek a sikere lenne a legnagyobb változás. Érdekes terv a beígért közmunkák megkezdése, bár nagyon helytelen lenne, ha finanszírozáshoz megint a nyugdíjpénztárokból vonnák ki a pénzt. Külpolitikában erôs változás lehet egy várható balratolódás, hidegebb viszony az USA-val, kevesebb kritika Kuba felé, egy délamerikai baloldali tengely Argentína, Brazília, Chile, a következô várható Uruguay-i kormány és esetleg Venezuela között. Végülis lehetetlen véleményt adni, milyen változásokat fognak a következô kongresszusi és kormányzói választások hozni, mert ez teljesen attól függ, hogy melyik pártok jelöltjei nyernek.

*

Papp Jenô: A változásra nagy szükség van és a remény jogosult. A társadalom érezhetôen kinyilvánította hogy a változást akarja, 75% a múlt menemista liberál-monetarista-korrupcio ellen, és 60% a liberál-monetarizmus ellen szavazott. Habár ez önmagában nem garancia a változásra, de érthetô a reakció, mert a józan ész és érzés az, miután robbant gazdaságilag és szociális téren az egész ország, mindent amit ez az idôszak (utolsó 12 év) jelentett változtatni akarja (az a kár, hogy nem vette észre elôbb, például az 1995 választásokon). Senki sem akar már tudni az alattomos meghajló külpolitikánkról az Egyesült Államok és a finánc hatalmak iránt. Senki sem akar tudni a liberális-monetarizmus-ról, hanem, hajlik a szociális nacionalizmus felé. Senki sem akar tudni semmit az értelmetlen privatizációkról és az állam további szét boncolásáról, mert mindenki észre vette, hogy ez által a tanítás, az egészségügy, a közbiztonság és nem utolsó sorban a jogszolgáltatás csak annak van, aki fizetni tud érte és ez a tény egy embertelen társadalmi szakadást hoz magával. Minden esetre Menem rabló bandája politikai halálával csak egy jobb Argentinára számíthatunk.

*

Valentin Ferenc: Friss elnökünk mint politikus meglehetôsen nyers, mind afféle balra hajló. Gazdaságilag sem gyors, sem gyökeres változást nem várok. Ehhez sok pénz kellene ami itt bent nincs és a " kintiek" természetes, hogy a történtek miatt egyenlôre nem bíznak. Nagyon nagy a "riesgo". Megelégszem ha lassan elindulunk, ez ugyan már folyamatban van.

*

Lomniczy József: Válaszom nagyon rövid: a választások eredményétôl, illetôleg a megválasztott, felkért, vagy kinevezett egyénektôl semmi jót nem várok. Eddigi nyilatkozataik lépések hátrafelé, rossz irányba. Mégis, lehetôségeinken belül támogatni kell ôket, mert... nincs más, és reménykedni. Feladatunk: ha nem létezik, értelmes ellenzéket alkotni; ha létezik azt erôsíteni

*

Kalpakian Ervin: Referente a los elecciones, creo que es muy temprano dar una opinion seria. Hace un año atras yo no tenia idea que existe un Néstor Kirchner y creo que la gran mayoria de nos-otros, tampoco. Este es obra de Duhalde, que es enemigo de Car-los Menem y ninguna manera queria que el ganara, invento este tipo, publicito, apoyo economicamente y empujaron con toda la fuerza y asi llego a tener 22 % de los votos. Como Menem se retiro de los elecciones, el como era el segundo automaticamente quedo como presidente. Yo basicamente estoy conforme, - lastima que no tiene un equipo conocido y experimentado- parece un hombre derecho, dicen que es honesto, y tiene ganas de luchar y mejorar la situacion de Argentina. Es inteligene, tiene agallas, espero que tenga suerte. Si el gobierno no roba, este pais se arregla rápido porque tiene gran riqueza natural. Ojala que asi sea.

*

Dobosi Szabó Eva: No obs-tante que no voté al nuevo presidente ni comparto su pensamiento en muchas cosas, en especial la forma como logró llegar al poder, es necesario tener una es-peranza para poder mirar hacía el futuro. Es necesario aprender de la historia para no repetir los mismos errores, pero es imposible vivir siempre mirando para atrás pues los rencores impiden ver el "arbol en el bosque". Fue importante el discurso del presidente, pero una cosa es decir y otra es hacer. De sus actos de gobierno veremos si es cierto que tanto él como los que lo acompañan pueden hacer un mea culpa y no solamente echarle la culpa a los demás. No tiene un cheque en blanco, no porque llegó al gobierno con un segundo puesto en la primera vuelta, sino porque la crisis moral y la corrupción es tan grande que debe hacer un gran esfuerzo para demostrar que puede revertir la historia del partido político que lo encumbró y apoyó. Al margen de la economía, espero dentro de un tiempo poder contestarte que se respiran aires mas "puros y limpios" en la Argentina.

*

Bobrik György: Mi akik már több mint 50 éve e szép Argentínában, hozzászoktunk az argentin politikusok csíntevéseire, akik a választások elôtt fût-fát ígér-nek. Amikor elfoglalják helyüket a képviselôházban, vagy a szenátusban, esetleg az adminisztrációban, legjobb esetben pártjaik de leginkább saját magánérdekeit képviselik. A közjóról "bien común"-ról szó sincsen, sokan nem is tudják hogy létezik, vagy összekeverik pártjuk vagy saját érdekeikkel. Érzésem, hogy Néstor Kirchner új stílust, frissebb déli szeleket hozott magával. A tény, hogy fiatalabb korában, a 70-es években "montonero"-volt, magában mondva nem baj. W. Churchill mondása szerint "ha valaki fiatal korában nem volt forradalmár, érett korában nem lehet jó konzervatív". Kirchner valószinûleg tudja, hogy a sikeres államférfi a "közjót" nem a forradalom útján éri el. Hivatalát csak pár napja gyakorolja. Tudja, hogy elnökségét egy elenyészô kissebségnek köszönheti, tehát meg kell növelnie követôinek táborát. Meg kell hogy erôsítse a dolgozó kis embereket és a középosztályt, mert siker esetében ezek fognak munkát adni a jelenlegi munkanélküli tömegeknek, az építkezés, az autóipar és az ezektôl függô iparágak felvirágzásával. A közmunkákat ma már nem csákánnyal, lapáttal és talicskával végzik. Néstor Kirchner úgylátszik elôre felkészült az elnöki hivatal gyakorlására. Stílusa sajátos. Gondolatait nem teszi közhírré, hogy azok vita tárgyát képezzék politikai barátai vagy ellenfelei között és felébresszék az érdekeiket védô lobbystákat vagy szakszervezeteket. Munkatársaitól kötelezô hallgatást vár el. Kiküldi ôket, hogy a kritikus pontokon elvégezzék munkájukat, mikor ezt elintézték, megjelenik és szentesíti elhatározásait. Bizalmatlanságával csak megerôsíti azt a szabályt, hogy "sohasem leszel olyan jól kiszolgálva mint saját magad által" Kétségtelen, hogy sok hibát fog elkövetni, nem rosszindulatból, hanem mert megérzései/gondolatai szerint cselekszik és keresi a közjót , hogy Argentínát kiemelje jelenleg igen kifogásolható helyzetébôl. Hogy a parlamentet és a szenátust hogyan fogja megnyergelni, az attól függ, hogy intézkedései mennyire követik a józan észt (sentido común) és hogy a "nép képviselôi" mennyire érzik, hogy itt egy hatalmat gyakorló személlyel állnak szemben aki népszerûségét nem okvetlenül a demagógián keresztül keresi. Sok függ hogy munkatársi hozzáértô és megbízható egyének legyenek. Úgy látszik ezen téren egyenlôre nincs hiba Isten segítse meg törekvéseiben, mindnyájunk javára.

*

Pataky László: Szerintem új helyzet új lehetôséget jelent, mondhatom: útelágozáshoz érünk, és természetesen mehetünk jobbra vagy... rosszabbra. A kampány alatt, egyetlen logikus, racionális, okos ötletet nem mondott, csak a vasút államosítását, Menem lebecsmérelését, ami talán részben igaz, de ha csak ezzel tud érvelni, nagyon szegényes intellectuál nívót mutat. A terveirôl, se a kampány alatt se most, az elsô öt napon, nem hallottunk semmit; vannak?... már mint tervek, vagy csak " tûzoltó" szerepet fog be tölteni. Nem tetszik: Fidel Castroval való barátkozás, szabadság éremmel kitüntetése (Ibarra), legerôsebb taps a Parlamentben (igaz hogy kb. azok tapsolták akik ugyan ilyen tapssal és örömmel fogadták a defaultot), 2,40 órás beszéde a jogi egyetem elôtt; Chavez elnök itt léte és magasztalása; a katonaság lekaszálása, a demagógia jelek amit észre lehet venni, a Banco Central piszkálása, stb. stb. Mindezek után remélem, hogy a jelentôs változások jobb irányba történjenek!

*

Szilvássy Lôrinc: Sajnos szerintem nem várhatunk sok jót, mert úgy néz ki, hogy visszatérünk a hetvenes évekre. Remélem tévedek...

*

Dr. Orbán László: Az utóbbi évek argentínai válsághelyzete fôleg gazdasági jellegû volt, társadalmi téren munkanélküliségben és elszegényedésben nyilvánult meg, míg a nemzetgazdaságban a default által elérte csúcspontját. A fizetésképtelenségbôl és szerzôdésszegésbôl az ország iránti bizalomvesztés csökkentését az elôzô kormány a választás utáni vezetôségre hárította. Kirchner, a közmunkák erôszakos szorgalmazásával szeretné a változáshoz szükséges gazdasági növekedést elérni. A közmunkák Argentínában a korrupció hagyományos forrásai voltak. Miután nyilvánvalóan egy „New Deal" mintájú államkötvény kibocsátására alapozott finanszírozás egy fizetésképtelen állam által lehetetlen, ez csak egy „circulus viciosus"-ból indulhat ki: a bel- és külföldi hitellehetôségek bizalmi alapon való visszaállításával. Ehhez viszont szükséges a bel és külföldi adósságszerzôdések újrarendezése, amely viszont súlyos pénzügyi megterhelést és államháztartási megtakarítást igényel. Eképpen a pozitív változások megszorítások, áldozatok útján át fog vezetni. A közbiztonsági válsághelyzet csillapítását a bûntetô törvénykönyv radikális megszorításában látom, ez által emelkedne a bûnözôk büntetendô lehetôségének kockázati foka.

*

Honfi János: Urunknak az irgalmas szamaritánus példabeszédét Lukács evangélista tizedik fejezetében találhatjuk. A szereplôk: egy ember (a befogadó hazánk), a rablók (az itteni és külföldi érdekek, bankok, vállalatok, itteni állami vezetôk, politikusok, stb.), egy pap (szellemi és lelki vezetôk, intellektuelek, társadalmi vezetôk, stb.), egy levita "az Úr házának szolgálói" (állami vezetôk, politikusok, stb.) A példabeszéd tartalma: Egy ember ment: egy ország élt, növekedett, haladt, reményt nyújtott, életet adott, jövôt biztosított... de jöttek évtizedeken át a rablók, sokan, seregben, egymás után, szerepükhöz ragaszkodva, körömmel és foggal, és kifosztották "az embert", véresre verték és félholtan otthagyták az út mentén, mindenkinek láttára az egész világ képernyôjén, és, és, semmi... mindenki továbbment, odébb nézett, vagy nem is nézett, talán nem is látott. És most újra új politikusok és államvezetôk jönnek, és az "ember" az út szélén félholtan vérzik és vár, várja a szamaritánust, várja a képességet, a felkészültséget, a jóindulatot, a szorgalmat, a szolgálatot, a gyógyulást. Mennyire lesz képes ez az új gárda a történelmi feladatát betölteni, mennyire lesz képes lerázni magáról az ideológiát és helyet adni a pragmatizmusnak és tiszta kézzel gyógyítani a beteget? Sajnos nem lehet tudni, csak reménykedve várni... vagy talán a mi szerepünk is az irgalmas szamaritánus szerepe?

Feloszlott a Brazíliai Országos Tanács

Raboczkay Tibor május 13-án a következô levelet (e-mail) küldte a Magyarok Világszövetsége elnökének: " Igen tisztelt Elnök Úr: A Brazíliában élô magyarok szomorúam állapítják meg, hogy a Magyarok Világszövetsége különbözô okok miatt nem tudja hivatását betölteni. Ennek következtében kénytelenek vagyunk Elnök Úrral közölni, hogy az MVSZ-nek a Brazíliai Országos Tanácsa a saját feloszlása mellett hozott határozatot. Tisztelettel: Rabóczkay Tibor, a BOT elnöke".

HÔSÖK NAPJA

Május elsején délután a Chararita Német Temetôben álló Hôsök Falánál rendezte meg a Magyar Harcolok Bajtársi Közössége a Vitézi Rend helybeli tagozatával a hagyományos Hôsök Napját. A tûrheti télies idôben szép számmal vettek részt az ünnepélyen a magyar közösség tagjai, ott volt nagykövetünk Szônyi Ferenc feleségével és Póka Balázs irodaigazgatóval. Kivonult a Cserkészek, ZIK és a Szent László Iskola küldöttsége és sokan eljöttek az Egyesületek és Intézmények vezetôi közül.

A mûsor a zászlók bevonulásával és a Himnusz eléneklésével kezdôdött. A Szent László Iskola növendékei (María Esperanza Balada, María Florencia Pomato, Verónica Wigand és Braian Schuld) Berzsenyi. A Magyarokhoz c. versét szavalták, majd Dr. v. Endre László emlékezett a napra jólfelépített beszédében. A Zrínyi Ifjúsági Kör tagjai (Jeffrey Szofi, Lajtavári Zsuzsi, Pérez Leidemann Nati, Grabner István, Lovrics Jancsi és Zaha Tamás), Tollas Tibor „Húsz szem cseresznye" versével jeleskedtek. Magyarul vitéz Haynal Alajosné Kesserû Zsuzsánna mondta el a tôle szokott lendülettel és lelkesedéssel az ünnepi emlékbeszédet. Utána Páter Finta Lajos imádkozott a Hôsökért.

Szônyi Ferenc nagykövet koszorúzta meg elsônek a Hôsök Falát, majd sorba járultak letenni az emlékezés virágait, az MHBK, Vitézi Csoport, AMISZ, Szent László Iskola, Egyesületek és Intézmények megbízottai. A FAAG (a német közösség) és az MHBK kölcsönösen leróttak kegyeletüket a közösen átélt világháborúk borzalmainak áldozatai elôtt. A felemelô ünnepség zárószavait v. Vattay Miklós a Vitézi Rend Dél-amerikai törzskapitánya mondta el. A Dr. Nagyiványi Patrícia által példásan levezett mûsor a Himnusz eléneklése, és a zászlók elvonulásával zárult.

A Segélyegylet közgyûlése

A Chilaverti Öregotthonban május 11-én tartotta meg évi rendes közgyûlését a Magyar Segélyegylet. A sok esôzés után, váratlanul szép derûs napon összegyûlt a magyar közösség színe-javának szociálisan érzô, segítôkész rétege, bizonyságul, hogy az Argentínára szakadt gazdasági katasztrófa, krízis csak együttes erôvel és áldozattal oldható meg. Ott volt nagykövetünk Szônyi Ferenc feleségével, mindig ügyelô szeretettel figyelve az Otthon küzdelmes életét.

Molnár László elnök köszöntötte a megjelenteket, majd a tárgysorozati pontok megtárgyalása következett. Moran Éva olvasta fel az elôzô év fontosabb eseményeit, beruházásokat, látogatásokat, az Otthon támogatóit, bôkezû necénásait, és a jövô elôrelátható nehézségeirôl szólva, további segítô munkára és áldozatra hívta fel a kolónia tagjait. Dr. José A. Guevara az SE könyvelôje számolt be ezután a pénzügyi helyzetrôl. Precíz beszámolója nemcsak egy elsôrangú szakember tudását bizonyította, de mindenkinek feltûnt az Otthon felé kisugárzó (az egyébként száraz és jelenleg különösen nehéz téma elôadása közben) szeretetteljes, gondoskodó hozzáállása. A „Memoria és Balance" felolvasása, és megelégedett hozzászólások, után egyhangúlag elfogadták a jelentéseket. Molnár László záróbeszédében megköszönte a jelenlévôk érdeklôdését, köszönetet mondott munkatársainak, majd meghívta a jelenlévôket, a kertben és ebédlôben — segítôkész hölgyek által felszolgált — asadóra. Marcelino és társainak szakértelme és a jó argentin borok mellett sokáig maradt együtt a társaság.

Demonstráció a trianoni
döntés ellen a Hôsök terén

Budapest, 2003. június 1. (MTI) - Demonstrációt tartott az 1920. június 4-i trianoni döntés évfordulójára emlékezve a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen a budapesti Hôsök terén vasárnap délután; a szónokok a diktátum felülvizsgálatát szorgalmazták.

A tömeg, amely a Szabadság térrôl, illetve az Erzsébet térrôl az Andrássy úton át vonult a Hôsök terére az elsô világháborút követô nemzetközi döntést bírálta, melynek során Magyarország a többi közt elvesztette területének kétharmadát.

A rendezvény résztvevôi a "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!" táblák, illetve nemzeti színû és Árpádsávos zászlók alatt a "Vesszen Trianon!"-t skandálták, miközben lassú menetben átvonultak a városon.

A táblák tanúsága szerint a Kárpát-medencébôl és a szórvány magyar területekrôl összesereglett civil szervezetek - köztük a Magyarok Világszövetsége mellett a Trianon Társaság (TT), a Honfoglalás 2000 Egyesület, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JMM) képviselôi igazságtalannak nevezték a 83 évvel korábbi döntést, és annak felülvizsgálatát követelték.

A Nagykövetség közleménye

A Magyar Köztársaság Buenos Aires-i Nagykövetsége állományából ez év április 20-ával távozott Galambos Sándor tanácsos. A Nagykövet után rangban következik Dr. Király János, politikai, gazdasági és kereskedelmi tanácsos

Nyári anyanyelvi és magyarság-
ismereti táborok gyerekeknek, fiataloknak

1. Anyanyelvi és magyarságismereti tábor 10–14 eveseknek

2. Révfülöp (Balaton) – 2003. július 24. – augusztus 2. (teljes ellátás, program stb. 290 USD/fô)

3. 2. Anyanyelvi és magyarságismereti tábor (Sárospataki Nyári Kollégium) 14–18 éveseknek Sárospatak – 2002. július 18. – augusztus 7. (teljes ellátás, program stb. 670 US/fô)

A fenti színes és érdekes programjainkról részletes tájékoztatást kapni, ill. azokra jelentkezni az alábbi címen lehet:

Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia – Cím: 1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2. HUNGARY Telefonon: +36 (1) 343-4738; 413-0049; 413-0114 Faxon: +36 (1) 344-4366 Internet: www.hungaricus.org E-mail: ak@axelero.hu Cserháti Mónika irodavezetô

.

A HUNGÁRIA HÍREI

A Hungária hetenként, szerdán megtartott gyûlésein a tagdíjhátralék volt a fôtéma. Erre alakult különbizottság jelentése alapján elhatározta a gyûlés, hogy minden tagot levélben értesítenek a klub iránti kötelezettségének állásáról. Egy fogalmazás köszönettel szól a rendesen fizetôkhöz, egy az ellustuló, de rendszeresen fizetôkhöz, a harmadik a notórius elmaradott hátralékosokról, míg az utolsó írás az évek óta nem fizetôket emlékezteti az egyesülettel való kapcsolatának rendezésére. Elismerve rendkívüli gazdasági helyzet által alakult problémákat, a Hungária fenntartási költségeinek fedezésére elengedhetetlen a tagdíjak befizetésének normalizása. A titkárság a vonatkozó levelek mellékletében tételesen felsorolja az utóbbi idôben tetemes karbantartási és beruházási költségeket is.

HALLOTTUK,

hogy a Coral Hungaria nagyszabású szereplésre készül a Colon Salon Dorado termében. A Koncertet a Magyar és Finn nagykövetség pátfogásában június 25.-én 17,30 és 18,30 között tartják meg a következô mûsorral: 1. rész Finn zongoramûvészek a XX. századból. Música tradicional (zongorára és énekre hangszerelve); Kaj-Erik Gustafsson (1942- ) mûvei gyerekkórusra. „Piae Cantiones": válogatott mûvek XVI. Századból Kamarakórusra. 2. rész: Magyar zenemûvek. A XX. század magyar zenéje: Bartók Béla (Szicíliai melódiák), Kodály Zoltán: (Szép könyörgés) Bárdos Lajos (Suite Bárdos) és Behár György: (Lakodalmas) mûveibôl. Szereplôk: a La Platai Katedrális Gyermekkórusa karnagy: Juan Carlos Herrero, Zongora: José Pereyra. Zongorakíséret: Inés Panzone és A Coral Hungaria vegyes és Kamarakórusa. Karnagyok: Szônyi Erzsébet (Magyarország) és Leidemann Sylvia.

hogy v. Hefty László tíz éve elhunyt evangélikus lelkész emlékére az evangélikus templomban május 25-én este hangversenyt rendezett az Egyház vezetôsége. A zsúfolásig megtelt templomban a jól megválasztott zenei mûsor, a kitûnô szereplô zongoramûvész: Cristina García Banegas és Leopoldo Pérez Robledo beszéde szervesen illeszkedett az Egyház szeretett volt lelkészének életéhez, feledhetetlen munkásságához és annak még ma is látható eredményeihez.

hogy a Dalkörben a május 18-án sikerrel elfogyasztott ízletes nyugdíjas ebéd után megtartott közgyûlésen a régi vezetôséget erôsítette meg tagság. Szénási Pál immár 15. megválasztott elnök, megszokott gárdájával, viszi tovább az egyesület ügyeit. Június 22-én délben a hagyományos disznótoros vacsorára hívják a kolóniát. Hazai ízek, jó borok és hangulatos zene „Sans Souci", várja az éhes honfitársakat és vendégeiket.

hogy Dr. Orbán László az MVSZ Latin-amerikai védnöke június elején Magyarországra utazik, hogy tárgyaljon az MVSZ vezetôségével és Tôkés László püspökkel az ott kialakult helyzetrôl, valamint a régiók kapcsolatáról.

hogy Fóthy Gyula kolóniánk társadalmi és kulturális életének egyik kiemelkedô tagja, a ZIK és EMESE volt elnöke, egykori cserkészvezetô meglepetésszerûen feladta Buenos-airesi rezidenciáját és özvegységét és Németországba költözött. Barátai szomorúan, de megértô szeretettel (és visszavárva ôket) búcsúztatták. (hiába nem jó egyedül élni…).

hogy június 6-án este 7 órakor Kultúrestet rendez a Mindszentynum vezetôsége. Regöseink meghívott tánc csoportokkal zenés folklór bemutatót tartanak. 26-án ugyancsak Kultúresten, meghívott elôadó szerepel szintén este 7 órai kezdettel. Szeretettel várják mindkét alkalomra az érdeklôdôket. Június 10-én, kedden, választmányi gyûlésre és vacsorára hívják a tagokat.

hogy a hagyományos Szent László megemlékezést június 29-én, vasárnap 11 órai kezdettel rendezik meg a Szent László Kollégiumban. 11 órai szentmise után a Kollégium mûsoros programja következik, majd társasvacsora fejezi be nagy királyunk ünneplését.

hogy idén szeptember 13-án rendezik meg a 45-ik Cserkészbált. A magyar kolónia legrégibb tradicionális Gála-Est-je évtizedek során fényébôl talán soha nem vesztett, a mindenkori rendezôség hagyománytisztelô és szervezô igyekezete mindig viszonzásra talált, de az idôk változnak és igaz, ma inkább nosztalgia, mint a izgalom-fûtött várakozás elôzi meg a híres dátumot. Elsô bálos lányok (eddig legalább) nem jelentkeztek és bizony úgy néz ki, hogy a palotást és az erdélyi fejedelmi táncot se tizenévesek fogják táncolni. De ott leszünk és a szépen terített, kerek asztalok mellett, jó vacsorával elmeséljük egymásnak: hogy is volt hajdanában-danában… Ez alkalommal Zombory Kati vezetésével, Papp Zizi, Bonapartian Trixi, Graúl Mónika, Zaha Alexandra, Zöldi Krisztina, Korsós Judith, Képíró Magdi és Papp Bella vállalták a rendezés körültekintô munkáját.

hogy a május 25-én megtartott Nemzetközi Vívó Versenyen 14 ország 56 benevezett taggal szerepelt. Hazulról Knapek Edina és Varga Gabriella képviselték a magyar színeket. Tass Attila USA-ba továbbvándorolt honfitársunk az Egyesült Államok versenyzôinek sikeres trénere kiküldetését családi látogatásra is kihasználta. A vetélkedésre megtisztelô meghívást kapott a Hungária Vívó Szakosztálya is.

hogy a katasztrofális árvíz Santa Fé-ben magyar honfitársainkat is súlyosan érintette. A kolónia nagyszabású akciót indított a károsultak megsegítésére. Az adományokat kérik a Mindszentynumban, vagy a Hungária egyesületben leadni, ott gondoskodnak tovább szállításáról. Egy küldemény a Hungária udvarán lévô cserkész-teherautóval Szalay Pali és Benkô Terivel a második útra készülnek.

hogy a Hungária legnyüzsgôbb, és fáradhatatlan „Babáját" születésnapján a „Boszorkányok" és számos szintén odaillô barátnôi és barátai ünnepelték születésnapján. Vagy harmincnál több tisztelôje jött össze az egyesületben és zajosan vidáman köszöntötték fel Babuskát. Sok szép ajándékokkal is meglepték, amit a kíváncsi adakozók kézrôl-kézre adva zajosan dicsérték saját ízlésüket.

hogy a közgyûlés után a Hungária nagytermében vidám cserkészbeszámolót tartottak cserkészek. A nyári táborozás izgalmas élményeit mutatták be, jól készült zenés videó filmeken és képeken, majd finom sajátfôzött és kiszolgált vacsorával vendégelték meg a hálás közönséget. A családias hangulatban eltöltött összejövetel végén parancsnok-váltás is történt: Collia Alex a sikeres csapatparancsnok átadta a vezetést Kerekes Marcinak, aki lelkesedéssel és örömmel folytatja elôdje munkáját.

Jó munkát!

Széljegyzetek

Váratlan érdeklôdés mutatkozott a körkérdés iránt. Alig páran nem válaszoltak, vagy telefonon tartózkodtak a véleményadástól. A válaszokat a beérkezés sorrendjében és nyelven közöltük, ne keressen senki mellôzést, esetleg fontosságot a keretben kijelölt részekért, ezeknek kizárólag tördelési, grafikus, vizuális szempontból van jelentôsége. Mértékérzék hiányával rendelkezôket (szerencsére voltak röviden vélekedôk) is respektáltuk (maximum 200 szót kértünk), nem rövidítettünk és csak a helyesírási hibákat javítottuk, a stílus, ha úgy tetszik, a fogalmazás, eredeti. Az Istenbe vetett segítôkészség megnyilvánulását — sem vettük üres illendôségi frázisnak — hanem Argentínában, mint várható egyedüli reménynek találtuk, és a helyzethez méltóan szintén megoldásnak minôsítettük. Aki pedig hitbéli-ideológiai tapasztalatait és kollaborációját is felajánlotta, annak külön gratulálunk és sok sikert kívánunk.

Folytatva a politikát, nem tudom miért fáj egyeseknek a kolóniában az új elnök tisztogatási programja? Nagy elánnal lecserélt félszázadnyi tábornokot, majd a rendôrséget pucolta ki és ha így megy, sor kerül a legfelsôbb bíróságra is. Eddig minden új elnököt azzal vádoltak, hogy a kezdô, és alkalmas elsô idôket eljátszva, késôbb már nem volt ideje, vagy ereje változtatni a „változtatandókon", és minden ment a régiben. Most végre valaki rászánta magát — most meg ez a baj. Pedig igaza van. Menjen mindenki, aki neki nem tetszik, 20 százalék szavazott rá, csak ezeknek tartozik felelôsséggel. A többség nem rá voksolt. Biztos vagyok abban, hogy ezzel a tisztogatással eredményt hoz, és így fogja megnövelni követôi és majdani választói táborát. Mert, aki mer — az nyer! És ha még az Isten is megsegíti…

Kolóniánkban többen próbálkoztak a az itteni közösség történetének megírására. Volt akinek sikerült élvezetes, olvasós könyvet keríteni, volt aki ôsidôktôl fogva kezdte a történetet, volt a saját életén át adta tapasztalatait, volt aki bizonyos szempontból és tudományos precizitást tûzte ki célul, volt aki humorizált és olyan is volt, aki mindenben a kudarcot, a rosszat vélte felfedezni. Mindez figyelemre méltó szempont, de forrásait mind közismert és legtöbbször leírt, dokumentált forrásokból merítette. Hivatalos iratok, jegyzôkönyvek, újságok, történeti feljegyzések, hivatalos levelek, egyesületek, intézmények keletkezései, megszûnése és még sok fontos és fontosabb adat, adat és adat alapján.

De senki eddig nem írt arról, amirôl nem beszélnek, vagy legfeljebb halkan, vagy éppen suttogva. A titkokról, a féltve ôrzött és megélt emlékekrôl, fülbesúgott „csak neked" hírekrôl, a hallottunkról, a legjobbkor jött tanácsról és a szeretetbôl fakadt gyûlöletrôl. Igen pletykákra gondolok, amibôl, ha szemet forgatva, de mégis ebbôl él a mai társadalom. Nem csak itt, de szerteszét a világban. Félig-meddig a sárga sajtó hírei, de igazak, nem a fantáziára, hazugságokra, hanem az élô, „megélt", valóságra gondolok. És ebbe a valóságba is beletartozik a történetírás, illetve inkább egyik nincs a másik nélkül.

Mirôl jutott ez eszembe? Olvastam Márai: Valami történt Rómában c. könyvét. Julis Caesar – a diktátor - korát írta meg. De hogy? Olvasd el és ne vádolj cinizmussal, gondolj bele egy kicsit, olvasd el az író jegyzeteit és akkor rájössz: ez is történelem. Sôt ha úgy vesszük: ez a történelem. Hát nem lenne érdekes megírni „A kolóniában történt valami" címmel egy könyvet?

INTÉZMÉNYEINK

ARGENTÍNA. Telefon elôhívószámok: Argentína: 54; Nagy Buenos Aires: 11; Rosario: 341; San Carlos de Bariloche: 2944.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE. Embajada de la República de Hungría. Cnel. Díaz 1874 (1425) Buenos Aires. Nagykövet: Szônyi Ferenc. Elsô Követségi és Gazdasági és kereskedelmi tanácsos: Dr. Király János. Konzul: Simó Mária. Konzuli fogadóórák: kedd és csütörtök 10:00-13:00. Tel:4822-0767 / 4826-4132. Fax: 4805-3918. email: hungría@escape.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Calle Pangue 12465, Nahuel Malal, (8401) San Carlos de Bariloche. C. C. 1233 (8400) San Carlos de Bariloche. Tiszteletbeli konzul: Halbritter Ferenc. Tel/Fax: 46-1374. Movil: 1560-8724. email: halbri@bariloche.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Santiago 1266 (2002) Rosari o. Tiszteletbeli konzul: Ádám Rózsa. Tel: 421-4988. Fax: 439-3351 Email: rosadam@arnet.com.ar

ARGENTIN-MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Cámara Argentino-Húngara de Comercio e Industria. Elnök: Kalpakián Ervin. Av. R. S. Sáenz Peña 720 p. 9."E". (1035) Buenos Aires. Tel/Fax: 4326-5107. email: camcohu@uol.com.ar

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE. Federación de Entidades Húngaras de la Argentína. Ramón Freire 1739 (1426) Buenos Aires. Elnök: Takács István, üv. alelnök Valentin Ferenc, Tel: 4796-0176

MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. Federación Mundial de los Húngaros. A Latin-amerikai Régió védnöke: Dr. Orbán László. Arroyo 897. p. 26. (1007) Buenos Aires. Tel/Fax: 4327-0726.

HUNGÁRIA. Asociación Húngara en la Argentína. Pasaje Juncal 4250 (1636) Olivos. Elnök: Zöldi Márton. Hivatalos órák: keddtôl péntekig 18-21:30, szombat 18:00-22:00, vasárnap 12:30-16:00. Tel: 4799-8437 / 4711-0144.

ZRÍNYI IFJÚSÁGI KÖR. Círculo Juvenil Zrínyi. Monteverde 4241. (1636) Olivos. Elnök: ifj. Zaha Sándor Tel: 4794-4986. Igazgató: Fóthy Zsuzsi Tel.: 4791-3386.

MAGYAR SEGÉLYEGYLET - SZENT ISTVÁN ÖREGOTTHON. Asociación Húngara de Beneficencia-Hogar de Ancianos "San Esteban". Pacífico Rodriguez 6258. (1653) Villa Ballester, Chilavert. Tel: 4729-8092. Elnök: Molnár László. Félfogadás telefon-megbeszélés szerint.

VALENTIN ALSINAI MAGYAR DALKÖR. Coro Húngaro de Valentin Alsina. Av. Gral. Viamonte 2635. (1822) Valentin Alsina. Elnök: Szénási Pál Tel: 4244-1674. Hivatalos órák: minden pénteken 21 óra.

WILDEI MAGYAR EGYESÜLET. Sociedad Húngara de Wilde. Victor Hugo 58. (1875) Wilde. Elnök: Heckmann Dezsô Tel: 4252-0390. Hivatalos órák minden pénteken: 21 óra.

SZENT ISTVÁN KÖR. Círculo de San Esteban. Moreno 1666. (1636) Olivos. Prov. Bs. As. Elnök: Dra. Terek Zsófia. Tel.:4783-6462.

SZENT LÁSZLÓ ISKOLA. Colegio San Ladislao. Moreno 1666 (1636) Olivos. Tel.: 4799-5044 / 6141. Igazgató: Arq. Redl Erzsébet.

MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE (Argentínai Fôcsoport). Comunidad de Camaradería de los ex-Combatientes Húngaros en la Argentína. Martin Coronado 722. (1641) Acassuso. Fôcsoportvezetô: vitéz Ferenczy Lóránd. Tel: 4743-3879. Összejövetel: minden hónap 3. szombatján 17 órakor a Szent István Körben.

VITÉZI REND ARGENTÍNAI CSOPORT. Orden de los Caballeros "Vitéz". Argentínai székkapitány: vitéz Vattay Miklós, Nuestra Sra. Luján 1001 (1648) Troncos del Talar. Tel: 4715-2351.

ARGENTÍNAI MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK EGYESÜLETE. Asociación de Ingenieros y Arqitectos de Origen Húngaro. Ignacio Warnes 1378. (1602) Florida. Elnök: Arq. Balogh-Kovács Antal. Tel: 4795-8223.

ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE. "MINDSZEN-TYNUM". Asociación de los Húngaros Católicos en la Argentína. Aráoz 1857. (1414) Buenos Aires. Tel: 6741-1975 / 1976. email: mindszentynum@hotmail.com Hivatalos órák: kedden és pénteken 16:00-19:00. Elnök: Honfi János. Tel: 4 864-7570. Üv. alelnök: Fóthy István. Tel: 4797-2230. email: fothy_esteban@hotmail.com

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ. Iglesia Reformada Húngara. Ramón Freire 1739. (1426) Buenos Aires. Tel: 4551-4903. Lelkész:: Fôgondnok: Pataky László.

"KRISZTUS KERESZTJE" MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET. Iglesia Evangélica Húngara "Cruz de Cristo". Amenabar 1767. (1426) Buenos. Aires.Tel.:155-160-1335. E-mail: cesargogorza@hotmail.com Fôgondnok: Hefty Katalin. Lelkész: César Gogorza. Hiv. órák: minden szerdán 10:00-18:00. Magyar Istentisztelet minden 3. vasárnap 11 órakor. Lelkész Nt. Demes András.

EMESE KULTÚR-ÉS CSERKÉSZFENNTARTÓ EGYESÜLET. Asociación Cultural Emese. R. Freire 1739, (1426) Buenos Aires. Elnök: ifj. Zombory István Tel: 4742-6168. Cserkészház: Monteverde 4251. (1636) Olivos. Argentínai Cserkészkörzet parancsnok: Lomniczy Mátyás. Brazíliai körzetparancsnok: Tóth Eszter.

BARILOCHEI MAGYAR KÖR. Círculo Húngaro de Bariloche. Beschtedt 136. (8400) San Carlos de Bariloche. Elnök: Mónica Retezár C. C. 538. (8400) San Carlos de Bariloche. email: susie@bariloche.com.ar

PARAGUAY. Telefon elôhívószámok: Paraguay: 595 Asunción: 21

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Estados Unidos 780 Asunción del Paragay. Tiszteletbeli konzul: Thömböly Dénes.

URUGUAY. Telefon elôhívószámok: Uruguay: 598 Montevideo: 2

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Av. Luis Alberto de Herrera 1082 (1130) Montevideo. Tiszteletbeli konzul: Ing. Juan José Martony Schmidt. Tel: 622-0696 email: cue@adinet.com.uy

Copyright © Délamerikai Magyar Hírlap 2003