Magyarország 2004 májusától
az Európai Unió tagja

Nehéz meghatódás nélkül írni – különösen itt Budapesttõl 12.000 kilométerre – Magyarország EU csatlakozásáról. Április 16.-a sorsdöntõ történelmi nap, az elõzmények és következmények metszõpontja. Sorsdöntõ jellege éppen abban rejlik, hogy mintegy fókuszként magába gyûjti és visszasugározza a megelõzõ évtizedek, évszázadok valamint a következõ évek problematikáját.

*

Magyarország történelme kezdetétõl jó ötszáz esztendõn át a nyugati kereszténység keleti peremén ugyan, de abba betagozódva létezett, és ez biztosította számára a nemzetként való fennmaradást, fejlõdést. Azután jött még csaknem ötszáz esztendõ, amikor ingázott, taktikázott, de fõképp vegetált Kelet és Nyugat között. Igaz, a 17. század végén látszólag ismét egy nyugati hatalom, a Habsburg Birodalom részévé lett az ország, ez a helyzet azonban inkább fokozta, mintsem megszüntette a peremvidéki létet. A félgyarmati státus nem a keleti elmaradottságtól, hanem inkább a nyugati haladástól, polgárosodástól rekesztette el a magyarságot.

Az 1867-es kiegyezéssel megszerzett viszonylagos szuverenitás nagy gazdasági föllendülést hozott ugyan, de nem eredményezett olyan alapvetõ társadalmi átalakulást, amely kellõ erõt adott volna a huszadik század elviseléséhez. Olyannyira nem, hogy a magyar állami szuverenitás teljes helyreállítása 1918 után már csak az ország hajdani területének egyharmadára korlátozódott. S a megmaradt, politikailag elvben valóban önálló országnak sem volt módja arra, hogy Európába egyenrangú hatalomként visszacsatlakozzon. Ez a huszadik század végletesen megosztott Európájában ugyanis nem volt lehetséges. Ekkor teljesedett be igazán Ady víziója a Kompországról: elõbb nyugati, majd keleti szövetségben sikerült a vesztes oldalon találni magát. A magyar nép két vesztett világháborút élt át az egyik oldalon, egy világrendszer gazdasági és politikai összeomlását a másikon.

Szükségképpen ellenmondásos, felemás modernizáció ment így végbe Magyarországon. Sohasem valósulhatott meg a politikai demokratizálódás, a szabadságjogok kiteljesedése, a gazdasági és kulturális föllendülés harmóniája. Forradalmaink, szabadságharcaink képtelen történelmi helyzetekben, valószerûtlen illúziók jegyében törtek ki, és súlyos vereségek, véráldozatok árán vívtak ki elemi gyakorlati eredményeket. Szükségképpen kétlelkû, tudathasadásos állapotban élhetett így csakis a magyarság évszázadok óta. Legyõzött, elkergetett forradalmárok, és a forradalmak céljait részben, felemásan beteljesít ellenforradalmárok között kellene eligazodnia a nemzeti tudatnak. A nemzet emlékezett Kossuthra és tisztelte Ferenc Józsefet. Nem feledte Nagy Imrét, de elfogadta a kádári konszolidációt.

A felemás, ellentmondásos tudatállapot felemás történelmi-gazdasági állapotokból táplálkozott, abból, hogy a polgárosodásnak a feudális viszonyok közepette, azok lényegi, alapos fölszámolása nélkül kellett volna fejlõdniük 1945-ig, utána pedig úgy, hogy a nagybirtokrendszerrel együtt a polgári tulajdonviszonyokat is megszüntették, az óhajtott szocializmus helyett azonban lényegében újfajta rendiséget hozva létre. Mindkét helyzetben csak egyes elemei alakulhattak ki a modern ipari tömegtársadalomnak, de nem jöhetett létre annak egybefügg, koherens rendszere.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szervetlen, a múltat a jövõvel rendre szembeállító, sok-sok újrakezdéssel és megtorpanással tarkított történelmünkkel csatlakozunk a minden megrázkódtatás ellenére is folyamatosan fejlõdõ Európához. A csatlakozáskor azonban nem ezeknek kell a dönt szempontoknak lenniük. Hanem annak, hogy végre visszatérjünk az európai népeknek abba a közösségébe, amelybõl csaknem fél évezrede kivetett, illetve amelynek évszázadokon át a peremén tartott a történelem.

*

Magyarország és a közép- kelet-európai térség évezredes történetének talán legfontosabb fordulójához érkezett. De vajon mit tartogat a jövõ? Milyen elõnyökkel és mekkora veszélyeket? És mi is az Európai Unió? Honnan indult, hová és hogyan jutott el?

A 2. Világháború után az európai összefogást és gazdasági integrációt szabta az amerikai kormányzat a Marshall-terv feltételéül. Nyíltan kimondta: az amerikai politika célja az Európai Egyesült Államok megteremtése a kommunizmus veszélye ellen. E törekvésbõl nõtt ki az Európai Gazdasági Kooperáció Szervezete, s a francia, német, olasz, belga és luxemburgi szén- vas- és acélipar szupranacionális irányítás alá helyezése 1951-ben.

Ugyanezen a hat ország írta alá Rómában 1957-ben az Európai Közös Piac létrehozásáról szóló megállapodást. Tíz év alatt lebontották az egymással szemben alkalmazott vámokat és egyéb korlátozásokat. Létrehozták a hat ország szabadkereskedelmi rendszerét, s 1968-ban már egységes vámrendszerrel is rendelkeztek. Ezen az alapon bontakozott ki a szabad munkaerõ- és tõkeáramlást is biztosító gazdasági unió. Új típusú munkamegosztás alakult ki. Többé már nem az ipari és mezõgazdasági árúk, hanem az ipari termékek különbözõ részegységeinek cseréje állt a központban: közös gyártási programok, melyek hihetetlenül megnövelték a termelékenységet és versenyképességet.

Az unió bõvítésének útja természetesen nem volt zökkenõmentes. Már Írország 1973-as felvétele elõtérbe állította a gazdaságilag elmaradott régiók kérdését. A kirívó gazdasági szintkülönbségek különösen kiélezõdtek a mediterrán országok felvétele után. 1986-ban Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália együttes átlagos egy fõre jutó GDP-je a többi tagország együttes jövedelmi szintjének csak 60 százalékát érte el. Az egyenlõtlenségek kiegyenlítõdési folyamata úgyszólván azonnal megindult. A munkaerõ és a tõke szabad áramlása lejjebb szorította a bérszintet a magas bérszintû országokban, és emelte azt az elvándorlás országaiban.

Az árúk szabad áramlása a nagy piacok elõnyeit nyújtja a kis országoknak is; költségcsökkentõ, termelékenységnövelõ hatásával segíti a növekedést. A tõkeáramlás megengedi a legfejlettebb technika importját. A legfejlettebb országok számára pedig lehetõvé teszi, hogy "leadjanak" termelési ágakat, és mindig a legújabb területek felé forduljanak. A követõ országok e folyamat végtelen ismétlõdési láncában mindig elõbbre és elõbbre léphetnek az egyre magasabb fejlettségû termékek elõállításával. A gazdasági integráció két-három évtizedes távon magában hordhatja a kiegyenlítõdés tendenciáit. Az unió a direkt beavatkozás politikájával sietett a felzárkózási folyamat felgyorsítására. Az elmaradott régiók jelentõs támogatást kaptak. Ugyanakkor az elmaradottabb országokba még vastagabb sugárban ömlött be a direkt külföldi beruházás is; Görögország esetében kétszer, Írország esetében bizonyos idõszakokban háromszor annyi befektetés érkezett, mint támogatás. A felzárkózási politika hatalmas sikerré vált. A ’90-es években az unió szegényebb országi 10 százaléknyi többletnövekedést értek el az EU-támogatások révén.

*

Mindeközben azonban megváltozott a világ: az európai integrációt a kezdettõl motiváló tényezõk kiapadtak. De amikor a régi ösztönzés megszûnt, az elmélyítés és kiszélesítés nemhogy lelassult volna, hanem még magasabb sebességre kapcsolt. Ugyanis a 20. század utolsó negyedében egy meghatározóan új motiváló erõ lépett mûködésbe, amit a világgazdaság globalizálásának nevezünk.

Mi is ez a globalizáció? Mindenekelõtt a szabadkereskedelmi rendszer világméretû kiterjedése érdemel említést. De a tõkeáramlás még gyorsabban változott. 1980 és 2000 között a direkt külföldi beruházások értéke négyszer gyorsabban növekedett a külkereskedelemnél. A globalizált tõkemozgás farka csóválja a valóságos világgazdaság kutyáját.

A globalizáció legfõbb tényezi a multinacionális vállalatok, melyek két vagy több országban 280 ezer külföldi leányvállalatot üzemeltetnek és 12 millió embert alkalmaznak. Közülük is kiemelkedik a száz leghatalmasabb nemzetközi vállalati birodalom, mely a világtermelés közel egyharmadát állítja el, s a világkereskedelem 40 százalékát, a világ iparcikk-kereskedelmének 75 százalékát bonyolítja le. Az kezükben van a különlegesen költséges ipari kutatás és fejlesztés (K+F), a fejlett (OECD) világ kutatás-fejlesztési kiadásainak háromnegyede. Az Európai Unió hatalmas gazdasági tényezõvé tornyosodott a világgazdaságban; egyenlõ partnere lett az Amerikai Egyesült Államoknak. A hatalmas és integrált európai piac veszi már fel a korábbi 30 százalék helyett az európai országok exportjának kétharmadát. Európa Európával kereskedik. És ismét erõsen megvetette lábát a világ más fertályain is. A világ vezet multinacionális vállalatai között az Európai Unió vállalatainak már azonos súlyuk van.

Magyarország, valamint Közép- és Kelet-Európa más országai ennek a gigantikus európai hatalomnak válnak részeivé. De vajon egyenlõ partnerek lehetnek-e az integrált Európában? A fejlettségi szintbeli különbség ugyanis az új és régi tagországok között minden korábbinál hatalmasabb. Míg Írország és a mediterrán országok felvételekor az új tagok a régiek jövedelmi szintjének kereken 60 százalékát érték el, most az új tagországok átlagosan a régiek színvonalának csupán 45 százalékán állnak. A gazdaság termelékenységi szintje a tizenötök szintjének nagyjából a felén áll. Lengyelországban egyedül több a falusi önfenntartó parcella – 3 millió –, mint az EU-ban összesen. A bérszínvonal az unió szintjének csupán töredéke, még Csehország, Lengyelország és Magyarország bérszintje is csak 15-18 százaléka az osztrákénak és a németének. A felzárkózás hosszú történelmi folyamat lehet csak. Siker esetén is, ami egy emberöltõn át a nyugatinál kétszerte gyorsabb növekedést követel, 25-30 évre lesz szükség a nyugati színt akkori alsó határának eléréséhez.

A globalizáció ellenzi a nemzetállam haláláról, titkos „világkormány" létrejöttérõl beszélnek. A különbözõ globalizációs intézmények nemzetközi találkozóit hatalmas demonstrációk kísérik. A csatlakozás vitathatatlanul a szuverenitás bizonyos elemeinek feladásával jár. De vajon mennyiben valóság és mennyiben mítosz az ezer szállal összefonódott világban a nemzeti szuverenitás? A csatlakozó közép- és kelet-európai országok vajon mennyire voltak képesek megalapozni, majd érvényesíteni szuverenitásukat modern történelmük viharos századaiban? És mennyire sikerülhetne ez a következõ évtizedekben a technikai, kereskedelmi és tõkeellátási függõség béklyóiban? Mennyire folytathat szuverén külpolitikát, mennyire védhette, védheti meg magát egy kis ország a múltban vagy akár a jövõben? Errõl a témáról szomorú történelmi eladás-sorozatot lehetne tartani.

*

Van-e tehát alternatíva? Választhatnak-e más utat ezek az országok? A végletes és végzetes lemaradás elkerülhetetlen csapdája nélkül aligha. Az izoláció útja — zsákutca. Végül is ez vált az államszocialista gazdasági kísérlet meghatározó történeti tanulságává. A rendszer bukásának legfõbb gazdasági oka ugyanis abban jelölhet meg, hogy a rendkívül gyors növekedés ellenére végül is újratermelte az elmaradottságot, mert a világpiactól izoláltan (a technika importjától is elzárva) nem tudta követni a technika új forradalmasodását.

Az alternatíva tehát nem az, hogy részesei legyenek-e a nemzetközi vagy európai integrációnak vagy sem, hanem az, hogy megfelel feltételeket tudnak-e teremteni a követés sikeréhez vagy sem. A szegényebb országok nem csak sodródhatnak a folyamatban. Olyan feltételeket kell kialakítaniuk, amelyek között nem kárvallottjai, hanem – hosszabb távon – haszonélvezi lehetnek az integrációnak. Az úgynevezett ázsiai „kis tigrisek" elmúlt harmadévszázados útja, valamint Írország példája rendkívül tanulságos ebbõl a szempontból. Írországban az ipari termelés és export körülbelül 70 százalékát multinacionális vállalatok állítják el. Ez azonban nem az ország leigázásához vezetett, hanem Anglia lehagyására és az unió jövedelmi szintjének behozására. A nemzeti állam teremtheti meg a szükséges belsõ feltételeket, vagy játszhatja el a lehetõségeket. Írországgal ellentétben az unióba 1981-ben felvett Görögország felvételekor a nyugat-európai jövedelmi szint 63 százalékán volt, két évtized múltán azonban annak 60 százalékára csúszott vissza.

Vajon milyen belsõ feltételekre van szükség ahhoz, hogy tartósan is elõnyt lehessen kovácsolni a globalizációból? Az elsõ idõszak legfõbb elõnye, az olcsó munkabér csak átmeneti tényez. A kedvez fejlõdés következtében a munkabérek növekednek. Ami még fontosabb: olcsó munkaerõ terén hatalmas a verseny a világban. Csak pár száz kilométerrel kell odébb mennie a külföldi vállalkozónak; Romániában, Bulgáriában a cseh, lengyel és magyar bérek egyharmadáért kap munkáért. Kína vonzása még sokkalta nagyobb. Manapság ez a körülmény már az eddigi befektetõk egy részének a kivonulásához vezetett. Végül is összeszerel üzemeket a legegyszerûbb létrehozni — és megszüntetni is. A dönt kérdés hosszabb távon az, hogy az úgynevezett másod-, harmadgenerációs befektetési területek, melyek már jelents követelményeket támasztanak, mennyire vonzóak. Az ázsiai „kis tigrisek" vagy Írország éppen azzal ért el sikert, hogy tovább tudott lépni erre a területre.

A társadalom szerkezeti vonásainak meghatározó, s ezen belül a viszonylag kiegyensúlyozottabb jövedelmiszint-szerepét is kiemelhetjük, mivel szélsõségesen polarizált társadalmak sokkal kisebb adaptációs készséget mutattak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalomban uralkodó értékrendeket sem. És jól ismerjük, hogy a spanyol „hidalgo"-attitûd, a lengyel szlachta-mentalitás vagy a már Petõfi által is kigúnyolt „én magyar nemes vagyok" magatartás mennyire korlátozta a világ átalakulásához való egészséges alkalmazkodás lehetõségét. A kereskedés és az üzleti tevékenység megvetése, a kemény munka és a takarékos életvitel lenézése, a pazarló költekezés és az úri tevékenység katonai-hivatali ideálja elrekesztette a kereskedelmi, majd ipari kapitalizmushoz vezet utakat.

A komplex feltételrendszer természetesen nem teremthet meg egyetlen tollvonással, kormányrendelettel. Kialakítása csak történelmi léptékkel mérhet folyamat. Közép- és Kelet-Európa országai megindultak az úton. Ha végigjárják, az unióhoz való csatlakozás történelmük legnagyobb lehetõségének megvalósítása lesz. A magyarság, Széchenyi István társtalan-rokontalan „Kelet Népe" már nem lesz jövevény Európában, hanem szerves része egy integrálódó európai kontinensnek. Ady Endre Kompországa többé nem bont vitorlát vissza a Keletre. (Antichtón)

Medgyessy Péter beszéde az aláírási ceremónián
- üzenet a határon túli magyarokhoz

Mi magyarok nem üres kézzel térünk haza, Európába. A világ és Európa nagy teljesítményének, mûvészetének, tudományának, sõt sportjának a történetét sem lehetne megírni magyar nevek nélkül - mondotta az Európai Unió csatlakozási szerzõdésének ünnepélyes aláírásakor Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök.

A kormányfõ hangoztatta, hogy ezzel a bõvítéssel, nyolc közép-európai ország és két földközi-tengeri szigetország felvételével "régi adósságát törleszti most a sors, törleszti Európa és törlesztjük magunkkal szemben mi, magyarok".

Az ókori görög demokrácia egyik jelentõs mûemlékében, Attalosz király oszlopos vásárcsarnokának szabad térségén írták alá az EU 15 tagjának és a 10 csatlakozó országnak az állam- és kormányfõi, továbbá külügyminiszterei a csatlakozási szerzõdést, amelyet a következõ hónapokban a 25 ország parlamentjeinek is meg kell erõsíteniük.

Medgyessy rámutatott, hogy a kettészakított Európa békés újraegyesítése a berlini fal leomlásával kezdõdött, a "fal leomlását pedig az indította el, amikor az osztrák-magyar határon elvágtuk a vasfüggönyt, és a német turisták végre újra találkozhattak mesterségesen elválasztott testvéreikkel". Medgyessy a beszédben meghajtotta fejét Szent István, Rákóczi és az 1848-as forradalom emléke és 1956 hõsei elõtt, tolmácsolta a nemzet háláját a békés rendszerváltást lehetõvé tevõ 1989-90-es Nemzeti Kerekasztal tagjainak. Elismerését fejezte ki a tagállamok kormányainak a nemes elkötelezettségükért, amely lehetõvé tette Európa újraegyesítését.

A kormányfõ hangoztatta, hogy a magyarok ritkán voltak a sors kegyeltjei, de most visszatértek oda, ahová ezer év óta mindig is tartoztak és megragadhatják az esélyt "a sokfelé szakított nemzet határok fölötti újraegyesítésére".

- Ma már látszik, hogy az Európai Unió - benne jóval több mint tízmillió magyarral - a világ egyik legfontosabb térsége lesz. Ehhez párbeszéd, konszenzus, egymás tiszteletén nyugvó politika kell. Ez Közép-Európa és a magyarok nélkül nem megy. Tehetségünk, merészségünk és a történelem viharaiban szerzett edzettségünk új lendületet ad az ambiciózus, európai jövõnek - mondotta az aláírási ceremónián a magyar miniszterelnök.

Medgyessy Péter a csatlakozási szerzõdés aláírása alkalmából üzenetet intézett a határon túli magyarokhoz. Ebben hangoztatta, hogy ma nemzedékek álma vált valóra: "Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és megnyílt a lehetõség, hogy a magyar nemzet egésze visszatérjen oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott. Mi magyarok a történelem során ritkán voltunk a sors kegyeltjei, sokszor volt osztályrészünk igazságtalanság. Az egységes Európa bátor és bölcs eszméje azonban gyógyírt jelenthet legfájóbb sebeinkre."

A miniszterelnök aláhúzta, hogy "érdekeink képviseletére minden eddiginél hatékonyabb eszközeink lesznek" az unióban. Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben, s ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túli magyarok ügye. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédjai is mielõbb csatlakozhassanak az EU-hoz, és megkülönböztetett figyelmet fordít azokra a magyarokra, akik egyelõre még nem tartozhatnak szülõföldjük helyzetébõl adódóan az európai közösséghez. Gondoskodik arról, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessenek a tagság elõnyeibõl.

Medgyessy megköszönte a határokon túl élõ honfitársaknak az önzetlen támogatást, amelyben Magyarországot részesítették és amellyel mindig a béke, a demokrácia, a szabadság és az európai értékek oldalára álltak a legnehezebb idõkben is. "Magyarország sikeréhez õk is hozzájárultak. Osztozzunk együtt a sikerünkben!" - fejezõdött be a miniszterelnök üzenete.

Athén, 2003. április 16. (MTI)

A határon túli magyar vélemények az EU csatlakozásról

• Az erdélyi magyarságnak egyértelmû érdeke, hogy Magyarország igent mondjon az európai uniós csatlakozásra – szögezte le Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen.

Markó Béla kifejtette: az erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljon. Éppen ezért megdöbbentõ, hogy a Magyarok Világszövetségének erdélyi vezetõi az uniós csatlakozás elutasítására buzdítják a magyarországi választókat, mégpedig anélkül, hogy errõl az erdélyi magyar társadalom véleményét kikérték volna. Az erdélyi magyarságnak nem jelent dilemmát az anyaország EU-tagsága, hiszen elemi érdeke, hogy Magyarország politikai és gazdasági befolyást gyakoroljon a határon túli magyar közösségek sorsának alakulására. Hozzátette: a romániai magyarságnak az is egyértelmû érdeke, hogy Románia uniós csatlakozása felgyorsuljon.

• Meggyõzõdésem, hogy a magyarországi választópolgárok nagy többsége igennel fog voksolni, mert nemcsak az egyéni, hanem a köztársaság és az egyetemes magyarság érdeke is ezt kívánja – mondta Bugár Béla. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke hozzátette: – Idehaza, de több esetben Magyarországon is a még aggályoskodó vagy az uniós tagság ellen kimondottan berzenkedõ személyeknek koruktól függõen azt válaszolom, hogy ha öt-tíz év múlva tiszta lelkiismerettel akar gyermekeinek vagy unokáinak a szemébe nézni, akkor most csakis igennel voksolhat, mert így teremti meg számukra a határok nélküli Európát, amely boldogulásuk egyik alapvetõ feltétele. Így folytatta: – a Kárpát-medencében kisebbségben élõ magyarok jelene és nyugodt jövõje szempontjából is döntõ fontosságú, hogy az anyaország szombaton meggyõzõ többséggel szavazzon az európai uniós tagságra.

• Amikor meghallottam a tévében, hogy a Magyarok Világszövetségének kupaktanácsa, amely ugyebár éppen minket képvisel, így többes számban, egy ellenszavazattal úgy döntött, hogy felhívja a világ magyarjait, beleértve az Európai Unióban élõket is, hogy foglaljanak állást Magyarország EU-csatlakozása ellen, valóban bennem akadt a szusz — írja Bíró Béla bukaresti egyetemi tanár.

Tudom, hogy a Magyarok Világszövetsége egy idõ óta kiszámíthatóan beszámíthatatlan figurák kezére került. Az unióellenes döntés hírének hallatán mégis misztikus borzongás fogott el.

Mi állhat e mögött? Nem tudom. De hogy e döntés minden lehet, csak ítélõképességük birtokában lévõ személyek szuverén döntése nem, abban bizonyos vagyok.

Mert mi lesz velünk, határon túli magyarokkal, ha néhány éven belül egyik-másik szlovák és román uniós képviselõ az európai intézmények ülésein a státustörvény mellett ott lobogtathatja a magyarság uniót elutasító döntésének számadatait is, ha arra hivatkozhat, lám, a magyarokkal nincs mihez kezdeni?

A fény alakította ki az életet

A földi életet a Nap táplálja. Minden élõlény közvetlenül vagy közvetve a napfény energiáját használja. A legfontosabb információhordozó s az életfolyamatok szabályozásának egyik legfontosabb eszköze a napfény. Ormos Pált, a Mindentudás Egyetemének elõadóját, megkérdezte egy hallgató, mi lesz az emberiséggel, ha a Nap többé nem sugároz energiát. Akkor nagy-nagy baj lesz, felelte a hallgatóság nagy derültsége közepette az elõadó. Az elõadásból kiderül, miért.

A napsugárzás intenzitása csaknem húszezerszerese az emberiség teljes energiafelhasználásának. Nem ismerjük pontosan az élet feltételeit, de a Föld helyzete a Naprendszerben szerencsés: a Vénuszon és a Marson eddig nem bizonyított bármiféle élet jelenléte, noha e közeli égitestekre jutó sugárzás hasonló, mint a Földön.

A Föld kérge 3,8 milliárd éves, ekkor jelenhetett meg az élet. Ezt megerõsíti, hogy 3,5 milliárd éves üledékes kõzetekben baktériumok lenyomatát fedezték fel. A korai baktériumok a fényenergiát hasznosították fotoszintézis útján. Késõbb a víz bontására képes élõlények is megjelentek, melyeknek a munkája következtében oxigén szabadult fel, s kb. kétmilliárd évvel ezelõtt kialakult az oxigén légkör, s megteremtõdött az állatvilág kialakulásának feltétele. Az életfolyamatainkhoz szükséges energiát mi, emberek is más élõlényekbõl származó szerves anyagok (azaz táplálék) elégetésével nyerjük: a napenergiát közvetve hasznosítjuk.

Csaknem minden élõ lát

A zöld növények leveleiben végbemenõ fotoszintézis eredményeként, az elnyelt fény energiájával gazdálkodva, a növény hidrogénre és oxigénre bontja a vizet, s a légkörbõl felvett szén-dioxid-molekulával megfelelõ arányban összerakva cukrot, azaz szénhidrátot készít. Az átalakítások eredményeként az elnyelt fény energiájának jelentõs része, harminc százaléka hasznosul, ami nagyon jó érték – a legmodernebb napelemek se hatásosabbak.

A fotoszintézist erre szakosodott biológiai molekulák: fehérjék végzik. Az egész rendszer vékony hártyákban – membránokban – helyezkedik el, az összetett feladatnak megfelelõ bonyolult elrendezõdésben. A fényt zöld színû klorofilmolekulák nyelik el, ezek veszik fel elsõ lépésben az energiát, amit azután a gépezet különbözõ egységeiben kémiai átalakításokra használnak fel. Ennél egyszerûbb biológiai fényenergia-átalakító rendszert is megismertünk.

Az élõlények sokféle fizikai eredetû jelzõrendszert használnak, olyanok is vannak amelyeknek nem fontos a fény. Környezetünkrõl az ember úgy szerez információt, hogy érzékeli a szóródott (vagy éppen kibocsátott) látható fényt. Csaknem minden élõlény "lát". A növények is. A látás fontosságát mutatja, milyen nagyok a szemek az emberi fej szerkezetében, s ilyen terjedelmesek a látóidegek is az agy méretéhez viszonyítva. A szem kifinomult eszköz, optikai elemeinek feladata a külvilág leképezése a szemfenékre, a retinára. A retina, akárcsak egy tévékamera detektora, érzékeli a képet, s átalakítja az idegrendszernek érthetõ elektromos ingerekké, majd ezeket kezdeti jelfeldolgozás után az agyba küldi.

A retina aktív elemei a fényérzékelõ sejtek: pálcikák, csapok. A pálcikasejtek fényérzékeny elemei a sejt hosszú részében egymás felett elhelyezkedõ korongok. E korongok membrán által elválasztott térrészeket képviselnek. A membránban található a látásért felelõs molekula, a rodopszin, melynek neve nem véletlenül hasonlít a bakteriorodopszinhoz, melynek sejtmagjában a szemben található rodopszinhoz hasonló fehérje van. Még a színe is ugyanolyan – látóbíbornak is hívják. Nos, a hivatkozott baktériumnak, amely tengervizekben él, nagy szerepe volt az evolúcióban. A bakteriorodopszinra rendkívül fontos szerep hárul: a fény energiáját hasznosítja.

A fény részecskéit jelentõ fotonok elnyelésének hatására a retinamolekula megváltoztatja alakját. Ez a fehérjében feszültséget kelt, s az is alakváltozást szenved. Ettõl kezdve azonban eltér a bakteriorodopszin és a szemrodopszin mûködése A szemrodopszin esetében maga az alakváltozás indít el biokémiai reakciót, aminek látásinger az eredménye. Az alak megváltozását egy másik fehérjemolekula veszi észre, egyszerûen úgy, hogy rendelkezik egy olyan tartománnyal, amely hozzáillik a fénygerjesztés utáni, megváltozott alakú rodopszinmolekulához. E fehérje aktiválása bonyolult reakciósort indít el – s a jel végül a sejtrõl ingerként elvezetõdik.

A szem bámulatosan érzékeny. Nagyon gyenge fényt is látunk, s szemünk erõs fényt is elvisel. Ez a fényintenzitást tekintve mintegy 14 nagyságrendnyi változást jelent. Fotózásnál a fényviszonyok eltérõ érzékenységû filmet igényelnek. A legjobb filmek a megvilágítás mintegy két nagyságrendnyi megváltozását rögzítik, a szem a filmhez képest 1012-szer (ez milliószor millió) nagyobb fényintenzitás-tartományt fog át.
Biológiai óránk igazodik a fényhez

Életünk ritmusa követi a napszakok változását. A biológiai aktivitás ciklikus váltakozását önmagától járó, nagyjából 24 órás periódusú belsõ óra szabályozza. Mûködését a gének mûködési sebességén alapuló, oszcilláló kémiai reakció szabályozza. Ha valaki napokig tartózkodik a világtól elzárva, sötétben, akkor is mintegy 24 órás ritmusban zajlik az élete. A sötétben járó órát azonban szinkronizálni lehet a fénnyel, s elõbb-utóbb átveszi szervezetünk a fény váltakozásának ritmusát.

Nem tudjuk ellenben pontosan, melyik érzékelõ szervünk szolgáltatja a szinkronizációhoz szükséges fényjeleket a biológiai órának. Az érzékelõ feltehetõen a szemben van, de nem a retinában. Mûködésképtelen retinával rendelkezõ egyedek is szinkronizálódnak, a szem eltávolítása esetén viszont sérül e funkció. Azt is tudjuk, hogy az érzékelés anyaga ez esetben is valószínûleg a rodopszinnal rokon molekula.

Érdekes, mennyire különbözõ szervezetekben jutnak szerephez ugyanannak a molekulának, a rodopszinnak a hasonló változatai. Feladatot kapnak egyszerû baktérium energiaforrásaként, s úgy is, mint a látás érzékelõ anyaga és a napi ritmust szabályozó fényérzékelés eszköze. A természet gazdaságos: ha egy evolúciós termék sikeres, több helyen is alkalmazni próbálja.

Biológiai anyagok a gyakorlatban

A modern biotechnológia egyik lényeges irányzatában biológiai eredetû anyagok gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálják. A bakteriorodopszin mûködése során különbözõ állapotaiban megváltoztatja színét. Genetikai úton jó néhány paramétere – színe, az alapállapotba való visszatérés ideje – megváltoztatható. E tulajdonságok alapján felmerül annak a lehetõsége, hogy filmként, optikai adathordozóként, optoelektronikai eszközök aktív elemeként hasznosíthassuk. Elõállítása egyszerû, az anyag pedig egyáltalán nem érzékeny, ugyanannyira tartós, mint bármely más szerves festék. E bakteriorodop-szin-filmek igen nagy felbontású képek, dinamikus hologramok rögzítésére képesek. Jelenleg sok területen, nagy intenzitással folynak fejlesztések, például az MTA Szegedi Biológiai Központjának Biofizikai Intézetében. Az optikai anyagok felhasználási területe például az optikai kapcsolók fejlesztése. Az információtechnikában az adatokat optikai kábeleken továbbítják. E kábeleket is optikai úton kellene kapcsolni: a mozgó alkatrészt nem tartalmazó, fénnyel vezérelt optikai kapcsolók kifejlesztése a megoldás. Készült mintapéldány, s vásárolható bakteriorodopszint használó holografikus mûszer.

Conversación con Ricky Sarkany

Es muy difícil resistirse a caer en el lugar común, pero de qué otro modo definirlo: Ricky Sarkany es un hombre que viene pisando fuerte. Las primeras palabras que delinean su perfil personal, en su página web, deberían borrar de un plumazo cualquier duda: "Es el empre-sario más exitoso en el rubro zapatos de la Argentina."

Para los que no están habitua-dos a dejarse envolver por los fascinantes designios de la moda, aclaremos algunas cosas básicas: no basta que el calzado sea cómodo y visualmente aceptable. Hay algo más, y Ricky Sarkany gentilmente se ocupó de aclararlo.

La empresa ya tiene muchos años en el país, comenzando en Budapest allá por 1890. Varias generaciones se fueron pasando ese maravilloso oficio que amal-gama el arte, la calidad y la belleza. Nombres que remiten a una verdadera dinastía: Árpád, Géza, István; bisabuelo, abuelo, padre, respectivamente, hasta llegar finalmente a Ricky, quien actualmente dirige la empresa.

Cuando se hace cargo de la empresa comienza un proceso de cambio y profundización en el tema de ventas, con la incor-poración de locales propios, siempre manteniendo la calidad y la excelencia de los productos. Con amplios conocimientos en el área de marketing y economía, abrevados tanto en la experiencia directa como en las universidades

Ricky Sarkany es Licenciado en Administración de Empresas, Doctor en Administración Estra-tégica y tiene un Master en Marketing-, logra ubicarse y mante-nerse en la cima.

- ?Cuáles son las claves?

-"Renovarse constantemente. Innovamos con materiales, in-novamos con diseños, cambiamos todo el tiempo."

Orientándose hacia una clientela "que le da valor a las pequeñas cosas, a los pequeños cambios que diferencian un artículo con desarrollo de un artículo común", su fuente de inspiración es la gente misma. Con una gran capacidad de observación busca el denominador común. Ricky Sarkany ve a la moda como la forma que tiene una sociedad para expresarse. "Cuando bajo de un avión –explica- lo primero que miro es cómo está vestida la gente. Y la forma en que está vestida es una representación de su cultura".

Ante nuestro interés por saber si conoce Hungría, y si habla el idioma, cuenta que estuvo sólo una vez a los siete años, junto con su padre y que entiende el húngaro y lo habla "un poco".

"Yo realmente no me siento a gusto en Europa. Tengo poco tiempo para viajar y cuando lo hago por trabajo, relacionado con la moda, yo voy decididamente a Nueva York. Ahí puedo encontrar a todos los diseñadores, tanto americanos como europeos. Tengo un espectro muy grande, de distintas partes del mundo, sin tener que viajar, y con un estilo más cercano al gusto argentino."- dice el empresario.

Ricky Sarkany no siente la necesidad de reconstruir el pasado de sus ancestros, un pasado carga-do de dolor y tristeza. "Los recuer-dos que tengo no son de mucha felicidad, -admite-, porque a la mayoría de los familiares que pudiera llegar a tener los mataron. Mi madre y mi padre perdieron a los suyos en la guerra."

Revoluciones, guerras y emigraciones forzadas no logran interrumpir el destino que ya estaba trazado. Esteban Sárkány, su padre, -de oficio diseñador de calzado, pero también escultor ornamental de frentes y columnas-,con sus pocos conocimientos del idioma español a poco de llegar a Buenos Aires, en la década del cincuenta, es empleado en una fábrica de calzado y llega a montar su propia empresa.

Ricky Sarkany destaca con orgullo que "además de todo eso, mi padre es actor, actor de conservatorio –aclara-. Actuó en el teatro del Globo hace mucho tiempo. También, recientemente, publicó un libro titulado ‘Cinco cuentos y una realidad’; que son cinco cuentos y una realidad que es su vida, pero todavía no lo leí."

Ante la sorpresa, Ricky Sarkany explica: "Las anécdotas que conozco son todas tristes. Lo sé todo, y por ahí es una especie de saber cómo son las cosas, pero no querer sufrir leyéndolas. Seguramente ya va a llegar al momento cuando las lea. Algún día lo haré... "

Makkos Erzsi

Lehet-e melltartók eladásából
finanszírozni a NASA ûrprogramját?

Új parfüm, rázkódást csillapító melltartó - a NASA ûrrepülõgépei a hivatalos feladatok ellátása mellett számos ilyen, a mindennapi életben használatos eszközök fejlesztéséhez szükséges kísérleteket is végeznek magáncégek számára, ráadásul meglepõen olcsón. Az amerikai News-week magazin cikke a Columbia ûrsikló katasztrófáját követõen azt vizsgálja, vajon érdemes-e az amerikai ûrhivatalnak ilyen feladatokat is ellátnia, ha nem származik belõle komoly haszna - miközben emberek élete forog kockán?

"Gyártva a világûrben" - ezt a feliratot hiányolja a Newsweek cikke, utalva azokra a mindennapi életben használatos árucikkekre, amelyeket részben az ûrben fejlesztettek ki. Egy 1998-as ûrkísérlet eredménye például a Shiseido cég Zen nevû parfümje: egy ûrhajósok által elvégzett kísérlet során jöttek rá arra, hogy a rózsából zérógravitációs környezetben a földitõl eltérõ illatanyagok nyerhetõk ki. Hasonló kísérletek eredménye a Modellista által gyártott új cipõmodell és a Berlei új sportmelltartója is - mindkettõ a NASA (Amerikai Ûrkutatási Hivatal) által kifejlesztett technológiát használta fel a rázkódás érzetét csökkentendõ.

Az amerikai kongresszus 1962-ben hozta meg azt a határozatot, amelynek értelmében a NASA kísérleteinek eredményeit bizonyos feltételekkel a magánszektorban is fel lehet használni - azóta 160 vállalat mûködik együtt az amerikai ûrkutatással. A cégekkel való együttmûködés során 1976 óta 1300, a kereskedelemben sikeresen hasznosítható technológiát fejlesztett ki a NASA. A február elején felrobbant Columbia ûrhajósai 80 kísérletet végeztek el végzetes útjuk során, ebbõl ötöt magáncégek megrendelésére - újabb rózsából származó illatanyag tesztelése, proteinszármazékok, a tûz oltását segítõ oldat vizsgálata.

Bár a NASA szerint a termékfejlesztési program igen nagy - közvetett - haszonnal jár a gazdasági élet számára, a kormány másképpen vélekedik: még a Columbia felbocsátása elõtt radikálisan csökkentette a részben magáncélokra hasznosítható kutatási program költségvetését. Való igaz, a program gazdaságélénkítõ hatását meglehetõsen nehéz számszerûsíteni: a Berlei cég melltartójához például azt a DuPont által kifejlesztett technológiát használta fel, amelyet eredetileg az Outlast Technologies nevû cég fejlesztett ki a NASA segítségével. A kritikusok szerint a melltartó eladásokból származó bevételeket lehet ugyan a NASA-kutatások pozitív melléktermékeinek tekinteni, de a Berlei-hez hasonló cégek alig vesznek részt az ûrsiklók meglehetõsen költséges üzemeltetésének finanszírozásában.

A magánvállalatok jelenleg évente mindössze 50 millió dollárral járulnak hozzá a NASA 5 milliárdos programjához. Az ûrhivatal egyik illetékese a News-weeknek úgy nyilatkozott: céljuk nem az, hogy nyereséget érjenek el, hanem hogy az ûrben elért tudományos eredményeket a társadalom szélesebb köre is hasznosíthassa. De vajon megéri-e ezeket a kísérleteket felvinni az ûrbe, fõleg, ha az érintett cégek szinte semmilyen részt sem vállalnak egy-egy ûrsikló kilövésének mintegy 500 millió dolláros költségébõl? A Newsweek szerint a válasz erre a kérdésre valószínûleg nem, fõleg ha - ahogy azt a Columbia esetében láthattuk - emberéletek forognak kockán egy-egy ûrutazás során.

A kérdés: indokolt, hogy az állami finanszírozású ûrprogram részeként cégek is részesedhessenek a tudományos eredményekbõl? Vagy csak akkor, ha ennek keményen megfizetik az árát? És mi van azokkal a termékekkel, amelyeket ugyan magáncégek gyártanak profit reményében, de életmentõ célokat szolgálnak (agytumor kezelését segítõ szer, szívpumpa)? Bálint Viktor

A Fidesz Szabad Európa Központot alakít

Budapest, 2003. április 30. (MTI) - A Fidesz Martonyi János volt külügyminiszter vezetésével Szabad Európa Központot alapít, amely Orbán Viktor exkormányfõ közlése szerint a megújuló párt számára dolgoz majd ki szakmai alternatívákat az Európai Unió ügyében. A két politikus errõl a Fidesz szerdai elnökségi ülését követõ sajtótájékoztatón beszélt Budapesten. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, hogy Martonyi János állandó meghívott tagja lesz a Fidesz-kongresszus után megalakuló operatív elnökségének.

- Az április 12-i uniós népszavazás új kihívásokat fogalmazott meg, és új korszak kezdetét is jelenti - fogalmazott Orbán Viktor. Mint mondta: olyan programot kell kidolgozni, amellyel Magyarország minden polgára lehetõséget kap, és az uniós csatlakozás nyertese lesz.

Martonyi János szerint a cél az, hogy az európai színtéren fontos szerepet játszó politikai erõ jöjjön létre. A volt külügyminiszter szerint a központ létrehozása segíthet abban, hogy a Fidesz ilyen politikai erõ legyen. A Szabad Európa Központ tagjai között van Schmitt Pál alelnökjelölt, az Orbán-kormány több minisztere és a jelenlegi országgyûlési frakció tagjai közül is sokan.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: még nem döntöttek arról, hogy kik és milyen sorrendben szerepelnek majd a Fidesz listáján az európai parlamenti választásokra. Ugyancsak újságírói felvetésre Medgyessy Péter kormányfõ iraki békefenntartással kapcsolatos nyilatkozatára reagálva a fideszes politikus azt mondta: a miniszterelnök végre érthetõ választ adott, hogy miért fontos a magyar érdekek számára az iraki békefenntartás. Mint hozzátette, az a következtetés vonható le a nyilatkozatból, hogy a békefenntartás gazdasági érdekekrõl is szól.

Medgyessy Péter a brit védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: aki azt mondja, hogy Magyarország ne vegyen részt az iraki békefenntartásban, az ezzel azt is mondja, hogy ne vegye ki a részét az újjáépítésbõl, mondjon le azokról a lehetõségekrõl, amiket az kínál. Hangsúlyozta, hogy így az ország munkától, foglalkoztatástól, piactól esik el.

Szõnyi Ferenc nagykövet elõadása Montevideoban

Április 24-én este a tavaly decemberben megalakult Uruguayi-Magyar Kulturális Intézet (Instituto Uruguayo-Húngaro de la Cultura) elsõ rendezvényeként Szõnyi Ferenc (Uruguayba is akkreditált) nagykövet Petõfi Sándor életérõl és költészetérõl tartott elõadást az Universidad de La República dísztermében. A nagy sikerû eseményen – amelyen a Nemzeti Dal is elhangzott spanyol fordításban – az egyetem tanárai, diákjai, az Uruguayi Külügyminisztérium több vezetõ munkatársa, a montevideói magyar közösség számos tagja s a helyi szellemi-irodalmi élet több képviselõje is jelen volt, gyakorlatilag teljesen megtöltve a gyönyörû, emeleti karzatokkal is tagolt dísztermet.

A helyi Zemer kórus által adott rövid, de kedves énekkari mûsorral zárt elõadás után az Intézet vezetõsége – dr. Tényi András elnökkel az élen – vacsorán látta vendégül a magyar nagykövetet.

„Touch of Hungary"

A New York-i magyar konyha jövõje a "Touch of Hungary" éttermen múlhat - írja a New York Times. A kritikus dicséri a "hatalmasnál is nagyobb" adagokat, a "komplex fûszerezést", a töltött káposztát, de elégedetlen a gulyással és hiányolja az igazi magyar édességeket.

A Queensben tavaly tavasszal megnyílt étterem alig néhány hasonló profilú hellyel együtt tartja a frontot: az utóbbi 15-20 évben erõsen megfogyatkozott New York-i magyar éttermek száma. Anyja és lánya, Julianna és Andrea Koltai üzemeltetik a helyet, elõbbi fõz, utóbbi vezeti az üzletet. A Times kritikusa a 25 dollár alatti kategóriában kifejezetten ajánlja a hat asztallal, tükrös, piros-fehér-zöld dekorációval bíró Touch of Hungaryt. Lelkendezve számolt be a helyrõl decemberben a New York magazin is, amely ugyanakkor felhívta a figyelmet: az étterem neve (nagyjából: "egy csipet Magyarország") igencsak félrevezetõ - az adagok ugyanis hatalmasak.

Felejtsük el az elõételeket - írja a Times, jelezve, hogy ilyesmi nemigen van a menüben, és azonnal a fõételekre tér. A bakonyi sertésszelet ($14.95) a szerzõ szerint jól jellemzi a kínálatot, ijesztõnek tûnik a tejfölös, gombás, sonkás, egybesütött étel, de a ravasz fûszerezés, az ízletes tejföl, a "hipnotikus, diószerû" ízek feledtetik a nehéz kelet-európai konyháról szóló elõítéleteket. A cigánypecsenye ($15.95) és töltött káposzta ($15.95) a Times kritikusának kedvence, az elõbbi a borsos, mustáros ízesítés, utóbbi a hús és a tejföl miatt. Meglepõen kifinomult a beszámoló szerint a csirkepaprikás ($12.95), feledhetõbb a marhapörkölt ($13.95), a gulyás pedig kiábrándító ($7.95). A Touch of Hungaryban nincs alkohol, de bárki hozhatja a maga borát, a kritikus - természetesen - tokaji aszút ajánl. Valamint azt, hogy az édességek helyett inkább rendeljünk még egy adag töltött káposztát.

Hárs Géza

Hazatelepülõk figyelmébe!

Dr. Major László ügyvéd
Jogtanácsadó irodája

Ügyvédi irodánk Budapest belvárosában mûködik és elsõsorban spanyol anyanyelvû magánszemélyek és spanyol, illetve latin-amerikai érdekeltségû gazdasági társaságok képviseletére specializálódott.

A MAJOR Ügyvédi Iroda vállalja a magyarországi letelepedéssel, bevándorlással kapcsolatos jogi képviseletet, hatósági ügyintézést, úgyszintén bármely jogügyletet a gazdasági és az ingatlanjog területén.

A konzultációt magyar és spanyol nyelven egyaránt vállaljuk.További információ: major@abogado.hu és a www.abogado.hu címen található.

Asado a Hungáriában

Május elsejét, a munka napját – tradíció kötelez – asadóval – Józsi szerint húsorgiával – ünnepelte a Hungáriában a feltûnõen gyér számban megjelent tagság. Zöldi Márton, Papp Jenõ és Pataky László személyesen szolgálták kis az éhes társaságot, váratlanul szép verõfényes, friss õszi idõben, a remekül elkészített finomságok és a jó argentin vörös borok hamarosan jókedvre hangolták a társaságot. Szõnyi Ferenc nagykövetünk is megjelent feleségével, Erzsébettel, és már criollo szakértelemmel választották ki a legjobb falatokat az udvaron mûködõ „hindu síremléknek" keresztelt márvány asztalon. A hölgyek is kitettek magukért, hatalmas salátás asztal, bõ, emésztést elõsegítõ zöldségekkel és köretekkel járultak az asado sikeréhez.

Köszöntjük a 80 éves
Magyary Esthert!

Április 22-én Salta városában szeretett családja körében ünnepelte 80. születésnapját Magyary Vilma Esther, Magyary Vilmos Ferdinánd – az elsõ argentínai magyarnyelvû újság - Magyar Szó - kiadó szerkesztõjének leányát. Ebbõl az alkalomból Szõnyi Ferenc nagykövetünk az alábbi levéllel gratulált a jubiláns hölgynek. Követünk jókívánságaihoz lapunk is nagy szeretettel csatlakozik és kíván Magyary Esthernek további sok, egészségben és békességben eltöltött évet.

Bocsásson meg, hogy ismeretlenül bár, de a szívem ismerõs érzéseire hallgatva közvetlenül és szeretettel köszönteni merem ezen a csodálatos napon, amikor szeretõ családja körében, gazdag élettapasztalatokkal teli évtizedek birtokában a nyolcvanadik születésnapját ünnepli. Ez a gyönyörû életkor irigylésre és elismerésre méltó egyszerre. Annál is inkább, mert közben nemcsak szerzett (mindent, amit az évek múlásával egy sorsát építõ ember csak szerezhetett), hanem hûséggel meg is õrzött valami különleges és egyedül való kincset: a magyarságát, az édesanyjától tanult magyar szót, a tudást, hogy a forrásától elszakadt patakvíz távoli tájakon is a termékeny életet hordozza magában. Csodálatos, hogy valaki, aki már itt, ebben a gyönyörû, de az óhazától távoli országban született, nyolcvan év után is tökéletesen beszél, olvas és ír a szülei és a nagyszülei nyelvén.

Kedves Eszter néni! Bocsásson meg a bizalmas megszólításért, de most már nem tudom másképp szólítani, mert ez a pár szó, amit eddig leírtam, mintha egy karosszékben ülõ, órák óta tartó beszélgetés közepébe helyezett volna bennünket. Kedvem is volna sok mindent kérdezni is, de hát nem tehetem, most csak egy tiszteletteljes köszöntõre van engedélyem, módom. Köszöntöm pedig annak a Magyarországnak a nevében, amely több mint ezeregyszáz éve dacol az idõ és a történelem minden viszontagságával. Az alkalomra szóló jókívánságom pedig – hogy Isten éltesse jó egészségben és kedves családja szeretetében még nagyon sokáig! – a Buenos Aires-i Magyar Nagykövetség minden munkatársának a jókívánsága is egyben.

Hogy honnan szereztünk tudomást a nagy eseményrõl? Egy különlegesen szép tollú madár szállt le az ablakunkra, õ énekelte ki boldogan és büszkén a hírt. Nagyon sok meleg szeretet és figyelem volt abban a kedves madárdalban!

Nagyon remélem, hogy egyszer – talán nem is olyan sokára – személyesen is beszélgethetünk, találkozhatunk. Salta „La Linda" még ismeretlen nekem, de mindenki, akivel eddig beszéltem, elragadtatással mesélt errõl a varázslatosan szép tartományról. A feleségemmel együtt szívesen ellátogatnánk egyszer arrafelé – mert most, hogy Önt és a kedves Magyary családot így levélen keresztül megismertem kicsit, már tudom, hogy ez a táj nemcsak szép, hanem lelke is van.

Még egyszer nagyon boldog születésnapot kívánok, és Isten áldását kérem a 80 éves ünnepeltre! Akit mint honfitársamat ismeretlenül is megölelem, és akinek mint élete példáját szétsugárzó idõs hölgynek, édesanyának tisztelettel megcsókolom a kezét. Üdvözlettel,

Szõnyi Ferenc
nagykövet

A Zrínyi Ifjúsági Kör
megkezdte az 52. tanévét

A Zrínyi Ifjúsági Kör szülõi értekezlettel és Közgyûléssel kezdte a 2003-as évi munkáját. Március 16.-án, közvetlenül a Március 15-i megemlékezés elõtt, a Hungáriában összejött a Vezetõség a szülõkkel, hogy a tanévvel kapcsolatos tudnivalókat ismertesse és a felmerülõ kérdéseket megbeszélje.

Zaha Sándor, a Kör elnöke röviden beszámolt az elmúlt év fontosabb eseményeirõl. Ezután, a tárgysorozaton szereplõ 2002-es évi mérleg és a 2003-as költségvetéssel járó gondok megoldásáról folyt az eszmecsere, majd az ösztöndíj program nehéz anyagi helyzetérõl.

Nem "felhõtelen" az elénk táruló ég / kilátás. Mégis, ragyogó volt a tanév kezdése. Verõfényes õszi nap köszöntötte március 22-én tíz órakor a három ZIK tagozatot amint összejött a Szent László iskolában. Öröm volt látni a 10 kis óvodást és az 50 Junior és Seniort, amint a kék ég alatt, a 14 tanárral és számos szülõ kíséretében, együtt kérte a Jó Isten áldását a beinduló munkára. Majd csendben megemlékeztük Nt. Sütõ Gyuláról, aki 10 éven keresztül oly jó szívvel tanította diákjainkat.

Az iskolaigazgató Fóthy Zsuzsi bemutatta az új Junior csoport tagjait, a Fügéket: Arcagni Ines, Fóthy Lucia, García Conde Zsófi, Haynal Nina és Kulifay Mátyás. Olyanok is eljöttek, akik tavaly nem jártak, de idén megint közöttünk vannak: Arcagni Anikó és Simone Anni: megtapsoltuk õket, örültünk egymásnak... Irány: a tantermek! Elindultunk, abban a reményben, hogy az év folyamán összetett erõvel, nagyon érdemes, lelkes és örömteli munkát végzünk.

UI: Körünkben most is van hely minden magyar nyelv és kultúra iránt érdeklõdõ gyerek számára. Szeretettel várjuk õket.

Egy mail a Vajdaságból:

Tisztelt Fõszerkesztõ Úr,

nagy öröm töltötte el a szívemet amikor megtaláltam a NET-en a Délamerikai Magyarok lapját. Nem lennénk halandók ha mindenben nem keresnénk egy kis önösséget. Engedje meg, hogy bemutatkozzak, engem Maros Antalnak tisztelnek az ismerõsök, 53 éve Isten akaratából itt lakom a szerbiai Vajdasagban vagyis a délvidéken, Csóka községhez tartozó Kanizsamonosatorán, a-melynek l30 lakosa van. Egy jó évvel ezelõtt szerénységem volt Csóka község elöljárója. Mikor csak idõt tudok szakítani irogatni szoktam a Szabadkán megjelenõ Hét Nap hetilapban. Bõvebben majd egy másik alkalommal.

Keresem véreimet vagyis Maros József leszármazottait akiket az l9l8-as évek tántorították ki Brazíliába, San Paoloba, de nemsokára ezután minden kapcsolatunk megszakadt. Tudom, hogy Brazília nagy falu de talán...

A legközelebbi levélváltásig maradok most már rendszeres olvasójuk:

Maros Antal
Kanizsamonosatora

Ki mint veti ágyát...

Képeskönyv a helyrõl, a bútorról, ahol életünk egyharmadát töltjük

Újabb kutatások szerint többmillió éve élünk itt, e földön, s minden valószínûség szerint azóta át is alusszuk értékes – mert rövid – életünk egyharmadát. Hol itt, hol ott. Barlangok rejtett zugaiban, szénaalmon, állatbõrökön kucorogva, kemencesutban, odahányt ruhák, takarók között.

Zentai Tünde Az ágy és az alvás története hiánypótló munka, s kifejezetten izgalmas olvasmány. E fontos kultúrhistóriai részlet nem is oly kurta anyaga érdekes leírásokat, irodalmi, bibliai, néprajzi dokumentumokat idéz és számos színes képpel illusztrálja azt.

Hosszú évezredeken át sem vetett sokkal különb ágyat magának az emberiség, mint a barlanglakó õs, ágyat, ágynak nevezhetõ bútort, az ágynemûnek használt tollas, puha derékaljat, párnát, takarót is oly nehezen találta ki magának. A szalmazsák valamikor a XVIII. század vége felé kezdett elterjedni, de inkább csak a jól berendezett házakban. A hagyatéki leltárak beszédesek az ágynemûk tekintetében is: 1812-ben Körbl János asztalosnak kettõ, Valdenburger Gergely kapcakészítõnek három szalmazsákja volt éltében.

Eleink elõször a kunyhó, a házikó oldalába-sarkába rekesztettek fekvõhelyet, a tûzhely közelébe kényelmesnek aligha mondható vackot, s végre nem is oly régen – alig párszáz éve – a füstmentes szobába valódi ágyat helyeztek: lábon állott, késõbb baldachinost, de legalábbis szúnyoghálóst, függönyöst, hímzett lepedõst. A kéményt kellett ugyanis feltalálni ahhoz, hogy a bútor- és lakáskultúra végre elõremozdulhasson a kevésbé tehetõs néprétegek körében is.

A gazdagok, a fõurak, a várúrnõk és nábobok persze korábban is díszes nyoszolyákon aludtak édes vagy éppen lidérces álmot, de a többség lassan jutott kényelmes és takaros fekhelyhez. A magyar parasztok még a huszadik században is a rokonság és a szomszédok kíváncsi pillantásainak szánták inkább festett-faragott, magasra felvetett ágyaikon a hímzett párnavégek és dunnák garmadáját, s a kemencesutban húzták meg magukat, vagy egy szálkás deszkadikóra heveredtek le. Természetesen a barokk és reneszánsz fejedelmi ágyak, amelyekben ezüstkanállal a szájukban születtek a szerencsések, hihetetlen mûvészi igényességgel kerültek ki a mûvészi hajlamú asztalosok keze alól.

Az ágy helye a paraszti világban árulkodott gazdája rangjáról, a famíliában képviselt szerepérõl. A gazda aludt a fõhelyen; ha kedve volt, a feleségével, a többiek pedig ott, ahol hely jutott nekik. Az asszonyok a gyermekágyban lelhettek egy kis nyugtot maguknak, a betegeket és haldoklókat sokszor a földre fektették. Az 1600-as évekig talán senki nem aludt magában az ágyban, még a király sem, állítólag XIII. Lajos francia király volt az elsõ nevezetes személy, aki ragaszkodott az egyedülalváshoz.

Hihetetlen és pikáns, de a történeti leírás megörökítette: Zürichben Heinrich Bosshard 1774-ben megházasodott, s az új asszony ágyat is hozott magával. Erre föl Bosshard kidobta a régi ágyát, amelyben addig apjával aludt, s innentõl fogva mindhárman együtt háltak! Persze a szerelmesek az idõk kezdete óta megragadták az alkalmat, hogy együtt, kettesben hajthassák nyugovóra fejüket, de a kényszerû hálótársak nem szereztek örömet egymásnak soha.

A középkori boszorkányperekbõl persze nem maradtak ki az ágyak, mint az erotika bûnös színterei, így a rontás lehetséges kellékei. Ez ellen igen hatékony védekezési módokat fundáltak ki, fokhagymát, kakukkfüvet, kenyeret, bicskát rejtettek az ágyba, s szenteltvízzel hintették meg olykor.

Zentai Tünde a XVII. század végéig kíséri figyelemmel az ágy és az alvás történetét, könyve nagyon gazdag néprajzi és társadalmi vonatkozásokban. Maga könyv is szép, a Pannónia Könyvek Kiadó kitett magáért. A címoldal képe beszédes: szebbet ma sem tudunk mutatni a témában, mint amilyen pompásak a bogyoszlói ház hímzett lepedõi, párnái a hófehér függöny mögött.

AMISZ közgyûlés

Április 28-án tartotta meg az AMISZ a Református Egyház székházában az évi közgyûlését a tagegyesületek nagy részének a jelenlétével. A napirend szerint Vattay Miklós titkár felolvasta az AMISZ múlt évi munkásságának az összefoglalóját, majd Terek Zsófia ismertette a 2002-es év mérlegét. A közgyûlés egyöntetûen elfogadta a két jelentést. Ezután a titkár az alapszabály módosításainak a javaslatát olvasta fel, amelyeket, kisebb változtatásokkal, szintén egyöntetûen fogadott el a közgyûlés. Végül a jelölõ bizottság levezette az új vezetõség választási eljárását. Ennek alapján a 2003-2005 periódus vezetõsége a következõ személyekbõl fog állni:

Elnök Takács István, ügyvezetõ alelnök Valentin Ferenc, alelnök Hefty Kató, fõtitkár Vattay Miklós, titkár Paál Magdi, fõpénztáros Jakabné Terek Zsófia, pénztáros Schirl Pál, választmányi tagok Szakváry Zsuzsanna, Pataky László, Haynalné Kesserû Zsuzsó, választmányi póttagok Papp Antal, Jakab Nándor, Grabner András, számvizsgáló bizottsági tagok Ladányi Enikõ, Colliané Theész Anna Rózsa, Kassai József, számvizsgáló bizottsági póttagok Honfi János, Siráky Magda, Arany László, védnöki testületi tagok Bíró Marianne, Puricelliné Szabó Éva, Székásy Miklós. A közgyûlést az újraválasztott elnök, Takács István, megható szavakkal kifejezett beszéde zárta le.

***

Ha emlékezetünk nem csal, áprilisban múlt két esztendeje, hogy a Székely Kapu kiszabadult az argentin vám és bürokrácia bûvkörébõl.

Az AMISZ áprilisi közgyûlésérõl írt szûkszavú beszámolóban nem esik szó ennek – a kolóniában bõven kommentált ügynek – jelenlegi állásáról, esetleges elõrelépésekrõl.

A beszámolóból úgyszintén nem derül ki az AMISZ esetleges állásfoglalása az MVSZ és a három dél-amerikai tagállama (Argentína, Costa Rica, Venezuela) közti problémáról, melyet a budapesti sajtó is kommentált.

Kérésünkre kaptuk a fenti beszámolót. Kifogásoljuk, hogy a helyi magyar egyesületek csúcsszerve nem nyújt érdemi tájékoztatást e két fontos ügyrõl.

Nagypéntek az Öregotthonban

Rubido-Zichy Senta körültekintõ figyelme kiterjedt az Öregotthon lakóinak nagyhéti hitéletére is. Nagypénteken Nt. Demes András evangélikus lelkipásztort hozatta ki Chilavertre, aki a kereszténység legnagyobb ünnepén a nagyszalonban áhítatos szertartás tartott, amely után Senta bõkezû uzsonna vacsorával vendégelte meg az otthon lakóit.

A Segélyegylet elnöke Molnár László, mind a vezetõség, mind a bentlakók nevében ezúton fejezi ki köszönetét a nemes gesztusért.

Emlékmise

Fóthy Gyuláné Térfi Gyöngyi halálának egy éves évfordulóján, április 21-én, Húsvét hétfõjén, a Santo Domingo Acassusoi plébánia-templomban emlékmisét tartottak a közszeretetben álló Gyöngyi emlékére. A szertartáson és azután a plébánia termében megtartott összejövetelen a család, rokonság barátok és tisztelõk sokasága jelent meg.

Emlékhangverseny

A Magyar Református Egyház május11-én délután 4 órai kezdettel Emlékhangversenyt rendez elhunyt lelkipásztorának Nt. Sütõ Gyula tiszteletére, a DUO ZENG: Schirl Pál (hegedû) és Etelvina Chinnici (zongora) mûvészek közremûködésével. A kétrészes mûsorban Bartók Béla, Haendel Georg, Mozart, Mendelsohn-Bartoldy, Vecsey Ferenc és Kreisler Fritz mûvei szerepelnek. Az Egyház fõgondnoka, Pataky László, ezúton is hívja vallásfelekezeti különbség nélkül a magyar kolóniát erre a felemelõ megemlékezésre.

Kerestetés

Keresem az 1923 körül Sao Pauloba (Brasil), kivándorolt Bálint Annát (született Bezdán, Panna néni) vagy fiát Bálint Mátyást (született 1923 ) Mátyás unokái egy ikerpár (fiúk) és egy lány Marilda. Õk 40 évesek lehetnek most. Molnár Juliskának a fia. (Molnár Márton és Bezdán Julianna ).

Címem: draglion@dntar.ro Horváth János 6900, Makó Szent János tér 32.

Kosárka József az új perui nagykövet

Az Országgyûlés Külügyi Bizottsága 12 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett támogatta Kosárka József limai nagykövetjelöltet, aki a perui poszton Kraft Pétert váltja. Kosárka József korábban Mexikóvárosban volt nagykövet.

Kraft Pétert a Külügyminisztérium alig több mint egy év után rendelte be, megbízatása - a nagykövet kérésére - április 30-ával járt le. A Fidesz képviselõi nehezményezték, hogy Kraft Pétert idõ elõtt hazarendelték. E mögött politikai okokat véltek felfedezni, miközben gazdasági jellegû visszaélések gyanúja tette szükségessé a hazahívást - mondta az ülés után Hárs Gábor bizottsági alelnök az MTI-nek.

Hozzátette: a tartózkodó szavazatok nyilvánvalóan nem Kosárka József személyének, hanem Kraft Péter berendelésének szóltak. Az argentin-magyar kettõs állampolgár Kraft korábban a Magyar Turizmus Rt. élén állt helyettes államtitkári rangban. Berendelésének oka annak idején az volt, hogy munkájával kapcsolatban számos szakmai kifogás merült fel. Az MTI úgy tudja, hogy nem tudta betartani a számviteli fegyelmet, és gazdálkodási hibákat is elkövetett. Hárs Gábor annyit mondott, hogy Kraft Péter ügyében egyelõre nem folyik eljárás, a Külügyminisztérium bármely esetleges további lépéssel megvárja a nagykövet április 30-i hazatérését. (MTI)

A „Los Montes" Észak Koreába exportál

A Los Montes cég tulajdonosai Íjjas Árpád és Péter kapcsolatot teremtett Észak Kórea fõvárosában – Pyong Yang – mûködõ „Blue Dream" exkluzív (április 30-ig USA Dollárral és május 1-tõl csak €-val mûködõ) Super-mercadóval, ahová folyamatosan, nagy mennyiségben szállítja közismerten elismert minõségû gyümölcsízeit, savanyú káposztát és csalamádét. Reméljük itteni magyar kliensek nem látnak ideológiai kapcsolatot a tranzakcióban. (Mert ilyenre már volt példa. A szerk.).

A HUNGÁRIA HÍREI

Az áprilisi választmányi gyûlést a közeledõ tisztújító és rendes évi közgyûlésre szükséges hivatalos szabályzatok megbeszélése jellemezte. A tagokat Zöldi Márton elnök köszöntötte, majd ifj. Zaha Sándor fõtitkár az elõzõ ülés jegyzõkönyvét olvasta fel. Az elnök számolt be a pénzügyi helyzetrõl és jelentette, hogy a május 31-én tartandó közgyûlésre az összes hivatalos papírok idõben a „Dirección de Justicia" birtokában lesznek. Zöldi Márton írásban osztotta szét tagok között az elmúlt évben a székházban végrehajtott karbantartási és újítási munkákat, melyek az egyesületet tekintélyes financiális erõfeszítésre késztették. Többek hozzászólása és kisebb ügyek tárgyalása után, zárás elõtt Pataky László a Református Egyház fõgondnoka kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Nt. Sütõ Gyuláról, akinek emlékére egy perces néma felállással áldoztak a megjelentek.

Itt és most...

• Múlt vasárnap voksoltunk, s máris választásra készülünk, kényszerülünk. Második forduló is lesz, a történelemben, itt, most elõször.

• Elsõ a Palindrom lett, a szavazatok egynegyedét takarította be. Sarkában a Cingár, csaknem annyit kapott õ is. Harmadik a Murfi (Mûveltéknél: Mörfi). Az utolsó két hét alatt népszerûsége nagyot ugrott; már-már úgy látszott õ is indulhat a második fordulóban. De aztán mégsem. A szavazatok majdnem egyötödét kapta. Lilita a negyedik, tizenöt százalékkal. Kampányköltségei szavazatonként csak kb. öt dollárcentet tettek ki. S errõl belég is van. Ötödik a Dolfi.

• Palindromék lelombozott hangulatban ünnepeltek. Nem ehhez vannak szokva. Az ünnepségen – boldog órák szép emlékeképpen, a riporterek és újságírók kaján örömére – megjelent a 90-es évek egy-két szépasszonya is.

Palindrom szûkebb stábjának három korifeusát még aznap este lapátra tette. Kijelentette régi csapatából senki sem szerepel majd új kormányában, s Murfi irányába kacsintott.

• Cingár messzi patagóniai otthonában szerényen ünnepelt, s rögtön kezdte erõltetni, hogy a teljes elnöki hatalmat tényleg õ fogja gyakorolni.

• Murfi és Lilita máris a törvényhozási választásokra készülõdnek. A most kapott voksok arányában jelentõs képviselõi blokkra számíthat mindkettõ, véleményük a kongresszusban megkerülhetetlen lesz. A következõ hetekben szüntelenül hallatják majd elveiket és érveiket — állásfoglalásokra akarják kényszeríteni a jelölteket.

Lilíta megmondta, habár õ maga a Cingárra szavaz, azt komoly fenntartásokkal teszi. De elsõdleges célja az abszolút Rossz elkerülése. Murfi kijelentette: nem gazdája szavazói akaratának. Gyakorolják azok azt szabadon, függetlenül, felelõsségük teljes tudatában. De nem kétséges, Murfi retteg attól, hogy a Palindrom beárnyékolja. Pártjának függetlenségét, identitását megõrizni számára létkérdés. Ha ez nem sikerülne, ha õket is ledarálják mint a Kacsingató Malac levitézlett vitézeit, ha õk is felcsapnak megélhetési politikusnak, akkor az elvi és erkölcsi alapokon politizáló liberális gondolat ismét komoly vereséget szenved.

• Dolfi eldugta magát. Vidéki otthonában várja az ajánlatokat.

Elõfizetését befizetheti – rendezheti...

Szinovszky Dezsõt felhívja telefonon (4743-7262), aki házhoz megy, szívesen felveszi az elõzetést és nyugtát is ad. Zumpf Gusztávnál, a hivatalos órák alatt a Hungáriában szintén lehet fizetni – és végül a BostonBank bármely fiókjánál (sucursal és/vagy centrumában) az Adrián Czanyo névre szóló 924/01000650/45 számú „Caja de Ahorro" számlára az egész ország területén (ahol van BostonBank fiók) befizetheti. Ha Internetkapcsolással óhajt fizetni a fenti, azt bármely Bankból megteheti, átutalással, szintén a fenti szám segítségével.

Külföldi elõfizetõinket kérjük, semmi esetre se küldjenek pénzt, vagy csekket postán, Brasilban Fenyvesi Ági intézi ügyeinket, máshonnan érdeklõdjenek e-mailen az elõfizetés módjáról.

Köszönettel: a Szerkesztõség.

Széljegyzetek

Két választás között vagyunk. Az elsõt túléltük és a következõbe se halunk bele. Mert teljesen mindegy ki jön be, a helyzeten nem sokat változtat. Jobb lesz? Rosszabb? Szerintem se olyan rossz, se pedig olyan jó nem lehet, hogy el ne tudjuk viselni. Ez így van, volt és lesz. Délamerikában vagyunk.. ezt kell mindig szem elõtt tartani – így nem érhet meglepetés soha.

Domi bevetésben megsérült fülét sértette – az erõsen esélyes elnök-kandidáns választási kampányában elhangzott egyik beszédének elég hülyén hangzott kitétele – „marcianos y paracaidistas húngaros" (marslakók és magyar ejtõernyõsök) – olvastuk a hungargenews hírlevélben. Megértjük a veterán katona dobhártya-érzékenységét, de kár volt reagálni, mert ilyen módon csak nagyobb port keverünk fel, mint a lukból kifújt szél vert fel.

Európa Központot alakít a Fidesz. Martonyi volt külügyminiszter ismertetésében az átalakulóban lévõ párt ideológiáját gyúrják, masszírozzák, sok értelmes és meggondolásra késztetõ ötletekkel. De gondolom az EU-ba való belépésünk elõestéjén a kezdeményezésben és fõleg annak címében van egy kis túlzás – EU Központot Budapesten alakítani. Mennyire igaza van a Kanadai Magyarságban február 22-én megjelent < „Jobboldal", - magyar módra > megjelent cikknek. A Hungária könyvtárából lekérhetõ.

Ha már itt tartunk az EU és globalizáció ellenzõk nagy tábora és erõteljesen fokozódó mûködése ellenére is meg kell értenünk, minden pro és kontra teljesen haszontalan. Történelmi és fejlõdési, hogy ne mondjam természeti - törvények ellen nem lehet zongorázni. Senki nem tudja megmondani ma, hogy az ötvenkötetnyi (sokak szerint még ridikulizált), EU sablonszabályzatok között mi a jó és mi a rossz. Nem mára és nem is holnapra készülnek ezek a tervek. Fõcikkünk erre szeretne választ, magyarázatot adni.

Macri lányt rabolt el, másfél millió dolláros biztos pénz reményében az erre specializált banda. A 19 éves feltûnõen csinos, Florencia, film-mûvészetet, cirkusz és akrobáciát tanul a „Fundación Universidad del Cine" San Telmoban. A család tíz éve már átélt egy emberrablást 1991-ben, amikor Mauriciot, Florencia féltestvérét tartották két hétig fogságban. Hatmillió Dollárért engedték szabadon. Emlékszünk az USA újságkirály, „Hearst girl story" meglepõ változataira, megismétlõdhet itt is? Totális bizonytalanság…

Árvíz Santa Fében. A természet reagál az ember környezetvédelmi nemtörõdömségére. A társadalom siet és segít, szünet nélkül mennek az élelem, ruha és egyéb közszükségleti cikkek, házak omlanak össze, életeket sodor el víz. És közben rabolnak is. Bromfield, Louis "Árvíz Indiában" címû könyve alapján 1955-ben forgatott azonos címû, nagysikerû katasztrófafilm (Jean Negulesco) jelenetei játszódnak le elõttünk élõben és valóságnak. Az emberi szolidaritás párosulva a gyalázattal…

Bush terepszínben és acélsisakkal jelentette be: vége a háborúnak. Nem tudom kit akart impresszionálni, biztos okos tanácsadói vették rá erre a bohóckodásra. Most jön a „Bush doktrína" bejelentése, vajon milyen jelmezben jelenti be mindenhatóságát?

INTÉZMÉNYEINK

ARGENTÍNA. Telefon elõhívószámok: Argentína: 54; Nagy Buenos Aires: 11; Rosario: 341; San Carlos de Bariloche: 2944.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE. Embajada de la República de Hungría. Cnel. Díaz 1874 (1425) Buenos Aires. Nagykövet: Szõnyi Ferenc. Követségi tanácsos: Galambos Sándor. Gazdasági és kereskedelmi tanácsos: Dr. Király János. Konzul: Simó Mária. Konzuli fogadóórák: kedd és csütörtök 10:00-13:00. Tel:4822-0767 / 4826-4132. Fax: 4805-3918. email: hungría@escape.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Calle Pangue 12465, Nahuel Malal, (8401) San Carlos de Bariloche. C. C. 1233 (8400) San Carlos de Bariloche. Tiszteletbeli konzul: Halbritter Ferenc. Tel/Fax: 46-1374. Movil: 1560-8724. email: halbri@bariloche.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Santiago 1266 (2002) Rosari o. Tiszteletbeli konzul: Ádám Rózsa. Tel: 421-4988. Fax: 439-3351 Email: rosadam@arnet.com.ar

ARGENTIN-MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Cámara Argentino-Húngara de Comercio e Industria. Elnök: Kalpakián Ervin. Av. R. S. Sáenz Peña 720 p. 9."E". (1035) Buenos Aires. Tel/Fax: 4326-5107. email: camcohu@uol.com.ar

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE. Federación de Entidades Húngaras de la Argentína. Ramón Freire 1739 (1426) Buenos Aires. Elnök: Takács István, üv. alelnök Valentin Ferenc, Tel: 4796-0176

MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. Federación Mundial de los Húngaros. A Latin-amerikai Régió védnöke: Dr. Orbán László. Arroyo 897. p. 26. (1007) Buenos Aires. Tel/Fax: 4327-0726.

HUNGÁRIA. Asociación Húngara en la Argentína. Pasaje Juncal 4250 (1636) Olivos. Elnök: Zöldi Márton. Hivatalos órák: keddtõl péntekig 19:30-22:30, szombat 18:00-22:30, vasárnap 12:30-17:00. Tel: 4799-8437 / 4711-0144.

ZRÍNYI IFJÚSÁGI KÖR. Círculo Juvenil Zrínyi. Monteverde 4241. (1636) Olivos. Elnök: ifj. Zaha Sándor Tel: 4794-4986. Igazgató: Fóthy Zsuzsi Tel.: 4791-3386.

MAGYAR SEGÉLYEGYLET - SZENT ISTVÁN ÖREGOTTHON. Asociación Húngara de Beneficencia-Hogar de Ancianos "San Esteban". Pacífico Rodriguez 6258. (1653) Villa Ballester, Chilavert. Tel: 4729-8092. Elnök: Molnár László. Félfogadás telefon-megbeszélés szerint.

VALENTIN ALSINAI MAGYAR DALKÖR. Coro Húngaro de Valentin Alsina. Av. Gral. Viamonte 2635. (1822) Valentin Alsina. Elnök: Szénási Pál Tel: 4244-1674. Hivatalos órák: minden pénteken 21 óra.

WILDEI MAGYAR EGYESÜLET. Sociedad Húngara de Wilde. Victor Hugo 58. (1875) Wilde. Elnök: Heckmann Dezsõ Tel: 4252-0390. Hivatalos órák minden pénteken: 21 óra.

SZENT ISTVÁN KÖR. Círculo de San Esteban. Moreno 1666. (1636) Olivos. Prov. Bs. As. Elnök: Dra. Terek Zsófia. Tel.:4783-6462.

SZENT LÁSZLÓ ISKOLA. Colegio San Ladislao. Moreno 1666 (1636) Olivos. Tel.: 4799-5044 / 6141. Igazgató: Arq. Redl Erzsébet.

MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE (Argentínai Fõcsoport). Comunidad de Camaradería de los ex-Combatientes Húngaros en la Argentína. Martin Coronado 722. (1641) Acassuso. Fõcsoportvezetõ: vitéz Ferenczy Lóránd. Tel: 4743-3879. Összejövetel: minden hónap 3. szombatján 17 órakor a Szent István Körben.

VITÉZI REND ARGENTÍNAI CSOPORT. Orden de los Caballeros "Vitéz". Argentínai székkapitány: vitéz Vattay Miklós, Nuestra Sra. Luján 1001 (1648) Troncos del Talar. Tel: 4715-2351.

ARGENTÍNAI MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK EGYESÜLETE. Asociación de Ingenieros y Arqitectos de Origen Húngaro. Ignacio Warnes 1378. (1602) Florida. Elnök: Arq. Balogh-Kovács Antal. Tel: 4795-8223.

ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE. "MINDSZEN-TYNUM". Asociación de los Húngaros Católicos en la Argentína. Aráoz 1857. (1414) Buenos Aires. Tel: 6741-1975 / 1976. email: mindszentynum@hotmail.com Hivatalos órák: kedden és pénteken 16:00-19:00. Elnök: Honfi János. Tel: 4 864-7570. Üv. alelnök: Fóthy István. Tel: 4797-2230. email: fothy_esteban@hotmail.com

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ. Iglesia Reformada Húngara. Ramón Freire 1739. (1426) Buenos Aires. Tel: 4551-4903. Lelkész: Fõgondnok: Pataky László.

"KRISZTUS KERESZTJE" MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET. Iglesia Evangélica Húngara "Cruz de Cristo". Amenabar 1767. (1426) Buenos. Aires. Fõgondnok: Hefty Katalin. Lelkiszolgálat: Nt. Demes András. Hiv. órák: minden szerdán 16:00-19:00.

EMESE KULTÚR-ÉS CSERKÉSZFENNTARTÓ EGYESÜLET. Asociación Cultural Emese. R. Freire 1739, (1426) Buenos Aires. Elnök: ifj. Zombory István Tel: 4742-6168. Cserkészház: Monteverde 4251. (1636) Olivos. Argentínai Cserkészkörzet parancsnok: Lomniczy Mátyás. Brazíliai körzetparancsnok: Tóth Eszter.

BARILOCHEI MAGYAR KÖR. Círculo Húngaro de Bariloche. Beschtedt 136. (8400) San Carlos de Bariloche. Elnök: Mónica Retezár C. C. 538. (8400) San Carlos de Bariloche. email: susie@bariloche.com.ar

PARAGUAY. Telefon elõhívószámok: Paraguay: 595 Asunción: 21

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Estados Unidos 780 Asunción del Paragay. Tiszteletbeli konzul: Thömböly Dénes.

URUGUAY. Telefon elõhívószámok: Uruguay: 598 Montevideo: 2

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Av. Luis Alberto de Herrera 1082 (1130) Montevideo. Tiszteletbeli konzul: Ing. Juan José Martony Schmidt. Tel: 622-0696 email: cue@adinet.com.uy

Copyright © Délamerikai Magyar Hírlap 2003