Pilinszky János: A várakozás szentsége

Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valóban mindennél távolabb áll tõle. Valódi várakozás. Pontosan úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart. Új Ember

Magyar politikai élet

Felavatták az Andrássy egyetemet; Nem lesz kárpótlás Csernobilért? az MSZP, az SZDSZ és az MDF elégedett, a Fidesz még nem döntött; országjárásba kezd a Magyar Vidék és Polgári Párt; az EU hátrányairól tájékoztatnak.

Csehák Judit ugyanazt teszi amit 1986 tavaszán, amikor miniszterelnök-helyettes és az állampárt központi bizottságának tagja volt: nem tájékoztatja a közvéleményt a Csernobilban történt atomerõmû-katasztrófa következményeirõl - fogalmaztak a Fidelitas parlamenti képviselõi az egészségügyi minisztérium épülete elõtt tartott sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter és Nyitrai Zsolt elmondták: egyeztetni kívántak az egészségügyi miniszterrel az általuk benyújtott parlamenti határozati javaslatról, Csehák Judit azonban nem fogadta õket csak egy levelet írt arról, hogy további információkkal nem tud szolgálni az ügyben. A határozati javaslat értelmében a magyar állam elismerné felelõsségét azzal kapcsolatban, hogy nem tájékoztatta az állampolgárokat az atomreaktorban bekövetkezett katasztrófáról és annak egészségkárosító hatásáról. A tervezet szerint az Országgyûlés felkérné a kormányt arra, hogy mérje fel: kik tartoznak a katasztrófa károsultjai közé és hogyan lehet õket kárpótolni. A Fidelitas politikusai 18 olyan kamionsofõrrõl tudnak, akik a csernobili erõmûbaleset idején abba a térségbe utaztak munkájuk során és az akkori állami vezetõk nem tájékoztatták õket a veszélyrõl. Nyitrai Zsolt, a Fidelitas alelnöke arról tájékoztatott: a jövõ héten egyeztetést kezdeményeznek Lendvai Ildikóval és Kuncze Gáborral, a kormánypártok frakcióvezetõivel, mert a probléma megoldása a napi politika és a frakciók felett álló ügy, amelyet a parlamenti pártoknak közösen kell orvosolni.

Csehák Judit elmondta, a Fidelitas képviselõit tájékoztatta arról, hogy a csernobili katasztrófa kapcsán az egészségügyi minisztériumban nem állnak rendelkezésre adatok. Ezek ugyanis a korábbi Köjálhoz, a mai ÁNTSZ sugárbiológiai intézetéhez kerültek. Hozzátette: a Magyar Tudományos Akadémia tavaly a katasztrófa 15. évfordulója alkalmából tudományos ülést rendezett, amelyen megállapították, hogy a hazai lakosság egészségében a reaktor robbanása keltett többletdózis nem okozott károsodást.

EU népszavazás

Az MSZP, az SZDSZ és az MDF számára elfogadható az európai uniós ügydöntõ népszavazás dátumaként 2003. április 12-e, a Fidesz az Országgyûlés integrációs nagybizottságának hétfõi tanácskozásán közli álláspontját az ügyben. Medgyessy Péter április 12-ét javasolta az EU-csatlakozásról szóló népszavazás idõpontjának. A tervek szerint a referendum idõpontjának kérdését az integrációs nagybizottság hétfõi ülésén vitatják meg. A kormányszóvivõ reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapodniuk a parlamenti pártoknak ebben a kérdésben. A Magyar Szocialista Párt számára teljes mértékben elfogadható a népszavazás április 12-i idõpontja - nyilatkozta Vastagh Pál, az MSZP-frakció közjogi munkacsoportjának vezetõje, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke. Kifejtette, hogy az idõpont két követelménynek is megfelel: egyrészt megismerhetõ lesz a csatlakozási szerzõdés szövege, másrészt a népszavazási idõpont megelõzi a csatlakozási szerzõdés aláírását. A Fidesz sajtóosztályán azt közölték, hogy a párt a parlament integrációs nagybizottságának hétfõi ülésén fejti ki álláspontját a kérdésben. Az MDF támogatja, hogy április 12-én vagy 13-án legyen az ügydöntõ népszavazás az európai uniós csatlakozásról. Dávid Ibolya a frakció pénteki sajtótájékoztatóján, hangsúlyozta, hogy a demokrata fórumnak következetes az álláspontja: a népszavazást akkor kell kiírni, amikor a szerzõdés szövege véglegessé válik. Az MDF elnöke szerint a szerzõdés szövege valójában akkor válik véglegessé, amikor az Európai Parlament a maga eljárási rendjében támogatását adja a csatlakozási szerzõdéshez. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke közölte: pártja számára elfogadható, hogy jövõ április 12-én legyen a népszavazás az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról. A szabad demokrata pártelnök szerint addigra a csatlakozási megállapodás minden eleme ismert lesz.

Országjárásba kezd a Polgári Párt

A Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP) vezetõsége kétnapos programegyeztetõ ülést tart Miskolctapolcán; a tanácskozás szünetében tartott pénteki tájékoztatón Bánk Attila elnök elmondta: a vidék felemelkedésére koncentrálnak, alapvetõen polgári értékeket vallanak, középen állnak, de nyitottak a jobb- és baloldalról érkezõ kezdeményezések iránt is. Utalt arra: az augusztus végén bejegyzett pártnak 75 napja maradt az önkormányzati választásokra való felkészülésre, ennek fényében 10 megyében megfogalmazása szerint tisztes - 0.5 és 3 százalék - közötti eredményt értek el. Az európai uniós csatlakozás kapcsán úgy vélte: a vidéki embereket, a mezõgazdaságból élõket "lórúgásszerûen" fogja érni másfél év múlva a közösségi szabályokhoz való igazodás. Hangsúlyozta, hogy teljes körû helyzetfeltárásra, olyan programok mielõbbi beindítására van szükség akár uniós segítséggel, amelyek révén az egyenetlenségek a minimumra csökkenthetõk. Ennek elõsegítésére az MVPP vezetõi, szakértõi országos körúton ismertetik a következõ hónapokban a párt által kidolgozott terveket, felvilágosítást adva a csatlakozással várható buktatókról.

Az EU hátrányairól tájékoztatnak

A négy parlamenti párt európai uniós csatlakozást népszerûsítõ országos road-showja csak az integráció elõnyeit ismerteti, a negatívumokról hallgatnak a politikusok. A témáról a Magyar Földvédõ Mozgalom és a Honfoglalás 2000 Egyesület aktivistái beszéltek közösen rendezett országos demonstráció-sorozatuk elsõ állomásán, Sárospatakon. A szimpatizánsok kifejtették: országos akciójukkal arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a magyar társadalom csak vesztese lehet az uniós csatlakozásnak, valamint tiltakoznak a magyar föld várható elkótyavetyélése ellen is. Szerintük míg a parlamenti pártok az integráció elõnyeirõl, elodázhatatlan nemzeti esélyrõl szónokolnak az országos turné állomásain, elfelejtik közölni a várhatóan több éven át tartó, folyamatosan várható áremelkedéseket, amelyeket a bérek növekedése nem tud majd követni. A két szervezet szószólói hangsúlyozták, hogy nem általában az uniós csatlakozás ellen lépnek fel, hanem arra akarnak rámutatni, hogy Magyarország még nem érett, nem készült fel eléggé az integrációra. Állításaik szerint a 2004-et követõ évek a kisembereknek - fõként a gazdálkodóknak - fognak olyan traumát okozni, mint amilyet a piacgazdaságra történõ, rendszerváltás utáni átállás során megéltek. A sárospataki demonstrálók soraiban ott volt az 1956-ban halálra ítélt Wittner Mária is.

Felavatták az Andrássy egyetemet

Az európai integrációs folyamatban egyre több olyan magasan képzett szakértõre van szükség, akik a politológia, a jog, a közgazdaságtudomány, az európai történelem birtokában az eddigiekhez képest még jobban tudják szolgálni az EU keretében megvalósuló integrációt – jelentette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök, miután megbeszélést folytatott Johannes Rau német államfõvel. A német politikus az Andrássy Gyula német nyelvû egyetem ünnepélyes megnyitójára érkezett Budapestre. A magyar és a német elnök egyaránt fontosnak nevezte, hogy az egyetem több ország közremûködésével jöhetett létre. Johannes Rau szerint Németország, Ausztria és Svájc számára nagyon fontos, hogy a második világháború óta német nyelvterületen kívül ez az elsõ német nyelvû egyetem, amely megkezdi mûködését. Mádl Ferenc kiemelte: a politikai és gazdasági támogatás mellett, melyet ezek az országok nyújtanak, nagyon fontos az a szellemi együttmûködés, melyet magyar és külföldi professzorok és diákok fognak megvalósítani. A megbeszélésen a két államfõ érintette a nemzetközi kapcsolatok több aktuális kérdését, így a NATO és az EU bõvítését is. Mádl Ferenc kiemelte, hogy az uniós csatlakozás hazai támogatása egyike a legmagasabbaknak Európában. Johannes Rau a német-magyar kapcsolatokat illetõen úgy vélekedett, hogy azok rendkívül intenzívek és "magától értetõdõek". A német államfõ találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel, valamint Heinek Ottóval, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökével is. MNO-összefoglaló

Fordított exodus Latin-Amerikából

Svábhegyi villájában fogadott a Buenos Airesbõl hazatelepült Emõdy Csaba. Az épület irodának is szolgál. „Chilébe magyar bort exportálunk, s visszafelé hozunk chilei bort Magyarországra. Feleségemnek régiségboltja van a Marriott szállóban, de autók lízingjével is foglalkozunk" – említi. Egyébként a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, s a MIÉP jelöltjeként indult Szentendrén a polgármesteri vetélkedésben. (265 szavazatot (2.87%) kapott. Szerk.).

Élete elsõ kettõ és mostani utolsó öt évét töltötte Magyarországon. „Minden magyarnak haza kéne jönnie, fogy a magyar, ezért vissza kellene vásárolnunk a Kárpát-medencét" – állítja. A beilleszkedés könnyen sikerült régi-új hazájában, hiszen „a latin ember mindenütt jól érzi magát. Könnyen szerez barátokat, egybõl mindenkit letegez, nincs gondja sehol az akklimatizálódással, különösen nem a szülõhazájában, amelynek nyelvét nem feledte el.

Emõdy a világszövetségben kezdeményezi a magyarság újraszámlálását. Saját becslései szerint tizenhétmillió-kétszázezer honfitársunk él a Földön. Magyar nemzeti kártyát adatna, amivel a nagyvilágban mûködõ, így például torontói magyar vendéglõben is kedvezményhez lehetne jutni.

Ha valaki ennyire jól érzi magát mindkét földrészen, és üzleti ügyei sem kötik egy adott országhoz, szinte csak a napi politika befolyásolja, hogy éppen hol él. „Nincs akadálya annak, hogy itthon élvezze magyarságát az, aki annak érzi magát. Argentína gazdasága mélyponton van, itthon viszont egyre jobban lehet élni. Már-már tarthatatlan volt, hogy délután hat óra után nem mertünk megállni a piros lámpánál sem, annyira féltünk a bûnözõktõl."

*

Egy másik hazatérõ, Krisztina, a fiatal közgazdász, aki Venezuelát hagyta maga mögött. Egyik megfontolás esetében is az ottani, romló közbiztonság volt. „Már szilveszteri bulit sem lehetett tartani, mert utána nem lehetett volna hazajutni még saját gépkocsival sem az utcai rablások miatt." 1998-ban látogatott haza pár hétre, és úgy gondolta, „itt tudna akár élni is". – Közgazdászdiplomám mindenütt hasznosítható a világon, itt is gyorsan találtam munkát. Jó döntés volt, hogy eljöttem: kinti cégem felszámolta caracasi irodáját, sok multinacionális vállalat inkább választotta a polgárháborús Kolumbiát, mint Venezuelát.

Krisztinával a Westendben beszélgetünk munka után. Története a fiatalos mobilitással áll összefüggésben. Venezuelában a populista Chávez elnök került hatalomra, a fejlemények sok caracasi magyart a Rákosi-korszakra emlékeztettek. Márpedig nem azért távozott a családja az ötvenes években a Rákosi-rendszer elõl menekülve Dél-Amerikába, hogy most újra átélje ugyanazt Venezuelában – mondja Krisztina.

– Nem Magyarország jutott eszünkbe elõször, amikor elhatároztuk, hogy elmegyünk Venezuelából. Ám az Egyesült Államokban zöldkártyát kellett volna elõször szerezni, a magyar állampolgárságunk pedig még megvolt, illetve egy ideje újra megkaptuk a magyar útlevelet.

Venezuelában a kaotikus állapotok az ottani magyar közösséget is szétzilálták. Korábban Krisztina édesanyja vezette a caracasi magyar óvodát, ami annyira népszerû volt, hogy olykor indián gyerekek is beálltak énekelni a magyar himnuszt. Ma nem mernek kimenni az emberek az utcára. – Az elsõ idõkben még Budapesten is szorosan magamhoz szorítottam a táskámat az utcán, de aztán rájöttem, hogy itt nem kell annyira tartani a bûnözéstõl.

– A fordított exodust a félelem okozza – ért egyet Krisztina véleményével egy most is Venezuelában élõ, de gyakran hazalátogató magyar férfi. „A félelem attól, hogy újra egy totalitárius rendszer alatt kell majd élnünk. A magyar emigránsnak ez pedig »déja vu«. Köszöni szépen. Ebbõl neki elege volt." Mint említi, a demokratikusan megválasztott Chávez elnök hetenkénti ötórás populista beszédeiben gyûlöletet szít a középosztály és a gazdagok ellen a „bolivári forradalma" nevében.

- Nem sok segítséget kaptunk a venezuelaiaktól az ott töltött évtizedek alatt, de nem is akadályozták, hogy a tehetséges és szorgalmas emberek karriert csináljanak és vagyont szerezzenek. Ugyanis a venezuelaiak nem tudnak nemet mondani, fût-fát megígérnek, de nyomban el is felejtik. Vendégszeretõk és megbízhatatlanok – mondja egy másik beszélgetõtársam is, aki szintén akkor határozta el a hazaköltözést, amikor Venezuelában a latinos rendetlenség teljes anarchiává fajult Chávez elnökségével. „Itthon nyugalmasabban lehet élni és kiélvezni azt, amit Amerikában összegyûjtöttünk." A kinti jól felszerelt magánklinikák után elõször ugyan sokkoló egy pesti kórház – jegyzi meg sajátos kritikaként. Ám Budapestet pár hónap után már újra otthonodnak érzed, míg Caracas fél évszázad után is kicsit idegen maradt.

NSZ Gergely G. András

«El libro es un homenaje a mi abuelo»

Conversación con Federico Andaházi

El secreto de los flamencos es la última novela de Federico Andaházi, el reconocido escritor de origen húngaro que cobrara popularidad con El anatomista, ganadora del premio Fortabat. El autor nos cuenta algunos detalles de los motivos que lo llevaron a escribir el libro.

«Principalmente pensé el libro como un homenaje a mi abuelo. Él había sido un político que militaba en la social democracia, llegando a ser senador y embajador en Turquía. Pero además de su fuerte compromiso político, él era un pintor posimpresionista bastante reconocido en Hungría. «

A través de las palabras de Federico Andaházi se va delineando la figura de su abuelo, Béla Andaházy-Kasnya como un aristócrata culto y refinado pero con una profunda preocupación por la sociedad. Su fuerte compromiso político corría junto a un espíritu creativo amante de la pintura y la música. Cuenta Federico que su abuelo «llegó a compartir su atelier en París con Picasso e Isadora Duncan».

La familia Andaházi llegó a la Argentina a comienzos de la década del cincuenta. Durante un tiempo vivieron en Unquillo, Córdoba y es ahí donde Federico recolecta las sensaciones, los recuerdos y los olores que perfilaron El secreto de los flamencos. «Todavía creo sentir el olor de las pinturas y solventes del atelier de mi abuelo en Unquillo».

«Respiró hondo, llenándose los pulmones con aquel aroma hecho de la mezcla de la almáciga, del pino y las nueces para preparar los aceites y resinas. Entonces su tristeza se disolvió en los efluvios de aquella mezcla de perfumes hasta desvanecerse» (Cap. 1, Rojo Bermellón)

Él también se confiesa amante de la pintura, admitiendo una vocación frustrada; y así juntado anoranzas y como tributo a esa persona tan admirada que fuera su abuelo, Federico Andaházi realiza su catarsis no escribiendo su nueva novela, sino -difícil imaginarlo- pintándola.

Cada uno de los capítulos del libro remite a un color, Amarillo de Nápoles, Azul de ultramar; no pudiendo faltar entre ellos el «Verde de Hungría».

- Y, zcómo se pinta un libro?

- Es preciso hacer una extra-polación para unir el género policial con una novela ambien-tada en el siglo XV, recreando la Europa de esa época. Parto de un hecho documentado históricamente, sobre la «guerra» entre dos escuelas pictóricas, la de los florentinos y la de los flamencos en la búsqueda de un secreto.

Los pintores florentinos dominaban el secreto matemático de la perspectiva, mientras que los flamencos el misterio alquímico de los pigmentos. La búsqueda de la conjunción de ambas artes que darían lugar al pintor perfecto, desencadena una serie de hechos trágicos con los que el autor invita al lector a sumergirse en una verdadera vorágine de colores e intriga.

Andaházi reconoce que en cierto modo su destino artístico parece haber estado signado por una serie de frustraciones y temores, pero que en realidad no son más que producto de la humildad. Sus comienzos mismos en la literatura lo evidencian.

- En una entrevista usted dijo que cuando Osvaldo Soriano leyó unos cuentos suyos no pudo volver a escribir por mucho tiempo, zpor qué?

- Quedé tan impresionado porque semejante escritor reconociera algo de valor literario en mis escritos que no pude volver a escribir en los cinco anos sigui-entes. Pero lo que realmente le debo a Soriano es que aprendí a desacralizar la literatura.

El padre de Federico, psicoanalista y también escritor (publicó varios libros de poesía) también tuvo su bienintencionado aporte al abrir los ojos de Federico hacia el amor por la literatura, pero provocando en su espíritu dudas y temores. Superada esta etapa, así como la herencia pictórica, Federico Andaházi dio acabadas muestras de su nivel literario. Partiendo de El anatomista hasta El secreto de los flamencos, ofrece a sus lectores obras que evidencian un arduo trabajo de investigación, que se traduce en un delicado y preciso manejo del lenguaje, descripciones minuciosas pero efectivas y una serie de misteriosos y ambiguos personajes hábilmente esbozados.

?Y la próxima novela?

Si El secreto de los flamencos es la carta de colores, tal vez la última capa de pintura sea un tributo final a ese aristócrata, pintor posimpresionista, político y defensor de los derechos humanos, Béla Andaházy-Kas-nya, su abuelo. Tal vez una biografía, que promete ser tan interesante como sus obras anteriores.

Makkos Erzsi

Irodalmi est a Nagykövetségen

Szõnyi Ferenc – írja magáról – hosszúra nyúlt kamaszkora során volt rakodómunkás, bölcsészhallgató, amatõr aktakukac, és hivatásos tenorista, hangversenyrendezõ, kiadói lektor, mûfordító, diplomata. Aki számára intenzíven élni sokáig nyersen tolakvó létparancs volt, a költészet pedig... a szellemnek nevezett valami idõszakosan megújított túlélési programja, a nem kért, de marasztalt létezés fanyar tanúságtétele, harsány Jelen! kiáltás a név sorolvasáskor, eszelõs élethalálharc a konokul múló idõvel, játék a formán belüli megfogalmazhatósággal, halálra rémült bennszülött, aki elfutó hangon hozza a hírt a lélek bozóttüzeirõl — mit tudom én. Zsebsziszifuszi küzdelem az örök érvényhiánnyal.

Korai verseiben érezni lehetett, hogy váratlan föllobbanásra és váratlan elborulásra hajlamos hirtelen természete van — írja róla Lator László, aki Szõnyi Ferencet költõi személyisége kialakulásának meghatározó éveiben figyelhette. De az idõfolyamán – folytatja Lator László – gyönyörei, kétségbeesései egy tágabb világ formáit veszik magukra. A maga sorsának képein a mindenki sorsa, élete-halála, a kor közös élményei, képei is át-áttûnnek. Nemcsak a maga hite, kételye, reménysége. Versei mintha egy korszerû apokalipszis cserepei volnának. Több bennük az utalás, a homályos félmetafora, mint a közvetlen vallomás. Kis dalaiba kevesebb eszközzel nagyobb súlyt tud tenni, mer kopáron szakszerû, nyersen prózai lenni, nem érzi szükségét, hogy mindent kikerekítsen, hogy mindig kivágja a felsõ cét, kizengesse a hibátlan mértéket, hogy minden helyet kitöltsön valamivel, érzi, hogy hatásosabb ha üresen hagyja a helyet valaminek. Zaklatott, keserû, éppenséggel bizonytalanságában gazdagabb szellem sejlik verseiben.

* * *

Az alkotási folyamatban megvalósuló mû az alkotói személyiség teremtõ energiájának eredménye. Hasonlóképpen minden mûalkotás értelmezése szükségszerûen egyedi szellemi erõfeszítés révén érhetõ el. Az egyéni megközelítések lehetõségei korlátlanok. Mivel minden mûalkotás több jelentésû, számos érvényes megközelítése és értelmezése élhet egymás mellett. A mûvek „végérvényes" „kötelezõ", kimerítõ értelmezése elképzelhetetlen.

Befogadó, újrateremtõ tevékenysége közben az olvasó az alkotó tevékenységgel ellentétes irányú mozgást végez. A költõ leendõ mûve tudatában feltûnõ makrokozmoszától jut el az átalakítás réven a felszíni struktúra, a nyelvi jelrendszer mikrokozmoszáig, a nyelvi jelig, a szóig.

Az olvasó mindig a szóval, a mikrokozmosszal találkozik elõször. A szavak idõbeli egymásutánságában szervezõdõ szövegnek természetesen közölni kell valamilyen jelentést, azonban a költõ igazi üzenetét, mondanivalóját nem ez tartalmazza.

Az irodalmi mûalkotásokban a nyelvi jelrendszer csak eszköznyelv szerepét játssza, s az a funkciója hogy valamilyen módon önmagára mint jelre irányítsa az olvasó figyelmét, s arra kényszerítse, hogy a szokásos, egyezményes jelentés mellett észrevegye a szóösszefüggésen belül keletkezett újabb jelentéseket, jelképes értelmezéseket is. A szavak egymásutánságában elõbb-utóbb felbukkan egy domináns szó mely valamilyen minõség szerint szervezni kezdte a szöveg egyéb elemeit. Ez a domináns szó, jel erõteljesen önmagára tereli a figyelmet, s az olvasó (hallgató) számára mint szó => kép, jel => kép jelentkezik; megkezdi mozgását hogy az olvasó (hallgató) tudati képévé alakuljon.

Az olvasó (hallgató) tudatában az egymás utáni szavakból, egymás melletti elemekbõl szervezõdõ egyidejû, tagolt kép jelenik meg. S az olvasás (meghallgatás) menetében elõbb-utóbb jelentkeznie kell egy olyan domináns képnek, mely az egész vers szervezõ erejeként mûködik. Ez a domináns kép lesz az adott költemény modellje s egyben témája.

De ez a befogadás, újrateremtés sem nem egyszerû, sem nem azonnal megvalósítható, haladéktalanul és maradéktalanul teljesíthetõ tevékenység — még kevésbé elsõ hallásra. Az újságírót egyes szókapcsolatok többször is fejbe kólintották. Szürkeállományának felfogóképessége stagnált a szöveget csak másodpercek után tudta követni. A léc magasan volt.

De értéket érez a „Kötéltáncos szél"-ben, érdemesnek tartaná a versekkel még egyszer találkozni, foglalkozni. Talán valami Corvina-tábor féleség asztal-patkója körül ülve, egy bögre kávéval, kultúrmadzag nélkül, lazítva. Alá- és eléolvasva még egyszer meghallgatni a felolvasott versekbõl egy csokornyit, elemezni, vitázni, szelíden együttgondolkodni.

* * *

A felolvasást Szõni Zsófi énekszólói tagolták. Nemcsak gyönyörû szoprán hangjában és a kísérõ citera lágy pengésében gyönyörködhettünk, de a magyar népdal kedves költészete frissítõen ellenpontozta a „Kötéltáncos szél" szorongó hangulatát is. Tóth Endre

Szõnyi Ferenc: verse

Csak azt nem mondd
Csak azt ne mondd, hogy kész, elég.
S ne öltözz kõfehér ruhába.
Nem áll meg a malomkerék:
nyarak peregnek még utána.

A fájás, mint a füst, lebeg.
Te vagy paránya, kénye-kedve.
Hegedni képtelen sebek
barázdát írnak életedre.

És mégis, hogyha elhiszed,
s ha nem hinnéd is, akkor is még
(mi is?)... Reggelre felsziszeg
a szépség a szívedben ismét.

S napok meg évek és komoly
esték, mint hû párok, ha válnak.
Míg egy nap egy újonc mosoly
pihenjt vezényel a halálnak.

Mély kút a sorsunk: láss bele.
Milyen zavaros lett a víz ma.
Ne, ne! Ne fordulj másfele:
a világ terád is van bízva.

Milyen nyelvet is beszélünk?

A MAGYAR NYELV TITKAI (6)

A magánhangzók illeszkedésének jelensége (Negyedik rész)

Miután elõzõ cikkünkben megkíséreltük pontosítani a nyelvi szabályszerûség-rendhagyóság fogalmát, és a mélyhangrendû í magánhangzón keresztül bemutattunk néhány ’álrendhagyó’ példát, most olyan további, az illeszkedés szempontjából problematikus eseteket fogunk számba venni, melyek elsõ része az álrend-hagyó, második része a valódi rendhagyó esetek kategóriájába sorolható.

A magánhangzók illeszkedésének témakörében a legtöbb gondot – természetszerûleg - a vegyes hangrendû szavak okozzák. Az alapszabály értelmében a vegyes hangrendû – azaz az egy szótövön belül, sorrendtõl és mennyiségtõl függetlenül keverten elõforduló mély és magas magánhangzójú – szavak esetén ’mindig’ mély színezetû toldalékelemet ragasztunk a szótõhöz – amennyiben arra a szónak szüksége van, és amennyiben tud választani. Ez a ’mindig’ azonban csak egy ideális ’mindig’, ugyanis bármennyire is szeretnénk – egyébként teljes joggal – tökéletesen és szabatosan – azaz nyelvtanilag helyesen – beszélni anyanyelvünket, vannak olyan külsõ kényszerítõ körülmények, melyek adott esetben az ideálisnak tekintett szabálytól való eltérésre kényszerítenek bennünket. Nyelvünk ’mentségére’ legyen mondva, az illeszkedés esetén felbukkanó ingadozások szinte csak olyan szavak toldalékolásakor fordulnak elõ, melyek az elmúlt két évszázad során áramlottak be nyelvünkbe, s megtartván idegen ízüket, mind a mai napig idegen eredetû jövevényszavaknak számítanak. Vegyük például a francia eredetû [vegyes hangrendû] fotel szót (mely helyett bizony használhatnánk a karosszéket!). Statisztikailag bizonyított tény, hogy honpolgáraink jóval nagyobb százaléka mondja, hogy „Ebbe a fotelbe ülj!", mint a ’helyesnek’ tartott (és helyesebb) fotelba-változatot. A (hozzánk a németbõl érkezett) koncert (klasszikus zene esetén használhatnánk a hangversenyt!) szó esetén pedig nagyon ritka, hogy valaki a többes számban ne azt mondja, hogy „A nyári koncertek kiválóak voltak." a ’helyes’ ?koncertok-alak helyett. Ha még lehet ’fokozni’ az o – e vegyes konfigurációjú szavak problematikáját, akkor végezetül álljon itt a nagyon modern modern-szavunk (a hozzá jelentésben legközelebb álló korszerû melléknévvel nem mindig helyettesíthetõ), mely esetén egyenesen elképzelhetetlen a mély hangrendû toldalékolás, azaz azt mondjuk, hogy „Péter a moderneket nem szereti." [pl. festõkre utalva] a ’szabályszerû de helytelen’ (!) *modernokat-változat helyett.

Míg egyrészt az o – e vegyes konfigurációjú szavak nagy részét az illeszkedés szempontjából erõsen a rendhagyóság felé hajló-aknak tekinthetjük, másrészt – ismét ’mentségként’ szólva – megemlítjük, hogy ez a magánhangzó pár valójában nem is jellemzõ ’igazi’, azaz ó- vagy elõmagyar kori szavainkra.

Most néhány további – szintén idegen eredetû – jövevényszavunkon bemutatjuk, hogy a toldalékillesztés során valóban komolyan veendõ ingadozás jelentkezik számos olyan szavunkban, ahol a morfémahatáron elsõsorban e vagy i/í áll: októberben ~ októberban; balettezik ~ balettozik; parketten ~ parketton; objektívek ~ objektívak; stb. Ezen és hasonló felépítésû szavak esetén válasszuk bátran a mély hangrendû toldalékolást – még ha kicsit ’nehezünkre’ esik is -, ugyanis ezáltal egyrészt nem vétünk semmiféle nyelvtani szabály ellen, másrészt egyenesen védjük is a magyar hangtan egyik legalapvetõbb vonását, mely szerint vegyes hangrendû szavak esetén mély a toldalékolás.

Kezdetben, mikor a magyar nyelvet tanulók még kellõ szókincs hiányában nem tudják pontosan beazonosítani a szótöveket, gyakran összetévesztik a vegyes hangrendûség fogalmát az összetett szavakéval. Az összetett szavak a gyakorlatlan szem számára vegyes hangrendûeknek tûnhetnek minden olyan esetben, amikor alkotóelemeik külön-külön az ellentétes magánhangzó csoportba tartoznak – mint pl. a borosüveg [mély/magas] vagy a söröskorsó [magas/mély] összetett szavak esetén. Az összetett szó fogalma röviden annyit jelent, hogy olyan lexikai egységrõl van szó, melynek mindkét (vagy –három: pl. tej/szín/hab) tagja önállóan is ’értelmes’ szót alkot. Összetett szavak toldalékolásánál a szabály azt mondja ki, hogy az utolsó ’értelmes’ elem hangtani természetét kell figyelembe venni, azaz a borkedvelõk borosüvegbõl töltik ki kedvenc borukat [és nem *borosüvegból – ahogyan azt egy nyelvtanuló gondolhatja]. A söröskorsó nem okozhat problémát akkor sem, ha – helytelenül – vegyes hangrendûnek tekintik, hiszen az utolsó mély hangrendû elem – a ’-korsó’ – mindenképpen mély toldalékot vonz magához, tehát a sörkedvelõk nyugodtan hörpinthetnek egy nagyot söröskorsójukból.

Annyi kiegészítést azonban hozzá kell fûzni az összetett szavak kérdésköréhez, hogy nem csak a szabad morfémák – azaz az olyan szavak, melyekhez toldalékmentes alakjukban [= ’zérómorfémás’ alakjukban] is jelentést tudunk társítani [pl. a házban szó szabad morfémás tõre , a ’ház’-ra megy vissza, hiszen a ház szó elhangzásakor konkrét jelentésre tudunk asszociálni, ellentétben pl. az alul szóval, ahol a szótõben ún. ’kötött’ morféma – az ’al-’ – jelentkezik, melyhez – elszigetelt ejtéskor – semmiféle konkrét jelentést nem tudunk kapcsolni. Mindettõl függetlenül azonban az ’al-’-nak is van jelentése, csak éppen elvont, különben nem lenne különbség az alul és a hátul szó között.] Ez annyit jelent, hogy toldalékolás szempontjából pl. az igekötõs szavak is összetett szavaknak tekintendõk – annak ellenére, hogy az igekötõk kötött morfémák [ha nem azok, akkor az adott szintaktikai helyzetben határozószók]. Így tehát a ráér [mély/magas] igekötõs igét ’magasan’ ragozzuk: ráérEk, ráérÜnk, ráérTEK, ráérNEK – hiszen összetett szóként viselkedik, ahol nem vegyes hangrendûségrõl van szó, hanem több önálló szóértékû elem egymásutániságáról. Mindez számunkra, akik a magyart anyanyelvként beszéljük, teljesen egyértelmû, de ne felejtsük el, hogy a magyart idegen nyelvként tanulóknak egyáltalán nem, ezért nekik az illeszkedési alapszabályokon túl további finomabb szabályokra is szükségük van.

Záradékként ígértünk néhány példát ’igazi’ rendhagyóságra is. Ennek lehetne mára tekinteni a 3, tövében é-t tartalmazó szavunkat, melyek a héj, a cél és a derék. Ezeknek - lévén az é magas hangrendû magánhangzó - elvileg magas hangrendû toldalékelemeket kellene magukhoz venniük, azonban mivel az í-hez hasonlóan nyelvtörténetileg ezek is mély magánhangzók (voltak), ilyformán mind a mai napig mély hangrendû szavakként hagyományozódnak tovább. Ennek értelmében a baracknak héja van s nem *héje, a találat célba ér és nem *célbe, valamint a kertben gyomlálónak a dereka fáj a sok hajolgatástól, és nem a *dereke.

Mivel az illeszkedés a gyakorlatban a toldalékoláson keresztül realizálódik, s a toldalékrendszer ismerete nélkül értelmezhetetlen, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy – immár az illeszkedés témakörének búcsút mondva – következõ cikkeinkben felvázoljuk a magyar nyelvtan egy másik igen sarkalatos jellegzetességét, a rendkívül finoman tagolt toldalékrendszert. Jáki Ákos

A FELNÕTT KARÁCSONY

Mit akarsz? Hová sietsz? Talán
azt várod hogy a fal aminek nekirepülsz
mint gyermekjátékot rugója, visszadob
utadnak elejére ahelyett
hogy az Idõ fenéktelen
gödrébe suhintana?
Karácsony csenget a szörnyû télben.
Alig hallom csengését. Sárga
arcokat látok a hóverésben
s koldus kezeket reszkedni, ujjaikon
kékül a gyûrûk nyoma, s torkomat
fojtja az ünnepek kalácsa.
Nézd ezt a kort amelynek legnagyobb
s elérhetetlen éden-álma hogy
enni legyen kinek-kinek
elég! nézz a gonosz nyájra mely
naiv báránykora multán
nem vél többé magáról semmi jót.
Nem kell neki szalag és cseng.
A gyermek megnõtt s szép játékjait
elrúgta. Nézd, milyen üres ünnep ez!
A szív hideg és kemény mint a föld.
Tudjuk már hogy ölni s halni születtünk.
Nézd a bedugult idõt s hazug tereket:
a földet mely a sírok rothadását
s csontok põreségét takarja,
s az eget, a Mennyek csillagos
homlokzatát, a kivilágított
Potemkin-frontot, mely mögött
nincsen még levegõ sem...

Zöldi Victória és Alvarez Eric esküvõje

November 23-án esküdtek örök hûséget egymásnak Zöldi Viktória és Álvarez Eric a Loyolai Szent Ignác templomban. Buenos Aires egyik legrégibb temploma, alapjai még a koloniális idõkben épültek, a város történelmi központjának egyik ékessége. Hajója megtelt az ifjú pár és szüleik barátaival. A bensõséges, külsõségeiben is rendkívül körültekintéssel, megtartott elegáns szertartást egy kiváló kórus kísérte, a ceremónia után a fiatal pár a megjelentek jókívánságai mellett, a fotósok pergõtüzében vonult ki a templomból.

Eric Puerto Rico-i születésû. Közgazdászati tanulmányait Buenos Airesben végezte, itt dolgozik, vezetõ beosztásban, egy nagy nemzetközi gyógyszergyártó cégnél. Az esküvõre szülei és testvérei is Argentínába érkeztek.

Vicky jogász, egy nagy ügyvédi irodában dolgozik és a Hungária Egyesület jogtanácsosa. Édesapja, Zöldi Márton a Hungária elnöke.

Az eküvõi vacsorát az Alvear Palace Hotelhez méltó nívon 400 személyes fogadás és vacsora követte, amelyen a két család barátai a reggeli órákig ünnepelték Victóriát és Ericet.

Top tízek a világban

Várszegi Gábor a leggazdagabb magyar a legális gazdaságban, negyvenmilliárdra becsült vagyonával õ vezeti a százas hazai toplistát. A részleteket lapunk külön kiadványában olvashatják, ez az összeállításunk tízes csúcslistákat tartalmaz. Egymás mellé állítottuk több ország legmódosabbjainak névsorát, vagyonuk nagyságát minden esetben átszámítottuk forintra. Mit ér a pénz a világban - ha magyar? Hogy választottuk ki a leggazdagabb - vagy annak tartott - magyarokat? Miért nem szerepelnek az olajszõkítésbõl "megtollasodott" hazánkfiai és politikusok a listán? Milyen forrásokat használtunk fel az elõkészítés során? Ilyen és hasonló kérdéseket vetõdtek fel tegnap a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón. Kocsi Ilona, lapunk fõszerkesztõje elmondta, hogy alapelveink az elõkészítés elsõ perceitõl egyértelmûek voltak: kétes eredetû vagyonok után nem kutatunk, s ezért nem vesszük figyelembe a feketegazdaságból származó jövedelmeket sem. Nem vontunk be a körbe politikusokat sem, mert el szerettük volna kerülni, hogy a kiadvány bármilyen vonatkozásban is kapcsolatba kerüljön a politikával. Az anyaggyûjtés és -elõkészítés során nyilvános, bárki számára hozzáférhetõ adatokat használtunk fel. Sok információhoz jutottunk szakértõi beszélgetéseken is. A szócikkeket és vagyonra vonatkozó adatokat megpróbáltuk egyeztetni az érintettekkel is - sajnos ebben nem mindenki volt partner. A százas listáról több mint hatvanan tevékenyen segítették munkánkat, s azt, hogy pontos információk jelenjenek meg.

Váratlanul nagy együttmûködési készség nyilvánult meg a vidéken élõ nagyvállalkozók részérõl. Szakonyi Péter, lapunk fõmunkatársa 1985-ben - még a személyi jövedelemadó bevezetése elõtt - már készített egy összeállítást a gazdagokról. Akkor a budapesti II. kerület százötvenezer lakójából mindössze 150 adózott. A legtöbbet - egymillió forint feletti bevételt - egy neves zeneszerzõnk örököse vallotta be akkor. A Top 100 55 ezer példányban jelenik meg - mondta el Czövek Hajnalka lapigazgató. Lapunk egyéves elõfizetéssel rendelkezõ olvasói díjmentesen jutnak hozzá az exkluzív magazinhoz - akkor is, ha most fizetnek elõ a Magyar Hírlapra.

A kiadvány a vártnál néhány nappal elõbb jelent meg, s még a kapható az újságárusoknál 960 forintért.

100 siker, milliárdokban megírva

Magyarország (milliárd forint, [1 USA Dollár cca. 250 Forint] becsült vagyon):

1. Várszegi Gábor 40 (kereskedelem, sportbefektetés)

2. Széles Gábor, 57 éves 32 (kereskedelem, befektetések)

3. Demján Sándor, 59 éves 30 (cégtulajdonok, befektetések)

4. Leisztinger Tamás, 32 éves 30 (befektetések, szállodaipar)

5. Nagy Elek, 50 éves 25 (útépítés, építõipar) 6. Veres Tibor 25 (befektetések)

7. Bige László, 44 éves 20 (befektetések)

8. Tolnay Lajos, 54 éves 16,5 (alumíniumipar)

9. Csányi Sándor, 49 éves 15 (befektetések, részvény, borgazdaság)

10. Szeremley Huba 15 (külföldi befektetések, borgazdaság)

Amerikai Egyesült Államok (milliárd forint, becsült vagyon):

1. Bill Gates, 46 éves 13 000 (szoftver)

2. Warren Buffet, 71 éves 8 750 (befektetések)

3. Paul Allen, 49 éves 6 300 (szoftveripar)

4. Ellison Lawrence, 57 éves 5 875 (szoftveripar)

5. Jim Walton, 54 éves 5 200 (Walton-örökség)

6. John Walton, 56 éves 5 175 (Walton-örökség)

7. Alice Walton, 53 éves 5 125 (Walton-örökség)

8. Robson Walton, 58 éves 5 125 (Walton-örökség)

9. Helen Walton, 82 éves 5 100 (Walton-örökség)

10. Steve Ballmer, 45 éves 3 700 (szoftveripar)

Aki büszkén vállalja A gazdagság általában az üzleti életben elért siker mutatója, ezért dicsekedni, semmint titkolni való - felelte kérdésünkre Tamás István, aki tízmilliárdos becsült vagyonával a 17. legvagyonosabb magyar. Az International Business School fõigazgatója és fenntartója, a Dunaholding létrehozója úgy véli: ezt nyilván egyre többen fogják felismerni, így a harmadik kiadványban már aligha lesz olyan, aki tiltakozna a közlés ellen. A Top 100 tagjai között a legnagyobb foglalkoztatók és adófizetõk vannak, így a társadalom elismerésére tarthatnak számot - tette hozzá.

Tamás István azt is elképzelhetõnek tartja, hogy az adófizetõk top 100-as listáját is közzé lehetne tenni, ahogy az a múlt század elsõ felének Magyarországán dívott. Az oda bekerült legnagyobb virilisták, azaz az egyéni adófizetõk ugyanis egyértelmûen büszkék voltak arra, hogy adójukkal hozzájárultak az ország, illetve a társadalom fejlõdéséhez. Arra a kérdésre, hogy a most megjelent kiadványban szereplõk között hányan lennének ezen a virilista százas listán, Tamás István így felelt: a fele valószínûleg, õ biztosan.

„Rózsaszál"

E kép alá, nem a megszokott szöveget írom, kit és mit ábrázol a fotó, hanem arról a nem várt sikerrõl szeretnék röviden szólni, amit a Hungáriában kétszer bemutatott „Rózsaszál" címmel beharangozott zenés revünek is nevezhetõ elõadás aratott. Mély-magyar kultúrkörökben bizonyos fenntartás elõzte meg a produkciót, mondván, hogy ’56, a ZIK és a Hungária Egyesület szelleméhez „illetlen" mûfaj került színpadra. Profán keveredése az igazi hamisítatlan népi kultúrának és a „postmodern" „Bandana" jelmezes-zenés-táncos tohuvabuhának (mondták). Viszont arra is emlékezünk „anno dacumál", hasonló dátumot emlékezõ ZIK elõadásra, amikor is az igazi és nemcsak erdélyi, de leghavasabb írónk „könnyû álmot ígérõ" mûvének, még csak nem is színpadon történt olvasása alatt borult „könnyû szunyókálásba" a közönség. A nem kis fantáziával „átírt" János vitéz revü után pedig szûnni nem akaró tapsot kaptak. Katit minden elismerés megillet, s a múltban, és a jövõben várható gikszereit messze túltörlesztette ezzel a „Rózsaszállal". Be kell látni azoknak, akiknél otthon még a vízcsapból és „igazi" népi kultúra folyik, hogy a fiatalságnak, pláne gyerekeknek olyan magyar szöveget kell argentin szájukba adni, amit meg is értenek. Magyarrá maradásunk idejének meghosszabbítása érdekében jó lenne ezt a szempontot is figyelembe venni. Ennyit errõl… (A képen az elsõ elõadás zárójelenete).

Vívószakosztály évzáró

A Hungária Vívószakosztálya november 30-án évzáró összejövetelét házi versennyel, majd azt követõen baráti ebéddel ünnepelte meg az olivosi székházban. A vezetõ tanárok és a sportkedvelõ fiatalság vidám hangulatban búcsúzott a valóban eredményekben sikeres évtõl és márciusban, nyár végén, márciusban, kezdi meg a következõ 2003 évi szezont.

Lapunkban folyamatosan ismertettük az újonnan megalakult szakosztály ez évi mûködését. Összefoglalva: a rendszeres edzés meghozta a várt eredményt, a versenyeken szereplõ gyerekek tõrben és párbajtõrben elsõ helyezéseket értek el. Gavajda János mester nagy lelkesedéssel készíti elõ a kardozó generációt, jövõre õk is plansra lépnek a versenyeken. A Délamerikai Bajnokság, a Negyvenedik Évforduló, a Gorondi-Pálos-Majerszky Kupa és a szeptemberi vetélkedés, mind beszédes bizonyítékai a szakosztály pozitív mûködésének. A felszerelés kiegészítése is folyamatban van. Az új pontjelzõ gép lehetõvé teszi, a több páston való simultan edzést és megkönnyíti a versenyek lebonyolítását.

Asado az Öregotthonban

Tavaszt csúfoló, hidegszeles, esõs idõ ellenére megtelt a Segélyegylet chilaverti Öregotthonának étterme, szalonjai a november 10-én megtartott jótékony célú asadon. Molnár László elnök hívõ szava széleskörû meghallgatásra talált és valóban – ha nem mindnyájan – de feltûnõen sokan jöttek el, akik „szívükön" viselik a kolónia egyetlen szociális intézményének sorsát. Argentína gazdasági helyzete különös megpróbáltatást jelent a jótékony célú egyesületekre, ezért fontos, hogy a magyar kolónia fokozott figyelmet szenteljen az öregotthonra. Szõnyi Ferenc, nagykövetünk feleségével, Erzsébettel és Zsófival jelent meg, és ott voltak a S.E. mecénásai is, báró Rudido-Zichy Senta, Dr. Balla Imre és Dr. Balla György, akik az öregotthon bõvítési munkáit finanszírozták. Az intézmények, egyesületek elnökei, képviselõi közül eljöttek – többek között - az AMISZ üv. alelnöke Valentin Ferenc, feleségével, a Szent László iskola igazgatójával Redl Erzsébettel, Honfi János a Mindszentynum elnöke feleségével Rajczy Katival, Papp Jenõ és Zizi, Pataky László a Református Egyház fõgondnoka, Nt. Sütõ Gyula lelkésszel. Az asadót, mint mindig, Marcelino készítette, általános megelégedésre, szépen fogyott a jó argentin vörösbor is, ami nemcsak a szokatlan hideget enyhítette, de a hangulatot is jótékonyan emelte. A bentlakóknak is újabb változatosságot hozott az esemény és késõ délután lett, mire elégedetten asztalt bontott a társaság. Éva Morán gondnoknõ mintaszerûen szervezte meg az összejövetelt.

A Segélyegylet vezetõsége ezúton is köszönetet mond a megjelenteknek, akiket a rossz idõ sem tudott elriasztani, hogy szeretetteljes segítõkészségüket kimutassák az Öregotthon iránt. Hálás köszönet!

Szent Erzsébet mise

Fatális félreértés (dátumcsere), ellenére, meglepõen sok honfitárs jelenlétében, meghittségében és külsõségeiben is méltó emlékezett meg a magyar kolónia Szent Erzsébet árpádházi szentünk névnapjáról. November 14-én az San Ildefonso kis templomában, este 7 órakor magyaros dísztárgyakkal és virágokkal feldíszített oltár elõtt mondta Páter Balsa az énekes misét, amelyen megjelent Szõnyi Ferenc nagy követ feleségével Erzsébettel, Honfi János a Mindszentynum elnöke feleségével, páran az egyesületek képviselõibõl és sokan a magyar közösség híveibõl – felekezeti különbség nélkül. Nt. Sütõ Gyula református lelkész jelenléte a szentélyben is a szertartás ökumenikus jellegét bizonyította.

Pater Balsa szentbeszédében a nagy magyar szent áldozatos életét állította prédikációjának alapmotívumának, példának állítva Szent Erzsébet nemcsak méltósági, de emberi értékeit is. A szertartásnak a különös áhítatos légkör mellett, zenei élményt is nyújtott a Coral Hungaria szereplése Leidemann Sylvia vezényletével. Vendégszólistájuk Szõnyi Zsófi kristálytiszta énekével nagyban emelte a kórus sikerét.

A szentmise a magyar Himnusz eléneklésével fejezõdött be. A megjelent hívek a Boldogasszony Anyánk éneklésével vonult ki a templomból. A templom elõtt búcsúzás közben a megjelentek szeretettel vették körül és gratuláltak nagykövetünk feleségének, aki szintén nagy szentünk nevét viseli. Lapunk is tisztelettel csatlakozik a jókívánságokhoz. A misét a 7-es tv vette fel, amit következõ vasárnap 10 órakor közvetítettek.

Kerestetés

A határon Túli Magyarok Hivatala keresztül magyarországi rokonai keresik Sándor Józsefet ill. két fiat. Sándor József 1908-ban született, Maramarosszigeten, anyja neve Deák Mária. 1945-ben érkezett Argentínába, két fiával együtt. Aki tud sorsukról, hívja fel Benedek Lászlónét, tel. 4-799-2527, vagy értesítse a HTMH-at : krostas@htmh.gov.hu

Az Argentínai Református Egyház hírei

Az Argentínai Magyar Református Egyház november 3.-án emlékezett meg a Reformáció 485.évfordulójáról.

Buenos Aires-i magyar keresztyén testvéreink szép számmal vettek részt az ünnepélyes ökumenikus istentiszteleten. A Magyar Nagykövetséget Szõnyi Ferencné Erzsébet és Zsófi leánya képviselték. Szintén jelen volt a legtöbb Bs. As.-i magyar intézmény vezetõje.

A szertartást Nt. Sütõ Gyula és Rev. Gabriel Miraz tartották és több mint 50-en járultak az Úr asztalához , felekezeti különbség nélkül. Az istentisztelet alatt Schirl Pál hegedûn, Etelvina Chinnisi zongorakíséretével Haendel szonátával ajándékozta meg az ünneplõ közönséget.

Az istentiszteletet követõ közös ebéden szeretetteljes baráti hangulatban maradt együtt a jelenlévõk nagy része.

Középeurópai nagykövetek elõadása a Buenos Aires-i Ügyvédi Kamarában

"Az Európai Uniós tagság kihívásai" címmel tartott kerek asztal konferenciát a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovén nagykövet a Buenos Aires-i Ügyvédi Kamarában november 14-én.

Az elõadásokat az Európai Bizottság argentínai képviselõje vezette be. A Brüsszeli bürokrácia által kialakított – minden nyelven nehézkes – kínosan óvatos és kimért szakzsargonban részletezte mi mindent kíván meg az EU tagjelöltjeitõl. A politikai kritériumok terén el kell érniük a demokráciát, a törvényességet és az emberi jogokat biztosító intézményeik stabilitását, s tiszteletben kell tartaniuk, ill. védelmezniük kell a kisebbségeket. A gazdasági feltételek pedig elõírjak a mûködõ piacgazdaságot, melyek középtávon képesnek kell lennie arra, hogy az Unión belüli verseny nyomásának és a piaci erõknek megfeleljen.

S most ismét tíz ország – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia – áll a küszöbön, várják a bebocsátást. Bulgáriának és Romániának még várnia kell, de azért õk is haladtak, sõt Törökország is de õrá még késõbb kerül majd sor. Ezeken túl a EU szimpátiával tekint a többi Balkáni országra is, de ott még nagyon sok a tennivaló.

Ezután kaptak szót a nagykövetek. Egyenként kifejtették országuk milyen erõfeszítéseket vitt véghez sikerrel az utóbbi tizenkét esztendõben hogy az EU követelményeinek megfeleljenek s most már a tagságra érdemesnek tartják azokat.

De a csatlakozásból származó nehézségeket sem hallgatták el, amelyekkel az elkövetkezõ évek folyamán szembe kell nézni elszántan de türelmesen. Szõnyi Ferenc ezenkívül hangsúlyozta, Magyarország a csatlakozás után sem mondhat le a határon túli magyarok iránt érzett felelõsségrõl és az abból fakadó kötelességekrõl.

Magyarok és argentínai magyarok szakácssikere Luxemburgban

November 16 és 20 között folyt le Luxemburgban a 9-ik Szakács Világ Bajnokság (Culinary World Cup 2002) A magyar nemzeti csapat, Prohászka Béla (Hotel Erkel fõszakácsa) vezetésével bronz érmet nyert a meleg konyhában és ezüstöt a hideg tál próbákon, miközben az argentin csapat, Zilahi-Sebess Marianna vezetésével (köztük öccse, Paulo) , mindkét próbán bronz érmet nyert el. Az argentin csapat érme annál is fontosabb mivel ez volt az elsõ alkalom hogy egy világ bajnokságon részt vett. Elsõ díjat a Svéd nemzeti csapat nyerte, 13 év nehéz próbálkozás után.

A magyar csapat a hideg asztal elõtt, mögötte, mint asztal dísz, a Lánchíd.

Az argentin csapat a díjkiosztáskor.

Fotók: Szántó György

Magyarországot járt ösztöndíjas a Rotary Club-ban

Októberi számunkban közöltük Sada Mela beszámolóját magyarországi élményeirõl. A 18 éves quilmesi tini egy évet töltött Magyarországon a Rotary Club ösztöndíjával. Nagyon jól érezte magát, kommunikációs szinten megtanult magyarul – amire nagyon büszke – és Magyarországot, a magyar embereket nagyon megszerette.

Élményeirõl, tapasztalatairól november 18-án számolt be a quilmesi Rotary Club-ban. Elõadásában ismételten kihangsúlyozta, mennyi szeretetben, kedvességben volt része Magyarországon. Nagy tisztelettel beszélt a magyarországi középiskolákról és a tanárok tekintélyérõl s külön felhívta figyelmét, hogy a néprajz kötelezõ tantárgy, amit külön néprajz tanárok tanítanak.

Elõadását nagy érdeklõdéssel hallgatták a rotaryánusok s büszkén meghatódva az újságíró.

Szeretnénk köszönetet mondani a három szentendrei családnak, akiknél Sada lakott, a Móricz Zsigmond Gimnázium tanárainak és diákjainak és mindazoknak akik az argentin kislányt annyi hasznos és kellemes élményben részesítették — vele a magyarságot ennyire megszerettették.(te)

Amerika

Egyre kevésbé szeretem Amerikát. Az ember úgy van vele, mint a gyerekkel: szereti, nem zavarja határtalan önzése, gátlástalan érdekérvényesítése, az empátia teljes hiánya. Mindezt megbocsátjuk, hisz gyerek. A gyermek odafigyel, mit ígérnek neki. A felnõtt ígérete szent, azt be kell váltani, az õ ígéretei viszont jótékony feledésbe merülnek; az õ barátait nem szabad kritizálni, mert akkor megsértõdik; az õ ellensége mindenki ellensége kell, hogy legyen. Az õáltala lerombolt homokvárak neki nem fájnak, és azt hiszi, másnak sem, viszont világraszóló bömbölésbe fog, ha az õ tornyait rombolják le. A gyerek elvárja, hogy õt mindenki szeresse, dicsérje, az legyen, amit õ akar. Persze, ha eljön a felnõttkor, mindezeknek vége, vagy változik az elkényeztetett csemete, és rájön, hogy a világ nem úgy mûködik, ahogy õ akarja, hanem saját törvényei szerint, amit tudomásul kell venni, vagy a világ szembefordul vele.

Van egy harmadik út is: ha megakad a felnõtté válás folyamata: infantilis lesz a felnõtt, és játékszernek érzi továbbra is a környezõ világot. Azt hiszem, ez történt Amerikával is. Elmaradt a felnõtté válás folyamata, gyermek maradt a felnõtt világban. Erõs, okos, néha nagyon kedves, de gyermek, annak minden tulajdonságával; és ha a gyermek rossz befolyás alá kerül, könnyen manipulálhatóvá válik a rossz irányba. Valós dolgokról el lehet terelni figyelmét, mumussal viszont ijesztgetni lehet.

Az igaz, hogy a gyereknek van magához való esze. Például Amerika, mikor valós atomveszély fenyegette a Szovjetunió részérõl, nem ment neki, és nem bombázta le Moszkvát. Most viszont, Irakkal szemben, melynek talán vannak kezdetleges atombombái, de távolról sem olyan veszélyesek, mint a szovjet arzenál, keménykedik. Mikor 1945-ben a sarkára kellett volna állnia, és visszaparancsolni az ázsiai hordákat Európából, lapított, és úgy tett, mint aki hisz Sztálin megtérésében és demokratizmusában. 1956-ig, míg el nem dördült az elsõ lövés Budapesten, szájhõsködött, utána meg csak szipogott. Tehetetlenségét Bin Ladennel szemben lõporfüstbe fojtotta, most pedig megelõzõ csapásra készül Irak ellen.

Félõ, hogy a felnõtté válás Amerika esetében génhiba miatt örökre elmarad. Hiányzik egy fontos anyag szervezetének összetételébõl, éspedig a nemzet, és annak kötõanyaga. Persze a nemzet nélküli állam a kommunista internacionalisták, a globalizált és a liberális világ dédelgetett álma. A franciák nélküli Franciaország vagy a magyarok nélküli Magyarország, az lenne az igazi Eldorádó! Ott jól lehetne élni, érvényesülni, mindenféle kényelmetlen nemzeti felelõsség és áldozathozatal nélkül. Nem tudom, mi mindennek kell még történnie a világban, hogy akik ebben hisznek, belássák végre, hogy ez lehetetlen.

Visszatérve Amerikára, itt van a világ nyakán ez az óriásbébi, rossz társaságba keveredve, rossz befolyás alatt. Csak remélhetjük, hogy visszatér gyerek- és ifjúkora kedvenc könyvéhez, a Bibliához.

Kozempel Richárd

Magyar tudósok évfordulói: Selye János (1982-2002)

Selye János tipikus Monarchia származék volt. 1907-ben született Bécsben, ahol közös hadseregbeli magyar katonaorvos apja akkor éppen szolgált és ezért a nemzetközi lexikonokban gyakran osztráknak szokták nyilvánítani. De apja áthelyezése után Komáromban végezte magyarul középiskoláit és mindig is magyar származásúnak vallotta magát. 1924-töl Prága német egyetemén végezte orvosi tanulmányait, néhány évet Párizs, majd Róma egyetemén töltött és végül Prágában doktorált 1929-ben.

1931-ben Rockefeller ösztöndíjjal Amerikába utazott, de rövidesen átkerült a montreali francia McGill egyetemre mint tanársegéd biokémiában. 1941-ben ugyanezen az egyetemen a szövettani tanszék professzora lett, majd 1945-töl saját orvosi intézetének az igazgatója és tanára. Nyugalomba vonulása után haláláig az International Institute of Stress elnökeként mûködött. Mert Selye János neve elválaszthatatlanná vált a "stressz" fogalomtól, amelyet hosszas és kimerítõ kutatómunka alapján ö ismert fel és határozott meg és amely manapság a világ minden nyelvében egy elismert és állandóan használt koncepció kifejezése.

Selye úgy találta, hogy a különbözõ fertõzõ betegségekben szenvedõ személyek bevezetõ tünetei aránylag egyformák, de a késõbb kibontakozott kórképek egymástól lényegesen eltérnek. Ezeknek a nem jellemzõ tényezõknek a kutatását sok ezernyi kísérleti állat módszeres vizsgálata alapján végezte el és az elemzésük közben alakult ki benne a "stressz" fogalma. A nyomás alatt állást kifejezõ angol szó geológiai értelmezése tekinthetõ a Selye fogalom analógiájának. Amint az egymáson fekvõ geológiai rétegek nyomást, "stressz"-t gyakorolnak a mélyebben fekvõ rétegekre, ugyanúgy állnak az élõ szervezetek is ilyen állandó "préshatás" alatt. A sokféle nyomasztó tényezõt stressz-sornak nevezte, felismerve ezeknek a kóros, megbetegítõ hatását. Bár ezeknek a tényezõknek az együttes hatása eleinte felserkenti a szervezetet, utána kezdi kimeríteni és akár halálát is okozhatja. Ezt a kóros folyamatot nevezte Selye "általános adaptációs szindrómá"-nak, amely legfõképpen a mellékvese kéregállományát érinti, ahol hormonok termelõhelye található. Ez, kimerülve, elsorvadáshoz vezethet, amely végül is a beteg halálát okozhatja. Ezt a szokásos kórfolyamatot három részre osztotta: 1. vészreakció; 2. ellenállási fázis; 3. kimerülési állapot.

A stresszt sokféle betegségnél, és különösen az éremleszedés megnyilvánulásainál tanulmányozta, sokat foglalkozva korunk betegségének, a szívinfarktusnak kísérletes elemzésével. Életfilozófiája is a stressz fogalom körül kristályosodott ki. Szerinte az egyéniség csak a stressz hevében képes tökéletesen kialakulni, tehát az egészséges személy szervezetének szüksége van a környezet tényezõinek az ingerlõ, préselõ, serkentõ hatására, arra hogy sikeres legyen az életben, de ha a kezdeti élénkítés után a szervezet kifárad, akkor a stressz beteges folyamattá válik. Selye eleinte a stressz helyzeteket elsõsorban az organizmusra való negatív hatásoknál tanulmányozta, de a modern pszichológia szerint a stressz emocionális patológiákat is kelthet, mint depresszió, alvási nehézség, étvágyvesztés, szexuális mûködészavar vagy pánikhangulati rohamok.

Selye legnagyobb tudományos sikere az 1000 oldalas endokrinológiai tankönyve volt, viszont az 1949-ben megjelent Stress címû monográfiája sok irányból kapott kritikákat. Az 1956-ban kiadott népszerû mûve "The stress of life", amely számos kiadásban, sok nyelvre lefordítva, jelent meg (köztük 4 magyar kiadásban is), tette világhírûvé. Soknyelvûsége, két kézzel rajzolni tudása, nagy mûveltsége, színes egyénisége szuggesztív hatású elõadóként tette ismertté. Többszöri jelölése ellenére nem kapott Nobel-díjat, valószínûleg mert a ma már teljesen elismert alapvetõ elméletének annakidején túlságosan sok kritikusa létezett. 75 éves korában, 1982-ben, halt meg Montrealban.

Székásy Miklós

Itt és most...

• Már több mint tíz gyerek halt éhen. Itt, Argentínában és most, az utóbbi hónapban. Ezernyi okot, magyarázatot kereshetünk, vádaskodhatunk, sajnálkozhatunk. De ismerjük el: a gazdag Argentína mítoszának vége. Argentína nem egy gazdag ország, soha nem is volt egészében és igazában az. Van egy gazdag régiója: a Pampa Húmeda (a Nedves Pampa), ahol évente legalább 800 milliméter csapadék esik; a Buenos Airest környezõ, kb. 600 kilométeres sugarú félkör.

1880 körül, a nemzeti egység megteremtése idején – hogy a már több mint fél évszázada dúló polgárháborúknak véget vethessenek – kialakult egy konszenzus: a Pampa Húmeda, hogy maga is fejõdhessen elvállalta, hogy a fejõdés gyümölcseibõl a szegényebb országrészeknek is juttat. Végeredményben ez történt azóta is egyfolytában. Most pedig a szegényebb régiók m éginkább szenvedik a gazdasági válságot. A korrupció stb. ezt még tovább súlyosbítja, de nem elsõdleges okozója.

• A Katolikus Egyház Argentína talán leghitelesebb intézménye. A Püspöki Konferencia nemrég új elnököt választott, egy a szociális problémák iránti érzékenységérõl ismert fõpapot.

• Növekedik az export, a kereskedelmi mérleg pozitív. Ez jó. Már majdnem annyit adunk el az Európai Uniónak mint a Mercosurnak, ahová a kivitel pang. De a szomszédos országokba jármûveket, gépeket is szállítunk; munkaerõ igényes árúkat. Európába pedig fõleg agrártermékeket: húst, gabonát, étolajat. Ezekhez pedig kevesebb munkaerõ szükséges. Ez már nem olyan jó.

Továbbá ha az élelmiszer-nyersanyagok ára külföldön emelkedik, akkor itt is azt teszi. Vagyis megdrágul a hús, a kenyér, a tésztafélék, az étolaj; ez pedig leginkább a szegényebb rétegeket sújtja. Ez az ami a legkevésbé jó.

• Kitûzték a választások dátumát; már tudjuk mikor voksolunk. De kire? (Tóth Endre)

HALOTTAINK

Kovács Baráth Magdaléna

A Buenos Aires-i magyar kolónia ismert, közszeretetben álló idõs dámája halt meg november 4-én. Hosszú éveken keresztül betegeskedett, megjárta a kórházak, operációk és azzal járó szenvedések emberi kálváriáját. Venezuelából vándoroltak Buenos Airesbe, ahol ott elhunyt férje sikeres üzletember lévén, minden földi jóban része volt. A gazdag és áldozatkész özvegy életében sok örömet okozott honfitársainak gavallériájával. Erdélyi származását kötelességnek tartva, az ismert traktor-akcióban jelentékeny összeggel sietett bajbajutott székely testvérei megsegítésére. A kolóniában is támogatta intézményeit, a cserkészek és a fiatalság megmozdulásait, eseményeit nem csak látogatta, de bõkezûen segítette is. Vendéglátó házában baráti köre mindig szíves fogadtatásra talált, híres volt magyar konyhája, martínezi rezidenciájának lombos fái alatt, sok vidám estét, garden-partyt rendezett, haláláig együtt élõ és betegségében gondosan õrzõ testvérével Babszival. Utolsó hónapjait ágyhoz kötve töltötte, aggódó környezete, orvosai mindent elkövettek fájdalmai enyhítésére. November 4-én csendesen örök álomra szenderült.

Meghatóan bensõséges szertartással martinezi háza szalonjában, szûkebb baráti köre jelenlétében ravatalozták. A virágokkal borított koporsót körülálló barátok nevében Sebess Zsuzsa megcsukló hangon búcsúztatta. Az evangélikus egyház fiatal lelkészének imája kísérte utolsó útjára. Isten nyugosztalja.

Botta Lenke

November 4-én, hosszú, türelemmel viselt betegség után meghalt Botta Lenke. Nt. Sütõ Gyula, mint különösen kedves, vallásos hívét a református egyház szertartása szerint meleg hangon búcsúztatta. A lanusi krematóriumban, másnap, november 5-én hamvasztották el. Nyugodjék békében.

Legújabb

A november végi külügyminiszteri tájékoztatón a képviselõk firtatták a sajtóban megjelent információt, miszerint Kraft Péter limai nagykövet leváltására készül a tárca vezetése. Ezzel kapcsolatosan Kovács László elmondta: elõfordul, hogy valaki alkalmasnak látszik a nagyköveti posztra, és csak külföldön derül ki, hogy mégse az. Megjegyezte, 1994-1998 között vele is elõfordult, hogy egy olyan nagykövetnek a leváltását kezdeményezte, akit õ maga nevezett ki. MTI

A HUNGÁRIA HÍREI

A Hungária novemberben megtartott szerda esti vezetõségi ülésein ismételten kiemelkedõ fontosságot kapott az egyesület financiális helyzete. Zöldi Márton elnök és a pénztárosok jelentése szerint a szolgáltatások és adók várható emelkedése fokozottabb figyelmet érdemelnek, nemcsak vezetõség, de a tagság részérõl is. Fokozottabb segítséget, és a tagdíjak pontos és idõben való befizetését kérik. A vendéglõ bérlõje a téli szezonban fokozódott, de a nyárra nincsenek jó kilátások. A szakosztályok minden nehézség ellenére mûködnek, külön kiemelte az elnök a két éve újjáalakult Vívó Szakosztály sikereit. A sokak által mûvészi nívójában megkérdõjelezett „Rózsaszál" repríze (a kritikusok meglepetésére), is nagy sikert aratott. Szó került a Magyar Tér- Székely Kapu évek óta húzódó problémájáról, amely régi és fájdalmas törekvése a kolóniának. A vélemények megoszlanak az ügyben, de a remény is él, hogy a magyar közösség az ügy iránt tanúsított áldozatkészsége és lelkesedése végre is valóság lesz. Az elnök felolvasott egy hozzá is érkezett E-mailt, amelyben Emõdy Csaba személyi okok miatt lemondott az AMISZ-ban viselt tiszteletbeli elnökségének tisztségérõl. Más tárgy nem lévén az elnök 22 órakor bezárta a gyûlést.

Hallottuk

hogy december 26-án érkezik Buenos Airesbe Szankay Zoltán (Németországból) és húga Marika (Északamérikából). Jövetelük célja: Zoli lánya, Silvia december 28-án tartja esküvõjét, a San Martín de Tours templomban.

hogy Papp Kálmánnak, a déli zóna egyik régelhunyt, ismert tagjának fia, István Attila Észak-Amerikában a Harvardon nyert orvosi diplomát, most specializálta magát speciális csontmûtétek végzésére. A szép karriert befutott fiatal sebész, most elhozta ottani menyasszonyát, Holly Whitakert, akivel november 23-án kötött házasságot San Martin városának „Martinez Gómez" nevû hatalmas estancián, ahol mind a polgári, mind az egyházi szertatást tartották a család, rokonok és barátok részvételével. Sok szeretettel gratulálunk.

hogy Sebess Zsuzsi, Argentínából, Németországban élõ testvérével Mártival, elrepültek a Luxemburgba a november közepén tartott Nemzetközi Gasztronómiai versenyre, ahol „Mausi Sebess" fõzõiskola héttagú csapatának drukkoltak.

hogy a respektív családok és barátok örömére a karácsonyi ünnepekre és/vagy az Újév jövetelének koccintására Buenos Airesben érkezik Dr. Némethy Judit az USA-ból és Theész Margit (Kuki) Mexikóból.

hogy december 1-töl kezdve, a FoxTour fuzionál a Furlong-al, és ezentúl FURLONG-FOX S.A. néven mûködik az utazási szakmában. A két vállalat egyesülése, az új céget a tíz elsõ turisztikai irodák közé sorolja Argentínában (Új címet és telefont lásd a hirdetésben).

hogy báró Rubido-Zichy Senta meghívására Mons. Gáspár Miklós kanonok az idén is Argentínában tölti a nyár egy részét. December 20-án érkezik Budapestrõl és ittléte alatt tevékenyen vesz részt a paphiányban szenvedõ magyar katolikus hívek lelki gondozásában. Elsõ miséjét december 23-án délután 5 órakor Nt. César Gogorza ev. lelkésszel az Öregotthonban celebrálja. Az ökumenikus szertartáson a Coral Hungaria kórusa énekel, Leidemann Sylvia vezetésével. Karácsony napján 25-én 11 órakor a Mindszentynumban mondja az ünnepi misét, majd 2003 január 19-én 11,30 órakor ugyancsak az Öregotthonban - Szent Margit, a Segélyegylet védszentjének emlékére – tart szentmisét. Utána a híveket asadóra hívja meg Segélyegylet vezetõsége.

hogy december 9-én zár a „Museo de Bellas Artes" Nemzetközi kiállítása, melyen 45 ország mûvésze 195 alkotással szerepelt. Magyarországot 15 mûvész/nõ képe képviselte, Marosi Ilona személyes jelenlétével, aki festményeibõl koktél keretében a Nagykövetségen mutatta be legszebb képeit.

hogy a kiscserkészek december 26-29-ig ifj. Zomboryék uruguay-i birtokán tartják nyári táborukat.

hogy a Valentin Alsinai Magyar Dalkör évet búcsúztató zenés mulatságot rendez december 15-én. A déli aktív egyesület Szénási Pál elnökletével a nehéz viszonyok ellenére számos mulatságot, találkozót rendezett az elmúlt évben, amelyek közül kiemelkedõen jól sikerült az évforduló megünneplése, ahol a Temperley Német Egyesület népi tánccsoportja aratott nagy sikert.

hogy a Református Egyház székházában december 1-én a 10 órai istentisztelet után Karácsonyi Vásárt rendezett. A kiállított ajándéktárgyak közül nagyrészt a magyar népmûvészet alkotásai iránt volt szép érdeklõdés.

hogy a HKK (Hungária Könyvbarátok Köre kölcsönkönyv- és levéltár december 15 után átáll a nyári órarendre: hivatalos óráit csak péntekenként 19-21 óráig tartja, a szombat délutáni órák elmaradnak. Nyitva tart egész nyáron, amikor a Hungária Egyesület is mûködik. Várjuk a nyári olvasókat!

Széljegyzetek

A jelszó ma: mindenki gyanús, aki él! A korlátlan lehetõségek és a Szabadság hazájában ma már minden honpolgárt hivatalosan, törvényesen megfigyelés alá lehet venni. Ezzel az USA-ban eddig szentek tartott egyéni szabadságnak a Bush kormánya véget vetett. Érdemes elgondolkozni - hova jutottunk a szeptemberi tragédia óta. A gazdaságilag és katonailag legerõsebb hatalma a világon védekezni kényszerül, nem érzi biztonságban magát ereje, és önbizalma megrendült, fél – tehát támadásra készül. Ebben is van logika…

Az elektronikus posta E-mail, korunk nagy találmánya és a hírközlés tökéletességének bajnoka, sokszor nagyon is megmutatkozik veszélyes oldaláról is. Ma már mindenki mindenhonnan, gyorsan és egyre olcsóbban közölheti gondolatait, vele, vagy másokkal megtörtént eseményeket, híreket innen-onnan, véleményét pro és kontra, még lopni és csalni is lehet elektronikusan, egy idõben a megtörténtekkel mindent látunk, hallunk, csak éppen védekezni nem tudunk ellene. Itt van a baj. Nemrég kaptam egy bytokban is komoly számot kitevõ mailt (kinyomtatás esetén sok papír kellett volna), amelyben valaki sértõdötten és megrendülve panaszkodik sokévi munkájának lebecsülésérõl, elismertségének hiányáról.

Ez napokig futott a világhálón, válaszokkal és viszont véleményekkel, pozitív-negatív formában, méteres papírterjedelemben, számos kilobyt-ban. Az egészben az érdekes, hogy vannak emberek, akik meggyõzõdéses önzetlenségükben (?) és nagyzási hóbortjukban elvesztették józan ítélõképességüket és ezt bánatos sértõdöttséggel tudják csak elviselni. Így is nehezen…

A közel 5 évi éve folyó Magyar Tér – Székely kapu – problémája volt téma egyik egyesületünk gyûlésén. A meglehetõsen feszült légkörben lezajlott beszélgetés a kolónia régi vágyának teljesülését látja a gyorsan folyó idõben elveszni. Tudjuk, hogy nemcsak helyi, de egyéb és eddig soha figyelembe nem vett nehézségek is hátráltatják a kétségtelen szép tervet. A sokak által keresztülvihetetlen törekvés most új erõre kapott. Értesülésünk szerint olyan kézbe került a Székely kapu felállításnak megszervezése, aki nemcsak szívén viseli ezt az ügyet, de van ehhez szükséges hatalma, összeköttetése és lelkesedése is. Az ügy, az AMISZ nemrég tartott választmányi gyûlésének egyik fõ tárgysorozati pontja volt.

Megint lehúztunk egy esztendõt. Nem is akármilyet. Lejtõre kerültünk már régóta, de az út egyre meredekebbnek tûnik. A fékek nem mûködnek és az üzemanyag is lassan fogyni kezd. A kocsi, amiben ülünk jónak látszik, de soha nem volt karban tartva. Kopik, rozsdásodik. Mûhelybe kellene vinni, de nincs rá Fondo. Azt mondják nem is lesz. Kivándorló ország lettünk. Húznak el nemcsak honfitársaink, de az õslakósok is kezdik figyelni a távoli horizontokat. A bizalom rendült meg. Olvastunk egy cikket a La Nación-ban, amelyben éppen a kivándorlóknak próbálja visszaadni önbizalmat. Dicséretes törekvés, de a jelenlegi politikai konstelláció erre nem sok lehetõséget kínál. Alapvetõ, gyökeres változásra van szükség – mondják sokan – csak azt nem tudják hogyan…

Minden esetre a szerkesztõ ezeken a sorokon szeretettel gondol munkatársaira, olvasóira, barátai, ellenlábasaira, elõ- és utófizetõire, adósaira, azokra, akiknek tetszik és/vagy nem nagyon teszik a lap. Minden esetre Kellemes Karácsonyt, és sikeresen túlélõ Újesztendõt kíván az öreg szerkesztõ.

INTÉZMÉNYEINK

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE. Embajada de la República de Hungría. Cnel. Díaz 1874, Buenos Aires (C1425DQR). Nagykövet: Szõnyi Ferenc. Követségi tanácsos: Galambos Sándor. Gazdasági és kereskedelmi tanácsos: Dr. Király János. Konzul: Serfõzõ Adrienne. Konzuli fogadóórák: kedd, és csütörtök 10-13 óráig. Tel.: 4822-0767, 4826-4132. Fax: 4805-3918. E-Mail: hungría@escape.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Calle Pangue 12465, Nahuel Malal, (R8401BEC) Bariloche. (Cas.de Correo 1233 (R8400WAM) Bariloche, Rio Negro. Tiszteletbeli konzul: Halbritter Ferenc. Tel/Fax: 02944-461374. Movil: 1560-8724. E-mail: halbri@bariloche.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Santiago 1266 (S2002QHJ) Rosario. Tiszteletbeli konzul: Ádám Rózsa. Tel.: 0341-421-4988. Fax: 0341-439-3351 - E-mail: rosadam@arnet.com.ar

ARGENTIN-MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARA. Camara Argentino-Húngara de Comercio e Industria. Elnök: Kalpakián Ervin. Av. R. Saenz Pena 720 p. 9."E". Buenos Aires (C1035AAP). Tel/Fax: 4326-5107.

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE. Federación de Entidades Húngaras de la Argentína. Pers. Jur. No. 1604303., Ramón Freire 1739, Buenos Aires (C1426AWI). Elnök: Takács István, üv. alelnök Valentin Ferenc,Tel.: 4796-0176.

MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. Federación Mundial de los Húngaros. Latinamerikai Régió védnöke: Dr. Orbán László. Arroyo 897. p. 26. Cap. Tel/Fax: 4327-0726.

HUNGÁRIA. Asociación Húngara en la Argentína. Pasaje Juncal 4250, Olivos (B1636ADD). Prov. Bs. As. Elnök: Zöldi Márton. Hiv. órák: keddtõl péntekig 19,30-22,30-ig, szombaton 18-22,30-ig, vasárnap 12,30-17 óráig. Tel.: 4799-8437/711-0144.

ZRÍNYI IFJÚSÁGI KÖR. Círculo Juvenil Zrínyi. Monteverde 4241. Olivos (B1636AEY). Prov. Bs. As. Elnök: ifj. Zaha Sándor. Tel.: 4794-4986. Igazgató: Fóthy Zsuzsi. Tel.: 4791-3386.

MAGYAR SEGÉLYEGYLET - SZENT ISTVÁN ÖREGOTTHON. Asociación Húngara de Beneficencia - Hogar de Ancianos "San Esteban". Pac. Rodriguez 1162 (6258). V. Ballester, Chilavert (B1653BLH). Prov. Bs. As. Tel.: 4729-8092. Elnök: Molnár László. Félfogadás telefon-megbeszélés szerint.

VALENTIN ALSINAI MAGYAR DALKÖR. Coro Húngaro de Valentin Alsina. Av. Gral. Viamonte 2635. V. Alsina (B1822CHC). Prov. Bs. As. Elnök: Szénási Pál. Tel.: 4244-1674. Hiv. órák minden pénteken 21 óra.

WILDEI MAGYAR EGYESÜLET. Sociedad Húngara de Wilde. Pers. Jur. No. 3620. Victor Hugo 58. Wilde (B1875ERB). Prov. Bs. As. Elnök: Heckmann Dezsõ, telefonszáma: 4252-0390. Hiv. órák minden pénteken 21 óra.

SZENT ISTVÁN KÖR. Círculo de San Esteban. Moreno 1666, Olivos (B1636DZF). Prov. Bs. As. Elnök: Dra. Terek Zsófia. Tel.:4783-6462.

SZENT LÁSZLÓ KOLLÉGIUM. Colegio San Ladislao. Moreno 1666, Olivos (B1636DZF). Prov. Bs. As. Tel.: 4799-5044/6141. Igazgató: Arq. Redl Erzsébet.

MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE ARGENTÍNAI FÕCSOPORT. Comunidad de Camaradería de los ex-Combatientes Húngaros en la Argentína. Martin Coronado 722, (B1641BOJ) Acassuso. Bs. As. Fõcsoportvezetõ: vitéz Ferenczy Lóránd. Tel. 4743-3879. Összejövetel minden hónap 3. szombatján 17 órakor a Szent István Körben.

VITÉZI REND ARGENTÍNAI CSOPORT. Orden de los Caballeros "Vitéz". Argentínai székkapitány: vitéz Vattay Miklós, Nuestra Sra. Luján 1001, (1648) Tronco del Talar. Prov. Bs. As. Tel.: 4715-2351.

MAGYAR IRODALMI ÉS KULTÚRTÁRSASÁG. Asociación Literaria y Cultural Húngara. F. J. Segui 2490. Buenos Aires (C1416BYB). Elnök: Hohenlohené dr. Toronyi Etelka. Tel.: 4583-9979.

ARGENTÍNAI MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK EGYESÜLETE. Asociación de Ingenieros y Arqitectos de Origen Húngaro. Ignacio Warnes 1378. Florida (B1602BXJ). Prov. Bs. As. Elnök: ing. Balogh-Kovács Antal. Tel.: 4795-8223.

ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE. "MINDSZENTYNUM". Asociación de los Húngaros Católicos en la Argentína. Pers. Jur. No.: 6741-1975/1976. Aráoz 1857. Buenos Aires (C1414DQK). Hiv. órák: kedd és péntek 16-19 óráig. Elnök: Honfi János. Tel.: 4 864-7570.

PLATANOSI MAGYAR ANGOLKISASSZONYOK INTÉZETE. Colegio "Maria Ward" . Calle 43 No. 5548, Platanos (B1861AWH). Prov. Bs. As.Tel.: 4215-1052.

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ. Iglesia Reformada Húngara. Ramón Freire 1739, Buenos Aires (C1426AWI). Tel.: 4551-4903. Lelkész: Nt. Sütõ Gyula. Fõgondnok: Pataky László.

"KRISZTUS KERESZTJE" MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET. Iglesia Evangélica Húngara "Cruz de Cristo". Amenabar 1767. Buenos. Aires. (C1426AKG). Fõgondnok: Hefty Katalin. Lelkiszolgálat: Nt. Demes András. Hiv. órák: minden szerdán, 16-19 óráig.

EMESE KULTÚR ÉS CSERKÉSZFENNTARTÓ EGYESÜLET. Asociación Cultural Emese. R. Freire 1739, Bs. As. (C1426AWI). Elnök: ifj. Zombory István. Tel.: 4742--6168. Cserkészház: Monteverde 4251. Olivos (B1636AEY). Prov. Bs. As. Argentínai Cserkészkörzet parancsnok: Lomniczy Mátyás. Brazíliai körzetparancsnok: Tóth Eszter.

BARILOCHEI MAGYAR KÖR. Círculo Húngaro de Bariloche, Beschtedt 136, R8400GWB Bariloche. Elnök: Mónica Retezár (Casilla de Correo 538, R8400WAF Bariloche). E-mail: susie@bariloche.com.ar

Copyright © Délamerikai Magyar Hírlap 2002