Az áprilisi választások kormányváltást eredményeztek. Ez sokaknak okozott meglepetést, csalódást. Miért veszített a Fidesz?
A voksolást egy kiábrándítóan durva hangnemű kampány előzte meg. A negyedik szabad választáson – tizenkét évvel a rendszerváltás után – ismét a hatalom és nem az országiirányító feladat odaítéléséről kellett dönteni. Ez veszélyesen kiélezte a társadalom megosztottságát. Hogyan, merre tovább?
Ezt a két kérdést szeretnénk megvilágítani; erre két cikket találtunk alkalmasnak. Az első – interjú Bence György filozófussal, aki éveken át volt Orbán Viktor és a Fidesz tanácsadója a rendszerváltást követő időkben – a Népszabadság május 25-i számában jelent meg. Helyszűke miatt erősen rövidített formában közöljük.
A másikat – Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Írószövetség volt elnöke írását – a Magyar Hírlap június 26-i számából vettük; terjedelmén nem változtattunk. Úgy hisszük, a két cikk kellőképpen foglalja össze és képviseli a tolerancia iránt elkötelezett gondolkodók és közírók álláspontjait. (Antichtón)
A Fidesz saját hibájából veszített
Bence György filozófus a mozgalmi politizálásról, a „sejtekről" és Orbán Viktorról.
– Mit gondol, szembe tud-e nézni a vereséggel a Fidesz? Fel tudja-e dolgozni a kudarc okozta traumát?
– A Fidesz saját rossz döntéseinek köszönheti, hogy elvesztette a választást. Én azt szerettem volna, ha nem követik el ezeket a hibákat. Ám legalább ilyen fontos számomra, hogy a MIÉP kiesett a parlamentből. Nem lett igazuk azoknak, akik azzal fenyegettek bennünket, hogy a neonyilas pártnak több támogatója van, mint amennyit a közvélemény-kutatások mutatnak. Nagyjából annyian szavaztak a MIÉP-re, mint amennyit a kutatók előre jeleztek.
– A legfontosabb politikai hiba szerintem az volt, hogy a Fidesz nem tudta értelmesen, elfogadhatóan meghatározni az ellenfelét. A szocialistákról egyszerűen mint kommunistákról beszélt. Tizenkét évvel a rendszerváltás után ez riasztó otrombaság. Sőt kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a kommunista megnevezéshez a gyilkos és hazaáruló jelző kapcsolódott a Fideszes retorikában. Márpedig az érett Kádár-kor, amelyben a mai szocialista párt gyökerezik, nem úgy él az akkori nemzedék tudatában, mint valami gyilkos és hazaáruló rendszer. Elnyomás, cenzúra, szabadságkorlátozás, gazdasági esztelenség volt épp elég, de a hatvanas évek végére kialakult rezsim a körülményekhez képest világosan tudtára adta mindenkinek, a terrornak vége, nem kell félnetek, életben hagyunk, sőt élni is hagyunk benneteket. Kiszolgáljuk az oroszokat, de ezt az árat meg kell fizetni, ha Magyarországon meg akarjuk őrizni a szovjet blokk többi országához képest sokkal elviselhetőbb állapotokat. Ezt a többség, jobb híján, elfogadta. Egy jelentős kisebbség pedig lelkesedett érte. Az a szerényebb kisebbség pedig, amelyik nem akart belenyugodni, fojtogatónak érezte a konszenzust.
– A Fidesz ezt nem fogta volna fel?
– A régi Fideszesek, akik a Kádár-korszak végén ébredtek politikai öntudatra, még felfogták. A Fideszért, Orbán Viktorért lelkesedő mai fiatalok esetében már nem vagyok olyan biztos benne. Ezért nemcsak a Fidesz vagy Orbán Viktor a felelős, hanem a közvélemény-formáló értelmiség derékhada. A gyilkosozás, hazaárulózás megrémítette azokat is, akik nem voltak gyilkosok és hazaárulók, nem tartották annak a szüleiket, sőt még azt sem akarták magukra venni – és joggal –, hogy egyszerűen gyilkosokat, hazaárulókat szolgáltak volna ki. Hagyján, hogy a Rákosi-rezsim vezetőit, fanatikus kádereit és verőlegényeit így minősítik. Az ötvenhatos forradalom és az utána következő megtorlás idején is szép számmal voltak gyilkosok és hazaárulók a kommunisták között. De hogy a kádárista kommunista vezetők, különösen a fiatalabbak is mind azok lettek volna? Vagy netán mind a nyolcszázezer párttag?
– A Fidesz veresége az emberek félelmének tulajdonítható?
– Ez volt az egyik legfontosabb ok. És a félelem nemcsak a hazaárulózásból táplálkozott. Joggal féltek a neonyilas ébredés megnyilvánulásaitól is. És ezt a félelmet a szocialista és a szabad demokrata táborból egy kicsit még táplálták is. Súlyos hiba volt a Fidesz részéről, hogy ilyen félelmeket keltett. Ezzel megszilárdította, többségre segítette az ellentábort.
– Van, aki úgy fogalmazott, hogy a Fidesz saját szimbólumaitól fulladt meg. Ön ezzel egyetért?
– A politika nem lehet meg jelszavak, mozgósító szimbólumok nélkül. De csak a maguk szerepét túlbecsülő reklámszakemberek hiszik azt, hogy minden a jelszavak hatásosságán múlik. Nem mindegy, hogy milyen gondolatokat sugallnak a jelszavak. A jó gondolatok pedig gondolkodásból fakadnak. Nem okvetlenül elméleti gondolkodásból, talán még fontosabb a politikai ítélőképesség.
– A Fidesz a jövőben képes-e szembenézni a vereség okaival, vagy inkább az előbb említett szimbólumokhoz nyúl, és így menekül a kínos őszinteség elől, kitolva ezzel az önvizsgálat időpontját?
– Szembenézni a hibákkal? Ez mindig a politikusok elemi érdekeit sérti, fölveti a felelősség kérdését, belső hatalmi átrendeződéshez vezet. Ami pedig a felelősség kérdését illeti, sokkal könnyebb technikai hibákkal magyarázni mindent. Még sokkal ügyesebben, erőteljesebben kellett volna kampányolni; több kellett volna ugyanabból stb. De azért itt-ott látni vélem az igazi politikai elgondolkodás jeleit.
– Akik eleve szemben állnak a Fidesszel, azok főként azt veszik észre az első forduló utáni kampányban, amit Orbán Viktor személyes kampányának is nevezhetünk, a Fidesz minden korábbinál határozottabban azonosította a maga táborát és a kialakuló tömegmozgalmat a nemzettel. Ezen joggal háborodnak föl. De nem ártana észrevenni, hogy volt egy másik, nemcsak fokozati különbség is a két kampány között.
– Mi volt ez a nagy különbség?
– Az egyik az, hogy az első forduló után többé már csak a jelen idejű ellenzékről, a szocialistákról és a szabad demokratákról lehetett hallani. Orbán Viktor már csakis az 1994–98 közötti kormányt ostorozta, az akkori politika visszatérésével fenyegetett. Ez túl éles fordulat volt, hogysem tudatos elhatározás nélkül végbemehetett volna. A másik az, hogy Orbán Viktor Dísz téri beszédéig nem volt egyértelmű, hogy mi a Fidesz hivatalos álláspontja a választási eredmény jogszerűségét illetően. Egészen addig lebegtették, hogy nem fognak-e arra az álláspontra helyezkedni, hogy a kis különbség csalás eredménye volt.
– Már bocsánat, de a Belügyminisztérium által felügyelt szavazás, a parlamentnek felelős Országos Választási Bizottság által közölt hivatalos végeredmény elfogadása lehet álláspont kérdése? Nem furcsa ez?
– Bizony elég furcsa. Amit én eddig az állítólagos jogszerűtlenségekről, csalásokról hallottam, az merőben a felhevült képzelet játékának tűnt. A Dísz téri beszéd véget vetett a fantáziálásnak. Orbán Viktor egyszerre próbált lelkesíteni és lehűteni a kedélyeket. A két forduló között létrejött tömegmozgalmat nem arra az alapra helyezte, hogy azért van szükség parlamenten kívüli politizálásra, mert az országgyűlési többség nem legitim. Nem a folyamatos mozgósítás képét vetítette előre, hanem kis polgári körök sokaságáról beszélt.
– Értem a kérdést, hogy is ne érteném. De miért kell mindjárt a legrosszabbra gondolni? Miért ne lehetne azt mondani, hogy a civil társadalmat akarják építgetni? Persze a magukét. Valami nagyon érdekes fejlemény tanúi vagyunk. Nemcsak Magyarországon, Nyugat-Európában is. A hatvanas években a baloldalról indult el az, ami most a jobboldalon kezdődik. Utcai politizálás. A politika mint popkoncert, utcaszínház és happening. Parlamenten kívüli ellenzék.
– De a Fidesz most bent van a parlamentben.
– A kettő nem zárja ki egymást. A parlamenti ellenzéket mintegy kiegészíti, felerősíti az utca vele szimpatizáló részének a mozgalma. Az ilyesmi persze nem veszélytelen dolog. Könnyen erőszakká, nem csak szimbolikus, rituális, hanem akár véres erőszakká fajulhat. És persze kifogásolni lehet a parlamenten kívüli mozgósítás céljait. De akkor meg erről kell beszélni. Nem a mozgalom formájáról, amit – legalábbis amíg nem válik erőszakossá – aligha lehet elítélni.
– Nincs itt mégis valami veszély? Nem vezet-e a társadalom végérvényes megosztásához az olyasfajta politizálás, amivel a Fidesz próbálkozik?
- Veszélyes a hiperaktív politizálás, és veszélyes a politikai apátia. Ami pedig a megosztottság kérdését illeti, ebben sok minden keveredik. A társadalom megosztott. Gazdasági, műveltségi, vallási, nemzetiségi és ki tudja még hányféle tekintetben. És megosztott politikai tekintetben. Ez idáig természetes. Az már kevésbé természetes, ha ezek a megosztottságok nagymértékben egybeesnek. Aki ilyen és ilyen gazdasági helyzetben van, ilyen és ilyen vallású stb., az ennek és ennek a politikai pártnak a híve. Ilyesmi ritkán fordul elő, és Magyarországon ma biztosan nem áll fönn. Van aztán tisztán politikai megosztottság is. Amikor valamilyen politikai kérdés vagy pártküzdelem annyira fontossá válik, hogy egy jó darabig szinte mindenki mindent ennek az összefüggésében ítél meg. Karrierek mennek tönkre, barátságok szakadnak meg, családok bomlanak föl, mert valaki ezen vagy azon az oldalon áll. Ilyesmi történt például az Egyesült Államokban a vietnami háború alatt és után. Azt hiszem, igazából erre, a politikai megosztottságra kell gondolnunk. Nos, korábban, ha jól tudom, nem volt efféle megosztottság Magyarországon, legalábbis olyan mértékben nem, mint mondjuk Franciaországban a Dreyfus-ügy idején. Ma bizonyos jelek ebbe az irányba mutatnak.
– Mi a szerepe ebben az újfajta politizálásban a Fidesz értelmiségi holdudvarának? Egyáltalán milyen ez az értelmiségi holdudvar?
– Kedvem lenne visszakérdezni: van ilyen? De nem teszem, mert jó néhány, általam nagyra becsült értelmiségivel szemben igazságtalan volna. De hiába próbálnám tagadni, ők csak kivételek ebben az udvarban, pardon holdudvarban. A Fidesz és a véleményformáló, mértékadó értelmiség rossz viszonyának kialakulása hosszú történet, elmondására itt nincs idő. Az elmúlt években annyira elmérgesedett ez a viszony, hogy a Fidesz vezetői lassan már csak azokban bíztak, akik hűségük bizonyítékául minden héten bemutatták nekik egy kommunista skalpját. Hogy ezek milyen minőséget képviseltek? Hogy mennyi haszna volt belőlük a Fidesznek? Szerintem nem sok.
Pogonyi Lajos
Orbán Viktor helyzetértékelése a polgári körök találkozóján - MSZP-reagálásBudapest, 2002. június 16. (MTI) – A jövő valójában csupa múltból áll - vélekedett a kormány eddigi munkáját értékelve Orbán Viktor volt miniszterelnök a felhívására alakult polgári körök első találkozóján, vasárnap a Margitszigeten. Magyarország helyzetét értékelve úgy fogalmazott: hiába volt a bizodalmunk, hiába adtunk egy esélyt.
- Békét, nyugalmat ígértek, tisztogatás és bosszúhadjárat lett belőle - közölte a volt kormányfő, hozzáfűzve: a legképtelenebb vádakkal illetik a polgári kormányt és annak döntéseit. Mint mondta: bizonyíték sehol, azok helyett törvénysértő hatósági eljárásokat és médiakampányokat kapnak. Orbán Viktor kijelentette: a rendőrség politikai megrendeléseket igyekszik teljesíteni.
- Mindenki láthatja, visszajöttek, a teljes hálózat, teljes fegyverzetben, a régi módszerek teljes arzenáljával - fogalmazott. Utalt rá, hogy „hetekig zúdították az országra a rémhírt", hogy üres a kassza, majd bejelentették: 320 milliárdot találtak az államháztartásban.
A minimálbér adómentességével kapcsolatban úgy vélte: hamarosan sok százezer ember lepődik majd meg, amikor a minimálbér teljes összegét mégsem kapják meg. Egy másik ígéretre utalva leszögezte: kellemetlen csalódásban lesz része százezreknek, mert nem lesz ötven százalékkal több a borítékban.
Orbán Viktor szerint a kormány már nem is titkolja, hogy szándékosan lerontja a forintot, szándékosan emeli az árakat és növeli az inflációt. Mint mondta, „oda jutottunk, hogy ma már a nemzeti bank függetlenségét fenyegeti veszély".
- Ma már nem arról van szó, hogy a kormány a nagytőke oldalán áll saját polgáraival szemben, hanem arról, hogy, maga a nagytőke alakított kormányt - jelentette ki a volt kormányfő, s megjegyezte, hogy a nemzet határokon átívelő újraegyesítésében is csak magukra számíthatnak.
- A mai kormánypártok szinte minden nemzetközi kérdésben rendre az ellenfeleink oldalára álltak, most azzal a jó tanáccsal rukkoltak elő, itt az ideje, hogy a magyarok megtanuljanak kicsik lenni - folytatta Orbán Viktor, és úgy vélte, hogy megindult a magyar gazdák elleni új agrárpolitika gőzhengere is.
- Be kell látnunk, hogy az ördög nem alszik, legalábbis nem akárkivel - fűzte hozzá.
A volt kormányfő szerint a polgári körök, a Hajrá Magyarország mozgalom minden várakozást meghaladóan sikeres. Mint mondta: a mozgalomban több ember kötött szövetséget egymással a nemzetért, mint ahány tagja valószínűleg az összes parlamenti pártnak együttvéve van.
- Nem hirtelen felindulás, hanem eszmék, értékek, magas rendű célok ölelnek egybe bennünket - jelentette ki, hozzátéve: megszületett Magyarország, sőt a Kárpát-medence legszélesebb, legerősebb, legtágasabb politikai ereje. Szavai szerint mindenki tudhatja: „akkor is együtt vagyunk, ha éppen nem vagyunk egy helyen".
A korábban meghirdetett, „a nemzet másik nyilvánosságának" megteremtésével kapcsolatban úgy fogalmazott: ha így folytatjuk, jó esélyük lesz arra, hogy az országos sajtó világában fél év alatt ledolgozzuk ötvenéves történelmi hátrányunkat.
A polgári körök legfontosabb teendői közt az összetartást, a szolidaritást, a „szervezett hátország" megépítését és az önkormányzati választásokra történő felkészülést említette.
Orbán Viktor azt kérte, hogy azokon a településeken, ahol a jelenlegi ellenzéki pártok nem tudnak jelöltet állítani, a Hajrá Magyarország mozgalom polgári körei állítsanak jelölteket. Hozzátette: ne legyen egyetlen olyan faluja, városa se Magyarországnak ahol képviselet nélkül maradnak eszméink és értékeink.
- Ne bántsuk meg, ne sértsük meg azokat az embereket, akiket megtévesztettek, akiknek a támogatását gyors és könnyű pénz ígéretével megvásárolták - folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: „Ne mondjunk le egyetlen emberről se, mert nekünk ők nem ellenfeleink, hanem leendő társaink".
- Kár, hogy Orbán Viktor a választások elveszítése óta nem képes volt miniszterelnökhöz méltó szerepet találni magának - közölte az MTI-vel Kovács László.
A szocialista pártelnök a volt kormányfő kijelentéseire reagált, amelyek a polgári körök vasárnapi találkozóján hangzottak el a Margitszigeten.
Kovács László véleménye szerint Orbán Viktor ahelyett, hogy a parlamenti demokrácia keretei között megalapozottan bírálná a kormányt, és előremutató javaslatokkal járulna hozzá az ország sorsának jobbításához, a vereség miatti csalódottságában vagdalkozik, kormányellenes indulatokat szít, és megpróbálja fenntartani az ország megosztottságát.
A külügyminiszter emlékeztetett arra: az MSZP-SZDSZ-kormány hozzákezdett az első száz napra ígért intézkedések megvalósításához, a parlament elé terjesztette az erre vonatkozó törvényjavaslatokat.
Kovács László jelezte, ezek sürgős tárgyalásához ugyan a Fidesz, illetve az MDF képviselői nem járultak hozzá, a kormányoldal gondoskodni fog arról, hogy a több millió ember helyzetét javító ígéretek a vállalt határidőre teljesüljenek.
- Nem tudom, Orbán Viktor miért sérelmezi, hogy a rendőrség elkezdett vizsgálni néhány gyanús ügyet, hiszen miniszterelnökként mindig azt mondta: ha valaki törvénytelenséget gyanít, tegyen feljelentés, a rendőrség és az ügyészség pedig azt vizsgálja ki - fogalmazott.
A szocialista pártelnök úgy látja, most elkezdődött azon ügyek a vizsgálata, amelyekre az előző négy esztendőben „ki tudja, miért, nem kerülhetett sor".
- Jó lenne, ha Orbán Viktor nemcsak a polgári sejtek, polgári körök szervezésével foglalkozna, hanem a Fideszre szavazók akaratának megfelelően néha a parlamentben is megjelenne, vagy legalább elolvasná a jegyzőkönyveket. Így nem bocsátkozna értelmetlen vitába soha el nem hangzott állításokkal - közölte Kovács László, hozzátéve: akkor Orbán Viktor azt is tudná, hogy melyik törvényjavaslat miről szól és mikor fogadták el.
Két MagyarországNéhány hete (egészen véletlenül) a televízió egyik esti adásában a kitűnő színházi rendező és színigazgató (Kerényi Imrére gondolok) nyilatkozatát hallgattam. Arról beszélt, hogy most már visszafordíthatatlanul „két Magyarországról" kell szólnunk, a magyar társadalom kettészakadása vitathatatlan valósággá vált, és nincs is értelme annak, hogy valaki a politikában, a szellemi életben, a társadalomban létrejött mentális árkok betemetésére törekedjék. Csak ki kell várni, hogy az egyik oldal (az „egyik Magyarország"), - a színházigazgató meggyőződése szerint a most ellenzéki helyzetbe kényszerült pártkoalíció - legközelebb végleges győzelmet arasson, és tartósan irányítsa az ország életét.
Valóban, el kell-e, el lehet-e fogadni azt, hogy a huszadik században kifejlődött belső konfliktusok hatására létrejött végzetes politikai, ideológiai, mentális megosztottság ezután mint történelmi végzet szabja meg ennek a társadalomnak az életét, el kell-e, el lehet-e fogadni azt, hogy ezután két Magyarország legyen, és a két nagy politikai, ideológiai, mentalitástörténeti tábor között ne lehessen párbeszéd, együttműködés, csakis szellemi polgárháború?
A magyar társadalmat a jelenben megosztó mentális árkok munkahelyi közösségeket, egykori baráti társaságokat, mi több, családokat vágnak ketté. Ebben a tekintetben ma sokkal végzetesebb a megosztás, mint bármelyik kormányzati ciklus idején volt. Sem az 1994-es, sem az 1998-as kormányváltás után nem volt tapasztalható az ellenzéki politikai erők részéről olyan kíméletlen kiközösítési hajlandóság és olyan ádáz gyűlöletbeszéd, mint a mostaninál. Személyes tapasztalatokról tudnék beszámolni. Nagyon régi ismerőseim (barátokról azért nem beszélnék), akiknek korábban nagy szolgálatokat tettem, személyes érdekeikben lobbiztam, fordítanak nekem hátat nyilvános helyeken, s engedik el fülük mellett a köszönésemet csak azért, mert nem álltam be a korábbi kormányzat elszánt hívei és propagandistái közé. Sokaknak vannak hasonló tapasztalatai. Valójában az a magyar értelmiségi, aki korábban nem kívánt elhelyezkedni egyik politikai erő holdudvarában sem, és nem húzódott valamelyik párt (vagy pártvezér) védőernyője alá, most kapkodhatja a fejét, vajon melyik régebbi kollégája, ismerőse részéről éri inzultus, ami aztán életre szólóan megronthatja a nehéz időkben létrejött, sok évtizedes emberi kapcsolatokat. A magyar értelmiségi társadalom szétesett, és ez legfeljebb azoknak hasznos, akik a létrejött konfliktusokat - a megosztó politikát - saját hatalmi céljaik szolgálatába szeretnék állítani. Maga az ország, a nemzet csak veszíthet e konfliktusok, a megosztó politika miatt.
A magyar értelmiség, mindenekelőtt a politikai elit egy
része különben is a morális válság jeleit mutatja. Ahogy lassanként napvilágra
kerülnek a mögöttünk lévő esztendők eltussolni kívánt - igazán eltussolni persze
sohasem sikerült - ügyei (majdnem ezt írtam: disznóságai), mindenkinek, aki a hatalmi
rendszerbe akármilyen kis mértékben beépült, számot kell vetnie a maga civil
(polgári!) lelkiismeretével, vajon miként látta, miként ítélte meg a már korábban
is ismert korrupciós ügyeket? Netán miként vállalt bennük szerepet, miként húzott
belőlük hasznot?
Közismert dolgokra gondolok. Az Országimázs Központ, az Ezüsthajó Kft., a Happy End
Kft. ügyeire, Schlecht Csaba, Kaya Ibrahim és Josip Tot üzleteire, Grespik tízmilliós
„fájdalomdíjára", a most kifizetett vagy kifizetendő tízmilliós
végkielégítésekre és így tovább. A végkielégítések mai (felháborító)
rendszerét nyilván törvény szabályozza. Ez a törvény azonban egy ország
meggyőződése és lelkiismerete szerint igazságtalan, szégyenletes, sérti a
társadalom elemi igazságérzetét. Következésképpen változtatásra szorul. Nem
tudom, van-e olyan ép erkölcsi érzékkel gondolkodó magyar polgár, akinek mindez ne
irritálná a morális meggyőződését, ha tetszik, keresztény erkölcsiségét.
Mindezt a jobbközép pártok híveinek is meg kellene fontolniuk.
Éppen ezért meggyőződésem szerint az új, szociál-liberális kormányzatnak három (elkerülhetetlen) történelmi, egyszersmind morális feladatot kell magára vállalnia. Először is teljes mértékben, méghozzá a legszélesebb nyilvánosság előtt át kell világítania mindazokat az ügyeket, amelyek az elmúlt években a társadalom jogos gyanakvását kiváltották. Tiszta lapot kell nyitni, és igazságot kell tenni mindenekelőtt azért, hogy a magyar társadalom erkölcsi megnyugvást találjon, és megbékélhessen önmagával. Ebben a helyzetben nem fogadható el az a korábban gyakran megszólaltatott retorikai fogás, miszerint mi nem hozzuk szóba a ti zavaros ügyeiteket, mert akkor ti is hallgattok a mieinkről.
Másodszor, stratégiai érdekek jegyében és stratégiai eszközökkel kell törekedni, méghozzá nem pusztán retorikai szinten, a magyar társadalom megbékélésének, valamiféle politikai és mentális konszenzusának kialakítására. Végül is a legfontosabb nemzeti stratégiáknál, például az alkotmányosság védelmében és kiteljesítésében, a demokratikus intézmények működtetésében, a szociális piacgazdaság elveinek érvényesülésében, a szegények támogatásában, a határon túl élő magyar közösségek iránt érzett szolidaritás intézményi megerősítésében, az ország európai uniós integrációjában, a közép-európai nemzetek kiegyezésének és együttműködésének elősegítésében (és így tovább) a magyar társadalomban és a politika világában is nagyjából egyetértés van. Vagy ezt az egyetértést ki lehet alakítani, ha az ország és nem a saját politikai tábor és klientúra érdekeinek érvényesítésére gondolunk.
Végül, harmadszor, igen szigorúan és elővigyázatosan, józanul és kérlelhetetlenül kell törekedni arra, hogy az újonnan felállt kormány eleve elzárja a korrupcióhoz vezető utakat. Ezért az új kormányzatnak szüntelenül mérlegelnie kell az általa választott megoldásokat, szigorúan ellenőriznie kell a kinevezett tisztségviselők erkölcsi és emberi alkalmasságát - a szakmai alkalmasság kontrollja ebben a tekintetben nem elég. A magyar társadalmat, az országot kettéválasztó, a jelenben is könyörtelen módszerességgel ásott politikai és mentális árkokat csak így lehet (esetleg) betemetni. Ha nagy szavakat használnék, „erkölcsi forradalomról" beszélnék, és a politikai elitnek valóban nagy szüksége lenne valamiféle morális megújulásra. Máskülönben valóban két Magyarország fog egymás mellett, pontosabban egymás ellenében élni ebben a szűk kis országban. Két társadalmunk, két intézményrendszerünk, két értelmiségünk, két politikai elitünk lesz, de nem lesz hazánk. A szerző irodalomtörténész
Az Amerikai Kémikusok Szövetségének tiszteletadása Szent-Györgyi AlbertnekAz American Chemical Society (ACS) a "Határkő program"-ot 1992-ben indította be azzal a céllal, hogy a kémia történetének rendkívül fontos eseményeiről megemlékezzen. Idén májusban egy ilyen kivételes eseményt ünnepelt meg az ACS a Magyar Kémikusok Egyesületével együtt. Ennek a keretében a szegedi egyetem Szent-Györgyi épületében egy angol és magyar nyelvű emléktáblát lepleztek le, amelynek a szövege a következő: "Szent-Györgyi Albert (1893-1986), biokémikus, a 20-as években a biológiai oxidációs folyamatok tanulmányozásának az úttörője. 1920 és 1936 között, mint a szegedi egyetem professzora, kimutatta, hogy a hexuronsav, amelyet előzőleg különválasztott, azonos a C-vitaminnal és hogy ezt kilogrammos mennyiségben lehet a paprikából kivonni. 1937-ben az orvosi Nobel díjat kapta azokért a felfedezéseiért, amelyek a biológiai égésfolyamattal vannak kapcsolatban, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére. Későbbi években ö és munkatársai világhírt szereztek az izom-összehúzódás biokémiai mechanizmusának a terén. 1948-tól a haláláig az Egyesült Államokban dolgozott, ahol rákkutatásban volt aktív".
Az ünnepi beszédet Pavláth Attila, neves magyar kémikus mondta, aki 1956-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba és az American Chemical Society elnöke lett 2001-ben. Kifejtette, hogy életének sok közös pontja van az ünnepelt tudóssal: mindketten Magyarországon születtek ott jártak egyetemre és ott kezdték tudományos karrierjüket, majd a szabadság hiánya miatt emigrálni kényszerültek az Egyesült Államokba. Beszédjét így fejezte be: "Nagy örömet okoz nekem, hogy ezt a felavatást egy szabad Magyarország területén tehetem".
Szent-Györgyi Albert volt az első magyar tudós, aki magyar egyetemen végzett kutatómunkája alapján kapott Nobel-díjat, az előző Nobel-díjasaink, Lénárd Fülöp, Bárány Róbert és Zsigmondy Richárd, külföldi egyetemeken dolgoztak. Szent-Györgyi anyai ágon a nagyhírű Lenhossék tudóscsaládból származik, egy három kiváló orvostudóst adó dinasztiából, az első, Lenhossék Mihály 1737-ben született, az utolsó, Lenhossék Mihály II 1937-ben halt meg. Így nem csoda, hogy Szent-Györgyi szintén az orvosi karon végzett, majd áttért a biológiára, a fiziko-kémiára és az atomfizikára. Személye a szabad szellemű humanista tudós jelképe lett. Legjobb barátjának, a világhírű fizikus Bay Zoltánnak, ezt mondta halála előtt néhány nappal: " Nem állni meg soha, kutatni tovább, hiszen a kutatásnak sohasem lehet vége és sohasem tudhatja az ember, hogy milyen meglepetések bukkannak elébe". Ez volt Szent-Györgyi Albert sikeres életének a vezérfonala.
Székásy Miklós
Bolyai János (1802-2002)Bolyai János, a Magyar Tudományos Akadémia szerint, Magyarország minden idők legnagyobb tudósa. Kolozsvárott született 200 évvel ezelőtt, ugyanabban az évben mint Kossuth Lajos. Alakja és alkotása jelkép, ahogy születésének centenáriumán a világhíres fizikus, akkor a MTA elnöke, Eötvös Loránd vallotta a kolozsvári (később Bolyai) Tudományegyetemen tartott megemlékezése alkalmából. "Csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért ha igazi tudósok és - amint kell - jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját kell olyan magasra emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák és megadhassák neki az illő tiszteletet. Ez a mi eszményképünk, ez valósult meg Bolyai alkotásával egyszer, ilyen teljes mértékben talán egyetlenegyszer."
A szintén hírneves matematikus Bolyai Farkas és Benkő Zsuzsanna fiának a matematikai tehetsége igen korán megmutatkozott. Apja irányításával ismerte meg Euklidest és a párhuzamosok több mint kétezer éve megoldatlan problémáit is. Iskoláit a marosvásárhelyi református kollégiumban végezte, majd a bécsi hadmérnöki akadémián folytatta tanulmányait. 1823-ban mint alhadnagyot Temesvárra helyezték és itt írja meg alapvető matematikai munkáját, amelyet november 23-i keltezésű levelében közöl apjával. Ebben bejelenti, hogy megoldotta a párhuzamosok problémáját, hozzá fűzve"... semmiből egy új más világot teremtettem". Apja nem érti meg és nem méltányolja a felfedezést. Korszakalkotó munkája csak 1831-ben jelent meg a marosvásárhelyi kollégium nyomdájában, "Abszolút geometria" címmel. A mű egy példányát elküldte Gaussnak, a matematikusok fejedelmének, aki az alkotást zseniálisnak, de korát annyira megelőzőnek tartotta, hogy nem vállalta a támogatását.
A remek latin nyelven megírt mű az abszolút igaz tértant alkotja. Euklides rendszere a párhuzamossági axiómára támaszkodik, a Bolyai kortárs Lobacsevszkij pedig az ezen axióma tagadására fölépül hiperbolikus nem-euklidesi geometriát dolgozta ki. Bolyai azokat a tulajdonságokat kutatta amelyek az euklidesi és nem-euklidesi geometriában egyaránt érvényesek. Modern tudósok úgy vélik, hogy Bolyai munkája alapította meg az akkor még nem is sejtett űrtant és a Science of Space folyóirat szerint még Kopernikusznál is nagyobb forradalmat jelentett az egyetemes gondolkozásban. Szentágothai János, a hetvenes években a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, véleménye szerint "csodálatos, hogy Bolyainál az emberi agy képes volt saját magán túlmenni és új, kozmikus méretekben reális gondolatvilágot teremteni.".
Bolyai János híres műve Appendix néven ismert, mert apja Tentamen című könyve függelékeként került kiadásra. A matematika és fizika kapcsolatát is mélyre hatóan kutatta. Felismerte a geometriai térszerkezet és a gravitáció erőtér szoros összefüggését, amelyet konkrétan Einstein mutatott ki 1915-ben az általános relativitáselmélet egyik alappillérjeként. Élete második felében mintegy 15.000 oldalnyi anyagot írt. Ebből a hiányzó erkölcsi és anyagi támogatás miatt semmi sem került kinyomtatásra.
Kerek két évvel Bolyai tudománytörténeti tette után 1825 november 23-án Széchenyi István nemes célú és nagyvonalú felajánlása által indult be a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának a terve. Ennek az alapján november 23-a lett a MTA születésnapja és egy 1997-es kormányrendelet alapján Bolyai János emlékére ugyanez a nap a Magyar Tudomány Napja is. A születési éve Bolyai Jánost a legnépszerűbb magyar politikussal, Kossuth Lajossal, köti össze, munkája kinyilvánítási dátuma, november 23, és elhalálozásának az éve, 1860, pedig a legnagyobb magyarral, Széchenyi Istvánnal. A Magyar Tudomány Napjában tehát Széchenyi és Bolyai szelleme találkozott, egy korszak gyermekei voltak, mindketten a jövő tudásközpontú társadalmának úttörői.
Székásy Miklós
A rendezőség már nagyban készül, bár nehéz a helyzet, mindenki támogat, segít ahogyan tud! Érdekes elolvasni az első cserkészbálról szóló beszámoló cikket, ami 1958 november 6.-án jelent meg ugyanebben a hírlapban:
Nagy napja volt az argentin magyar cserkészeknek október 31.-én. A rendezői munkát a buenos-airesi cserkészcsapatok parancsnokai és segédparancsnokai végezték: Balogh Kovács Judith, Benedek László, Demkó Andrea, Fóthy István, Pongrácz Béla, és Vass Dénes; ők fogadták a nagyszámú magyar és argentin vendégeket.
Az elsőbálos lányok izgatottan várták a pillanatot, hogy megnyithassák a bált. Dombay Jenő cigányvajda bemondta sorba az alább felsoroltakat:
Ányos Marietta, Balogh Judith, Barna Marianne, Bánffy Teréz, Boureais Cecilia, Clemens Dorka, Gosztonyi Lili, Kesserű Judith, Kranauer Judith, Kővágó Norma, Jabek Magda, Leövey Katalin, Lénárt Zsuzsi, Nádorffy Éva, Nádorffy Klára, Vera von Neufforge, Obrecht Mónica, Obrincsák Mária, Rajczy Katalin, Simonfay Eszter, Szentkirályi Edina, Térfi Margit, Zeitvogel Anna, Zumpf Mária, Vácz Magda, María Rosa Cabral.
A rendezőség nagyon ízléses táncrenddel kedveskedett a megjelenteknek. A táncrendet éjfélkor a palotás bemutatása zárta be, melyet oly nagy odaadással és szakértelemmel tanított be Graulné Sáfrány Györgyi. Nagy sikere volt és a szűnni nem akaró taps a legnagyobb elismerés volt a 10 párnak, akik nem sajnálva időt és fáradságot, megtanulták ezt a szép magyar táncot.
Rövid idő után a suppe csárdás alatt majdnem leszakadt a táncterem. Örömmel állapítottuk meg, hogy az öregek mellett a fiatalok is nagy számmal remekül táncolják.
Majd az állandó emelkedett hangulat mellett újabb izgalmat váltott ki a bálkirálynő választás. Ennek eredményeként: bálkirálynő Balogh Kovács Judith és udvarhölgyei Kranauer Judith és Gosztonyi Lili lettek.
Négy órakor mindenki egy igazán szép mulatság emlékével tért haza.
44 évre rá is büszkék lehetünk fiataljainkra, mert ez a bál továbbra is - minden bizonnyal - nagy sikerrel óriási élményt ígér.
Lajtaváry Zsuzsi
Kálnay András kiállítás Buenos AiresbenJúnius 24-én nyílt meg Kálnay András építész munkásságát bemutató kiállítás a Banco de la Provincia de Buenos Aires múzeumában. A kiállítást a CEDO-DAL (a Latin-Amerikai Művészet és Építészet Dokumentációs Központja) szervezte a Magyar Köztársaság Nagykövetsége támogatásával. A kiállítás július 19.-ig tart. Az ízléses kivitelezésű, úgy művészi mint tudományos értékű katalógus részletes betekintést enged az életműbe. Ára 35 peso.
Kálnay András az első világháború után érkezett Argentínába. A 20-as és 30-as években számos maradandó középületet, villát, bérházat tervezett és épített; műveinek stílusa még ma is elválaszthatatlanul hozzátarozik Buenos Aires azóta sok változáson átment városképéhez.
Legismertebb műve a Munich söröző (ma Távközlési Múzeum) nemcsak művészi szempontból jelentős. 1928-ban az előre gyártott vasbeton elemek alkalmazása úttörő vállalkozás volt. Kálnay épületei meglepően rövid idő alatt készültek el. Egyébként abban az időben Argentína élenjáró volt a vasbeton építkezésben. Az világ első vasbeton "felhőkarcolója", a Kavanagh, is Buenos Airesben épült. A magyar építész nemcsak a söröző épületét tervezte, de annak bútorait, szobrait, ólomkeretes ablakait, sőt edényeit is. A söröző pincéjében egy 30000 literes tartály volt, ahonnan központi hűtésen keresztül, rézcsöveken érkezett a sör a harminc csappal felszerelt nagy szalonba.
A kiállítás fényképek, tervrajzok mellett bemutat Kálnay személyes tárgyaiból is néhányat. Meglepő volt látni az építészeti főiskolán szerzett végbizonyítványát. Kálnay nem volt jó tanuló. A bizonyítványban számos elégséges, tűrhető, sőt rendetlen is szerepel. Évente egy-két igazolatlan hiányzás is előfordul. De ez viszont csak azt igazolja, hogy a tehetség gyakran nem az iskolapadban, merev tanári elvárások szerint nyilvánul meg, hanem az életben – s ez esetben a szülőföldtől távol – bontakozik ki, alkot maradandót.
Külön méltató megemlítést érdemel a kiállítást szervező CEDODAL alapító igazgatója Ricardo Gutierrez építészmérnök, a Történelmi és a Szépművészeti Akadémia rendes tagja, az UNESCO műemlékvédelmi tanácsadója. Szakismereti kiterjednek egész Latin-Amerika – különösen a cuzcoi mesztic-barokk – építészet-történetére, számos szakkönyv és tanulmány szerzője.
Kálnay András neve méltán szerepelhet az annyiszor elzsolozsmázott "Mit adtunk a világnak?" c. fejezetben. A kiállítás szervezői örülnének, ha az anyag Magyarországra is eljutna. Az argentin kulturális örökség hatóságai hajlandóságukat nyilvánították ennek támogatására. Jó lenne ha ez Budapesten kedvező visszhangra találna!
A buenos airesi magyar közösség is nagy megtisztelésnek tekintheti, hogy argentin tudósok Kálnay András életművével foglalkoznak. Sajnos a megnyitó látogatottsága nem volt arányos a megtiszteltetéssel.
Induló cikksorozatunk elé:
A MAGYAR NYELV TITKAI (1)Jáki Ákos, az Apáczai Közalapítvány és a Zrínyi Kör között létrejött egyéves szerződés alapján tanít magyar nyelvet a Buenos Aires-i magyar kolóniában. Egy évet ugyanebben a minőségben már dolgozott Sao Paulóban, Brazíliában.
A program, melynek keretében tanít, a szórványban élő magyar közösségeket hivatott támogatni a magyar nyelv és kultúra megtartásának érdekében. Végzettsége olasz-angol-magyar szakos tanár, de e munkája előtt három és fél évet tanított angol leíró nyelvtant a Berzsenyi Dániel Főiskola (Szombathely) Csepeli Tagozatán.
Itt említjük meg, hogy Jáki Ákos a Hungáriában minden csütörtök este 9-tôl 1/2 11-ig nyilvános magyar nyelvi-nyelvészeti előadásokat tart, amelyekre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Szívesen válaszol lapunkon keresztül is a hozzá feltett szakkérdésekre.
Minden nyelv eredete ősi homályba vész, s jövendő sorsa is ismeretlen. E törvényszerűség alól nyelvünk, a magyar sem képez kivételt. Ahogyan nem vállalkozhatunk arra, hogy egy nyelv kialakulásának kezdőpontját meghatározzuk a messzi múltban, ugyanúgy nem bocsátkozhatunk jóslatok megtételére arra nézvést sem, vajon hogyan fog további sorsa alakulni a távoli jövőben. Valamit azonban mégis tehetünk: a rendelkezésünkre álló nyelvészeti, néprajzi, történeti-történelmi eszközök segítségével betekintést nyerhetünk a múlt és a jövő két ismeretlen végpontja közé eső szűkebb időintervallumba, azaz a múlt egy már kutatható időpontjától kiindulva megkísérelhetjük számba venni mindazon nyelvi tényeket, melyek a magyar nyelvet más idegen nyelvekkel szemben meghatározzák a jelenben, majd ezen ismérvek összességében bizonyos következtetéseket is levonhatunk a tekintetben, hogy várhatóan milyen fejlődési irányt vesz majd a közeljövőben.
Nyelvészeti cikksorozatunkban megkíséreljük tömören felvázolni a magyar nyelv azon legjellemzőbb nyelvtani sajátosságait, melyek oly egyedivé és különlegessé teszik a világ mintegy 3000 élő nyelve között. Tesszük mindezt annak szándékával - mely benyomás vitathatatlan tényként néhány magyaróra után szinte minden magyarul tanuló agyában megfogalmazódik, számunkra azonban, akik anyanyelvként beszélhetjük e nyelvet, talán korántsem természetes -, hogy a rácsodálkozáson túl rádöbbenjünk mérhetetlen gazdagságára, hangzókészletéből fakadó zenei ‘törekvéseire’, toldalékrendszerén át megvalósítható kifejezőerejére és pontosságára, az akár egyetlen szavában elrejthető szinte hihetetlen ‘információmennyiségre’, nyelvtanának bonyolultságára, mellyel sikerült kivívnia a világ egyik legnehezebben elsajátítható nyelvének címét, valamint nem utolsósorban azért, hogy feltáruló ‘titkait’ kicsit jobban megismerve magunk is tudatosabban, azaz ‘helyesebben’ beszéljük és írjuk.
Miután először rövid áttekintést nyújtunk majd eredetéről és azon egyéb nyelvi hatásokról, melyek önállóvá válása után érték, valamint elhelyezzük a világ nyelveinek tipológiai rendszerében, hónapról hónapra bemutatjuk legfontosabb nyelvtani alappilléreit, többek között pl. a magánhangzó-illeszkedés törvényeit, a különféle toldaléktípusokat, a határozatlan és határozott igeragozás mibenlétét és a használatuk közötti különbségeket, a szórend nagyon izgalmas problémakörét, az irányhármasság fogalmát, továbbá számos esetben érinteni fogjuk a helyesírás és nyelvhelyesség területének kérdéseit is.
Bármely jelenség pontos megfogalmazásához és szakszerű leírásához – így a nyelvészeti törvényszerűségek megnevezéséhez is - elengedhetetlenül szükséges egy mesterséges segédnyelv, azaz egy ‘tudományos szókincs’ bevezetése. A legalapvetőbb nyelvtani szakkifejezéseket cikksorozatunkban is alkalmaznunk kell majd. Ahol csak lehet, igyekszünk a szakszókincs magyar megfelelőjét használni, de azokban az esetekben, ahol ‘magyar’ szó ‘nincs’ a szakszókészletben, nem kerülhetjük el az idegen eredetű forma alkalmazását. Azokban az esetekben, amikor szokatlanul hangzik egy szakkifejezés magyar megfelelője, célszerűbbnek látszik majd az illető szakszót zárójelben megadni [pl.: agglutináló (‘ragasztó’) nyelv].
A tudományokban egy szaknyelv kialakítása és használata soha nem akar önkényes célokat szolgálni, hanem inkább ‘mankó’ akar lenni az emberi gondolkodás útvesztőiben; ‘mankó’, melynek segítségével ‘botladozó’ emberi gondolkodásunk járni tanul, de amely rögtön elhajítható, mihelyst hozzásegített bennünket a járás elsajátításához. Egy másik, talán egyszerűbb hasonlattal élve egy szaknyelv nem más, mint a háziasszony kezében a szakácskönyv, aki egy jó marhapörkölt elkészítésénél csak addig fordul segítségül hozzá, amíg meg nem tanulja hibátlanul az étel egész elkészítési folyamatát, utána már nincs szüksége rá. Míg egyrészt - természetesen - a marhapörköltöt fogjuk elfogyasztani, és nem az azt elkészítő receptet (!), másrészt ugyanakkor nem feledkezhetünk el a recept fontosságának tényéről sem, mely nélkül az étel nem készülhetett volna el, arról nem is beszélve, hogy nem mindegyik receptből lehet azonosan finom marhapörköltöt készíteni! Azaz pl. ha rosszul és felületesen tanuljuk meg egy nyelv nyelvtanának a szabályait, akkor nem valószínű, hogy valaha is pontosan és szabatosan fogjuk beszélni az illető nyelvet.
Minden nyelv – így a magyar is – hasonlítható egy hangszerhez, mely egy hozzáértő művész kezében csodálatos dolgokra képes. Sajátosságainak, természetének alapos ismerete – párosulva az azon való rendszeres gyakorlással – fejlesztheti rajta való tudásunkat. Ha jól és tudatosan alkalmazzuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor csodálatos hangokat tudunk rajta megszólaltatni, és játékunkkal másokat is gyönyörködtetni tudunk.
Ugyanígy, nyelvtudásunk - azaz beszédünk és írásunk - fejlesztéséhez nagyban hozzájárulhat a nyelvünkben elvont formában meglévő szabályrendszerek és törvényszerűségek jobb megismerése, tudatosítása, hozzájárulva ezáltal nyelvünk ápolásához és lehetőségeink szerinti továbbadásához, hogy ne veszítsük el azt a nagy kincset – gondolkodásunk és emberi kapcsolataink eszközét -, melyet édesanyánktól magyar anyanyelvünkben kaptunk.
Most, hogy az ország helyzete ilyen rossz, hogy a világ sorsa olyan zűrös, vad, vérengző, bizonytalan, békétlen, az embernek már nincs is kedve bekapcsolni a TV-t. Ha el lehet kerülni azt, hogy híreket nézzünk, annál jobb, mert kimondottan idegesítő és lehangoló híreket hallunk.
De múlt szombaton (június 8.-án este 8:30kor) B. B. News új híradóját láttam. Az aztán más volt! Érdemes volt rákapcsolni! A rossz kedv elmúlt, a világ problémái pár órára elmaradtak és élvezhettük fiatal fiúcserkészeinket, akik humorral és ötletesen nyújtották nekünk át a nyári cserkésztáborban elnyert élményeiket. B. B. News riporterei röviden elmondták a fontosabb eseményeket, miközben jeleneteket mutattak egy óriási képernyőn.
Majd a "Kalandos Dokumentumfilmek" nevű program keretén belül bemutatták nekünk, hogyan éltek a mi vagány magyar fiúcserkészeink 15 napon át Argentína déli részén, San Martín de los Andesben, a Lolog tó partján. Körösi Csoma Sándor nyomait követték. Január 2.-án indultak el az ősmagyarok keresésére. Huszonketten voltak és Collia Alex vezetése alatt ügyködtek. A huszonkettőből, a hét legkisebb bizonyságot tett cserkésztudásáról és ügyességéről és a tábor végén nagycserkésszé avatták őket (Papp Gábor, Beis András, Lovrics András, Mátray Géza, Antal Mátyás és Tóth Kristóf). Nagy próba volt ez számukra.
A tábor tartalmas és élmény-dús volt, ezt észre lehetett venni a filmen! Komoly tábori építményeket készítettek (még melegvizű zuhanyuk is volt!), forgószínpad keretén térképészetben és elsősegélyben képezték ki a tagokat. Kézügyesség keretében bőrmunkákat készítettek, faragtak meg plakátokat rajzoltak-festettek a park védelmére, cserkésztudás-és népdalolimpiászt is szerveztek. Természetjárás, cserkész jellemnevelés, fürdés, játszás sem maradt ki a programból. Még tábori naplót is írtak. Látszott, hogy egy komoly tábor volt, amit felelősen készítettek elő. Jó élmény volt látni, hogy itt Buenos Airesben, 14.000 km-re Magyarországtól, még mindig így él, lángol a magyar cserkészet. 22 fiatal, harmadgenerációs gyerek, magyarul élt az emberebb ember, magyarabb magyar jelszóra, éltek a 10 cserkésztörvény szerint, egymást segítve mint egy nagy család. Éljen a buenos airesi magyar cserkészet!
Visszamosolyogni mindenre, visszamosolyogni az Istenre
Az első kiscserkészvezető kiképző délutánt 2002 június elsején tartottuk meg. Mivel sok olyan őrsvezető van, aki még nem volt kiképzőtáborban, megszületett a terv: jöjjünk össze és segítsünk nekik, adjunk ötleteket, tanítsunk módszertant, ismertessük meg velük a kiscserkész lélektanát, a jó kiscserkészörsvezető tulajdonságait, az új próbarendszert. Segítsünk nekik kidolgozni egy jó őrsi összejövetelt, adjunk gyakorlati ötleteket és mondjuk el nekik, hogy milyen fontos a kiscserkészet, milyen fontos ezt lelkiismeretesen, felelősen csinálni és érdemes, igen! Érdemes ezt a nagy erőfeszítést megtenni! Így volt aztán, hogy szombaton délután 17 résztvevő eljött: Benkő Etel, Kerekes Cili, Papp Kriszti, Lajtaváry Zsuzsi, Mihályfi Juli, Perez Nati, Szentiványi Ilona, Zombory Andi, Zombory Caro, Szeley Cinti, Bonapartian Dani, Zaha Miklós, Vass András, Grabner István, Lovrics Jancsi, Zaha Tamás, Németh Mátyás. Négyen voltunk kiképzők: Benedekné Marika, Pappné Bernáth Bella, Lajtaváryné Benedek Zsuzsi és Demes Adri. Beleéltük magunkat a gyerekek fantáziavilágába, meseországba. Az elméleti előadásokon kívül játszottunk, nótáztunk, kézügyességet készítettünk még kincskeresésen is voltunk, így jutottunk a finom uzsonnához. Nagyon jó délután volt, jó volt ennyi fiatal cserkésszel együtt dolgozni és érezni azt, hogy jól akarják vezetni a kiscserkészeket és hogy élvezik, amit csinálnak. Már készülünk a második kiscserkész vezetőképző délutánra!
Legyen mindannyiunk jelszava a kiscserkészek jelszava: Visszamosolyogni mindenre, visszamosolyogni az Istenre!
Lajtaváryné Benedek Zsuzsi
Conferencia sobre bioética del Dr. Jorge PuricelliCon el auspicio de la Embajada Húngara y en el marco del homenaje a Lajos Kossuth en el bicentenario de su nacimiento, se está realizando una serie de conferencias en la Asociación de los Húngaros Católicos en la Argentina.
El inicio de la vida (zcuándo yo soy yo?). Cuál es el momento, el punto de partida o la situación que determina que la unión de un gameto femenino y un gameto masculino pasan a revestir la calidad de individuo, sujeto o persona animada. Con este interrogante el Dr. Jorge Puricelli abre el ciclo de conferencias o charlas iniciadas el 13 de junio en el Mindszentynum.
El disertante cuenta con una vasta experiencia en el terreno judicial. Recibido en la Universidad Nacional de Buenos Aires, comenzó a ejercer en el poder judicial de la provincia de Buenos Aires. Es designado Juez de Primera Instancia en lo penal en Morón en 1971, finalizando su larga carrera como Juez de la Excma. Cámara de Apelación y Garantías de Morón en 1999. Habiendo ejercido la docencia en varias Universidades, esta misma actividad lo ocupa en la actua-lidad, así como brindar numerosas conferencias sobre temas de derecho penal y bioética.
Estos honrosos antecedentes no le impiden al Dr. Puricelli abordar con un lenguaje claro y carente de tecnicismos, un tema conflictivo como la bioética.
Inicia la charla con la enumeración de los principios generales de la disciplina, para sumergirse inmediatamente en el tema de la procreación, la distinción entre inseminación artificial y fecundación in vitro, seguida de un breve recorrido histórico de los avances de la ciencia en este campo. La charla da pie así al desarrollo de las posturas antagónicas que se fueron presentando en diferentes épocas alrededor del momento de la concepción. Las dos cuestiones que plantea a continuación serán, entonces: zse pueden destruir y manipular impunemente los embriones?. Interrogante ligado estrechamente con otro: zestamos hablando de vidas humanas?, o mejor dicho: za partir de qué momento?
Todos estos interrogantes se vinculan con aquél que dio inicio a la charla y que halla su respuesta en las palabras finales del Dr. Puricelli, zcuándo yo soy yo? Cuando se unen los gametos masculinos y femeninos, inde-pendientemente del lugar donde se produzca la unión.
Más que una opinión o respuesta a una hipótesis queda planteada así una posición ante la vida, y que exige, a su vez, una toma de conciencia concreta y desprovista de cualquier ambigüedad, ya que la vida o la muerte no aceptan matices. Y si bien es preciso reconocer los valiosos aportes que la ciencia y la tecnología han hecho para mejorar la calidad de vida, al momento de fijar nuestra posición ante ciertas cuestiones deberíamos recordar las palabras del gran escritor y médico francés François Rabelais: Ciencia sin conciencia no es más que la ruina del alma.
Elizabeth Makkos
Carolina Jobbágy recibe una becaUna joven poetisa de origen húngaro recibe de la Fundación Antorchas un subsidio para la creación artística, en poesía.
La Fundación
Antorchas es una institución sin fines de lucro cuyo propósito, según lo define su
estatuto, es realizar actividades que ayuden a mejorar las condiciones de vida de la
comunidad. Se desempena en tres grandes áreas: la educación y la investi-gación
científica; la cultura, y la promoción social. La fundación actúa, principalmente,
subsidian-do la labor de otras entidades o de individuos.
Precisamente con el objetivo de incentivar a esta estudiante de letras de 26 anos, es que esta prestigiosa institución la elige para otorgarle un subsidio para la creación artística. El libro de poemas Tabla Periódica de Carolina Jobbágy, podrá así ser editado a través de la Editorial Tse-Tse, dentro de los próximos días.
Con el fin de felicitarla por honrar nuestra comunidad al ser descendiente de húngaros y para conocerla un poco más, el Magyar Hírlap se acercó para intercambiar unas palabras con ella.
Carolina confiesa que en realidad la elección de la forma lírica como medio de expresión, en realidad no fue tal. Más que una elección, se convirtió en la única forma posible de manifestarse.
No hace falta tener estudios de biología o química para comprender los versos que componen Tabla Periódica. Simplemente hay que dejarse llevar por su singular cadencia, enmarcada por una particular distribución tipográfica. Un lenguaje resemantizado da lugar al despertar de imágenes nuevas, fruto de la asociación de terminologías científicas con un mundo onírico y misterioso.
?Tenés algún referente literario?
Sí, muchos. Pero más que nada en prosa, en novela. Me gustan mucho Flaubert, Stendhal, Kafka, Beckett. En literatura alemana mi preferido es Thomas Mann. En poesía tuve varias épocas, leyendo a Alejandra Pizarnik y a Alfonsina Storni. Actualmente mis favoritos son los autores franceses contemporáneos.
?Podrías decir que tu lite-ratura es femenina?
Sí y no. En realidad, tal vez en un primer momento, al estar marcada por la lectura de Pizarnik y Alfonsina... esa cuestión del yo, una cierta introspección que todavía tengo, pero que voy borrando. Siempre trabajo con la primera persona, que creo que es algo muy femenino pero como borrado, me gusta que la persona aparezca lo menos posible.
La familia de Carolina llega a la Argentina, luego de dejar Hungría, en 1947. Atravesados por grandes sufrimientos por fallecimientos y rupturas familiares, el padre de Carolina, junto con sus tíos, pasan muchos anos en la provincia de Córdoba antes de radicarse definitivamente en la zona Norte del Gran Buenos Aires. Hungría queda lejos en kilómetros, pero siempre presente en la memoria y es así que la narración de historias de la infancia y los recuerdos reiterados hasta casi sentirlos propios, van tejiendo en esta escritora descen-diente de húngaros la necesidad de conocer el país de donde vino su padre.
?Qué esperás encontrar en Hungría?
Culturalmente me parece un país interesante, por su larga historia. A la vez, me parece que es un país bastante singular dentro de lo que es toda Europa. Tiene una cultura muy particular por hechos históricos que pasaron ahí. Siento que tiene una personalidad especial que lo diferencia del resto de Europa. Me interesaría ver si esa imagen que tengo de Hungría es realmente así. Siempre sentí muy presente el tema de ser hija de un extran-jero y a pesar de haber nacido acá y de no hablar el idioma, me gustaría ver qué me pasa yendo allá, ver si realmente encuentro ahí algo que tiene ver conmigo.
Elizabeth Makkos
Június 1-én hivatalos székhelyén a fővárosban O’Higgins utcában tartotta évi közgyűlését a Szent István Kör. Az évtizedes múltra tekintő Intézmény a Szent László Kollégium, magyar alapítású (Pesti József Páter) iskola fenntartó testülete, változatlan önzetlenséggel és közös munkával tartja féltő kezét az argentin nevelés, és a magyar kultúra ápolásán. Az elnöklő Terek Zsófi üdvözölte a megjelenteket, majd a főtitkári jelentést Valentin Ferenc olvasta fel. A „Memoria" felölelte nemcsak a Tanintézet pedagógia eseményeit és eredményeit, de alapítója eszményeihez méltóan részt vesz a magyar kolónia kulturális és társadalmi életében is. Kiemeli az „Irodalmi és Kultúr-Társaság eminens előadóinak (Süllős Lenke, Keve László, Süllős Lajos, Kalmár András és Kurucz László) szerepléseit, a „Ballagás" és az érettségi bankettek hazai hagyományainak felélesztését, az évfordulók – Szent László királyunk emlékének - gondos megszervezését.
Az iskola karbantartása és az épület továbbfejlesztése az év folyamán elérte a tervek egyharmadának teljesítését. A jövőre vonatkozóan – a megváltozott gazdasági helyzet – reorganizációt és fokozottabb figyelmet igényel pénzügyi szempontból, ami semmi körülmények között nem érintheti az Iskola eddig elért magas oktatási nívóját.
A következőkben Ladányi Domonkos korelnök vezette le az Alapszabályok szerint mandátumának lejárt vezetőség újraválasztását. Ezek szerint további két évre a következők vezetik a Szent István Kör ügyeit. Elnök:. Terek Zsófia, alelnök: Vattay Miklós, főtitkár: Valentin Ferenc, titkár: Ángyán Júlia, főpénztáros: Ladányi Enikő, pénztáros: Bihar András. Választmányi tagok: Jakab Nándor, Ladányi Sarolta, Földesi Mária és Fillipánics Erzsébet. Választmányi póttagok: Bihar Berta, Redl Ferenc, Valentin Albert, Vattayné Kiss Ildikó és Barczikay Klára. Pénztári ellenőrök: Ladányi Domonkos és Arany László.
A gyűlés ezután megerősítette Redl Erzsébetet - a Szent László Kollégium igazgatóját - argentin hatóságok előtt viselt (hivatalos megbízott) tisztségében (representante legal), majd a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel - egyhangú határozottal -a tagdíjhátralékban lévő tagoknak (június 1-ig) elengedték tartozásukat, abban a reményben, hogy a megjavult viszonyok beálltával adósságukat rendezik.
Redl Erzsébet zárószavaiban hivatkozott a titkári jelentésben (Memoria) említett ez évi tervek megvalósítására, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy az Intézmény – eszményeihez híven – 2002-ben is változatlanul működik tovább a nevelés és a kultúra szolgálatában.
Disznótor Valentin AlsinánBeköszöntött a tél — eljött a disznótorok ideje. Ezt Délen nagyon is jól tudják, már a legelső téli vasárnapon, június 23-án, a Valentín Alsinai Dalkör megrendezte hagyományos disznótorát.
Valódit – vagy szinte valódit. Mert ugyan az ártányt a böllér nem ott helyben segíti át a sertés-másvilágba, nem is pörkölik szalmalángon, de arrafelé a hurkát, kolbászt nem a hentesnél vásárolják, hanem töltik. Muzeális értékű öntöttvas töltőgéppel. A káposztát – fehéret is, pirosat is – pedig frissen gyalulják; párolják fogkeményre. Tehát káposzta íze van, nem borkősavé. Főtt krumpli pedig egyszerűen nincs, ne is kerestessék, mert az nem odavaló. (Tót ott legfeljebb az újságíró.) Mindezekre aztán még rá lehet tenni egy nagy szelet házilag készített dobostortát vagy rigójancsit. Közben pedig elfogy egy palack bor — ahogy az illik.
Szénási Pál csapata már szombat reggel munkába állt. Szalai Laci, Szalai Józsi, Szénási Kati, Szénási Bözsi, Szép Ilonka, Kabók Irénke, Preisinger Rudi, Spasiuk Hugó és Spasiuk Isabel egész nap készítették a "disznóságokat" amit vasárnap délben a közönség jó étvággyal fogyasztott el.
A kellemes zenét a közkedvelt Sans Souci együttes szolgáltatta és nagy sikere volt a Grupo Folklórico Juventud del Sud által bemutatott táncoknak is.
Jól esett elbeszélgetni lapunk régi előfizetőjével, Mátyás András bácsival – már a kilencedik X-en is túl van de neki két-három pohár bor meg sem kottyan – Turai Ákossal és a mindig kitűnő humorú Szakai Katival.
Külön kell megemlíteni Salvati-Szakay Editet, a Dalkör fiatal protokoll megbízottját. Elsősorban mert nagyon csínos, azután mert nagyon jól beszél magyarul. (Civilben a közgazdaság tudományi egyetemen diplo-mált, mérlegképes könyvelő.) Mint "háziasszonyka" kedves előzékenységgel fogadta, irányította, helyezte el az érkező vendégeket.
Nagyon örülnénk ha Edit rendszeresen tudósítaná lapunkat a Dalkör rendezvényeiről, eseményeiről. (te)
Argentin-Magyar születésnap-party BudapestenMegvolt a 60. születésnapokat megünneplő "asado". Remekül sikerült, jó idő volt, legalább 60-an voltunk.
Még Buenos Aires-i vendégek
is voltak: Zilahi Sebess Zsuzsi, anya és leány, úgymint Benedek Zsuzsa, aki
mesterien levezette az eseményt záró tábortüzet. Az ünnepelt Némethyné Kesserű
Judit és Mária lánya New Yorkból, Földényi Judit Bécsből,
szülei Sopronból, Szabó Zoltánné Szekeres Zsuzsi Párizsból, Dombai
Mariann, Szekeres János feleségével, Kuklenyik Judittal Washingtonból,. Nagy
Attila, Nagy Balázs lelkipásztor fia, na meg a népes argentínai magyar
budapesti kolóniából: Kasza, Szalai, Benedek, Zombory, Vass Matyi. Még az
Argentínát megjártakból is voltak: Major Tamás, Zsolnai Péter.
Nevezetes emberek közül Duray Miklós, Melinda leányom keresztapja, és Benyhe János, volt brazíliai nagykövet, aki Bs. As-ben is tartott előadást, ha nem emlékszem rosszul.
Szekeres Zsolt volt az "asador", mindenki legnagyobb megelégedésére. Sokat ettünk, ittunk, az idő múlásáról nem esett túl sok szó.
Megállapítható, hogy rendkívüli jó magyar társaságot kavarintott össze a sors Buenos Airesban .
A Hungária Vívószakosztályának sikerei
Ezév
áprilisán a "Federación Argentina de Pentathlón Moderno y Biathlón"
elnöke, Coronel Jorge O. J. Salas, elismerő oklevelet adott át a Hungária Club
Vívószakosztályának a "Campeonato Sudamericano de Pentathlón Moderno"-ban
résztvett sikeres szereplésért és példás együttműködésért.
Ezen a versenyen az argentin csapat a harmadik helyen végzett és tagjai: Rafael Acosta, Rolando Gareis y Gonzalo Trias, egyéniben a 7. 9. és 10. helyezést érték el.
A május 25-én "Club Fragio de Ituzaingo"-ban megtartott – asadoval egybekötött - tőr és kardverseny emlékversenyen szakosztály tagunk, Augusto Mazzini, a második lett.
Június 8-án a
"Colegio Ward"-ban rendezett gyermek és ifjúsági vetélkedésen a 9 éves Ignacio
Giovanniello, születésnapján bronzéremmel lepte meg a résztvevőket.
Június 15-én a "Gimnasia y Esgrima de Buenos Aires"-ben megrendezett női Ranking versenyben Henriette Várszegi első lett, követte őt Maria Fernanda Pini y Jimena Pini (G.E.B.A.) a második illetve harmadik helyezésben..
A Buenos Airesi "Jockey Club"-ban június 21-én 15 év alatti versenyzők mérkőztek, amelyen Luciano Badaracco első és László Gáspár második helyen végzett. V. H.
A Református Egyház közgyűléseAz Argentínai Magyar Református Egyház május 26.án tartotta meg 45-ik Közgyűlését a Ramón Freirei székházában. Miután Pataky László főgondnok megállapította, az Egyházközség a Közgyűlést az alapszabályokhoz hűen hívta össze és határozóképes, 11 órakor megnyitotta a Közgyűlést. A főgondnok köszöntötte a jelen lévő testvéreket, és rövid beszédében beszámolt az elmúlt év aktivitásáról és a következő évre tervezett működésről. Miután a főgondnok Alfonsínnét, Prikkel Máriát és Dr. Balla Imrét felkérte a jegyző könyv hitelesítésére, a múlt évi Közgyűlés jegyzőkönyve és az ez évi titkári jelentés (memoria) felolvasására került sor. Ezután a pénztaros, Benedekné Marika ismertette a mérleget, a kiadásokat és bevételeket, a leltár hiteles kimutatását és a számvizsgáló bizottság jóváhagyását. A Közgyűlés minden pontot egyhangúan elfogadott. A főgondnok megköszönte a testvérek jelenlétét és figyelmét, és 12 órakor berekesztette a Közgyűlést. Befejezésül Nt. Sütő Gyula az egyház lelkésze imát mondott, majd a magyar - és székely himnuszt énekelték el a jelenlévők.
Kopits István halála„Szerdán, június 18-án, Baltimore városában, Maryland államban, visszatért Teremtőjéhez Kopits István orvos professzor, a Magyar Szabadság harcos Szövetség elnöke, a minőségi embernek és a népét egy életen át hűséggel szolgáló magyar hazafinak példaképe."
Ez a rövid hír jelent meg az Interneten. Kopits Imre, neves ortopéd orvos, családjával a 40-es évek végén Argentínába emigrált ahol a magyar kolónia életében nagyon aktív módon vettek részt. A Kopits család később az Egyesült Államokba költözött, ahol Kopits Imrének az idősebbik fia, István, mint ortopédsebész és professzor nagy hírnevet szerzett magának, György fia pedig mint közgazdász, az IMF szervezetében ért el sikeres karriert. Kopits Istvánt a halál aránylag fiatal korában és pályája magaslatán ragadta el, az argentínai magyar közösség is gyászolja volt kedvelt tagját.
Kapcsold ki a mikrofont, ha egy elnök beszél hozzád!Hát ezt a szomszéd jól megaszondta! Hogy itt mind korruptok, tolvajok vagyunk; én, te, ő, mi, ti és ők. Akkor vette észre, hogy a riporterek még filmezik. Lába sem érte a vizet, úgy szaladt át a pocsolyán. Pityeregve bocsánatot kérni.
Az újságok megkérdezték az ittenieket, mi erről a véleményük. A fele azt gondolja igazat mondott. Ebben is van valami. A balhé inkább azért tört ki, mert az itteni korruptokból – már mint a nagyobbacskákból – odaát többen is jól megélnek. (Számosan, de közelsem mindenki!) Ugyanis a svarcban megtermelt lóvét ott a legkönnyebb eldugni. Az adózsernyákok nem turkálhatnak. Műveltéknél ezt úgy hívják: offshore.
Jut eszembe. Úgy hírlik a budapesti polgári napilap egyik tulajdonosa egy Delaware állambeli cégbíróságon van bejegyezve.
Córeszünk úgylátszik mégiscsak ragályos, pedig nemrégen még belügynek tartották. Már a szomszédok is izgulnak; oda sem megy tőke. Habár az is lehet, a pénz most sehova sem akar menni, ha még az amerikai mamutvállalatok is átrázzák részvényeseiket.
Szóval a szomszédok üzengetnek a Világcsősznek segítsen mirajtunk, mielőtt még ők is segítségre szorulnának. A másik szomszéd is cikis helyzetbe került mikor ezt elmondta az újságíróknak, de elfelejtette megkérdezni kikapcsolták-e a mikrofont. Egyszóval a Világcsősznek tele van a hócipője ezzel az egész csóró régióval, amelyik ráadásul őrá még csak nem is veszélyes. Akkor meg minek törődjön vele; nem is ismeri, nem is érti, nem is érdekli. És más baja is van.
Az IMF-nek egyre jobban szeretnénk szótfogadni, de mondaná má’ meg mit akar!
A múlt héten elindult az argentin jégtörő, hogy kihúzzon egy német hajót az Antarktisz jegéből.
(Tóth Endre)
HALLOTTUKhogy június 27-30-ig „Sabores de Európa" címmel nagyszabású gasztronómiai fesztivált rendezett a Főváros kormányzata a Palermo parkban. Az eseményen a Magyar Nagykövetség. AMISZ és a Mindszentynum védnöksége alatt, Honfi János rendezésében vettek részt a magyarok mellett a németek, osztrákok, olaszok, csehek, szlovákok, svájciak. A lapzártakor lefolyt eseményről következő számunkban tudósítunk.
hogy július 6-án a Regösök „Cena-Show"-val szerepelnek a Mindszentynumban. Este 8 órakor kezdődik az előadás, amely után a Katolikus székház gondnokai, Honfi házaspár, magyaros vacsorával várja az érdeklődőket.
hogy július 11-én a magyar reneszánsz muzsika történetéről ad elő Haynalné Kesserű Zsuzsanna. A Coral Hungaria kamara-kórusa Leidemann Sylvia karnagy vezetésével bemutató betétekkel szerepel. A koncert este 8 órakor kezdődik a Katolikus Egyetem auditóriumában.
hogy 12.-én, ugyancsak este 8-kor, pedig a Mindszentynumban Haydn és Brahms műveinek bemutatásával Otto R. Münch y Raúl Carugati (hegedű), Gerardo Spielberg (viola), Sylvia Luna (gordonka) és Nicolas Behrens (zongora) művészek szerepelnek.
hogy július 13.-án rendezi meg a Hungária Egyesület hagyományossá vált disznótoros vacsoráját. A finomnak ígért „disznóságok" mellé ez alkalomra zenekart bérelt a rendezőség, hogy a kiadós vacsora után letáncoljuk a hurka-kolbászt és – corralito ide, corralito oda - vidáman táncolva, keringve induljunk egy szebb (!?) jövőbe…
hogy a Református Egyház kultúr-délutánján – 14-én délután 4 órakor Gárdonyi „Egri csillagok" című regényének videó szalagját vetítik. Itt említjük meg, hogy Nt. Sütő Gyula e hónapban Magyarországra utazik a Református Egyház Kongresszusára.
hogy a Washington-i (USA) argentin nagykövetségen a május hónapi ünnepségek keretében 4 argentin művész szerepelt az „Arte from BA" címmel tartott kiállításon: Juan Carlos Diotti, Magyar László, Juan Carlos Benítez és Nidia Pizzi. Honfitársunk újabb sikeréhez melegen gratulálunk. A tárlat szép közönségsikerrel zajlott le az ottani nagykövetség „Salon Presidencial" dísztermében.
hogy Lena Szankay fotográfus május végén nagysikerű kiállításon szerepelt a „Centro Cultural Recoleta" kultúr központban.
hogy június 25-én Alitiszné Buchinger Mária tb. Professzor nagysikerű előadást tartott az „Academia Argentína de Ciencias del Ambiente" felkérésére a „Educación e investigación, confusión de los conceptos causante de profundos problemas en el desarrollo" címmel. A környezetvédelem elismert szakértőjének figyelemre méltó értekezését szépszámú érdeklődő elismerő tapssal jutalmazta.
hogy augusztus 1-én 19 órakor a Mindszentynumban a AK-MSZ spanyol nyelven hirdetett kultúr programja keretében Fóthy István tart értekezést „El nuevo Dios" címen.
hogy az Irodalmi és Kultúr társaság rendezésében Kurucz László július 13.-án délután 4 órakor a Szent László iskolában, „Ötszázéves Osztrák-Magyar kapcsolatok" címmel tart előadást.
hogy Valentin Alsinán idén is megszervezik a hagyományos társas utazást a gyógyító hatású Santiago del Estero-i termálvizekhez. A hét nap - hét éjszakás tour ára, háromcsillagos szállodában, 180-190 peso körül lesz. Indulás előreláthatólag augusztus 18-án. Bővebb információ 4224-1674 telefonon.
Sokan jártak közülünk mostanában Magyarországon. Egy, nemrég Budapesten rövid ideig tartózkodott, közismert és koloniálisan is általános megbecsülésben örvendő vezető ember, nagyobb társaságban így jellemezte az otthoni általános politikai helyzetet. „Az ország fele tele van keserűséggel és átkozza a kormányra került „csürhét", míg a másik fele nagyot sóhajtva mondja: „Végre lejárt az ideje ennek a „korrupt" és szemünket is „kilopó bandának"! Az ember azt hinné, hogy fele az országnak örül és csak a másik fele gyűlölködik. Pedig nem igaz, mindenkinek van valamit, valakit gyűlölni. Mert, aki vesztett, az gyűlöli a nyertest, de nyertes sincs kibékülő szándékkal, ők is felhánytorgatva a múltat akarnak új életet. Mindennap gyűlölködünk egy kanálkányit. Kell ez – talán az emésztést segíti…
Így állunk messze szép hazánkban, ahová, nagy és gazdag Argentínából, fájdalmas nosztalgiával gondolunk álmunkban-ébren (nem kívánt törlendő) milyen jó lenne visszatérni. Az érdekes ebben csak az, hogy nemcsak az öregek, de a fiatalabbak, sőt fiatalok is ebben utaznak, el innen, el Délamerikából amilyen gyorsan csak lehet.
Még élénken él emlékezetemben, hogy az emigrációs pionír évek nagy lehetőségek és keserves csalódások idején általános felháborodást keltett, ha valaki pillanatnyi elkeseredésében pejoratív jelzőkkel illetett politikusokat. A refrén mindig ez volt: hálásnak kell lennünk, ide beengedtek, és új polgárként kell építeni, szolgálni tovább. Építettünk, szolgáltunk is, ötven évig – és mire összekaparítottunk egy tartalékot– hálából lopják ki a zsebedből.
Argentína utolsó 50 évének történetéből, már sok filmet, operett szüzsét fabrikáltak. A bő és változatos szerepkörökre mindig és mindenhol volt (és van) megfelelő karakteralak. Bonvivánok, táncos komikusok, szubrettek, fess katonatisztek, álnok cselszövők, csalók és uzsorások, kóristák; a három felvonáshoz kapcsolt néhány mellék képben mindig eljutottak a „happy end"-ig. És a közönség tapsolt, az operett mindig jó, mert kellemes zene van, szép nők – és mindig happy end. Enélkül nincs operett. Ennek a meglehetősen hosszú színdarabnak mi voltunk-vagyunk a nézői, sokat tapsoltunk ötven év alatt, sokat nevettünk, szórakoztunk - sőt még hálásak is voltunk, tovább megyek sok szereplőt szerettünk is. De érzésem szerint nagyon elnyúltra sikerült ez a darab, már fészkelődünk a bársonyon, nézzük az órát, mert éhesek vagyunk, a színházi vacsora vár és a függöny még nem suhant le. Még mindig nincs happy-end, de talán jön majd egy „Deus ex machina"…
Elbújok a lap végére is itt mondom, hogy egyre nehezebben vagyunk. A lap előállításának lehetőségei nagyon szűkre szabottak. Éppen, hogy beleférünk. Nem emeltünk, mert mindenki így van. Már tudja az egész világ, hogy 50 éven keresztül milyen túljól éltünk, aminek most jön a böjtje. Világlapok első oldalára kerültünk, világszerte híres lett a tangó, mi pedig éppen hogy tengünk-lengünk. Ezért kérjük, főleg az elmaradott előfizetőket, ne holnap, hanem lehetőleg tegnap fizessenek – csak így folytathatjuk.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE. Embajada de la República de Hungría. Cnel. Díaz 1874, Buenos Aires (C1425DQR). Nagykövet: Szőnyi Ferenc. Követségi tanácsos: Galambos Sándor. Gazdasági és kereskedelmi tanácsos: Dr. Király János. Konzul: Serfőző Adrienne. Konzuli fogadóórák: kedd, és csütörtök 10-13 óráig. Tel.: 4822-0767, 4826-4132. Fax: 4805-3918. E-Mail: hungría@escape.com.ar
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Calle Pangue 12465, Nahuel Malal, (R8401BEC) Bariloche. (Cas.de Correo 1233 (R8400WAM) Bariloche, Rio Negro. Tiszteletbeli konzul: Halbritter Ferenc. Tel/Fax: 02944-461374. Movil: 1560-8724. E-mail: halbri@bariloche.com.ar
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Santiago 1266 (S2002QHJ) Rosario. Tiszteletbeli konzul: Ádám Rózsa. Tel.: 0341-421-4988. Fax: 0341-439-3351 - E-mail: rosadam@arnet.com.ar
ARGENTIN-MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARA. Camara Argentino-Húngara de Comercio e Industria. Elnök: Kalpakián Ervin. Av. R. Saenz Pena 720 p. 9."E". Buenos Aires (C1035AAP). Tel/Fax: 4326-5107.
ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE. Federación de Entidades Húngaras de la Argentína. Pers. Jur. No. 1604303., Ramón Freire 1739, Buenos Aires (C1426AWI). Elnök: Takács István, üv. alelnök Valentin Ferenc,Tel.: 4796-0176.
MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. Federación Mundial de los Húngaros. Latinamerikai Régió védnöke: Dr. Orbán László. Arroyo 897. p. 26. Cap. Tel/Fax: 4327-0726.
HUNGÁRIA. Asociación Húngara en la Argentína. Pasaje Juncal 4250, Olivos (B1636ADD). Prov. Bs. As. Elnök: Zöldi Márton. Hiv. órák: keddtől péntekig 19,30-22,30-ig, szombaton 18-22,30-ig, vasárnap 12,30-17 óráig. Tel.: 4799-8437/711-0144.
ZRÍNYI IFJÚSÁGI KÖR. Círculo Juvenil Zrínyi. Monteverde 4241. Olivos (B1636AEY). Prov. Bs. As. Elnök: ifj. Zaha Sándor. Tel.: 4794-4986. Igazgató: Fóthy Zsuzsi. Tel.: 4791-3386.
MAGYAR SEGÉLYEGYLET - SZENT ISTVÁN ÖREGOTTHON. Asociación Húngara de Beneficencia - Hogar de Ancianos "San Esteban". Pac. Rodriguez 1162 (6258). V. Ballester, Chilavert (B1653BLH). Prov. Bs. As. Tel.: 4729-8092. Elnök: Molnár László. Félfogadás telefon-megbeszélés szerint.
VALENTIN ALSINAI MAGYAR DALKÖR. Coro Húngaro de Valentin Alsina. Av. Gral. Viamonte 2635. V. Alsina (B1822CHC). Prov. Bs. As. Elnök: Szénási Pál. Tel.: 4244-1674. Hiv. órák minden pénteken 21 óra.
WILDEI MAGYAR EGYESÜLET. Sociedad Húngara de Wilde. Pers. Jur. No. 3620. Victor Hugo 58. Wilde (B1875ERB). Prov. Bs. As. Elnök: Heckmann Dezső, telefonszáma: 4252-0390. Hiv. órák minden pénteken 21 óra.
SZENT ISTVÁN KÖR. Círculo de San Esteban. Moreno 1666, Olivos (B1636DZF). Prov. Bs. As. Elnök: Dra. Terek Zsófia. Tel.:4783-6462.
SZENT LÁSZLÓ KOLLÉGIUM. Colegio San Ladislao. Moreno 1666, Olivos (B1636DZF). Prov. Bs. As. Tel.: 4799-5044/6141. Igazgató: Arq. Redl Erzsébet.
MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE ARGENTÍNAI FŐCSOPORT. Comunidad de Camaradería de los ex-Combatientes Húngaros en la Argentína. Martin Coronado 722, (B1641BOJ) Acassuso. Bs. As. Főcsoportvezető: vitéz Ferenczy Lóránd. Tel. 4743-3879. Összejövetel minden hónap 3. szombatján 17 órakor a Szent István Körben.
VITÉZI REND ARGENTÍNAI CSOPORT. Orden de los Caballeros "Vitéz". Argentínai székkapitány: vitéz Vattay Miklós, Nuestra Sra. Luján 1001, (1648) Tronco del Talar. Prov. Bs. As. Tel.: 4715-2351.
MAGYAR IRODALMI ÉS KULTÚRTÁRSASÁG. Asociación Literaria y Cultural Húngara. F. J. Segui 2490. Buenos Aires (C1416BYB). Elnök: Hohenlohené dr. Toronyi Etelka. Tel.: 4583-9979.
ARGENTÍNAI MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK EGYESÜLETE. Asociación de Ingenieros y Arqitectos de Origen Húngaro. Ignacio Warnes 1378. Florida (B1602BXJ). Prov. Bs. As. Elnök: ing. Balogh-Kovács Antal. Tel.: 4795-8223.
ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE. "MIND-SZENTYNUM". Asociación de los Húngaros Católicos en la Argentína. Pers. Jur. No.: 6741-1975/1976. Aráoz 1857. Buenos Aires (C1414DQK). Hiv. órák: kedd és péntek 16-19 óráig. Elnök: Honfi János. Tel.: 4 864-7570.
PLATANOSI MAGYAR ANGOLKISASSZONYOK INTÉZETE. Colegio "Maria Ward" . Calle 43 No. 5548, Platanos (B1861AWH). Prov. Bs. As.Tel.: 4215-1052.
MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ. Iglesia Reformada Húngara. Ramón Freire 1739, Buenos Aires (C1426AWI). Tel.: 4551-4903. Lelkész: Nt. Sütő Gyula. Főgondnok: Pataky László.
"KRISZTUS KERESZTJE" MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET. Iglesia Evangélica Húngara "Cruz de Cristo". Amenabar 1767. Buenos. Aires. (C1426AKG). Főgondnok: Hefty Katalin. Lelkiszolgálat: Nt. Demes András. Hiv. órák: minden szerdán, 16-19 óráig.
EMESE KULTÚR ÉS CSERKÉSZFENNTARTÓ EGYESÜLET. Asociación Cultural Emese. R. Freire 1739, Bs. As. (C1426AWI). Elnök: ifj. Zombory István. Tel.: 4742--6168. Cserkészház: Monteverde 4251. Olivos (B1636AEY). Prov. Bs. As. Argentínai Cserkészkörzet parancsnok: Lomniczy Mátyás. Brazíliai körzetparancsnok: Tóth Eszter.
BARILOCHEI MAGYAR KÖR. Círculo Húngaro de Bariloche, Beschtedt 136, R8400GWB Bariloche. Elnök: Mónica Retezár (Casilla de Correo 538, R8400WAF Bariloche). E-mail: susie@bariloche.com.ar
Copyright © Délamerikai Magyar Hírlap 2002