Az Országgyûlés május 27-én 197 igen, 178 nem szavazattal és egy tartózkodással miniszterelnöknek választotta Medgyessy Pétert és elfogadta kormányprogramját. Az ellenzék egységes nemmel szavazott, kivéve Csapody Miklós MDF-es képviselõt, aki tartózkodott. Csapody ezt azzal indokolta, hogy "az MDF-ben mindig megvolt a kellõ elegancia – nem a bizalom –, hogy kifejezzük a várakozást; ezt a támogatást a magam részérõl megadom a szocialista kormánynak". A kormányprogram és a miniszterelnök személye összefügg, mindkettõ "a választások eredményének következménye. Ebbõl adódóan a felelõség is az övék, én tehát mit konstruktív ellenzéki, csupán tartózkodhatom".

A kormányfõ és a miniszterek letették a hivatali esküt, amelyet az "Isten engem úgy segéljen" fordulattal zártak. Az új miniszterelnök kormányzati filozófiájáról szólva kijelentette: a következõ négy évben be szeretné temetni azokat az árkokat, amelyek a társadalomban keletkeztek. Az a szándékom, hogy az iskolákban tanuljanak, a munkahelyeken dolgozzanak, a templomokban imádkozzanak, az utcákon közlekedjenek, az európai stílusú politizálásnak a színhelye pedig a parlament legyen — szögezte le. Megismételte: közjogi értelemben tízmillió magyar miniszterelnöke lesz, de tizenötmillió magyarért érez felelõsséget. Erdélyi származására utalva kijelentette: "nem kell megmagyarázni sem nekem, sem sokunknak, mit jelent kisebbségi lét Erdélyben, és azt sem, hogy ez fontos mindannyiunk számára".

Kifejezte: ha a leköszönõ kormány helytálló tájékoztatást adott az ország állapotáról, megvannak a források az ígéretek megvalósítására. Emellett az új kabinet visszaállítja a gazdaságot a növekedési pályára, és gondosan bánik az adófizetõk pénzével.

A kormányprogram alcíme "Cselekedni most és mindenkiért". Fõbb céljai és feladatai: A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormánya a nemzeti sorskérdésekben egyetértésre törekszik. Tízmillió magyar állampolgár kormányaként, de tizenötmillió magyarért érzett felelõsséggel kíván politizálni. A nemzetközi kötelezettségek terén, az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtésére koncentrál. Fékezi és megakadályozza a társadalom kettészakadását. Feladatait a létbiztonság feltételeit garantáló jóléti-gazdasági fordulat, valamint a jog- és közbiztonság erõsítését célzó intézkedések által valósítja meg.

Megkezdõdött a száznapos program jogszabályi elõkészítése — mondta Medgyessy. "Szeretném, ha a következõ hetekben errõl szólna a parlament és a kormány munkája. Miután a közjóról van szó, bízom abban, hogy az ellenzék is megszavazza a javaslatokat, mivel akkor mutatkozik meg igazán, a személyes presztízs vagy az ország fontosabb számukra."

Tehát, a "száz nap" elkezdõdött. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje száznapos konkrét ígéretcsomaggal hajrázott a választási versenyben, s minden bizonnyal ezért (is) vitte gyõzelemre a mögötte álló pártot s potenciális szövetségesét. Ugyanakkor, a közéleti illemtan szerint, száz nap türelmi idõ jár az új kormánynak, legyen az bármilyen színezetû — írja a budapesti Magyar Hírlap fõszerkesztõ asszonya.

A mostani helyzet ráadásul eltér a korábbi hasonló idõszakoktól. A kormány ugyanis pontosan ütemezett száznapos programot ígért. A nyugdíjasok egyszeri kiegészítésként tizenkilencezer forintot kapnak, a gyermekes családok plusz egy hónapi családi pótlékot, a tanárok ötvenszázalékos béremelést szeptembertõl, az egészségügyi közalkalmazottak pedig ugyancsak ötven százalékot októbertõl.

A kormány számára így nem az elnézés idõszaka következik. Ez a száz nap inkább a hitelképesség próbája lehet: ha teljesülnek az ígéretek, nagyobb lesz a bizalom a következõ idõszak egészére is. Medgyessy Péter többször elmondta: be akarja temetni a politikai lövészárkokat, s nemcsak azokat szolgálná, akik rá szavaztak, hanem az ország összes polgárát. Ez így helyes. Az ároktemetés leghatékonyabb módja az, ha a kormány megtartja ígéreteit. Ez nem mindig egyszerû. A választások hevében könnyen szállnak a szavak. Ahhoz azonban idáig kevés kormányfõ vette a bátorságot, hogy kiálljon a nyilvánosság elé, és színt valljon: ezt és ezt ígértem, de már látom nem tudom teljesíteni. Pedig egy kormány és vezetõje bizalmi tõkéjét emelheti, ha szembenéz önmagával és tetteivel. Ez a legnehezebb.

Most különösen. A Med-gyessy-kormány minden lépését árgus szemekkel figyeli az ellenzék. Ráadásul a választások szoros eredménye azt az érzést keltheti – és akadnak politikusok, akik ezt erõsítik –, hogy a mostani kormány helyzete ingatag. Érdemes hát szervezõdni, készenlétben állni, s várni a kínálkozó lehetõségre. Úgynevezett polgári körök szervezõdnek, hogy egyszerre mozduljanak, ha kell — ahogy Orbán Viktor fogalmazta várbeli nagygyûlésén. Az új kormánynak tehát úgy kell dolgoznia, hogy tudja: az ország egy csoportja arra spekulál, hogy nem tölti ki a négyéves ciklust. Lélektanilag nehéz helyzet.

Ugyanakkor különös is. Bukásról beszélni már most, amikor még alig múltak el az eskütétel ünnepélyes pillanatai? Lehet, hogy ez tényleg túlzás. Ilyenkor még bármi lehet. Akár egy kellemes, mindenki javát szolgáló négy év is. Ilyenkor az új kormánynak jár a bizalom, még hihetõ, hogy megvalósítja programját.

Medgyessy Péter jóléti rendszerváltást ígért – ez támogatásra érdemes. Nemcsak azok részérõl, akik a szocialistákra vagy a szabaddemokratákra szavaztak. Persze csak akkor, ha a forrás rendelkezésre áll, azaz ha a gazdasági növekedés felgyorsul, s így az államkassza bevételei a közterhek csökkentése ellenére is nõnek. S ne felejtsük el, az Európai Uniónak is tagja lehet Magyarország ebben a kormányciklusban, ha jól jön ki minden lépés. Ez óriási lehetõség és feltétlenül nagy teher. Az ország s polgárainak felkészültségén múlik: melyiket érzik meg jobban.

Az új miniszterelnök programjának talán kevésbé kézzelfogható, ámde igen hangsúlyos eleme a tiszta közélet megteremtése s a demokrácia megerõsítése. Mindkettõ nagyon fontos ígéret. Sokak szerint a Fidesz-kormány bukását leginkább a korrupció növekedése és a demokrácia visszaszorulása okozta. És akkor hiába volt jó intézkedés az olcsó lakáshitel, hiába volt hasznos a diákhitel, ha mindinkább erõsödött az az érzet, hogy közpénzekbõl egyesek számolatlanul kapják a milliárdokat. Az ellenõrzést jogi csûrcsavarok nehezítették. Az ellenzék jogainak "másként" értelmezése – s így szûkítése – sem kelthetett tetszést a demokrácia híveiben.

A korrupció egyébként minden hatalmat veszélyeztet. Saját érdekében jól teszi hát minden kormány, ha a közpénzek elköltését világos szabályokkal körülbástyázza, hogy egyetlen tisztviselõ se szédülhessen meg egy-egy csábító ajánlatnál. Világos szabályok és a lehetõ legnagyobb nyilvánosság: nincs ennél jobb védelem egyetlen hatalomnak sem.

Budapest, 2002. május 27. (MTI) - A parlamenti eskütételt követõen Mádl Ferenc köztársasági elnök ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Medgyessy-kormány tizenöt miniszterének kinevezését, a Parlament Munkácsy-termében hétfõn. A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: az új demokrácia negyedik kormánya alkotmányosan jött létre. Az új kormánynak most az a történelmi kihívása, feladata, hogy tovább építse a nagy nemzeti célokat megvalósító utakat, és új utakat keressen e cél érdekében. Hozzátette: az emberek, az ország anyagi, erkölcsi, kulturális gazdagodása, a jelen és a jövõ generációk gyarapítása, a határon túli magyarság sorsának javítása, az európai integráció megvalósítása továbbra is sok erõfeszítést igényel.

Az új kormány arckép-csarnoka

MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök. (1942 Budapest). Tanulmányait a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, 1966-ban az elméleti-politikai gazdaságtan szakon szerzett diplomát és doktori címet. 1987-ben pénzügyminiszterré nevezték ki. 1988-1990 között miniszterelnök-helyettes a Németh kormányban. 1987-1989 között az MSZMP KB tagja volt, azóta pártonkívüli. 1996-1998-ban a Horn-kormányban újból pénzügyminiszter. Elnöke a Magyar Közgazdasági Társaságnak. 15 évig tanított a Pénzügyi és Számviteli Fõiskolán. Pártonkívüli. Nõs, két gyermeke van.

BÁRÁNDY PÉTER igazságügyi miniszter. (1949 Budapest). 1974-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983-tól a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, 1992 óta fõtitkára. Az 1990-es évektõl büntetõ anyagi jogot tanít a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Elnökségi tagja a Magyar Kriminológiai Társaságnak. Pártonkívüli. Elvált, két gyermeke van.

CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. (1940 Szekszárd). 1964-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1975-tõl az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete titkára. 1978-tól a Szakszervezetek Országos Tanácsánál dolgozott: a SZOT titkára, az elnökség tagja, majd a Szociálpolitikai Bizottságának elnöke. 1984 végén a Minisztertanács elnökhelyettese. 1987 decemberében átvette a szociális és egészségügyi tárca vezetését, amit az Antall-kormány megalakulásáig látott el. 1967-1989 között az MSZMP tagja, 1989 októberében belépett az MSZP-be, 1994-tõl 1996-ig a párt alelnöke. 1994-1998-ban az Országgyûlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke. 1998-ban visszavonult a politikától. 2002 elején Medgyessy Péter, felkérte a folytatásra, s a tavaszi választásokon a párt országos listájáról jutott a parlamentbe. Férjezett, két gyermeke van.

CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter. (1951 Budapest). 1974-ben diplomázott az ELTE Jogtudományi Karán. 1976-ban a Pénzügyminisztérium osztályvezetõje. 1987 óta a Pénzügykutató Rt. vezérigazgató-helyettese. Elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szakosztályának. Kutatási területe a vállalati szervezési rendszer decentralizálása, a magánvállalkozások élénkítése, a tulajdonreform és a privatizáció, az államháztartás mûködése, pénzügyi rendszere. Nõs, két gyermeke van.

GÖRGEY GÁBOR kulturális miniszter. (1929 Budapest). Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakán (1948-1949), majd a Római Katolikus Hittudományi Akadémián folytatta (1954-1955). 1951-ben családjával együtt kitelepítették. Budapestre történõ visszatérése után hivatalsegédként dolgozott. 1955-1956-ban üzemi színjátszó csoportok rendezõje, 1959 és 1994 között a Magyar Nemzet munkatársa, Pannónia Filmstúdió dramaturgja, a szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetõje, 1994-1996-ban a Magyar Televízió mûvészeti vezetõje. 1992-tõl hat éven át az Írószövetség elnökségi tagja, 1994 és 2001 között a Magyar PEN Club alelnöke, 2001 óta elnöke. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tõl Bibó István Közéleti Társaság elnöke. Irodalmi munkásságát 1976-ban Graves-díjjal, 1980-ban József Attila-díjjal ismerték el. Pártonkívüli.

JÁNOSI GYÖRGY gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. (1954 Szekszárd). 1985-ben az ELTE-n szociológus diplomát, 1986-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1977-1979-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársa. Ezután a Szekszárdi Tanítóképzõ Fõiskola tanársegéde, 1983-1988-ig adjunktusa, majd 1993-ig docense, 1986-1990 között tanszékvezetõje, 1987-1990-ben fõigazgató-helyettese volt. 1984-1989-ig az MSZMP, 1989-tõl az MSZP tagja. 1990-2000-ig az országos elnökség tagja, s 1990-1998 között a párt alelnöke. 2000 óta az MSZP országos választmányának elnöke. 1992-1994-ben az Országgyûlés oktatási, ifjúsági- és sportbizottságának alelnöke, 1996-tól 1998-ig elnöke, 1998-2002-ben az oktatási és tudományos bizottság alelnöke, valamint az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetõje. 1994 július-novemberében a mûvelõdési tárca politikai államtitkára. Nõs, két leánya van.

JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter. (1960 Nyíregyha). 1993-ban a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola pénzügyi üzemgazdász szakán diplo-mált.1981-tõl 1989-ig az MSZMP, 1990 óta az MSZP tagja. Tagja az Országgyûlés honvédelmi bizottságának; 1996 óta alelnöke. 2000 novemberétõl az MSZP országos alelnöke. Elvált, két leánya van.

KISS ELEMÉR a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter. (1944 Somlószõlõs). Tanulmányait az ELTE Jogtudományi Karán (1967) és a Politikai Fõiskolán (1983) végezte. 1988-tól egy évig a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese, 1989-1990-ben elnöke. 1990-1991-ben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. 1994-tõl 1998-ig a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. 1991-1994 között és 1998-tól ügyvédként tevékenykedett. Pártonkívüli. Nõs, három gyermeke van.

KISS PÉTER foglalkozáspolitikai és munkaügyi miniszter. (1959 Celldömölk). 1983-ban végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1980-tól 1989-ig az MSZMP, 1989-tõl a MSZP tagja. 1992-tõl az MSZP választmányi, 1994-1996-ban elnökségi tag, 1998-2000-ig ügyvezetõ alelnöke. 1998-2000-ben az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetõje, 1998-tól az Országgyûlés oktatási és tudományos bizottságának tagja. 1994 végétõl 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztereke. Nõs, egy leánya van.

KÓRÓDI MÁRIA környezetvédelmi és vízügyi miniszter. (1950 Vaskút) Jogi tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, majd 1979-ben az ELTE-n doktorált. A demokratikus ellenzékkel 1988-ban került kapcsolatba, amikor a megalakult a Független Jogvédõ Szolgálat munkatársa lett. 1991-ben belépett a SZDSZ-be. 1992-tõl az SZDSZ országos tanácsának tagja, 1999-tõl az elnökség tagja, 2000 végétõl ügyvivõ. Férjezett, egy leánya van.

KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter. (1957 Budapest) 1982-ben a Budapesti Mûszaki Egyetem gépészmérnöki karán diplomált. 1986-tól a mûegyetem gépészmérnöki karának matematikai tanszékén, 1999-tõl a differenciálegyenletek tanszékén oktatott. 1988-1995-ben az MTA Matematikai Kutatóintézetének munkatársa. 1994-1998-ban a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1995-1998-ban a Magyar Ûrkutatási Tanács elnöke. 1998-tól az Országgyûlés gazdasági bizottság alelnöke, 1999-tõl az SZDSZ parlamenti frakciójának helyettes vezetõje. Nõs, három fia és egy leánya van.

KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter. (1939 Budapest) 1968-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán diplomált. 1986-tól külügyminiszter-helyettes, 1989-1990-ben külügyi államtitkár volt. 1983-1989 között az MSZMP tagja, 1989-ben az MSZMP KB tagja, 1989-ben a MSZP alapító tagja, 1994-1998 között a Horn-kormány külügyminisztere. 1994-1995-ben az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezetet (EBESZ) elnöke. 1997-tõl a Szocialista Internacionálé közép- és kelet-európai bizottságának társelnöke. 1998 óta az MSZP elnöke. Nõs, egy leánya van.

LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter. (1957 Bács-Bokrod) 1981-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az MSZP alapító tagja, jelenleg az MSZP országos elnökségének tagja. 1994-tõl országgyûlési képviselõ. Parlamenti tisztségei: az Országgyûlés Rendészeti és Önkormányzati bizottságának alelnöke, a Területfejlesztési Bizottság tagja. Férjezett, két gyermeke van.

LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter. (1962 Debrecen) 1986-ban diplomázott a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a pénzügyi tanszéken 1992-ben doktori címet szerzett. 1993-ban Tokióban angol nyelvû okleveles könyvvizsgálói képesítést nyert. Pályafutását 1986-ban a Pénzügyminisztériumban kezdte, 1989-tõl osztályvezetõ, 1993-tól a külgazdasági fõosztály helyettes vezetõje volt. 1995-ben az Államháztartási Reform Titkárság fõosztályvezetõje. A Horn-kormányban 1995-tõl több mint három évig töltötte be a Pénzügyminisztérium államháztartási ügyekért felelõs helyettes államtitkári tisztségét, majd ezután, már az Orbán-kormány idején, 1999 júniusáig a tárca közigazgatási államtitkáraként dolgozott. 1998-tól oktat a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Pártonkívüli. Nõs, két leánya van.

MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter. (1952 Budapest). 1972-tõl az ELTE Bölcsészettudományi Karán angolt, történelmet és szociológiát hallgatott, majd 1975-tõl két tanulmányi évet a közgazdasági egyetemen is tanult. A tanári és szociológus diploma megszerzése után, 1977-tõl az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében a kelet-európai osztályon kapott ösztöndíjat. 1980-ban doktori címet szerzett. 1981-1989 között a Medvetánc címû folyóirat szerkesztõje. 1988-ban az SZDSZ alapító tagja. 1990-1994-ben az SZDSZ-frakció vezetõségi tagja, általános szóvivõje. A Horn-kormányban 1996 elejétõl 1998 júliusáig mûvelõdési és közoktatási miniszter. 1998 és 2000 között az SZDSZ elnöke, s alelnöke volt a Liberális Internacionálénak. Felesége, Hodosán Róza 1990-1998-ban országgyûlési képviselõ volt. Egy leányuk van.

NÉMETH IMRE földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. (1955 Vasvár). A Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Gépészmérnöki Karán diplomázott, majd 1985-ben doktorált. 1986-1989 között az MSZMP Pest Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai munkatársa, 1989-1995 között a Pest Megyei Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége titkárhelyettese, 1995-tõl a Pest Megyei Agrárkamara ügyvezetõ alelnöke. 1985 és 1989 között az MSZMP tagja, 2001 óta az MSZP Agrárium- és Vidékfejlesztési Kabinetjének vezetõje. Nõs, egy gyermeke van.

Orbán Viktor vezetésével "Szövetség a Nemzetért" néven új polgári kört alakult meg vasárnap délután a Magyar Mûvészeti Akadémián. Ezúton közöljük le a szövetség által kiadott kommüniké teljes szövegét.

1. 1956 óta nem volt példa arra, hogy Magyarország polgárai a számukra kijelölt négyévenkénti választások keskeny mezsgyéjén túl más utakon is kinyilvánítsák az ország sorsát érintõ politikai akaratukat.

2. 2002 áprilisában gyökeresen új helyzet állt elõ. Önálló politikai arculattal és akarattal rendelkezõ tömegmozgalom született. Olyan mozgalom, melynek képviselõi a választások elmúltával sem voltak hajlandóak visszahúzódni a közélet tereirõl.

3. Ebben a mozgalomban hazánk minden rétege részt vehet. Egyre többen látják úgy, hogy a jövõ legfontosabb feladata a nemzet kultúrájának, gazdasági érdekeinek, érzésvilágának megõrzése és megerõsítése. Az áprilisban született közösség képviselõi azt vallják, hogy hazánknak úgy kell elfoglalnia helyét a mára visszavonhatatlanul nemzetközivé lett világban, hogy erõsödjön a nemzet gazdasága, kultúrája, lelki és szellemi összetartozása, mert ez egyetemes érték is.

4. E meggyõzõdés mellett köteleztük el magunkat, ebbõl a feladatból vállaljuk a ránk jutó részt, e gondolat jegyében szövetkezünk és vállalunk egymással közösséget.

5. Azt valljuk, hogy hazánk mai közéleti vitáinak és ellentéteinek már sok esetben semmi köze a hagyományos értelemben vett jobb- és baloldalisághoz. A valóság az, hogy a nemzetközi manipulációk és maximális profitérdekek arctalan fogyasztóvá silányíthatják az embert. A valóság az, hogy az igazodást követelõ nemzetközi irányzatok végzetes sebeket ejthetnek a nemzeten.

6. 2002 áprilisában milliók vallották meg sokakat meglepõ erõvel és nyíltsággal, hogy a magyar nemzet jövõje oldalán állnak. Segíteni és védeni akarják a magyar nemzet érdekeit. Milliónyi magyar kinyilvánította, hogy kitart értékei, nézetei, politikai szervezetei mellett. Kinyilvánította, hogy a választások után is együtt marad.

A nemzet érdekeinek védelmében kormányzati eszközeink már nincsenek, de van közös meggyõzõdésünk, hitünk és akaratunk.

Vannak pártjaink és képviselõink az Ország Házában. Rendelkezünk az együvé tartozás erejével és ennek feltételeit igyekszünk megteremteni.

A 2002 áprilisában született új magyar közösség készen áll.

Készen áll, hogy részt vegyen a hazánk elõtt álló feladatok megoldásában.

Készen áll, hogy folytassa a nemzet határokon átívelõ újraegyesítését.

Készen áll, hogy a polgári kormányzás évei alatt elért eredményeket megvédje.

Készen áll, hogy a hazafias érzelmû fiatalokat támogassa, bátorítsa és szükség esetén védelmezze.

Készen áll, hogy elsõ feladatként közös erõvel megteremtse a nemzet másik nyilvánosságát.

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Budapest, 2002. május 26.

Szövetség a Nemzetért: Makovecz Imre; Tõkéczki László; Virág András; Vona Gábor; Lang György; Bartos Éva; Gyürk András; Solymosi Frigyes; Mar-tonyi János; Granasztói György; Szemkeõ Judit; Lanczendorfer Erzsébet; Balázs-Piri László; Orbán Viktor; Faludi Sándor; Malgot István.

Szövetség a Nemzetért néven, Orbán Viktor leköszönõ miniszterelnök vezetésével polgári kört alakított vasárnap Budapesten 16 jobboldali elkötelezettségû értelmiségi. A szervezetnek tagja többek között Makovecz Imre építész, Martonyi János leköszönõ külügyminiszter, Granasztói György, a Battyhány Alapítvány vezetõje, valamint Szemkeõ Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium távozó politikai államtitkára.

- Az áprilisban megszületett tömegmozgalmat ezúttal nem kereszteltük el, hiszen lehetetlen volt valamennyi érdekeltet meghívni a vasárnapi találkozóra, ezért a Szövetség a Nemzetért a már megalakult több mint ötezer polgári körhöz csatlakozik - jelentette be újságírók elõtt Orbán Viktor. Hozzáfûzte ugyanakkor, hogy a pártok felett álló, jobboldali tömegmozgalmat az emberek nagy többsége Hajrá Magyarországnak fogja nevezni.

Orbán Viktor a Szövetség a Nemzetért egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy sikerüljön megteremteni a magyar nemzet másik nyilvánosságát. Ez szerinte azért is szükséges, hogy megvédjék a teljes magyar közszolgálatságot az anyagi ellehetetlenedéstõl, amely - mint mondta - a leendõ kormány tervei alapján könnyen bekövetkezhet. - A nemzeti nyilvánosság megteremtése érdekében tekintsék feladatuknak elõfizetni a Magyar Nemzet címû napilapra, a Demokrata és a Heti válasz címû hetilapokra, és ennek a célnak minél több embert kell megnyerni - közölte Orbán Viktor.

A Szövetség a Nemzetért alapító tagjai a leköszönõ miniszterelnök szerint nemcsak figyelemre méltó múlttal rendelkezõ értékes emberek, hanem egy-egy meghatározó szervezetet is maguk mögött tudhatnak, emellett gyakorlati érzékkel rendelkeznek, képesek megmozgatni több millió embert. A szövetség nem ideológia, hanem értékek alapján áll, és mindenkinek helye van benne, aki a magyar nemzet megmaradása érdekében tenni képes - szögezte le Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva a politikus elmondta: a polgári kör, illetve a tömegmozgalom mindig akkor határozza el, mit tegyen, amikor "a veszély valóságossá válik". Nem vetette el Orbán Viktor újságírói érdeklõdésre azt sem, hogy a lehetséges lépések egyike lehet tüntetések megszervezése. - Június 5-én talán kicsit okosabbak leszünk, már tisztábban látjuk, mit tesz az új kormány. Jóindulatúak vagyunk, így természetesen üdvözölni fogjuk, ha a kormány a jól mûködõ rádió és televízió fenntartására törekszik - válaszolta Orbán Viktor.

Mint elhangzott, az ünnepségek ügyében is születnek majd közös elhatározások. Október 23-át például a jobboldal saját felfogása szerint ünnepli majd, függetlenül az állami rendezvényektõl. A nemzet másik nyilvánosságával kapcsolatos részletkérdésekkel a június 5-ére tervezett következõ találkozóján foglalkozik a vasárnap alakult polgári kör.

Nemrégiben Kolozsváron és Nagyváradon jártam, és szereztem némi tapasztalatot arról, hogy az ott élõ magyar értelmiség hangadói miként reagáltak a hazai választások végsõ eredményeire. És noha az erdélyi magyarok között a legkevésbé sem éreztem azt a felajzott nyugtalanságot, amit idehaza, a határon túl is tapasztalható volt a bizonytalanság. Kérdések záporoztak rám: vajon az új kormány miként fogja kezelni a határon túli magyarokat, az intézményeiket, egyáltalán, miként alakul az úgynevezett budapesti "nemzetpolitika"?

Voltak megnyugtató kijelentések Medgyessy Péter és Kovács László, Kuncze Gábor és Szent-Iványi István részérõl egyaránt. Ugyanakkor vannak aggodalmak, melyeket tartós félelemmé próbálnak szítani az ellenzéki helyzetbe került politikai erõk. A határokon túl élõ magyar közösségeket, intézményeket és politikai vezetõket néhány magyarországi politikus túlságosan is nagy hangerõvel próbálja meggyõzni arról, hogy odavesznek vagy legalábbis sokat apadnak azok a támogatások, amelyeket az úgynevezett "kedvezménytörvény" és más magyarországi intézkedések keretében a magyar állam felajánlott és részben már adott az Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban élõ magyaroknak. Hogy magukra maradnak a valóban örvendetes módon létrehozott magyar felsõoktatási intézmények, a kisebbségi közösségek identitásának fenntartásában mindig is felelõsséget vállaló magyar történelmi egyházak, egyáltalán: sérülni fog az a nemzetpolitika, amelyet különben nem pusztán az 1998 és 2002 közé esõ kormányzati ciklus, hanem az 1989-1990-es rendszerváltozást követõ tizenkét esztendõ alakított ki.

Kétségtelen zökkenõkkel és megtorpanásokkal, de ebben az idõben mégiscsak létrejött valamiféle nemzetpolitika, amely a magyar "kulturális nemzet" intézményekben is testet öltõ közösségét hivatott megalapozni, pontosabban újra megalapozni. Olyan intézményi hálózattal, amelyet eltud fogadni a szomszédos országok többségi közvéleménye, és amelyet az európai közösség is támogatni tud a reményeink szerint közeli integráció után

Következésképp a kedvezménytörvényt nem gyengíteni kell, hanem erõsíteni és kiterjeszteni. Fenntartván azokat a kedvezményeket, amelyeket a határokon túlról ide érkezõ magyarok igénybe vehetnek, és fõként kiterjesztve a lakóhelyükön élvezhetõ támogatásokat. A Magyarországon felhasználható jogosultságoknak, így az egészségügyi, az oktatási, a munkához jutási kedvezményeknek kétségtelenül van reális értékük is, fõként mégis szimbolikus szerepük: azt a szolidaritást bizonyítják, amelyet a valóban kedvezõbb helyzetben élõ anyaországbeli társadalomnak kell tanúsítania az ország testétõl akartuk ellenére leválasztott magyarok iránt. Az igazi támogatási politikának mindazonáltal a szomszédos országokban kell érvényesülnie, annak a széles körben (a most kormányzó politikai erõk részérõl is) hangoztatott alapelvnek megfelelõen, amely szerint a kisebbségi sorban élõ magyarságot a maga eredeti lakóterületén kell megtartani.

Mindez kétségkívül bizonyos mértékig átalakítja - át is kell alakítania - a támogatási politikát. Ki kell küszöbölni azt az utóbbi években elharapódzott gyakorlatot, amely a támogatások rendszerét, magát a "nemzetpolitikát" nemegyszer a klientúraépítés céljainak rendelte alá. Azokat az intézményeket kell támogatni, amelyek a kisebbségi magyarság nemzeti identitásának fenntartására és gondozására valók. Csupán egyetlen példa: az eddiginél erõteljesebben kellene támogatnia a kulturális (irodalmi, közmûvelõdési, egyházi és ifjúsági) sajtót, ennek ugyanis minden elcsatolt magyar területen óriási jelentõsége van. Ráadásul évi néhány millió forintból biztonságossá lehet tenni ezeknek a folyóiratoknak a mûködését. Ma még ugyanis mindegyik ki van szolgáltatva a szomszédos országok kormányzati támogatási készségének, illetve a sajtópiac tényezõinek.

A határokon túl érvényesített kulturális támogatási rendszernek egy évtizede az Illyés Gyuláról elnevezett közalapítvány a legfontosabb intézménye. Ezt az intézményt meg kell erõsíteni, számolva azzal is, hogy a jelenlegi kuratóriumi rendszerre most már a feladatok olyan hatalmas tömege zúdul, amellyel aligha lehet megbirkózni. Ezért, nézetem szerint, a társadalmi kuratóriumi rendszer fenntartásával együtt ki kellene építeni egy olyan intézményi apparátust, amely érdemben képes elbírálni a beérkezõ kéréseket. A közalapítvány jelenlegi irodája igen nagy szakértelemmel és lelkiismeretesen végzi munkáját, ezért ezt az irodát mai szerkezetében kellene fenntartani, csupán ki kellene bõvíteni.

A kisebbségi magyarság vezetõ értelmiségének, egyházi vezetésének nagy része, kétségtelenül a most leváltott kormányzatban látta a magyar "nemzetpolitika" eredményes mûködtetésének garanciáját, és ezért sokan csalódottan, mi több, ingerülten vették tudomásul a választások eredményét. Az idõ bizonyára enyhíteni fogja majd ezeket az érzéseket, mindazonáltal a kisebbségi magyar értelmiség konzervatív táborának megnyugtatását nem lehet a múló idõre bízni. Megfontolt és cselekvõ kormányzati politikával a tudomásukra kell hozni, hogy a magyar kisebbségi közösségek ügye továbbra is a budapesti politika prioritásai közé tartozik.

Mindez hangsúlyosan vonatkozik a kisebbségi magyar történelmi egyházakra. Az új kormány egyik nagy vizsgája lesz, hogy miként tud szót érteni és együttmûködni az egyházak vezetõivel. A határokon túl tevékenykedõ magyar egyházaknak is igen gyorsan és hitelesen tapasztalniok kellene, hogy nem lesznek magukra hagyatva, hogy a jogaikért (például elkobzott ingatlanjaik és intézményeik visszaszerzéséért) folyó küzdelmükben és hétköznapi pasztorális, szociális és kulturális tevékenységükben bizton számíthatnak az új magyar kormány jóindulatára, szolidaritására és segítõkészségére.

Jó lenne, ha mindez része lenne a Medgyessy-kormány stratégiájának és "nemzetpolitikájának". Megnyugtató volt hallani a miniszterelnök - akkor még -jelölt - elsõ megnyilatkozását az új Országgyûlés alakuló ülésén.
Azt mondotta, hogy õ tízmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, de tizenötmillió magyarért érez felelõsséget. Ennek a felelõsségnek az érvényesítésében, úgy hiszem, bizton számíthat azokra az idehaza és a határon túl élõ magyar értelmiségiekre, akik a politikában nem szûk pártérdekek érvényesítésének eszközét látják, hanem az egyetemes nemzeti érdekek szolgálatát.

2002. április 26-27-én Rosario városa adott otthont a Buenos Aires-i nagykövetség felügyelete alá tartozó tiszteletbeli konzulok elsõ találkozójának.

A találkozón részt vett a házigazda Ádám Rózsa, az Entre Ríos és Santa Fé tartományok, Halbritter Ferenc, Neuquén és Río Negro tartományok tiszteletbeli konzulja, Martony János, Uruguay egész területén mûködõ montevideói tiszteletbeli konzul és Serfõzõ Adrienne, a Magyar Köztársaság Buenos Aires-i nagykövetségének konzulja. Tömböly Dénes, paraguayi tiszteletbeli konzulunk sajnálatos módon egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott az eseményen részt venni. A tiszteletbeli konzulok hasznos segítséget nyújtanak a Buenos Aires-i nagykövetség konzuli feladatainak ellátásában. Õket a fogadó ország belegyezésével a küldõ ország külügyminisztere nevezi ki. Feladatuk a magyar állampolgárok érdekeinek védelme, segítségnyújtás, a két ország kapcsolatainak ápolása. Áldozatos munkájukkal sokat lendítenek az utóbbi idõben rohamosan felgyorsult állampolgársági és útlevélügyek intézésében. A szakmai találkozó sarkalatos pontja az útlevélkérelmek technikai kezelésének kérdései, az eljárás rugalmassá és gördülékennyé tétele volt.

Megtisztelõ pillanata volt az eseménynek, amikor Szõnyi Ferenc nagykövet, miután találkozott és megbeszéléseket folytatott D. H. Binner úrral, Rosario város polgármesterével, illetve megtekintette a város fõ nevezetességét, a Zászló Emlékmûvet, köszöntötte a résztvevõket és ebédet adott a városban egymásnak találkozót adó tb. konzulok tiszteletére.

A továbbiakban is jelentõs a magyar állampolgárság megszerzése iránt érdeklõdõk száma mind Argentínában, mind Uruguayban. Éppen ezért kiemelkedõen fontos, hogy a tb. konzulok naprakész és korrekt információval rendelkezzenek ebben a több szempontból is speciális témakörben. Az állampolgárság vizsgálatánál több állampolgársági törvény együttes alkalmazása szükséges, ismerni kell a kérelmezõre, illetve a felmenõire vonatkozó személyes adatokat, amelyekkel sajnálatos módon sokan egyáltalán nem rendelkeznek, ami megnehezíti és lelassítja az ügyintézést. Sajnos még mindig kényes és sok esetben nem megoldható kérdés az elcsatolt területeken születettek egyenes ági leszármazottainak a magyar állampolgársága. Az állampolgárság megszerzésére vonatkozó jogszabályok, tények, körülmények is tükrözik Magyarország viharos történelmét, az ország megcsonkításának a katasztrófáját. Az elõzõ kormány a határon túli magyarság boldogulásának elõsegítését alátámasztani hivatott törvénye, amely a magyar igazolvány megszerzésére vonatkozik, nem tévesztendõ össze az állampolgárság és az útlevél megszerzésével. A magyar állampolgársági törvények mind a ius sanguinis, mind a ius soli elvét vallják, alapvetõen toleráns szabályok, egyszerre több állam állampolgára is lehet a magyar állampolgár. Sok elbírálásban egyéb törvényeket, szabályokat, körülményeket (például mikor hagyta el az országot a felmenõ, milyen dokumentummal, kérte-e állampolgárságának a meghosszabbítását az ország elhagyása után, stb.) is figyelembe kell venni, ami néha követhetetlenné teszi az elbírálás mechanizmusát. A fogadó országban mûködõ konzulok és tb. konzulok hatásköre és felelõssége a beadványok korrekt továbbítása a magyar hatóságok felé. A döntés Magyarországon születik. Feltétlenül fontos megjegyezni, hogy a megszaporodott állampolgársági és útlevélkérelmek miatt az útlevél kiállítása több évet is igénybe vehet.

A szakmai kérdések megvitatása mellett lehetõség nyílt arra, hogy a tb. konzulok találkozzanak a rosariói, illetve a Santa Fé-i magyar kolónia tagjaival. Csodálatos és egyszerre hihetetlen élményben volt része az odalátogatóknak, amikor a Santa Fé-i magyar kolónia népviseletbe öltözött fiatal és idõs tagjai énekkel, jó falatokkal, örömmel, nyitott szívvel, szeretettel fogadták õket. Mindez egy csöpp Magyarországot varázsolt Valéria asszony házába. A nehézségek és a pénzszûke ellenére a közösség él, õrzi vidámságát, önzetlenségét, az erõt, ami megtartja nyelvüket, kultúrájukat, magyarságukat. Horogh Zoltán, a magyar egyesület elnöke lelkesen mesélt a közösség tevékenységérõl, s a megjelent konzulok díszpéldányt kaptak az általa szerkesztett újságból.

Rosarióban a Buenos Aires-i konzul Ádám Rózsával együtt konzuli fogadóórát tartott az érdeklõdõknek, kivétel nélkül állampolgársági ügyekben.

A Magyar Nagykövetség konzuli feladatokat ellátó diplomatája számára - osztva a tb. konzulok egyezõ véleményét - fontos, hogy a találkozó hagyományt teremtsen. Halbritter Ferenc felajánlotta, hogy ez év decemberében Bariloche és az ottani magyar kolónia vállalja a házigazda szerepét. A nagykövetség elsõrendû célja, hogy a konzuli ügyek intézése minden ügyfél egyetértésével és megelégedésével találkozzon. Magyarország tisztában van annak a jelentõségével és súlyával, hogy sokan vannak hazájukat elhagyni kényszerült magyarok, és szükségük van az óhaza, az anyaország támogatására, szeretetére, törõdésére. Mi ezt megértettük, és próbáljuk meg is értetni.

*

Szõnyi Ferenc, a Paraguayi Köztársaságba is akkreditált Buenos Aires-i magyar nagykövet 2002. május 21-én Asunciónban átadta megbízólevelét Luís González Macchi paraguayi köztársasági elnöknek.

A nagykövetet és a külügyminisztérium protokollfõnökét szállító, motoros rendõrökkel kísért autó az elnöki palota öböl felõli oldalán, a fõbejárat elõtt állt meg, ahol a magyar küldöttséget (a nagykövetet és Tömböly Dénes fõkonzult) a felsorakozott díszõrség várta. A paraguayi Himnusz elhangzása után a nagykövetet üdvözlõ állami protokollfõnök és az ügyeletes szárnysegéd a Palacio de Lópezbe invitálta be a küldöttséget. A díszes fõlépcsõ tetején a Casa Militar parancsnokának üdvözletét fogadták, majd a Salón Independencia érintésével – az állami protokollfõnök hívására – beléptek a Salón de las Américasba, ahol, a terem túlsó végében, a köztársasági elnök, a külügyminiszter elsõ helyettese és az államfõ szárnysegédje várakozott. Akkor a helyi protokoll hagyományainak megfelelõ ceremónia keretében (pár szavas üdvözlet mindkét fél részérõl, majd kézszorítás) Szõnyi Ferenc átadta a megbízólevelét a Paraguayi Köztársaság elnökének. Ezt követõen González Macchi elnök mintegy húsz perces beszélgetést folytatott az új magyar nagykövettel a külügyminiszter-helyettes társaságában. Végezetül, az elnöki palotából távozó nagykövet tiszteletére a díszõrség zenekara eljátszotta a magyar Himnuszt.

A magyar nagykövet ezután a külügyminisztérium protokollfõnökének és a tiszteletbeli konzulnak a kíséretében koszorút helyezett el a Hõsök Pantheonjában. A koszorúzásra nem kevésbé ünnepélyes keretek közt, felsorakozott díszõrség elõtt és a két ország himnuszának újbóli elhangzása mellett került sor. A díszõrség parancsnoka ezután röviden ismertette a nagykövetnek a nemzeti hõsök hamvait õrzõ Pantheon épületének a történetét, Szõnyi Ferenc pedig – a vendéglátók kérésére – üdvözlõ szavakat írt be a nemzeti emlékhely emlékkönyvébe. A koszorúzás után a magyar nagykövet pezsgõs koktél keretében üdvözölte a helyi magyarságnak az eseményen megjelent képviselõit.

A monarchiabeli Budapesten született, mûvészi törekvéseit Argentínában kiteljesítõ Kálnay Andrásnak, a kiváló tehetségû, de a kritikusok és a történészek figyelmét eddig méltatlanul elkerülõ építõmûvésznek állít emléket a CEDODAL (a Latin-Amerikai Mûvészet és Építészet Dokumentációs Központja) elnöke által kezdeményezett s a Buenos Aires Tartomány Történeti Múzeumában 2002. június 24-én megrendezendõ kiállítás és az annak anyagából készült színvonalas kiadvány.

A Magyar Köztársaság Nagykövetsége számára külön öröm és megtiszteltetés, hogy hozzájárulhat a nagyszerû esemény és a kiadvány sikeres megvalósításához, erõsítve egyúttal azt a szándékot, amely a két ország hosszú évekre visszatekintõ kulturális kapcsolatainak fenntartását és értékes, kölcsönös kötõdését kívánja megõrizni.

A mûvész életébõl, munkásságából kínál csemegét a kiállítás, személyes tárgyaiból, tervrajzaiból, családi fotóiból, amelyeken keresztül felvillan a Kálnay család élete, a tehetséges fivérek sokoldalú személyisége. A kiállítás szervezõinek, a mûvész szintén építész fia gondos és kitartó munkájának köszönhetõen harminc év munkássága vonul fel szemünk elõtt: a Munich kávéház a Brisas del Plata kávéház, a Suipacha és Astoria filmszínházak, a chascomúsi Club Regatas, illetve a Comega- és a Tõzsdepalota tervrajzai.

Amikor Kálnay 1930-ban visszatér szülõvárosába, az építõmûvészek XII. Nemzetközi Konferenciájára, már elismert építész Argentínában, az Argentínai Magyar Építészek és Mérnökök alapító elnöke. 1914-ben testvérével önálló építészeti stúdiót nyitott. 1919-ben a Budapesti Mûszaki Egyetem Építészeti karán végzett. Még a háború alatt, sérült katonák elszállásolására lakóházakat tervezett, s a Budapesti Építésztársaság titkárává választották.

Magyarországot, miután mint nehéztüzér-tiszt, végigharcolta az elsõ világháborút, 1920-ban hagyta el. 1968-as visszavonulásakor testvérével, Györggyel együtt nagyszabású és imponáló életmûvet hagyott hátra.

A kiállítás oldás és kötés, megtagadva megõrzés, ismerõs és idegen, mûvészi formabontás és technikai egzaktság, a régi világot magában hordozó és az új világba beilleszkedni tudó alkotó mementója, tudatos gondolatébresztés a jövõ nemzedéke számára.

A Segélyegylet – a buenos airesi magyar közösség legrégibb intézménye – május 5-én tartotta közgyûlését a chilaverti Szent István Öregotthonban.

A nyomasztó argentin gazdasági helyzet ellenére az éves mérleg szerény haszonról, a beszámoló pedig egy eseményekben, gyarapodásban gazdag esztendõrõl tudósít. Tükrözik mind a vezetõség céltudatos, állhatatos és hatékony tevékenységét, mind a jótevõk segítõkészségét akik munkával, szakismerettel (villanyszerelõ, építész, orvos) vagy anyagiakkal támogatják a Segélyegyletet. A közösség osztatlan elismerésére és tiszteletére jogosultak. Nem célunk itt felsorolni minden egyes eredményt, amely a bentlakók kényelmét növeli, egészségüket óvja. Molnár László csapata áldásos munkájának egészét akarjuk méltányolni. A gondozottaknak nyugodt életet biztosítottak, hozzátartozóik bizalmát kiérdemelték.

Hálája és köszönete kifejezéséül az Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta Rubido-Zichy Sentát, Mausi Sebesst, Berkes Lászlót, dr. Balla Györgyöt és dr. Balla Imrét. Hosszú a listája mindazoknak, akik az elmúlt év folyamán közremûködtek, segítettek. A hangsúlyt ismét a csapat odaadó munkájára helyezzük, mindannyiuk iránt érzett elismerésünket, tiszteletünket fejezzük ki.

A 2202. évre a közgyûlés az Egyesület vezetésével a következõ választmányt bízta meg. Elnök: Molnár László; alelnök: Papp Jenõ; fõtitkár: Papp Jenõné; titkár: Paál Magdolna; fõpénztáros: Béres György; pénztáros: dr. Bassó Zsuzsánna; választmányi tagok: Marcelino Morán Dominguez, Lomniczy József, Németh Lenke és Zöldi Cristina; póttagok: Monostory Ildikó és Varga Anna. A számvizsgáló bizottság tagjai: Andrés Hall és Lomniczy Józsefné; póttagok: Bakos Erzsébet és Móricz Mária. A Szent István Öregotthon igazgatója: Eva Rebechi de Morán. További áldásos munkát kívánunk nekik!

Május 12-en, vasárnap tartotta közgyûlését az Argentínai Katolikus Magyarok Szövetsége a Mindszentynumban. A program a 11 órai misével kezdõdött, majd közebéddel folytatódott. A Szentmisét az uruguayi José María Desia atya celebrálta. Desia atya Magyarországon – még mind ösztöndíjas mérnöktanhallgató – tanult meg magyarul. Késõbb papi elhivatottságot érzett, életcéljául a lelkek gondozását választotta; magyar nyelvtudását idõnként a buenos airesi magyarok örömére gyümölcsözteti. Szentbeszédében megemlékezett Mindszenty József bíboros érsekrõl, az intézmény névadójáról és halálának évfordulójáról.

A misén és az ebéden jelen voltak a Nagykövetség diplomatái: Szõnyi Ferenc nagykövet és felesége, Galambos Sándor elsõ tanácsos, Serfõzõ Adrienne konzul és Póka Balázs irodaigazgató. Ott volt Balogh Ferenc ex elsõ tanácsos is, aki éppen mint futár járt Buenos Airesben.

Az ebéd végeztével a tagok egyhangúan elfogadták az éves beszámolót és mérleget, az új választmányt, valamint az új belsõ szabályzatot. Az utóbbi egy szûkebb vezetõséget létesít s annak hatáskörét szabályozza. Ezek után a közgyûlés imacsoportok szervezését határozta el. A Mindszentynum ezévi kulturális rendezvényeinek idõpontját, és a miserendet lásd keretes cikkünkben.

Az AKMSZ vezetése az eljövendõ két esztendõben a következõ lelkes hívekre hárul. Elnök: Honfi János; alelnökök: Bobrik György és Rakolczayné Rieger Márta; ügyvezetõ alelnök: Fóthy István; fõtitkár: Kaszáné Paál Magdolna; titkár: Szakváry Zsuzsánna; fõpénztáros: Puricelliné Dobosi Szabó Éva; pénztáros: Kovács Olga; igazgató: Benkõ László; helyettese: Benkõné Honfi Aranka; háznagy: Farkasné Ercsey Judit; helyettese: Ózdyné Selmeci Valéria.

Kedves tagok!

Amikor 2001-ben a Hungária elnöke felkért, hogy vegyem át a fiatalok szakosztályát, elsõ teendõm a fiatalok közötti véleménykutatás megrendezése volt. Az eredmény a Délamerikai Magyar Hírlapban megjelent, s a Hungária irodájában is van belõle egy példány. Lassan elindult egy újabb terv is (tavaly játékszobát rendeztünk be az egyik kártyaszobában, és októbertõl röplabdatanfolyam indult).

Sajnos a gazdasági helyzet hátráltatja terveinket, mert sokszor bevételeink nem fedezik a kiadásainkat.

Vannak új tervek, de azok csak akkor valósíthatók meg, ha támogatjátok õket. Arra kérlek benneteket, hogy írassátok be gyermekeiteket a klub tagjai közé. Az eredményeket hamar meg fogjátok látni. Célunk egy kellemes és hasznos klub létrehozása – mindannyiunk számára. Néhány változtatást eszközöltünk a tagsági rendszerrel kapcsolatban. Azokat, akik valamilyen programban résztvesznek, kérjük fizessék be a kiszabott tagságdíjat a programfelelõsnek, hogy fedezhessük a költségeket.

Tagságdíj:

12-18 év között: $2 havonta, azaz $24 évente. 18 év felett (ha már önálló keresõ): $5 havonta, azaz $60 évente.

Tervek: Kétéves munkatervet állítottam fel, amelynek az alább felsoroltak a fõbb elemei:

1. folytatni a röplabdát, és elkezdeni a sakk- és kerámia-tanfolyamot;

2. színdarab-betanítás, és évente kétszer elõadni egy-egy színdarabot;

3. sportfelszereléseket beszerezni (kosárlabda, focikapuk, ping-pong);

4. filmestéket rendezni minden korosztály részére;

5. Pool és Metegol asztalt szerezni és beállítani.

Programok (órarendek):

Röplabdatanfolyam (felelõs: Constantino Alitisz) - SZOMBATON

Junior csoport (8-13) 17:00 – 18:00. Senior csoport (14-25) 18:00 – 19:00

Filmdélután (A MIK-szobában – minden lehetõség értesítünk) (felelõs: Collia Alex)

Május 25: (17:00-19:00) Drágám, a kölykök összementek. (19:00-21:00) Good Will Hunting.

Június 22: (17:00-19:00 Jumanji, (19:00-21:00) Erin Brokovich.

Szeptember 28: (17:00-19:00) A maszk, (19:00-21:00) Halálsoron.

Október 19: (17:00-19:00) Joe, az óriás gorilla, (19:00-21:00) Sztárom a párom (Notting Hill).

Színdarab felnõtteknek (felelõs: Jáki György Ákos)

Kiknek szól? Minden 20 éven felülinek, akinek kedve lenne egy komoly színdarabban résztvenni.

Köszönöm figyelmeteket. A viszontlátásra!

Collia Alex

Jueves 13 de Junio. 19:30 hs.

Conferencia sobre bioética: "El inicio de la vida humana (cuando yo, soy yo)". Disertante: Dr. Jorge R. Puricelli, ex Juez de la Excma. Cámara de Garantías y Apelación en lo Penal de Morón, profesor de Derecho Penal en la UMSA.

Viernes 12 de Julio. 20:00 hs.

Concierto: Obras de Joseph Haydn y Johannes Brahms. Ejecutantes: Otto R. Münch y Raúl Carugati (violines), Gerardo Spielberg (viola), Silvia Luna (violonchelo) y Nicolás Behrens (piano)

Jueves 1s de agosto. 19:00 hs.

Conferencia: "El nuevo Dios". Disertante: Lic. Esteban Fóthy.

Jueves 29 de agosto. 19:30 hs.

Conferencia: "Imperio Austro-Húngaro 1848: revolución o escisión". Disertante: Sr. Ladislao Kurucz, musicólogo, periodista, historiador.

Sábado 14 de Septiembre.

19:30 hs. "Nótaest" (Noche de la canción folklórica húngara y argentina). Al finalizar los eventos, cena con platos típicos, previa reserva.

MISAS

Domingo 18 de Agosto. 11:00 hs. Santa Misa "Nagybol-dogasszony" (Patrona de Hungría) Celebrante: Padre Károly Szederkényi. Al finalizar se ofrecerá un almuerzo.

Sábado 2 de Noviembre. 17:00 hs. Misa en memoria de los Difuntos. Al finalizar se ofrecerá un té.

Viernes 22 de noviembre. 19:00 hs. Misa en San Idelfonso (transmitida por Canal 7).

Domingo 24 de Noviembre. 11:00 hs. Misa de Santa Isabel (Szent Erzsébet) Al finalizar se ofrecerá un almuerzo

Egy barcelonai klinikán 74 éves korában elhunyt Kubala László, az 1950-es évek legendás labdarúgója. Egyedülálló rekordként három válogatottban is szerepelt: a magyarban háromszor, a csehszlovákban hatszor, majd a spanyolban - immár világklasszisként - tizenkilencszer.

Halálának hírét Joan Gaspart, az FC Barcelona elnöke jelentette be. A volt klasszis játékos és szakvezetõ krónikus Alzheimer-kórban szenvedett, februárban agyérgörcs érte. Egy hónapig kezelték: állapota ezalatt nem javult, de stabilizálódott. Március végén súlyos légzési panaszokkal újból beszállították a barcelonai klinikára. Az 1927. június 10-én született Kubala László egyedülálló rekordként három válogatottban is szerepelt: a magyarban háromszor, a csehszlovákban hatszor, majd a spanyolban - immár világklasszisként - tizenkilencszer. Ezeken a mérkõzéseken összesen 15 gólt lõtt. Magyarországon a Ferencvárosban és a Vasasban, Csehszlovákiában az SK Bratislava színeiben játszott, majd egy rövid olaszországi kitérõ után 1951 és 1963 között az FC Barcelona futballistája volt. 1999-ben a katalán klub történetének legjobbjának választották Johann Cruyff és Diego Maradona elõtt.

Május utolsó vasárnapján délután a chacaritai német temetõben elhelyezett Hõsûk Falánál áldozott hõsi halottai emlékének a magyar kolónia. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége és a Vitézi Rend helyi csoportja rendezésében délután 3 órakor Szõnyi Ferenc nagykövet és felesége Erzsébet, Serfõzõ Adrienne konzul és számos honfitárs jelenlétében az Intézmények zászlónak bevonulásával kezdõdött az ünnepség. Az Argentin Himnusz eléneklése után Szõnyi Ferenc nagykövet ünnepi beszédében a magyarság ezer éves Európába való beilleszkedésrõl és helytállásáról beszélt. Számtalan hõsünk és mártírunk emlékét idézzük ezen a napon, szemünk elõtt álló példájuk adjon erõt a jövõ építésére. Zombory Kati a ZIK és a cserkészek képviseletében szépen, példás magyarsággal szavalta el ezután Gyóni Géza: Sírvers c. versét, majd Redl Erzsébet a Szent László iskola igazgatónõje spanyol nyelven, szép gondolatokkal felépített, lendületes beszédében, áldozott a magyar hõsök emberi nagyságának.

Nt. Sütõ Gyula ref. lelkész a tõle megszokott áhítattal elmondott imája után az emlékmû megkoszorúzása következett. Elsõnek Szõnyi Ferenc nagykövet és Serfõzõ Adrienne tették le a Nagykövetség nevében a kegyelet koszorúját, utána Bihar András az MHBK, vitéz Vattay Miklós a Vitézi Rend és végül Zöldi Márton és Honfi János az AMISZ nevében koszorúzták meg a Hõsök Falát. A FAAG képviselõje is elhelyezte az emlékezés virágait, és a MHBK képviselõje is megkoszorúzta a Német Emlékszobrot

Május 28-án hamuban sült pogácsával a batyunkban indultunk el a kiscserkészek után Meseországba. Tábori beszámolóra hívtak, hogy lássuk, mennyire élvezték a legkisebbek utolsó nyári táborukat. Mielõtt beléphettünk volna a titokzatos országba, fontos parancsot kaptunk: kellõképpen kellett felöltözzünk utazás elõtt. Így hát, a manósapka készítésre tanítottak meg és amikor mindenkinek a fején volt, akkor egy sötét ösvényen elindultunk végre a nagy terem felé.

Szépen terített asztalok vártak ránk, megindultak a televíziók és akkor megláttuk és megértettük, miért jöttek vissza olyan boldogan a kiscserkészek decemberi tanyázásukról. Látszott, hogy nagyon is élvezték, mert egy nagyon szép helyet kaptak San Andrés de Gilesben. Hála Demes Adrinak és Pappné Bella vezetõknek minden kitûnõen sikerült.

A Szenátus is megszavazta a gazdasági bûnözést (felforgatást) büntetõ törvény eltörlését. Az IMF kifejezett kívánságára. Ezzel, állítólag elhárult az utolsó akadály is, hogy Argentína a Valutaalap segélyében részesülhessen. Tehát az elnök nem mond le, nem lesz még két új elnökünk. (Mert ezek mostanában kettesével jönnek. Az egyik csak néhány óráig marad, a másik talán néhány hónapig is eltart.)

Lemaradunk egy halom újságíró és riporter látogatásáról – ezek egy-egy jó balhéra tömegesen megjelennek –, napidíjuk nem javítja az ország folyó fizetési mérlegét. Pedig most érné meg nekik igazán. A dollár vásárlóértéke magas; Buenos Airesben kapható a világon a legolcsóbb Big Mac. Persze egy újságíró sem azért jön ide, hogy darálthús-pogácsát ehessen. Van itt valódi, jó hús is — marha is, pipi is.

A hatékonyságáról hírhedt és mindenütt közelismerésnek örvendõ nemzetközi sóhivatal azért szorgalmazta a törvény eltörlését, mert akkor a nemzetközi tõke könnyebben távozhat az országból. És ha könnyebben távozhat, könnyebben is jön. Majd és szerintük. A törvényt a hetvenes évek közepén hozták, de erre csak most jöttek rá, amikor a privatizálható vagyon már elfogyott.

A bibi ott van, hogy ennek a törvénynek alapján fogtak perbe egynéhány – soktízmillió dolláros sikkantással vádolt – bankárt. A büntetõtörvények enyhítése, eltörlése visszamenõleg is hatályos; az említett úriemberek megkönnyebbedve fellélegeztek. Biggyeztett ugyan a Kongresszus a Büntetõ Törvénykönyvbe egy új cikkelyt "Ersatznak"; ezt majd a bíróságok értelmezik elsõ, második stb. fokon.

A kérdés ezekután: honnan szedjünk valamicske erkölcsi tekintélyt megmagyarázni a tyúktolvajnak meg a saját nyomorult életét sem értékelõ megélhetési bûnözõnek, hogy bizonyos játékszabályokat illendõ betartani. Körülröhögnek.

A politikusokat továbbra is anyázzuk, sõt már õk is anyázzák saját magukat. Többségük rászolgált. De ismét kérdezzük: miért is lennének õk jobbak, ha ugyanebbõl a társadalomból valóak. Jobbak mint az elhízott szakszervezetisek vagy egyes bankárok és nagyvállalkozók?

Jut eszembe. Az Öreglány pénzbe bocsátotta két festményét, amelyek egy New Yorki luxusszállodában bérelt szerény kis kéglijét díszítették. Egy ilyesfajta kéglit valóban komilfó impresszionista festményekkel ékesíteni. Az egyiken sikerült túladnia, a másikért még a kikiáltási árat sem ajánlották. Átverték már amikor megvette. De akkor volt mibul. (A Vegyépszert sem a Duna-Tisza táján találták fel.) A periférikus kapitalizmusban ilyen a tõkefelhalmozás. Sam Walton már a világ leggazdagabb embere volt s még mindig szerény pick-upjával látogatta áruházait. A központi kapitalizmusban pedig emilyen.

Úgy általában félünk. Olyan józsefattilásan: Retteg a szegénytõl a gazdag / s gazdagtól fél a szegény.

dr. Ivándy Ernõ

Budapesten született, 1922. január 10-én. Középiskoláját a Baross utcai Bencés Gimnáziumban végzi, és 1940-ben érettségizik. Utána a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanul, 1940-ben megnyeri a Nemzeti Sportújság humor pályázatát. Ekkor kezdõdik újságírói pályafutása. 1941-ben az Esti Újság legfiatalabb munkatársa lesz. Itt ismerkednek meg és dolgoznak együtt Fercsey Jánossal, akivel komoly barátsága évtizedeken keresztül megmarad. 1944-ben adminisztratív tisztviselõként dolgozik a lapnál. Ellenállási csoport tagja lesz. 1944 októberében lecsukják. Az újság komoly, erélyes közbelépésére engedik csak szabadon, novemberben. Azonnal bevonul századához. A háború vége Sopronban találja. Innen indul vissza gyalog és érkezik meg 1945. április 7-én a romokban heverõ Budapestre. Szüleit épségben viszontlátja. Õsszel egyetemi tanulmányait folytatja. Ebben az évben belép a Kisgazdapártba. Egy osztályon dolgozik a vele egyidõs Göncz Árpáddal. Barátságuk megmarad évtizedeken keresztül, Ernõ haláláig.

1946-ban, március 23-án a Pázmány Péter Tudományegyetemen Jogi és Államtudományi doktorrá avatják. Ebben az esztendõben megkapja az Ellenállási Emléklapot, Nagy Ferenc miniszterelnök kezébõl. A Kisgazdapárt központjában a Pártértesítõt szerkeszti. Itteni munkássága nem tart sokáig. 1947 végére a súlyos politikai helyzet miatt megszûnik az állása. Véglegesen abbahagyja az újságírást, és a kereskedelmi életben keres új munkalehetõséget.

Az akkor alakuló Nikex külkereskedelmi vállalat alkalmazza. Az új munkakörbe gyorsan beletanul. Úgy látszik, ezen a területen nyugalmasabban dolgozhat. 1951-ben a szüleit 24 óra alatt kitelepítik budapesti otthonukból. Édesapja ott halt meg 1953-ban. A kitelepítést a vállalatnál természetesen azonnal megtudják, és 6 hónappal késõbb felmondják állását.

1952-ben a Standard Villamossági gyárban kap állást. Ekkor már egy esztendeje tanul zsebszótárból, nyelvtankönyvek nélkül, angolon keresztül, spanyolul. Új munkahelyén szerzõdéseket szerkeszt és fordít angol-francia, majd spanyol nyelvre. 1954-tõl a vállalat jogi tárgyalásait is rábízzák. A Forradalom leverése után 1957-ben mint "politikailag nem megbízható elemet" azonnali felmondással elbocsátják állásából. 22 hónapi állásnélküliség után a budapesti Argentin Nagykövetség alkalmazza bulletin-szerkesztõ, fordító-tolmács munkakörben. Misszióvezetõk, nagykövetek munkatársaként dolgozik.

1965-ben Passuth Lászlónak, meghitt jó barátjának többszöri kérésére elvállalja a szerzõ spanyol trilógiája befejezõ könyvének a fordítását spanyolra. Passuth László "A harmadik udvarmester" címû 727 oldalas munkája Velázquez életét és korát mutatja be a barokk XVII. század fényében és árnyaiban. A könyv Barcelonában jelent meg 1971-ben, Luis de Caralt kiadásában. Spanyol címe: "Más perenne que el bronce". Komoly európai sikert aratott. A spanyol kritikusok külön kiemelték a fordító kitûnõ, korhû spanyol verzióját. Ez magyar fordító számára a legnagyobb dicséretet jelentette.

1966-ban meghal Édesanyja, ezzel az utolsó szál is elszakadt, ami eddig az otthonhoz, az országhoz fûzte. 1967 szeptemberében feleségével együtt - nehéz szívvel - elhagyja Magyarországot.

1968-ban Argentínában telepednek le. Nyelvtudásának köszönhetõen viszonylag rövid idõ után állást kap a Paidós lélektani kiadónál. 1970-ben örömmel vállalja régi barátja, Fercsey János meghívására az Interco Press Buenos Aires-i egyedüli tudósítójának feladatkörét. Az Interco Pressnek küldi havonta politikai-gazdasági cikkeit, 3 kontinensen 300 lap közli írásait.

1985-ben meghívják az Interamericana Orvosi kiadóhoz szerkesztõi-lektori-fordítói munkák elvégzésére.

1989-ben, a Magyarországon bekövetkezett rendszerváltás után, az elsõ szabadon választott Államfõ, Göncz Árpád kezdeményezésére bekerül a Buenos Aires-i Magyar Köztársaság Nagykövetségére. Amikor átlépi a Nagykövetség kapuját, úgy érzi végre megvalósult egy régi álma: magyar földön magyarul írhat, dolgozhat, magyar baráti légkör veszi körül.

11 évvel késõbb ez a megvalósult magyar álom szakadt meg 2002. május 9-i halálával.

Nem akar elvonulni a fekete árnyék a nagykövetségünkrõl. A megdöbbenés, a fájdalom, a gyász. Éppen egy hónappal az után, hogy Kovács József volt munkatársunk a távolból is itt hagyott bennünket (Budapesten érte a sokáig alkudni hajlandó halál), most régi barátunk, mindennapos küzdelmeink hû társa, egyszemélyes „intézményünk az intézményben", dr. Ivándy Ernõ lépett át „a nagy csöndbe csöndesen".

Nem tudom, nem tudjuk, nem vagyunk képesek elhinni. Tizenkét éve dolgozott a nagykövetségen (a rendszerváltozás évében lépett be), és jobban hozzátartozott az életünkhöz, mint az így-úgy változó rutin, a hangsúlyaikban állhatatlan feladatok, a természetes újrakezdések öröknek hitt fényjátéka. Valamennyiünket, akik 1990 óta ezen a nagykövetségen dolgoztunk, a szellemi igényesség kontinuitásával, az emberi és szakmai helytállás kivételes példájával ajándékozott meg. Hihetetlen, hogy nincs többé. Nem tudok úgy belépni a földszinti folyosóra, nem tudok úgy kilépni a liftbõl, nem tudok úgy a kávéscsészémhez nyúlni, hogy ne látnám meg befordulni valahol magas, arisztokratikus alakját. Nem tudok úgy megfogalmazni egy mondatot, hogy ne érezném a szavak mögött ott derengeni mindentudó, figyelõ mosolyát.

Törékeny, mégis kõkemény, sokat szenvedett ember volt, akinek az élete valamilyen titokzatos erõforrásból táplálkozott. Tavaly szeptember 7-én, amikor elõször találkoztam vele Ezeizán, az volt a benyomásom, hogy Krúdy egy különösen kedves alakja jött ki elém a repülõtérre. Késõbb, amikor jobban megismertem, ez a benyomás egy rendkívül mûvelt, szerény, kincseit csak szemérembõl takargató intellektuel belsõ arcvonásaival gazdagodott. Okfejtéseinek elegáns derûje, a szavai alján pezsgõ szellemi fûszer, a keserû tapasztalatokon is átragyogó humora lebilincselõ társalgóvá és mindig élvezetes elemzõvé tették. Lenyûgözõ ismerõje volt az argentin belpolitikának, a gazdasági folyamatoknak és az események hátterében új meg új rendbe igazodó törvényszerûségeknek. Külön öröm volt vele az irodalomról, a történelemrõl, a versekrõl beszélni (csak úgy gyöngyöztek belõle a mindig találó idézetek), és nyolcvan évesen is tudott olyan kamaszosan indulatos és faustian kíváncsi lenni, amilyen már negyven fölött is csak ritkán szokott lenni az ember. Mohó örömmel olvasta el Az ember tragédiájának nemrég megjelent angol változatát, és nem volt rest elismerõ értékelést írni a fordítónak, itt-ott egy-egy javító szándékú megjegyzést is megengedve magának. Õ maga is poéta volt, és ez az áldott létadottság a legszárazabbnak indított érvelésein is átsugárzott.

Lehetetlen volt nem szeretni. S bár mindannyian éreztük, hogy az élete fölött a bánatnak, valami fájdalmas drámának az árnyéka lebeg, nem jutott eszünkbe arról faggatni, amirõl maga – nyilvánvalóan okkal – nem beszélt. Csak a felesége, Mária által írt életrajz lebbentette fel a fátylat errõl a néma titokról, a negyvenes-ötvenes évek magyarországi keresztútjáról. Félelmetes súlyokat görgetett ez a fiatalos, daliás aggastyán a lelkében. De a követségre úgy jött be mindig, mintha haza jönne, lendület és alkotó bizalom volt a lépteiben. Homályos, magányos élete hátra maradt ilyenkor, csak Máriát hozta magával, élete sugárzó értelmét, létbizonyságát, nem fizikai valójában, hanem azokban a szavakban, gesztusokban, amelyekben minduntalan felidézte a rajongva és hûséggel szeretett Asszony mindent átszellemítõ és hitelesítõ jelenvalóságát. Leander és Héró, Abelard és Helodse, Philemon és Baucis voltak egyszerre.

És még egy elválaszthatatlan társa volt: Isten. Ritka a hitvallásnak az a nem hivalkodó, mégis oly különlegesen emelkedett foka, ahogy Ernõ Istenrõl, az Istenhez való viszonyáról beszélt. Kevésszer tette, de félreérthetetlenül, a lélek mázsás szavainak örök érvényével. Most, amikor közvetlenül már nem szólhatok hozzá, Weöres Sándor gyönyörû négysorosa jut eszembe: „Isten gondolt öröktõl fogva téged; / elméjében léted mint szikla áll. / Mi ehhez mérten habfodornyi élted? / És mit változtat rajtad a halál?" Isten felõl nézve nyilvánvalóan semmit, de a mi vaksin hunyorgó szemünk tele van könnyel, és csak egy koporsót látunk, meg mellette egy magányosan álló özvegyasszonyt, akinek a vállát most a világ összes karja is kevés átölelni. Csak a hitünk láttatja velünk változatlan mivoltában a mi felejthetetlen Ernõ barátunkat, amint a hátrahagyott élet nagyköveteként átadja szeretetünk megbízólevelét annak a hatalmas Úrnak, akihez éppen Áldozócsütörtökön látta jónak elsietni.

hogy Szõnyi Ferenc nagykövet feleségével kéthónapos szabadságára hazautazott Budapestre. Távollétében Galambos Sándor tanácsos helyettesíti munkakörében. Augusztus elsõ felében térnek vissza Buenos Airesbe. Jó nyaralást és szerencsés visszatérést kívánunk.

hogy az otthoni nyár közeledtével Zombory István Zsuzsikával, az ifjú Zombory család pedig családostul készül az öreg földrész több országába, természetesen Magyarországra is. Oberritter Judith már el is repült Pestre, Monostory Ildikó is pakol (egy géppel utaznak Ildikó, Zsuzsikáék és az ifj. Zombory család egy részével), a szokásos Budapest-Boston- Buenos Aires triángulót repüli fiának, Zsoltnak és családjának látogatására, egy kis otthoni kerülõvel. Csesztregi Ferenc feleségével családi látogatásra repült Budapestre.

hogy Farkas Nándi Budapesten türelemmel viseli a térdoperáció után járó hasznos, de kellemetlen, szobai tétlenségre korlátozott gyakorlatokat és várja a buenosairesi rokonság érkezését, akiktõl reményteljes híreket vár – évenként visszatérõ - októberi argentínai kirándulásuk „ellehetetlenülésének" egyre fenyegetõ körülményeirõl.

hogy Jáki Ákos érdekes és hasznos nyelvkurzust rendez fel a magyarul még „von Haus aus" jól beszélõ honfitársak részére, akik az emigrációban leélt évek alatt sokat felejtett helyesírást, fogalmazást szeretnék „aktualizálni", és szókincsüket felfrissíteni, az otthon most használatos, nekünk sokszor meglepõen furcsa új szavakkal és kifejezésekkel. Anno dacumal a középiskolákban „Beszéd és értelemgyakorlat"-nak hívták ezt a nyelvtornát. Ehhez hasonló gyorstalpaló tanfolyam tartására vállalkozott Ákos. Figyelemre méltó ötletét bizonyára sokan fogják méltányolni és jelenlétükkel bizonyítani. Tehát június 6.-ától kezdve minden csütörtökön a Hungáriában este 9-10-ig magyarul – a magyaroknak.

hogy a Boszorkányok ezúttal Lenkénél fonódtak leánykoszorúba megünnepelni Baba és Letti születésnapját. Szokás szerint – még Lenke legendás hírû készítményeibõl is – alig csípegettek valamit, suttogva beszélgettek, senkit sem kritizáltak, legfeljebb csak emlegettek. Remekül érezték magukat.

hogy a Valentin Alsinai Magyar Dalkör a május 19.-én rendezett nyugdíjas ebéd után tartotta meg rendes évi közgyûlését. Az egyetlen még aktívan mûködõ déli végvár, nehezen, de még tartja magát, elnökének már több mint 10 éve, ismét Szénási Pált választotta. A vezetõség is kitart kipróbált vezetõje mellett, csak Deák Sándort és Salvati Editet választották a megürült fõpénztárosi illetve pénztárosi tisztségre. Itt említjük meg, hogy a híres alsinai disznótor az idén június 23.-n délben kerül megrendezésre. Zenés, táncos mulatságra készülnek a Dalkörben. A mûsoron egy német népi tánccsoport is szerepel. A rendezõség szeretettel várja honfitársait.

hogy dr. Jorge R. Puricelli a Mindszentynum spanyolnyelvû ismeretterjesztõ kultur programja keretében június 13.-án 19,30 órakor Bioética: „El inicio de la vida humana (cuando yo, soy yo)", címen konferenciát tart.

hogy június 30.-án a Szent László Iskolában emlékeznek névadó szentjükrõl. A Mindszentynum közremûködésével 11 órakor szentmisét tartanak, majd a ünnepség után közös ebéden vesznek részt a meghívottak.

hogy Molnár László a SE elnöke túl van sikeres térdoperációján és még pár napi otthoni pihenés után, már az Öregotthonból irányítja az intézmény ügyeit.

hogy június 9.-én 16 órakor, a Ref. Egyház kultúr-délutánján a "Duo Zeng" (Schirl Pál hegedû és Etelvina Chinnici zongora) Bartók, Dvorák és Beethoven mûveivel szerepelnek.

hogy Kalmár András június 8.-án, 16 órakor, az Irodalmi Társaságban az „Argentínára és a világra vonatkozó jóslatok"-ról értekezik a Szent László iskolában.

Május 25.-én olivosi székházában tartotta évi rendes közgyûlését a Hungária Egyesület. Zöldi Márton üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, és napirend elõtt egy perces néma felállással emlékeztek az tavaly elhunyt tagoktól. A titkári jelentés részletesen felsorolta a múlt év jelentõs eseményeit, mind társadalmi, mind kulturális viszonylatban. Élénken mûködtek a szakosztályok is. Az ifjúsági csoport (lásd vezetõjének felhívását lapunk más helyén), a Vívószakosztály is eredményes évet hagyott hátra és minden remény megvan, hogy lelkesedés a gazdasági helyzet romlása ellenére sem lankad.

Karbantartásra pénz csak a legszükségesebb javításokra jutott, az épület leromlott állapotát nagyrészt a tagok kétkezi munkájával tudták javítani. Az egyesületnek 255 tagja van, ebbõl 172 A1, 54 A2, 18 pártoló és 13 ifjúsági. A Könyvtári beszámoló a kölcsönzés hanyatlásáról, viszont a könyv- és videó kazett állomány növekedésérõl és a levéltári anyag iránti érdeklõdés emelkedésérõl ad számot. A beiktatott magyar könyvek száma 5020, 247 videokazettával és több száz idegen nyelvû könyvet tartanak A Cserkészet, a Zrínyi Kör és Regösök is falaink között mûködnek, gyakorolnak és házon kívüli szerepléseik nemcsak saját hírnevüket, de a Hungária presztízsét is emelik.

Pénzügyi téren a helyzet lehangoló, de nem tragikus. Az ország katasztrofális financiális vezetése ráüti bélyegét az egyesületre is. Az elõzõ évi deficitet, amit már évek óta a tagdíjak fizetésének késedelmébõl származik – visszük tovább.

Nesze nekünk!? Így van. Megkaptuk a magunkét. Választottunk – és vesztettünk. Tulajdonképpen gyõztünk, mégis õk alakítanak kormányt. Az MSZP-sek, az MSZMP-sek, a hazugok, gyilkosok, Visszajönnek. Négy kemény évre. A komcsik és a bal-liberális nagytõkések. Akiknek megvolt a pénzük, hogy ezzel hatalomra kerülhessenek. Akik most tovább folytatják a nemzeti érzés teljes kiseprését az értelmedbõl. Minden kulcspozíció a kezükbe kerül. „A belügyminiszterség és az oktatásügy – öt és fél százalékos „demokratikus elõnnyel". Majd meglátjátok mi lesz itt. Nem kell történelem-érettségi és a hagyomány is ostobaság. De majd kimegyünk megint az utcára és tiltakozunk, mind a 2 és fél milliónyian. És akkor meglátjátok mi lesz. Mert õk, a hitványak, nem is magyarok, „csak" állampolgárok. Mert kutyából nem lesz szalonna. Belõlük sem lesz soha magyar ember. Nem mint Orbán, akinek a kormányában sose volt „volt" MSZMP-s, vagy "volt" kommunista, de még szocdem. sem. Bár láttuk õket ugyan a Parlamentben annak idején szakadt, francos jean-ben, kigombolt hawai-i ingbõl kukucskáló mellszõrzettel, és arra is emlékszünk, hogy annakidején egy trianoni megemlékezésen, a Fidesz (az MDF kormányzó párt ellenzékeként) testületileg kivonult a terembõl és az is igaz, hogy csak néhányan szavaztak a hivatalos magyar címerre teendõ korona mellett. Viszont õ okos és haladó gondolkodású politikus, és tudja, ami volt, az nem mindig jó ma. Haladni kell.

Nem mint a kommunisták, akik úgy látszik soha nem jöttek arra, hogy a kommunizmus halva született, megvalósíthatatlan ideológia. Mert például Horn is csak kényszeredve vágta el a vasfüggöny szögesdrótját és semmi köze sem volt a rendszerváltáshoz. És most megint itt vannak. Most már az elején ki kell mondani – ebbõl bajok lesznek! Még nem csináltak semmit, de az is rossz. Mert õk eleve rosszak, annak születtek és le- és felmenõkig azok voltak, maradnak. Ha már nem lesznek, akkor is rosszak lesznek. Emlékezni kell. Felejteni? Soha. Megbocsátani, szó se lehet! Valami nem stimmel. De nemcsak otthon – mindenütt a világon. Vagy talán mégse? Lehet még remélni? Hát ezért tettem az elsõ mondat végére egy kérdõjelet is. Hátha…

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE. Embajada de la República de Hungría. Cnel. Díaz 1874, Buenos Aires (C1425DQR). Nagykövet: Szõnyi Ferenc. Követségi tanácsos: Galambos Sándor. Gazdasági és kereskedelmi tanácsos: Dr. Király János. Konzul: Serfõzõ Adrienne. Konzuli fogadóórák: kedd, és csütörtök 10-13 óráig. Tel.: 4822-0767, 4826-4132. Fax: 4805-3918. E-Mail: hungría@escape.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Calle Pangue 12465, Nahuel Malal, (R8401BEC) Bariloche. (Cas.de Correo 1233 (R8400WAM) Bariloche, Rio Negro. Tiszteletbeli konzul: Halbritter Ferenc. Tel/Fax: 02944-461374. Movil: 1560-8724. E-mail: halbri@bariloche.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Santiago 1266 (S2002QHJ) Rosario. Tiszteletbeli konzul: Ádám Rózsa. Tel.: 0341-421-4988. Fax: 0341-439-3351 - E-mail: rosadam@arnet.com.ar

ARGENTIN-MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARA. Camara Argentino-Húngara de Comercio e Industria. Elnök: Kalpakián Ervin. Av. R. Saenz Pena 720 p. 9."E". Buenos Aires (C1035AAP). Tel/Fax: 4326-5107.

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE. Federación de Entidades Húngaras de la Argentína. Pers. Jur. No. 1604303., Ramón Freire 1739, Buenos Aires (C1426AWI). Elnök: Takács István, üv. alelnök Valentin Ferenc,Tel.: 4796-0176.

MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. Federación Mundial de los Húngaros. Latinamerikai Régió védnöke: Dr. Orbán László. Arroyo 897. p. 26. Cap. Tel/Fax: 4327-0726.

HUNGÁRIA. Asociación Húngara en la Argentína. Pasaje Juncal 4250, Olivos (B1636ADD). Prov. Bs. As. Elnök: Zöldi Márton. Hiv. órák: keddtõl péntekig 19,30-22,30-ig, szombaton 18-22,30-ig, vasárnap 12,30-17 óráig. Tel.: 4799-8437/711-0144.

ZRÍNYI IFJÚSÁGI KÖR. Círculo Juvenil Zrínyi. Monteverde 4241. Olivos (B1636AEY). Prov. Bs. As. Elnök: ifj. Zaha Sándor. Tel.: 4794-4986. Igazgató: Fóthy Zsuzsi. Tel.: 4791-3386.

MAGYAR SEGÉLYEGYLET - SZENT ISTVÁN ÖREGOTTHON. Asociación Húngara de Beneficencia - Hogar de Ancianos "San Esteban". Pac. Rodriguez 1162 (6258). V. Ballester, Chilavert (B1653BLH). Prov. Bs. As. Tel.: 4729-8092. Elnök: Molnár László. Félfogadás telefon-megbeszélés szerint.

VALENTIN ALSINAI MAGYAR DALKÖR. Coro Húngaro de Valentin Alsina. Av. Gral. Viamonte 2635. V. Alsina (B1822CHC). Prov. Bs. As. Elnök: Szénási Pál. Tel.: 4244-1674. Hiv. órák minden pénteken 21 óra.

WILDEI MAGYAR EGYESÜLET. Sociedad Húngara de Wilde. Pers. Jur. No. 3620. Victor Hugo 58. Wilde (B1875ERB). Prov. Bs. As. Elnök: Heckmann Dezsõ, telefonszáma: 4252-0390. Hiv. órák minden pénteken 21 óra.

SZENT ISTVÁN KÖR. Círculo de San Esteban. Moreno 1666, Olivos (B1636DZF). Prov. Bs. As. Elnök: Dra. Terek Zsófia. Tel.:4783-6462.

SZENT LÁSZLÓ KOLLÉGIUM. Colegio San Ladislao. Moreno 1666, Olivos (B1636DZF). Prov. Bs. As. Tel.: 4799-5044/6141. Igazgató: Arq. Redl Erzsébet.

MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE ARGENTÍNAI FÕCSOPORT. Comunidad de Camaradería de los ex-Combatientes Húngaros en la Argentína. Martin Coronado 722, (B1641BOJ) Acassuso. Bs. As. Fõcsoportvezetõ: vitéz Ferenczy Lóránd. Tel. 4743-3879. Összejövetel minden hónap 3. szombatján 17 órakor a Szent István Körben.

VITÉZI REND ARGENTÍNAI CSOPORT. Orden de los Caballeros "Vitéz". Argentínai székkapitány: vitéz Vattay Miklós, Nuestra Sra. Luján 1001, (1648) Tronco del Talar. Prov. Bs. As. Tel.: 4715-2351.

MAGYAR IRODALMI ÉS KULTÚRTÁRSASÁG. Asociación Literaria y Cultural Húngara. F. J. Segui 2490. Buenos Aires (C1416BYB). Elnök: Hohenlohené dr. Toronyi Etelka. Tel.: 4583-9979.

ARGENTÍNAI MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK EGYESÜLETE. Asociación de Ingenieros y Arqitectos de Origen Húngaro. Ignacio Warnes 1378. Florida (B1602BXJ). Prov. Bs. As. Elnök: ing. Balogh-Kovács Antal. Tel.: 4795-8223.

ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE. "MIND-SZENTYNUM". Asociación de los Húngaros Católicos en la Argentína. Pers. Jur. No.: 6741-1975/1976. Aráoz 1857. Buenos Aires (C1414DQK). Hiv. órák: kedd és péntek 16-19 óráig. Elnök: Honfi János. Tel.: 4 864-7570.

PLATANOSI MAGYAR ANGOLKISASSZONYOK INTÉZETE. Colegio "Maria Ward" . Calle 43 No. 5548, Platanos (B1861AWH). Prov. Bs. As.Tel.: 4215-1052.

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ. Iglesia Reformada Húngara. Ramón Freire 1739, Buenos Aires (C1426AWI). Tel.: 4551-4903. Lelkész: Nt. Sütõ Gyula. Fõgondnok: Pataky László.

"KRISZTUS KERESZTJE" MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET. Iglesia Evangélica Húngara "Cruz de Cristo". Amenabar 1767. Buenos. Aires. (C1426AKG). Fõgondnok: Hefty Katalin. Lelkiszolgálat: Nt. Demes András. Hiv. órák: minden szerdán, 16-19 óráig.

EMESE KULTÚR ÉS CSERKÉSZFENNTARTÓ EGYESÜLET. Asociación Cultural Emese. R. Freire 1739, Bs. As. (C1426AWI). Elnök: ifj. Zombory István. Tel.: 4742--6168. Cserkészház: Monteverde 4251. Olivos (B1636AEY). Prov. Bs. As. Argentínai Cserkészkörzet parancsnok: Lomniczy Mátyás. Brazíliai körzetparancsnok: Tóth Eszter.