Büszkék vagyunk; mondjuk minden álszerénység nélkül. Április 11.-óta a Délamerikai Magyar Hírlap példányai megtalálhatók a világhálón. Címünk: www.hhrf.org/dmh/

Hálásak vagyunk a Hungarian Human Rights Foundation-nak, hogy befogadott minket; Hámos Lászlónak a HHRF elnökének, a kezdeményezőnek, és Kott Ferenc Web-szerkesztőnek, aki a lapot tervezte és cikkeinket "fellövi".

Szeretnénk, hogy az olvasó, a böngésző – a magyarországi, de különösen a Kárpát-medencei – lapunkon keresztül megismerhesse a magyar diaszpóra egyik legtávolabbi közösségét.

Köszönjük!

A Coral Hungaria Magyarországon vendégszerepel

Nyolc éve alakult ez az énekkar, amikor a Zrínyi Ifjúsági Kör hallgatóinak "énekes" szülei felkérték Leidemann Szilviát karnagynak. Több magyar énekkar működött Buenos Airesben az utolsó 50 év alatt, de ez az első eset, hogy műkedvelőkből toborzott argentínai magyar énekkar tényleg hivatásos énekesekkel vetekedő színvonalon énekel. Több belföldi turné, sikeres koncert, kevéssé ismert magyar zenekincsek ősbemutatója, 3 CD-lemez kiadása után most elérkezett a pillanat, hogy a Coral Hungaria – a Millennium alkalmával – "bemerészkedjen" Magyarországra énekelni. A vendégszereplés ilyen távoli helyen komoly gazdasági erőfeszítéssel is jár; az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) neves kórusának tavalyi látogatása Buenos Airesbe is anyagi nehézségek miatt hiúsult meg. Mire ez a lap az olvasó kezébe jut, a Coral Hungaria már elindult április 26.-án Európa felé. Sok sikert kívánunk nekik, és következő számunkban tudósítunk a turné részleteiről.

A Szent László-iskola jubileumi ünnepsége

Május 7.-én szombaton délután rendezte meg a Szent László-iskola az ünnepélyes megemlékezést 35 éves fennállása alkalmából. Ezt a kört Pesti atya és lelkes támogatói azért alapították, hogy – a plátanosi példán okulva – ne kelljen az iskolát valamilyen más egyházi v. argentin állami intézmény nevén futtatni ill. megszervezni, mert ez előbb-utóbb – a lelkes alapító nemzedék kiöregedése után – oda vezet, hogy a magyar kolónia erőfeszítéséből felépített objektum más csoportok kezébe vándorol, más célokra lesz felhasználva, elvész számunkra.

Pesti Páter pályafutására fogunk itt kitérni. Bár e sorok szerzője nem tartozott abba a körbe, akik működését szorosan támogatták (az atya igen keményfejű, aszkéta természetű ember volt, sajátos és sokszor rendhagyó elképzelésekkel, akivel nem volt könnyű dolog együttműködni), mégis ott állt a sorban az ásóval, mikor 1965-ben kiásták a mai iskola első két tantermének alapjait. Akkoriban dr. Gorondi Péter – fiatal papnövendék és egyetemista – pár hónapig ott lakott egy sátorban az első (üres) telken, és vigyázott a felhalmozott építőanyagra.

Utóbbiakban sokat olvastunk különféle magyar helytörténeti munkákban a Buenos Aires-i magyar iskolákról, de senki sem tért ki érdemben arra a kezdeményezésre, amit Pesti atya szervezett és személyes munkájával működtetett legalább egy évtizeden át. Ez az iskola azért nem lett olyan híres, mint pl. a Girsik-házaspáré, mert ő nem csak a kolóniában akkor vezető szerepet játszó 48-as emigráció, vagy a jól megszervezett Valentín Alsina-i Magyar Dalkör gyermekeivel foglalkozott. Ő nem válogatott: felkereste azokat a magyarokat is, akikről Mons. Luttor Ferenc talán nem is hallott, akiket sohasem láttunk sem a Dalkörben, sem Plátanoson, sem a Magyar Házban, akik más emigrációs hullámokkal érkeztek, vagy a város más vidékein laktak, más társadalmi körökben mozogtak, stb., és ezeket is igyekezett bevonni, bekapcsolni a helyi magyar életbe, és az egyház kötelékébe. Ahogy kutatunk az emlékek között, felmerül sok olyan gyerek neve, akiket sem előtte, sem azóta nem láttunk köreinkben. Ezek azért jártak a magyar iskolába, mert az atya minden szombaton korán reggel elindult – vonaton, autóbuszon, gyalog – a városon keresztül, és egyenkint szedte össze őket otthonaikban, hogy elhozza Olivosra (a karmelita nővérek “Nino Jesús de Praga" intézetébe), vagy Floridára (az iskolatestvérek "San José" kollégiumába), ahol éppen helyet kapott iskolája működtetésére. Hittan mellett magyar írást-olvasást, történelmet, földrajzot tanultak itt a növendékek. Általában 20 és 50 gyerek között volt a létszáma ennek a hétvégi magyar iskolának, amely azután az épülő Szent László-iskolába költözött. Több sikeres tengerparti gyereknyaraltatásra is emlékszem Pinamaron. E gyerekek nagy része sohasem csatlakozott az akkor remekül működő Zrínyi Ifjúsági Körhöz, mert annak akkori vezetői, tanárai (M. Juhász Mária hazatelepedése után) nem voltak valami jó kapcsolatban a harcias, alkalmazkodó együttműködésre igen kevés hajlammal rendelkező Pesti atyával, és általában nem is ismerték azokat az embereket, akik gyerekeiket ide járatták.

Ezt a kis történelmi vargabetűt csak azért tettük, hogy szerény emléket állítsunk egy tettrekész, szorgalmas embernek, egy lelkiismeretes lelkipásztornak, aki emellett nemigen törődött avval, hogy ki mit gondol a munkájáról. Szilárdan meg volt győződve arról. hogy amit csinál, az helyes és hasznos, és dolgozott tovább, saját módszereivel, saját belátása szerint. A Szent László-iskola az ő munkájának eredménye.

*

Az ünnepélyen megjelent a magyar nagykövetség képviseletében Serfőző Adrienne konzul, az összes magyar intézmények és a sajtó képviselői, a látogatóban itt tartózkodó P. Kárpáti László SVD, környékbeli privát iskolák meghívott vezetői szép számmal, valamint a tartományi privát iskolák tanfelügyelő testületének (DIEGEP) vezetői mindhárom szinten (óvoda, elemi, középiskola), és a városi polgármesteri hivatal közigazgatási államtitkára (a polgármester képviseletében).

A hivatalos zászlófelvonulás valamint az argentin és magyar himnuszok eléneklése után Jakabné dr. Terek Zsófia, a Szent István Kör elnöke mondott nyitóbeszédet, amelyben a Szent István Kör alapításáról szolgáltatott néhány érdekes adatot, majd biztosította a megjelenteket, hogy a fenntartó testület továbbra is az eddigi szorgalommal és lelkesedéssel kívánja folytatni az iskola fejlesztését, az eredeti célkitűzések szerint. Ezután érdekes program következett, melyet részben az iskola növendékei, részben egy magyar és egy argentin néptánccsoport szolgáltattak. A jelenetek között beszédet mondott Valentinné Rédl Erzsébet főigazgató, az iskola jogi képviselője, aki beszámolt az intézmény jövőjére vonatkozó terveiről, valamint Luisa del Valle José de Toledo nyugalmazott igazgató, aki az itt eltöltött 30 munkás esztendejének emlékeiből idézett a hallgatóknak.

Bár jelenleg nemigen van magyar származású tanulója, a Szent László-iskola ma is következetesen képviseli az alapításkor megjelölt kettős jelleget: kitűzi a magyar zászlót, tanítja a magyar nyelvet, képviselteti magát a magyar rendezvényeken, és az utóbbi időben cserediák-programot is indított egy magyarországi iskolával. Pesti atyát – aki a rendszerváltás után Magyarországon folytatta munkáját – két alkalommal hívta meg látogatóba. P. Pesti József a második látogatás alkalmával, 1997 decemberében hirtelen meghalt.

Néhány tanuló az iskola történetéről tavaly készült munkából (Antológia 2000 del Colegio San Ladislao) olvasott fel részleteket. Az Agrupación Tradicionalista Argentína néptánccsoport legfiatalabb tagja, Luciano Martorello (az iskola negyedik elemista tanulója) egy San Martín-emlékérmet adott át a Magyar Nagykövetségnek. Végül Beatriz Yamaguchi professzor a tanfelügyelő testület nevében mondott záróbeszédet, amelyben kiemelte a bevándorló nemzetiségek értékes szerepét az argentin kultúra és nemzeti fejlődés terén. "Ugyan hol máshol, mint Argentínában, találkozhatott volna ilyen barátságos körülmények között egy japán és egy olasz bevándorló család? Ha ez a lehetőség nem adatott volna, én, a közös unoka, sem szónokolnék most itt Önöknek" – mondta.

Az ünnepély után állófogadáson vendégelte meg a megjelenteket a Szent László-iskola. (kp)

A Szent László-iskola múltja és jövője

Délamerikai Magyar Hírlap (Kérdezők: Czanyó Adorján és Kiss Péter). Már régen dolgozik itt, az iskolában, gyakorlatilag a kezdettől fogva. Mesélje el nekünk, hogyan is kezdődött ez az intézmény.

Redl Erzsébet: Először a Szent István-Kör alakult meg, csak utána létesült az iskola.

DMH: Az eredeti dokumentumokban legalább 5 helyen szerepel, hogy ez kimondottan felekezeti, katolikus iskolaként indult. Hogyan lett belőle mégis laikus privát iskola?

RE: Hosszú története van annak... Kezdjük talán az elején. A Páter megvette az első telket 1964-ben, és a következő esztendőben belefogott az építkezésbe.

DMH: Igen, emlékszem, hogy 1965 őszén-telén itt ástuk az alapokat annak a két tanteremnek, amelyek a mai udvar hátsó oldalát képezik.

RE: Igen, és itt jöttek össze a gyerekek szombatonkint, a Páter itt foglalkozott velük.

DMH: Hogy lett ebből iskola? A Páter nem mondott erről semmit, ez nem szerepelt a terveiben.

RE: Mondták neki a szomszédok szombatonkint, miért nem csinál itt óvodát vagy elemi iskolát hétközben? Neki is tetszett a gondolat, mert ez egyben pénzt is hozott az építkezés folytatásához. Így indult a Szent László 1966-ban, óvodával és első elemivel. Meleg Piroska (jelenleg Egey Gyula felesége) volt az elsős tanító néni, és Potocko Anna vezette az óvodát.

DMH: Mikor lett belőle rendes iskola?

RE: 1967-ben megkaptuk a szabályos katolikus iskola-státust. Jurschánné Kleizer Adél volt az első igazgató. Én mint tanítónő kezdtem itt dolgozni. Az iskola mindig a Szent István-Kör tulajdona volt kezdettől fogva. A Páter így szervezte meg.

DMH: Persze, hiszen neki, mint jezsuita szerzetesnek, nem lehetett magántulajdona. Ki volt akkoriban a Szent István-Kör elnöke?

RE: Ne haragudjanak, de erre már nem emlékszem. Nagy Pál elődje Pintér Endre volt, a festő; az előzőket elfelejtettem. Azt hiszem, egy Miklós keresztnevű volt katonatiszt volt az elnök, de nem vagyok biztos benne.

DMH: Pesti Páter mikor ment vissza Magyarországra?

RE: Csak 1990-ben, de már a hetvenes években eltávolodott a Szent Lászlótól, mikor az a krízis volt a cserkészcsapatokkal is. Én tulajdonképpen az ő feladatkörét vettem át, mint az iskola jogi képviselője. Ekkor vonták meg a katolikus iskola-státust is, és lett belőle államilag támogatott magániskola.

DMH: Hogyan viszonyul a Szent István-Kör az iskolához, felelősség és elszámolás szempontjából?

RE: A Szent László-iskola a Kör tulajdona, tehát gazdasági eredményeink, minden bevételünk és kiadásunk a Kör mérlegében jelenik meg. Ami a szakmai, pedagógiai felelősséget illeti, az a mindenkori igazgatót, az iskola vezetőit terheli. Az iskola állami támogatást élvez, a Közoktatásügyi Minisztériummal szemben én vagyok a felelős, mint jogi képviselő. Nekem kell minden folyamodványt, minden jelentést, nyugtát, stb. aláírni.

DMH: Mondja el az iskola mai adatait röviden.

RE: 800 növendékünk van óvodától érettségiig, két műszakban (délelőtt és délután). A különórákra: nyelvóra, torna, stb., az ellenkező műszakban járnak a tanulók.

DMH: Azért nincs több növendék, mert már nem férnek be?

RE: Igen; ezért bővítjük az épületet.

DMH: Hány tagja van ma a Szent István Körnek?

RE: Kb. 40 tagja van.

DMH: Az a mendemonda kering a kolóniában, hogy a Szent István Körbe csak bizonyos feltételek mellett lehet belépni.

RE: Ez igaz. Minden egyesületnek vannak feltételei a tagok felvételével kapcsolatban. Mikor én beléptem a Hungária Egyesületbe, annak is voltak feltételei.

DMH: Tehát csak olyan feltételekről van szó, mint egy klubban?

RE: Igen. Két tag ajánlásával jelentkezhet minden új tagjelölt, és a vezetőség hagyja jóvá a felvételét. Köteles tagdíjat fizetni. Itt az a legfontosabb feltétel, hogy az illető mondja meg, milyen célból akar a Kör tagja lenni?

DMH: Ezt hogyan értelmezzük?

RE: A Hungáriába azért lép be a tag, mert oda akar járni kártyázni, teniszezni, vacsorázni, táncolni, vívni, énekelni, olvasni, stb.

DMH: Ezt akkor is megteheti az ember, ha nem tagja az egyesületnek.

RE: A Szent István-Kör egy sokkal "unalmasabb" egyesület. Itt van egy kis kulturális munka is magyarul és spanyolul, de a főfeladat az iskola támogatása.

DMH: Tehát nincs egyéb feltétel, mint az, hogy az illető ebben a munkában részt akar venni.

RE: Csak egy feltétel van ezen kívül: minden tag magyar származású kell, hogy legyen... mert vannak más egyesületek, ahol nem magyar származásúakat is felvesznek.

DMH: A Hungária felveszi a más nemzetiségűeket, de ezek a tagok más kategóriában vannak. Nem tudom, törvényes megkülönböztetés-e ez a feltétel?

RE: Ez a feltétel szerepel az államilag elfogadott Alapszabályban. Aki nem magyar, nem léphet be ide. A vezetőségnek nincs hatásköre felvenni más nemzetiségű tagokat.

DMH: Pártoló tag sem lehet?

RE: Mint argentin, bárki járathatja a gyerekeit az iskolába, de a Szent István Kör tagja nem lehet. A Segélyegylet vezetőségében pl. már ott vannak Moránék, és a lányuk lett most az öregotthon igazgatója. Itt más, mint magyar származású egyén, nem lehet az iskola tulajdonosa, a SZIK tagja.

DMH: Ha már ez ennyire kizárólagosan magyar intézmény, van közvetlen kapcsolata a magyar oktatásügyi hatóságokkal?

RE: Nincs. Kapcsolatunk van egy iskolával (a Színyei-Merse Pál gimnáziummal Budapesten).

DMH: Ez a diákcsere-forgalommal kapcsolatos?

RE: Igen. Most érkezik három lány Magyarországról, és mi is küldünk három lányt oda látogatóba. Nagy és neves iskola Pesten. A kapcsolatot Major László volt itteni nagykövet felesége által szereztük annakidején, aki tanárnő volt ebben az iskolában.

DMH: Most térjünk egy másik tárgyra. Itt van a szomszédban a Hungária. Ennek a két fontos magyar intézménynek a kapcsolatait nem lehetne fejleszteni?

RE: Én sohasem kaptam erre semmiféle jelzést tőlük. A Zrínyi Ifjúsági Körrel más a helyzet: ok kérték, hogy az iskola tantermeiben tarthassák az előadásokat szombaton, és ezt meg is kapták. Nagyon szívesen fogadtuk őket.

DMH: Ez összevág a Szent László célkitűzéseivel, tehát biztosan nem volt ellene senkinek kifogása.

RE. Viszont amikor én kerestem a kapcsolatot a Hungáriával, hogy segítsenek a sporttelep-ügyben, nemleges választ kaptam tőlük.

DMH: Miről volt szó?

RE: Bérbe akartuk venni tőlük a volt BAME-ingatlant, és ott berendezni az iskola sporttelepét.

Nem tudtunk megállapodni. Azóta nem kérek tőlük semmit, és ők sem jelentkeztek.

DMH: De hajlandó lenne valamiféle szorosabb együttműködésre?

RE: Mikor az a BAME-tárgyalás volt, már mondtam Pataky Lászlónak, hogy ha szorosabb együttműködésre van igény, nevezzenek ki egy kis csoportot (2-3 embert, mi is kinevezünk egy hasonló méretű csapatot), és tartsunk egy előzetes egyeztető megbeszélést, ahol mindenki előadja az elképzelését, és a két vezetőség ezután, az igények ismeretében, könnyebben tud majd megállapodni. Nem szeretem, mikor hátulról érkeznek a bumerángok. Néha megjátszom ugyan, hogy együgyű vagyok, de ez csak látszat.

DMH: Tehát a lehetőség nincs elvetve?

RE: Nincs, de előtte meg kell beszélni a dolgokat, és ebben a tárgyban egyébként sem én döntök, hanem a Szent István-Kör vezetősége.

DMH: Milyen alapon működik a Szent István-Kör, mint az iskola tulajdonosa?

RE: Az iskolának nincs saját mérlege, a tagdíjak és az iskola tandíjai egyaránt a Kör mérlegében jelennek meg. Csak a Közoktatásügyi Minisztérium felé van egy mérlegünk, a támogatások elszámolására.

DMH: Az iskola sikeres vállalkozás. Hogyan jelenik meg a haszna? Milyen magyar vonatkozásban tapasztalható ez a nyereség?

RE: A Szent István-Kör közhasznú (non-profit) társaság, minden mérleg-többletet vissza kell forgatni. Lehet ideiglenesen tartalékokat képezni, előre nem látható problémák fedezésére vagy valami nagyobb vásárlásra. Ez a visszaforgatás sok magyar érdekű dologban nyilvánul meg. Pl. most építjük át ezt a két ingatlant, és itt kapnak majd termet az iskola, a Szent István-Kör és az MHBK könyvtárai (együttesen több, mint 3000 kötetről van szó). A tantermeket a Zrínyi Ifjúsági Kör is használja, karbantartásukról, berendezésükről és takarításukról mi gondoskodunk. Ebből a haszonból finanszírozzuk a diák-csereakciót is. Néha előadókat szerződtetünk, tanfolyamokat rendezünk.

DMH: Az építkezésekkel ki foglalkozik?

RE: Mint építész, az összes építési terveket én írtam alá, kivéve az eredeti iskolaépületét, amit még Vass Béla bácsi tervezett. Én vezetem az építkezéseket is.

DMH: Hány ember dolgozik rajta jelenleg?

RE: Általában 5-6 ember dolgozik az építkezésen, attól függ, mennyi munka van.

DMH: Mekkora a nagyságrendje ennek a bővítésnek?

RE: 700 négyzetméterrel növeljük az iskola beépített területét. Ez két ütemben épül meg, először a létező házhoz építünk egy felső emeletet, majd egy új szárnnyal toldjuk meg hátul. Az egész beruházás kb. 700.000 peso lesz, öt év alatt. Ebben az összegben az ingatlan vételára is benne van.

DMH: Az óvoda hol működik?

RE: Az óvoda független épületben van, amelynek a Bouchard-utcáról van a bejárata.

DMH: És most ez lesz az új főépület?

RE: A főépület továbbra is ott marad, ahol van (Moreno 1666). Ide költöznek majd az irodák, itt lesz a könyvtár, a fizikai-kémiai laboratórium, a művészeti műhely, valamint hat új tanterem a középiskola-részleg számára, akik most ott szoronganak.

DMH: Kapott az iskola valami állami támogatást erre a bővítésre?

RE: Nem. Eredetileg úgy volt, hogy kapunk egy alacsony kamatú kölcsönt a Banco de la Provincia de Buenos Aires-től, de ez a vonal, amint Cavallo miniszter lett, hirtelen megszűnt.

DMH: Összegezve az előző témakört: nagyon szeretnénk, ha megtalálnák a hangot a Hungária Egyesülettel. Most, hogy a Hungária új vezetőséget választ a ebben a hónapban, talán könnyebben fog menni. Ezt nem azért gondoljuk aktuálisnak, mert jelenleg a Hungária bizonyos anyagi gondokkal küzd, hanem azért, mert együttesen sokkal több közös gondra lehetne alkalmas megoldást találni. Itt van pl. a fennmaradás kérdése. Egyesek szerint a beolvadás csak idő kérdése, mások szerint lehet sikeresen ellensúlyozni. Bárkinek van igaza ebben a tárgyban, nem a létező és hivatásukat teljesítő intézményeknél van a probléma. Az idők szele azt sugallja, hogy a csökkenő tagsággal küszködő, túlméretezett költségvetésekkel birkózó egyesületek, megmaradásuk érdekében szorosabban csatlakozzanak, esetleg fuzionáljanak – egyesülésben az erő! Nem kevesebb a tét – magyar vagyon mentéséről van szó. Ha annak idején azzal kezdtük volna, hogy nem érdemes, hogy úgysem lesz belőle semmi, ezek a mai intézmények sem keletkeztek volna. Nem kellene lehetetlennek minősíteni olyan terveket, amelyeket egyesek nosztalgiából elleneznek. A XXI. században lejárt az emlékezések órája. – Közös kezdeményezésekről szólva: nem lehetne a Zrínyi Ifjúsági Kör ösztöndíj-programját valahogyan összevonni a Szent László cserediák-programjával?

RE: Sajnos nem, és ennek – a célkitűzéseken felül – más akadályai is vannak. A növendékek, akiket mi Pestre küldünk, mind eminens tanulók. Ezek közül is különös figyelemmel válogatjuk ki azokat a gyerekeket, akikkel biztosan nem vallunk szégyent magaviseleti szempontból sem. A ZIK nem tud így válogatni: olyan kevesen vannak, hogy ha egy gyerek leteszi az előírt vizsgákat, el kell őt küldeni.

DMH: Mennyi időre mennek Magyarországra a Szent László-iskola növendékei?

RE: Csak két és fél hónapra. Mi nem küldhetjük őket el egy évre, mint a Zrínyi Ifjúsági Kör.

DMH: Valóban, mások a szempontok.

RE: Igen. A mi gyerekeink hamar visszajönnek, mert elkezdik az egyetemet spanyolul, és nem magyar anyanyelvük tökéletesítése az utazás célja. A magyarországi látogatók pedig intenzíven tanulnak spanyolul ittlétük alatt.

DMH: Köszönjük a beszélgetést. Látjuk, hogy az iskola jól működik, a programok jól vannak időzítve, a vezetés jó kezekben van. Reméljük, hogy ennek a sikernek a magyar kolónia szempontjából is kedvező hatása lesz, hiszen a Szent István Kör magyar elkötelezettsége vitathatatlan: benne van az Alapszabályában. (kp-cz)

Brazil oldal

Jáki György Ákos egy évig tanít magyarul
Egy pályázat regényes története

Az Apáczai Közalapítvány (AK), 1999 augusztus 10.-én, faxozta át nekünk a Pályázati Felhívást, a 43 kérdést tartalmazó kérdőívet, 8 oldal kísérőlevelet és az "Adatlap kitöltési útmutatót", hogy mindezt megválaszolva és további 8 mellékletet csatolva, augusztus 27.-én du. 15 órára, tehát 17 napon be kell nyújtani. Ha mindez történetesen levélforgalomban bonyolódik le – és nem faxon – erről a pályázatról lecsúsztunk volna. A posta Brasil és Magyarország között 11 napig fordul meg, oda, és vissza is. De az otthoni hatóságok ilyen aprósággal nem foglalkoznak, és lelki nyugalommal küldenek pályázati felhívást 17 nappal a beküldési határidő előtt.

A Magyar Kormány 1999-ben alapította az AK-t, azzal, hogy "magyar – mint idegen nyelv – tanárokat" küldjenek a nyugati magyar közösségébe. A tanárt "ajándékba" küldik, tehát fizetését, repülőjegyét, beteg- és életbiztosítását MO-on fizetik. "Pályázónak" viszont csak jogi személyt fogadnak el és a tanárnak a pályázó, lakást, ellátást, szállítást (útiköltséget), és havi U$S 150 zsebpénzt kellett biztosítson.

A sürgető idő gyors elhatározásra kényszerített, megpályázzuk-e a tanár jövetelét, megvannak-e feltételeink, elhalaszthatunk-e egy ilyen "ajándékot". Szerencsére, akiknek segítségét kértem mind a pályázat benyújtása mellett nyilatkozott. A Segélyegylet vállalta a jogi személy szerepét, felelősségét és a havi zsebpénz folyósítását, a magyar bencés atyák pedig első felkérésre felajánlották a tanár ellátását és szállítását. A pályázat idejében elment Faxon Budapestre, és 1999 november 15.-én a Kuratórium megszavazta egy tanár 12 hónapra való küldését Sao Pauloba.

Ha valaki azt hiszi, hogy ezzel minden el volt intézve – nagyon téved. A bürokratikus kálvária csak most kezdődött.

Arról nem is beszélve, hogy a MO-ról érkező válaszlevelek, rossz, irányítószám nélküli címzések miatt sokszor 28 napos késéssel érkeztek meg. (Magyarul Brazília az országot jelenti, viszont a Brasil posta a fővárost értette). A pályázat elnyerésével kapcsolatban az AK jogtanácsosi irodája (nyilvánvalóan nem olvasták el a küldött okmányokat), a következő okiratokat kérték pótlásként(?): a Segélyegylet bejegyzési végzéséről hiteles fordítást közjegyzői és lelkészi hitelesítéssel; igazoló okiratot a SE nevében képviseletre jogosult személyekről, magyar nyelven, közjegyzői és lelkészi hitelesítéssel; aláírási címpéldányt ezekről a személyekről, magyar nyelvű másolattal és hitelesítésekkel. Ezekhez még jött temérdek kérdés, hol lesz a tanár szállása, kiket tanítana stb. stb. Lótottunk, futottunk és 500 Dollárt költöttük a hitelesítésekre, okmánybélyegekre, és amikor azt hittük, hogy minden megvan, elkezdtük várni a tanárt. Vár-tunk...vártunk és vártunk... Már beharangoztuk a nyelvtanítást, kezdtek nevetni rajtunk... A tanár csak nem jött. Közben Budapesten jártam, és meglátogatva az AK irodáját, a szívélyes fogadtatáson kívül megint csak mosolygó ígéreteket kaptam. Közben visszajöttem és már egy év telt el a pályázat beküldése után. Már azon gondolkoztam, lefújom a HTMH-nál az egészet, mikor egy délelőtt megszólalt a telefon és egy "új munkatárs" jelentkezik a kérdéssel: érdekel-e még minket a tanár? Hát – mondtam – érdekel, amíg cserkészeink, fiataljaink fel nem nőnek... Ezek után már villámgyorsan, röpke fél év alatt megérkezett Ákos, a magyar tanárunk.

A kolónia érdeklődését sikerült újraéleszteni. Jelentkeztek cserkészek, tánccsoport tagok, gyökereiket kereső régi magyarok gyermekei, unokái, akikre nem is számítottunk. A nyelvtanítás beindult, Ákost mindenki megszerette, remek könyveket, munkafüzeteket, hangszalagokat, videókat hozott és szép türelmesen tanít magyarul Sao Pauloban.

Piller Éva

Nagy siker a Szüreti mulatságon

Április 21.-én a Hungáriában nagysikerű Szüreti mulatságot rendezett a ZIK Ösztöndíj bizottsága. Az eseményhez illően, szépen és stílszerűen feldíszített teremben sokan jöttek össze, főleg fiatalok, akik vidáman, táncolva reggelig mulattak az egyesület vendéglátó falai között. A felelevenített falusi népszokások tették változatossá az estét, a fiúk szorgalmasan lopták a szőlőt, amiért a csőszök a színpadon felépített dutyiba zárták, a lányok által, más lehetőség híján – rácson keresztül vigasztalt - bűnösöket. A mulatság tiszta jövedelme (cca. 600 Peso) az Ösztöndíj lap kasszáját erősíti.

A jólmegrendezett táncmulatság Papp Zizi, Dr. Kerekes Gyuri és munkatársai érdeme.

Németh László centenárium

1901 április 18-án született Nagybányán Németh László, a 20. századi magyar irodalom legnagyobbjainak egyike. Íróként, gondolkodóként és pedagógusként elsők között ismerte fel annak szükségességét, hogy a magyar irodalomnak figyelemmel kell lenni az európaira. A történelemtől a természettudományokig, a pedagógiától a szomszédos népek barátságáig sok mindennel foglalkozott műveiben: kereste és megtalálta a magyarság és az európaiság egyedül vállalható egységét. Ugyanakkor, korának gyermeke volt, és gyötrelmesen kutatta a kiutat a 30-as évektől a 60.-as évekig tartó időszak kelepcéiből, amiket a magyar történelem a becsületes magyar gondolkodó és író elé állított. A két háború közti években a népi írok csoportjának egyik vezéralakja. Szépirodalmi műveivel – regényeivel és drámáival –, valamint sokirányú munkásságával nagy hatással volt a 30-as, 40-es években felnövő ifjúságra is. Kapitalizmus-ellenessége részben romantikus antikapitalizmus; a marxismussal nem tudott azonosulni. A szocializmus és a kapitalizmus között harmadik lehetőséget keresett; utópikus gazdasági-szellemi "szigetek" létrehozásával javasolta újjászervezni a társadalmat. Harmadikutas koncepciójának jellemzője, hogy a társadalom átalakításának vezető erejét a parasztságból származó értelmiségben vélte felfedezni.

Minden bizonnyal a század legjelentősebb regényírói közé tartozik. Műveinek egyenes belső vonalát többnyire egyetlen ember életének eseményei rajzolják meg; erre a "vonalra" pedig szigorú ökonómiával épül fel a mű egésze. Minden egyes rész, mozzanat – a szereplők gondolatai, szavai, lelki vagy ösztönös rezdülései, tettei – pontosan kapcsolódik a többihez. Gazdag intellektusa megmutatkozik a hősök által meglátott vagy átélt problémák természetében, sokrétűségében, a szereplők rendkívül elmélyült, néhol már orvos-pszichológusi pontosságú, de mindvégig írói eszközökkel megalkotott lélekrajzában.

Színpadi művei minden részletükben realisztikus alkotások, amelyekben jellemek egymással szemben történő kiteljesítésére, rejtett igazságok napfényre hozására, vagy a hősök belső összeroppanásának bemutatására helyezi a hangsúlyt. Akárcsak regényeiben, itt is nem egy hősében önmagát mintázza meg; olyan embert állítva a középpontba, aki egy eszmére teszi föl az életét. A konfliktusoknak egyik legfőbb forrása az alkat létjogosultságáért vívott harca: a nemesebb áll mindig szemben az átlagosan többségivel, akár a különállás jogáért, akár a harmóniát kereső kompromisszumért küzd.

Értekező prózája talán még regényeinél is nagyobb hatást gyakorolt a kortárs nemzeti kultúrára. A két világháború közti években tanulmányaiban olyan összefüggésekben fogalmazta újra a magyar kultúra fejlődés történetéről vallott nézeteket, amelyek sok tekintetben máig is meghatározzák az irodalomalkotó értelmiség szerepfelfogását. Pro és kontra egyaránt: a nyelven és kultúrán keresztül megfogalmazódó identitástudat kérdései nagyjából azon előfeltevések szerint osztják meg a mai irodalmi nyilvánosságot, melyeknek Németh László jelölte ki gondolati irányait. A magyar történelmet lényegében a 18. századtól fogva hanyatlástörténetek látva arra következtetett, hogy az ellentmondásos polgári fejlődés nyomán Magyarországon éppen azok a közösségi építőerők "roppantak meg", amelyek a történelmi helyzetértékelés biztonságával mozgósíthatnák a kor kihívásaira felelő nemzettudat reflexeit. Esszéírói életműve javát ezért egy új nemzettudat létre segítésének igyekezett szentelni. Reformeszméit az a felismerés határozza meg, hogy ez a program csak a kiváló kevesek összefogásával váltható valóra. A szellem "zajtalan katasztrófáját" ugyanis abban látta, hogy az idegen szellemű kapitalizálódás hatására Magyarországon éppen a kultúraalkotó nemzeti értékek szorultak kisebbségbe. Kísérletező ember volt, tehát szükségszerűen tévedett is, de a gályapadból is laboratóriumot csinált. A szellemben mindig az első kimondás a döntő – mondta –: az eredetiség. Szelleme nemzedékek gondolkodását termékenyítette meg.

A "default" kísértete megreccsentette az argentin politikai hatalom már egyébként is feszült szerkezetét. A köztársasági elnök nem tudott – vagy érezvén a megfelelő támogatás és elkötelezettség hiányát nem akart – dönteni: vállalni az ország fizetésképtelenségét, vagy erőteljes fellépéssel szabni határt a hitelezők észellenes követeléseinek. Ehelyett, a szakadék szélén, felajánlotta feladatkörének megosztását a nagytőke – politikai érvényesülésre is törtető – képviselőjével. Ő pedig színrelépését drasztikus előfeltételekhez kötötte, melyeket a kongresszus – lelombozott hangulatban ugyan de – szinte órákon belül meg is adott.

Íme a Messiás, aki majd teljes mellbőséggel száll szembe a válsággal, visszaállítja az ország kormányozhatóságát, felturbózza Argentína versenyképességét, véget vet három éves gazdasági pangásnak, megjutalmazza a jókat és jó útra téríti a rosszakat; stb. Szorongva kérdezzük mindannyian: sikeres lesz-e vállalkozásában s akkor valami újban, jobban lesz majd részünk, avagy csak a megszokott bohózat következő felvonásához gördült fel a függöny.

Nem kétséges, az új gazdasági csúcsminiszter személyében igen igényes elvárásoknak is megfelel. Szakismerete és munkabírása kétségbevonhatatlan. Van nemzetközi hitelessége és presztízse is. Politikai ambíciói közismertek, úgyszintén köztudomású, hogy megveti és lenézi a politikusokat; tehát kényszerül eredményt felmutatni, teljesíteni. Végül, de nem utolsó sorban – látszólag jobb híján – jelenleg ő élvezi a társadalom egy részének, habár állhatatlan, bizalmát. Dührohamait, egyenlőre, félretette, nyelvét megzabolázta. Mosolygós orcával s egy óvó néni didaktikai egyszerűségével ismertette terveit; megpirongatta a bankokat; ígérte: közérzetünk hamarosan jobbul. Repülőgépre pattant, elzarándokolt a finánctőke világközpontjaiba hogy megértést, támogatást és némi pénzmagot kérincséljen; valószínűleg nem is sikertelenül.

Az idén április első felére esett Húsvéti ünnepek megemlékezése a kolóniában Virágvasárnap előestéjén, körmenetes szertartással és szentmisével kezdődött a Hungária Egyesület udvarán és a Cserkészházban. Ft. Kárpáti László, aki a Mindszentynum meghívására érkezett magyar nyelvű szertartások megtartására április 7.-én, szombat délelőtt három órát töltött a korosztályok szerint három részre csoportosított Zrínyi Körben. Beszélgetéseinek központjában a közelgő ünnepről, Húsvét és a "Teremtés" állott. A nagyobbakkal az ember, mint a teremtés koronája, Istentől kapott feladatát elemezték. A kisebbekkel játszva bizonyította, hogy az ember, Isten segítségével, saját környezetének a teremtője. Kora délután az első áldozásra készülő gyerekek szüleivel beszélgetett. Kényes kérdésekből és őszinte válaszokból leszűrt következtetés: a szülőknek sokat kell foglalkozni gyermekeikkel, mert elsősorban ők gyermekeik hitoktatói.

A virágvasárnapi liturgiát P. Kárpáti László Hungária egyesület udvarán – a ZIK és a cserkészfoglalkozások után - délután fél ötkor kezdte. A szép kora őszi időben a ZIK tanítványok és cserkész egyenruhás fiatalok hatalmas pálmaágakkal sorakoztak fel a teniszpályán, majd a páter vezetésével a megjelent nagyszámú hívősereg énekelve körmenetben, kétszer körüljárta a teniszpályát, ami után a Cserkészházban ünnepi, énekes szentmisén vett részt a megjelent közönség. A nap liturgiájához tartozó passiót cserkészekkel olvasta fel közösen Kárpáti László, majd szentbeszédében a katolikus vallás legnagyobb ünnepéről, a Megváltó kereszthaláláról prédikált. A megható és a kolóniában egyre ritkábban hallható magyar katolikus igehirdetés a Himnusz szavaival ért véget.

Kárpáti atya Virágvasárnap délelőtt 11 órakor a Mindszentynumban celebrált szentmisét. A hívek szépen megtöltötték a kápolnát, és nagy figyelemmel követték az atya mindig igen érdekes és szívhez szóló szentbeszédét. Az énekeket Leidemann Szilvia kísérte orgonán. Mivel vendégünk már kedden visszautazott Sao Pauloba, ebben az egyetlen szentmisében megünnepelte az összes húsvéti misztériumot: a virágvasárnapi körmenet után következett az Utolsó Vacsora előtti lábmosás, majd a Passió, végül a Feltámadást jelképező új húsvéti gyertyagyújtással és vízszenteléssel fejezte be a szentmisét. Papszegény helyzetünkben igen üdvös kezdeményezésnek tartjuk ezt a "sűrített" húsvéti szertartást, már az öregek számára is, akik nehezen mozdulnak ki otthonról, és így egy alkalommal megünnepelték a megváltás egész történetét. Az atya megismételte hétfőn ezt a szertartást Chilaverten, a Szent István-öregotthon lakói számára.

Domonkos atya üdvös szokását követve, az ünneplő hívek elköltötték ezután Aranka finom ünnepi ebédjét a Sorg-teremben, majd a Coral Hungaria igen kedves kis koncerttel járult az ebéd utáni jó hangulathoz. A kórus bemutatta egy részét azoknak a műveknek, amelyekkel két hét múlva Budapesten fog fellépni. Nyolc év szorgalmas munkára tekint vissza a Coral Hungaria; jól összeszokott együttes, remek hangulatot teremtett, a kórusműveket nagy technikai felkészültséggel, igen szépen adta elő. Magyarország – Kodály több évtizedes munkája után – ma világviszonylatban az egyik legszínvonalasabb ország karének terén, de ez a lelkes csapat ott sem fog szégyent vallani.

A Református Egyház templomában, április 13.-án, Nagypénteken 10 órakor Nt. Sütő Gyula tartott Úrvacsorával egybekötött ünnepi istentiszteletet. Április 15.-én 10 órakor, a hívek számos jelenlétében, szintén Úrvacsorás istentisztelettel és Sütő Gyula lelkész emelkedett, áhítatos hangú prédikációjával, emlékeztek az új ezredév első húsvétjáról.

"A nő és a filmművészet" volt a témája idén a tengerparti filmfesztivál egyik ciklusának. A meghívott részvevők között volt Mészáros Márta magyar rendező és, forgatókönyv-, író is. Mészáros Márta egyike a világszerte is leginkább számontartott magyar filmalkotóknak. Művei rangos díjakat nyertek nemzetközi fesztiválokon. A hetvenes évek közepén az Örökbefogadás c. filmjével Berlinben nagydíjat érdemelt; az első nőként, aki nagy fesztiválon nagydíjat nyert. Jelenleg, lengyel férjével, Lengyelországban él, de kapcsolata Magyarországgal állandó.

Legfontosabb művei két tárgykörbe sorolhatók. Az egyik az asszonyi élet sajátos problémáinak ábrázolása; a nők döntéshelyzetei, a magatartásokban megnyilatkozó értékvonzódások és, attitűdök körül forog. Ebbe tartoznak: Holdudvar; Szép lányok ne sírjatok; Szabad lélegzet; Örökbefogadás; Kilenc hónap; Ők ketten; Olyan, mint otthon; Útközben; Anna; Magzat – nagyrészük már címével is utal tematikájára.

A másik témakör önéletrajzi ihletésű. Ez a Napló trilógia – Napló gyermekeimnek; Napló szerelmeimnek; Napló apámnak és anyámnak –, valamint Kisvilma. Az első három film a nyolcvanas években készült. Kisvilma, – habár időrendben az utolsó, 1999-ben mutatták be – a trilógia előzményeiről szól. Forgatását csak a rendszerváltások és a Szovjetunió szétesése, Kirgízia függetlensége tette lehetővé. Mészáros Márta személyes sorsát a szörnyűséges 20. századi történelem vezényelte. A harmincas évek közepén édesapja – Mészáros László szobrászművész – feleségével és kislányával, egy csoport baloldali európai értelmiségi társaságában, a szabadságot, az igazságosabb jövőt ígérni látszó Szovjetunióba költöztek, a szépséges Kirgíziába, ahol – gondolták – féktelenül szárnyalhat a művészi és emberi tehetség. Biztosan volt bennük naivitás, tiltakozás a fasizmussal, a nácizmussal szemben és jókora kalandvágy; de jó szándékkal mentek, segíteni akartak. Azonban Sztálin másképpen vélekedett; javarészük elpusztult. Ezeket az embereket elfelejtette a történelem, nem beszélnek róluk. A magyar baloldal is agyonhallgatta sorsukat, mindent megtettek hogy síri csönd övezze azokat, akik kimentek a harmincas években és soha többé nem jöttek vissza.

Mészáros Lászlót a kor hírhedt koncepciós pereinek egyikében kivégezték, felesége hamarosan követte a halálba. Márta nevelőintézetbe került, ahonnan egy moszkvai magyar elvtársnő 1947-ben Magyarországra hozatta, magához vette, főúri módon nevelte börtönparancsnokként rekvirált lakásában. Cserébe csak szeretetet követelt az apátlan-anyátlan kamaszlánytól. Reménytelenül. Hagyta, hogy történjenek vele dolgok, végre jó dolgok is. Elfogadta, hogy Moszkvában tanulhasson a filmfőiskolán, hogy pártfogásba vegyék, csak hazugságra nem volt hajlandó. Nem hazudott sem személyes kapcsolataiban sem a filmvásznon. Sem a harmincas, sem a negyvenes, sem az ötvenes években.

A Kisvilma középpontjában az anya és az anya-gyermek kapcsolat áll. A letartóztatások után a külföldi nők egyedül maradnak gyermekeikkel, távol Európától, elszakítva családjuktól. Mert haza már nem engedik őket. Megpróbálnak életben maradni és életben tartani gyermekeiket. A Kisvilmában Mészáros Márta gyermekkorát meséli, úgy mintha unokáihoz szólna. Hiszen a Napló gyermekeimhez bemutatója óta felnőtt egy nemzedék, akik az iskolában sem nagyon tanulhattak még a harmincas évek hihetetlen és máig is megemészthetetlen szovjet valóságáról, a Naplókat pedig lekésték a mozikban.

Mar del Plata-n öt Mészáros film került bemutatásra: a Kilenc hónap és a teljes Napló sorozat. Mindegyiket kétszer vetítették, az érdeklődést a zsúfolt nézőtér tanúsította minden egyes alkalommal. Az utolsó előadás végeztével Mészáros Márta készen állott, hogy kérdésekre válaszoljon, de szándékát majdnem meghiúsította, hogy a lengyel tolmács nem jelent meg. Látván a rendezők zavarát, a közönség soraiból Tóthné Göndör Emma és Dr. Bund Zsuzsánna jelentkeztek, és híven tolmácsolták az érdeklődő feministák kérdéseit. Mészáros Márta, meglepődve, ekkor szerzett tudomást az argentínai magyarokról; reményét fejezte ki, hogy még találkozunk. (Antichtón)

A református gyülekezet áprilisi kultúr délutánján Nánási Zoltán, a magyar követség irodaigazgatója tartott előadást: A protokoll szerepe a diplomáciában" címmel. A követségi főtisztviselőt csak formailag mutatta be Pataky László az egybegyűlteknek, hiszen Nánási Zoltán aktív és rendszeres látogatója a gyülekezetnek. A hálás téma sok embert vonzott a belgranói kis palotába, ahol a jólképzett szakember rendkívül pergő előadóstílusában saját élete során szerzett tudását és tapasztalatait adta elő a figyelmes közönségnek. Elöljáróban kiemelte az előadó, hogy a mindennapi életnek is megvan a protokollja, és az un. "jóviselkedés" és "etikett" nemcsak a diplomáciában, de a normális társadalmi érintkezésben is kötelező. A diplomácia fényes és sokszor csúszós parkettjén viszont szigorú előírások szerint kell mozogni, viselkedni, öltözködni, társalogni, enni és inni, koccintani és pohárköszöntőt mondani; elő van írva, hogy kit és hova, miért kell a házigazda- vagy asszony jobbjára vagy baljára asztalhoz ültetni. Hogyan kell megszólítani a királyi felséget, és ki, kinek nyújtja a kezet. A fogadásokra szabad-e késni, és hogyan kell lemondani meghívást, ahova nem akarunk elmenni. Az államok közti rangsorolást hogyan lehet manipulálni a különböző nyelvek abc-jeinek alkalmazásával és megannyi írott és íratlan szokás, hagyomány és finom érzék, pillanatnyi elhatározás, adott esetben, egy kényszerű improvizálást természetessé varázsolni.

A megtévesztő cím nem a tagok életkorára, hanem a Csütörtökös Asztaltársaság megalapításának félévszázados évfordulójára vonatkozik. Az áprilisi összejövetelen megjelent tagok Rimanóczy Ádám javaslatára a május első csütörtökére eső 50 éves jubileumra ünnepi találkozót rendeznek, amelynek fő eseménye Bonczos Miklós alapító tag a tíz éves évfordulóra írt versét olvassák fel. A négy alapító tag: Bethlen Andor, Bonczos Miklós, Karl József és Rimanóczy Kálmán 1951 májusában alapították a társaságot.

Az első találkozók Rimanóczyék lakásán voltak, ahol eleinte a hétfői napon jöttek össze. A meggyarapodott tagság végül is a Centro Húngaro Carlos Pellegrini 1241 alatti házában, egészen annak lebontásáig, minden hónap első csütörtökén találkozott, míg végül is a Hungária vendégszerető falai között találtak végleges otthont.

Az áprilisi összejövetel lényeges eseménye Gosztonyi Gyula tagfelvétele volt. A kolóniában jól ismert "fiatalember" "tökösítése" lényegesen javítja a társaság életkorának elég magas átlagát. Az a tény pedig, hogy Gyula a Coral Hungaria érdemes tagja, reményt ad arra, hogy közreműködésével nemcsak a hangja, de a hallása is javul a társaságnak. Farkas Gyurka, mint körelnök iktatta be Gyulát, akit örömmel köszöntöttek a jelenlévők.

Magyarországon, a Budapest melletti Sóskúton élő Habsburg György és felesége, Eilika első gyermekét, Zsófiát március 24.-én, keresztelték meg a budai Mátyás templomban.

Április 19.-én tartotta választmányi ülését a Hungária. A nagyteremben szép számban összegyűlt tagokat Papp Jenő elnök üdvözölte, majd megható szavakkal emlékezett meg a ZIK alapítójának – Máter Juhász Mária – Magyarországon történt elhalálozásáról. Emlékére és két tagunk – Halaman Gyula és Juhász Gyula haláláról egy perces néma felállással áldozott a választmány. A hivatalos jelentések elhangzása és jóváhagyása (titkár: Lomniczy Mátyás és pénztáros: Pataky László) után, Zöldi Márton ismertette a május végére kitűzött tisztújító közgyűlés elé terjesztendő vezetőségi és választmányi tagok listáját. Az egyesület elnöki tisztségére jelölt Zöldi Márton részletesen kifejtette elképzeléseit mandátuma idejére. Terve végrehajtása érdekében új, fiatal erőket von be a klub vezetőségébe, hogy velük közösen hajtsa végre a sokfelé dolgozó, de mind egy cél felé igyekvő csoportokat. Tapasztalatai szerint az elöregedés mellett, a felaprózódás is fenyegeti az egyesületet és ennek megakadályozása érdekében fokozottabb figyelmet kell szentelni az EMESE, Cserkészet, ZIK, Regös és egyéb, egyesületi égisz alatt működő, szakosztályok egyesítésére és vezetőinek közvetlen beleszólását a klub irányításába. Külön kiemelte, hogy ma már szükségszerűen kell foglalkozni a fiatalság őrségváltásával. Az érdekes tervezet több felszólalást váltott ki, majd Papp Jenő röviden összefoglalta két mandátumának történetét. Összegezve: a nehéz körülmények ellenére a közelmúlt pozitív korszaknak bizonyult. A kulturális és társadalmi élet pezsgő volt, a szakosztályok példásan látták el feladatukat és gazdaságilag is, ha nem is lényeges, de némi gyarapodás mutatkozik. Egyenként felsorolta és megköszönte munkatársai támogatását és a következő mandátumot vezetőknek erőt és lelkesedést kívánt terveik megvalósítására.

Lomniczy József köszönte meg ezután a választmány tagjainak, Március 15.-i sikeres szereplését és, az első alkalommal, a követséggel közösen megtartott ünnepség, példás megszervezését. Haynalné Kesserű Zsuzsanna ismertette részletesen a Coral Hungaria magyarországi turné szervezésének körülményeit és azt a nagy körültekintést igénylő munkát, amit ő és Leidemann Sylvia ezzel kapcsolatban már hónapok óta végeztek. A választmány sok sikert kívánt a Kórus valóban értékes – most már tengeren túlra is kiterjedő – kultúrmunkájához.

A titkárság előterjesztésére Papp Krisztit és Collia Nikit az A 1, Zámory Erzsébetet pedig a pártoló tagok kategóriába felvette és az egyesület tagjaként üdvözölte.

hogy hála Istennek a kis Makkos Sebestyén már jól van. Bár egy kicsit komplikálódott az operáció és kétszer kellett műteni, most már otthon van, és mosolyog, mintha semmi se történt volna vele. Sikerült öt véradót szerezni a szükséges hatból, de jó lenne, ha még egy személy adna vért, a következő műtétekre. A kis Sebi aggódó szülei és rokonsága hálásan köszönik mindenkinek a segítségét és a kedves érdeklődést.

hogy Kőgl Károlyné Ildikó Budapesten a Károlyi Palotában fényképkiállítást rendez, amelynek anyaga a Kőgl házaspár Sao Paulo melletti 200 hektáros, környezetvédelmi őserdő-parkjának csodálatos faunáját és flóráját mutatja be. Ildikó, aki a Brasil természetvédelem egyik ismert, aktív amazonja, nemcsak szenvedélyes, de elismerten sikeres fényképész is. Tárlatát április 17.-én nyitották meg és egy hónapig lesz nyitva. Kőgl Ildikó személyesen vett részt a kiállítás megnyitóján. A bemutatóról legközelebbi számunkban tudósítunk.

hogy az április 19.-én Buenos Airesben kezdődött és tíz napig tartott Nemzetközi Filmfesztiválon a magyar jelenlétet a LA NACIÓN által megalomániás rendezőnek titulált Tarr Béla képviselte: "Sátántangó" c. 8 óráig (!) tartó és "Werckmesiter Harmóniák", csak 2 és fél órás filmjével. A két erősen extravagáns alkotást többször vetítették a Hoyts Abasto 6 filmszinházában. Ha találunk megfelelő ülőkével párnázott, vállalkozó szellemű kritikust, legközelebb tudósítunk életreszóló kalandjáról.

hogy május 6.-á 11 órai kezdettel a chilaverti Öregotthonban tartja meg a Segélyegylet évi rendes közgyűlését. Utána családi asadót rendez a vezetőség. Mindkét alkalomra szeretettel hívja a vezetőség a tagokat és érdeklődőket.

hogy Nt. Sütő Gyula május 6.-án délután 16 órakor a Hungáriában tart református istentiszteletet.

hogy Demes András ev. lelkész az amenabari evangélikus templomban május 20.-án 11 órakor tartja meg a szokásos, minden hónap harmadik vasárnapjára rendszeresített, magyarnyelvű istentiszteletet.

hogy Kopits István USA-ban élő orvosprofesszor a húsvéti ünnepeket Buenos Airesben töltötte. A minden túlzás nélkül világhírre szert tett, speciális csontsebészt nagy örömmel fogadták rokonai, gyerekkori barátai és ismerősei. Ezúton köszönti azokat, akikkel rövid tartózkodása alatt nem tudott találkozni.

hogy Fóthy István és Balogh-Kovács Judith április 2.-án ünnepelték 40.-ik házassági évfordulójukat. A nevezetes dátumon a közismert házaspárt népes családja, rokonság, barátok és ismerősök a messze földről is felkeresték jókívánságaikkal, amihez lapunk is szeretettel kapcsolódik.

hogy a Biblioteca Nacional (Nemzeti Könyvtár) beindított egy programot, amely az Argentínában élő kolóniák bibliográfiáját szándékozza összeállítani, különös hangsúllyal az egyházi vonatkozásokra. A program hivatalos könyvében szerepel Székásy Miklós Mindszentynumban tartott előadása a magyar jezsuiták munkájáról Argentínában, azzal az ajánlással, hogy a szerző egy jövendő bővített verziót nyújt be, amelyet a Könyvtár a végleges kiadásban közölni fog.

hogy a május elsején, a munka napját, tradicionális asadoval ünnepli a Hungária. A húsorgiára és a sok mindent feledni segítő vörösbor fogyasztására, egy kellemesen eltöltött nap reményében szeretettel várja a rendezőség honfitársait.

hogy május 20.-án a Valentin Alsinai Magyar Dalkör közismerten jól főző asszonycsoportja, 12,30 órai kezdettel nyugdíjas ebédre hívja tagjait és a magyar ízeket kedvelő honfitársait.

hogy Kárpáti László atya legközelebb május elején látogat meg újra bennünket. Ez alkalommal, május 5.-én találkozik a cserkész- és egyéb ifjúsági vezetőkkel. Erre jelentkezni lehet Collia Alex csapatparancsnoknál a 4791-5524 telefonon. Másnap, május 6.-án ünnepi misét celebrál a Ntra. Sra. de Guadalupe-kápolnában (Mansilla 3844, Cap.), a Mindszentynumtól 400 méterre) a hercegprímás emlékére, valamint hálaadó szertartásként az Argentínai Katolikus Magyarok Szövetsége fennállásának 25.-ik évfordulója alkalmából. A mise után ünnepi ebéd lesz a Mindszentynumban (jelentkezés a 4684-7570 telefonon). Ebéd után, 15 órakor kezdődik az AKMSz rendes évi közgyűlése, amelyre a tagokat nagy szeretettel várja a vezetőség.

hogy május 26.-án tartja a Hungária egyesület tisztújító közgyűlését. A 19.-én megtartott előkészítő választmányon a megjelent tagok a közgyűlés elé terjesztendő vezetőségi és választmányi tagságra jelöltek listáját tárgyalták.

A lezárt évezred botrányairól már krónikáztunk. A kezdődő század – csökkentsük a távlatokat – sem szűkölködik, sem politikai, sem pedig gazdasági meglepetésekkel. A gazdasági csőd szélén fuldokló országra új kapitány dobja a mentőövet, akinek az emlékezetes konvertibilitás sikeres megteremtése vont glóriát kopasz fejére. Ebben a fényben sütkérezünk a kora őszi napsütésben, annak reményében, hogy nem lesz olyan kemény telünk, mint volt, az elmúlt fullasztó nyár. (Lásd cikket).

A politikában is érezhető glóbusunk szennyeződésének tulajdonított klíma felmelegedés. (A politika már régebb idő óta ki van téve a mérgező gázok kibocsátásának). A fegyvercsempészettel vádolt, ex-hatalmasságokat próbálják merész ügyészek visszahúzni a vádlottak padjára. Egyik legnagyobb reggeli lapunk két teljes oldalon foglalkozik – képekkel, infográfiával (ez egy új sajtó terminus), alaprajzokkal, percre pontosított kronológiával – egy olyan találkozással, ami ugyanazon lapban megjelent híradás szerint – meg sem történt. Az embernek tényleg megáll az esze. Valaki hazudik? Én már kezdem hinni, hogy mindenki...

Kaptam egy Emil-t (otthon így keresztelték el az E-mail-t), amiben kolóniánk jól ismert, időben és térben világrészeket keresztül-kasul repülgető, cím- és rangokban túltengő, barátom küld, és ajánl egy cikket leközlésre. Ebben még semmi különös nincs, de az ajánlás kicsit furcsa terminológiája ütött szemen. Ugyanis a cikkíró nevének közlése után a következő sorok álltak: "Talán le mernétek hozni????" (Nem szeretem a halmozott írásjeleket még kérdőjelben sem). Azt is írja, hogy a tényeket ellenőrizte és 100%-ig így történtek. Belenéztem az írásba és pár sor elolvasása után, rögtön láttam, hogy miért van ez a kihívásnak számító kérdőjelezés. A cikk az évek óta és már ezer mosásban kifakult és gyűrött MVSZ problémákat teríti megint a vasaló asztalra. Minden újra benne van cikkben, amit széles-e világon minden magyarnak már a könyökén dudorodik. Hogy mindennek az oka Trianon és az igazi válság hol kezdődött és hogy hol a pénz, milyen szörnyűséget művelt a kormány, milyen méltánytalan eljárásokkal akadályozzák működésüket, a nyakukba akasztott perek, a kivált 12-esek ellen- és kontra manipulációi, szóval minden, amit már megírtunk, kommentáltunk, helyeseltünk, és/vagy kritizáltunk. Miért kell ehhez "mersz", hogy ezt lehozzuk? (1 kérdőjel).

Miért kell ezt a savanyú káposztát megint felmelegíteni? Arról viszont egy szó, halvány célzás sincs a cikkben: miért nincs kompromisszum készség, vajon betelt-e már a nyolcszázak, vagy nyolcezrek klub-listája és a sokat emlegetett "alulról való újraépítkezés" hogy áll? Minden esetre e sokszori repríz jellegű írás közléséhez nem a bátorságunk hiányzik, hanem józannak ítélhető és az olvasó iránt érzett felelősségünk tiltakozik. Az írás címéhez viszont kartársi tisztelettel gratulálunk: "Quo vadis MVSZ?" Ezt mi is kérdezzük, és ígéretet adunk arra, hogy a problémák megoldása után – a sok útjelző tábla közül a helyes ösvényre térve - írandó cikket, esetleg "Sic itur ad astra!" címmel, majd örömmel közöljük.

Nem ezekre a hasábokra való, de egyszer megint és hányadszor már, írni kell a koloniális események koordinálásról és az ezzel kapcsolatos dátumok közléséről. Több mint 25 éve gyúrjuk az ipart, de ezzel mindig fejtörés volt. Most, hogy a sikeres és népszerű hung@rgennews beindult, különös figyelmet kellene szentelni nemcsak az egyesületek, intézmények közötti kapcsolatról, de a két média szorosabb együttműködéséről is. Nem vetélkedésről, hanem közös cél érdekében való munkáról. És pedig azért, hogy ne jelenhessen meg egy eseményről, két merőben ellenkező hír, vagy különböző dátum. Van egy praktikus ötletem 1. Az egyesületek és programozók részére: a tervet és annak időpontjának közlésére nem kell a lapzártáig várni. Mindjárt le kell adni. A lapzárta arra jó, hogy – hála hírközlés variáns és gyors lehetőségeinek – az utolsó pillanatban történt változtatásokat adjuk le. 2. A két hírújság pedig még megjelenése előtt egyeztesse az események dátumait. Sok bosszúságtól szabadítjuk meg magunkat és az olvasókat is. O. K?

INTÉZMÉNYEINK

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE. Embajada de la República de Hungría. Cnel. Díaz 1874, Buenos Aires (C1425DQR). Nagykövet: Bardócz Béla. Helyettese: Balogh Ferenc tanácsos. Konzul: Serfőző Adrienne. Konzuli fogadóórák: kedd és csütörtök 10-13 óráig. Tel.: 4822-0767, 4826-4132. Fax: 4805-3918. E-Mail: hungría@escape.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉG KERESKEDELMI OSZTÁLYA Embajada de la República de Hungría, Departamento Comercial. Paraguay 577, 9 "A". Buenos Aires (C1057AAE). Tel.: 4313-0210, 4311-2518, 4311-3567. Fax. 4311-0639. E-mail: depcomhu-@teletel.com.ar Ügyfélfogadás az irodai órák alatt.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Santiago 1266 (S2002QHJ) Rosario. Tiszteletbeli konzul: Ádám Rózsa. Tel.: 0314-421-4988 . Fax: 0341-439-3351 - E-mail: rosadam@arnet.com.ar

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KONZULÁTUSA. Consulado de la República de Hungría. Calle Pangue 12465, Nahuel Malal, (R8401BEC) Bariloche. (Cas.de Correo 1233 (R8400WAM) Bariloche, Rio Negro. Tiszteletbeli konzul: Halbritter Ferenc. Tel/Fax: 02944-401374. Movil: 1560-8724. E-mail: halbri@bariloche.com.ar

ARGENTIN-MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARA. Camara Argentino-Húngara de Comercio e Industria. Elnök: Kalpakián Ervin. Av. R. Saenz Pena 720 p. 9."E". Buenos Aires (C1035AAP). Tel/Fax: 4326-5107.

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE. Federación de Entidades Húngaras de la Argentína. Pers. Jur. No. 1604303. Moreno 1666 Olivos (B1636DCF), Bs. As. Elnök: Emődy Csaba. TelFax.: 4799-5044/6141.

HUNGÁRIA. Asociación Húngara en la Argentína. Pasaje Hungría (ex-Juncal) 4250, Olivos (B1636ADD). Prov. Bs. As. Elnök: Papp Jenő. Hiv. órák: keddtől péntekig 19,30-22,30-ig, szombaton 18-22,30-ig, vasárnap 12,30-17 óráig. Tel.: 4799-8437/711-0144.

ZRÍNYI IFJÚSÁGI KÖR. Círculo Juvenil Zrínyi. Monteverde 4241. Olivos (B1636AEY). Prov. Bs. As. Elnök: ifj. Zombory István. Tel.: 4742-6168. Igazgató: Fóthy Zsuzsi. Tel.: (4791-7698).

MAGYAR SEGÉLYEGYLET - SZENT ISTVÁN ÖREGOTTHON. Asociación Húngara de Beneficencia - Hogar de Ancianos "San Esteban". Pac. Rodriguez 1162 (6258). V. Ballester , Chilavert (B1653BLH). Prov. Bs. As. Tel.: 4729-8092. Elnök: Molnár László. Félfogadás telefon-megbeszélés szerint.

VALENTIN ALSINAI MAGYAR DALKÖR. Coro Húngaro de Valentin Alsina. Av. Gral. Viamonte 2635. V. Alsina (B1822CHC). Prov. Bs. As. Elnök: Szénási Pál. Tel.: 4244-1674. Hiv. órák minden pénteken 21 óra.

WILDEI MAGYAR EGYESÜLET. Sociedad Húngara de Wilde. Pers. Jur. No. 3620. Victor Hugo 58. Wilde (B1875ERB). Prov. Bs. As. Elnök: Heckmann Dezső, telefonszáma: 4252-0390. Hiv. órák minden pénteken 21 óra.

SZENT ISTVÁN KÖR. Círculo de San Esteban. Moreno 1666, Olivos (B1636DZF). Prov. Bs. As. Elnök: Dra. Terek Zsófia. Tel.:4783-6462.

SZENT LÁSZLÓ KOLLÉGIUM. Colegio San Ladislao. Moreno 1666, Olivos (B1636DZF). Prov. Bs. As. Tel.: 4799-5044/6141. Igazgató: Arq. Redl Erzsébet.

MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE ARGENTÍNAI FŐCSOPORT. Comunidad de Camaradería de los ex-Combatientes Húngaros en la Argentína. Martin Coronado 722, (B1641BOJ) Acassuso. Bs. As. Főcsoportvezető: vitéz Ferenczy Lóránd. Tel. 4743-3879. Összejövetel minden hónap 3. szombatján 17 órakor a Szent István Körben.

VITÉZI REND ARGENTÍNAI CSOPORT. Orden de los Caballeros "Vitéz". Délamerikai törzskapitány: vitéz Ferenczy Lóránd, Martin Coronado 722 , (B1641BOJ) Acassuso. Tel.: 4743-3879.

MAGYAR IRODALMI ÉS KULTÚRTÁRSASÁG. Asociación Literaria y Cultural Húngara. F. J. Segui 2490. Buenos Aires (C1416BYB). Elnök: Hohenlohené dr. Toronyi Etelka. Tel.: 4583-9979.

ARGENTÍNAI MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK EGYESÜLETE. Asociación de Ingenieros y Arqitectos de Origen Húngaro. Ignacio Warnes 1378. Florida (B1602BXJ). Prov. Bs. As. Elnök: ing. Balogh-Kovács Antal. Tel.: 4795-8223.

ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE. "MIND-SZENTYNUM". Asociación de los Húngaros Católicos en la Argentína. Pers. Jur. No.: 6741-1975/1976. Aráoz 1857. Buenos Aires (C1414DQK). Hiv. órák: kedd és péntek 16-19 óráig. Elnök: Honfi János. Tel.: 4 864-7570.

PLATANOSI MAGYAR ANGOLKISASSZONYOK INTÉZETE. Colegio "Maria Ward" . Calle 43 No. 5548, Platanos (B1861AWH). Prov. Bs. As.Tel.: 4215-1052.

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ. Iglesia Reformada Húngara. Ramón Freire 1739, Buenos Aires (C1426AWI). Tel.: 4551-4903. Lelkész: Nt. Sütő Gyula. Főgondnok: Pataky László.

"KRISZTUS KERESZTJE" MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET. Iglesia Evangélica Húngara "Cruz de Cristo". Amenabar 1767. Buenos. Aires. (C1426AKG). Főgondnok: Sebess Péter. Lelkiszolgálat: Nt. Demes András és Rev. David Calvo. Hiv. órák: minden szerdán 16-19 óráig.

EMESE KULTÚR ÉS CSERKÉSZFENNTARTÓ EGYESÜLET. Asociación Cultural Emese. R. Freire 1739, Bs. As. (C1426AWI). Elnök: ifj. Zaha Sándor. Tel.: 4794-4986. Cserkészház: Monteverde 4251. Olivos (B1636AEY). Prov. Bs. As. Argentínai Cserkészkörzet parancsnok: Szilvássy Lőrinc. Brazíliai körzetparancsnok: Tóth Eszter.

SANTA FÉ-i MAGYAROK "SZENT ISTVÁN" EGYESÜLETE. Asociación Húmgara San Esteban de la Prov. Santa Fé. Santiago 1266. Rosario (S2008FOB). Prov. Santa Fé. Tel.: 0341-4214988. Fax: 0341-4484086. Elnök: Ádám Rózsa.

BARILOCHEI MAGYAR KÖR. Círculo Húngaro en Bariloche. Beschtedt 136, Bariloche (R8400GWB), Prov. Rio Negro. Elnök: Halbritter Ferenc.