Folytatjuk a múlt héten megkezdett
Nagybánya önkormányzatának környezet-ellenes „környezetvédelmi" és városfejlesztési politikája kapcsán! Az érdeklődők személyi igazolványukkal jelentkezzenek a Teleki Magyar Házban (Minerilor u. 7. sz.), munkanapokon és szombaton délután 13.00-20.00 óra között!
(BÚSz-interjú) Legutóbbi szigeti anyagomban arról írtam, hogy gáz van Szigeten! Vagyis javában folynak a gázbevezetési munkálatok, s hogy záros határidőn belül a város intézményeiben, lakótelepein rátérnek a gázzal való fűtésre. Igen ám, de ez még tavaly volt! Mi változott azóta? – vetettem fel a kérdést Béres István mérnök úrnak, Máramarossziget alpolgármesterének.
– Tulajdonképpen már novemberben működnie kellett volna a rendszernek. Megkötöttük a gázszállítási szerződést a Transgaz vállalattal, a vezeték Szarvaszónál már nyomás alatt van, a bekötések viszont elég lassan haladnak...
– A viszonylag magas ár. Míg az intézmények bekötése többé-kevésbé megoldódott, a kórházat már bekötötték, a magánszemélyek nem nagyon tolakodnak. Gondolja meg: régi lejben 20-22 millióba kerül egy-egy lakás bekötése! Csak nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak ekkora érvágást a családi költségvetésen. Azonkívül az embereket elbizonytalanítja az egyre emelkedő gázár, sokan még mindig olcsóbbnak tartják a hagyományos fűtést. Mindezek ellenére Máramarossziget be van kötve az országos gázellátó hálózatba, s május végére, de legkésőbb június első hetére a rendszer működni fog.
– 2007. január 1-től Románia tagja lesz az Európai Uniónak. Hogyan készül Máramarossziget a „nagy pillanatra"?
– Természetesen mi is készülünk a csatlakozásra, de vannak még, akiknek nem jutott el a dolog a tudatáig. Itt van például az EU-s támogatások rendszere. Sokan csak most kezdik felfogni a pályázatokban rejlő lehetőségeket, pedig rengeteg pénzt lehetne lehívni a legkülönfélébb beruházásokra: turizmus fejlesztésre, környezetvédelemre hulladéktárolásra, illetve újrafelhasználásra, infrastruktúrára és még sorolhatnám... Csak tudni kell pályázni! Néhány apróbb pályázatot meg is nyertünk, elsősorban turizmus fejlesztésre, ki is adtunk egy szép népszerűsítő anyagot a történelmi Máramaros szépségéről, a benne rejlő lehetőségekről. Komolyabb összegekre is lenne esély, de a szűkös költségvetésből sajnos még az önrész fedezésére sem jut. De beindult valami és remélem, jobb idők jönnek Máramarosszigetre is.
Lejegyezte: Simori Sándor
A jövő hét végén idén is megszervezi gyermeknapi programjait a Teleki Magyar Ház, az EKE Gutin Osztálya és a gróf Teleki Sándor cserkészcsapat. A szabadtéri programok ezúttal többnyire a Klastromrét-Liget környékén fognak zajlani (a Teleki Ház udvara ugyanis füvesítés alatt áll), a zártériekre a Házban, illetve a Bábszínházban kerül sor. A programból:
2006. május 27., szombat. 9 órától – jelentkezés; 10.00 óra – Teleki Magyar Ház: szavalóverseny, kézművességek; 13.00 óra – Bábszínház: „Ki mit tud?" vetélkedő (a cintermi általános iskola szervezése!). A verseny ideje alatt 13.00 órától a Házba várjuk a nagybányai I. osztályosokat a tanító nénikkel egy játékos vetélkedőre, amelynek keretében átvehetik a budapesti Rákóczi Szövetség és a Teleki Magyar Ház ajándékait. 18.00 óra – Teleki Magyar Ház: legóverseny, „Mama-sütije" verseny (várjuk az anyukák, nagyik magasütötte „pályamunkáit"). Utána: cserebere-vásár kicsiknek, nagyoknak (régi, megunt játékok, bélyeg- és szalvétagyűjtemények, kinőtt görkorcsolya, kisbicikli stb.).
2006. május 28., vasárnap. 9 órától – jelentkezés; 10 óra – Liget: kerékpár-, görkori, roller, futó- és akadályverseny; Klastromrét: aszfaltrajz-verseny (14.00 óráig); 16.00 óra – Klastromrét (a néprajzi múzeum előtt): gyermektáncház, szabadtéri játékok; 17.00 óra – Klastromrét: fiúk-lányok, papák-mamák vetélkedője, családi vetélkedő; 18.00 óra – Teleki Magyar Ház: „Pici-licit"; 19.00 óra – Teleki Magyar Ház: eredményhirdetés, díjkiosztás.
A „Ki mit tud"-ot (amelyre már korábban jelentkezni kellett), illetve a szavalóversenyt (amelyre 2006. május 22-én, hétfőn jár le a meghosszabbított jelentkezési határidő!) kivéve, a programokba óvodásoktól VII. osztályosokig bárki bekapcsolódhat. Sőt a szülőket is játszani hívjuk (papák-mamák vetélkedője, „Mama sütije")! Résztvételi szelvényt szombaton és vasárnap is 9.00 órától a rendezvények helyszínén osztunk a gyermekeknek, ezzel kell jelentkezni az egyes versenyekre, félórával kezdés előtt! Akárcsak tavaly, érdemes minél több programba bekapcsolódni, gyűjteni az ezt igazoló „pecséteket"; az idei Bóbita meglepetés-fődíját a legtöbb rendezvényben résztvevő gyermekek között fogjuk kisorsolni.
VÁRJUK TÁMOGATÓK JELENTKEZÉSÉT, köszönettel fogadjuk adományaikat (pénzben, édességben, díjnak való tortában, ajándékban) a Teleki Magyar Házban (tel: 212668, 0744-919166).
Részletes program a jövő héten és a plakátokon!
Keresünk olyan szülőket, akiket – hozzánk hasonló módon – helyhiány miatt viszszautasítottak, amikor óvodáskorú gyermeküket valamelyik nagybányai magyar tagozatos napközibe szerették volna beiratni, vagy akik gyermeküket idén szeptembertől szeretnék óvodába, napközibe adni! Megoldáskereső megbeszélésre várunk minden érintett szülőt MA 18.00 órára, a Teleki Magyar Ház nagytermébe! A találkozóra ezúton hívjuk azokat a hivatalos személyeket, tanügyi, önkormányzati illetékeseket is, akik megoldást tudnak kínálni számunkra, hogy ne kelljen gyermekeinket román tagozatra iratnunk! (VE)
Lakossági fórumot tartunk Máramarosszigeten május 20-án 11 órától a Kultúrházban. Meghívottak: gazdasági, mezőgazdasági, kulturális, tanügyi, közigazgatási szakemberek, politikusok. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Bónis István parlamenti képviselő
Még van néhány hely a Csíksomlyóra induló kisbuszon, amelyet a Teleki Magyar Ház indít a két hét múlva sorrakerülő pünkösdi búcsúra. Az útvonal Erdély számos nevezetességét érinti (Nagybánya-Zsibó-Zilah-Kolozsvár-Torda- Marosvásárhely-Erdőszentgyörgy-Szováta-Székelyudvarhely-Csíkszereda-Gyer-gyószentmiklós-Maroshé-víz-Szászrégen-Dés-Nagy-bánya). Indulás június 2-án, pénteken reggel, érkezés vissza június 4-én este. Szállás a Márton Áron Kollégiumban (30 ezer lej/fő/éjszaka). Matrac, hálózsák szükséges! Irányár (utazási költség): 800 ezer lej. Helyfoglalás a jelentkezés mielőbb és az előlegfizetés sorrendjében, személyesen a Házban, vagy a 212-668, 0744-919-166-os telefonszámon!
Május 5-7. között rendezte az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt az V-VIII. és IX-XII. osztályosok számára. A versenyt hagyományosan Kovásznán rendezik, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban, társszervezője a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A versenyforma megálmodói 1992-ben itt Kovásznán hozták létre az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségét, amelynek ma több tucat nyelvőrző kiadványa, saját szerkesztésű szótárai, négy országos szintű versenye, továbbképző tanfolyama, két saját rendezésű diáktábora és hírlevele van, versenyei mind elnyerték az Oktatási és Nevelési Minisztérium támogatását.
Az országos szintű versenyt helyi és megyei selejtezők előzték meg. A versenyforma nagy előnye, hogy háromfős csapatok versenyeznek, s nyelvi, irodalmi tudásuk mellett kreativitásuk, művészi tehetségük is megmérettetik. Az idei versenyre pályázatok által neveztek diákjaink: az V-VIII-osok Tamási tájszótárat készítettek és könyvajánlót, valamint borítót a Bölcső és bagoly című regényhez, a IX-XII-esek Tamási-albumot állítottak össze, egy színműrészletet mutattak be és publicisztikai írásban reagáltak egy Tamási-cikkre. A helyszínen aztán két kategóriában 11, illetve 7 csapat mérte össze tudását és tehetségét.
A játékmesterek – dr. Tapodi Zsuzsa és dr. Zsigmond Győző egyetemi tanárok – igazán kreatív feladatokat hoztak idén is diákjainknak. Voltak köztük nyelvhelyességi, helyesírási, játékos nyelvi feladatok, de olyan kérdések is, melyek a Tamási-olvasmányok tudásanyagát kérték számon, a diákok zenei, vagy megfilmesített részleteket ismertek fel, népdalokat énekeltek, képrejtvényeket és szóegyenleteket fejtettek meg.
Az országos versenyre Máramaros megye képviseletében ugyanaz a két csapat utazhatott el, akik tavaly is szép eredményeket értek el ebben a versenyformában. A tapasztalat pedig sokat segített. Az V-VIII. osztályos korcsoportban Moldován Blanka, Czumbil Krisztina és Török Ákos versenyzett, a középiskolások csapatában pedig Bertóti Johanna, Vicsai Nóra és Konyicska Kinga. Mindannyian a Németh László Gimnázium diákjai, a Medáliák Társaságának tagjai. Talán a verseny igényessége az, amely miatt ezidáig nem sikerült első díjat nyernünk, bár kilenc éve folyamatosan részt veszünk ezen a versenyen, és mindig díjazottak voltunk. Idén végre megtört a jég: középiskolás csapatunk megnyerte a versenyt, az általános iskolások is harmadikak lettek, s mivel idéntől országosan elismert versennyé vált a KAV, győzelmünk is értékesebb lett.
Néhány szó a titokról: tehetséges gyermekeink vannak, akik olyan családokban nőnek fel, ahol a tudásnak, a műveltségnek értéke van, de a tiszteletnek és a tudás iránti alázatnak is. Nevelhető, alakítható diákok, akik adnak tanáraik, felkészítőik szavára, követik útmutatásaikat, s alkotó módon adják hozzá ehhez saját ötleteiket. Tapasztalatuk van, mindannyian visszatérő versenyzők, gyakorlatuk van ebben a versenyformában. Mindannyian tagjai a Medáliák Társaságának, amely fokozatosan kezdett igazi csapattá alakulni, ahol a nagyobb diákok komoly hatással vannak a kisebbekre, egymástól is tanulhatnak, nemcsak felkészítőjüktől. A Társasághoz tartozni elismerést jelent, de kötelezettségeket is, másfajta magatartást, értékrendet, ízlést. Együtt lenni jó, s azt látni is, hogy a diákok keresik egymás társaságát, a barátság nemcsak hivatalos és szakmai. Közvetlen, bizalomra épülő tanár-diák kapcsolat ez, ahol elismerik a diák tehetségét, tiszteletben tartják ötleteit és akaratát, lehetőségeket kínálnak, nem szabnak korlátokat, és megtanítják akarni győzni. Aztán a felkészítő hátradőlhet: jó rájuk nézni. (Váradi Izabella)
* A Szentháromság római katolikus templomban tartották keresztvíz alá Várvédő Zsolt és Forgács Emőke kisfiát, aki a Bence Márk nevet kapta. Keresztszülők: Rustinszky Noémi Eszter, Pap Zsolt István.
* A Nagybánya-újvárosi református templomban esküdtek egymásnak örök hűséget Kerekes Barna Szilárd és Bance Otilia Diana, Kerekes János és Oláh Irén fia, Bance Simion és Istvan Ana lánya. Tanúk: Sztracsonyek László és Csillag Irén, Pop Daniel és Rus Oana; Domokos Attila és Alexandru Marilena, Domokos Mihály és Csintalan Ilona fia, Alexandru Vasile és Hoban Marinica lánya. Tanúk: Dénes Tibor és Csintalan Anna, Tãtar Cristian és Tãtar Cãlina.
* Május 25-én, áldozócsütörtökön 10 és 18 órakor lesznek istentiszteletek.
* A Nagybánya-óvárosi református templomban tartották keresztvíz alá Varga Dezső és Gergely Juliánna kislányát, aki a Júlia nevet kapta. Keresztszülők: Stefancu Mihai és Molnár Hajnalka, Forró Zoltán és Boda Hajnalka.
* Örök hűséget esküdtek egymásnak Munteanu Péter Róbert és Tusai Eszter, Munteanu Péter Miklós és Szabó Klára fia, Tusai Dezső és Balázs Anna lánya. Tanúk: Hunyadi Imre és Szabó Katalin, Marosán László és Lőrincz Paula.
* Ebből az egyházközségből kísérték utolsó útjára Solteczki Ferencné Szabó Rozália (58) testvérünket. Nyugodjon békében!
* Május 25-én, áldozócsütörtökön de. 10 és du. 18 órakor tartanak ünnepi istentiszteleteket.
* A koltói református egyházközségből kísérték utolsó útjára özv. Horgáné Tar Erzsébetet.
Ecsedi Orsolya
Eddig nem szóltam erről a témáról, de most már úgy érzem, betelt a pohár. Vagy inkább a serleg, netán a lopó, hiszen nem kevés "anyagról" van szó. Az utolsó csepp akkor került az eléggé nagy űrtartalmú edénybe, amikor az egyik kereskedelmi csatorna népszerű műsorában azt a kérdést tették fel a kedves, de nem túl sokra tartott nézőknek, hogy mi hozza a gyereket: a bagoly, vagy a gólya? S ezt így, halálkomolyan (vagyis: "születéskomolyan"), szó szerint, semmi beugratós mellékzöngével felturbózva. Csakis azért, hogy minél több néző telefonáljon be, az emeltdíjas, vagy éppen "+ ÁFÁ"-s (nézzék el nekem, hogy nem apró karakterekkel írom) nyereményjátékra.
Szinte versengenek egymással a tévéadók a bugyutábbnál bugyutább kérdések feltevésében. Mint néző, valahányszor ilyesmit látok, átváltok más csatornára. Nem tartom magam egy észszecskának, de azért azt nem tűröm, hogy ennyire megalázzanak. Mert végülis az átlagnéző számára megalázó, ha ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel bombázzák, a Nagy Pénzisten nevében.
Valahogy úgy tekintenek le rám, a nézőre a műsorszerkesztők, mint anno a tisztelendő úr, amikor látván, hogy a Tízparancsolattal kapcsolatos kérdések túl bonyolultak számomra, megkérdezte tőlem, hány szentség a Hétszentség? Bevallom, majdnem elbuktam a választ, arra gondoltam, beugratós kérdésről van szó, de aztán csak rávágtam: hét! Nagyon büszke voltam magamra…
Egy másik alkalommal, s talán egy másik csatornán egy ország nevét kellett kitalálni az összekevert betűk felhasználásával, s persze a csinos (és szőke) műsorvezető hölgy hathatós segítségével, röpke félóra vagy óra alatt. Miután a stúdiótündér segítség gyanánt elmondta, hogy a kérdéses ország 2004. május 1. óta EU-tag, hogy lakosainak száma 10 millió, fővárosának neve B-vel kezdődik és nem Bécs, de még Bukarest sem, ráadásul a Duna is keresztülszeli, hogy közvetlen szomszédjai Románia, Ukrajna, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szerbia..., stb., stb., következett a műsor csúcspontja, vagyis a betelefonálók közül annak az egynek a kisorsolása, aki mindent visz, mint a Cathrina-hurrikán. Legvégére már azt is tudni lehetett, hogy a megfejtés (egy betű híján): AGYARORSZÁG. S ekkor következett a szerencsés telefonáló, s mit ad Isten, ennyi fogódzóval sem volt képes megadni a helyes választ. A másodpercmérő közben vészesen közeledett a nulla felé, a műsorvezető hölgy szinte már jobban izgult, mint a játékos. Magam is már egy egész nemzet, sőt az egész emberi faj helyett szégyelltem magam, amikor az utolsó pillanatban leesett a magyar állampolgárságú, Magyarországon élő, magyar nyelvű adást néző, magyar anyanyelvű emberkének a tantusz, s félénken, félig kérdezve, félig állítva mondta: "Magyarország..." S lőn nagy üdvrivalgás, győzelmi mámor, hiszen sikerült megadni az agysejtrombolóan nehéz kérdésre a választ. Szép volt, fiú! Igazi férfimunka!... Szent glória és babérkoszorú!
És most jól figyeljenek, mert következik e heti kérdésünk. Milyen színű lapunk fejléce? a) Zöld; b) más variánst nem adunk meg, mert amúgy is nehéz a kérdés. Ha tudják a választ, nem nyernek semmit. Ha nem tudják, sürgősen forduljanak szakemberhez… Vagy váltsanak újságot. (tami)
MÁJUS 19-25. (Tavaszutó, Pünkösd vagy Ígéret hava)
Május 19., péntek, az év 20. hete és 139. napja. Névnapok: Ivó, Milán.
Napkelte: 5:03, napnyugta: 20:19; holdkelte: 1:35, holdnyugta: 10:35.
Május 20., szombat, az év 20. hete és 140. napja. Névnapok: Bernát, Felícia, Hanna, Johanna.
Napkelte: 5:02, napnyugta: 20:20; holdkelte: 2:00, holdnyugta: 11:58.
Május 21., vasárnap, az év 20. hete és 141. napja. Névnapok: Konstantin, András, Mirella.
Napkelte: 5:00, napnyugta: 20:21; holdkelte: 2:20, holdnyugta: 13:20.
Május 22., hétfő, az év 21. hete és 142. napja. Névnapok: Júlia, Rita, Emil, Julianna, Renáta.
Napkelte: 4:59, napnyugta: 20:23; holdkelte: 2:37, holdnyugta: 14:40.
Május 23., kedd, az év 21. hete és 143. napja. Névnapok: Dezső, Renáta, Vilmos.
Napkelte: 4:58, napnyugta: 20:24; holdkelte: 2:54, holdnyugta: 16:01.
Május 24., szerda, az év 21. hete és 144. napja. Névnapok: Eszter, Eliza, Mária, Simon, Szimonetta, Vince, Zsófia.
Napkelte: 4:57, napnyugta: 20:25; holdkelte: 3:12, holdnyugta: 17:22.
Május 25., csütörtök, az év 21. hete és 145. napja. Névnapok: Orbán, Gergely, Gergő, György, Magda, Magdolna, Márk.
Napkelte: 4:57, napnyugta: 20:26; holdkelte: 3:31, holdnyugta: 18:45.
A minap Garbonácra mentünk ásványvízért, no meg egy kicsit kirándulni is. Régen nem voltunk arra; utoljára talán novemberben, amikor még járható volt az út. Az akkor hozott víz kitartott úgy március közepéig, hiszen csak a napi gyógyszerem bevételéhez használtam.
A Lápos-vidéki táj nagyon szép, lelket gyönyörködtetően megnyugtató, a szemnek is kellemes élmény. Úgy 80-90 éve nagyapám is idejárt, de akkor még fürdő volt itt! Rosszat nem tett neki, mert elélt 95 évet.
Szaga után ítélve az az érzésem, hogy ez az a víz, amit az ördögök odalent lakoma után használnak, vagy kísérőnek a Drakula pálinka mellé. De a feltörő büdös víz Isten kegyelméből idefent gyógyszerré válik. Jót tesz az emésztőszerveknek, de a reumának is.
A forrás megapadt. Kétes tisztaságú beton medencécskéből lehet kimeregetni a vizet lassanként, onnan kerül a palackba. A vízgyűjtéshez guggolni kell, a medencének nevezett kis beton négyszög alig emelkedik a talajszínt fölé. A bejárat sem mindennapi. Rozoga tákolmány tetszeleg a kapu szerepében. Bár a zöld kerítés is hiányos, „zárva van" – kint a tiltó tábla. De ezt nem respektálják a vízért jövők. Bent aránylag jó állapotúaknak tetsző épületek. Előttük fenyőrönkök. Két éve még lábon álltak, mind a heten, aztán egyszerre száradtak ki. A közeliek szerint valakik besegítettek a természetnek a pusztulásban. Ez is egyfajta módszer faanyag beszerzésére.
Vendég ide nem jár. Pedig valamikor errefelé is el lehetett jutni Magyarláposra. A garbonáci letérőig még elmegy az út minősége, utána azonban nem ajánlom annak, aki félti a kocsiját. Pedig szép az út. Pláne ilyenkor, amikor a domboldalakon, völgyekben, mint megannyi fehérbe öltözött menyasszony csalogatják a gyümölcsfák virágai a fénylő, meleg napot, leendő vőlegényüket. A dombok és kertek fehérje alatt a rétek sárgák a kutyatej aranyló virághadától. Másutt kicsi fehér százszorszépek tarkítják elszórva a mező zöldjét.
Közel az úthoz egy csokor sárga gólyahír virít. Koronaként aranylik, mint egy rég elhalt hercegnő fejdísze. Talán egy kelta nagyasszony porait koronázta volna meg ismét a tavasz? Csak a természet időtlen emlékezete válogathatta ki ezt az élő koronát, amely éppúgy múlandó, mint az emberélet...
Visszafelé betérünk ismerőseinkhez. Elbeszélgetünk a fagyról, ami miatt nem lesz barack, a vízről, amiért lefolyó árkot kellett ásni és arról, hogy a nyári lakot télen ott lehet hagyni istenszámba, mert ez egyike annak a három máramarosi falunak, ahol nem lopnak. Nagy dolog!
Aztán indulás hazafelé. Még egyszer megcsodáljuk a hegyek panorámáját, amit már csak gyéren csíkoz a hó. A városban letérünk a Caragiale utcára. Amilyen szép volt odakint, annyira szomorú itt a látvány. Megcsonkított fák; hasonló csonkításokat talán még az inkvizíció pribékjei sem műveltek foglyaikkal. A Thököly (Minerilor) utca fáinak is egy részét is így „nyírták" (ki). Azt rebesgetik, hogy parkoló épül majd a Zazar parton, ami köztünk szólva jobb, mint a dús juliskatenyészet. A múzeum mögötti kis téren, a zöld gyep helyén is épül a parkoló, a közeli, új hitű templom hívői számára. Már ők sem szeretnek az apostolok lován imádkozni menni.
Hogy a fejlődés teljes legyen, a Klastromrétre is építeni akarnak (így szól a fáma). Mintha a Hyde Park közepére egy szupermarketet emelnének! Egy többszáz éves bányai tradíciót akarnak megszüntetni a globalázáció és a szent pénz nevében?
Mennyivel szebb, ha nem messze tőled van egy aránylag nyugodt hely, ahol leülhetsz, pihensz, olvasgathatsz, vagy elnézegetheted, hogyan játszik unokád abban a fűben, amit az övéi már csak fényképekről fognak ismerni. Vagy percemberkék a város urai? Pedig lesznek utódaink is. Hagyjunk nekik is írtani való zöldet, ne mondják, hogy hiába éltek és nem tanultak az ősöktől, akik még a hegyet is lerobbantották, hogy elférjenek az „Egérke" bádogtetős pagodái. Talán előbb-utóbb sorra kerül a Virághegy is, hogy kolostort építsenek az államvallásnak. Merthogy túl sok a zöld!
Öreg, 90 esztendős nyugdíjasokról van szó. Őszintén és nyíltan írom le ezeket a sorokat, hogy akik olvassák, lássák: ilyen előrehaladott korban is milyen kálváriát kell végigjárnia egyeseknek ahhoz, hogy jogos nyugdíjukat megkaphassák.
Feleségem a 89., magam a 92. évemben járok. Mindketten tanítóképzőt végeztünk 1936-ban, majd a Bolyai Egyetemet, levelezés útján, 1955-ben. A végzettségük ugyanaz. 1936-tól nyugdíjazásunkig mindketten a tanügyben dolgoztunk, az akkori zűrzavaros időkben évente, sőt évközben is ide-oda helyezve. A munkakörünk is hasonló volt. Feleségem 1972-ben, magam 1976-ban mentem nyugdíjba, korhatárral. Én többet szolgáltam tehát négy évvel. Közben egy többletfizetéssel járó fokozati vizsgát is letettem, s ebben a 4 évben lényegbevágó fizetésemelésekre is sor került a javamra. Ennek ellenére a „pontozásos" nyugdíj bevezetéséig nem volt lényeges különbség kettőnk nyugdíja között. Sőt 1999 májusától már a feleségem kapott több nyugdíjat. Szóban jeleztem a nyugdíjosztályon. „Nemsokára megoldódik" – volt a válasz.
A 2001 nyara óta bevezetett „pontozásos" nyugdíjrendszer lehetővé tette, hogy az alapfizetés mellett a különféle járulékokat – így az osztályfőnöki és igazgatói díjakat – is beszámítsák. Sok utánjárással beszereztük az igazolásokat, és 2004. november 25-én leadtuk, ismét jelezve, hogy a feleségem és köztem fennálló indokolatlan nyugdíjkülönbséget is rendezni kellene.
2005. januárjában mindketten kaptunk a Nyugdíjoszálytól egy nyomtatványcsomagot. Eszerint az én pontszámom továbbra is jóval kevesebb volt, mint a feleségemé, annak ellenére, hogy én négy évvel többet szolgáltam. Kerestük az okokat. Nehezen, de rájöttünk, hogy az én munkakönyvemben csak 1965-től vannak bevezetve a fizetések, a feleségemében már 1955-től. Ez volt az oka a pontszám-különbségnek.
Újabb futkosás, keresgélés, idegeskedés, pénzkiadás. Igazolni kellett ezt a tíz esztendőt, a különböző iskoláknál és állami levéltáraknál található adatok alapján. A beszerzett igazolványok nagy részét 2005. február 9. - június 21. között adtam le a Nyugdíjosztályhoz. Azt követően többször is érdeklődtem, több alkalommal kihallgatásra is jelentkeztem ügyünkben.
Utoljára 2006. február 7-én jutottam be az igazgató úrhoz. A -15 fokos hidegben reggel 8 órára értem az intézmény elé, ahol már kb. ötvenen vártak dideregve, hogy megnyíljon a hivatal előszobájának ajtaja. Kb. 9 órakor engedtek be, hogy újabb gyúródás árán feliratkozhassunk a 13 óráig tartó kihallgatásra. Én nem tudtam elég ügyesen tolakodni, így a 29-es sorszámot kaptam. Kétséges volt, hogy egyáltalán bejuthatok. Szerencsémre ketten visszaléptek, így egy óra felé mégiscsak sikerült belépnem az igazgató irodájába, aki öregségünkre és betegségeinkre utalva megnyugtatott: továbbítja beosztottjainak gondjainkat, két hét múlva jelentkezzek nála az eredményért!
Az ajtóban már éreztem valami bizonytalanságot a jobb karom körül. Egy kicsit szédültem is. A buszmegálló felé haladva fokozatos gyengülést éreztem a testem jobb oldalán, majd a táskámat is elejtettem, de az autóbuszra azért sikerült felszállni. Puklus Dénes tanár úr, akivel útközben találkoztam, már azt is megállapíthatta: beszélni sem tudok, valami baj lehet. Orvos, mentő, kórház következett, majd kivizsgálás, perfúziós-kezelés... Agyvérzést kaptam.
Miután állapotom javulgatni látszott, hét nap után hazaengedtek gyógyszeres kezelésre. Azóta eltelt három hónap. Kezem, lában már tűrhetően mozog. A beszédkészségemmel azonban baj van. A mássalhangzókat nehezen ejtem ki. Csak szótagolva „beszélgetek" a környezetemben lévőkkel.
Betegségem három hónapja alatt a nyugdíjazás terén fejlemény történt. Április 24-én a feleségem már megemelt nyugdíjat kapott, visszamenőlegesen is. Az ő sorsa tehát kb. rendeződött. Az egyik barátomnak is rendezték a nyugdíját, aki 5 évvel később ment nyugdíjba mint én, szintén a tanügyből. Csak én maradtam a havi 480 lejemmel.
Brassóban lakó fiaim azt tanácsolták, hogy forduljak a prefektúrához. De vajon minden sorstársamnak ezt kellene tennie? Nem vagyok egyedül a helyzetemmel. Ez lenne a módja a dolgok megoldásának??
Előbb telefonon kerestük a kapcsolatfelvételt egy újabb kihallgatás tekintetében, de nem sikerült eredményre jutnunk, így úgy döntöttünk, hogy 2006. május 9-én ismét személyesen keressük fel a Nyugdíjosztály igazgatóját.
Feleségem és unokám kísért. Nyolc órakor ott voltunk. Ezúttal is már vagy 50 fő várta az ajtónyitást és a feliratkozást. Ezúttal a 19. sorszámot kaptam. A kihallgatás azonban csak 10 órakor kezdődött és lassan haladt. Kávészünetekkel. Az igazgató úr fél 1-kor bejelentette: nem fogad több személyt. Egy „illetékes" folytatta a „kihallgatást" – a csendes iroda helyett egy ablakon keresztül. A zajos előszobában alig lehetett hallani, amit mondott. Talán azt, hogy májusban már a rendezett, felemelt nyugdíjamat kapom kézhez... Kíváncsian várjuk az ígéret valóra váltását...
A sok drága gyógyszer hatására, családom tagjainak megértő hozzáállásával, a magam hitével és erős akarattal fokozatosan javulgatok. Érdeklődő látogatóimnak ezt szoktam dudorászni nehezen érthető hanghordozásommal: „Egyedüli reményem, Úristen, csak Te vagy.."A hit és az erős akarat éltet még 92. évemben is, nyugdíjas kálváriám 8. esztendejében. A sok emberi gyarlóság ellenére is hiszem, hogy az engem jogosan megillető nyugdíjam rendezésének kérdése, amire egészségem is ráment, még földi életemben sikeresen megoldódik, s nyugodtan hajthatom sokat megélt fejemet az örök nyugodalomra!
2006. májusának 10. napján
id. Markó Gábor
Kirobbanó hangulatban van, csak arra vigyázzon, hogy ne sebesítse meg egy kósza repesz. Nem ártana elővigyázatosabbnak lennie, hiszen aki fejjel megy a falnak, annak a feje bánja. Még akkor is, ha az illető keményfejű hírében áll.
Ezen a héten bátran nekivághat régóta dédelgetett álmai megvalósításának. Ha nem alakulnak úgy a dolgok, ahogy elképzelte, ne csüggedjen el, mert csak átmenetiek lesznek ezek a negatív irányvonalak.
Próbáljon meg kicsit lazítani, mert az elmúlt időszak történései meglehetősen megviselték idegrendszerét. Nem érdemes felesleges rizikót vállalnia, inkább napolja el néhány programját.
Eléggé mozgalmas hét vár önre, de sikerrel veszi az akadályokat, szinte kifogyhatatlan az energiája. Esténként fáradtan, de a jól végzett (és befejezett) munka örömével térhet nyugovóra.
Úgy érzi, az egész világ összeesküdött ön ellen, pedig lehet, hogy a hiba nem a világgal, hanem önnel van. Talán kissé nehezebben emészti meg, dolgozza fel az élet dolgait, mint általában.
Üzleti téren komoly sikereket érhet el az elkövetkező napokban, viszont azt feltétlenül tartsa szem előtt, hogy mindenért meg kell harcolnia, semmit nem kap ingyen.
Segítőkészsége ismét rekordokat dönt. Ez nem baj, hiszen ön is örömét leli abban, hogy másokon segít. Lehet, hogy a békebíró szerepében is tetszelegnie kell az elkövetkező napokban. Mindenki az ön segítségét kéri, ismerősei szinte üldözik panaszaikkal.
Valaki nagyon irigy a sikereire, ezért megpróbál keresztbetenni önnek. Ezt az időszakot több diplomáciai érzékkel és kevesebb őszinteséggel könnyedén átvészelheti. Ne most határozza el, hogy kiben bízik meg.
Egyáltalán nem valószínű, hogy dolgai az eltervezett módon alakulnak. Ez azonban nem kell kihozza a sodrából, mert úgy végképp nem old meg semmit. Annál is inkább, mivel egészsége sem mondható túl jónak.
Túlteng önben a munkakedv, úgy érzi, hegyeket lenne képes megmozgatni. Ez önmagában még nem baj, de próbáljon meg családjára is több időt szentelni, hogy elkerülje a konfliktusokat.
Legjobb, ha semmi rendkívülit nem tervez és nem cselekszik ezen a héten, s a szájára is lakatot tesz, ugyanis kellemetlenségei adódhatnak. Ha csak a rutinfeladatokra koncentrál, semmi kára nem származhat.
Próbáljon meg parancsolni ösztöneinek, különben könnyen bajba keveredhet. Ismeri a mondást: ne szólj szám, nem fáj fejem! Anyagi jellegű gondjai rendeződhetnek ezen a héten.
(BÚSz-tudósítás) Németh László Napokat tartottak városunkban is, a Németh László Elméleti Líceum és az azonos nevű alapítvány szervezésében. A rendezvénysorozat számos programmal várta az érdeklődőket, jeles meghívottakkal tette emlékezetessé az ünnepnapokat, mind a tanárok, mind a diákok számára.
Különféle szellemi vetélkedők, sportrendezvények, fordított órák (ahol végre a diákok nyíltan rámutathattak tanáraik vélt vagy valós hibáira, de a tanárok is kedvükre kirosszalkodhatták magukat) tették emlékezetessé az elmúlt napokat.
Egy kevés időre mi is bekapcsolódtunk az ünnepségek menetébe, nevezetesen a Radnóti Miklós nevével fémjelzett szavalóverseny lebonyolítása kapcsán, amelynek díszvendége, dr. Bónis István parlamenti képviselő mellett az író lánya, dr. Németh Ágnes asszony volt, aki egy eredeti Németh László-kéziratot, pontosabban egy levelet adományozott a líceumnak, illetve az alapítványnak.
A tulajdonképpeni szavalóverseny előtt bemutatásra került a Medáliák Társasága, s annak szépirodalmi kiadványa, a Fehéren feketén harmadik lapszáma, amelyik a képverset választotta témájául. Ezen kívül egy rövid, de annál érdekesebb, a három ifjú előadó tehetségét meggyőzően, beszédesen igazoló színdarabot is bemutattak nekünk, valamint egy szívet-lelket melengető zenés-verses összeállításnak is szem- és fültanúi lehettünk.
A múzsapártiak megmérettetése három kategóriában zajlott le, külön mérkőztek meg az V-VI., a VII-VIII. és a IX-XII. osztályos versmondók. Jómagam az első kategória versenyzőinek rangsorolásában vettem részt, másik két "okos" felnőtt társaságában. Azért az idézőjel, mert az elején bizony megfeledkeztünk arról, hogy valamikor mi is voltunk gyerekek, sőt, még általános iskolások is, ezért csak úgy ontottuk magunkból a produkciók kapcsán megfogalmazódott "bölcsebbnél bölcsebb" észrevételeinket. Aztán az egyik osztályfőnöknő szerencsére eszünkbe juttatta az előbb említett elfeledett dolgot, méghozzá azzal, hogy felkérte a "mélyen" tisztelt zsűrit, amúgy "akasztják a hóhért"-alapon, mutassa meg, hogyan kell jól csinálni a dolgot, ha már a tanácsok tekintetében olyan jól teljesít. Jó diplomatákhoz méltóan, tanult kollégáimmal nem tagadtuk meg a kérést, csak egy kis haladékot kértünk, az eredményhirdetés utánra halasztva a nagy produkciót. A megmérettetés után pedig "előadtuk", hogy feledékenyek vagyunk, költőien úgy is fogalmazhatnék: kidumáltuk magunkat a feladat alól… No de ne bánkódjatok, gyerekek, hiszen a felnőttek márcsak ilyenek, folyékonyan (és büntetlenül) tudnak fedezet nélkül ígérgetni, hadd ne mondjam, hazudozni.
Így utólag bevallom, kínomban már kezdtem fontolgatni, miként lehetne megszökni a feladat elől, hadd ne kelljen bizonyítanom egy osztályteremnyi hallgatóság előtt, hogy még az Anyám tyúkját sem tudom úgy előadni, hogy legalább a leggyengébb szavalóval fel tudjam venni a versenyt. (Mivel az emeleten voltunk, az ablakon való kiugrás gondolatát elvetettem, s vártam, hogy végzetem utolérjen.) Mindezt annak ellenére, hogy imádom a verseket, sőt, néha művelem is ezt a műfajt. De szívből kérek mindenkit, ez utóbbi dolgot nehogy elárulja a VEB-nek, vagyis a Versterror Elhárító Brigádnak, mert még élni szeretnék.
Végül pedig mindenki díjjal távozhatott, legalábbis az általunk "terrorizáltak" közül. Nem volt könnyű az első három díjazott személye felől döntenünk, de valahogy csak-csak sikerült. Teljes mértékben igazat adok annak, aki azt mondta, hogy amennyiben mi, felnőttek tudnánk, megértenénk, milyen lelki purgatóriumon mennek keresztül a diákok egy-egy ilyen megmérettetés során, valószínűleg soha nem rendeznénk számukra hasonló versenyeket. S bizony a mostani megmérettetésen sem hiányoztak a gyerekkönnyek, de szeretném azt hinni, hogy azok a könnyek csupán a vers, a költészet poraiból való újjászületésének (felsírásának) elengedhetetlen (öröm)köny- nyei voltak... (tamási)
Ma este 18 órai kezdettel, a Városi Színházban kerül sor a Németh László Napok rendezvénysorozat záróünnepségére, amelyre a szervezők mindenkit szeretettel várnak.
Május 13-án, szombaton este 18 órakor teltház volt a felsőhandali Caritas-teremben, ahol mintegy 30 román és magyar ajkú óvodás és I-VIII. osztályos tanuló köszöntötte az édesanyákat.
A nagyon szép és színvonalas műsornak díszvendégei is voltak, Bónis István parlamenti képviselő, valamint Borka Ernő, a helybeli római katolikus templom plébánosa, de a rendezvényen képviseltette magát a kapniki RMDSz vezetősége is. Az alsóhandaliak sem hiányoztak az előadásról.
"Szépike" és "Csufuka" nagyon ügyesen szerepeltek, de nem csak őket illeti dicséret, a többi résztvevő is kitett magáért. Mindkét nyelven szép versek és énekek hangzottak el. A nagymamáknak és az édesanyáknak örömkönnyek csillogtak szemeikben. Hosszantartó vastapssal köszönték(-tük) meg a szép műsort.
Az előadás végén minden gyermek csomagot kapott a képviselő, illetve a tisztelendő úr jóvoltából, akik a rendezvény szervezését is támogatták anyagilag.
Külön köszönetet érdemel Gircsis Melinda óvónő, aki immár többedszerre lepett meg minket szép és színvonalas előadással.
A rendezvényt bál zárta, amelyen nagyon jól éreztük magunkat, a Mika család zenekara kitett magáért, mint mindig, gyönyörű, fülbemászó és vidám zenéjével. Sajnos a bálon elég kevesen voltunk.
Ennek a jó példának kívánjuk, hogy legyen még sokszor párja, és köszönjük a lelkes, buzgó gyermekeknek a becsületes munkát.
Jelenszky Rozália, Kapnikbánya
A MEDITO legfrissebb számából ollóztuk:
Április 15-e nagy nap volt a nagybányai rockzene kedvelők körében. Az Antic Pub-ban a Rest In Peace koncertezett.
A fiúk viszonylag ritkán gyakorolhatnak együtt, mivel Gabi, a csapat szólógitárosa ősztől Magyarországon folytatja tanulmányait. Így csak elvétve, vakációkban, amikor ő itthon van próbálhat együtt a RIP. Azonban ez nem nem volt tettenérhető az együttes előadása során. Nem akármilyen koncertnek lehettünk szem- és fültanúi, egy showt láthattunk, melynek egyaránt szerves részét képezték Gabi szólói, Pityu baszszusszólói, illetve Damsa híres-hirhedt dobszólói.
Az összegyűlteket a nyers punkot játszó North News együttes "melegítette be", azaz: Robi, Andi és Vlad.
A RIP tíz számot játszott el, főleg saját szerzeményeket. Hallhatók voltak olyan népszerű számok is, mint például a B*zd meg, a My Pleasure avagy a Nem érdekel. Ezt pedig egy 40 percnyi örömzenélés követte, amikor is sorra váltották egymást az érdekesebbnél érdekesebb szólók, úgy basszus-, illetve szólógitáron, mint dobon. A csúcspont az volt, amikor Gabi előbb a gitárt a tarkójánál tartva szólózott, majd a fogaival nyomott le egy kottasornyit. Pityu, Damsa és Gabi remek műsort mutatott be, jogosan érdemelte ki a közönség elismerését.
A koncertet reggelbe nyúló buli követte. A buli után a hosszú és unalmas hazavezető utat pedig gondoltam, hasznossá teszem, és Gabitól kérdezgettem ezt-azt az olvasók nevében. Így született az alábbi interjú-féleség.
- Remek előadás, merőben más, kiemelkedőbb volt, mint a többi RIP-koncert. Mit változtattatok?
- Az a lényeg, hogy elkápráztasd a közönséget. Nem csak az auditív hatással, hanem vizuálisan is. Na és persze ennek a műsornak három főszereplője volt, Pityu és Damsa is alaposan hozzátett a maga részéről. Egyébként nem volt semmi különös, az egész csak show.
- No, azért ne mondd, hogy nem volt az egészben valami extra...
- Az mondjuk igaz, hogy különösebben odafigyeltem a szólók kidolgozottságára, az üresebb részeket is kitöltöttem, törekedtem a minél eredetibb és tisztább hangzásra. A gyorsabb, pörgősebb számoknál pedig ráálltam a zúzásra, és ez nagyon bejött. De a lényeg az, hogy ezúttal nem a visszahúzódó, szerény gyerek voltam, hanem vagánykodó szólógitárossá lettem, aki bármilyen pozícióból képes lenyomni egy sort.
- Hogyan tudtatok készülni erre, a mai fellépésre? Hol és kikkel szoktál gyakorolni?
- Budapesten egy fiatalokból álló blues-bandában játszom, van még egy gitáros a csapatban, így kisebb teher nehezedik rám, mint a RIP-ben, és így tisztábban ki tudom egészíteni a számokat szólókkal. Úgy érzem, sokat fejlődtem ott.
- Így, hogy a határ mindkét oldaláról szemlélted már az erdélyi magyar zenei életet, mi a véleményed róla? Hogy viszonyulnak a magyarországiak az itteni zenéhez?
- Nem látom jónak, hogy olyan együtteseket pumpáljanak fel, amelyek nem azt a réteget célozzák meg, amelyik a legtöbb „zenei fogyasztót" termeli. Ne akarjunk a tizenéveseknek olyan zenészeket eladni, akik elsősorban a sokkal idősebb, illetve a sokkal fiatalabb korosztályhoz szólnak. Az a baj, hogy nincsenek eléggé karakteres arcok, zenészek. Szerintem kivételt képez ez alól a Gedeon nevű együttes, amelyik felvette ezt a punk irányvonalat, és azt megfelelően el meri, el tudja adni. Olyan arcok kellenek, amelyek a határon túl is meg tudják állni a helyüket, jellegzetes karakterek, akikre ott is felfigyelnek, és akkor majd rámondhatjuk, hogy na, ez egy erdélyi magyar.
- Milyen távlatok nyíltak, nyílnak meg? Számodra milyen testreszabott zenei lehetőségek vannak Budapesten?
- Mint már említettem, játszom egy blues-együttesben. Budapesten egyébként manapság nagyon felkapott ez a rock-punk stílus, amit a RIP képvisel.
- Egyébként mi a helyzet a zenei anyaggal, mikorra várható egy frissítés?
- Nem kell várni, hiszen nemrég elkészítettűk első demo-albumunkat, amelyik tíz saját számot tartalmaz, négyet magyar, hatot pedig angol szöveggel. Ezt az albumot elküldtük már két magyarországi kiadónak. Jelenleg várjuk a válaszukat.
Közben az utcasarokhoz értünk, ahol én jobbra, Gabi pedig balra kellett térjen. csupán egy kérdésre maradt már időm:
- Santana, Eric Clapton, Zak Wild, Jimmy Hendrix, Marty Freedman.
Kérdezett: Apjok Norbert
A sláger az a zene, ami a füleden megy be és a könyöködön jön ki.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szegény asszony. Egyedüli értéke egy száraz virág volt, amiről azt hitte, mag van a közepében.
Egy szép napon az asszony úgy döntött, elülteti a magot, rózsakelyhestől együtt. Miután végzett a munkával, lepihent. Úgy elaludt, hogy csak másnap ébredt meg, úgy uzsonnaidő tájt. A reggelit egy az egyben átaludta. Nem is bánta, amúgy sem lett volna mit reggelizzen, hiszen a templom egerénél is szegényebb volt. Uzsonnára meg csak-csak kijutott valahogy.
Mikor másnap kiment a kertbe, nagyon meglepődött, mivel a magból egy gyönyörű virág hajtott ki. Elképzelni sem tudta, miként fejlődött ki olyan hamar a virág, s hogy milyen virágról is van szó. Egész nap törte a fejét, mégsem tudott semmilyen épkézláb következtetést levonni. Elkönyvelte magában, hogy csoda történt.
Teltek a napok, a hetek, mindenki csodájára járt a virágnak.
Hanem egyszer egy messzi földről jött vándor is arra tévedt. Az asszony szokás szerint tőle is megkérdezte:
- Persze, hogy tudom, ez egy gyönyörű rózsa, melynek varázsereje van. Mindenkit elvarázsolt, senki sem ismerte fel. De én egy sokat látott ember vagyok, ezért rajtam nem fogott a varázslat.
Hallva ezt az asszony, levágta a szál rózsát, bevitte házába, s egy vázába helyezte, hogy majd pénzért mutogathassa a kíváncsiskodóknak. Csakhogy a virág néhány nap múlva elszáradt. A csoda szertefoszlott.
Ha a virág el nem száradt volna, az én mesém is tovább tartott volna.
Lukács István, IV. o. t.
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy kis leány, aki olyan rossz volt, hogy a híre a varázslóhoz, Merlinhez is eljutott. Merlint annyira felzaklatta a rossz leány története, hogy elhatározta, meglátogatja, s megpróbál a lelkére beszélni.
- Merlin vagyok, a nagy varázsló.
- Cseppet sem érdekel, hogy te Merlin vagy, a nagy varázsló - mondta nagy gőgösen a leány.
Erre Merlinnél is betelt a pohár, dühét nem bírta tovább palástolni.
- Ezt még nagyon megbánod! - fenyegette meg a makacs és rakoncátlan leányt.
Ahogy kimondta a mondatot, menten el is tűnt, a leány legnagyobb meglepetésére.
Ugyanabban a másodpercben, amikor a leány elől eltűnt, meg is jelent titkos varázsszobájában. Késedelem nélkül nekilátott, hogy bájitalt kotyvasszon a rossz leány számára. Amint elkészült vele, vissza is varázsolta magát a leány elé, de ezúttal egy kút képében, hogy könnyedén megitathassa vele a varázsitalt. Mert különben a leány nem lett volna hajlandó meginni azt.
Néhány nap múlva a rossz leányból egy példásan jó leány lett. Ahogy híre ment a dolognak, csak úgy özönlöttek a kérők. Még királyfik is versengtek a leány kegyeiért. Végül az egyik daliás királyfi mellett kötött ki, csaptak egy hetedhét országra szóló lagzit, s még ma is élnek, ha meg nem haltak.
Ninács Norbert, IV. o. t.
- Pistike! Hogy telt az első napod az iskolában ?
- Az első ??? Csak nem azt akarod ezzel mondani, hogy holnap is oda kell mennem ?
- Mama! Annyira örülök, hogy nem én vagyok a te ötödik gyereked!
- Miért kislányom?
- Azért, mert a tanító néni azt mondta, hogy a Földön minden ötödik gyerek kínainak születik.
- Személy ?
- Igen.
- Nemes volt ?
- Igen.
- Ma is emlegetik ?
- Igen.
- A diákok emlegetik ?
- Igen.
- Rákérdezhetek ?
- Igen.
- Csöngessenek Márki.
- Milyen Olaszország államformája ?
- Csizma.
Az utolsó padban két gyerek beszélget.
A tanító megbünteti őket:
- Százszor írjátok le a neveteket!
- De tanító úr ez nem igazság !
- Miért ?
- Azért, mert az ő neve Fa Pál, az én nevem Tóthkomlósfalussy Aladár.
Hétfő, május 22. » 15.30 - 17.00)
• Diákélet: egy szórványiskolába kalauzoljuk nézőinket: a nagymúltú és, remélhetőleg nagy jövőjű nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba.
• Sajtó-ban: Meghívott: Csutak István integrációs államtitkár. Téma: az Európa Bizottság soron kívüli országjelentése. Kérdeznek: Székely Kriszta, a Szabadság szerkesztője és Marius Cosmeanu, a Cotidianul szerkesztője
Kedd, május 23. » 16.00 - 17.00)
• A Csernátoni Hasszmann Múzeum: A Kézdivásárhely melletti Alsócsernátonban a Hasszmann Múzeum nemcsak gazdag néprajzi gyűjteményével tűnik ki hanem Erdély legjelentősebb technikatörténeti gyűjteményét is őrzi.
• A korondi kulturális napok: A Korondon megjelenő Hazanéző című folyóirat a magyar nyelvterület egészén az egyik legnépszerűbb és legismertebb kulturális, művelődési, néprajzi folyóirat. A lap 15 évfolyama, a főszerkesztő, Ambrus Lajos 65. születésnapja, a Firtos Művelődési Egylet által megjelentetett 15 kötet kiváló alkalom a fazekas falu szellemi örökségének bemutatására.
Csütörtök, május 25. » 15.00 - 16.00
• Szieszta - Adásunk tratalmából:
- Uralni a káoszt, avagy a rendezői döntések sokasága - televíziós mesterképzést tartott Hidvégi Igor - rendező, producer - a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen
- „Nyitva látám mennyeknek kapuját" – Istenes és világi énekek - Sebestyén Márta koncertje Bukarestben
• Lapozgató
Csütörtök, május 25. » 19.00 - 19.30
• Múlt hónapban a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben koncertezett a magyarországi Seres Dóra fuvolaművész és Gábor József zongoraművész. Seres Dóra tavaly a Young Concert Artists new york-i menedzseriroda versenyén első helyezést ért el.
Május 22., hétfő, 16.30 - 18.35
• PERISZKÓP: Debreczeni Hajnal és Orbán S. Katalin erdélyi kitekintésű hírösszefoglalója
• DÉL-UTÁN: Szerkeszti: Vig Emese. Műsorvezető: Csép Sándor
• BARTÓK: Pákai Enikő jubileumi Bartók-sorozata
Május 24., szerda, 15.00 - 15.50
• PONT ÉS ELLENPONT: Antal Áron és Kostyák Alpár erdélyi kitekintésű művelődéskritikai műsora. Műsorvezető: Gergely Tibor
Május 25., csütörtök, 17.00 - 18.45
• TÁRSALGÓ: Egyenesben közvetített szolgáltató magazin, benne Hírháttér, Lapozó, Napos oldal, Sajtófigyelő - és "témafüggő" stúdióvendégek. Felelős társszerkesztők: Pákai Enikő és Szabó Csaba
• TÖRZSASZTAL: Stúdióbeszélgetés aktuális témákról. Szerkeszti: Bardocz Sándor.
Műsorvezető: Csinta Samu.
A Grãnicerilor és a Pãltinisului utcában is feltörtek egy-egy személygépkocsit. Az elkövetők CD-lejátszót, szerszámoskészletet, egy pumpát és különféle elektronikai berendezéseket vittek el. Másik két ismeretlen elkövetőjű gépkocsifeltörés is történt Nagybányán. Az ellopott javak összértéke: 3 800 lej. Újabb három gépkocsifeltörési eset során 1 500 lejnyi kárt okoztak a tolvajok a kiszemelt autók tulajdonosainak. Szintén 1 500 lej értékben vittek el CD-lejátszókat, valamint egy pénzt és iratokat tartalmazó táskát másik három személygépkocsiból is. A rendőrség valamennyi eset kapcsán keresi a tetteseket.
Nagybányán nem csak feltörtek, hanem el is loptak két személygépkocsit az elmúlt napokban. A nagybányai illetőségű C. O. arról értesítette a rendőrséget, hogy az éj leple alatt ismeretlen személyek elkötötték az I. L. Caragiale utcában leparkolt, MM-05-SEY rendszámú Dacia 1300-as személygépkocsiját. A kár: 3 500 lej. A másik személygépkocsit, a MM-24-BIA rendszámú, Dacia 1310-est a Bukarest sugárútról lopták el ismeretlen személyek.
S hogy teljes legyen a kép, két gépkocsirongálásról is beszámolunk. A nagybányai illetségű A. Z. azzal jelentkezett a rendőrségen, hogy ismeretlen elkövetők betörték a Ciprian Porumbescu utcában leparkolt, MM-26-SAN rendszámú, Opel Vectra márkájú személygépkocsijának jobb oldali ablakát. Az autóból nem tűnt el semmi, a rongálással 300 lejnyi kárt okoztak a tulajdonosnak. Barcánfalván (Bârsana) is történt egy hasonló rongálás, csak ott éppen nem ismeretlen elkövetőkkel. A helybeli P. Ioan éppen a "Valea Muntelui" nevű helyen haladt 1307-es Dacia személygépkocsijával, ahol a 63 esztendős H. Petru és 31 esztendős fia, H. Vasile, egy korábbi nézeteltéréstől és némi alkoholtól fűtve már várta egy karóval és egy baltával. A két "fetisiszta" nekiesett szerszámaival az autónak, 500 lejnyi kárt okozva.
Egyik nap, úgy éjféltájt, miközben a 44 esztendős, nagybányai illetőségű H. I. a December 22 utcában található egyik bárban, pontosabban annak halljában tartózkodott, két fiatal megfosztotta nadrágja farzsebében tartott pénztárcájától. A károsult követte a két elkövetőt a December 22 és az Avram Iancu utcák kereszteződéséig, ahol az egyik tolvaj ököllel ütlegelni kezdte. Az anyagi kár: 1 800 lej, de az áldozat személyi iratai is eltűntek. Mivel az elkövető erőszakot alkalmazott az erszény eltulajdonítás során, a cselekmény lopásból rablássá minősült át.
Korábban is többször beszámoltunk már az úgynevezett "vizes" betörő garázdálkodásairól, aki mindig azonos forgatókönyv szerint hajtotta végre lopásait. Bement a kiszemelt üzletbe, ahol egy üveg vizet kért autójába, s míg az elárusító elment vízért, ő "leltárba vette" az "ingóságokat". Közel két évig tartó, cseppet sem áldásos tevékenységének most vége szakadt, "karrierje" derékba tört. Máramarosszigeten érték tetten a 32 esztendős elkövetőt, aki nem más, mint a büntetett előéletű Popovici Sorin-Remus.
(ta)
Immár ötödik bankegységét nyitotta meg városunkban a Román Kereskedelmi Bank, így megyénkben 10-re emelkedett ezek száma. A most átadott Tisa kirendeltség, ahogy Anghel Cristian polgármester mondta, nemcsak a pénzintézmények között foglal el meghatározó helyet, hanem városépítészeti szempontból is kiemelkedő.
Akkor is nagy költségvetési gondok lennének Magyarországon, ha a jobboldal jutott volna hatalomra. Ebben a helyzetben éles verseny alakult ki a különböző területek között a takarékossági megszorítások miatti minél kevesebb veszteség érdekében – nyilatkozott a külmagyar célokra jutó támogatások sorsáról Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke Kolozsváron a Szabadság napilap kérdésére.
Az alapítvány valószínűleg rákényszerül terveinek megváltoztatására, mert a tavalyi egymilliárd helyett az idén 800 milliót oszthat szét, és abból is 250–300 milliót csak a jövő évre átcsoportosítva. – Ez teljesen tönkre teszi a közalapítvány helyzetét – állapította meg. Hozzátette: egyetért a takarékossággal, de azt például a parlamenti képviselők és a magyarországi önkormányzatok számának csökkentésével kell véghezvinni.
Pomogáts úgy látja: a megosztott magyar politika oly tehetetlen, mint 1867 és 1914 között volt. Az irodalomtörténész szerint az erdélyi magyarság megosztottságáért minden magyarországi párt felelős, de az EU is válságban van, mert nem képes olyan kemény követelésekkel fellépni az erdélyi magyarság érdekében a bukaresti politikával szemben, mint négy-öt évvel ezelőtt.
Az alapítvány elnöke szerint az IKA "képtelen hivatása betöltésére", akárcsak a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia.
(transindex)
CNCD-döntés a román nyelvoktatás ügyében:
A jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához – így foglalta össze a Krónika az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését a magyar diákok román nyelvoktatásával kapcsolatosan.
A lap arról számol be, hogy a diszkriminációellenes testület pozitívan véleményezte azt a tavalyi beadványt, amelyben az aláírók sérelmezték, hogy a magyar diákoknak nem tanítják idegen nyelvként a románt, és a román anyanyelvű diákokkal azonos elbírálásban részesülnek.
A CNCD – amint azt Asztalos Csaba, a testület vezetője a Krónikának elmondta – azt javasolja az oktatási minisztériumnak, hozzon létre egy szakbizottságot, és találja meg a legmegfelelőbb módszert, hogy a kisebbségekhez tartozók elsajátíthassák az állam nyelvét, és az esélyegyenlőség ne csorbuljon.
Bár a lap újságírójától értesült a döntésről, és még az indoklást nem kapta kézhez, jelentős előrelépésként értékelte a CNCD döntését Lászlófy Pál, a Romániai Magyar pedagógusok Szövetségének elnöke. Mint mondta, sikerült túllépni egy tabuként kezelt témán, amelyről mindeddig senki nem beszélt.
(krónika)
A Nagybánya.ro fotóversenyt hirdetett meg áprilisban. Minden beküldő csak egy képpel vehetett részt a versenyen. Ha egy versenyző több képpel nevezett be, a szervező - a beküldő utasítására - előselejtezőn kiválasztotta azokat a képeket, melyeket egy öttagú zsűri (Deák László, Farkas E. Zoltán, Győri Kinga, Hitter Attila, Várvédő Zsolt) bírált el.
I. helyezett - Kolozsi Rudolf: Est a városon
II. helyezett - Bődi Mária: Velencei hangulat
III. helyezett - Gyarmathi Gábor: Templomaink még megvannak
III. helyezett - Karsay Balázs: Naplemente a régi főtéren
IV. helyezett - Lugossy Zsuzsa: A pénzverde
Hamarosan a www.nagybanya.ro oldalon élőben is szavazni lehet a képekre.
Figyelembe véve a madárinfluenzát okozó H5N1 vírus megjelenését Brassó megyében és más moldovai megyékben, az emberre terjedés megelőzése érdekében a Máramarosi Egészségügyi Igazgatóság a következőre hívja fel a lakosság figyelmét:
• kézmosás vízzel és szappannal, különösen szárnyasokkal történt érintkezés után. Ha nincs szappan, egészségügyi szesszel kell fertőtleníteni a kezet.
• az elhullott szárnyasokat csak az állategészségügyi szervek gyűjthetik össze, amelyek intézkednek a fertőzési góc semlegesítése érdekében.
• tilos olyan szárnyasok fogyasztása, melyek együtt voltak a fertőzött állatokkal, ugyanez érvényes a tojásokra is.
• tilos a hőkezelés nélküli állati termékek, szárnyashús fogyasztása.
• a H5N1 vírussal fertőzött környezetet el kell kerülni (udvar, farm, piac).
Táplálék készítésénél fontos tennivalók:
• a nyers húst külön kell tárolni a hőkezelt (főzött, sütött) hústól.
• ne használjunk azonos kést vagy más tárgyat a nyershús és a hőkezelt hús vágásánál.
• kötelező kézmosás a nyers hússal való érintkezés és a főzött, sütött hús esetében.
• a sült húst ne tegyük azonos helyre, tányérba, ahol a nyers hús volt.
• minden állati (szárnyas) eredetű élelmet, a tojást és vért is beleértve kötelező alaposan hőkezelni. A tojás sárgájának nem szabad folyékonynak vagy nyúlósnak lennie.
• a vírus hőkezelés által elpusztul, de csak 70 Celsius fok feletti hőmérsékleten.
• mielőtt hőkezelnénk a tojásokat, mossuk meg bő vízben szappannal, utána pedig kézmosás következik, ugyancsak szappannal.
• ne használjunk lágy vagy nyers tojást az ételkészítéshez.
• a hús előkészítése után mossuk meg szappannal kezünket és mindent, ami a hússal érintkezett.
Dr. Micle Dorina
igazgató
Ismertető: Azt tartja a néphit, hogy a levelibékák kitűnő időjósok. Ennek a programnak a kis állatkája ugyan az időt nem tudja megjósolni, de az Internetről letöltött 700 magyar város (köztük néhány magyar) adatbázisában szereplő hőmérsékletek alapján változik a kedve. Minél magasabb a Fahrenheitben vagy Celsiusban megadott hőmérséklet, annál magasabbra mászik a kis létrán és az üveg feletti képek utalnak az időjárás jellegére (borús, napsütéses stb.)
Fejlesztő: German IT Development Ltd
Weblap: http://www.desktop- fun.net/modules.php?name= News&file=article&sid=4
Rendszerigény: Win9x/Me/NT/ 2000/XP
Magyar kiegészítő: tartalmazza
(Honosító Műhely)
Az ajakosok családjába tartozó kerti kakukkfű (Thymus vulgaris,) félcserje, a mediterrán területeken őshonos. Tudományos neve görög eredetű - Thymon. Nevének jelentését egyesek a füstölővel kapcsolják össze, és valóban évszázadokig használták ilyen céllal. Az ókorban parfümként, de fűszerként is használták (lásd. Apicius szakácskönyve). Más olvasatban neve életenergiát, bátorságot jelent, a görög nők a hadba induló férfiak ruhájára - a vitézség jelképeként - kakukkfű-ágacskát hímeztek. A római katonák pedig csatába menet kakukkfüves vízben fürödtek, hogy így merítsenek bátorságot. A középkorban is a bátorság jelképe volt. A keresztes lovagok ruhájukba rejtve hordták magukkal. Ismét más elképzelések szerint az óegyiptomi tham szóból ered a név, amely eredetileg egy teljesen más növényt jelölt. Ezt a múmiák balzsamozására használták.
Különösen kedvelt fűszer volt mind az ókorban, mind a középkorban és még nagyanyáink házi kertjéből sem hiányozhatott. Szerencsére napjainkban is egyre többen ismerik, szeretik és használják. Savanyúságok, ecetek, levesek, főzelékek (bab, burgonya, borsó), húsok, vadas ételek, halak, kolbászok, sajtok, saláták, likőrök ízesítésére használható. Különleges aromája miatt csak kis mennyiségben alkalmazzuk. Fűszerező hatása mellett kitűnő étvágygerjesztő, gyomorerősítő, diétás ételek elkészítésénél is nyugodtan használhatjuk. Virágos leveles hajtásában található illóolaj nagyon jó baktérium -, gombaölő hatású vegyület, amelyet számos gyógyszerkészítmény előállítására használnak. Hurutoldó, köptető, köhögéscsillapító teakeverékek alkotórésze.
A 20-25 cm magas kakukkfű évelő félcserje, 4-6 évig marad egy helyen. Meszes, termékeny, jó vízáteresztő-képességű talajokon fejlődik megfelelően. A mediterrán klímához hasonló körülményeket kedveli, melegkedvelő, fényigényes, a déli lejtőkön díszlik a legszebben. Kerüljük a mély fekvésű, fagyzugos területekre telepítését, mert könnyen kifagyhat.
Szaporí-tása magvetéssel történik. A magot cserépbe vessük vagy kertünk egy részén alakítsunk ki egy kis palántanevelő területet. A növények kezdeti lassú fejlődése miatt sorjelző növényt is használjunk, hogy a nélkülözhetetlen gyomlálás során nehogy kiirtsuk az apró kakukkfű-palántákat (saláta, mustár). Az 5-7 cm-es palántákat többszálasával ültessük ki állandó helyére 50 cm sor és 25 cm totávolságra. A továbbiakban a gyomtalanításon kívül más ápolási munkája nincs, kártevője, kórokozója nem ismert. Teljes virágzáskor vágjuk le a virágos leveles hajtásokat, a telepítés évében egyszer, a későbbiekben kétszer. Ez elősegíti a bokrosodást és a következő virágzást. A levágott hajtásokat árnyékos, szellős helyen szárítsuk meg, majd a virágot és a levelet morzsoljuk le a szárról.
Vadon is előforduló rokona a mezei kakukkfű (Thymus serpyllum), melynek felhasználása, szaporítása megegyezik a kerti kakukkfűével. Ez alacsonyabb növésű, elterülő, sziklakertekbe is ültethető. Májustól júliusig virágzik, tehát kirándulásaink során - napos déli domboldalakon száraz gyepekben, sziklás területeken-be is gyűjthetjük nem csak a növényt, hanem az elszórt magokból fejlődött palántákat is.
Ezüstös szürke levelei fehér szegélyűek. Félig heverő, jól tűri a szárazságot. Mutatós sziklakerti növény, a méhek kedvence.
Thymus serpyllum ‘Pink Chintz’
Rövid szárú, ragyogó rózsaszínű virágokkal. Szintén kiváló sziklakertbe. Kis helyek, pl. kerti járólapok közti tér kitöltésére ideális.
Thymus citriodorus ‘Archer’s Gold’
Ez a kis termetű kakukkfű jellegzetesen citrom illatú. Levelei tavasszal aranyos árnyalatúak, virágai levendula színűek. Száraz területek remek takarónövénye.
Egy igazi kulináris remekmű, íze a borsmentához hasonló, narancsos aromával kombinálva. Apró termetű talajtakaró. Rózsaszínű virágai vonzzák a lepkéket.
Dr. Tulok Mária (Kertpont.hu)
Valójában sült rizst jelent, amelyet az indonézek általában reggelire fogyasztanak. Tipikus nemzeti étel, rendkívül fűszeres. Az előző napi maradékok kerülnek bele: vagdalt marhahús, csirkeaprólék, rák, esetleg párolt zöldségek stb. Az alapszabály, hogy a rizst hidegen keverjük az olajon pirított-párolt fűszerekhez. Majd ehhez keverjük a maradékokat. Végül folyamatosan keverve átforrósítjuk.
1 nagy bögre rizs, fél kg előző napról maradt szaftos hús pl. pörkölt, esetleg ledarálva 1 fej vöröshagyma reszelve vagy apróra vágva 2 kávéskanál őrölt chili paprika, 4 gerezd zúzott fokhagyma, só, bors zöldfűszer olaj vagy szezámolaj.
A rizst az alábbi módon készítjük el (akár az előző este): A tepsibe terített rizst felöntjük annyi meleg vízzel, hogy ellepje, megsózzuk, sütőben, alufóliával lefedve, puhára sütjük. Amikor kihűlt, hideg vízzel leöblítjük. Ezután a rizst kevés fűszerolajjal tíz percig kevergetve pirítjuk. Majd félretesszük, és hagyjuk kihűlni.
2 evőkanál forró olajban pároljuk-pirítsuk meg a fűszereket (hagyma, fokhagyma, chili paprika), keverjük bele a hideg főtt-sült rizst, és melegítsük jól át. Végül tegyük hozzá a húst, és folyton keverve, esetleg kevés húslevessel föleresztve forrósítsuk át.
Ízbombával gazdagított változat: néhány csepp olajban 1 evőkanál chili szószt, 1 evőkanál szardellapasztát, 1 evőkanál szójaszószt összekeverünk. Felhasználáskor adjuk a forró olajban párolt-pirított fűszerekhez, forraljuk össze. Keverjük bele a hideg rizst. Ehhez keverhetjük a húsmaradékot, esetleg zöldségeket is, és alaposan melegítsük föl.
Körítsük párolt gumós édesköménnyel. Ehhez tűzálló tálban két gumót pároljunk meg 2 fej apróra vágott hagymán, 2 gerezd zúzott fokhagymán, kevés fűszerolajon.
Gazdagíthatjuk 2 tojásból sütött rántottával, amelyet palacsintaszerűen kisütünk, és csíkokra vágunk.
Tálalás előtt hozzákeverhetünk durvára vagdalt pisztáciát.
Garami Márta
Hozzávalók
• 60 dkg darált hús (marha és birka
vegyesen),
• 1 tojás,
• 1 zsemle,
• 10 dkg feta sajt,
• 10 dkg csiperkegomba,
• 1 fej hagyma,
• 2 gerezd fokhagyma,
• só,
• pirospaprika,
• reszelt citromhéj,
• olaj
A szikkadt zsemlét vízbe áztatjuk. Megforrósított olajon üvegesre pároljuk a kockára vágott hagymát. Hozzáadjuk a megtisztított, felszeletelt gombát. A darált húst összegyúrjuk a kinyomkodott zsemlével, a tojással, a párolt hagymával és gombával. Zúzott fokhagymával, sóval, pirospaprikával, reszelt citromhéjjal fűszerezzük. A masszát jól összegyúrjuk, felét kiolajozott tepsibe simítjuk. Ráhalmozzuk a kockára vágott feta sajtot, majd beborítjuk a maradék húsmasszával. Vizes kézzel cipóvá formáljuk, olajjal meglocsoljuk és forró sütőben pirosra sütjük. Hasábburgonyával és salátával kínáljuk. (www.egyperces.hu)
A Heineken, a Budweiser és a Guiness sörgyár vezérigazgatói beülnek egy kocsmába. A Heineken-vezér kér egy Heinekent, a Budweiser-vezér egy Budweisert, a Guiness-vezér pedig egy csésze teát. A Heinekenes megkérdi a Guiness-est:
- De hát hogyhogy teát kértél?
Mire a Guniess-es:
- Ha ti sem isztok sört, akkor én sem kérek...
Kéthetes lagzitilalmat rendeltek el Törökország egyik tartományában, hogy biztosítsák a csendet és nyugalmat a főiskolákra és egyetemekre felvételiző diákok számára. Mint az Anadolu Ajansi török hírügynökség jelentette, június első felében tilos lesz lakodalmakat rendezni az Ankarától keletre fekvő Kirikkale tartomány egész területén. Csendben, halkan lehet esküvőt tartani, de a szertartást nem követheti zajjal járó mulatság sem kertben, sem közterületen, tehát utcán vagy téren. A tilalom június 2-tól 19-ig tart. A kirikkalei hatóságok azért hozták a szerelmeseket elszomorító szigorú intézkedést, mert sok iskola vezetője jelezte az elmúlt években, hogy felvételiző tanítványaikat nagyon zavarják a felkészülés legvégső szakaszában a késő éjszakai órákba nyúló szabadtéri rendezvények.
DJ Besho személyében afgán taggal bővült a rapzenészek társadalma. A muzulmán fiatalember afgán nyelven nyomja a szöveget, amely azonban az amerikai és más nemzetiségű szerzőkétől eltérően nem tartalmaz csúnya szavakat és káromkodásokat. Az afgán rapper – eredeti nevén Bejan Zafarmal – ugyanakkor a Korán szövegét is felhasználta már egyes dalaiban. Egyikben egy régi népdalt feldolgozva Afganisztán iránti hazaszeretetét, másikban egy gyönyörű fekete szemű lányt énekel meg. „Az emberek nagyon érdekesnek találják a zenémet – mondta a 28 éves fiatalember. – Azt mondják, ez nem is dal, mert ez az ember nem énekel, hanem beszél." DJ Besho a kilencvenes évek polgárháborújának idején szüleivel Németországba emigrált, ahol egy Frankfurt melletti kisvárosban ismerkedett meg ezzel a fajta zenével és művelőivel. Szabaidejében egyébként hotelmenedzserkedik. A fiatalok körében népszerű DJ Beshót az idősebb korosztály, valamint a konzervatív vallási és politikai vezetők elítélik. Egyes fiatalok szerint is a nyugati mintára átvett zene idővel átveheti a hagyományos afgán zene helyét, és felülírhatja a tradicionális értékeket. A rapper már öt éve zenél, vagyis azóta, mióta a tálib uralom megdöntésével feloldották a zene- és filmcenzúrát Afganisztánban. Azóta több tucat független rádió- és televízióadót hoztak létre az országban, ezek közül többet külföldi tőkéből alapítottak, és a hírek, műsorok mellett zenét is importálnak a világ minden tájáról. Megjelentek az internetkávézók is, és több mint egymillió afgánnak van már mobiltelefonja. (bbc)
Daruval kellett kiemelni negyedik emeleti lakásából egy 280 kilogramm súlyú férfit Franciaországban. A német határhoz közeli francia Illkirch-Graffenstadenben tucatnyi tűzoltó háromórás munkájával az ablakon keresztül emelték ki a túlsúlyos beteget. Az illető férfit végül egy tisztító cég autójával szállították kórházba, a kiemeléséhez szükséges, speciális matracok szállításához a megfelelő eszközöket ugyanis ez a cég tudta biztosítani. (mti)
A harapós kutyák és gondatlan gazdáik elleni tiltakozásul a postások május 15-én Los Angelesben tüntetést szerveztek. 1990 óta az Egyesült Államokban 50 ezer levélhordót mart meg az ember legjobb barátja, vagyis évente 3300, naponta pedig átlagosan 10 postást harapnak meg a kutyák. Számtalan elmélet született, hogy mi az oka a postások és a kutyák közötti örök ellenségeskedésnek. Egyesek szerint a postás nap mint nap ugyanabban az időben érkezik, vagyis "hatol be" a kutya "felségterületére", amit az eb ismétlődő agressziónak értelmezhet, s így egyre erősödik az a meggyőződése, hogy a levélhordó egy makacs és kegyetlen ellenség. Más vélemények szerint a kutyákat nyáron a verítékszag (is) irritálhatja, amelyet a félelem jelének vélnek, amelyre válaszul megtámadják a "gyáva" ellenséget. A demonstráció mellett a postások 142 millió levelet kézbesítettek az amerikai kutyatartóknak, amelyben néhány fontos tudnivalót fogalmaztak meg, ugyanis az esetek 70 százalékában a gazdi hibájából harap meg valakit négylábú kedvence. A postások szomorú tapasztalataikból kiindulva arra hívják fel a figyelmet, hogy még a legjámborabb kutya is megvadulhat időnként, így a gazdi a postás láttán ne tárja ki a bejárati ajtót, hanem inkább zárja be előzőleg az ebet.
Végigaludta kirablását két benzinkutas Szerbiában. A rablók féltonnás páncélszekrényt bontottak ki a falból, és cipeltek ki a helyiségből, eközben az éjszakai műszak két kútkezelője békésen szunyókált. Annyira álmosak voltak, hogy felébredés után sem vették észre a hiányt, csak a reggeli műszakváltóknak tűnt fel a széf nemléte. A páncélszekrényben 1,5 milliárd régi lejnek megfelelő pénz volt - adta hírül a Press című szerb lap.
Immár genetikailag is ellenőrzött, hogy új fajta medvét ejtett el egy vadász Kanadában, olyant, amely grizzly és jegesmedve nászából született. Eddig csakis fogságban élő hibridekről volt tudomás. Ez az első vadon élt ismert példánya a két fajta kereszteződésének. A vadász az Egyesült Államokból érkezett Kanadába, és engedélye jegesmedvék kilövésére szólt (amúgy elég sokat fizetett a lehetőségért: 45 ezer dollárt). A hibrid mackó külsőre szinte kiköpött jegesmedve: vastag és hófehér a bundája. Csakhogy a karmai jóval hosszabbak, mint a jégvidék medvéié, a háta grizzlyhez méltóan púpos, a pofája is inkább grizzlys - laposabb, szélesebb, "piszébb" orrú. Lombos erdei őseire utalnak a barna pettyek, foltok is a szemei körül, az orrán, a hátán és az egyik lábán. Genetikusok szerint egyébként a jegesmedvék ősei grizzlyk, amelyek negyedmillió éve vándorolhattak északra fókákra vadászni. A két medvefaj a vadonban ritkán találkozik, mivel messze vannak egymástól vadászterületeik, ráadásul párzási időszakaik is eltérőek. Ám a globális felmelegedés miatt várható, hogy a