mindazoknak, akik tavaly adójuk 1%-át az egyesület számlájára utaltatták. Az újság fenntartására szánt minden lej a magyar közösség érdekeit szolgálja. Kérjük, aki teheti, idén is irányítsa adójának 2%-át a Bányavidéki Új Szó támogatására. Számlaszám:
RO95 BTRL 0250 1205 1328 67XX
BANCA TRANSILVANIA Baia Mare
ASOCIATIA PRO GENIUS
(A halott Ady emlékének)
...S amikor a nap láng-arany szekéren
a borszínű tenger-habokhoz ért,
kigyúlt a harc a patamarta téren
s égig csapott a holt Patroklosért.
És vég nélkül viharzott róna-hosszat:
pajzs öble döng és dárda-hegy zuhog,
zivatarától sírva hajladoznak
a vérbe gázolt tamariszkuszok.
És túl szekér-dörgésen, harci lármán,
szitok közül a győzelem kicseng:
„Mienk!" üvölti s ittasul a dardan
s a myrmidon rá visszazúg: „Mienk!"...
...Patroklos alszik. Barnabőrü testét
vér szalagozta s roncsoló kerék.
Bozontos melléről durván leszedték
napcsillogású büszke fegyverét.
Ő itt a béke szent holtak-szigetje,
dühödt sörényű tengerár felett,
márvány-öböl, amelyben számkivetve
a némaság örök horgonyt vetett.
Ó, Patroklos nem volt még ilyen árva,
bár birtokáért bőszült torna folyt -
homoksebezte, halott ajakára
azért fagyott a furcsa, torz mosoly...
(Interneten) Majdnem két és fél millió nyugdíjas részesül abban az egyszeri segélyben, amelyet áprilisban utalnak ki, egyszeri alkalommal. Az erre vonatkozó határozatot szerdán hagyta jóvá a kormány. A Munka- és Családügyi Minisztérium költségvetéséből mintegy 105 millió (új) lejt különítettek el erre a célra. A segély a nyugdíj összegétől függően változik: 50 lejt (500.000 ROL) kapnak azok az állami nyugdíjasok, akiknek havi juttatása legtöbb 200 lej (2 millió ROL), illetve 40 lejes (400.000 ROL) egyszeri segélyben részesülnek azok, akiknek nyugdíja 200 és 305 lej (2 millió és 3.050.000 ROL) közötti. Utódlási nyugdíjakra vonatkozóan a határozat a következőképpen rendelkezik: 3 vagy több utód esetében a teljes összeget, 2 utódnak 75%-ot, míg egyetlen utódnak a segély 50%-át adják. A határozat nem vonatkozik a mezőgazdasági nyugdíjasokra, azokra, akiknek juttatását 2004 januárjában kétszeresre emelték, valamint azokra, akik szolgálati nyugdíjat kapnak.
(Interneten) Folyamatosan növekszik 2003 óta a születések száma Romániában. Az országos statisztikai adatok szerint 2004-ben közel ötezerrel több gyerek jött a világra mint egy évvel korábban, és a szakértők szerint a növekvő trend folyamatos marad. Az országos adatok szerint városi környezetben több gyerek születik, mint vidéken. Csökkenőben van a gyereket vállaló háziasszonyok száma, és egyre több felsőfokú végzettségű nő vállal gyereket.
A szakértők szerint a születési statisztikák már négy éve helyreálltak, de a növekedés lassú. Országos szinten 9,7 ezrelék volt a születési arányszám 2002-ben, 9,8 ezrelék 2003-ban, és 10 ezrelék 2004-ben.
Szociológusok úgy vélik: a növekvő gyermekszám mögött többek között az áll, hogy a népes 1967-1970 közötti generáció, amely – elsősorban gazdasági okokból – elhalasztotta a gyermekvállalást, 2003 után gondoskodni kezdett az utódokról: rájött, hogy ketyeg a biológiai órája, s megpróbálta pótolni a lemaradását. A szakemberek szerint a növekvő gyermekvállalási kedv hátterében az állam családtámogató intézkedéseinek, a havi 800 lejes gyereknevelési segélynek is jelentős szerepe van, mivel ez az összeg magasabb, mint sok romániai nő fizetése. Kedvező tényező lehet az is, hogy Románia uniós csatlakozása belátható időn belül bekövetkezik, ami kiszámítható jövőképet, perspektívát biztosít a fiatal házasoknak. A javuló gazdasági helyzetnek is szerepe lehet a megnőtt születésszámban. Mindez rácáfol azokra a korábbi előrejelzésekre, melyek Románia lakosságának drasztikus csökkenését jósolták, sőt a születések száma várhatóan tovább növekszik, és néhány éven belül megállapodik – vélik a szakemberek.
(BÚSz) Kivételesen pénteki napon, mégpedig MA, április 7-én 17 órától kerül sor a Teleki Magyar Házban KONDRÁKNÉ MATYIKÓ MARGIT festészeti kiállításának megnyitójára. A tárlatot Dudás Gyula festőművész köszönti, énekkel közreműködik Moldován Blanka. Ugyancsak MA DÉLUTÁN 18.35 órakor kerül sor a nagybányai MusicArt Caffe legújabb kiállításának megnyitójára (a Felsőbányai utcában, szemben a tűzoltósággal).
Szeretettel várják az érdeklődőket!
Április 12-én, szerdán, 19.00 órától EKE-gyűlés: a XV. Országos Vándortábor programja, a torockói túrák útvonalai stb.
Vasárnap túra a Szt. János patak völgye - Somos nyereg útvonalon, szalonnasütéssel. Indulás 9.30 órakor, a klastromréti szobortól. Várunk mindenkit!
a jövő héten CSAK HÉTFŐN, 16.45 órától! Tagjainkkal MA DÉLUTÁN 17 órakor is találkozunk a Ház Teleki Blanka termében!
Szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt holnap, április 8-án 18.00 órára a Teleki Magyar Házba Korcsog Mátyás gyógyszerész vetítéses előadására: Kulturális és vallásos zarándoklat a fáraók földjén (1.). Fellép a magyar baptista gyülekezet vegyeskara, bevezetőt mond dr. Kovács József lelkipásztor.
Legközelebb a húsvét utáni pénteken, április 21-én 18 órai kezdettel!
* A Nagybányai Református Egyházmegye kedden, április 4-én tartotta rendes, évi Közgyűlését. Az istentiszteleten Gellén Sándor Károly magyarberkeszi lelkipásztor hirdette az Igét. Meghívott vendég Kerekes József egyházkerületi missziói előadó volt.
* A Nagybánya-újvárosi református templomban virágvasárnap konfirmációi istentisztelet lesz, délelőtt 10 órától, amikoris 15 ifjú fog hitéről vallást tenni.
* A jövő hét nagyhét, az istentiszteletek kezdési időpontjai reggel 9 és délután 18 óra.
* Nagypénteken délelőtt 10 órakor kezdődik az istentisztelet. Déli 12 órakor Passió-olvasásra kerül sor. Délután 18 órától úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet tartanak.
* A Nagybánya-óvárosi református egyházközségből kísérték utolsó útjukra Péter Ferencné sz. Rácz Juliánna (84), Nagy József (48) és Braica Mihály (39) testvéreinket. Áldott, békés legyen örök nyugalmuk!
* Virágvasárnaptól húsvétig nagyhetet tartanak, az istentiszteletek reggel 9 és du. 6 órakor kezdődnek. Nagypénteken de. 10 órakor kezdődik az ünnepi istentisztelet. 12 órakor olvassák a Passió történetét. Du. 6 órakor ünnepi istentisztelet és úrvacsoraosztás. Húsvét első napján de. 10 órakor ünnepi istentisztelet és úrvacsoraosztás, du. 6 órakor, Húsvéthétfőn de. 10 és du. 6 órakor ünnepi istentisztelet lesz.
* A Szentháromság római katolikus plébániából kísérték utolsó útjukra Koros sz. Ionuczás Klára (82), Blaskó István (83) és Prigya András (87) testvéreinket.
* A szentmisék rendje: Virágvasárnap 10 órától a felnőtt kórus adja elő a Passiót, Turbák Szt. Márk szerint, 11,30-tól pedig az ifjúsági kórus előadásában hallgathatják meg a rockpassiót, Szt. Máté szerint; Nagycsütörtökön 19 órától lesz szentmise, 23-24 óra között pedig szentségimádást tartanak, Jézus Olajfák-hegyi szenvedésére emlékezve; Nagypénteken 11 órától keresztút, 19 órától pedig Passióéneklés a felnőtt kórus közreműködésével, Passió Turbák Szt. János szerint; kereszt leleplezés.
* A koltói református egyházközségben tartották keresztvíz alá Kovács Zoltán és Tar Imola gyermekét, aki a Márta-Anikó nevet vette fel (keresztsz.: Kiss Róbert, Bencze Margit).
* Ugyanebből az egyházközségből kísérték utolsó útjára Balázs Károly (68) testvérünket.
Ecsedi Orsolya
…lehetőleg nyugdíjas, kertészkedést szerető férfi munkatársat keres a Teleki Magyar Ház hosszú távra, mindenféle kerti és alkalmi szabadtéri munka elvégzésére. Érdeklődni lehet személyesen, keddtől szombatig 17-19 óra között a Házban!
... ami szó, vezérszó nélkül maradtam, szószólóim mind magamra hagytak. Szóra (helyesebben: egy szóra) sem méltattak. Szólította őket a kötelesség. Szóval, se szó, se beszéd, szóvá tettem ezt a legutolsó szerkesztőségi mohikán előtt, amúgy az utolsó szó jogán, s az eredmény sem váratott magára. Nem az örök vadászmezőkre, de azért távozófélben levő munkatársam elém vetett egy Új Szó-t. Merthogy újnak új, s szónak is szó, így nem szólhatok egy szót sem, mert megkaptam, amit kértem. Méghozzá szó szerint. Vagyis: a szó szoros értelmében lepett meg egy "új szó"-val. Az elém dobott, négybe tűrt újság Új Szó-s része került szemem elé. Kollégám, óriási szerencséjére, nem a sportoldalas részével tette elém a lapot, mert attól bizony kiújult volna a sportallergiám. S a kiütések sem maradtak volna el. Úgy kiütöttem volna a nagyrabecsült kollégát, hogy csak na! De a kolléga nagyon szerencsés csillagzat alatt született, ez abból is világosan kitűnik, hogy a véletlenül (véletlenül?) elém vetett "zöld újság" az Új Szó-s és nem az úSZÓ-s felével került szemem elé, így az ellenem elkövethető legnagyobb pimaszság határát súroló kísérlete mégsem vált határsértővé.
S ha már így alakult, szótlanul szót fogadtam, tudják, Új Szó-ból is ért az ember, szóltam agysejtjeimnek, hogy ébredezzenek, szóljanak hozzá a témához. Agysejtjeim pedig szóvivőjükkel üzentek…
Az alábbiakban szóvá teszek egy olyan dolgot, amiről egyesek úgy tartják, szóra sem érdemes (vagy inkább szó sem lehet róla?). A kérdés így szól: miért van az, hogy bármilyen magyar érdekeltségű ügy is kerül szóba, az emberek azt valamilyen szinten nyomban az RMDSz-szel azonosítják, kötik össze. Sokan még az MPSz-es rendezvények alkalmával is rákérdeznének: kötelező felmutatni az RMDSz tagsági könyvecskét? S ez nem csak reklám, hanem gyakorta ellenreklám is szövetségünknek. Távol álljon tőlem az, hogy fogadatlan prókátorként, amolyan szóra nem kért RMDSz-szószólóként védjem a "céget", de sokszor tényleg ártatlanul gyalázzák, szidják (vagy éppen dicsérik) az emberek az érdekvédelmi szövetséget és annak vezetőit, szószólóit. Szót emelek tehát amellett (remélem nem kapok sérvet), hogy nem minden rossz, de még minden jó sem az RMDSz-től ered. Nem árt tehát, ha előbb mindig végzünk egy gyors „eredetvizsgálatot", a kockázatok és mellékhatások elkerülése végett. Különben szó szót követ, s nem biztos, hogy mindenki ki fogja bírni szótlanul. A szó pedig sokszor igen mély sebet ejtő fegyverré tud válni. Olyan fegyverré, amelyik gyakran használója ellen „emel szót".
Ja, mielőtt a szó elszáll, írott szóvá teszem: ma csontsűrűség-mérést tartanak a Teleki Magyar Házban. Ne feledjék: magyarigazolványukat, RMDSz-ajánlásukat, sikeres felsőfokú magyar nyelvvizsgájukat igazoló iratukat nem, de csontjaikat feltétlenül magukkal kell vinniük…
(tami)
Hímestojás- és locsolóvers versenyt szervez az ünnep alkalmával a Teleki Magyar Ház. A pályázó hímes tojásokat és locsolóverseket április 15-én, húsvét szombatján 19 óráig kell behozni a Házhoz. Várjuk a bármilyen technikával készült tojásokat: hagyományosakat és bolondosakat, írottakat, leveleseket, patkoltakat, gyöngyöseket, felakaszthatóakat, tyúktojásokat, libatojásokat, fürjtojásokat. Legtöbb két tojást várunk személyenként! Okostojások, valamint csoki- és kindertojások kerüljenek, a tetszetős tálalás, tojásfészek előnyt jelent! A locsolóversike is lehet hagyományos, vagy saját szerzemény, de mindenképpen írásban benyújtva!
A versenyre bármely korosztályhoz tartozó személy benevezhet: kiskorúak, nagykorúak és szépkorúak egyaránt. Minden pályamunkához mellékelni kell a szerző/alkotó adatait: név, életkor, cím, telefonszám. Az eredményhirdetésre és díjkiosztásra húsvéthétfőn délután 19 órakor, a locsolós táncház keretében kerül sor. A tojásokat férfiak, a verseket hölgyek fogják elbírálni, majd kiállítjuk a beérkezett alkotásokat!
Húsvéthétfőn is lesz vidám, locsolós TáncHáz a Teleki Magyar Házban. Délután 18 órától várjuk az aprókat és nagyobbakat, kezdőket és haladókat! A belépés ezúttal INGYENES! Kötelező a cserecipő!
ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik adományaikkal az elmúlt esztendőben az intézmény fenntartását, programjait, működtetését segítették. Kérjük, támogassanak 2006-ban is személyi jövedelemadójuk 2%-ával!
BANKSZÁMLASZÁMUNK:
Societatea Maghiarã de Culturã din Transilvania
RO60-WBAN-25110000 2560 5465
SANPAOLO IMI BANK
Sucursala Baia Mare,Maramures, Romania.
– Cod fiscal: 11722571 –
A szükséges ŰRLAPOKÉRT és további felvilágosításért forduljanak bizalommal a Teleki Magyar Házhoz (kedd-szombat, 17-20 óra között).
ÁPRILIS 7-13. (Szent György hava)
Április 7., péntek, az év 14. hete és 97. napja. Névnapok: Herman, Armand, Ármin, Árpád, József, Mária.
Napkelte: 6:12, napnyugta: 19:22; holdkelte: 12:48, holdnyugta: 4:09.
Április 8., szombat, az év 14. hete és 98. napja. Névnapok: Dénes, Júlia, Valter.
Napkelte: 6:10, napnyugta: 19:23; holdkelte: 13:58, holdnyugta: 4:32.
Április 9., vasárnap, az év 14. hete és 99. napja. Névnapok: Erhard, Dusán, Vince.
Napkelte: 6:08, napnyugta: 19:25; holdkelte: 15:05, holdnyugta: 4:50.
Április 10., hétfő, az év 15. hete és 100. napja. Névnap: Zsolt.
Napkelte: 6:06, napnyugta: 19:26; holdkelte: 16:12, holdnyugta: 5:05.
Április 11., kedd, az év 15. hete és 101. napja. Névnapok: Leó, Szaniszló, Ariel, Glória, Leona.
A költészet napja.
Napkelte: 6:04, napnyugta: 19:27; holdkelte: 17:18, holdnyugta: 5:19.
Április 12., szerda, az év 15. hete és 102. napja. Névnapok: Gyula, Csaba, Csanád, Szilárd.
Napkelte: 6:02, napnyugta: 19:29; holdkelte: 18:24, holdnyugta: 5:32.
Száznap, vagy Gyula napja az év századik napja. Féregűző napként tartja számon a hiedelem, ilyenkor űzték ki a kártevőket a lakásokból, istállókból, fürösztötték a lovakat, teheneket. Egyes helyeken úgy tartották, hogy ezen a napon kell az indás növényeket elvetni. A dinnyevetőknek bukfencet is kellett vetniük, ha jó termést akartak elérni.
Időjárásjóslásra is alkalmasnak tartották ezt a napot, 40 napra előre következtettek a várható időjárásra a Gyula napi időjárásból.
Április 13., csütörtök, az év 15. hete és 103. napja. Névnapok: Ida, Hermina, Martin, Márton.
Napkelte: 6:00, napnyugta: 19:30; holdkelte: 19:33, holdnyugta: 5:45.
Zökkenőmenteseknek éppen nem mondható napokat fog átélni. Sokat fogja emészteni magát, nem fog tudni dönteni egy fontos dologban. Számíthat egy idősebb személy segítségére.
Hangulata leginkább az áprilisi időjárással lesz összehasonlítható az elkövetkező héten. Hol az egekben, hol pedig a pokol legmélyebb bugyrában fogja érezni magát. Arra azonban vigyázzon, hogy ne bántson meg senkit.
Sok megoldandó feladat vár önre, akár egy hosszabb utazás is szóba jöhet. Nem ártana kicsivel több időt szentelnie családjára, gondoljon arra, hogy a munka soha nem fogy el, de családtagjainak lehet, hogy most van szükségük önre.
Az élet új és új feladatok elé állítja, de ezeknek a feladatoknak csak úgy tud eleget tenni, ha nem hajszolja agyon magát. Szánjon tehát elegendő időt pihenésre is.
Nem ártana jobban odafigyelnie a környezetében élőkre, hiszen nem csak maga miatt marad forgásban a Föld. Ha környezetében valaki segítségre szorul, próbáljon meg segíteni neki, ha pedig önnek vannak gondjai, kérje családtagjai segítségét.
Komoly feladatok várnak önre, megérett az idő arra, hogy bizonyítson, s elkápráztassa a környezetében élőket. Arra vigyázzon, hogy családtagjai ne érezzék úgy, elhanyagolja őket. Vigyázzon az egészségére!
Vigyázzon arra, hogy kinek mit mond, mert őszinteségét nem mindenki veszi jó néven. Az is előfordulhat, hogy egy véletlenül kiejtett mondatot később felhasználnak ön ellen "jóakarói".
Ezen a héten nem sok beleszólnivalója lesz a dolgok alakulásába. A kellemetlen meglepetések sem biztos, hogy elkerülik. Vígasztalja a tudat, hogy minden mulandó.
Ne csak általánosságokban gondolkodjon, próbáljon meg jobban odafigyelni a részletekre. Partnerével vitái lehetnek, de ön inkább ne vegye fel a kesztyűt, próbálja meg vicces mederbe terelni a dolgot.
Vannak dolgok, amik elől nem menekülhet el, ezért minél előbb ajánlott meghúznia azt a bizonyos képzeletbeli vonalat. Az "elszámolásban" bátran számíthat családtagjai segítségére.
Fokozottan figyeljen oda minden cselekedetére, mert könnyen elkövethet egy súlyos következményekkel járó hibát. Jobban teszi, ha takarékra állítja magát.
Mindenféle támadások érhetik az elkövetkező napokban, de ön hárítani képes azokat. Pont ez a védekező tehetség biztosítja, hogy elismerést vívjon ki magának azok körében, akiknek a véleménye igazán számít.
Sajnálom az elhunyt Conducátort! Sajnálom, mert nem tudta megcsinálni azt, amit most egy törekvő nómenklatúra milliomos megcsinált. Nagy tett, világra szóló! Nem is tudom megmondani hirtelen, hogy ezen a kis sártekén, amit Földnek nevezünk, ki tudta, ki merte megtenni azt, amit ez a szemüveges Okoska megtett. Nem is merek a tárgyra térni, mert fogalmam sincs hol született az ötlet. Egy, vagy több fejben? Volt-e születésekor ütemes tapsolás, természetesen felállva, vagy csak "egy-két magyar (?) összehajolt" és szép nagy csendben megszületett az ötlet. A grandiózus, akár az ígéretek, a tervek, amelyeken négy évig kotoltak. Aztán rájöttek, hol a hiba! Nem volt elégséges a hírverés, nem ismerte az ország eléggé azt, aki egyedül hivatott vezetni. Nem egyébért, de mindent, mindenkinél jobban tud. És kezd "értékes útmutatásokat" is adni! Igaz, egyesek szerint az Isten mindent tud, de a nők, főleg a feleségek mindent jobban tudnak! Talán éppen ez ijesztette meg az ambiciózus politikust, aki már KISZ korában megtanulta, hogy elsőnek kell lenni mindenhol. (lásd: a Párt vezető szerepe). Egy másik pártlady, habár más a színezete (talán a fodrász bűne) kijelentette, hogy az első helynél alább ő sem adja!
Nem csigázom tovább az olvasó kíváncsiságát, mert nem szeretném ha nem olvasná végig írásomat, hanem csak megnézi a végét, akár egy detektívregénynek, - ki a gyilkos? Nos megmondom most.
Pest városának egy szélsőbb kerületében egy sok emeletes toronyházat tetőtől talpig beborítottak egy hatalmas képpel. A kép nem tetőtől talpig ábrázolja az alakot, mert ahhoz az Empire State Bouldingot kellett volna bérbe venni, de sajnos nem volt kiadó és különben sem látszik el a szép nagy magyar rónaságig. Ott, ahol van, a nagy távolságból is gyönyörködteti a lelkes párttagok szívét. Látszik a Citadelláról is!
Gondolom, már kitalálták. A kormányfői arc és mellmásról van szó. Az ország ELSŐ emberéről. Igen, igen hölgyeim és uraim, nem csalás, nem ámítás. Bár úgy mondják, van köztársasági Elnök is, aki az állam feje, tehát államfő lenne. Így igaz, de nem mindenki van ezen a véleményen. Főleg a plakát hőse nem, Őt nem érdekli, hogy a köztársaság elnöke nem írja alá egyesek március 15-i kitüntetését, ő kiosztja őket. Az Elnöknek nem marad más, minthogy ne adjon kezet a kitüntetetteknek. Ezért aztán a kormányhű sajtónak volt mit rágódnia a csonton. Arról azonban igen kurtán beszéltek - mert beszélni kellett, hiszen egy ország látta a TV-ben -, hogy az egyik kitüntetett viszont a kormányfőnek nem adott kezet. Vagy később, amikor a lengyel államfő Magyarországra látogatott azt is megengedte magának, Szili Katalinnal karöltve, hogy ne fogadják! Mert az utálja, amikor a homoszexuálisok vidáman felvonulnak, csillogtatva keresztényi erényeiket ország-világ előtt. Ők nem. A lengyel elnök biztosan olvasta a Bibliában Sodoma történetét, amíg az említett politikusok ezalatt Marxot böngészték. Pedig volt alkalom, amikor szépreményű politikusunk sábedeszdekliben ült a zsinagógában. A hitről különben azt tartja, mint egy letűnt német államfő és vezér: hogy magánügy. Vajon magánügy, ha európai kultúránk és erkölcsi világunk alapjai keresztény eredetűek? Az USA alkotmánya a 18. században született és belefoglalták a Bibliát, mint az Állam erkölcsi alapját és az Elnök hite közügy! Esküdni és felesküdni a Bibliára szoktak. Ez nem magánügy, hanem állami színtű kötelesség. Ott az USA-ban. És ezeknek az alapelveknek ellentmond mind a hasonneműek házasságának elfogadása, mind az öregedő feleségek kicserélése!
Naponta hányszor látjuk a TV-ben? Lassan többször, mint Nicolaét. Mi akkor és itt hozzászoktunk a jelenséghez, talán pont azért utáljuk most. Ezért tapsol Románia egy másik nómenklatúrás playboy bukásának, a Nãstase eltűnésének a politikából. Bőven elegünk van az utódokból is. Vajon a schengeni határokon túli testvéreinknek is lesz részük hasonló örömökben?
Máskülönben is, mibe kerül egy ilyen pannó? A nagymennyiségű anyag, a festék? A felszerelése? Hány belvízkárosult ház javítására lenne elég? Vagy hány magyar történelemkönyvet lehetne az árából az erdélyi diákok kezébe adni? Senki sem kérdezte meg a pártot? Ilyen gazdag, vagy az adófizető, de más párt híveinek is benne van az adógarasa? Netán magánkezdemény a milliárdos vagyonból? Ha ez utóbbi lenne, annak előbb- utóbb klinikai kezelésre lesz szüksége. Egy jó hosszúra.
És végül mondhatnám utóiratként. A kerület polgármestere úr a maga portáján, mint kakas a szemétdombján. A Guiness rekordra pályázó pannót, mint több okból törvénybe ütközőt le kívánta szereltetni. Azok számára, akik felszereltették, nincs törvény? Csodálom, hogy a TV egyszer mutatta, azóta csend és hullaszag. Szabad a média?
Egyet biztosan nem szeretnék. Azt, hogy Magyarország minden toronyházán ilyen öltözet legyen májusban is. Mert akkor sokáig nem kell gyűjtögetnem a határátlépési taksára. Utolsó hír: az óriás pannó ott díszeleg most is, a magyar törvényesség nagyobb dicsőségére: 1700 négyzetméter nagyságban, nem a törvényes 400-ban. Lelkük rajta!
A porral bélelt út mentén
nádfedeles házak sorakoznak,
mint történelemkönyvben a lapok.
Döbbenetnyi ideig úgy tűnt,
hogy falumúzeumban sétálok,
de egy udvarban
ráncos arcú öregembert
pillantottam meg, s megnyugodtam.
Mintha hegedű sírna a távolban,
de az is lehet, hogy csak képzelődöm.
Mintha lenyugodni készülne
a falu felett a Nap… (sila)
Megjelent: IGAZ SZÓ - 1987/7.
Tíz éve mindig ugyanazon az útvonalon közelítette meg a temetőt. Lement a kertje végébe, átpasszírozta magát a sövényen, majd a vasúti sínek tartógerendáin lépkedve folytatta útját. Ismerősei furcsállták is a dolgot, hiszen a főtéren keresztül sem volt hosszabb a táv. Sőt, talán valamennyivel rövidebb is, mint a sínek mentén. Ha valaki megjegyzést tett ezzel kapcsolatban, ő mindig azzal vágta ki magát, hogy amennyiben a főtér felé rövidebb lenne az út, akkor a vonat is arra menne. Elvégre a vasúti társaság sem fektetett volna le feleslegesen többszáz méternyi sínt.
Persze, az igazi ok, amiért mindig arra ment, az volt, hogy azon az útvonalon egy árva lélekkel sem találkozott, így azt a kevés időt emlékezéssel, elmélkedéssel, álmodozással tölthette. Közben nézte a síneket, s mindannyiszor elhitette magával, hogy a távolban találkoznak egymással a sínpárok. Agya egyik legmélyebb zugába zárta az igazságot, ott lappangott a felismerés, hogy csak optikai csalódás, szemfényvesztés az egész. Hitt abban, hogy néha a kegyes hazugság kevésbé fájdalmas, mint az igazság.
Emlékei csak annyi időre tértek viszsza a múlt ködébe, amíg a nagy hídnál letért a töltésről az útra, hogy kikerülje a "vastákolmányt", ahogyan ő nevezte. Mélységiszonyát soha nem tudta leküzdeni. Egyszer megkísérelt átsétálni a hídon, de alig tett néhány lépést, kénytelen volt visszafordulni, mert szédülni kezdett. Még sírásó pályája kezdetén történt. Azóta sem tett újabb kísérletet.
A hídnál kisétált a főútra. Elhaladt az üzlet és a kocsma előtt, ahol több ismerősével is találkozott, kezet rázott, elbeszélgetett velük, miközben alig várta, hogy a túlsó parton újra a vasúti töltésre kerüljön. Amikor elhaladt az üzlet előtt, éppen a 20%-os árengedményt hirdető táblát helyezték ki a járdára. "Ismét olcsóbb lett az életünk" - nyugtázta magában cinikusan. "Régebben nem volt ennyi árengedmény, s mégis meg tudtam élni a fizetésemből. Most a sok árengedménnyel, s ezzel a másodállással is csak vegetálok. Ki érti ezt?"
Korábban apja látta el a sírásói feladatokat a faluban. Egy egész generációnyi embernek ásta meg a sírját, míg végül aztán neki is kikubikolták az "öröklakást". Pedig váltig mondogatta, félig tréfásan, félig komolyan: saját sírját időben meg fogja ásni, nehogy szégyenszemre úgy járjon, mint a suszter, akinek mások kellett cipőt készítsenek. Még nem volt kifejezetten idős, csak éppen annyi éves, hogy már érezte testében a kor bénító szérumának jelenlétét, terjedését.
Mivel a falu nem maradhatott sírásó nélkül, szinte mindenki természetesnek vette, hogy a fiú folytatta apja praxisát. Csak a váltás után értette meg, hogy apja miért ment mindig a sínek mentén a temetőbe. Akár az öreg, azon kapta magát, hogy szinte reflexszerűen ő is mindig a sínek mentén közelítette meg a temetőt. Lábai mintha akarata ellenére vitték arra.
Az üzlet fala mellett ácsorgó koldusnak mindig dobott egy kis aprót, bár tudta, hogy alig távolodik el tőle, az alamizsna vodka formájában le is csúszik a torkán. Sejtette: a néhány garas árán megvásárolt bódultság a vágyak, az álmok beteljesülését, magát a boldogságot jelenti számára. Csak az ad már erőt a folytatáshoz, a reményhez, amelytől pedig senkinek sem áll jogában megfosztani embertársát...
Visszatért a sínekre, s folytatta útját. Menet közben hol előre, hol hátra nézett. Elégedettséggel nyugtázta: a távolban mindkét irányban összeérnek a sínek. Biztonságban érezte magát, tudta, nem érheti bántódás. Az intercity már vagy két órája elrobogott, a személyvonatra pedig másfél órát még várni kell. Addigra ő már rég a sírt ássa. Emlékei, álmai, vágyai pedig túlvilági csöndbe burkolózva várják, hogy valamelyik háztetőn ismét megszólaljon a kuvik... (A Romániai Magyar Szó körömnovella-pályázatán dicséretben részesült írás)
Alig láttunk munkához máris villámlott, dörgött, megeredt a záporeső, mi pedig tapodtuk és szidtuk a sarat. Szidtuk, hiszen a sár életünk rossz fogalmai közé tartozik, az esős időt pedig egyenesen "rossz időnek" tartjuk.
Hazajövet, amikor az útmenti réten megpillantottam idei tavaszom első gólyáját, valamint a síró felhők alatt ficánkoló első fecskéket, azonnal belémnyilallt hatalmas igaztalanságunk, amivel az esős időt és a sarat megbántottuk. Mert el lehet-e képzelni kéményre szálló gólyát, vagy egy-egy gerenda vagy eszterhéj védelme alatt fészkelő fecskét "rossz idő" és sár nélkül? Ugye nem? Nem, mert a béka csakis esős időben "terem", és a "csőrrel szedett-hordott sárgyöngyök" is csak esős időben rakhatók-fűzhetők meleget és melegséget adó sárfészekké. Nem, mert eső és sár hiányában új madárnemzedék sem születhetne...
Hogy így "belekeveredtem" a sárba, az annak az esős napnak köszönhető, amelyet az elmúlt hétvégen falun töltöttünk. A tavasz hívott akkor bennünket, és sürgettek a földbe kívánkozó türelmetlen magvak.
Péter Károly
1. Harmincas férfi mankójára támaszkodva az autóbusz felé biceg. Vonattal érkezett Nagybányáról, ahol egy hónapig volt kórházban a lábával - tudom meg felszállásra várva.
Föllépünk a buszra, fizetünk. Odafenn a szokásos helyzet fogad. Nincs üres ülőhely. A székeket már az ép, egészséges lábú diákok elfoglalták. Mikor a férfit megpillantották, nyomban az ablakra függesztették tekintetüket. Jaj, csak ne nekik kelljen átadniuk a helyet. Mindannyian fáradtak.
Hiába, a szellemi ülőmunka, esetükben a tanulás igencsak igénybe veszi, megviseli az emberfiát. Nem egyszer volt már példa arra, hogy valaki a széken ülő tizenévesre mert szólni, s akkor azt jobbik esetben segélykérésével a Vöröskereszthez irányították, vagy személygépkocsival való közlekedésre biztatták, majd a tinédzserek tovább nézték azt a bizonyos ablakon túli pontot. Ezt nevezik a viselkedéskutatók a tizenéves diákok nehezen gyógyítható "betegségének". Végleges gyógymódot több évtized alatt sem sikerült találni. Ezt látszik igazolni a mankós férfi esete is. Talán majd egyszer...
2. Olvasom, hogy Máramaros megye a munkanélküliek számarányát illetően elég jól áll a maga 4,5 százalékával, vagyis az 5,9 százalékos országos szint alatt van.
A statisztikák adatait olvasgathatjuk, mert a nyilvántartásból kikerült polgártársaink vagy feketén idehaza, vagy külföldön dolgoznak, és nyomon követésük nem könnyű. A hivatalosan dolgozók számaránya egyre kisebb. Sokan azért távoznak külföldre munkát vállalni, hogy jobb jövőt biztosítsanak családjuknak.
Ismét olvasom egy nemrégi kimutatásban, hogy Máramaros megyéből a szülők majdnem 30%-a külföldön dolgozik, itthon hagyva gyermekeiket, vagy az egyik vagy másik szülőre, rokonságra, szomszédra, netán, ha nagyobb gyerek is van a családban, akkor arra.
Leginkább az építkezéseken, a mezőgazdaságban, háztartásokban, bányavállalatoknál, varrodákban, vendéglátóipari egységeknél helyezkednek el. A gyerekek itthon iskolába járnak, és várják a megélhetésükhöz szükséges pénzt, s legalább ünnepnapok alkalmával a család összegyűltét.
A nyolcadikosok közül sokan nem is tudják igazából, hogy hogyan tovább? Aki illetékes lenne ez ügyben dönteni, s aki a legjobban ismeri a gyerekek képességeit, érdeklődési körét, a szülő, az a világ másik felén hajt, gürcöl. Pedig nem lenne szabad utolsó pillanatra hagyni a döntést, akár évekkel előbb el kellene kezdeni a felkészülést. De ma már olyat fordult a sárgolyó tengelye, hogy az iskola elvégzése (néha ezalatt az általános iskola értendő) után, a hazai helyzetet látva, sokan a szélrózsa minden irányába indulnak szerencsét próbálni, mint a mesebeli szegény aszszony gyereke. Aztán nem egy esetben külföldön egyesül újra a család, és ott is marad. Évekig, vagy talán véglegesen. Életük rendeltetésének útján haladnak. Ki a jó, ki a rossz utat választja. Mennek, egyre mennek.
A szokásos kérdés, hogy "Mi leszel, gyermekem, ha nagy leszel?", amint a mellékelt "ábra" is mutatja, érvényét veszítette. Kár érte!
3. Mezőgazdaságunk ugyancsak végelgyengülésben szenved, és ha életbentartásához oly nagyon szükséges "segélymorzsákat" nem kapja meg időben, nagyot koppanva padlóra esik, vagy inkább "parlagon marad". Hiába várjuk az EU-ba való belépést, egyhamar jobbra nem fordul gazdáink sorsa.
Vidéken járva, a mezőgazdaságból élők, javarészt nyugdíjasok, arról panaszkodnak, hogy évről évre kínkeservesebben dolgozzák, dolgoztatják meg földjeiket, és csak a szégyen miatt nem hagyják parlagon azokat.
Így csak egy út marad a jövőben: addig művelik meg parcelláikat, ameddig cérnával, vagy inkább pénzzel bírják. Mert rámegy minden pénzük, az általuk termelt termékeknek nincs megfelelő áruk, a tenyésztett állatoknak úgyszintén. A földadó újból aktuálissá válik. De ott van még a kiszámíthatatlan időjárás, a gazda legfőbb "mumusa".
Itt a tavasz. Ősz óta egy, már az egész világot behálózó madárinfluenza járvánnyal foglalkozunk. Volt már szarvasmarháknál agyszivacsosodás, sertéseknél pestis, most tehát a szárnyasokon a sor. Ezután talán a lovak következnek? Fel is röppent a hír, hogy megyénkben sok vérfertőzött ló kerül adás-vételre. Levágás vár a beteg lovakra, egy külön erre a célra kialakított vágóhídon. Míg mi az állatállományunk helyzetén rágódunk, addig a Vegetáriánusok Romániai Társasága arról próbálja meggyőzni hazánk lakosait, hogy a legegészségesebb eledel az, ami "zöld", ami hús nélküli. Szerintük a lakosság fele a túlzott húsfogyasztás okozta betegségekben szenved és hal meg. Minden O.K. Nem vagyok szakember, de hogy már a naponta elfogyasztott ásványvízadag sem egészséges szervezetünkre, azt azért túlzásnak tartom. Nézem a tévét, különféle vélemények hangzanak el, jóslatok, melyek szerint, ha napi rendszerességgel életünk végéig fogyasztunk ásványvizet, nagy mennyiségű kőlerakódást okozhat (kb. 200 kg-ot életünk során). Igaz, cáfolat is elhangzott. Csak azt nem értem, ha csírátlanítva, steril körülmények között, különféle laboratóriumi ellenőrzéseken és vizsgálatokon átesve kerül a palackba, hogy kerülhet bele egészségre ártalmas anyag. Hol bakiznak?
Nyugdíjas korunkra mozgó kőtömbökké válhatunk, és kézfogás helyett, összekoccanva üdvözöljük egymást.
Hogy mi mindent ki nem mutatnak a kutatók! Steven Spielberg már írhatja legújabb horrorjának a forgatókönyvét... (Vicsai György)
Bár a forma is, az anyag is elsődleges elem, egyformán fontos volt számára, Kondrák szerintem mégis inkább a kő, az anyag embere volt. Mindig ezt próbálta tartalommal, szellemiséggel megtölteni. Még akkor is anyagban gondolkodott, elsősorban, amikor az anyag maga volt a gondolat, munkája pedig a gondolkodásban nyilvánult meg. Mélyen érző, és érzékeny lelkületű világában úgy hordozta gondolatait márványszobrainak áttetsző és bársonyos tapintású felületein, azoknak élein, belső terein, ahogyan Dante hordozza hőseit, az „Isteni Színjáték"-ban.
Kondrák Károly 1966. augusztus 15-én érkezik Nagybányára Dragos Silviuval együtt. Néhány furnérlemezt vásárolnak, melyekből válaszfalakat „építenek" a művésztelep nagytermében, és más művészekhez hasonlóan, ők is ott laknak.
Öt-hat tonna követ hozat Szinérváraljáról, amelyből – aránylag puha lévén – két hét alatt két szobrot alkot. (Az „Egy női portré"-t ki is állítják, a másik a Wagner villánál maradt.) A Váraljáról hozott követ azonban nem találja jónak, szobrászatra alkalmasnak, ezért ebben a kőben tovább nem próbálkozik.
1968-ban az egyik „jóakaró" – még most is nagymenő – kolléga közbenjárására „kirúgják" a telepről, egy másik művésszel együtt.
Albérletben lakik egy évig, de nincs hol dolgoznia.
1969-ben a másik ambiciózus kollégával együtt visszamennek a telepre és nagy elhatározottsággal újból „elszállásolják" magukat a nagyteremben.
1971-ben kezdik építeni az új műtermeket, de őket ismét „kidobják" a telepről. Az új műtermek felépültek, Kondráknak azonban – bár Unió-tag –, még csak reménye sem lehetett hozzájuk, mert a műtermeket a bukaresti Fondul Plastic elnöke jóváhagyásával osztották ki, aki köztudottan vasgárdista volt, és jól ismerte Kondrák múltját. Mint utólag ki is derült, azt az utasítást adta a helyi illetékes elvtársaknak, hogy bárki kaphat műtermet, csak Kondrák nem. Bezzeg mások kaphattak – és kaptak is! – Unió tagság nélkül.
Szerencséjére (?) Vida elvtárs megkérdi: nem volna-e hajlandó az általa akkor makettben elkészített „Vének Tanácsa" nevű többalakos szoborcsoportot kőbe faragni. Először határozottan visszautasítja, mert elege van a másoknak végzett munkából, de nincs is hol dolgoznia.
A szükség azonban ráviszi, hogy egy hét elteltével meggondolja magát. Alkut ajánl. Ha bérbe adják és beköltözhet a telepen már egy éve üresen álló félereszű gondnoki házacskába, hajlandó a nagy munkát elvállalni. Persze (szerény) fizetség ellenében, hiszen élni azért neki is kellett valamiből. Vida elvtárs mindezt örömmel megígéri, de néhány „jóakaró" kolléga még így is ellenzi, mondván, hogy: „mit fog szólni majd Lukács elvtárs?" Mármint a Fondul Plastic vasgárdista elnöke.
Nehezen, de végül mégis sikerül a házacskát kibérelnie. És ezentúl ez a szerény kis hajlék, ez a kicsinyke házikó – azaz a kulipintyó, ahogyan később magunk között neveztük –, volt az Ő szálláshelye és műterme, majdnem élete végéig. (Mondhatom, hogy az enyém is 1980-tól 2000-ig.) Ennek előterében, a gesztenye és illatozó orgonafák árnyékában alkotta aztán csodálatos szobrait, kisplasztikáit, ameddig bírta erővel. Egymás mellett dolgoztunk kerek húsz éven át. Mindegyikünk a maga kőkockáján, mely faragóállványul szolgált.
Igaz, az utolsó éveiben egyre súlyosbodó betegsége miatt már csak ritkán járt a telepre, ezért mondhatni „egyedül bírtam a várat" – azaz a kulipintyót. Egészen addig, amíg az örökösen áskálódó közös ellenségeink – kihasználván az Ő állapotát – el nem irigyelték tőlem. Mert – dícséretükre legyen mondva – a néhány jó művésszel soha semmi bajom nem volt a telepen. Sajnos, amint az általában lenni szokott, nem ők, hanem az örökösen nyüzsgő, törtető percemberek ültek akkor is a vezetői székekben.
Nagy fájdalommal, de mégis nagy szeretettel gondolok ezekre az időkre, a Vele folytatott kellemes beszélgetésekre, jóindulatú vitákra, melyek mindig kollegiális, baráti hangulatban zajlottak. Csodálatosak voltak ezek a sokszor órákat, naphosszat tartó munka közbeni beszélgetések. Az Ő magasszintű gondolatmeneteit, képzőművészetről, zenéről, történelemről szóló értekezéseit sohasem lehetett megunni. Nagyon sok boldog órát szerzett nekem az ilyen kellemes, általában a kőről, a szobrászatról szóló beszélgetésekkel.
Apai jósága, mellyel irányomban viseltetett, az a magasfokú intelligencia, határtalan türelem a munkában, melyet a kő nem éppen könnyű megmunkálásában szerzett, a véleményeiben örökösen megnyilvánuló jó ízlés, mind nagy elismeréssel és tisztelettel töltöttek el iránta. Emlékszem, milyen szépen, büszkén és boldogan emelte rám tekintetét magas homloka alól, amikor egy-egy zseniális ötlete támadt!
Majdnem mindig dolgozott vagy olvasott, ezért nem meglepő, ha a szó szoros értelmében is, valóban lexikális tudással rendelkezett. Ha valamit azonban mégsem tudott, nem próbálta leplezni, palástolni, sohasem szégyellte az ilyesmit bevallani, elismerni. Nem csak osztogatta tanácsait, hanem a másokét is szívesen megfogadta, ha jónak tartotta. És ebben is megnyilvánult az Ő művészi nagysága.
Bármikor kérdezhettem, sohasem jött zavarba, sohasem éreztem úgy, hogy kérdéseim zavarnák a munkában. Ellenkezőleg! Még pihenni is csak úgy tudott igazán, ha dolgoztam. Amikor délutánonként, a munkától fáradtan egy kicsit pihenni, szunyókálni tért, és erre való tekintettel megálltam a munkában, az állandóan nyitott ablakon keresztül ezt meghallván, azonnal kiszólt, miért álltam meg? Miért nem dolgozok? Próbáltam magyarázkodni, de szinte parancsolóan kérte, dolgozzak csak tovább bátran! Mint mondta, vésőm és kalapácsom zaja nyugtató zene az Ő füleinek. Pedig nagyon is mélyen érző, érzékeny lélek lakozott benne.
Aztán, azok a csodálatos könyvei. Mind-mind egymásra rakva oszlopokban, majdnem a plafonig! Mert az alacsony, igencsak szűkre szabott kicsiny kis művészházikóban könyvespolcnak már nem volt helye. Mindig meglepett az a jólértesültség, az a kifinomult, ravasz és tudatos gyorsaság, mellyel a frissen megjelent, és arra érdemes könyveket kiválogatta, valósággal levadászta a könyvesüzletek polcairól.
A szobrászi munkában azonban sohasem volt egy sietős alkat. Mindig jól meggondolta, mit és miért tesz. A németségre olyannyira jellemző módon, előbb gondolkodott, mért, méricskélt, inkább kétszer, és csak aztán vágott.Csak egyszer és pontosan.
De amikor és ahol kellett, a munka hevében, a munka némelyik fázisában tudott nagyon jól, és nagyon gyorsan is dolgozni. Mert ura volt a szakmájának.
Évente általában csak egy-két szobrot alkotott, de azt jól megalkotta. Soha el nem siette. Mindig kivárta míg a formák megérnek, és a már kifaragott forma kívánja, hívja a másikat. Az éppen soron következőt. Így, munka közben alakultak, változtak elképzelései, elvont, absztrakt szobrai. Mert a kő az arra érdemes szobrásznak mindig megsúgja mi a teendő, milyen forma következik.
Sokszor szinte meghatóan nemes egyszerűséggel tudott rácsodálkozni bizonyos dolgokra, megható egyszerűséggel tudott róluk magyarázni, tanítani.
Szerintem az Ő kifinomult, különleges érzéke, művészi zsenialitása elsősorban az anyag érzékiségén, az anyagban való gondolkodásán, az anyag virtuóz megmunkálásán alapult. Sokszor nagyobb hangsúlyt fektetett a kőből, márványból alkotandó szobor anyagszerűségére, struktúrájára, annak előnyeire és korlátaira, mint magára a formára.
Bár a forma is, az anyag is elsődleges elem, egyformán fontos volt számára, Kondrák szerintem mégis inkább a kő, az anyag embere volt. Mindig ezt próbálta tartalommal, szellemiséggel megtölteni.
Még akkor is anyagban gondolkodott, elsősorban, amikor az anyag maga volt a gondolat, munkája pedig a gondolkodásban nyilvánult meg.
Mélyen érző, és érzékeny lelkületű világában úgy hordozta gondolatait márványszobrainak áttetsző és bársonyos tapintású felületein, azoknak élein, belső terein, ahogyan Dante hordozza hőseit, az „Isteni Színjáték"-ban.
A kőben gondolkodva, a kőben járva Kondrák megtalálta a mesteri tökéletességet. Ő volt a kő Stradivárija.
Bár Stradivarius neve – ha jól tudom –, valamiféle tekergőt, utcai csavargót jelent, a kitűnő hegedűkészítő mester, neve jelentésével ellentétben, állandóan otthonülő volt. Rájött, hogy nevének jelentése akár egy figyelmeztetés is lehet, ezért nem szabad ezt követnie. A cremonai virtuóz muzsikusok mindig az ő házánál gyülekeztek, mert mindig otthon volt. És onnan kerültek ki azok a merészen ívelő, karcsú és kecsesen hajlított, ritkaságszámba menő intelligens hegedűi, melyek gyönyörű formájukkal meghódították a világot, a csalogány trilláihoz hasonló, csodálatosan zengő hangjuk pedig, átjárják az egész univerzumot.
Kondrák is állandóan otthonülő volt. A kis művészházikó, ez a szerény hajlék volt az igazi otthona. Ott volt a munkahelye, a konyhája, a hálószobája egy ággyal és székkel, mely néha imazsámolyul is szolgált. Szerény szálláshelye tehát a templom is volt egyben.
És ott, a művészethez, a szobrászathoz tiszta szívvel viszonyulva, szerzetesekhez méltó aszkétikus életet élve formázta és alkotta csodálatos fénnyel sugárzó szobrait, kisplasztikáit, melyek jelenleg – ha nem is nagy számban –, a világ számos országában, hazai és külföldi múzeumokban, valamint lelkes magángyűjtőknél egyaránt megtalálhatók.
Kása Dávid
Szinérváralján rendőrkézre került a 20 esztendős R. Dorel helybeli lakos, aki egyik éjszaka ellopott az egyik kereskedelmi társaság műhelyéből egy szerszámoskészletet, valamint több villanykábelt, összesen 500 lej értékben. A büntetett előéletű fiatalember szabadlábon várja, hogy a bíróság döntsön sorsa felől.
A Grãnicerilor utcában szeretett volna egy garázst kirámolni a szatmárnémeti illetőségű, 22 esztendős J. Géza, csak éppen azzal nem számolt, hogy egy járőrcsoport is arra jár ugyanabban az időben. Akár azt is mondhatnánk: rossz időben rossz helyen volt. Tettenérése után kiderült, hogy valamivel korábban már kirámolt egy "kocsiistállót". Egy kerékpárt és két zsáknyi javakat találtak nála a rendfenntartók az elfogás pillanatában.
Máramarosszigeten egy kereskedelmi társaság üzlethelyisége ellen elkövetett betörés kivitelezői kerültek rendőrkézre. A büntetett előéletű, 23 esztendős C. Mihai, valamint a szintén priuszos, 37 esztendős S. Marius 3 900 lej értékben lovasított meg különféle javakat. Az ellopott javakat később megpróbálták értékesíteni. Mit mondjunk? Próbálkozásukat siker koronázta. Olyan siker, hogy az ellopott javakból semmit sem sikerült visszaszerezniük a rendőröknek.
Kisbozintán (Bozânta Micã) egy nem mindennapos esettel kellett szembenézniük a rendőröknek. A 47 esztendős S. Nicolae éppen megállt az MM-32-URB rendszámú autóbusszal a buszmegállóban, hogy felvegye az utasokat, amikor az alig 17 esztendős, helybeli illetőségű C. Sorin megkísérelt jegy nélkül felszállni a járműre. A sofőr felszólította, hogy váltson jegyet, mire az agresszív kamasz "bedurvult", könnygáz spray-vel befújta a vezetőt, majd betört három buszablakot, s elszaladt. Az így okozott kár 1 400 lejre rúg. Most lesz ideje az agresszív, dühkitöréseit kordában tartani nem tudó kamasznak elgondolkozni azon, hogy megérte-e ezt tennie?
(ta)
A Nagybánya.ro "Nagybánya lencsevégen" címmel fotóversenyt hirdet meg.
Bármilyen fényképet elfogadunk, amely valamilyen módon Nagybányához kapcsolódik.
Nem feltétlenül a hagyományos témákat várjuk, de persze azokat is.
A beérkező képek a jövőben létrejövő képgaléria anyagát fogják bővíteni, természetesen a szerzők nevével. A legjobbnak megítélt fénykép a "Magyar vonatkozású épített örökség Erdélyben" című kötetet nyeri meg egy Nagybánya.ro feliratú pólóval együtt.
A képek elbírálói portálunk szerkesztőségének tagjai.
A beküldési határidő 2006. április 30. A képeket jpg formátumban, maximum 1 Mb nagyságban szerkesztőségünk e-mail címére kérjük elküldeni: szerkesztoseg@nagybanya.ro
Kérjük e-mailjében közölje nevét, életkorát, telefonszámát és természetesen képének címét.
Tizenhat év telt el a kommunizmus bukása óta. Nem vajmi régmúlt időkről van szó, hanem éppenséggel a közelmúltról. Egy olyan történelmi korszakról, amelynek visszásságait nagyon sokan közülünk a saját bőrén tapasztalhatta meg, és az emlékek még elevenen élnek bennünk. De hála a kutatók, történészek munkájának, a szemtanúk és túlélők vallomásának, ott vannak a személyes élmények mellett a tudományos igénnyel megszületett munkák is, amelyek mind a szóban forgó rendszer ellentmondásait, szörnyűségeit, visszásságait leplezik le. Hiszen az utóbbi években rengeteg olyan dokumentum került nyilvánosság elé, könyvtárnyi kötet, tanulmány született, amelyek mind hozzásegítenek ahhoz, hogy könnyebben megértsük e terrorrendszer működését. Csak egyszerűen le kell venni a könyvespolcról, s fel kell lapozni ezeket a köteteket, tanulmányokat és közléseket.
Ezt kellene tennie Traian Bãsescu államfőnek is ahelyett, hogy azt nyilatkozná: nem tud a román értelmiség felkérésének eleget tenni, miszerint nyilvánosan ítélje el a kommunizmust. Az ország elnöke azzal érvelt, hogy nem áll a rendelkezésére egy, a rendszer bűntetteiről szóló dokumentált jelentés. Ezért egy történészekből, a kommunizmus igazi arcát ismerő személyekbol álló kutatócsoport létrehozását javasolja, amely tudományos jelentést készítsen az adott történelmi korszakról, úgy ahogyan az a holokauszt elítélése során történt.
Azt hiszem azonban, Bãsescu nem tartozik azok közé, akikről az mondható el, hogy nincsenek tisztában a múlt rendszer történéseivel. Sőt: inkább arról van szó, hogy túlságosan is tisztában van mindazzal, ami a kommunizmusban zajlott, hiszen annak ő maga is aktív részese volt. Meglehetősen kényelmetlen lenne tehát számára, ha kiderülne, világjáró tengerészkapitányként ő is egy fogaskerék volt a gépezetben, illetve őneki is jelentést kellett tennie, például a Szekuritaténak arról, hogy merre járt, s mit látott. Egyáltalán nem kedvezne politikai karrierének, ha nyilvánosság elé kerülnének múltjával kapcsolatos részletek. Valószínűleg ezért nem vállalkozik arra, hogy hivatalosan elítélje, avagy értékelje az elmúlt rendszert, inkább kibúvókat talál. No, meg tudja azt, hogy jobb a titkosszolgálatokkal szövetséges lenni, mint kikezdeni.
Valóban sok a még feltáratlan anyag, részlet az elmúlt rendszer történéseiről, és teljes gőzzel folytatni kell a kutatásokat azért, hogy minél hitelesebb és teljesebb kép alakuljon ki a múltról. Csakhogy éppen ő az, aki az igazság kiderítése, és a valóság felfedése elé akadályokat gördít. Hiszen Bãsescuhoz vezetnek a szálak annak kapcsán is, ami legutóbb a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Országos Tanács vezetőségének megújítása során történt. Tehát miközben az államfő arról beszél, alapos dokumentálódásra van szükség, másrészt minden megtesz annak érdekében, hogy a múlt kutatása ellehetetlenüljön. Következésképpen annyi derülhet csak ki az igazságból, amennyit egyesek megengednek, illetve ami nem sérti a különféle érdekeket. Ilyen körülmények között igenis megkérdőjelezhető, hogy vajon a nemrég létrehozott Kommunizmus Buntetteit Vizsgáló Intézet is mennyire hatákonyan tudja majd kifejteni a tevékenységét? Ismeretes, hogy az intézet célja a kommunista rendszer idején Romániában elkövetett bűntettek, túlkapások és emberjogsértések azonosítása, tudományos vizsgálata, valamint az illetékes szervek értesítése, ha törvénysértésekre derül fény.
Kétségtelenül a történtek megnyirbálták az államfő imázsát, hiszen egyre többen hangoztatják, hogy a politikus tisztázza magát és a múltját, s hozza nyilvánosságra szekus dossziéját. Bãsescut azonban látom annyira ravasz, agyafúrt politikusnak, hogy sikeresen kievez ebből a „viharból" is. Lassan a hullámok elcsendesednek, és minden megy majd a régi kerékvágásban tovább, mert így kívánják a politikai érdekek. Szokás szerint a lényeg megint elvész, és ezúttal is elmarad a vezető politikai elit szembenézése önmagával, a múlttal, illetve megtisztulásuk a régi rendszer "maradványaitól". Pozitívumként értékelendő viszont az, hogy egyre többen vannak azok, akikben megfogalmazódik az igazság kiderítésének az igénye. Ezt bizonyítja, hogy utcára vonultak az átvilágító bizottság alkalmazottai, a polgári szervezetek képviselői, és támogatásukról biztosították Constantin Ticu Dumitrescut. Van tehát remény arra, hogy előbb-utóbb a megtisztulás is bekövetkezik.
Papp Annamária (Szabadság)
Az SZDP egészségügyi témájú bizalmatlansági indítványt kezdeményez – jelentette be Mircea Geoanã pártelnök. Az elhatározást az egészségügyi rendszerben uralkodó "káosszal" és az egészségügyi miniszter siralmasnak nevezett tevékenységével indokolta.
(Szabadság) Az 1990-es marosvásárhelyi események kapcsán perújrafelvételt kért az Igazságügyi Minisztériumtól a Pro Európa Liga emberjogi szervezet, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a Román Hírszerző Szolgálat megalakulása között.
Haller István, a marosvásárhelyi székhelyű szervezet emberjogi irodájának a vezetője szerdán egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Smaranda Enache vezette intézmény kérni fogja az Igazságügyi Minisztériumtól a kivizsgálások folytatását. Jelezte, a kérés megtagadása esetében az üggyel a romániai nagykövetségekhez fordulnak
Haller a kezdeményezést azzal indokolta, hogy léteznek olyan szemtanúk, akik megkeresték őt, és arról tájékoztatták, hogy a véres konfliktust megelőző napokban Virgil Mãgureanu, a verekedés után frissen létrehozott Román Hírszerző Szolgálat igazgatója Marosvásárhelyen járt. Haller a perújrafelvétel mellett azzal érvelt, hogy ha a bányászjárások, vagy az 1989-es forradalom esetében ez megtörténhetett, akkor az etnikai konfliktus kapcsán is születhet ilyen döntés. – Csak így tudhatunk meg többet arról, hogyan alakították át az egykori Szekuritátét hírszerző szolgálattá – mondta Haller István.
A történtek kiprovokálásának feltételezését egyebek között az a tény táplálja, hogy a Görgény-völgyéből március 19-én buszokkal hoztak be a városba románokat. Ők a város utcáin randalírozva szétverték az RMDSZ helyei szervezetének székházát, és a többtucatnyi személlyel együtt oda bezárkózott Sütő Andrást súlyosan bántalmazták, aminek következtében az író elvesztette fél szemét. Másnap a történtek miatt aggódó helyi magyarok az utcára vonultak, így a még Marosvásárhelyen tartózkodó románok és a magyar lakosság csoportja a főtéren hosszas farkasszemezés után összecsapott. A történtek után a román igazságszolgáltatás csak magyar és roma nemzetiségű személyeket ítélt el.
Hétfőn mutatta be Ollie Rehn bővítési biztos az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Románia és Bulgária uniós felkészültségrol készített előzetes országjelentést. A meghallgatás zárt ajtók mögött zajlott. Ezt az a keresztény-demokrata Elmar Brok kérte, aki korábban kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió képes új tagokat felvenni. Rehn korábban Románia számára kedvező álláspontot fogalmazott meg az uniós csatlakozással kapcsolatban, dicsérettel illette a román hatóságokat a korrupció felszámolásáért és az igazságügy megreformálásáért tett erőfeszítéseiket.
– Veszélyes politikai következményekkel járna Románia és Bulgária jövőre esedékes EU-csatlakozásának késleltetése a hétfői Financial Times által idézett magas rangú EU-tisztviselők szerint, akiknek álláspontját más uniós politikusok ugyanezen a fórumon vitatták. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetője a brit üzleti napilapnak azt mondta: a halasztás „a nacionalizmust és a populizmust engedné szabadjára" a két országban. Mindkét országban jelen vannak „ultranacionalista, fasiszta és volt kommunista" erők – tette hozzá. Schulz szerint „a fekete-tengeri térségben stabilitásra van szükség ... Európa nem engedheti meg magának az instabilitás erősödését". Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor a Financial Timesnak azt mondta: „zsarolással felérő érvelés" az, hogy Románia és Bulgária felvételének halasztása 2008-ig politikai instabilitást teremtene a térségben. Szavai szerint ez éppen fordítva igaz, vagyis az teremthet instabilitást, ha arra felkészületlen országok kerülnek be az EU-ba. Független londoni elemző házak valószínűsítik, hogy Románia – amelynek felvételével kapcsolatban a legtöbb kérdés felmerül – az eredeti időpontban, 2007. január 1-jén az EU tagja lesz. Legutóbb a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminosítő írta múlt hét végi országjelentésében, hogy a legutóbbi fejlemények alapján Romániának jó esélye van a jövő évi EU-csatlakozásra.
Biztos vagyok benne, hogy az Adobe Systems-féle PDF fájlokkal már szinte mindenki találkozott. Hardvergyártók például ebben a formátumban adják ki termékeik kézikönyvét a mellékelt CD-ROM-on. Teszik ezt szívesen, mert a PDF olyan formátum, melynek tartalmát nem lehet csak úgy módosítani, mint a DOC vagy az RTF fájlokét.
A PDF-dokumentumok létrehozásához a néhány százezer forintos Adobe Acrobat nevű alkalmazásra volna szükség, amire nem mindenkinek telik. Születtek szerényebb tudású ingyenes és olcsóbb árfekvésű fizetős segédeszközök. A nyílt forráskódú PDFCreator számos beállítási lehetőségével egész jó alternatíva lehet. Bár bejegyzi magát a Start menübe, nem teljesen önálló program.
Minden olyan programból hozzáférhetünk, amelyből lehet nyomtatni. A Nyomtatás párbeszédablakban válaszszuk őt, és a PDFCreator hozzáfog az aktuális dokumentum PDF-fájllá alakításához. Ha ellenőrizni kívánjuk a beállításait, még a mentés előtt tegyük meg. Telepítéskor beépíthetjük a keretprogramba is, így a fájlkezelőnkben ha jobb gombbal kattintunk a kijelölt elemre, a helyi menüben kell csak kiadnunk a PDF-létrehozási parancsot.
Jó tudni erről a parancssorról is futtatható alkalmazásról, hogy egy kis ügyeskedéssel két vagy több különböző dokumentumot egyetlen PDF-fájlba konvertálhatunk vele.
Az internet korában az ember hiányolja, hogy a vele készített elektronikus dokumentumból nem követhetők a webes hivatkozások, viszont a generált oldalon nem hiányoznak az ékezetes betűink. Némelyik virtuális PDF-nyomtató szoftver terjedelmes dokumentumokat produkál; a PDFCreator jól tömörít, az eredményül kapott fájl is minőségi.
Ismertető: A nyílt forráskódú PDFCreator olyan virtuális nyomtató szoftver, amit minden olyan alkalmazásból elérhetünk, amely rendelkezik nyomtatás funkcióval. A PostScript segítségével konvertálhatjuk PDF-be a megnyitott fájlt. Az ábrákat különféle formátumba tömöríthetjük, beágyazhatjuk a különleges betűtípusokat. A dokumentum illetéktelen megnyitását jelszóval védhetjük, korlátozhatjuk a megváltoztatást vagy a másolást. A konvertálás PNG, JPG, BMP vagy TIF képbe is lehetséges. Az Intéző helyi menüjébe beépülve a támogatott fájltípusokat a helyi menü ide vonatkozó parancsával konvertálhatjuk.
Fejlesztő: Philip Chinery & Frank Heindörfer
Weblap: http://sector7g.wurzel6.de/pdfcreator/
Fordította: Bata György, Kácsor István, Keresztes Ákos
Magyar kiegészítő: www.honositomuhely.hu/downloads/nyelv/ugyv/pdfcreator/hungarian.ini
(Honosító Műhely)
A tudományos-fantasztikus írók képzeletében már régóta élnek az emberiséggel egyenrangú, esetleg fejlettebb földönkívüliek. A tudósok ezen a területen inkább molekulákban gondolkoznak, és feltételes módban. Így teszi ezt az asztrobiológia is. Az új tudományág célja nagyszabású, állítja Pályi Gyula, a modenai egyetem kémia tanszékének professzora: a lét, kiváltképp a földönkívüli élet meghatározásával és eredetével foglalkozik. Bár gyorsan fejlődik, létjogosultságát mégis többen vitatják.
Ez az egyetlen olyan tudományág ugyanis, amely tárgyát még nem bizonyította...
Az eredetileg exobiológiának, ma már asztrobiológiának nevezett terület a Földön, sőt, a naprendszeren kívüli életet vizsgálja. Pontosabban vizsgálná. Hiszen életet még sehol nem találtak... csak arra utaló jeleket, például a Mars jégsapkái alatt, vagy a Jupiter egyik fagyott holdján, az Európán. Az asztrobiológia interdiszciplináris tudományág, s nem tekinthető csupán a biológia XXI. századi megújult formájának. Olyan tudományok alapjaira épül, mint a csillagászat, a biológia-biokémia és a geológia. Az elnevezésben a görög astron csillagot, a bios életet, a logos pedig tudományt jelent. Az asztrobiológia csírája először Amerikában jelent meg, ahol a NASA erőteljesen támogatja az ilyen jellegű kutatásokat végző intézetek és egyetemi tanárok között kialakult hálózatot. A rendszer érdekessége, hogy ugyan létezik Asztrobiológiai Intézet, de nincs központja. Így inkább hasonlít egy szövetkezethez, amelynek a tagjai közös program szerint dolgoznak, csak földrajzilag egymástól kiadós távolságokban. Az asztrobiológia Európában is egyre fontosabb szerepet kap.
A tudományág hipotéziseinek alátámasztásához első lépésként az életet kellene definiálni. Mert ez a tudósoknak kielégítően mindmáig nem sikerült, bár szakterületeik fogalmát felhasználva több variációt is kidolgoztak már.
A kémikusok például az úgynevezett "szén-sovinizmus" elméletére építenek, s a szén univerzumban betöltött központi szerepét hangsúlyozzák, hiszen ez az elem a földi élet alapja. De maguk a kémikusok is elismerik, hogy ennek az elméletnek az a gyenge pontja, hogy máshol egy másik kémiai elem felhasználásával is keletkezhetett életforma. A tudósok példaként a szilíciumot említik, mert kémiai tulajdonságai nagyon hasonlítanak a szénhez.
(www.egyperces.hu)
• Tűzforró klipet készített Shakira és Wyclef. A „Hips Don’t Lie"-jal forró klipet készített Shakira és Wyclef Jean. A kolumbiai szépség és a Fugees sztárja most először dolgoztak együtt, ami olyan jól sikerült, hogy akár egy folytatás sem kizárt. A forró vérű énekesnő a közös munkát egy szerencsés véletlennek tulajdonította és azt nyilatkozta, hogy egy csodálatos tehetséggel volt alkalma együtt dolgozni. Wyclef a hízelgésre még egy lapáttal rátett, amikor is azt mondta, hogy egy karibi vulkánnal, egy igazi zsenivel hozta össze az élet.
• X-Tina a konkurenciáról. Christina Aguilera nem kíméli fiatal kolléganőit. Az r’n’b díva hadat üzent a showbizniszbe éppen csak belekóstoló sztároknak és kijelentette, hogy nagyon komolyan fel kell kötnie a nadrágot annak, aki versenyezni akar vele. X-Tina szerint egyébként a kezdők csak fölöslegesen vesztegetik az idejüket, hiszen ha új albuma elkészül, aki esélyük sem lesz érvényesülni. Az énekesnő úgy gondolja, hogy vele ellentétben a fiatalabb korosztálynak se mondanivalója, se megfelelő kreativitása nincs, kizárólag a bulizás és a csillogás utáni vágy hajtja oket.
• Kosárlabda csapatot vásárol a Destiny’s Child. A Destiny’s Child két üdvöskéje, Beyoncé és Michelle rövidesen társtulajdonosai lesznek egy kosárlabda csapatnak. A lányok Jay-Z- hez, Usher-hez és Nelly-hez hasonlóan csapatot vásárolnak, mégpedig a Chicago Sky női kosárcsapatot. Beyoncé már előre arra intette a fiúkat, hogy erősen kössék fel a nadrágot és egyben fogadást is kötött, hogy „lányai" dobják a legtöbb kosarat az új szezonban. Jay-Z, aki a New York Nets, illetve Usher és Nelly akik a Cleveland Cavaliers társtulajdonosai egyáltalán nem tartanak a fenyegetéstől, sőt örülnek is a különleges kihívásnak.
• Lohan csak egy biztos Oscarért vetkőzne. Lindsay Lohan nem zárja ki a meztelen filmjelenetek lehetőségét – de ha már ilyenre vállalkozik, akkor az a legkevesebb, hogy Oscar-díjat kapjon érte. Az énekesnő nemrég egy autóshow alkalmával már, igaz nem szándékosan, de megvillantotta mellbimbóját a nyilvánosság előtt, úgyhogy egyáltalán nem lenne meglepő, ha ezek után többet is megmutatna magából. A témáról a fiatal sztárt a ‘Cosmopolitan’ magazin amerikai kiadásának riportere faggatta, aki kijelentette, hogy az interjúból egyértelműen az derült ki, hogy a vetkőzés ma már nem tabu téma Lohan kisasszonynál.
Hozzávalók: 2 dl aludttej vagy kefir, 6-7 friss mentalevél, 1/2 evőkanál citromlé, 1 evőkanál búzamag.
Elkészítés: Mosd meg a mentaleveleket, majd darabold fel őket egészen apróra. Keverd össze turmixgépben vagy botmixerrel a többi hozzávalóval együtt.
Tipp: az aludttejet vagy a kefirt legalább fél órával az ital elkészítése előtt vedd ki a hűtőből.
Hatás: Egészen felfrissít. A tej szinte kitisztítja a gondolataidat, a menta pedig megszabadítja a fejed a fárasztó gondoktól.
Iglurekordot döntöttek Svájcban: száz jégkunyhót épített meg 12 óra alatt 200 ember. Az iglufalu fél hektárnyi – ötezer négyzetméternyi – területen épült meg, és hullámsír vár rá, mivel a Melch-tó jegén áll. A falu nemcsak kunyhókból áll, van egy hótemploma és egy jégpizzázója is. Ezen túlmenően a kunyhók sem csak kunyhóból állnak: akad bennük konyha, tűzhely és jégheverő.
Kalózrádióadók veszélyeztették Bukarestben a légi forgalom biztonságát, mígnem a rendőrök felkutatták és lefoglalták a készülékeket. Az Otopeni repülőtér körzetében közlekedő gépek pilótái az utóbbi időben többször is arra panaszkodtak, hogy az irányító toronnyal tartott rádiókapcsolatuk nem zavartalan: ugyanazon a frekvencián más adóktól származó beszélgetést is hallanak. Mint a Mediafax jelentette, a rendőrség akcióba lépett, bemérte, és házkutatás során le is foglalta a fiatalok által illegálisan működtetett amatőr rádiókészülékeket, amelyek veszélyeztették a légi forgalmat.
Örömlányokat képeznek át ápolónőkké Németországban. A kétéves kurzuson harminc prostituált vesz részt, 20-40 év közöttiek. Az átképzés célja a nővérhiány enyhítése, valamint a prostituáltak társadalmi beilleszkedése. Az oktatási program költségeit részben az Európai Unió, részben a protestáns egyház állja. Az érdeklődés élénk, több örömlányt várólistára kellett venni. "Szoros a verseny a prostituáltak között, már rég elmúltak azok az idők, amikor jól meg lehetett élni ebből, különösen nehéz annak, aki a harmincas éveiben jár" - mondta a projekt vezetője, Gisela Zohren. "Remekül tudnak bánni az emberekkel, és egyáltalán nem idegenkednek attól, hogy hozzáérjenek a betegekhez, illetve hogy azok megérintsék őket" - mondta a protestáns egyház szociális munkása.
Több mint 21 kiló marihuána került elő egy baleset következtében egy francia autós nyolc éve vásárolt kocsijából, közölte a lyoni rendőrség. A karambolozó autó tulajdonosának nagy meglepetésére több mint három kiló "fű" került ütközéskor a kövezetre a kocsiból, kis zsákocskákban. A jármű tulajdonosa rögtön átadta a csendőrségnek a leletet. Az autó javításakor még 18 kiló vadkender került elő a karosszéria különböző üregeibe rejtve. A csendőrség most a gépkocsi előző tulajdonosai után nyomoz. Feltételezik, hogy egyikük drogkereskedő volt, s időközben "valami történt" vele - esetleg lecsukták egy másik ügyben -, ezért nem próbálta magához venni a kocsiba rejtett "füvet".
Újabban az emberek egyre gyakrabban kérik végrendeletükben, hogy kedvenc mobiltelefonjuk a túlvilágra is elkísérje őket. A Jövő laboratóriuma (The Future Laboratory) nemzetközi elemző központ azt vizsgálta, hogy mit tétetnek különböző országokban az emberek túlvilági útipoggyászukba. A mobiltelefonos temetkezés divatja a Dél-Afrikai Köztársaságból indult, ahol az emberek azzal indokolták kérésüket, hogy így szeretnék biztosítani a kapcsolatot családjukkal. Sokan ugyanis attól rettegnek, hogy élve temetik el őket, viszont ha kéznél van egy maroktelefon, sürgős kihantolást lehet kérni. Később a telefonos temetkezés divatja átterjedt más országokra is, és jelenleg már Írországban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban is gyakorolják. Ausztráliában a státuszszimbólumokat jelképező tárgyakat is a koporsóba helyezik, így az eltávozók a mobiltelefonon kívül kedvenc laptopjukat is magukkal viszik. Akadnak olyanok is, akik aranyórát, briliánsokkal ékesített ékszert viselnek a koporsóban, a drága öltönyről vagy divatos ruhakölteményekről nem is beszélve. Az írek egy csomag cigarettával és öngyújtóval szerelkeznek fel a hosszú útra, más a kedvesétől kapott plüssmacit viszi magával. Némely esetben a mobiltelefont az elhunyttal együtt hamvasztják el, annak ellenére, hogy az akkumulátor felrobban a hőtől, ezért a temetkezési vállalatok, hogy kivédjék ezt a kellemetlen közjátékot, újabban azt javasolják, hogy a mobiltelefont hamvasztás nélkül helyezzék az urnába a halott hamvaival együtt.
A Kis Hableány szobrának áthelyezését tervezi a koppenhágai városvezetés, hogy megóvja a vandáloktól és a szerelmes pároktól. A tenger partján található világhírű szobor a szerelmesek és a turisták kedvenc találkozóhelye, s még a vízbe, illetve a sziklákra pottyanást is kockáztatják, hogy együtt szerepelhessenek a fotón a Kis Hableánnyal. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az alkotásra a vandálok, akik rendszeresen megrongálják, gyakran rendkívül brutális módon: eddig már kétszer lefejezték, lelökték a talapzatáról, lelocsolták festékkel, kezébe műpéniszt helyeztek. Egy idegenforgalmi szervezet kezdeményezésére a közparkok felügyelete több lehetőséget is tanulmányozott annak érdekében, hogy a Hableányt a parttól még távolabb helyezze el, ahol már nem érik el az emberek. Az 1,25 méter magas bronzszobor alkotóját, Edward Eriksent az Andersen-mese ihlette meg, a mű pedig egy sörkereskedő fiának megrendelésére készült, aki őrülten szerelmes volt a szobor modelljébe, egy balerinába.
Ha a várandós anya dohányzik, születendő gyermekének már magzatkorban különféle allergiás megbetegedéseket vagy azokra való hajlamot okozhat – állapították meg nemzetközi tapasztalatok alapján az európai allergia- és asztmahálózat (GALEN) berlini éves tanácskozásán. A GALEN 2004 óta 14 európai ország 60 kutatócsoportját tömöríti. Ennek köszönhetően most először nemzetközi szinten összegezni lehetett azokat a kutatási adatokat, amelyeket tudóscsoportok több ezer gyermek életének első napjától gyűjtöttek. Így már csecsemőkortól nyomon követhetővé, s ezáltal megérthetővé válhatnak az allergiás megbetegedések, illetve az azokra való hajlam kialakulása. A GALEN adatai szerint a különféle allergiák nemcsak az egészségi állapotot befolyásolják, hanem az érintettek társadalmi és érzelmi életét is. Ezenkívül az allergiás megbetegedések kezelése külön terhet jelent az egyes országok költségvetésére: az Európai Unióban a kifejezetten erre a célra fordított kiadások jelenleg évi 25 millió eurót tesznek ki. (mti-panoráma)
A fővárosi szereplés nem a legjobban sikerült, mivel csak egy ponttal tért haza a Remin. Tudtuk, hogy a Dinamo nem könnyű ellenfél, de egy kis szerencsével az összes pontot el lehetett volna hozni Bukarestből.
További eredmények: Konstancai Farul - Bukaresti Steaua 15-41, Petrozsényi Stiinta - Kolozsvári "U" 9-31, Aradi Contor Zenner - Iasi-i Poli, Bîrladi Rulmentul - Suceavai Bucovina 29-16.
A tabellán: 1. Steaua 55 p. (694-110), 2. Contor 51 p. (536-171), 3. "U" Remin 50 p. (313-125), 4. Dinamo 48 p. (588-170).
A következő fordulóban (április 8.): "U" Remin - Stiinta, Steaua - Dinamo, Kolozsvári "U" - Contor, Bucovina - Farul, Iasi - Rulmentul.
HCM: Cetãteanu (7), Sabou (5) - Balint 8 (2), Kengyel 6 (3), Geiger 4, Stoica 2, Pop M. 2, Pomohaci 2, Negria 1, Herman, Buceschi, Osan, Rudics, Ferent. Edző: Bãban Ioan.
Silcotub: Pîslaru, Nichita - Farcãu 10, Bologa 7, Crap 4 (2), Ivan 3, Holhos 3 (1), Motogna 1, Gatzel 1,