Augusztus 19-én, pénteken, este hét órakor kezdődött Nagybányán, az első alkalommal rendezett Szent István GÁLAEST.
Mintha az időjárás is drukkolt volna, az előrejelzésekkel ellentétben meleg, igazi nyári nap köszöntött a szervezőkre és vendégekre egyaránt.
Az első vendégek már 19 óra előtt megérkeztek, majd hamar megtelt a terem, a résztvevő hölgyek és urak pontosan betartván a meghírdetett kezdési időpontot. Utolsó percben még érkeztek (volna) vendégek, de helyhiány miatt sajnos nem vehettek reszt az eseményen.
A nagyszámú vendégsereg számos tagja először csodálhatta meg a volt Fekete Sas fogadó újjávarázsolt épületét, az elegánsan, ez alkalomra feldíszített Konferenciatermet, amely helyet adott a Gálaestnek, az előcsarnokot, ahol a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága 12 alkotása került kiállításra, valamint a belső udvart, ahol még befejezésre vár a szökőkút.
A vendégeket pezsgő, valamint élőzene fogadta a nagybányai zenekedvelők által jól ismert Herki József, Herki Cristian hegedűművészek, valamint Chis Carmen zongora szakos diák előadásában, akik a magyar es nemzetközi repertoárból adtak elő közkedvelt klasszikus műveket az est során.
A Szent István Gálaest házigazdája - Farkas Zoltán hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt, majd átadta a szót az est fővédnökének, a magyar köztársaság főkonzulátusát képviselő Ludányi Attila, konzulnak.
A konzul és neje első alkalommal jártak városunkban, és amint említette nagy örömmel jöttek el Nagybányára a Szent István Gálaest fővédnökének minőségében. Kétszeres öröm számukra lévén, hogy már hosszú ideje szerették volna megismerni a nagy művészeti hagyományokkal rendelkező várost és festői környékét.
A következő felszólaló városunk alpolgármestere Ludescher István volt, aki üdvözölte a jelenlévőket, valamint a rangos vendégeket, és megragadva az alkalmat felköszöntötte az összes jelenlévő István nevű meghívottat.
Mindezek után kezdetét vette a meghirdetett rövid ünnepi műsor, amelyet a koltói Somfa együttes tagjai nyitottak meg előadásukkal. Az esőmentes, kellemes estére való tekintettel, a táncosok az udvart választották helyszínül, így a vendégek kint gyönyörködtek a gyerekek és felnőttek csodálatos népviseletében. A kicsik és nagyok több héten át gyakorolt, gazdag műsorral lepték meg a közönséget, amelyből nem hiányoztak a tüzes ritmusú moldvai és a lassúbb szatmári és széki táncok, valamint a szépen előadott versek és a műsort záró Szent István Imája sem.
A néptáncot az aukció követte. A nagybányai magyar képzőművészek társaságának tagjai 12 műalkotást állítottak ki. A művek egyharmada gazdára talált, ami sikerként könyvelhető el.
Külön említést érdemel az utolsó és egyben az egyik legsikeresebb műsorrész, a társasági táncok bemutatása, amelyet a hazai nemzeti válogatott két tagja adott elő. A tehetséges nagybányai Rusznyák Alice és Soponar Rares, számos román és nemzetközi verseny győztesei, a 10-12 évesek kategóriájában. A közönség nagy tapssal jutalmazta az általuk előadott tangó, bécsi és angol valcert.
De, hogy ne csak a műsorról tegyünk említést, az est fénypontját mégiscsak talán a mindenki által megcsodált, különleges marcipán torta jelentette. A műalkotásnak is beillő cukrászköltemény egy nyitott kódexet ábrázolt, amelynek két oldalán a Szent Korona, illetve Szent István jelvénye kaptak helyet.
A műsor után pedig a késő éjszakába nyúló szabadtánc következett.
Beszélgetve a jelenlévökkel, valamennyien örömmel fogadták a Gálaest megszervezésének ötletét, illetve elismeréssel nyugtázták lebonyolításának módjat. Igény mutatkozott arra, hogy ezentúl minden évben kerüljön megrendezésre, egyre színvonalasabb és hangulatosabb változatba…
(S.H.)
Míg városunk magyarsága színes és nívós kultúrműsorok sorozatával ünnepelte Szent István napját, addig az ő Boldogasszonynak felajánlott országában az össz-hírharsona az államalapítást ünnepli. No meg az új kenyeret. Az alkotmány ünneplése már lekopott augusztus 20-áról. Azt azok ünnepelték, akiknek semmi közük nem volt az alkotmányossághoz, sem a demokráciához. Ámulnék, bámulnék ezen a csúsztatáson, hogy lett az államalapítóból államalapítás! De tudom, hogy a jelenleg uralkodók kik és honnan maradtak a magyar állam nyakán. Mi már 15 éve befejeztük a szocializmus építését, nem énekeljük az Internacionálét sem, talán csak Iliescu és baráti köre a meghitt pillanataikban. Az MSzP-nek viszont ez a zsoltárja, amit minden pártrendezvényen elzengenek. Van aki azt hiszi, hogy az EU-val szembeni lojalitásról van szó, amely tudnivaló, hogy nem fogadta el az alkotmánytervezetébe a keresztény gyökerek megemlítését.
Talán van valami közük egymáshoz a dolgoknak. Szent István befogadott mindenkit, a "vendégeket" (hospes) egész Európából és... Most Németország a mohamedán törököket, Franciaország az afrikai muzulmánokat fogadja. Pedig ezeket nem igen lehet az európai kultúra gyökereinek nevezni, olyanok rajta, mint a karácsonyfán a szaloncukor. Eszembe jut egy magyar közmondás egy népről: fogadd be a házadba és kiver belőle. A muzulmánok jönnek, jönnek és már mecseteket is építenek a toleráns Európában. Úgy jár velük az EU, mint mi az ortodoxiával? István király csak keresztényekben tudott gondolkodni, de ma a vendég: a vendégmunkás, bárhonnan jött légyen. És hamarabb kap magyar állampolgárságot, mint egy bánsági, vagy szilágysági magyar. Kedvenc focistánk Miriuta, milyen hamar Laci lett és állampolgár!
Mi itt még Szent István királyt ünnepeljük. Igy! - a SZENTét. Ünnepeljük mind, mert mi reformátusok is elmentünk a Szentháromság templomban tartott ünnepségekre. Nem az államalapítást ünnepeltük, mint a schengeni határon túli testvéreink vezetői. Érdemes megnézni, ki volt a körmenetben: - Annak idején a református volt kormányfő ott volt. Tiszteletből.
Nem tudom milyen alapon ünneplik az államalapítást? Hiszen ehhez a dátumhoz Szent Istvánt csak szentté avatásának napja köti. 1083. augusztus 20-án avatták szentté Székesfehérváron. Különben a szent király halálának a dátuma is jelképes, augusztus 15-én Mária napján szállt lelke teremtőjéhez. Géza, az apja már erős hatalommal rendelkező uralkodó volt, amit a Quedlingburgi találkozó bizonyít. 973 húsvétján a német-római császár összehívta a környező országok fejedelmeit, mint hűbérúr - egy "csúcstalálkozóra", ahová Géza fejedelem nem ment el, de küldött 12 magyar urat, mint "megfigyelőket".
Igy is kifejezvén országa önálló államiságát és maga egyenlőségét I. Ottóval. Lehetne talán ez is az államalapítás kezdete.
Keresztény szempontból nem volt ugyan olyan, mint egy nyugati vagy a bizánci állam, mint Róma egyenes folytatója - de hiszen Szent István halála után egy évtizeddel még voltak óhitű magyarok, akik Hadúrnak áldoztak. A törvény a szokásjogon alapult, írásban István király hozta meg az akkori szokásoknak, gyakorlatnak megfelelőket, sőt azokon túllépőket emberiességben.
A kereszténység csak 1054 után szakadt ketté, addig békén megéltek a görög apácák a bencés barátok mellett. István anyja, Bulcsu, Lehel, Ajtony, mind a keleti kereszténységet vették fel. István király bölcsen választott, mikor nem ezt tette államvallássá, mert ennek a feje maga a bizánci császár volt. Ez pedig alárendeltséget jelentett volna egy világi hatalomnak, míg Róma nem! Géza fejedelem még 976 előtt Koppánnyal együtt megkeresztelkedett 500 főemberével együtt. Szent István azonban - hogy a kecske is jóllakjék - Imre fiának bizánci feleséget szerez, akinek testvére Ottó hamar meghal, Imre egy vadászatban veszti életét, ami vészesen hasonlít Zrinyi Miklós halálához (a költőéhez!), aki a bécsi udvarnak útjában volt. Talán túl sok lett volna a magyar nemzetségfőknek a királyi hadakat vezető Vecellin, Hont, Pázmány német lovagok mellett még egy Henrik király is? Mert ez volt Imre neve! Koppány lázadása a hatalomért és az idegenek ellen tört ki. Oldalán az ősi jog állt, amit Géza nyugati mintára változtatott meg. Nem szerette a hospeseket, akik jöttek és kapták a stallumokat, mint most a nyugati befektetők az adókedvezményeket. Ezeket sem nézik jó szemmel a magyar kis- és középvállalkozók vagy földművelők. Már a zsidó kereskedők is olyan mértékben voltak jelen, hogy 1050 körül Esztergomban zsinagógát építenek. Ma lakóparkokat és Plázákat. A királyi testőrség varég zsoldosokból és német lovagokból állt. Koppány ellen a seregében besenyők és kabarok is harcoltak. Most 2002-ben elég volt egyetlen "hospes" a magyarságtól teljesen idegen szellemű Ron Werber, hogy megossza a magyarságot, és a Kádár utódokat hozza hatalomra a gyűlölet fegyverével. Ki lesz az, aki újra egyesíti az országot? Nem látom a kiutat addig, amíg a harc a pártérdekekért folyik, nem a nemzet jólétéért. Azoknak a hatalmáért, akik nem a szent királyt, hanem egy fiktív dátumot ünnepelnek, akárcsak Télapót az angyalka helyett.
Már többször megírtam, de ismételten megkérdem: nem elég ha mások hamisítják történelmünket - még anyaországunkban is a mások szája íze szerint szabják át? - Azért, mert a szentek nem mindenkinek tetszenek? Nem, barátaim. Augusztus huszadika a szentté avatott király ünnepe. Ezen a napon avatták szentté egy másik magyar szent, László király uralkodása idején. Ő csakugyan a keresztény magyar állam megalapítója, de Magyarország attól a dátumtól európai királyság, amikor 1001. január 1-jén az István fejére tették a pápa küldötte koronát. Nem augusztus 20-tól. Ünnepeljük tehát tisztelettel a személyt, mert az ünnep az övé, nem egy eseményé.
Dr. Sasi Nagy Béla
Augusztus 10-15. között, a városnapokkal egyidőben diáktábor színhelye is volt Felsőbánya. A részvevő temesvári és helybeli diákok, valamint oktatóik tartalmas foglalkozásokon (kézművesség, ének, tánc, különböző játékok, kirándulások (Bódi-tó, Borkút, városnézés) vettek részt.
A tábor főszervezője a Felsőbányai Szülők Egyesülete volt, amely a temesvári Gyárvárosi Szülők Egyesületével, a felsőbányai RMDSz-szel, Műveltségszolgálattal és a Máltai Szeretetszolgálattal, Kis István programfelelőssel együttműködve gondoskodtak a vakációzó diákok szórakoztatásáról.
Külön köszönet Nagy Hajnalka nyugdíjas tanárnőnek, Makkai Tünde és Sipos Ilona temesvári oktatóknak, Hitter Annamária tanítónőnek és mindenkinek, akik besegítettek a tábor megszervezésébe.
Szomorú baleset miatt maradt el pénteken a baróti TransylMania nagybányai szabadtéri koncertje. A sokak által várt eseményre érkező együttes tagjai útközben értesültek arról, hogy valamilyen tárgy akadt meg az alapító Cseresznyés Szilamér (Csönye) és az egyik énekes, Cseresznyés Emilia (Ceci) alig tizenegy hónapos kislányának torkán. A marosvásárhelyi SMURD rohammentősei helikopterrel siettek a bajbajutott Anna segítségére, de az édesapa közvetlenül Nagybányára érkezésüket követően már csak arról értesülhetett, hogy az orvosok nem tudták megmenteni a szerencsétlenül járt kislányt. A TransylMania azonnal lemondta nagybányai, valamint tervezett további magyarországi koncetjeit és visszautazott Háromszékre, az együttes tagjai azonban megígérték: amint lehet visszajönnek és kárpótolják a nagybányaiakat az elmaradt koncertért. Kedves TransylMania-sok! Együttérzünk veletek és visszavárunk! (déel)
Ezúton értesítünk mindenkit, hogy objektív okok miatt a Teleki Magyar Ház Schönherr Gyula és Thorma János terme (azaz a kiállító- és előadóterem), valamint a központi folyosó néhány napig nem látogatható és használható. A házinénit a Lendvay teremben vagy a könyvtárban lehet megtalálni, naponta 13-18 óra között. A korlátozás a játszóház, a hétfőn kezdődő kézműves tábor működését nem érinti!
Az érintettek szíves elnézését kérjük!
Emlékeztetjük az érdekelteket, hogy augusztus 29-én, hétfőn indul a Teleki Magyar Ház idei kézműves és nemezsátor-építő tábora! A résztvevőket reggel 9 órára várjuk!
Vasárnap a Breazara szervez túrát az EKE Gutin Osztálya. Indulás reggel 8 órakor a 18-as autóbusszal az IMMUM megállóból.
LEGKÖZELEBB augusztus 30-án, kedden 18 órára várják gyógytornára az érdeklődőket!
A hét végén elszórtan felhős, majd egyre inkább derűs idő várható. Kora hajnalban a hőmérséklet legtöbb +15 fok, legkevesebb +10, napközben legtöbb +27, legkevesebb +20 fok lesz. Európa területén kelet-nyugat irányba egy magasnyomású híd épül ki, ezért a szárító hatások érvényesülnek és várhatóan hosszabb időre is megszűnik a csapadék.
Szeptember 4-én a felsőbányai református templomban a délutáni (5 óra) istentisztelet keretében kerül sor a VÉSŐ ÁGOSTON Munkácsy-díjas képzőművész által vezetett festőtelep megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre.
Igét hirdet Tőkés László királyhágómelléki püspök, és azt követően CZAKÓ GÁBOR képzőművész, a Duna Televízió munkatársa, valamint SZŰCS GYÖRGY műtörténész tartanak rövid, de tartalmas előadást.
Tisztelettel várunk minden érdeklődőt!
• Az óvárosi református egyházközségben keresztvíz alá tartották Berar Lucian Marius és Mikola Éva Gyöngyi kislányát, aki a Giulia Bianca nevet kapta. Keresztszülők: Munteanu Mihai, Mîrza Gertrud.
• Utolsó útjára kísérték Sebestyén Sándor (53) testvérünket az Úrban. Nyugodjon békében!
• Augusztus 28-án, vasárnap az újkenyérért való hálaadás ünnepén a délelőtti istentisztelet keretében úrvacsoraosztás lesz.
• Az újvárosi református templomban tartották keresztvíz alá Lukács Gyula és Kovács Julianna kislányát, aki a Beatrice Mária nevet kapta. Keresztszülő: Kovács Erzsébet Kinga; Bunyi Csaba és Lakatos Anita kislányát, aki az Evelin Éva nevet kapta. Keresztszülők: Fórizs Norbert, Sebestyén Tünde.
• Vasárnap délelőtt 10 órától úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet tartanak.
• Az újkenyérért való hálaadás ünnepén mutatkozik be Fazakas Ildikó segédlelkésznő.
• A Szentháromság római katolikus templomban örök hűséget esküdtek egymásnak Fux Roland és Cont Alina, Fux Mihály és Simori Magdolna fia, Cont Ioan és Coltis Marinela lánya. Tanúk: Horgas Mircea, Grindean Sabina.
• Keresztvíz alá tartották Váradi Csaba és Zaszati Szunica kisfiát, aki a Csaba Marius nevet kapta. Keresztszülő: Varga Irina.
• Ebből az egyházközségből kísérték utolsó útjára Petul Zoltán (50) testvérünket a Krisztusban. Nyugodjon békében!
• A koltói református egyházközségben a hagyományos Petőfi-ünnepség alkalmából, szeptember első vasárnapján Kovács Sándor egri lelkipásztor hirdeti az Igét. Szolgálni fog a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium énekkara.
Ecsedi Orsolya
A Munkaügyi, Társadalmi Szolidaritás és Családügyi Minisztérium meghatározta a 2005. november 1. és 2006. március 31. közötti időszakra vonatkozó, a kisjövedelmű családoknak és egyedül élő személyeknek járó fűtési pótlék értékét. A segélyre azok jogosultak, akiknek az egy főre eső átlagjövedelme nem haladja meg a havi 310 lejt. A kuponok formájában kiutalt pótlékhoz a hőenergia, illetve a gázszolgáltató vállalatoknál igényelhető típusnyomtatványok (kérvény és saját felelősségre aláírt nyilatkozat) alapján lehet hozzájutni. Ezeket a dokumentumokat az érintett cégek 2005. október elsejéig kell az igénylők rendelkezésére bocsássák.
Azok a jogosultak, akiknek hőszolgáltató vállalat szolgáltatja a fűtést, választhatnak a pótlék éves átlagban való elosztása, illetve a téli hónakra történő igénybevétele között. Ugyanakkor ezen igénylők a hőszolgáltatóhoz kell benyújtsák igényüket, míg a földgázzal fűtők a megyei munkaügyi hatóság (Directia Muncii Maramures) címére kell eljuttassák a kérvényt és a nyilatkozatot, legkésőbb október 15-ig.
Azok a kisjövedelmű családok, amelyek a garantált minimál-jövedelemre vonatkozó 416/2001-es Törvény alapján segélyben részesülnek, és fával, szénnel, illetve folyékony fűtőanyaggal fűtenek, havi 48 lej pótlékra jogosultak (5 lejjel többre, mint tavaly).
Nyitva hagyott ablakon keresztül hatolt be egy betörő a nagybányai Viorel C. lakásába, ahonnan készpénzt és különféle javakat vitt el, összesen 1500 lej értékben. A forró nyomon elinduló rendőröknek rövid időn belül sikerült azonosítaniuk a hivatlan látogatót, Ioan Vasile M. nagybányai lakos személyében. Csak megismételni tudom azt, amit múlt héten is mondtam: távollétükben ne hagyják nyitva lakásablakaikat! A nyitott ablak szivélyes meghívásnak minősül a betörők szemében.
Ismeretlen személyek feltörték a nagybányai Aurora komplexum mellett található újságárudát, mintegy 3000 lejnyi kárt okozva.
Borsán Gavrilã M. lakása került a betörők látszögébe, készpénzt és különféle javakat loptak el.
Egyik éjjel ismeretlen személyek elloptak egy Pãltinisului utcában leparkolt Suzuki Swift márkájú személygépkocsit. A tulajdonos, Bianca D. értesítette a rendőrséget, de az autó még nem került elő, s a tolvajok karján sem csattant még bilincs.
Két járőr, Ciobanu Gh. és Nechita V. 16-án hajnalban rajtakapták Darius B. és Marius G. nagybányai lakosokat, amint éppen egy Dacia személygépkocsit próbáltak meg ellopni a Grãnicerilor utcából. A rendőrök pont akkor csípték el a tolvajokat, amikor azok a gépkocsi kontaktját próbálták meg tönkretenni.
Egyetlen éjszaka leforgása alatt három személygépkocsit is feltörtek az Oituz és a Traian utcákban. Mindhárom autóból a rádiósmagnót lopták ki. Következő éjszaka egy Skoda Fabia márkájú személygépkocsiból is kiloptak egy 700 lej értékű rádiósmagnót. A Grãnicerilor utcában leparkolt Dacia személygépkocsiból szintén a rádiósmagnót lopták ki. A kár ebben az esetben 500 lejt tett ki.
A deszei (Desesti) Vasile P. ittasan ült Mercedes márkájú személygépkocsijának volánja mögé. Rozália (Rozavlea) felé menet, Szurdokon (Strîmtura), egy különsen veszélyes kanyarban megpróbált szabálytalanul megelőzni egy gépkocsit, s frontálisan ütközött egy szemből jövő, szabályosan közlekedő VW haszongépjárművel. A baleset során mindkét gépkocsi összetört, az ittas vezető pedig súlyos sérülésekkel került kórházba.
Borsán az 54 esztendős Iuliu C.-t kapták el ittasan vezetni a rendőrök, a 18-as úton. Szintén Borsán, s ugyancsak ittasan ült volánhoz a 33 esztendős Ion G. is. Éjszaka és 0,78 mg/l alkohollal a vérében volt csak bátorsága beülni Daimler-Chrysler márkájú személygépkocsijának volánja mögé.
Szamoscikón (Ticãu) a 31 esztendős, szamosardói (Ardusat) illetőségű H. Attila okozott balesetet MM-01- RYD rendszámú, Dacia 1310-es márkájú személygépkocsijával. A jogosítvánnyal nem rendelkező, s ráadásul ittas állapotban levő gépkocsivezető az egyik kanyarban áttért gépkocsijával a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött a 34 esztendős, Simona P. által vezetett, SJ-05-VAL rendszámú, Dacia 1310-es márkájú személygépkocsival. Az karambol nyomán mindkét gépkocsivezető könnyebben sérült.
(ta)
Miután a mostani Magyarországon az aranyásók másféle szerszámokkal dolgoznak, mint a régi aranyásók, érdemes a nagybányai aranyásókról bővebben is megemlékezni...
Nagybányán mindenki aranyat keresett, akinek errevaló ideje volt. Némely városi hivatalnokok (a megye székhelye Szatmárnémetiben volt) a vasárnapi kirándulásukkal kötötték egybe az aranyásást. Más polgárok a bányagrófságtól aranyásásra kibérelt területükre olyanformán látogatnak el, mint más kisvárosokban a szőlőkre szokás. Még táncoltak is azon a földön, amelynek mélyében az aranyat sejtették.
Nem volt még akkora ára sem az aranykutatás bérletének, mint a kaliforniai árakról mondják. Az állam minimális vámot szedett polgáraitól, ha azok aranyásás céljára bizonyos földterületet kijelöltettek maguknak. Révai Károly bácsi, a nagybányai költő, aki országszerte ismert verseivel meglehetősen jó nevet vívott ki magának az akkori magyar irodalomban (mint szokás volt mondani ez idő tájt), letette a pennát, amelylyel a Lendvai-színház prológusát írta, és szívesen rányomta a pecsétet minden aranyásásért beadott folyamodványra a bányagrófság ódon várában. Hetivásárkor a környékbeli gubás parasztok nyomakodnak be a költő irodájába a licencia végett, míg egyéb napokon kedélyes városi polgárok állítanak be azzal a szóval: „Károly bácsi, nehogy kinevessél. Nekem is kedvem volna aranyat ásni itt vagy amott." Ha jól emlékszem, a városi polgármesternek és Révész Jánosnak, a nagybányaiak nevezetes evangélikus esperesének is volt engedélye aranykutatásra, de ők nemigen értek rá a hivataluk miatt ilyen „babramunkára".
Hát nem nagyon csodálható, hogy a borpataki néptanító is beóvakodott egy napon Révai Károly bányagrófsági irodatiszt úrhoz, és bizonyos földterület ásásához kért engedelmet, amely területen előtte már mások is megpróbálkoztak. A szelíd Révai Károly föltette a szemüvegét:
– Hát annyi kidobnivaló pénze van, kedves Pokoliu?
– Nincs nekem egy fityinggel sem több, mint amennyi a „kutatmányi jog" ára.
(Igen, ilyen furcsa szóval nevezték azt a reskontót, amellyel a nagybányaiak a szerencséjüket keresték.)
A borpataki tanító elment az engedéllyel. Legközelebb csak akkor esett róla némi szóbeszéd a serházban, amikor a nagybányai boltos megunván a hitelezést, már nem akart olajat adni a borpataki aranyásó bányászlámpájába. A néptanító térdre vetette magát a boltban, és olyan lamentációba kezdett, hogy a hetivásáros emberek összegyülekeztek a bolt előtt. Az aranyásó jajgatott, imádkozott, sírt, öngyilkossággal fenyegetőzött, ha nem hitelezik neki a lámpájába való olajat. A kereskedő végre megunván a dolgot, odaadta az olajat.
Ugyanezen a napon Révai bácsinál, az engedély meghosszabbítása végett ugyancsak hasonló jelenetet akart rögtönözni a néptanító – egynapi haladékért. A költő nem engedte letérdepelni a dászkált, adott kétnapi határidőt.
Másnap ezen dolgok után: híre futamodott Nagybányán, hogy a borpataki néptanító olyan nagyságú aranyfészekre bukkant, amilyenre a legöregebb aranyásók sem emlékeznek. Hogy történt, mint történt? Az ördögök segítették-e (akiktől ezen a környéken nagyon félnek), vagy pedig a jó tündérek (akikben még inkább bíznak az aranyásók) mutatták meg az utat az aranyfészekig a szegény néptanítónak? Ő maga nemigen beszélt a dologról, tanú pedig nem volt, aki árulkodhatott volna. A vadhegyek között, a föld alatt játszódott le az esemény, éppen úgy nyomhatta ásóját az aranykeresőnek az ördög is, mint akár az aranyhegy jó szelleme, akiről szép mesemondások vannak. A legenda szerint olyan nagy füstje támadt a nevezett aranyleletnek, hogy a pesti Brachfeld és angolja gyalogszerrel tolták Szatmárnémetiből a kis vicinálist, hogy legelsőnek érkezhessenek a szerencsés aranyásóhoz. És az angolok megérkezésével a kis Nagybányán egy-két napra hamisíthatatlan kaliforniai atmoszféra kerekedett. Adtak, vettek, csereberéltek „aranykutatmányi jogokat", a hegyek közül megjöttek azok a sohasem látott aranykereskedők, akik patakok gyors vizében fogdossák össze az aranyport. A nyakukra kötött aranytartalmú zacskókkal mutatkoznak környékbeli parasztok, akiknek a háta az örökös gyötrelmes ásástól úgy meggörnyedt, hogy majd csak a koporsóban tudják kiegyenesíteni; akiknek a keze olyan fekete az aranytól, hogy azt semmiféle mosdóvíz sem tudja többé fehérre mosni; akik néha éveket, évtizedeket, egész életeket töltenek el hiábavaló munkával, káromkodásban és imádkozásban, csüggedve meg újra nekilendülve, és legfeljebb csak csalfa álmaikban találják meg azt az aranyat, amelyet késő vénségükig keresnek. Igen, Brachfeld és az angolok megérkezése mindig valamely titokzatos aranylázat hozott a kies Nagybányára; az arany gazdag ügynökeinek jöttére kezdett ábrándozni az egész város, holott máskor nem is nagyon vették észre még az eredményes aranyásókat sem... Brachfeld és az ő angoljai „csináltak nagy embert" Pokoliuból, a néptanítóból; ők hízelegték körül, ők ünnepelték, ők kapaszkodtak két oldalról is a karjába a nagybányai utcákon.
– Ejnye, nem is tudtuk, hogy ilyen nagy emberünk van! – dörzsölgették a szemüket a nagybányaiak.
A történet igazsága kedvéért meg kell jegyezni, hogy maga a nevezetes aranyásó sem bizakodott el az aranyalkuszok dicséretétől. Csak nem vett többé hitelben olajat, és a bányagrófságnál tucatszámra vette az újabb reskontókat az aranykutatáshoz. Tovább ásott.
Mikor én Nagybányán a Hollósy-iskola növendékeinek napsugárszínű festményeiben gyönyörködtem, Pokol már kastélyát felépítette Borpatakon. Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen kastélyt épít magának egy aranyásó? Ezt a kíváncsiságomat könnyen kielégíthettem, mert Pokol minden héten nagyobb társaságot hívott magához a bányai urak közül, és ilyenkor nem takarékoskodott a vendégszeretettel. Valamiképpen még mindig úgy tüntette föl a dolgot, kimondhatatlanul hálásnak, lekötelezettnek érzi magát, hogy a nagybányai urak véle, az egyszerű néptanítóval szóba állanak, úgy emlékszem, ő küldte be a hintókat is a fogadói serház elé, ahol a nagybányai urak találkozni szoktak egymással. A kanyargós hegyi úton könnyedén futamodtak a hintók, hogy az utasoknak legszebb napjaik, legjobb szívdobogásaik, legkiadósabb lélegzetvételeik jutottak eszükbe. És a völgyben csakhamar feltünedezett az aranyásó kastélya.
Valóban olyan volt ez a kastély, amilyent egy szerencsés aranyásó építhet magának.
A népmeséből jött tarka tornyával, amelyre ugyan semmiféle lobogó nem volt tűzve, de messzire virított az a hegyek közé, amerre a szegény, sorsüldözött aranyásók is irigykedve járnak. Felkiáltás volt ez a torony a balszerencse ellen, tüntetés az ördögök ellen, amelyek mindig rossz nyomra viszik az aranykeresőt; ragyogás ama sötét bánatok ellen, amelyek verejtékezve lepik e föld alatt az aranyásó homlokát. Cifra torony volt, amilyent egy aranyásó álmodhat magának, amikor végre álmában feltalálja az aranyfészket.
És az ablakok is felcsillogtak a hegyre, amerről közeledtünk, hogy azt hihettük, az ezeregyéjszakai palotához közeledünk, amelyet dzsinnek a tenger egyik partjáról a másik partra hordanak, ha parancsolójuk így rendeli. Az ajtókilincsek is bizonyára aranyból vannak, mert vajon mit csinálhatna egyebet azzal a rengeteg arannyal, amelyet Pokol úr életében talált? (Tudniillik a további ásásai is jól sikerültek.)
(folytatjuk)
Különösen hangzik ez a czim olyan évszakban, mikor már a tavasz ébred, a hegyek alján pedig lepkék röpködnek.
A tavasznak örvendező ember és gyermeksereg borzadva gondol a hegyek közé, hol még a hó hideg párnája borítja a talajt, undorral nézi a hegyek ormát, melyet ködfátyol takar s hol a természet kényszerálmát alussza.
Mi vadászok pedig, a kik a természet törvényeit ismerjük és tiszteljük, nem borzadunk az egyiktől, nem undorodunk a másiktól, nem látunk különbséget a lágy tavasz és kemény tél között, legfeljebb az időnek megfelelőleg öltözködünk. Egyik vadásztársam ebben oly mester, hogy vadászat előtt három pár lábravalót is fölpróbál, mig végre eltalálja az időnek megfelelőt vagy éppen az ellenkezőt.
Károlyi Lajos barátom szives meghivása folytán ez év február 24-én Nagybányára érkeztünk, hol Molcsány erdőtanácsos szives és vendégszerető házához szálltunk. A délelőtti órákat a városon kívül fekvő szép és érdekességek megtekintésével töltöttük el s ezután visszatértünk szállásunkra.
A jóízűen elköltött pompás ebéd után kocsikra ülve indultunk Feketepatakra, a tervezett vadászat színhelyére.
A kies völgybe térve, szemünkbe ötlött a remek 1400 m. magas Rozsályhavas, melynek tulsó oldalán fekszik a feketepataki lakóház. Ez a régió, hová vágyódtunk, itt van a medvék, disznók, hiuzok tanyája, nemkülönben a telepített szarvasok százai.
Kedvező a hangulat! Szép, derült égbe hanyatló nap elkésett sugarai lágyan borulnak a kéklő hegyekre, a bükkóriások árnyékait hosszura festve a déli lejtőn. A sugárment völgyből itt-ott szikla emeli ki kopasz fejét, melyre rózsaszinfényt lehel a leáldozó nap.
A lakóház előtt komoly alakok gyülekeznek és nyomozásuk eredményéről tesznek jelentést a tanácsosnak. Szavukból mit sem értve, kíváncsian vártuk a magyarázatot, mit rövid idő mulva nagy örömmel vettünk tudomásul, hogy t.i. két medve árulta el nagy-toppancsával jelenlétét a Rogoz, illetve Polomestru hólepte oldalán.
Másnap szép időre ébredtünk s mire összekészülődtünk, visszatértek az aznap kirendelt nyomozók. "Gyorgye" közöttük a legtekintélyesebb, jelenti, hogy a medvék tegnap jelzett helyüket megtartották, tehát fegyvereinket kézbe véve indultunk a hely szine felé. Egy órai gyaloglás után a "Rogoz" élére értünk, honnan kissé leereszkedve, állást foglaltunk a hajtásra.
Alig telt el egy fél óra, Gyorgye az él felől gyors lépésben sietett hozzám s jelenti a tanácsos ur üzenetét, miszerint a medve a körülnyomozás után a gerinczen átváltott és leereszkedett a Polomestru nyugati oldalának egy sűrű hajlata felé. A pompásan organizált hajtósereg közül egy szutykos képű kis fekete oláh hajtó erre kivált a csoportból és gyorsan körüljárta a kis területet, ugy, hogy mire mi puskások összejöttünk, már is jelentette, hogy a maczkó a területből nem ment ki. A hajtók most egy ösvényen lesiettek a völgybe, míg mi az élen álltunk el. Állásomról lehetett hallani, a mint a hajtók halk beszélgetéssel sorakoztak s rövid negyedóra mulva a hajtás megkezdődött.
Állásom Károlyi Lajos állásától alig volt 100 lépésre, a honnan őt egész jól láthattam is. Fürkésző tekintetem egyszer rája esett s látom, amint feszült figyelemmel néz a hajtás felé s láttam arczához emelve a fegyverét, a következő pillanatban a lövés moraja futja át az erdőt s mire a visszhang visszatért fülemhez, hangzik a másik lövése, melyet a medve tompa bömbölése követ. Örömérzés futja át testem minden izét, mert biztosra vettem, hogy fáradozásunkat siker koronázta. S csakugyan, kis idő mulva már háziurunknak gratuláltunk s gyönyörködtünk a szép állat feltünő világos s hosszu bundájában.
Rövid és vig étkezés után a Polomestru déli lejtőjét hajtották, mi pedig Teleki Tibor sógorommal fenn álltunk az élén, míg a többiek derékszögben a lejtőt állták el.
A rövidmult emlékei felett ábrándozva, szemeim a remek hegyes-völgyes vidéken pihentek, szebbnél-szebb emlékeket varázsolva elém. A mély csendet egy felettem elvonuló feketeharkály rezgő szárnycsapása zavarja meg, a mint ivalaku röpüléssel egy száraz bükkfa ágára száll, a melyet azután kemény csőrével éktelenül kopogtat. Ugy látszott, a zene visszhangra talált, mert alább a lejtőn egyik álláson hasonló kopogást végzett egy "Standhauer". Összerezzenve fejemhez kapok, hogy szinte leugrott a kalapom s gondolatban bucsuzni akartam a medvétől, mely ha meghallja ezt a koncertet, bizonyára a faképnél hagy bennünket... Szerencsére csakhamar ismét minden csendes. Csupán lent a völgy alján egy mátyássereg kétségbeesett hanggal adta tudtunkra, hogy egy családjukhoz nem tartozó ragadozó állat van a hajtásban. Csakugyan a medve volt! Lassan huzódott a hajtók vonala előtt s mire a hajtók felértek az első élre, már a mátyássereg közel a puskásvonal előtt ismételte, de utoljára, a szegény-maczkóra vészthozó éneket. Egy lövés hangzott föl most az élre, mit jó pár perczzel később ismét három követett. A hajtás után lesiettünk a helyszínére, hol Apponyi Gyula boldogan állt a szép barna medve előtt, melyet igen érdekes körülmények között ejtett el.
A medve Schönherr kincstári erdőgondnok felé tartott, ki azt észrevéve, igyekezett Apponyi állása felé téríteni. A nagy hóban törtető vad az intésre, sőt a hangos szóra mitsem adva, folytatta előbbi irányát s ekkor a gondnok egy lövéssel iparkodott azt felfelé téríteni, - de ez sem használt s igy a maczkó kicsuszott a hajtásból. Rövid idő mulva Schönherr gondnok meggyőződést akarván szerezni, hogy a medve merre ment, a nyomot követte 50-60 méter távolságig, hol körültekintett. S ime látja, hogy a már hegyen-völgyen tul vélt állat alig néhány méter távolságra tőle, egy sűrű fiatalosban ült s követője felé nézett. A gondnok gyors elhatározással most egy kis kerülőt tett, hogy a flegmatikus maczkót ismét Apponyi felé irányitsa, mi sikerült is neki, minthogy az elindulva ismét visszatért a hajtás felé, itt azután Apponyi három gyors, de mindannyiszor jól irányzott lövéssel leterítette a szép állatot.
A sikerült vadászat után jókedvvel tértünk a vadásztanyára, hol az érdekes eseményeket ujból megbeszélve, egy kis tarokpartie-hoz fogtunk, mialatt Schönherr erdőgondnok hegedűművészetét is bámultuk és élveztük. Este 7 órakor "Gábor" erdővéd, ki egyuttal kitűnő szakács is, jelenti, hogy az estebéd tálalva van, de egyuttal jelenti azt is, miszerint egy fiatal erdővéd, ki aznap szintén nyomozással volt megbizva Fernezely felett, egy állatot hozott azt tekintenénk meg... Kisietve a mellékszobába, látjuk a Kárpátok legérdekesebb vadját, egy kapitális kan hiuzt, melyet csapázás közben egy szikla alatt megpillantva, leterített. A ritka nagyságu és pompás szőrözetű állatot Károlyi Lajos azonnal elküldte kitömés czéljából egy praeparátorhoz.
Második napon az Izvora alatt vadásztunk, sajnos, eredménytelenül, a nagy hó miatt egy második hajtás keresztülvihetetlen volt s igy inkább két szánnal felmentünk az Izvora havasra, hol egy kincstári épületben megreggeliztünk s azután a párját ritkitó panorámában gyönyörködtünk.
Harmadik napon Blidár falutól nyugatra, a Bulzi sziklák között jeleztek egy medvét. A hajtás itt sem sikerült, mivel a medve pár órával előbb, mint oda értünk abból kihuzott, a Blidárfalu feletti oldalakba, hol csak itt-ott volt még hó s ezen okból egész biztosra nem lehetett megállapítano hollétét, mindennek daczára Molcsány tanácsos, aki a vad járását, annak tartózkodási helyét, sőt tán még azok észjárását is ismeri, biztosra vette a medve ottlétét s igy a hajtást azonnal elrendelte.
A hajtók tehát visszatértek az él felé, a hajtást megkerülendők, mi pedig lent a pisztrángos egy mellékoldalán, illetve völgyén álltunk el.
A hajtás megkezdődött, mi pedig az oldalra figyeltünk s már-már kételyeink kezdtek támadni, mivel a hajtók közeledve ereszkedtek le a lejtőn s még semmi jele a keresett vadnak. Egyszerre egy hang csap fülembe: Ursu! Ursu! mely egyuttal felvillanyozta a már csüggedő hajtókat, akik ettől a pillanattól kezdve bősz ordítás között verték a bokrokat.
Fegyverrel készen a lövésre, tekintgettem jobbra és balra s igyekeztem megpillantani a várva-vártat. Ez alatt egy hajtó csakugyan jelzi is: "’itt megy a medve, le a völgy felé!" - Véletlenül éppen egy sűrű cserjésre esett szemem pillantása, melyből kibontakozott a maczkó borzas ábrázata s onnan nagy ugrásokkal rohan le felém, majd kissé irányát megváltoztatva, kiér egy erdei utra. Fegyverem az arczommal, de a ravaszt még nem nyomhatom meg, mert éppen a lövés irányában álltak Molcsányi tanácsos és Schönherr gondnok urak. Várni kellett a lövéssel, míg a medve a patakra ért s ekkor lőttem. Lövésem nem talált, csupán egy pamat szőrtől fosztotta meg annak gazdáját, második lövésem azonban talált, mire a medve kis oldalról hanyat-homlok visszagurult, de utját bár betegen, folytatta lefelé a patak medrén. Itt érte azután Molcsány tanácsos kegyelemlövése.
Az eredményes hajtás után hazatértünk a reánk várakozó kocsikkal (mert lent már nem volt hó,) melyek egyikére a zsákmányt akkép helyeztük el, hogy a bámész falusi nép gyönyörködhessék annak bozontos fejében.
Másnap, sajnos, el kellett utaznom, azonban társaim még szerencsét próbáltak, de az erős hóvihar azt meghiusitotta.
E szerint ezen felejthetetlen kirándulás eredménye: 3 medve és egy hiuz volt!
(Megjelent a Nagybánya társadalmi és szépirodalmi hetilapban, 1906. március 29.)
Sorozatunkkal pályaválasztási támpontokat, fogódzókat próbálunk kínálni a fiataloknak, különféle szakmák rövid és szubjektív bemutatásával. Természetesen nem vagyunk naívak, tudjuk, elsősorban a szülőkön, nagyszülőkön múlik, hogy törekvésünket némi siker koronázza. Elsősorban tehát rájuk számítunk, ők kell jelentsék a kezdeményezés és az ifjúság közötti összekötő kapcsot.
Ebben a hónapban Szász János István bádogosmestert szólaltatjuk meg.
- Nem kérdés, hogyan lett bádogosmester, hiszen régi bádogoscsalád sarja, műhelyüket nem csak a nagybányaiak, de a környékbeliek is látogatják…
- Gyerekkorom óta dolgozom ebben a mesterségben. Óvodás voltam még, amikor naponta lejöttem a műhelybe apámnak segíteni, s így szoktam lassan bele ebbe a munkába. Olyan kicsi voltam, hogy az üllőig sem értem fel, s nyújtózkodva ütöttem rá a kalapáccsal. Egyszerűen rámragadt a mesterség. Soha nem is gondoltam arra, hogy mással is tudnék foglalkozni. Nem végeztem ez irányú iskolát, úgymond "menet közben" tanultam meg a szakmát. Érettségi után pedig itt helyezkedtem el az apám műhelyében, ennek immár tizenhárom éve.
- Szép ez a mesterség, ha tudod is csinálni, tehát ha olyasmibe vágod a fejszéd, amit el is tudsz képzelni, gondolatban látod, hogyan kell kinézzen az adott munka, tudod hogyan állj neki, és hogyan valósítsd meg. Mert olyan dolgok is vannak, amiket nem tudnék megcsinálni, mert nem is foglalkoztam velük. Nem fogok hozzá olyan munkához, amiben nem vagyok biztos, hogy sikerül. Az általános dolgokkal nincs semmi gond. Persze a régi bádogosokat, akik most ötven- hatvan éve úgynevezett díszmű-bádogosok voltak, nem tudnám utánozni, ők valóságos művészei voltak a bádogos mesterségnek. Nem is volna kitől megtanuljam azokat a fogásokat, de nem is venném sok hasznukat, hiszen ma már nincs kereslete a hasonló munkáknak. Azok a technikák jószerivel kimentek a divatból, már nem annyira alkalmazzák őket. Sok türelmet igényelnek, s én gyorsabb, temperamentumosabb vagyok. Ráadásul itt, a műhelyben állandó a forgalom, babramunkát pedig nem lehet ilyen körülmények között csinálni. Manapság mindent leegyszerűsítenek, nem cifrázzák ki a dolgokat, szinte csak a romák őrzik még ezt a hagyományt. Most központifűtési kazánokhoz való csövekre, csatornaelemekre van inkább kereslet.
- Kinek ajánlja ezt a szakmát?
- Mindenképpen kell szeress dolgozni, ha ezt a mesterséget választod. Aztán: a kezed kell járjon, nem a szád, különben nincs értelme ezzel foglalkoznod, hiszen semmi hasznod nem lesz belőle. Az sem árt továbbá, ha van valaki, aki mellett elsajátítod a mesterség minden fortélyát. Még ha értesz is hozzá, sokat lehet egy idősebb szakembertől tanulni.
- Anyagilag mennyire kifizetődő ezt a szakmát gyakorolni?
- Szerintem elég jól meg lehet élni belőle, ha dolgozol, munkádnak eredménye is lesz. Minél többet dolgozol, annál többet kereshetsz, de nem kell reggeltől estig hajtanod, hogy polgári módon megélj, s egy kis tartalékot is felhalmozz magadnak. (tamási)
Ha hiszitek, ha nem, van egy rendőrnagyim. Gumibot nagymamának szoktam szólítani, mivel korábban minden este bőrszerkóba bújt, és járőrözni ment vadi új, Scooter márkájú robogójával.
Mesélek nektek róla egy izgalmas történetet.
Egyik este járőrözni indult vele egykorú kolléganőivel. Egy sikátorban jártak éppen, amikor Gumibot nagyi látott valami furcsát: az egyik kukából egy kéz lógott ki. A nagyi nyomban fölnyitotta a kuka fedelét. Egy lefejezett test látványa fogadta. Kolléganőit sokkolta a szemük elé táruló kép, nyomban kibuktak, de a nagyi megőrizte nyugalmát.
Az áldozat pénztárcájában talált igazolvány segítségével kiderítette, hogy a holttest Juliano Stoon, 35 éves kaliforniai állampolgár, amerikai titkosügynök élettelen porhüvelye. Ez utóbbi dolgot természetesen nem a személyi igazolványból derítette ki, hanem a tárcában talált Los Angeles –Nápoly repülőjegy, valamint a mellette lapuló többi irat áttanulmányozása után következtette ki. Kikövetkeztette továbbá, hogy az ügynököt valószínűleg egy titkos feladattal bízták meg, konkrétan azzal, hogy szigorúan titkos, maffiával kapcsolatos dokumentumokat Los Angelesből Nápolyba szállítson, az ottani rendőrségnek. Persze mindez csak egy erős feltevés volt, amit minden kétséget kizáróan be kellett bizonyítani.
Pár hét alatt a nagyinak sikerült kiderítenie mindent, csak azt nem, hogy hol vannak az akták. Persze gyanította, hogy a maffiafőnök kezébe kerültek, de meg akart bizonyosodni róla, ezért akcióba lendült.
Először elment egy hirhedt bárba, a Wildbe. Ott dolgozott az alvilággal kapcsolatos tudásáról híres Gengszter Jo. Persze párszáz dollárral le kellett fizetni ahhoz, hogy "daloljon". A nagyi megtudta tőle, hogy a maffiafőnök törzshelye Nápoly kínai negyedében van, a Chihiro utcában.
Nagyim már a motort berregtette, amikor eszébe jutott, hogy nem kérdezte meg, pontosan melyik épületről van szó. Mire visszament, Jo már lefejezve a pult mögött feküdt, akárcsak korábban Juliano. "Ez az ügy egyre bonyolultabb" - gondolta magában a nagyi, majd betelefonált a rendőrségre, s elviharzott a helyszínről.
… A kínai negyedbe érve, nyomban keresni kezdte a Chihiro utcát, bár tudta, nem lesz könnyű megtalálni a maffiafőnök rejtekhelyét.
Óriási szerencséje volt. A maffiafőnök, Don Heronimo és "gorillái" éppen akkor kanyarodtak be az utcába, tíz vadonatúj limuzinnal. Nagyim elrejtőzött egy mellékutcában, és onnan figyelte, hogy hol parkolnak le a limuzinok. Az egyik raktár előtt megállt a konvoj. Kiszállt a Nagy Don, és bement a raktárba. "Gorillái" természetesen minden lépését védelmezték.
A nagyim először csak az ablakon nézett be. Luxus körülményeket látott odabenn. Sehol nem volt egy doboz, vagy más raktárra emlékeztető dolog. Szexi ruhákba öltözött gyönyörű lányok járkáltak le s föl. Még pezsgőfürdő is volt a helyiségben.
Gumibot nagyi leütötte az őröket, és belopódzott a hátsó ajtón. A Nagy Don éppen akkor vette elő az aktákat az íróasztal fiókjából. A nagyi hirtelen odarohant, felkapta a dokumentumokat, és futásnak eredt a kijárat felé. Ott azonban egy "kis" akadályba ütközött: a Nagy Don jobbkeze, Félkarú Carl (akinek tényleg csak egy keze volt) elé állt. A nagyinak nem volt más választása, elővette a gumibotot, meg a laskanyújtót, és úgy elverte szegény Carlt, hogy csupa kék és zöld folt lett az egész teste. Aztán kiszaladt, felpattant robogójára, és elrobogott.
Carl, miután feltápászkodott, rögtön üldözőbe vette a nagyit. Végigüldözte az egész városon, egészen a rendőrkapitányságig. Oda természetesen már nem mert a nagyi után menni.
A rendőrfőnök elfogatta Carlt, aki a kihallgatáson először nem akart vallani, de mikor a nagyi ráordított, dalos pacsirtává változott. Mindent bevallott.
Pár nappal később a rendőrség elfogta Don Heronimot és "gorilláit" is. A nagyim meglátogatta Don Heronimot a dutyiban, s gúnyosan azt mondta neki:
- Egy kicsit ciki, hogy egy 70 éves öregasszony vágta sittre a Nagy Dont, nem?
- Hidd el, egyszer kikerülök innen, és akkor kinyírom az egész családodat, vén szipirtyó! – fenyegetőzött Heronimo.
- Ne reménykedj! – közölte vele a nagyi, majd távozott.
Másnap csúfságból még vitt egy- egy banánt a "gorilláknak".
Ez volt Gumibot nagyi utolsó ügye, mivel nem sokkal az eset után nyugdíjba vonult. Konyhánk falán még ma is őrizzük a laskanyújtót, amivel összeverte Félkarú Carlt.
Sándor Orsolya, Szinérváralja
- Mit csináljon a földnélküli paraszt?
- Vessen magára
- Hogy hívják a Hortobágyon a rendőrkutyát?
- Pulice.
- Cirmos cica haj!
- Mi volt a Valentin-nap neve a rendszerváltás előtt?
- Kedves anyuka, az ön fia nagyon érdeklődő. Vajon kitől örökölhette a tudásszomját?
- A tudást valószínűleg tőlem, a szomját viszont az apjától!
- Mit csinál egy skót, ha talál egy mankót?
- Eltöri a lábát.
- Miért lapos a rendőr tarkója?
- Mert vécézés után mindig kezet mos, és közben a fejére csukódik az ülőke.
Az ember akkor kezd el hinni a másvilágban, amikor rájön, hogy ez a világ biztosan nem fogja már azt nyújtani neki, amit gyermekkorban megálmodott.
Mióta a globalizáció megfertőzte adórendszerünket is, bankká alakultam. Méghozzá nem is akármilyen bankká, hanem olyanná, amelyik kamatmentesen nyújt hiteleket. Mi ebben az üzlet? Számomra az égvilágon semmi. Csak az erkölcsi kamatlábak emeléséből sikerül némi hasznot hajtanom. S hogy bebizonyítsam, nem vagyok akármilyen bank, elárulom: egyetlen ügyfelem maga az állam. Ebből is látszik, hogy nem egy sima mezei bank vagyok, hanem egy komoly pénzintézet. Elég azt elmondani komolyságomról, tekintélyemről, hogy alaptőkém (belső szakmai körökben fizetésnek, jövedelemnek nevezzük) csekély részével már képes vagyok kisegíteni az államot pillanatnyi pénzzavarából.
Hogy vezetett engem erre a következtetésre józan paraszti agyam? Könnyen. Büszke is voltam magamra, mikor rájöttem az egészre. Mármint arra, hogy az állam levesz alaptőkémből egy bizonyos részt, hogy aztán év végén " használtan " visszaszolgáltassa a kölcsönbe vett összeget. A visszaszolgáltatás ünnepélyes keretek között zajlik le. Névre szóló meghívót küldenek, amelyben arra kérnek, fáradjak be a pénz szentélyébe a hitel visszaszolgáltatása ügyében. Megtiszteltetésnek érzem, hogy segíthetek, segíthettem, s a jövőre nézve is felajánlom szolgálataimat.
Lelkesedésem odáig hágott, hogy már merész távlati terveket is szövögetek. Elvégre egy magára valamit is adó cégnek állandóan fejlődnie kell. Most éppen egy nagyszabású terjeszkedési terven dolgozom. 2007-től szeretnék az EU-nak is hitelezni. Ha már amúgy is bankká változtam, legalább adjam meg a módját. (Tami)
Minap megdöbbenve állapítottam meg, hogy mentálisan nincs minden rendben velem. Valószínűleg egy rövidzárlat, vagy rövidzárlat-sorozat (tüzijátékos beütésekkel) csiklandozta meg központi feldolgozó egységemet (CPU–mat, ha úgy jobban tetszik), s merevlemezemen minden bizonnyal megmeredt valami. Így van ez, egy idő után mindig az a testrésze mered meg az embernek, amelyik nem kellene, amelyiktől pedig elvárná, hogy megmeredjen, az… Na de inkább hagyjuk ezt a témát, spongyát rá, ne menjünk túl keményen bele a dologba.
Szóval lefagyott a memóriám, processzoromban pedig erősen lefogytak- elfogytak a megahertzek, meg a megasztár–ötletek, teljes szellemi elsivatagosodás lett úrrá irányítóközpontomon. A memóriámban tetszhalotti állapotban vegetáló fájlok hirtelen inkompatibilisekké váltak programjaimmal, szoftver-összeegyeztethetetlenség lépett fel. Közvetlen hozzáférésű memóriám, RAM-om, vagy újmagyarul: Random Access Memorym sem volt képes elvégezni az általános feladatok megoldásához szükséges adatok tárolását. Mindjárt gondoltam, hogy valamilyen rusnya vírus (újmagyarul vírusnya) fertőzött meg, vagy az agyat ellátó ereim kövesedtek el.
Higgyék el, nem egy leányálom erre rádöbbenni. S ha már rádöbbentem, minden követ megmozgattam annak érdekében, hogy fény derüljön a teljes igazságra. Még az ereimben meteorokként száguldó, szklerózis-adta köveket is. Hamarosan sikerült felállítani… a diagnózist: funkcionális szellemi impotenciától szenvedek. Feleségem is ugyanezen az állásponton volt, csak ő így adott hangot véleményének:
- Szellemi impotenciában is szenvedsz, drágám! – mondta, s legyintett egyet (még most sem jöttem rá, miért), majd így folytatta:
- Ne búsulj, ebből még van esélyed kigyógyulni…
Bárhogy is szemléljük a dolgokat, a tények tények maradnak. Még akkor is, ha valószínűleg csak egy átmeneti zavarról van szó. Legalábbis én ezzel nyugtatgattam magam. Csak lehet benne valami, ha már a feleségem is megmondta. A nők megérzése elvégre nem szokott csalni.
Már kezdtem belenyugodni helyzetembe, amikor véletlenül összefutottam a városban mindentudó hírében álló barátommal. Meghívtam egy kávéra, s természetesen neki is elmeséltem bánatomat. Nem lepődött meg, sőt, mintha már tudott volna különös betegségemről. A világ legnagyobb természetességével egyből rávágta:
- Hülye vagy, apukám, ez a te bajod!
- Hogy én erre eddig nem is gondoltam! Pedig milyen egyszerű a diagnózis.
- Az egyetlen gond az, hogy a hülyeségre nincs gyógyír. Igaz, önmagában nem is ragályos ez a betegség, s közvetlen halálokként sem tartják nyilván. Ezzel sokáig elélhetsz. Különben el sem képzeled, hány hozzád hasonló ember rohangál a város utcáin… Ja, egyébként üdvözlöm a feleséged! – kiáltott utánam, miután elváltunk.
Isámat Alitta,
ki az eszét elitta
- Há’ megyek á folyópárton, oszt látom, hogy ott fekszik egy árányhál. Gondútam, visszadobom, háthá teljesíti három kívánságomát. Visszádobom a hálát, á’ meg aszongyá:
- Te Gazsi! Há nágyon rendes vótá' hozzám, teljesítem három kívánságodát!
Gondútám jó lenne egy verdá! Há' rágondulok áztá' ott egy Ferrari. Beülök, megyek házá. Nízem a házat... Jó lenne egy kástíly helette. Rágondulok, oszt ott egy kácsálábon forgó kástíly. Bemegyek, há' látom áz ásszonyt. Rándá is, meg kövér is, jó lenne helette egy bombázó. Csák rágondulok, oszt mán ott is terem. Gondútam visszamék az árányhálhoz, es meghálálom neki. Visszamegyek á folyópártra, es mondám:
- Te árányhál! Hogy hálálhátnám ín ezt meg?
Áz árányhál gondúkodik, osztán asszongya:
- Te Gazsi! Há tégy éngöm a magadévá!
Há mikó csinálom, átváltozik egy nyócéves kislánnyá. Há’ így törtint ez, igen tisztelt bíróság...
- Két dologra nagyon kényes vagyok - mondja az igazgató az új beosztottnak. - Az egyik a tisztaság. Meg is kérdezem: alaposan megtisztította-e a cipőjét a bejárat előtti lábtörlőn?
- Természetesen, igazgató úr - igyekszik jópontot szerezni az új munkatárs.
- A másik dolog, ami még fontosabb nálam, az őszinteség. És jó, ha tudja, az ajtó előtt nincs is lábtörlő!
Két vadász beszélget az erdőben:
- Amikor megcélzom a nyulat, az máris írhatja a végrendeletét!
A tisztáson hirtelen feltűnik a tapsifüles. A hencegő vadász előkapja a puskáját, rálő, de a nyúl elszalad. Mire a másik epésen megjegyzi:
- Úgy látom, szalad a közjegyzőhöz...
Aki sokat dolgozik, sokat hibázik.
Aki nem dolgozik, nem hibázik, aki nem hibázik, megdicsérik!"
Két lelkész találkozik. Az egyik így panaszkodik:
- Micsoda nehéz időket élünk! Se esküvő, se temetés!
- Igazad van - bólogat a másik -, ha nem járnék az emberek közé, lassan már keresztelő sem lenne!
Könnyű a bolhából elefántot csinálni.
Sokkal nehezebb utána etetni.
"Az életért való harcban és fenntartásában immunrendszerünk a legkifejezőbb út és mérce" I. Cantacuzino
Az immunrendszer természetes úton való erősítése 2.
Régen a meghűlés és a legyengült szervezet esetében a hozzáértő emberek biztos kézzel kiválasztották azt a gyógynövényt, amely évszázados tapasztalatok szerint alkalmas volt arra, hogy megszüntesse vagy elmulassza a betegséget.
Az orvostudomány fejlődésével, de különösen a gyógynövényterápia, homeopátia, kimagasló sikereinek köszönhetően előtérbe kerültek a kasvirág (Echinacea) kivonatából készült gyógyszerek, amelyeknek eredete az észak-amerikai indiánok hagyományos népgyógyászatából fakad. Őshazájában a kasvirágnak több faja is ismeretes, úgy a piros (purpurea), a sárga (pallida) és a keskeny levelű (augustifolia).
Az európai országokban mint kultúrnövényt honosították meg, különösen a piros változatát, amely jól alkalmazkodott az éghajlati viszonyokhoz. Európában a növény a XIX. század végén jelent meg az aranyásók révén, akik az Oklahoma, Kansas, Missouri, Arkansas prériken az ottani indiáncsoport törzseitől vették búsás összegekért különösen a gyulladásos, fertőző sebek gyógyítására, hűléses betegségek, valamint kígyómarás ellen.
A hatóanyagok a gyökér (radix) és a növény felső részében találhatók. Úgy a gyökér, mint a felső rész illóolajat tartalmaz (05 %-1,5 %), valamint aromás észtereket. E hatóanyagok szabják meg a növény virusszaporodást gátló és az immunrendszer-serkentő mechanizmusát.
Klinikailag javallt az összes fertőzőbetegségek leküzdésére, meghűlés, virusos influenza kiegészítő kezelésére, valamint az akut, krónikus, hörg-, légcsőhurut, orr- és fülgyulladásos panaszok megelőzésére.
Az orvos által felirt klasszikus gyógyszer és antibiotikumok fogyasztása mellett a kasvirág az ellenállóképesség fokozásával biztosítja és helyrebillenti az egészséges szervezet megbomlott fiziológiás egyensúlyát.
Nálunk az országban a következő kasvirágkivonatokat forgalmazzák:
Echinacea 500 mg koncentrált kivonat. Kapszulánként 4 mg polifenolt tartalmaz, ami az összhatást biztosítja.
Mint kiegészítő termék immunostimulátor a falósejtek (makrofágok) aktivitását növeli, a fiatal fehérvérsejt csoport (granulociták, eozinofilok, monociták, limfociták), valamint az immunoglobulinok (fehérjefrakciók) aktiválását, ezáltal kortizonhatást keltenek, biztosítva az ellenállóképesség fenntartását. Naponta 3-4 kapszulát, 5-6 hetes turnusban szedjünk.
Echinacea: homeopátiás gyógyszer (hasonlót a hasonlóval gyógyítja). Granulátum formájában többféle hígításban kapható készítmény, amit a nyelv alá helyeznek és ott oldódik fel. Javallt a legyengült szervezet felerősítésére. Mérsékelten növeli az ellenállóképességet, felkészítve a szervezetet a virusok és kórokozok támadása ellen.
Naponta reggel és este lefekvés előtt 5 golyót kell a nyelv alá tenni saját kupakjából, kézzel nem nyúlunk hozzá. Mentolos fogkrém használata tilos a kezelés alatt. Nincs ellenjavallat. Csecsemők is szedhetik kevés víz vagy tea hozzáadásával.
Imunogrip általános immunserkentő cseppek. A piros kasvirág kivonatából 22 %-os alkoholos oldat 50 ml-es kiszerelésben.
6 hetes kúra javallt, 4 napig szedni, utána 4 nap szünet a következő esetekben: influenza megelőzése, légzőszervi tünetek, vesehólyag, prosztata (dülmirigy), bélhurut, petefészekgyulladás, fertőző betegségek utáni rehabilitáció, párhuzamosan az orvos által felírt antibiotikummal.
Felnőttek és 7 éven felüli gyermekek naponta 3-szor 50 cseppet kevés vízzel fél órával étkezés előtt. A kúra 5-6 hétig tart, s ha szükséges tovább is lehet folytatni. 2-7 éves gyerekeknek naponta 3-szor 30 cseppet a fentebb említett módon. A védőoltások alkalmazásakor ellenjavallt.
Immunorezistan piros kasvirág 70%, szibériai ginseng 20%, 10% vízikender, gabonából nyert alkoholos 30% oldatban.
Általános immunserkentő a fenti készítményhez hasonlóan különösen a fáradékonysággal és gyulladással társult formákban.
A gyerek és felnőtt dózisa ugyanaz: 2 ml 3-szor a műanyag-kupakban, 5 ml vízzel felhígitva. Használat előtt felrázandó!
Immunostim: A piros kasvirág felső részéből propolisz, fokhagyma hozzáadásával készült kapszulák. Ajánlható mint immunstimuláló, a virusos és bakteriális betegségek, herpesz, övsömör (Zona Zoster) megelőzésére és gyógyítására.
A légzőszervi és húgyúti (hólyag) betegségek kiegészítő kezeléseként, a propolisz és fokhagyma segít a kezdődő érelmeszesedésben szenvedőknek. Adagolása naponta 3-szor 1 kapszula.
Gripec A piros kasvirág megszárított és megőrölt porából, valamint a fenyőfákon élősködő zuzmó keverékéből nyert készítmény. Erősíti a szervezet önvédőrendszerét a virusok és kórokozók ellen, ezért ajánlatos megelőzésként használni influenzás betegségekben, torok, hörg- és légcsőhurutban, mivel gyulladásgátló hatásával csökkenti a gennyes gócokat.
Naponta 3-4 tablettát 1-2 hetes turnusban.
Kedves olvasóink, döntsék el saját belátásuk szerint, hogy a felsorolt gyógyszerekkel nagymértékben befolyásolhatják kedélyállapotukat is, fenntartva a jó közérzetet. Próbálják meg, nem fogják megbánni.
Dr. Korcsog Mátyás
gyógyszerész
• 10000-ren jelentek meg Elvis halálának 28. évfordulóján. Elvis halálának 28. évfordulója alkalmából közel 10 000 rajongó gyűlt össze a Rock&Roll királyának egykori házánál. A helyszínen megjelent tömeget óriási hangfalakból felcsendülő Elvis-nóták szórakoztatták, amit minden látogató nagyra értékelt. A király japán származású hasonmása saját bevallása szerint minden évben ellátogat Graceland-be, ahol példaképe közelségén kívül jó érzéssel tölti el az a tudat is, hogy rajongásával nincs egyedül és mániája révén mindig újabb ismeretségekre, barátokra lelhet.
• Madonna megsérült. A 47 éves popdíva idei születésnapja meglehetősen szerencsétlenül sikerült. Madonna a londoni birtokon való ünneplés követően asszisztensével együtt lóra pattant, de sajnos nem sokáig hódolhatott ennek a szenvedélyének, hiszen percek múlva leesett a ló hátáról. Az esés következménye néhány repedt borda, egy törött kéz és kulcscsonttörés voltak, ami miatt az énekesnőnek egy ideig kényszerpihenőt kell tartania. A baleset miatt nem biztos, hogy a novemberre beígért lemez időben a boltokba kerül, illetve az sem kizárt, hogy a következő Madonna-turné is veszélybe került.
• Ozzy nyugdíjba megy. Egy nyáron át folyt a találgatás, hogy Ozzy Osbourne idei Ozzfest-en való fellépése valóban az utolsó-e, vagy sem. A hivatalos döntés néhány nappal ezelőtt derült ki, amikor is a legendás rocker bejelentette, hogy itt az ideje a végleges visszavonulásnak. A zenész saját elmondása szerint éppen eleget foglalkozott a zenével és szinte már túl sokáig volt a rivaldafényben, úgyhogy mostantól inkább más dolgokkal szeretne foglalkozni. A nyugdíjba vonulás hátterében áll még nemrég diagnosztizált betegsége is, ami miatt lehetőség szerint kímélnie kell magát.
Hozzávalók (5-6 literes cserépedényhez):
• 50-60 dkg bab
• 50-60 dkg füstölthús
• 3-4 sárgarépa
• 2-3 petrezselyemgyökér
• 3 fej vöröshagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• törött paprika
• só
Elkészítése: A babot és a húst előzőleg beáztatjuk. Minden hozzávalót a törött paprika és a só kivételével beleteszünk a cserépedénybe, majd 4/5-ig felöntjük vízzel. A csuprot a már égő tűz mellé állítjuk. Időnként lemerjük a habot az ételről. Félidőben pedig beletesszük a paprikát és a sót is. (A főzési ideje 2,5-3 óra.)
(Konyhamester)
Világkonyha-ajánlat: Török Köztársaság
Hozzávalók:
1 kg hagyma
6 db kisméretű padlizsán
2 db tölteni való paprika
0,5 kg paradicsom
2 fej fokhagyma
petrezselyem
1 mokkáskanálnyi só
1 mokkáskanálnyi kristálycukor
fél pohár olívaolaj
étolaj (a sütéshez)
Elkészítési módja: Megtisztítjuk a hagymákat és karikára vágjuk. Az egyik paprikát és a paradicsom felét apróra daraboljuk. A hagymát megpirítjuk az olívaolajban és hozzáadjuk a paprikát és az elaprított fokhagymát. 5 percig pirítjuk. Hozzáadjuk a paradicsomot, majd ismét 5 percig pirítjuk. Megsózzuk, megcukrozzuk, felöntjük kb. egy pohár vízzel, felforraljuk és 5 percig főzzük. Leszűrjük és a levét félretesszük. A padlizsánt - két végét kihagyva - meghámozzuk. A két végét azért nem hámozzuk meg, hogy ne essen szét. A padlizsánt egyik oldalán felhasítjuk, és sós vízben egy óráig állni hagyjuk. Miután kivettük, kinyomjuk belőle a vizet. Forró olajban mindkét oldalát megsütjük. Lecsepegtetjük róla az olajat és vágott részével felfelé tepsibe helyezzük. Kanál végével kinyitjuk a hasítékot és beletöltjük a tölteléket. Hosszában vágott paprikával és paradicsom-szeletekkel lefedjük a padlizsánt. A félretett lével meglocsoljuk és 2-3 percig forró sütőben átsütjük. Megszórjuk petrezselyemmel és hidegen kínáljuk.
(Konyhamester)
Legalábbis ezt állítják brit kutatók. Általában az ideális férfiről azt tartják, magas és jóképű, de ha házasságról és családról van szó, az alacsony férfiak mindenkit leelőznek. A Biological Psychology folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint a nők a magas, szexuálisan vonzó férfiakat tartják ideálisnak a szerelmi kalandok, rövid távú kapcsolatok esetében, de a komolyabb tervekre az alacsonyabb pasik a megfelelőbbek. A magyarázat állítólag az, hogy a sármos pasik figyelmét minden bizonnyal más nők is fel akarják majd kelteni, így könnyebben elcsábulhatnak, mint kevésbé vonzó, ezért "megbízhatóbb" társaik. A tanulmány alapjául szolgáló felmérésben 5000 ezer nőt kérdeztek meg. (libertatea)
A méhecskék kedvence Vincent Van Gogh Napraforgók című festménye. S ezen felül is előnyben részesítik a virágokról készült alkotásokat, még akkor is, ha soha azelőtt nem láttak virágot. A Queen Mary Egyetem kutatói négy festményt helyeztek a rovarok repülési útvonalába, melyek közül kettő virágokat ábrázolt, s követték leszállási helyüket. A méhek egyértelműen a virágokat ábrázolóra szálltak, s abból is jobban kedvelték Van Gogh napraforgóit. Három különböző, fogságban nevelkedett méhkolóniát vizsgáltak, melyek életükben nem láttak még virágot, s az eredményt az Optics and Laser Technology című magazinban tették közzé. A vizsgálatok szerint a virágos képek megközelítésének 11 százaléka végződött leszállással, míg a másik festmények esetében ez mindössze 4 százalék volt. A kísérletben szerepelt még Paul Gauguin: Váza virágokkal, Patrick Caulfield: Kerámia és Fernand Leger: Csendélet sörös korsóval című alkotása. Van Goghra 146-szor repültek a méhek és 15-ször szálltak le rá, a Váza virágokkal 81 megközelítést és 11 földet érést, Caulfield 138 megtekintést, de csak négy leszállást ért meg, a csendéletre pedig 117-szer voltak kíváncsiak, de csak négyszer szálltak le rá. A kutatók szerint a méhek kedvenc színe a kék, mindegyik képen ezt a területet kedvelték leginkább. (ma.hu)
Az angol taxisok újabban óvszert osztogatnak az utasoknak. Az akciót egy óvszergyártó cég, a Trojan kezdeményezte, az utazóközönség egészségének megóvása érdekében, a taxitársaság pedig csatlakozott az akcióhoz. A tervek szerint a héten több mint 60 ezer óvszert fognak elosztogatni. "Egy fergeteges buli után, a fiatalok általában az ágyban kötnek ki, persze óvszer nélkül, és ilyenkor ki fog kimászni az ágyból óvszert venni? Ezért is jó, hogy most itt vagyunk mi" - nyilatkozta az akció kitalálója. Meglepő, hogy az utasok nem jönnek zavarba a szokatlan ajándéktól. "Senki sem kérdezi meg, miért, elveszik és kész" - meséli az óvszergyártó cég szóvivője. A sofőrök tapasztalatai szerint a legtöbb óvszer csütörtökön, pénteken és szombaton 22.30 után fogy. "Sok fiatalt vittünk haza buli után. Azt szeretnénk, hogy egy kicsit másképp emlékezzenek Brighton városára" - nyilatkozta a taxitársaság tulajdonosa. (ma.hu)
Ötből egy mobilos már nem olyan pontos, mint korábban, amikor még nem volt telefonja – derül ki egy, a Daily Telegraph által közölt tanulmányból. A mobiltelefonok megjelenése rugalmasabbá tette az embereket: a megkérdezettek 75 százaléka válaszolta azt, hogy telefonjának köszönhetően az utolsó percben is megbeszélhet, módosíthat vagy lefújhat egy találkozót.
Oroszláncsapat eredt egy Smart típusú autó nyomába egy észak-angliai szafari-parkban. A Knowsley-i Park vezetőségének elmondása szerint nem ez volt az első eset, hogy a nagymacskák különleges figyelmet szenteltek a kétszemélyes kisautónak, de eddig az állatok nem próbálták megtámadni, ezért nem tiltják ki ezt a típust, csak fokozott figyelemmel kísérik végig az útjukat a parknak ezen szakaszán.
Bulgáriában a híres trójai lelettel felérő aranykincsre bukkantak régészek egy ősi sírban az ország középső részén. A több mint 15 ezer, nagyon finoman megmunkált miniatűr aranygyűrű korát 4200 évesre becsülik. Némelyik ékszer olyan parányi, hogy a hegesztési pont közönséges mikroszkóppal nem is látható. A férfi, akinek sírjában az aranykincset megtalálták, minden bizonnyal a mai Bulgária területén a trákok előtt élő nép uralkodó rétegéhez tartozott. A közelmúltban több más jelentős aranyleletet is találtak Bulgáriában. (radio.hu)
A krokodilvér megöli a HIV vírust – erre az eredményre jutottak Ausztrália északi, tropikus részén a Darwin Krokodil Park kutatói a hüllő vérét vizsgálva. A felfedezéssel lehetővé válhat új antibiotikum kifejlesztése. A krokodil immunrendszere sokkal erősebb, mint az emberé, és sokkal ellenállóbb a veszélyes fertőzésekkel, a súlyos sérülésekkel szemben. Az első immunrendszeri vizsgálatokat krokodillal 1998-ban végezték, és kiderült, hogy a hüllő vérében levő antitest megöli a baktériumokat – közölte Adam Britton ausztrál tudós, aki a Reuters hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy ha HIV fertőzött vérhez krokodil szérumot adnak, az sokkal nagyobb hatást fejt ki, mint a humán szérum, szinte fölfalja a legtöbb HIV-vírust. A kutatók remélik, hogy elég krokodilvért fognak tudni begyűjteni, elkülönítve benne az antitesteket, hogy az emberi szervezet számára hatásos antibiotikumot készíthessenek majd belőle. Mivel a krokodil immunrendszere jóval erősebb, mint az emberé, a kinyert vért előbb emberi fogyasztásra alkalmassá kell tenni, ami azt jelenti, hogy valószínűleg évekbe kerül, amíg humán felhasználásra alkalmas gyógyszert sikerül piacra dobni – jelentette ki Adam Britton. (mti/hvg)
Caracal-i Romvag - Resicai UCM Universitatea
Medgidiai CSM - Bukaresti Dinamo
Bukaresti Steaua - Nagybányai HC Minaur
Konstancai HCM - Kolozsvári "U"
Iasi-i Poli - Temesvári Poli Izometal
Ploiesti-i Uztel - Brassói Dinamo
Tîrgu Jiu-i HC Lignitul - Nagyváradi CSM
Temesvári Poli - Ploiesti-i Uztel
Romvag - Medgidiai CSM
Ploiesti-i Uztel - Kolozsvári "U"
Nagyváradi CSM - Brassói Dinamo
Resicai Univ. - Brassói Dinamo
Temesvári Poli - Nagyváradi CSM
Medgidiai CSM - Steaua
Konstancai HCM - Medgidiai CSM
Iasi-i Poli - Caracal-i Romvag
Nagyváradi CSM - Kolozsvári "U"
Brassói Dinamo - Temesvári Poli
Resicai Univ. - Temesvári Poli
Kolozsvári "U"- Brassói Dinamo
Dinamo - Tîrgu Jiu-i HC Lignitul
Caracal-i Romvag - Ploiesti-i Uztel
Steaua - Konstancai HCM
Konstancai HCM - Resicai Univ.
Ploiesti-i Uztel - Medgidiai CSM
Tîrgu Jiu-i HC Lignitul - Romvag
Temesvári Poli - Kolozsvári "U"
Resicai Univ. - Kolozsvári "U"
Steau