(BÚSz-információ) Papp Simon geológus egész alakos bronzszobrának ünnepélyes elhelyezésére kerül sor vasárnap, június 26-án Kapnikbányán. A szobor Krupiczer Antal szobrászművész alkotása, a rendezvény főszervezője a Magyar Olajipari Múzeum.
Papp Simon (1886-1970) Kapnikbányán született. A magyar olajbányászat meghatározó egyénisége volt, nemzetközi szaktekintélyét Keleten és Nyugaton egyaránt elismerték. A második világháború után az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöki tisztét töltötte be, de elnöke volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak is. 1945-1948 között a Magyar-Amerikai Olajipari RT vezérigazgatója. A háború után politikai indíttatású koncepciós perben halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szakmai tudását még ekkor is elismerés övezte: fogsága idején az olajipar jelentős szakmai kérdéseinek megoldásával bízták meg. 1955-ben szabadult, a Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben rehabilitálta. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott, hamvait 1991-ben a Magyar Olajipari Múzeum zalaegerszegi szoborparkjában helyezték végső nyugalomra.
Papp Simon kapniki szülőháza magántulajdonban és elég rossz állapotban volt, két évvel ezelőtt ezért született a döntés, hogy nem ott, hanem a főút mellett található Caritas épületen helyeznek el emléktáblát a tiszteletére. Az elhatározásból ugyancsak a Magyar Olajipari Múzeum segítségével lett 2003 augusztusában megvalósítás: a Born Ignác és Papp Simon emlékét őrző bronztábla Móricz István nagykanizsai éremművész alkotása.
A vasárnapi ünnepség 11.00 órakor kezdődik szentmisével, a felsőhandali római katolikus templomban. A szobor ökumenikus megáldását követően bányászmenet indul a Caritas épületbe, ahol Nicolae Bindiu polgármester és Robák Károly, a MOL Románia ügyvezető igazgatója mondanak köszöntőt. A szobor is itt kerül elhelyezésre, majd a résztvevők megkoszorúzzák Born Ignác és Papp Simon emléktábláját. A rendezvényt a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., a MOL Románia, Kapnikbánya Önkormányzata, Krupiczer Antal szobrászművész, Borka Ernő kapnikbányai plébános, valamint Debreczeni L. Zoltán helytörténész, múzeumőr támogatja.
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt az eseményre!
Dávid Lajos
(BÚSz) A Café MusicArt kávézóban (Felsőbányai u. 84., a tűzoltósággal szemben) kedden délután nyílt meg az új formákkal kísérletező Győri Sántha Kinga festészeti tárlata. A házigazda Strébeli Róbert üdvözlő szavait követően – aki „mellesleg" maga is képzőművész, s Spanyolországban töltött évek után nemrég tért haza Nagybányára – Anghel Negrean és Dudás Gyula köszöntötték az összesereglett barátokat, művészetkedvelőket és a kiállítást, amelyet ajánlunk olvasóink figyelmébe! (dl)
Egy-két betöltetlen hely még mindig van a Teleki Magyar Ház által meghírdetett, hétfőn kezdődő bábos táborba (óvodásoktól kezdve, felső korhatár nélkül), valamint az augusztus végi kézműves (I-V. osztályosok) és nemezsátor-építő táborokba. Ez utóbbiba 14-18 éveseket, vagy idősebbeket várnak, nagyon kedvezményes feltételekkel. Tájékoztatás a 212668-as telefonszámon!
Az év e jeles napjához fűződő népszokásokat június 26-án 16 órakor Monóban mutat be a nagybányai NÉNOKUT!
„Van béke az olajfák alatt – Szent Pál apostol nyomdokain" – ezzel a címmel tart előadást Korcsogh Mátyás gyógyszerész szombaton 19.30 órai kezdettel a Veresvizi r. katolikus templomban!
GYÓGYTORNA az ASPOR (Csontritkulást Megelőző Romániai Társaság) szervezésében. Találkozunk június 28-án, kedden 18.00 órai kezdettel a Teleki Magyar Házban!
• PÁLYAválasztási és pszichológiai tanácsadásra Székely Ágota minden hétfőn 17-19 óra között várja az érdeklődőket a Teleki Magyar Házban!
• MUNKAerőközvetítés kedden 17 és csütörtökön 14 órától!
Hétfő: 16-18 óra; Kedd: zárva; Szerda: 10-12 óra; Csüt.: 16-18 óra; Péntek: 16-18 óra; Szombat: zárva.
Tizenegyezer kötetes könyvállományunk feldolgozása folyamatban van, így szó szerint hétről-hétre változik, gazdagodik a polcokon lévő kínálatunk. A Teleki-klub tagjai (zöld, fehér, piros és arany kártyák tulajdonosai) kiemelt kedvezményekben részesülnek, a kölcsönzés mellett ingyen barangolhatnak az internet digitális adatbázisaiban. Nyomtatási, fénymásolási lehetőséget is kínálunk a könyvbarátoknak.
Címünk: Minerilor utca 7. szám.
A Teleki Magyar Ház logójával díszített fehér színű pólók háromféle méretben, kétféle változatban kaphatók, 150 ezer lejes (Teleki-kártyásoknak 120 ezer lejes) áron.
KERESSE a Teleki Magyar Házban, a Minerilor (Thököly) utca 7. szám alatt, naponta 17-20 óra között.
Ő már MEGTALÁLTA....
Itt a lehetőség! Szép idő esetén, hétfőtől péntekig 17-21 óra között, szombaton 16-21.30 óra között a Teleki Magyar Ház udvarán. Érdeklődni a számítógépes teremben lehet. Teleki-kártyásoknak kedvezmény!
(BÚSz) Hétfőn megkezdődik a nyári játszóház a Teleki Magyar Házban. Egyelőre egy délelőtti csoportba várják az óvodás és I-IV. osztályos gyerekeket; a foglalkozás 9 órakor kezdődik és 13 órakor ér véget. A költséghozzájárulás 20 ezer lej naponta. Július 11-től augusztus 26-ig a szokott rend szerint két csoporttal működik a játszóház: egy délelőtti inkább óvodások, egy délutáni pedig a nagyobbak számára. Augusztus 29-től (a kézműves tábor ideje alatt) ismét csak egy délelőtti csoport lesz! Ugyancsak hétfőn kezdődik „Öcsi bácsi bábos tábora". A feliratkozott gyerekeket 9 órára várják, ekkor kerül sor a csoportok beosztására és a program véglegesítésére. Információ: a 212-668-as telefonszámon, 17-20 óra között. (déel)
A hét hátralévő napjaiban többnyire derűs, napos időre számíthatunk, vasárnap éjszaka és hétfőn átmeneti felhősödéssel. Tovább melegszik a levegő hőmérséklete, napközben kánikulára is számíthatunk. A változó irányú szél mellett kora hajnalban legtöbb +17 fok, legkevesebb +10 fok, napközben legtöbb +31 fok, legkevesebb +25 fok várható.
• A koltói református egyházközségben keresztvíz alá tartották Kádár István és Szász Emőke kislányát, aki a Boglárka nevet kapta. Keresztszülők: Ladányi Sorin, Ladányi Margit; Kovács József és Bencze Aranka kisfiát, aki az István Zsolt nevet kapta. Keresztszülők: Dragomir Gheorghe, Kirmájer Imola.
• Ebből az egyházközségből kísérték utolsó útjára Lakatos Sándor (73) testvérünket az Úrban. Nyugodjon békében!
• Az újvárosi református egyházközségben örök hűséget esküdtek egymásnak Fortuber Róbert és Szabó Rita Irén, Fortuber Ernő és Tasnádi Ildikó fia, Szabó András és Cserés Irén lánya. Tanúk: Vincze András, Cserés Juliánna, Biris Marius, Szabó Erzsébet Erika.• Keresztvíz alá tartották Kató András és Cîmpan Anca kisfiát, aki a Cristian Eduard nevet kapta. Keresztszülők: Kovács Zsolt, Kató Zsuzsánna, Vajda Csaba, Kató Ildikó.
• Ebből az egyházközségből kísérték utolsó útjára Paniciu László (50) testvérünket az Úrban. Nyugodjon békében!
• Az I. számú plébánia Szentháromság templomban esküdtek egymásnak örök hűséget Marosán László és Lőrinc Paula, Marosán László és Antal Mária fia, Lőrinc Ludovic és Precup Viorica lánya. Tanúk: Herceg Imola, Chifor Ciprian, Ionescu Vasile, Ionescu Elisabeta.
• Keresztvíz alá tartották Lengyel György és Bejinariu Cristina kisfiát, aki a Cristian Patrick nevet kapta. Keresztszülők: Costan Radu, Costan Liliana, Bognar Augustin, Bognar Izabela, Baroti Maria.
• Ebből az egyházközségből kísérték utolsó útjára Dankó József Zsigmond (83) testvérünket a Krisztusban. Nyugodjon békében!
Varga Orsolya
Nem holmi cigányvajdáról akarok írni az alábbiakban, hanem a cím szerinti, kötőjellel írt buli-basáról, aki a jó bulik ízét, zamatát adja, legyen szó tényleges (házi)bulikról, vagy nagy politikai (kan)bulikról. (Olyan kevés a nő a politikában, hogy akár „kan-kant" is táncolhatnának a képviselők és szenátorok.) A hagyományos bulikban jártas buli-basákra kár a szót vesztegetni; róluk mindenki tudja, hogy semmi perc alatt feldobják a társaság hangulatát, szinte pillanatok alatt elérik, hogy a meghívottak remekül érezzék magukat, elfeledve a mindennapok apró-cseprő, vagy éppen súlyos gondjait. Ők amolyan udvari bolondok szerepében tetszelegnek, nélkülük el sem képzelhető egy jó házibuli...
Sokkal érdekesebb a politikai buli-basák tevékenysége. Ők egy-egy frakciót vonnak befolyásuk alá, vagy egy adminisztratív terület lakosságának meghatározott részét. A házibuli-basákkal ellentétben, a politika buli-basái cselekedeteikkel, bohóckodásaikkal nem a hangulatot akarják feldobni, hanem saját pozíciójukat kívánják megőrizni és megerősíteni, saját érdekeiket kívánják érvényesíteni. A közért való cselekvés palástja mögé rejtve saját érdekeiket, megpróbálják jó buliként ránk erőltetni a sokszor förtelmes csűrdöngölőket. Ha nem lázadunk fel ez ellen, talán számunkra is juttatnak némi alamizsnát és itókát, hogy ne haljunk éhen (elvégre szükség van még a szavazatainkra), s kellőképpen elbóduljunk (mert csak akkor voksolunk rájuk).
Szóval a politikai buli-basák mindenütt ott vannak, ahol pénzről és hatalomról van szó. Megpróbálják eltaposni mindazokat, akik az útjukba állnak, vagy akik nem az általuk meghatározott ritmusokra ropják a „törzsi" táncot, esetleg nem az általuk „forgalmazott" mirelit-rigmusokat fújják. Persze nagyon kifinomult módszereket alkalmaznak, nem lánctalpakkal vonulnak fel a rózsák (vagy inkább a tulipánok) ellen. Ezek a kifinomult módszerek viszont sokkal veszélyesebbek. Témánál maradva: titokban üde harmatba elegyített gyomirtót permeteznek a virágra, s a tűző déli napra fogják az egészet.
Nem félnek a lebukástól, hiszen a híres hírlap jó pénzért majd úgyis megírja a pártigazságot...
(tami)
• Megjelent az Erdélyi Gyopár 2005/3. száma. Kapható az EKE-gyűléseken, illetve a Teleki Magyar Házban.
• Kérünk minden EKE-tagot, hogy június 29-én, szerdán 19 órakor legyen jelen a gyűlésen. Kiosztásra kerülnek az új országos tagsági igazolványok. Mindazok, akik eddig nem hoztak fotót az igazolványba, most megtehetik. A gyűlés másik fontos pontja, az augusztus 3-7. között megrendezésre kerülő EKE Vándortábor, melyet a Gutin Osztály szervez Kapnikbányán. Mindenkit szeretettel várunk, aki segíteni akar!
• Vasárnap EKE-túra a Kakastaréjra. Indulás 8.30 órakor a távolsági autóbusszal.
(Interneten) Hétfőn megkezdődött, tegnap véget is ért az országos képességfelmérő tesztsorozat: reggel 9 órakor Paloma Petrescu tanügyi államtitkár kiválasztotta az 1-es számú tételt a román nyelvből vizsgázók számára a három lehetséges tételsor közül. Kedden anyanyelvből vizsgáztak a diákok, szerdán matematikából, csütörtökön pedig Románia földrajzából vagy történelméből. Az írásbeli vizsgák minden nap, reggel kilenc órakor kezdődtek és két óra állt a diákok rendelkezésére, hogy válaszoljanak a kérdésekre.
A vizsgasorozatra ebben az évben országos szinten 279 332 tanuló jelentkezett, akiket 1 158 vizsgaközpontban vártak. A dolgozatokat 218 javítóközpontba gyűjtötték össze.
Az országos tesztekre azok a diákok jelentkezhettek, akik az idén végezték a VIII. osztályt, de azok is, akiknek az előző években nem sikerült elérniük a szükséges pontszámot. Joguk volt díjmentesen részt venni a vizsgákon azoknak is, akik eddig magániskolákban tanultak. Az eredményeket június 26-án, vasárnap 16 órakor fogják kifüggeszteni és aznap 20 óráig fogadják el a fellebbezéseket is, amelyeket 27-én és 28-án fognak elbírálni. A végleges eredményeket 29-én függesztik ki.
Az oktatási minisztérium felhívta a tanintézmények figyelmét, hogy tilos bármilyen pénzösszeget összegyűjteni a vizsgázó diákoktól, azok szüleitől vagy bármelyik rokonuktól.
Mivel ezeket az országos teszteket évente egyszer szervezik meg, csak jövőre próbálkozhatnak újra azok, akiknek most nem sikerül átmenő jegyet kapniuk.
A IX. osztályba felvételizők esetében az országos teszten elért eredményt és az V-VIII. osztályos tanulmányi átlagot veszik figyelembe, amelyek 50-50%-os arányban számítanak majd a bejutásnál. Azokban az iskolákban, ahol anyanyelvi szinten oktatnak idegen nyelvet, felvételi vizsgákat rendeznek.
(Interneten/BÚSz) Idén tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. A Tusnádfürdőn július 17-24. között zajló rendezvény címe: Összetartozunk?! Az Európai Unió kihívása és lehetősége. A hétfői sajtótájékoztatón Szabó András főszervező elmondta: a diáktábor a párbeszéd, a kommunikáció helyszíne kíván lenni. A délelőtti és délutáni főelőadásokon különös hangsúlyt kap az Európán eluralkodott „nem"-hangulat és a magyarországi „nem", emellett górcső alá veszik a romániai „igen" (DA) koalíció kormányzati teljesítményét, a regionális fejlesztés és az autonómia kérdéseit.
A szabadegyetem költségvetése 70-80 ezer euró körül mozog. Az idei tábor meghívottainak száma mintegy kétszáz főre tehető, köztük a hazai és magyarországi politikai-közéleti elit képviselői; jobbára olyan személyiségek, akik a tábor megszokott szereplői közé tartoznak. A listán szerepel Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, Emil Constantinescu volt román államelnök, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gál Kinga EP-képviselő neve is. Számos politikai és közéleti személyiség jelezte részvételét, köztük külföldi autonómia-szakértők. A tervek szerint Orbán Viktor pénteken és szombaton tart előadást. Meghívót kaptak az RMDSz tisztségviselői, illetve az anyaországi kormánypártok is, azonban részükről még nem érkezett visszajelzés.
A szórakozás sem fog hiányozni: idei újdonság, hogy párhuzamosan két helyszínen zajlik az esti élet: a Csűrben a hagyományos Tusványos-bulik, szabadtéren pedig felváltva táncház (Palló, Fabatka, Szászcsávási Cigányzenekar) és DJ Partik (Palotai, Base-X, Moe) lesznek. Az idei koncertpaletta több zenei ízlés felé nyit: július 17-én, vasárnap a Role, hétfőn a Hot Jazz Band, a Bíró Szilárd Jazz Group koncertezik. Kedden a Vita de Vie előtt a Médiabefutó országos tehetségkutatón felfedezett BF-BF és Vizi Imre lép fel. Szerdán az Amorf Ördögök, csütörtökön a Ghymes és a Szászcsávási Cigányzenekar, pénteken pedig a Kormorán és a Transylmania muzsikál majd.
A tavalyi újítás ismétlése a bor és gasztronómiai sátor, ahol elsősorban a hungarikumok (és transzilvanikumok) kóstolgathatók.
A szervezők – a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, az ErGo Egyesület, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az Alternatíva Egyesület (Kolozsvár) – ebben az évben is átlagosan napi háromezer látogatóra számítanak, ez a szám reményeik szerint a záróbulin a tízezer főt is eléri.
(BÚSz) A vasutasok sztrájkja miatt megnövekedett érdeklődést használta ki a http://www.autogari.ro honlap, hogy újraindítsa kereshető online menetrendjét. Az oldalon közel négyezer autóbusz-állomást összekötő nyolcezer útvonal menetrendje található, több mint 1 100 szállítási vállalat információi alapján, belföldi és európai járatokra vonatkozóan egyaránt.
Az oldal egy magánkezdeményezés, amely egy 1991 óta fennálló űrt tölt be. Ekkor jelent meg ugyanis utoljára nyomtatásban az autóbuszok országos menetrendje. A közszállítással foglalkozó cégek ingyenesen iratkozhatnak fel az adatbázisba, és az oldal statisztikai adatokkal is segíti őket az optimális indulási időpontok, férőhelyek, járatok gyakorisága kiszámolásában.
A honlapot mi is kipróbáltuk: kísérletképpen a Nagybánya-Kolozsvár útvonalra kérdeztünk rá, amelyre (a június 5-én frissített adatok szerint) kilenc indulási időpontot kínált a program. A Nagybánya-Budapest útvonalon azonban a honlap szerint egyetlen autóbuszjárat sem közlekedik; nyilván egyetlen nemzetközi szállító cég sem regisztrálta még magát a honlapon erre az útvonalra. Cserében azonban a weboldal készítői felkínálják a lehetőséget: e-mailon értesítenek, amint értesülnek járat indulásáról az adott útvonalon, vagy az érintett állomásokra.
A Petrom tegnaptól megdrágította a saját kúthálózatában forgalmazott üzemanyagokat. A gázolaj esetében az árnövekedés szintje eléri a 400 lejt, a legolcsóbb benzin literenkénti ára 33 900 lej – tájékoztat a társaság közleménye. A Super Euro Diesel gázolaj literenkénti ára 32 500 lejre emelkedik, az Euro Diesel gázolajat mától 31 500 lejért lehet megvásárolni. Az Eco Premium benzin új ára 34 200 lej. Az Euro Premium benzin 800 lejjel drágább a Petrom töltőállomásain. Az ólommentes Premium benzin szintén 33 900 lej, a Top Premium 99 benzin pedig 37 400 lej. A drágítás oka a kőolaj világpiaci árának emelkedése – áll a Petrom közleményében.
Jelenleg már mintegy 60 különböző táborozási lehetőségről ad részletes információt a Magyar Ifjúsági Értekezlet Nyár 2005 programja. A szervezet célja, hogy a fiatalok minél több lehetőségből válasszák ki idei vakációjuk programját. A www.nyar2005. miert.ro honlapot egyelőre próbaüzemben működtetik. A weboldal fórum jellegű, tehát nem csupán táborozni vágyók látogathatják, hanem táborszervezők is feltehetik rendezvényük részleteit a webhelyre. Jelenleg a lehető legkülönbözőbb programú és tematikájú táborokról és szabadegyetemekről lehet olvasni, kezdve a gyerektáboroktól, az önkéntes munkalehetőségeken vagy az alkotótáborokon át egészen a különböző fesztiválokig.
Magyar nyelvű tájékoztatót is kiadott a Román Nemzeti Bank (RNB) az új lejre való áttéréssel kapcsolatos információkkal. A színes szórólapokból elsősorban a magyarok által nagy számban lakott megyékbe jutott; Háromszékre például harmincezer példányt juttattak el a prefektúrára, melynek feladata, hogy továbbítsa azokat a helyi önkormányzatokhoz. A szórólap ismerteti az új 1, 5, 10, 50, 100 és 500-as címletű bankjegyeket, valamint az 1, 5, 10 és 50 banis érméket. Leírja a műanyag bankók biztonsági elemeit, mint: átlátszó ablak, vízjel, aranyozott elemek, színváltó tus, rejtett kép, illeszkedő jel. A július 1-jén forgalomba kerülő bankjegyek és pénzérmék mellett jövő év végéig forgalomban lesznek a jelenleg érvényesek is.
2006. január 1-jétol 2-3%-os ÁFA-emelést tervez a kormány – nyilatkozta Ionut Popescu pénzügyminiszter a BBC-nek. Az áruforgalmi adó emelésével a fogyasztást akarják csökkenteni. Popescu bejelentését megelőzően Traian Bãsescu tegnap a befektetések bátorításának és a fogyasztás magasabb adózásának fontosságáról beszélt. Az ÁFA-növelés már az év elején is téma volt, akkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte, az egységadó bevezetésére, illetve a fogyasztás növekedésére való tekintettel. Az IMF másik javaslata a fogyasztás csökkentésére a lakossági hitelek megszigorítása volt, de ezt tervet a Nemzeti Bank (BNR) visszautasította.
Borbély László Szállítási, Középítési és Turisztikai megbízott miniszter egy konferencián számadatokat ismertetett arról, hogy az utóbbi négy évben régiók szerint mekkora állami infrastrukturális befektetés jutott egy lakosra. Erdély kapta a legszerényebb fejlesztési hozzájárulást: a Falusi utak és vízrendszerek projekten belül pl. egy erdélyi lakosra 98 ezer lejnyi költségvetési pénzt költöttek el, míg Dobrudzsában 267 ezer, Moldvában 132 ezer, Havasalföldön pedig 114 ezer lej volt ez az összeg. A Lakás- és sportcsarnoképítés projektben egy erdélyi 767 ezer, egy havasalföldi 902 ezer, egy moldvai 1,096 ezer, míg egy dobrudzsai 1,267 ezer lejes ráfordítással számolhatott az elmúlt években.
Nehéz feladat egy festőművész fotóiról beszélni. Még akkor is, ha ez a mai kiállítás nem az első, amellyel ebben a műfajban itt Nagybányán is közönség elé lép az alkotó, legutóbb – ha jól emlékszem – a Megyei Múzeum termeiben üdvözölhettük Jean Tamás és Véső Ágoston közös fotótárlatát.
Egy festőművész fotográfiáival találkozva óhatatlanul az jut eszünkbe róla először, amit a festőművészről tudunk. A festészetre jellemző és azt meghatározó formai- és stíluskategóriák villannak át gondolatainkon, szinte keressük az ecsetvonások nyomait, a már ismert motívumokat. Úgy nézzük és közelítjük meg az adott képet, mintha festmény volna, de legalábbis olyan fotó, amelyet a festőművész készített. Más ugyan az eszköztár, a vászon helyét a papír, az ecset helyét pedig az objektív veszi át, az eredmény mögött mégis a festőt keressük, a MÁR ISMERT embert, a már ismert érzésekkel, erényekkel, hibákkal, gondolatokkal.
Rögtön KLISÉKBEN kezdünk tehát gondolkozni.
A klisék azonban ritkán jelentik valaminek a pozitív megközelítését, s legtöbbször azzal járnak együtt, hogy nem a valódi érték, hanem a felszín alapján ítélkezünk az adott jelenségről.
Egy fotóról, ha szép, azt mondjuk: „festői". Méginkább hajlunk erre a jelzőre, ha VALÓBAN festő készítette az adott képet, ha az illető birtokában van annak a mesterségbeli tudásnak, elemző szemléletnek, szín- és formaérzékenységnek, amely a festők sajátja. S amelyet kétségkívül Véső Ágoston is birtokol.
Ezzel a megközelítéssel azonban – tudatában vagyunk-e, vagy sem – lefokozzuk a fotóművészetet. A „festői" fotó – bár nem mondjuk ki – azt jelenti: „majdem olyan szép, mint egy festmény". Fordítva ez már nem igaz: használjuk ugyan a festményekre is, hogy képszerű, valósághű, de ritkán dícséretképpen, inkább a valóság szolgai másolásának attributumaként.
Alacsonyabbrendű művészet-e a fotóművészet?
A kérdés költői – a válasz nyilvánvalóan nemleges. Megválaszolása azonban elengedhetetlen Véső Ágoston fotóinak megértéséhez.
A fotózás nem alacsonyabbrendű, hanem mindenekelőtt MÁSFAJTA művészet. Sajátossága, s egyben eltérése a festészettől, hogy míg az ecset mestere a világból szerzett benyomásai nyomán maga alakítja tárgyát, a fotós nem tud azon változtatni. Készen kapja azt. Látszólag könnyű dolga van tehát, hiszen a színek és fények a valóságban olyan gazdagon játszanak, hogy hasonlót ahhoz sem ecset, sem kréta, sem emberi képzelet nem képes papírra vetni. Csak meg kell várni a megfelelő pillanatot, s lenyomni az exponáló gombot.
De elegendő-e vajon szín és fény, az Isten-alkotta természet vibráló szépsége, változatossága a művészi alkotáshoz?
A válasz röviden: nem. Több kell hozzá. Valami megfoghatatlan. Valami, amitől az ember odatapad a képhez, amitől elgondolkozik, vagy elmereng, ami könnyet vagy mosolyt csal a szeme sarkába.
Ahogyan a versíráshoz sem elég pusztán önmagukban szép magyar szavakat egymás mellé rakni, s a festészethez sem elegendő különböző színekbe mártogatni ecsetünket, a művészi tehetséggel megáldott fotográfus sem egyszerűen csak másol, nem csak leképezi a valóságot, hanem élve jelképteremtő erejével ÜZENNI próbál nekünk.
Ezt a sajátos, emberi-alkotói üzenetet azonban egy adott, megváltoztathatatlan, s mégis változó, sőt többnyire csak pillanatokig tartó valóságból kell kibontania – s ez már egyáltalán nem könnyű feladat.
A fotóművész KÉPILEG ugyan minden létező eszköznél hitelesebben rögzítheti a látványt – sőt nem is nagyon van más választása, kezei megkötözve –, a GONDOLATKÖZLÉS szempontjából mégis a lehetetlent kell megkísérelnie: ki kell törnie ebből a statikus keretből, ad absurdum el kell szakadnia a valóságtól, amelyet éppen megörökíteni készül, s a kép hitelessége helyett az üzenet hitelességére összpontosítva egyetlen másodpercre megnyomnia az exponáló gombot. Persze a képi közlés tartalmától, az üzenet szándékától függően a nézőszög, a fények, színek és árnyékok összjátékának millió variációjára van lehetőség, s a legmegfelelőbb pillanat kiválasztása szinte kilátástalannak tűnik – de éppen ebben, ennek ösztönös megérzésében áll a fotográfus művészete…
Tegyük félre tehát a kliséket, s ne hasonlítsuk a fotográfiát a festészethez, sem a fotóst a festőművészhez. Egyenrangú művészetekről van szó, nem mérhetjük őket egymás mércéjével.
Továbbra is izgalmas kérdés azonban, amit 1998-ban a következőképpen fogalmazott meg Debrecben Arany Lajos újságíró: „Véső Ágoston esetében különleges helyzetnek vagyunk tanúi: a fotóművészet eszköztárnak teljes birtokában van, ám festő. [...] izgalmas kérdés, miképp látja egy művész egyszerre a fotós és a festő szemével a világot, illetve: hogyan fotóz az a művész, aki igazában, a dolgok legmélyére tekintve, mégiscsak a festő szemével tekint tárgyára."
Láthattuk: a kétfajta művészeti ág, festészet és fotóművészet közötti eszközbeli, technikai különbségek ez utóbbi lehetőségeit is meghatározzák. Ez a határ azonban nem korlát, inkább új lehetőség, megnyíló kapu. A képalkotás időbeni- és térbeni behatároltsága az igazi fotóművész számára nem jelent tényleges megkötéseket.
A fotóművész, miközben egyrészt enged az alkotás belső lelki kényszerének, másrészt igazodik a választott képalkotói módszer eszköztárához, talán még önmaga előtt is rejtett érzésekkel és gondolatokkal szembesülhet. Bizonyára olyanokkal is, amelyekkel – a festészet eszközeivel dolgozva – egyébként soha nem találkozna.
Véső Ágoston fotói azt a fajta líraiságot, sejtelmességet fedik fel a művész lelkéből, amelyet a festményei nem engednek felszínre törni, amelyet sokszor elfojtanak a zárt, hegyes mértani alakzatok.
Mesebeli és mégis ismerős táj látványa fogad bennünket ezeken a képeken – állapítja meg találóan az előbb idézett újságíró. A színárnyalatokban gazdag havasi tájak, a zöld és piros szín gazdag variációját nyújtó rétek és hegyek olyan bársonyos hatást keltenek, mintha nem a valóságban, hanem valamilyen mesefilm közegében mozogna a tekintet. A néző úgy érzi egy pillanatra, mintha a megfelelő fényviszonyok, a kellő pillanat megragadása által maga is ott teremne.
És látjuk a téli Fokhagymás-völgy kanyargós útjait, a zúzmarás faágakon átszűrődő fény árnyjátékát. A köd mögött önmagát szinte csak sejtető Almásmezőt. Életet és halált: a légyölő galóca fehér-piros derűjét, meg a korhadt, kidőlt erdei fatörzset, a pusztulást.
A Plestyor-környékét megragadó őszi felvételekről olyan színek tekintenek vissza ránk, mint amilyeneket gondos keverés után a festő használ. Pedig nem történik más, mint hogy a természet gazdag színeit a fények játékának legmegfelelőbb pillanatában örökítette meg a fotográfus, hogy aztán elénk tárja: itt van, ugye milyen csodálatos?
És itt vannak a művész kedves élőlényei is: a kutya – az egyik felvételen már-már szürrealisztikus téli kompozíció részeként, másutt az őszi avarban ülve egyedül, távolba figyelő testtartással – meg a lepkék, a madarak. Ez utóbbiak a távoli Kanada sziklás vízpartjairól köszönnek vissza ránk, mintegy a magas toronyházak, az modern nagyváros távoli látványát ellentételezve egymagukban.
Az ember sem hiányzik persze ezekről a fényképekről. Nem csak úgy, mint alkotó – aki a saját gondolat- és érzelemvilágán szűri át a világról szerzett benyomásait, hogy művészi alkotássá érlelje azt –, hanem figurálisan is: havas síkon és a nyári hegyekben, keze és lába nyomait hagyva szerteszét vándorlásai során. Kanyargó erdei utak, valahova vezető lépcsőfokok. Ívben meghajló fatörzs, alatta parányi emberalak, mintha védelmet kérne – mintha tisztelgést fogadna.
Az útkereső ember. A vándorló ember. Az arcokat nem látjuk, többnyire a háttérből közelít rájuk az objektív – a Rozsály kopaszán például –, szinte lopva, mintha a művész ott se lenne, s lám, mégis ott van, sőt szinte úgy érezzük, ott is marad, magányosan és mindörökre, a természet egyik alkotóelemeként.
A távozást örökíti meg a művész, és a távozás szomorú dolog. Akárcsak a ködös és színes őszi és téli tájakon útjába akadó bogáncsok, szamártövisek. A zúzmarába dermedt fűszálak. Vagy a Plestyor remetéje, amint hazafelé ballag a téli tájban.
A magányos ember van itt, s a természet rokon-alkotásai...
A zárkózott, tüskés, érzékeny ember, aki a fényképezőgép lencséjén keresztül most kilépve önmagából, lelkének legmélyebb, csak a hozzá legközelebb állók által látni engedett bugyraiba enged betekintést. Oda, ahol már nem a hideg-kék nagybányai motívumok, szögekbe zárt/préselt templomtornyok, hegy- és háztetők uralkodnak, hanem a lágy líraiság, a nagybányai tájak megnyugtató szépsége, végtelensége.
Egy emberi lélek legmélyének tükre mindaz, amit a falakon láthatunk. Egy magányos művészlélek kiáltása.
Akárcsak az egyik, szinte jelképszerű, sötét tónusú felvételen a bogáncs szinte lángolóan színes virága. Tövisek közül kinyúló kéz, amely most simogatóvá szelídülve keres rokonlelkeket...
Engedjük, hogy megtaláljon.
Dávid Lajos
A gondolatokat, a váratlanul jövőket úgy kell elkapni, mint gyermekkorodban a kismacska farkát, amely menekülni igyekszik előled. Csak egy percig csinálsz mást, máris kereket oldanak, elillannak. Keresheted őket kétségbeesetten, agyad, emlékezeted zegzugaiban. Előfordul, hogy kikukkantanak valahonnan, szamárfület mutatnak, de ha akkor sem veted őket a papír rabságába, eltűnnek végképp a feledés kijárat nélküli labirintusában. Elbizonytalanodsz és lemondasz róluk. Hiszen lehet korod velejárója is a felejtés, az öregség tünete, vagy a terhes hétköznapok fáradtságának erdeménye.
Az emlékezetbe magukat jól befészkelő régi történéseket is nehéz elkapni olykor, nemhogy a folyosókon szaladgáló „újonnanjötteket". Nem csoda, hiszen az évek alatt annyi mindent gyömöszöltél az agyadba... Nagy odabenn a tülekedés egy kis helyért, amit vagy megkap a születő gondolat, vagy kikerül a Nemvolt utcára.
Hol az az Ariadne, aki fonalat adjon, hogy végre tollad nyomán örök (?) nyugalomra kerüljenek a gondolatok? Nyugalomra? Hiszen a leírt gondolat felforgathatja a világot. Úgy is mint a Krisztus sugallta Új Testamentum, úgy is mint a Mein Kampf, vagy Sztálin „művei".
Vajon miért érzi az ember már több ezer éve szükségét annak, hogy leírja az agyában születő, bejutó dolgokat, amiket aztán gondolatokká őröl, sőt annak is kényszerét érzi, hogy másokkal is közölje őket?
Kezdetben vala az Ige – írja a Biblia. Így igaz. Ha úgy értelmezzük, hogy az ige a beszédet jelképezi, az ember észlénnyé válása a megszólalással, a beszéddel kezdődött, ami az egymás közti kapcsolatokat is erősítette, majd szabályozta. El tudtad mondani, hogy mit akarsz, a gyermekednek, hogy mit szabad, mit nem, majd hogy mindezek ne menjenek feledésbe, feltaláltad a betűt. S betűvel együtt egy démonsereg is rászabadult az emberiségre.
Az emberfiának az okosabbja összegyűjtötte a leírtakat és az emberiség emlékezetévé lett a könyv, a könyvtár. Nem csak az olyanokra gondolok most, ahol katonás rendben sorakoznak a fóliánsok, a díszkiadások, a földi halandó által nem érinthető művek, hanem olyanokra is, ahol ronggyá olvasott könyvek várják az újra kiadást. Hogy mindenki olvashasson.
Már nem tudom melyik felvilágosodáskori román gondolkodó írta, talán Sincai (szabadon fordítva): nincs szebb, gyönyörködtetőbb időtöltés, mint a könyvek olvasása. Igaza volt. Gépesített, elektronizált világunknak már olyan mennyiségű könyvvel kell szembenéznie, hogy fel kellett találni egy rendszert, amelyben ezek minimális helyen tárolhatók, őrizhetők és kezelhetőek. Megszületett a számítógép, amely behálózta a világot, közelebb hozta egymáshoz az embereket, könnyűvé tette az információközlést.
Hogy hányan olvasták el a Háború és békét, vagy az Elvarázsolt lelket számítógépen, nem tudom. De azt hiszem, az információ nélkülözhetetlenné vált, az üzleti életben a hírközlés a legfontosabb. Minél gyorsabban! Miért ne? Egy kis pletyózás, vagy éppen udvarlás is belefér. Ma már nem kell Rómeónak az erkély alatt toporognia, csak küld Júliának egy SMS-t: nálam te vagy a menő! Már nem küld Mikes Kelemen sem leveleket, s a Perzsa levelek nem születnek meg, sem Tatjana levele. Fölösleges időtöltéssé vált a levélírás, ma már bizonyára egy miniszteri titkárnő sem tud levelet fogalmazni.
Az időtakarékosságon kívül lehet az elektronikus beszélgetésnek egy másik oka is: nem kell egymás szemébe néznünk. Írhatunk a billentyűkön akármit, nem kell közben elpirulnunk. Nincs már eldadogott szerelmi vallomás, sem szégyenlős félrenézés. Csak járnak, járnak az ujjak, s megy minden villámgyorsan. Talán ezért is magyarították villámpostára az e-mail-t.
Maradt azonban egy különös szekta ebben a szép, új, elektronikus világban: az íróké és a költőké. Van aki még tollat fog és úgy ír – a legtöbbje már írógépen – de nem tudom ki írt verset számítógépen.
Ma már azt hiszem nincs is kiadó, aki elfogadna kéziratot. Valaha volt, és van most is, olyan csodabogár, aki kéziratokat gyűjt. Ezeknek nem csak egyedi voltuk érték, de az írás milyensége is csemege a grafológusok számára. Ők abból vélik az írás szerzőjének jellemét megfejteni, kitalálni.
Ma a leírt gondolatokat, verset, novellát, regényt egy hajlékony lemezre kell felvenned, esetleg egy CD-korongra, hogy a kiadó könnyebben boldoguljon. Ha ő csinálja, az már plusz költség!
Nem tudom, a politika, vagy az elektronikai ipar tette, hogy a könyv ma olyan drága lett. Pedig voltak valaha olcsó könyvek is. Ott van az „Olcsó könyvtár" sorozata, a világirodalom remekei kisformátumú, igénytelen kötésben. De mindenki számára megvásárolhatóak voltak. Ma igényes a külső, az aranycicoma mögött azonban érzelgősségtől, vagy erőszaktól csepegő „művek" lapulnak, hátbatámadva az igazi irodalmat. S akkor mi marad? Az újság, ami a legolcsóbb nyomtatott betű. Sokan még ezt sem olvassák, mert nézik a TV híradásait, vagy a „valóságshow-kat", esetleg a rádiót hallgatják. Pedig az újságba lehet jó dolgokat is írni, nem csak rémtörténeteket, vagy politikai pletykákat. A szenzációra éhes újságolvasó azonban inkább ez utóbbit várja.
Nézegetem a 100 éve megjelent Vasárnapi Újság számait. Minden számban irodalmi melléklet található, a főmunkatárs Mikszáth Kálmán tollából. Ma melyik nagy lapnak van irodalmi, vagy legalább vasárnapi kulturális melléklete? Nem egyébért, de legalább ellensúlyoznák a hétköznapok mocskát egy kis széppel, vagy jóval... Sajnos az irodalmi lapok is nehezen születnek, élnek meg, és jutnak el minden, főleg erdélyi magyar olvasóhoz.
Hol van a gondolat szabad áramlása, amit a rendszerváltoztatás beígért? Van egy két lap, de inkább csak egymás közt beszéljük meg azt, aminek a közösségünkhöz kellene szólnia. A lapok politikai vitái egy olcsó színház gyűlölködő grand guignoljához* hasonlítanak.
Vagy talán annyira belénk verték 45 év alatt, hogy a Nagy Testvér majd gondolkodik helyetted?
Valami baj van a világgal, testvéreim. Veszélyben van a bibliai mondás, miszerint kezdetben vala az Ige. Az ige veszélyben van az ember feltalálta betűk engedelmes behódolása miatt, s a szép nyomtatott betűt lassan-lassan belepi a szubkultúra mocsokja.
Az emberiség addig lesz az, amivé az Isten teremtette, amíg lesznek olyanok, akikben tiszta gondolatok születnek, s le is írják azokat, s lesznek olyanok, akik ezeket elolvassák, megvédik és terjesztik, mentve azt, ami még menthető.
Mert a leírt, kinyomtatott, olvasható nyelv, a kimondott vagy leírt szép magyar gondolat, szó és betű, nemzeti kultúránk megőrzője. Szeressétek és olvassátok, ne csak lakásdekoráció legyen.
*) Grand guignol: rémdráma. Eredetileg a 19. század végén alapított párizsi színház, a Théatre Grand-Guignol neve volt. A guignol francia bábjáték, amelyet kesztyűs bábokkal játszottak. Állandó típusai voltak, köztük a főszereplő, a Guignol, népi figura: vidám, józan és ravasz. A Théatre Grand-Guignolban kezdetben humoros-izgalmas történeteket adtak elő, az 1900-as évek elejétől azonban itt született meg a rémdráma francia változata, mely felvette előadása helyének nevét, s ma világszerte a túlfűtött, szadista és csekély irodalmi értékű rémdrámák közismert elnevezésévé vált. (Szerk megj.)
Annak ellenére, hogy már nagy nehezen hátunk mögött hagytuk a telet, a betörők előszeretettel lopnak fűtéstechnikai felszereléseket. A Berzei utcában egy központifűtési kazánt és egy nyomásszabályozót loptak el az egyik lakásból. A kár: 30 millió lej. Az egyik Grãnicerilor utcai garzonlakásból is egy kazánt vittek el a betörők. Ha már egyszer ott jártak, egy rádiósmagnót, egy fúrópisztolyt, egy ütvefúrót is meglovasítottak. S hogy a kárt 50 millióra kerekítsék, néhány ruházati cikket is magukkal vittek.
Az egyik Chioarului utcában található fabarakkból ismeretlenek elvittek egy betonkeverőt, két targoncát, egy sarokcsiszolót, egy fúrópisztolyt és három villanykábelt. A kár összértéke: 16 millió lej. A Bukarest sugárúton az egyik kereskedelmi társaság székhelyét látogatták meg a betörők. Egy monitort, egy számítógép-agyat, egy billentyűzetet és egy fényképezőgépet vittek el, összesen 20 millió lej értékben. A Matei Basarab utcában egy üzlethelyiségből 11,8 millió lej értékben loptak el különféle javakat a betörők.
A Grãnicerilor utcában is betörtek egy üzlethelyiségbe. Az elkövetőt a közbiztonságiak tettenérték. A 22 esztendős, nagybányai illetőségű, büntetett előéletű Csaba Tiberiu V. betörte egy kővel a bejárati ajtó ablakát, majd egy vascsővel felfeszítette az ajtót. Nem sikerült semmit elvinnie, viszont így is okozott mintegy 3 millió lejnyi kárt.
Egy újságosbódét is feltörtek az elmúlt napokban, méghozzá a borsai Independentei utcában. Telefonkártyákat és folyóiratokat vittek el, összesen közel 2,2 millió lej értékben.
Felsőbányán ellopták az MM-03-YTY rendszámú, 1993-ban gyártott, metálkék színű Opel Astra Caravant. A 120 millió lej értékű autót a Republicii sugárúton parkolta le a gazdája.
Misztótfaluban az MM-03-SUV rendszámú Dacia 1300-as személygépkocsit törték fel az autófeltörők. Egy kerékpumpát, egy rádiósmagnót, valamint jelzőberendezéseket loptak ki belőle, összesen 8 millió lej értékben. Az elkövető: a 19 esztendős, miszbányai (Nistru) illetőségű Emilian I. Nem ő volt az egyedüli az "autós szakmában", aki lebukott az elmúlt napokban. A Szilágy megyei 17 esztendős Alexandru Ioan P. és a 19 esztendős Viorel Paul M. Szilágycsehen bukott le, miután május végén feltörték az MM-05- JXL rendszámú Dacia Pick-up-ot. A 18 esztendős Lucian M. felsőbányai lakos április végén tört fel egy személygépkocsit, s most került rendőrkézre.
Egyik délelőtt a Megyei Kórházban található egyik rendelőből ismeretlenek eltulajdonítottak egy 1,5 millió lejt és személyi iratokat tartalmazó irattartót. Az elkövetőket keresi a rendőrség. Már nem keresi viszont a rendőrség annak a lopásnak a kivitelezőjét, amelyik néhány napja történt az egyik vonaton. A 20 esztendős, nagybányai illetőségű Ramona P. egy 1,1 millió lejt, egy mobiltelefont és más személyes tárgyakat tartalmazó táskát lopott el a szintén nagybányai lakhelyű Floare S.-től. Szintén "keresetlen" a 20 esztendős Marius Lucian Gata is, akit korábban minősített lopásért két évnyi börtönbüntetésre ítélt a bíróság.
Június 16-án hajnalban a 27 esztendős Gheorghe B., MM-03-PMB rendszámú személygépkocsijával kitört Budfalván (Budesti) egy villanyoszlopot és két hirdetőpanót. Ez még nem lett volna olyan rendkívüli esemény, csakhogy a vezető elhagyta a baleset helyszínét, mivel nem volt hajtásija.
Alsóvisón (Viseu de Jos) egy ittas gépkocsivezető okozott gázolásos balesetet. A 48 esztendős Vasile V. elvesztette az uralmat a MM-01-DUN rendszámú Dacia 1310-es személygépkocsi felett, autója az egyik kanyarban kisodródott, s elgázolta a szintén 48 esztendős Ioan S. felsővisói lakost, aki kórházba került.
Az Universitãtii utcában cserbenhagyásos gázolás történt. A 18 esztendős, nagybányai illetőségű Robert O., a MM-01-CTA rendszámú, Nissan márkájú személygépkocsival elgázolta a 32 esztendős Cristian C.-t. A sofőr cserbenhagyta az áldozatot. (ta)
(MÚRE-hírcsere) Hetekig húzódó tárgyalások, egyeztetések után hétfőn az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Egészségügyi Biztosító és a nemzetközi gyógyszer-gyártók és forgalmazók, illetve a Gyógyszerészkamara képviselői a miniszterelnök jelenlétében írták alá azt az egyezményt, amely megoldaná az egészségügyi rendszert sújtó válsághelyzetet.
A kormány és a gyógyszerforgalmazók egyezsége értelmében a gyógyszertárak újra kiadnak majd kedvezményes árú és ingyenes orvosságokat, amint leosztják a biztosító által felszabadított alapból az adósságaik egy részének kiegyenlítésére elkülönített 1200 milliárd lejt.
Mara Popescu, a Gyógyszerészkamara alelnöke szerint az összeg az adósságoknak mindössze egy részét fedezi, a további elmaradásokat – július-december időszakra havonta 1200 milliárd lejt – a költségvetés-kiegészítés megítélésekor kapnák meg.
A gyógyszerforgalmazóknak mintegy 200 millió eurós tartozást kell behajtaniuk, amely 2003 óta halmozódik.
(Szabadság) Négy apáca vállalta a felelősséget azért a bűncselekményért, amelynek során a moldvai Szentháromság kolostorban „ördögűzés" címén keresztre feszítették és halálra kínozták egyik társnőjüket – derült ki az eset körülményeit felderítő ügyészi vizsgálat hétfőn közzétett előzetes eredményeiből.
Ovidiu Belinde ügyész, aki a moldvai Vaslui környéki ortodox kolostorban a múlt héten elkövetett bűncselekmény körülményeit kutatja, a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva közölte: a megyei kórház által kiállított orvosi bizonyítvány szerint a 23 esztendős Maricica Irina Cornici, a kolostor novíciája valóban skizofréniában szenvedett.
Irinát a múlt héten lánccal keresztre feszítettek, kínozták, éheztették, száját gézzel tömték be és ragasztószalaggal ragasztották le. Mindezt azért, mert a kolostor főnöke szerint megszállta az ördög. A gonosz szellem kiűzése érdekében napokon át végzett szertartások közben próbálták a vergődő fiatal apácát ilyen módszerekkel nyugalomra bírni. Az ügyészi vizsgálat megállapította, hogy az áldozat gyakorlatilag megfulladt.
Korábban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Daniel Corogeanu kolostorfőnök szerzetes papi minőségében maga kezdeményezte az ördögűzést. Ezért a hatóságok először az ő felelősségét kezdték firtatni. Annál is inkább, mert a szerzetes megverte az illetékes püspökség képviselőit, akik a hét végén a helyszínen próbálták kideríteni a történteket. A közvéleményt felháborította ezek után az a hír, miszerint maga a szerzetes mondott gyászmisét a neki tulajdonított gyilkosságnak áldozatul esett lány ravatala fölött.
Hétfőn azonban fordulat állt be a nyomozásban. Az ördögűzés értelmi szerzőjét, vagyis a szerzetes papot mentendő a neki segédkező négy apáca teljes egészében vállalta a büntetőjogi felelősséget. Ennek ellenére az ügyész a szerzetes ellen is bűnvádi eljárást indított, mert a négy apácával együtt maga is tevőlegesen részt vett a fiatal apáca szabadságától való megfosztásában, majd halálához vezető megkínzásában.
A román médiában az üggyel kapcsolatban megszólaló megfigyelők a román ortodox egyházon belüli középkori állapotokról számoltak be. Emlékeztettek, hogy az ortodox egyház patriarchátusának szóvivője példa nélkül álló esetnek minősítette a kolostorban történteket. Ezzel szemben – állítják a megfigyelők a román média által közölt adatokkal összhangban – más kolostorokban is nem egyszer előfordult hasonló „ördögűzési" eset.
Mindenkinek lehetnek rossz napjai. Egyeseknek elképesztően rossz napokból is leoszthat néhányat az élet. Nekem nem rossz, hanem borzasztó, elképesztő, sőt, elképesztően borzasztó napom volt – ilyen is csak az alulírottnak lehet. No meg persze annak a telefonálónak, aki az alábbi történet (egyik) szenvedőalanya volt.
Állapotommal kapcsolatban csak önmagamat tudom idézni:
„Pár, nem éppenséggel dicső jegy, amit csupán óriási igazságtalanság és tanári figyelmetlenség következményeként szereztem, képes megpecsételni egy ártatlan ember (ez vagyok én) napját, s így egy átlagosan induló reggel szomorú végzetbe hajlásával megtörhet egy energiával teli fiatalember (ez még mindig én vagyok) estig hátralevő - most már szomorkodással eltöltendő - élete." Tehát abszolút szomorú voltam, fáradtan, megtörve értem haza. Lelöktem magam az ágyra, a viszonylag kellemes délutáni pihenőm - köznyelven döglés - elvégzése végett. Néhány eléggé pihentető és ínyemrevaló, ám meglehetősen röpke pillanat után, iszonyú csörgéssel szólalt meg a telefon. Na – gondoltam magamban - az „elképesztő" és a „borzasztó" jelzők devalválódnak, még brutálisabb kifejezéseket kell találjak, ha jellemezni akarom a helyzetet. Akkor már annyira idegesítően szólt az a kis „Bell - ami" - amit egyébként másnap a szükségszerűen nyugodt körülmények között elvégzendő döglés érdekében leszereltem -, hogy muszáj volt felvennem a kagylót.
- Halló! - mordultam bele a kagylóba.
Bármennyire is magabiztosnak és durvának akartam tűnni, a válasz meglepett:
- Jó napot kívánok! Az autóm felől érdeklődöm... Kész van már?
- Milyen autó? - húztam azért tovább a beszélgetést.
- Hát a piros Mercedes, amit olajcserére vittem be magukhoz.
Na ez volt az a pillanat amikor megmozdult bennem valami - talán a kisördög -, s arra gondoltam, ha már nekem rossz napom volt/van, mért ne legyen másnak is?
- Igen, már rémlik valami. Szabad a nevét, kérem?
- Rendben, nos nézze, Kovács úr, az autója egy héten belül kész lesz.
- Mi?! Egy sima olajcseréhez egy hét kell?
Kisebb pánik érződött a hangján. A kisördög (a továbbiakban: k.ö.) újra akcióba lendült bennem: „Ha - ha - ha, ezt vártam!"
- Hát magához az olajcseréhez nem kell egy hét, de tudja, várnunk kell, amíg megjönnek a padlógumik.
- Hiszen én nem rendeltem semmiféle padlógumikat, nekem jók lesznek a régiek is!
(K.ö.: „Azt majd én döntöm el.)
- Pedig akciós áron rendeltük, mindössze nyolcmillióba kerül…, plusz a munkadíj.
- Akciós ár?!... Nyolcmillió?!... Egyáltalán mi bajuk van a másikoknak?
- Azokról tényleg nem kellene jelen időben beszélnünk...
(K.ö.: „Piszok vagyok, de jólesik, he - he - he!)
- Miii? Mi történt a padlógumiimmal?
- Á, semmi! Egy kicsit megégtek..., mondjuk teljesen.
(K.ö.: „Ez remek! Abszolút pánik... Szinte látom a vonal másik végén a remegő kezű emberkét, aki a padlógumijáért izgul. Persze csak azért, mert még nem tud a többiről!")
- Meggyúlt, miközben az inas hegesztette a padlót.
- Maga inassal hegesztet? Amúgy, hogy törhetett el a padló?!
- Mit csinált maga az emelődaruval az én autómnál, amikor csak egy sima olajcserét kellett volna elvégezni?
- Én semmit. Az inas ki szerette volna venni a székeket.
- A székeket? Mit akart velük?
- A székekkel semmit. Csak valahogy el kellett rejteni alájuk a kokaint.
- Igen, a székek alá, mert a csomagtartóban már nem volt hely.
- Miféle hulla? Ez hallatlan! Azonnal hívom a rendőrséget.
- Felesleges, kérem, az inasom már négy órája élvezi a rendőrök vendégszeretetét. Éppen most készítjük elő a szökését. Tudja, soha nem ült még tizenkét óránál többet. Annyira ügyes, hogy egyszer már sikerült úgy leütnie az őrt, hogy az túléte… Egyszer... az eddigi tizenhat kísérletből. Szóval, ha kiszabadul feltétlenül felkeresi önt, hogy elbeszélgessenek az ügyről.
- Na de kérem, miattam nem muszáj fáradoznia ...
(K.ö.: „Enyhén szólva is betojt az ürge. De tényleg ... Szinte érezni a telefonon keresztül.)
- Ugyan, neki ez nem fáradság, hiszen imádja a munkáját. Különben nagyon precíz ember. Ha gondolja, addig is elküldhetem Kasztrátorral az autóját, ha szüksége van rá. Igaz, padlógumik nélkül…
- Igen, ő az én mindenesem... Érti, nem? Tizenegykor ott lesz.
- Talán mégsem olyan sürgős...
- Dehogyis nem! Kötelez az adott szavam. Egyébként Kasztrátor már el is indult. Ja, és ne zárja be a hátsó bejáratot, hadd legyen hol kiszökjön, ha a kopók észreveszik. Üdvözlöm!
Ezzel lecsaptam a kagylót, hogy ismeretlen ismerősöm még véletlenül se tudjon tiltakozni.
Gondolom, az az ember még abban a percben csomagolni kezdett, és haladéktalanul elutazott otthonról. Mondjuk, örökre. Új életet kezdett valahol Tibetben vagy Nepálban, mint buddhista szerzetes. Az is meglehet, hogy átoperáltatta vagy plasztikai műtétnek vetette alá magát..., és most valahol Ugandában hittérítő.
Apjok Norbert
- Hát láttam, ahogy Mátyás király bement a képviselő irodájába, oszt kérdőre vonta a szerencsétlen (ki)választottat... Hkkk! Olyasmikről kérdezte: hogyan futja anyósának két palotára, három villára, két terepjáróra, három luxuslimuzinra a kétmillió lejes rokkantnyugdíjából. Azt is megkérdezte a "házlakótól", hogy miért úszta meg büntetlenül azt a halálos kimenetelű balesetet. Hát szabad ilyet kérdezni egy szegény, szívbeteg embertől? Szegény képviselő úgy megijedt, hogy valamilyen mentelmi joggal tudott csak védekezni a vádak ellen... Hkkk!... Mit gondol magáról ez a Mátyás, neki mindent szabad? Hiszen csak egy szerencsétlen, jobb, igazságosabb és szebb világról álmodozó király, nem parlamenti képviselő, hogy bármit megtehessen... A szemtelenje! Aztán egyebet nem láttam, mert a haverok hívtak vissza a kocsmába, ugyanis nagy szükség volt ott rám, így nem tétlenkedhettem tovább... Hkkk!
- Uram, ön tud valamit az esetről?
- Az egész úgy kezdődött, hogy 1989-ben, egy szép decemberi napon, úgy dél körül, a szadista diktátor...
- Nem muszáj annyira az elején kezdje...
- Rendben. Tehát: úgy dél körül a szadista diktátor...
- Mondom, nem muszáj annyira az elején kezdje...
- Jó. Szóval: a szadista diktátor...
- Na hagyja a fenébe! Jó, hogy nem Mátyás királynál kezdi...
- Talán ön látott valamit, uram...
- Nem láttam semmit, s ha valamit én nem láttam, az akkor nem is létezik, ha valamiről én nem tudok, az meg sem történt. Ezt akár hivatalos álláspontként is elkönyvelheti.
- Akkor mivel magyarázza Mátyás király jelenlétét?
- Ki az a Mátyás király? Melyik párt embere? Őt sem láttam, talán nem is valós, hanem fiktív személy... Mert ha valamit én nem láttam...
- Most veszem észre, hogy ön világtalan.
- Attól még lehet véleményem, rálátásom a dolgokra, s lehetek a Korrupcióellenes Ügyészség munkatársa...
(tami)
Kiosztották a Communisták Alapítvány támogatásait. A támogatásokért két sorba lehetett állni. Mi oda álltunk, ahol kevesebben voltak, mert ott nem kellett hajbókolni, de sajnos nem kaptunk semmit. Úgy kell nekünk, hiszen tanulhattunk volna a tavalyi példából. A jobb oldali sorban állók pénzét akkor is elvitte a "déméré", mármint az "udéméré".
2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit.
3. Bár senki sem csinált semmit, a tervet 100% fölött teljesítették.
4. Bár a tervet 100% fölött teljesítették, mégsem lehetett semmit kapni.
5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.
A szobanövényeknek esztétikai szerepük mellett sok más hasznuk is van. Szén-dioxidot használnak fel és oxigént termelnek. Rengeteg vizet párologtatnak el és több - számunkra mérgező anyagot - bontanak le, üde levegőt varázsolva ezzel otthonainkba.
Az emberek, állatok életben maradásának alapvető feltétele, hogy a levegő (megfelelő koncentrációban) oxigént tartalmazzon. Ezt teljes egészében a növények termelik a Földön.
A növények szén-dioxid felhasználása nagyon fontos, mivel a kipufogógázok, fűtés és mindenféle égés melléktermékeként mennyiségük egyre nő. Egy fél évszázados fa például tavasztól őszig 50 kg oxigént termel és 68 kg szén-dioxidot használ fel. A szobanövények oxigéntermelése persze a számunkra szükséges mennyiségnek csak kis része, hiszen lombfelületük elenyésző a szobák méretéhez képest. A növények jelenléte ellenére a napi három-négyszeri szellőztetés nagyon fontos (ha reggeltől estig otthon tartózkodunk).
Növényeink bioritmusából adódik, hogy nappal, fényben termelik az oxigént, míg éjszaka, hozzánk hasonlóan, szén-dioxidot lélegeznek ki. A hálószobában - ahol 6-8 órát töltünk el naponta, rendszerint csukott ablakok mellett - ezért nem célszerű sok dísznövényt tartani. Különösen télen válik fontossá a levegő relatív páratartalma, amely számunkra akkor optimális, ha 50 százalék körül van. A fűtési szezonban (a szellőztetések után pár órával) a páratartalom az ideális alá csökken. A száraz levegő pedig növeli a légúti megbetegedések kockázatát, káros az orrüreg nyálkahártyájára és a közérzetünket is rontja.
Növényeink tápanyagaik nagy részét vízben oldva veszik fel, emiatt a növénytestben állandó a vízmozgás a gyökerektől a száron át a levelekig. Amit felszívnak, annak alig 2 százalékát használják fel, a többit a leveleken keresztül elpárologtatják. Megmérték, hogy egyetlen tő kukorica (ami méreteit, lombfelületét tekintve nem túlságosan nagy), hat hónapig tartó élete során 200 liter vizet párologtat el. A napraforgó is hasonló képességekkel rendelkezik, egy nap alatt átlagosan 1 liter viz hagyja el leveleit pára formájában. Egy terebélyes fának pedig 100 liter körül van a napi adagja. Ezért érezzük a legnagyobb forróságban is kellemesen hűvösnek és nyirkosnak az erdei levegőt.
Ha párologtatási szempontból összevetünk egy szobanövényt egy tálnyi vízzel, amit a radiátorra helyezünk, az előbbi nyer! Ha párásítási képességüket figyelembe véve szeretnénk kiválasztani zöld lakótársainkat, akkor a minél vízigényesebb fajokat válasszuk (vízipálma), mert ezekkel ellentétben a sivatagos területekről származók (kaktuszok, pozsgások) a vízraktározás mestereiként nem viszik túlzásba a párologtatást.
Ha növényeinket szépségükön túl oxigéntermelő, szén-dioxid felhasználó, levegőpárásító és –tisztító képességei alapján válogatnánk meg, nem lenne nehéz dolgunk. Laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint a régóta szobanövényként tartott fajok képességei igazán kiemelkedők e téren. Ilyenek a zöldike vagy csokrosinda, a filodendronok, a könnyezőpálma, a sárkányfák (Dracaena fajok, fajták), a szobaborostyánok, törpegerbera, a futóka, a Syngoniumok és a Sansevieriák.
(www.egyperces.hu)
• Brit birodalmi renddel tüntettek ki három zenészt. A napokban brit birodalmi renddel tüntették ki Brian May-t, John Mayallt és Jimmy Page-et. A zenészek természetesen munkásságukkal, illetve zenéjük révén a haza számára megszerzett dicsőséggel vívták ki maguknak az elismerést. A Queen együttes gitárosa 30 éves zenei munkájáért kapott parancsnoki fokozatot. John Mayall-nak, a brit blues atyjaként ismert 72 éves zenésznek pedig tiszti fokozattal mondott köszönetet II. Erzsébet angol királynő. A másik tiszti fokozatot Jimmy Page, a Led Zeppelin alapítója kapta.
• Amorf Ördögök: Illés-feldolgozás. Az Illés együttes ‘Légy jó kicsit hozzám’ című dalát dolgozta át az Amorf Ördögök. A csapat által elkészített „ördögi" verzió a júliusban megjelenő Illés feldolgozáslemezen lesz majd hallható először. A banda egyébként nyáron leginkább a harmadik album, a „Cellux-szimfónia" népszerűsítésével foglalkozik, azaz országszerte koncerteket adnak a nagyobb fesztiválokon. A nyár végén az együttes egy koncert-DVD megjelentetését is tervezi, amit egy különleges, egyelőre még ismeretlen helyszínen fognak elkészíteni.
• U2: Isten hozott Németországban! Fenomenális show-val indította németországi turnéját a U2. Az együttes gelsenkircheni fellépése nemcsak a közönség, hanem Bonoék számára is óriási élmény volt, hiszen közel 60 000-es rajongói tábor előtt léptek színpadra. A koncert másik pozitívuma az volt, hogy a banda végre megint szabad ég alatt játszhatott. Bono az est folyamán persze mellékesen megemlítette az elmaradott országok, így például Afrika felkarolásának fontosságát, illetve mindenkitől azt kérte, hogy valamilyen módon segítse elő a három nagy vallás megbékélését egymással.
• Tom Jones 65 éves. 1940. június 7-én született Tom Jones a zenei élet egyik legnagyobb sztárja. A zenész egy walesi bányászvárosban látta meg a napvilágot és pályafutása elején Tommy Scott néven próbált meg érvényesülni. Első jelentősebb sikerei 1965-ből származnak, amikor is „It’s not unusual" című második kislemeze Angliában és az Egyesült Államokban is a slágerlisták élére került. Jones ezek után a 70-es évek egyik meghatározó egyéniségévé vált, de munkásságával még ma is meglepetést tud okozni rajongóinak.
Hozzávalók (4 személyre): 25 dkg túró, 1 csokor snidling, fél csokor kapor, fél csokor petrezselyem, 1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál tej, 4 nagy szelet rozskenyér
Előkészítés: A túrót átpasszírozzuk. A snidlinget, a kaprot, a petrezselymet megmossuk, apróra vágjuk. A hagymát, a fokhagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk.
Elkészítés: A túróhoz keverjük a tejet, a snidlinget, a kaprot, a petrezselymet, a hagymát, a fokhagymát, majd megsózzuk, borsozzuk, jól kikeverjük. A rozskenyeret kettévágjuk, megkenjük a krémmel, és paradicsommal díszítjük.
Tipp: Pudingformába töltve tegyük hűtőbe néhány órára, megtartja a formáját!
Hozzávalók: 10 db főtt tojás, 2 dl tejföl, 12,5 dkg margarin, kevés ételízesítő, újhagyma, petrezselyem.
Elkészítés: A főtt tojást kicsi kockákra vágjuk, az újhagymát is felszeleteljük, a margarint önmagában kikeverjük habosra. Az összes alapanyagot fakanállal belekeverjük. Pirítósra vagy friss kenyérre kenve reggelire ajánlom. A petrezselyem kihagyható.
(www.egyperces.hu)
Végleg bevonták a jogosítványát annak az 50 éves békéscsabai férfinak, akit 47-szer kaptak el a rendőrök ittas vezetésért. Kiss Ernőt nyolcszor le is csukták, többször bevonták jogsiját, de mindig visszaszerezte. Közben azért vezetett engedély nélkül is ittasan. A Blikk szerint a férfi teljesítménye világcsúcsnak számít. A férfi mindig is rajongott az autókért, az első kocsiját 17 évesen vette meg, egy német gyártmányú NSU-t. Először 19 évesen bukott le ittas vezetésért, volt olyan, hogy traktorral vagy gokarttal ment a kocsmába. Saját bevallása szerint piszok nagy mázlija volt: bár sokszor lebukott, soha nem okozott balesetet. Azt mondja, azért nem, mert részegen mindig nagyon lassan és óvatosan hajtott. (blikk)
A dévai Grigore Moisil líceum 17 éves diáklányai azzal vádolják tanáraikat, a jó osztályzat elnyerésének, vagy éppen a bukás elkerülésének egyetlen módja, ha vállalják a szexet. Két tizedikes lány nyilatkozatai szerint három tanár, valamint maga az iskolaigazgató több alkalommal is ajánlatot tett nekik. A diákok pontos leírást adtak arról a kocsiról, amivel állítólag a közeli Piskitelepre szállították őket, hogy ott "tárgyalásokat" folytassanak. Petre Cor igazgató szerint valaki a háttérből irányítja a lányokat, hogy őt lejárassa. A két lánynak a dévai Realitatea TV műsorában tett vallomását követően a rendőrség hivatalból nyomozást indított. Nem hivatalos hatósági forrásokból a tévéadó úgy tudja, korábban is kaptak már arra vonatkozó jelzéseket, hogy a líceum tanárai szexre kényszerítenék a diáklányokat. Néhány nappal korábban a líceum egy másik tanárát rajtakapták, amint diáklányoktól elfogadott egy italt, cigarettát, kávét és egy 50 eurós bankjegyet tartalmazó csomagot. Az érintett tanulók szintén azt állították, hogy az átmenő jegyekért cserébe Aurel Stef hol pénzt, hol szexuális szolgáltatásokat kért cserébe. (realitatea)
Egy brit tévécsatorna élőben közvetítette, amint egy férfit ördögűzési szertartásnak vetettek alá – miközben orvosok végig nyomon követték agytevékenységét. Trevor Newport tiszteletes egy 40 éves férfiből próbálta meg kiűzni a gonoszt a Channel 4 élő műsorában, mialatt elektroencefalogrammal (EEG) folyamatosan mérték az agyi elektromos aktivitást. A kapott eredmények alapján a vizsgálatot végző orvosok arra a megállapításra jutottak, hogy egyfajta hipnózisról van szó. (libertatea)
A világ első virtuális tiltakozó akcióját szervezte meg a Greenpeace 50.000, a bálnavadászatot elítélő személy fotójával. A képeken ábrázolt személyek bálnavadászat-ellenző bannereket tartanak – a világ 122 országából érkeztek ilyen képek. A fotókat egy gigantikus kivetítőre vetítették azzal a dél-koreai hotellel szemben, ahol a Nemzetközi Bálnatanácsban (IWC) részt vevő Japán és Izland még több bálna kilövésére kérnek engedélyt. A tüntetés szervezői szerint a szokatlan akcióval arra akarták felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy az egész világon élnek olyan személyek, akik ellenzik a bálnavadászatot. A sikerhez az is hozzájárult, hogy a virtuális tüntetés a média figyelmét is felkeltette. (abc news)
Üdülőtelepet terveznek építeni a vorkutai Gulagból – jelentette a New York Times. A telepen fabarakkok, őrtornyok, szögesdrót és kutyás személyzet is lenne – a turisták, ha akarnak, el is menekülhetnek. Az őrök lőni fognak rájuk, de persze nem golyóval, hanem paintball patronnal. Az amerikai napilapnak a polgármester nyilatkozott, és elmondta, hogy ki akarja építeni a gulag-vakációt. A legkifinomultabb turistákra számít, és főként Amerikából érkezőkre. Azt tervezi, hogy a vakációzóknak újonnan felhúzott táborokban, fabarakkokban kínál szállást. Azt egyébként nem tudni, hogy a vakációt hány hetes, hány napos turnusokra szervezik, illetve hogy milyen más programot kívánnak a turistáknak nyújtani. Az amerikai lap tudósítója megszólaltat néhány volkutai embert is, ők viszont határozottan elítélik a kezdeményezést, és a Gulag-áldozatok emléke megszentségtelenítésének tartják. (radio.hu)
Emberi fogyasztásra nem engedélyezett, genetikailag módosított rizsre bukkantak egy piacon Kínában – jelentette hétfőn a Greenpeace. A lelet arra enged következtetni, hogy Kína az első ország, ahol genetikailag módosított rizset fogyasztanak, pedig annak tesztelését még nem fejezték be. Bár jelenleg is éles viták témája, kevés bizonyítékot találtak arra, hogy a genetikailag módosított növények károsak lennének az emberi egészségre. Az Egyesült Államokban széles körben elterjedt a genetikailag módosított kukorica és szója fogyasztása, azonban 1990 óta a törvényhozók lelassították az új változatok jóváhagyását egészségi és biztonsági megfontolásokból. (NY Times)
A skót életében először ül taxiba.
Mikor megérkeznek, hanyagul egy 100 fontos bankjegyet ad a taxisnak:
- Köszönöm, uram! - csillan fel a taxis szeme.
- A visszajáró pedig természetesen az enyém! - teszi hozzá a skót.
(A Szabadság alapján) Igazi cirkusszal szolgált rajongóinak Indanapolisban a Száguldó Cirkusz, az egyetlen gond csak az volt, hogy a helyszínre kilátogató mintegy 120 ezer szurkoló és a többmillió tévénéző nemigen értékelte a produkciót. Ezt jelzi, hogy a futam során több alkalommal üvegek és sörös dobozok repültek a pályára, a versenyben lévő 6 (!) pilóta bosszúságára.
Valószínűleg a Forma–1 történetének legcsúfosabb tragikomédiája volt az, ami az Amerikai Egyesült Államok Nagydíján történt. Minden akkor kezdődött, amikor Ralf Schumacher ugyanott, ahol a tavaly összetörte magát, az idén is csúnyán a falhoz csapódott. Helyette Ricardo Zonta ült be a pótautóba, de ő is ugyanígy járt, a célegyenes előtti kanyarban, ahol a pálya ferde, a bal hátsó kerék felmondta a szolgálatot. A Michelin azonnal megvizsgálta a helyzetet, és beismerte, hogy gond van az abroncsokkal, amelyek használata nem biztonságos a pilótákra nézve. Közben az olasz Jarno Trulli megszerezte a Toyotának a japán gyártó első pole-positionját, ugyancsak Michelin gumikkal, a francia gyártó pedig arra kérte a Nemzetközi Automobil-szövetséget (FIA), hogy engedélyezze: hozzanak másfajta abroncsot. Ez viszont szabályellenes, hiszen a versenyszabályzat tiltja a kerékcserét az időmérők és a verseny során: a pilótáknak két típusú abroncs áll rendelkezésére, amelyekből még az időmérők előtt ki kell választaniuk azt, amelyet használni akarnak a hétvégén.
A FIA tehát elutasította a Michelin kérését, amely ezután azt kérte: a pálya említett szakasza előtt vezessenek be egy sikánt, az autók sebességének csökkentése végett. A FIA ebbe sem egyezett bele, valószínűleg már csak azért sem, mivel ebbe az összes csapatnak bele kellett volna egyeznie, a Ferrari viszont hallani sem akart a pálya módosításáról.
A Michelin azonban, mivel csak 10 körre tudta garantálni abroncsainak teherbírását, felszólította a Michelinnel futó csapatokat, hogy lépjenek vissza a versenytől.
Ennek ellenére minden autó felállt a rajtrácsra, és kiment a bemelegítő körre – ezzel érvényessé nyilvánították a futamot –, ám onnan egyenesen a „garázsba" mentek. Kivételt a Ferrari, a Jordan és a Minardi képezett, a három Bridgestone gumikkal futó csapat, amelyek közül e két utóbbi mindvégig szolidárisnak mutatkozott a michelinesekkel, ám az utolsó pillanatban mégis kiállt a versenyre. Ilyen körülmények között természetes, hogy a Ferrari diadalmaskodott, bár kevés kellett ahhoz, hogy Michael Schumacher és Rubens Barrichello balesetezzen: a futam utolsó negyedében a tankolásról kijövő Schumacher nem engedte el a hátulról lendülettel érkező Barrichellót, aki a külső íven próbált elmenni, s végül kénytelen volt a zöldövezeten átvágni a kanyart.
A történtekről mindenesetre még sokáig fogunk hallani, egyértelmű, hogy a verseny nem tett jót a Forma–1-nek, de az amerikai futamnak sem: elképzelhető, hogy ez volt az autósport királyának utolsó amerikai kiruccanása. Az ügy hátterében minden bizonnyal bizonyos érdekek és pénzek húzódnak, s az, hogy a csapatok nem tudtak megegyezni például a lassító ügyében, egyértelműen bizonyítja, hogy a Forma–1 már nem sport, hanem pénzgyár. A problémát természetesen a Michelin okozta, de a döntés Max Mosley és a csapatok kezében volt – akik közül 9 bele is egyezett a sikán létrehozásába s abba, hogy a világbajnoki pontok kiosztása nélkül versenyezzenek, de erre nem került sor. A Ferrarinak és a FIA-nak is igaza van: a szabály az szabály, nem lehet csak úgy változtatgatni őket. A Ferrari állítólag csak azt mondta, hogy ők ebből ki akarnak maradni, mert ez nem az ő problémájuk, ez a Forma–1 problémája. Egyes szakértők szerint, ha megépítették volna a sikánt, akkor is ez az eredmény született volna, de a sport nem lett volna áldozat.
A michelines csapatok bojkottjának köszönhetően Michael Schumacher első idei futamgyőzelmét szerezte meg – de nem bontott pezsgőt a díjazásnál –, ezzel feljött a világbajnoki pontverseny 3. helyére, akárcsak a kettős győzelemmel gyűjtött 18 ponttal a Ferrari a csapatok versenyében. A portugál Tiago Monteiro viszont már locsolta boldogan a pezsgőt: első alkalommal állhatott dobogóra. Történelmi sikert ért el a 4. helyen célba érkező indiai Narain Karthikeyan is, s ő az első indiai, aki pontot szerzett a Forma–1-ben. Tény, hogy a Jordan és a Minardi nem remélt pontokhoz jutott, egyszerre többhöz, mint az elm&u