A hagyományoknak és a lassan végetérő tanév rendjének megfelelően 2005. június 16-án 10 órától ballagási ünnepség lesz a Németh László Gimnáziumban. Ugyanazon a napon 17 órától pedig ökumenikus Te Deum-ra kerül sor a Szentháromság templomban. A XI. osztály szeretettel vár mindenkit ezekre az alkalmakra.
Az RMDSz Nagybányai Helyi Szervezete 2005. június 17-én 17.00 órától TISZTÚJÍTÓKÖZGYŰLÉST tart, a Megyeháza gyűléstermében. A tisztújító közgyűlés napirendje:
– Elnökségi beszámolók bemutatása, vitája és elfogadása
– Az elnökség tagjainak megválasztása
– A helyi szervezet területi küldötteinek megválasztása
A közgyűlésen résztvevő RMDSz tagok akkor rendelkeznek szavazati joggal, ha a 2004. évre is kifizették tagdíjukat, s ezt a tényt a tagsági könyv felmutatásával igazolják.
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT TISZTELETTEL VÁRUNK!
A népszerű magyarországi alkotó- és előadóművész mai nagybányai előadására számos nagybányai, koltói, misztótfalusi, felsőbányai, szinérváraljai, domokosi, sárosmagyarberkeszi gyerek érkezését jelezték a szervezőknek. Jegyek – korlátozott számban – már csak a színház jegypénztáránál kaphatók, az előadások előtt egy órával!
A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Gimnázium énekkara vendégszerepel vasárnap, június 12-én 10 órai kezdettel a nagybányai Szentháromság templomban.
Ugyanitt egy héttel később, június 19-én 17.30 órakor a nagybányai Schola Rivulina Énekkar Gregorián Kórusának CD-jét fogják bemutatni! A rendezvényekre szeretettel várnak minden érdeklődőt!
Maradtak még helyek, így határidőn túl is elfogadnak jelentkezőket a Teleki Magyar Ház által meghírdetett nyári táborokba. Öcsi bácsi bábos táborába (június 27. - július 8.) óvódásoktól kezdve, a kézműves táborba (augusztus 29. - szeptember 4.) I-V. osztályosokat, a nemezsátor építő táborba (augusztus 29. - szeptember 7.) pedig 14-18 éveseket, vagy idősebbeket várnak. A résztvételi díjakkal, részletekkel kapcsolatban érdeklődni lehet a 212668-as telefonszámon.
Európa-szerte ismertek a keresztelő Szent János ünnepéhez fűződő szokások. A nyári napfordulóhoz kötődő Szent Iván napi (június 24.) tűzgyújtás és tűzugrás az európai népek közös hagyománya. Az év e jeles napjához fűződő népszokásokat 2005. június 20-án du. 18 órakor a Teleki Magyar Házban, 24-én este 21 órakor a koltói kastélykertben, 26-án du. 16 órakor pedig Monóban mutat be a nagybányai Népdal és Néptánc Oktató és Kutató Művelődési Társaság, a NÉNOKUT.
„Sohase történik valami úgy, ahogy elképzeljük..."
Szombat lévén, gondoltam megiszunk egy-egy sört barátommal. Morogva vettem azonban tudomásul, az elképzelés ma megvalósíthatatlan: az ivótárs nem tartózkodik Nagybányán.
– Hol jár ez az ember most, amikor a legnagyobb szükség lenne rá?
Három nap után kaptam választ kérdésemre: 13 éves unokáját kísérte el Szinérváraljára, a „Csak tiszta forrásból" címmel megrendezett szavaló- és dalversenyre, ahonnan első díjjal tértek haza, valamelyik délutáni vonattal.
Ma már nem morgok, sőt kimondottan boldog vagyok: legközelebb két-két sört iszunk mi nagytaták, az unoka pedig egy üdítőt, miközben – nem először – versekről fogunk beszélgetni, s a szép magyar beszédről, eddigi verselőadási sikerekről.
Adja Isten, hogy idővel líránk nem egy verséből „szobrot faraghass a hangod arany vésőjével". Addig azonban még sokat kell tanulnod és dolgoznod kedves Varga-Horn Kinga, barátom unokája, sokak kedvelt versmondója...
Péter Károly
A Koltói Általános Iskola diákjainak és óvodásainknak nevében köszönetet mondunk a Pro Caritas Alapitványnak, a Konyicska családnak és a Koltói Polgármesteri Hivatalnak a 2005. évi Gyereknap alkalmából kiosztott ajándékcsomagok öszszeállításában nyújtott támogatásért. Nekik köszönhetően idén közel 500 (iskolás és óvodás) gyereknek tudtunk örömet szerezni. A gyerekek nevében:
a Koltói Általános Iskola igazgatósága
– FÜLEMILE Diákszínjátszó Kör Nagybánya: LUDAS MATYI. Szinérváralján: június 10-én, MA 18 órától, Szamosardón: június 12-én, 18 órától, Nagybányán: június 13-án, 12 órától.
– 2005. június 16-án (!), csütörtökön 18 órai kezdettel, az UAP Bukarest sugárúti Galériájában nyílik meg Véső Ágoston festőművész FOTÓKIÁLLÍTÁSA. A tárlatot megnyitja: Dávid Lajos. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
– EKE-TÚRA lesz vasárnap a Kőkarámhoz. Találkozás 9.30 órakor a felsőbányai római katolikus templomnál.
– GYÓGYTORNA az ASPOR (Csontritkulást Megelőző Romániai Társaság) szervezésében. Találkozunk június 14-én, kedden 18.00 órai kezdettel a Teleki Magyar Házban! Ugyanitt a tagsági díjat is be lehet fizetni!
– PÁLYAválasztási és pszichológiai tanácsadásra Székely Ágota minden hétfőn 17-19 óra között várja az érdeklődőket a Teleki Magyar Házban!
– MUNKAerőközvetítés kedden 17 és csütörtökön 14 órától!
Botcsinálta, iskoláját ritkánlátta infótanárként beléptem egyik reggel a hetedikesek tantermébe, s megdöbbenve tapasztaltam, hogy minden padon egy-egy (bocsánat: két-két) papírfecni díszeleg, rajta az alábbi szöveggel: „Szavazz .......-ra!" A tisztánlátás végett el kell mondanom, hogy jelenleg Szinérváralja választási kampánytól színes-hangos. Az idő előtt megüresedett polgármesteri széket kell valakinek elfoglalnia.
Mellékesen jegyzem meg: nem gondoltam, hogy ennyien megpályázzák a posztot. Sőt egyáltalán nem hittem, hogy lesz bátorsága bárkinek is pályázni. A kevésbé babonás embereket is elgondolkoztatja a tény, hogy egymás után két városvezető távozott az élők sorából, mandátuma gyakorlása közben. Az RMDSz is állított jelöltet, Székely Miklós személyében. Ha Hosszúmezőn, ahol a magyarság aránya 80 százalékos román polgármestert választottak, miért ne sikerülhetne fordítva is a dolog? Miért ne lehetne Szinérváralján, ahol a magyarság aránya 20 százalékos (a párhuzam kedvéért kerekítve), ha nem is székelymagyar, de legalább Székely nevű magyar polgármestert juttatni a városvezetői székbe? Egyszer talán elérjük, hogy ne a nemzetiségi hovatartozás, hanem a rátermettség nyomjon többet a latban...
Döbbenten néztem tehát a padokon katonás sorrendben sorakozó papírfecniket. Mielőtt kikeltem volna magamból, amiért számomra ismeretlen, gátlástalan személyek politizálni mernek az iskolában, megtudtam: a diákok különbejáratú polgármestert és városi gyerektanácsot készülnek választani. A kampányanyagot is ők „termelték" és terjesztették. Egyik-másik diákot egész egyszerűen hirdetőoszloppá alakították társaik, ruhájukat teleaggatták buzdító szlogeneket tartalmazó cetlikkel.
Három évvel ezelőtt vált divattá kisvárosunkban ez a praktika, s a tini választópolgárok legalább olyan komolyan veszik a választósdit, mint a felnőtt voksolók. Talán még komolyabban is, hiszen minden gyereknek van véleménye a szavazásról, senkit sem hagy hidegen a dolog. S akárcsak a „nagyok", a diákok sem spóroltak a jelöltekkel, a megosztottság is nagy volt, még egyazon iskolán belül is. Amit hiányoltam (vagy inkább nem hiányoltam) a diákoknál: ők elfogadták és tisztelték egymás véleményét, nem mentek ölre egymással, legfeljebb a szócsatákban próbáltak egymás fölé kerekedni. Tanulhatnak tőlük a „nagyok".
Lehet, hogy a demokrácia szabályait is az iskolában lehet legjobban megtanulni? Vagy csakis ott és kizárólag fiatal korban, félig játszva, félig komolyan sajátítható el ez a világszerte oly népszerű „társasjáték"? (tami)
(BÚSz) Érdeklődésre közöljük: a Teleki Magyar Ház nyári játszóháza idén június 27-én indul, egy óvodás (délelőtti) és egy I-IV. osztályos (délutáni) csoporttal. Figyelem: a kézműves és a bábos táborok ideje alatt (jún. 27. - júl. 8., aug. 29. - szept. 4. között) csak egy délelőtti (vegyes) csoport fog működni! Költséghozzájárulás 20 ezer lej naponta. A június végén induló csoportba résztvenni kívánó gyerekek szüleit kérik, hogy mielőbb, ha lehet június 18-án 20.00 óráig jelentkezzenek a gyermek adataival a Teleki Magyar Házban személyesen, vagy a 212668-as telefonszámon (17-20 óra között).
* Az újvárosi református egyházközségben örök hűséget esküdtek egymásnak Tomtoiu Kemka Róbert és Nechita Corina-Traiana, Tomtoiu Miklós és Kemka Éva-Anna fia, Nechita Traian és Anton Letitia lánya. Tanúk: Miglas Cosmin, Tãmãian Elena, Nechita Augustin, Pop Gabriela.
* Utolsó útjára kísérték Kulcsár József-András (44), id. Pető Lajosné szül. Csapó Emma (65) testvéreket az Úrban. Nyugodjanak békében!
* A koltói református egyházközségben keresztvíz alá tartották Szász Zsolt és Tar Erika kisfiát, aki a Botond nevet kapta. Keresztszülők: Bencze Róbert, Móra Piroska.
* A katalini református egyházközségben keresztvíz alá tartották Puskás Levente Szilárd és Demian Maria Nicoleta kisfiát, aki a Cristian Florian nevet kapta. Keresztszülők: Demeter Ferenc, Maxim Ioana Nicoleta.
* Az óvárosi református egyházközségben örök hűséget esküdtek egymásnak Simon Lóránd Béla és Kirchmaier Réka Ágnes, Simon Béla és Peres Borbála fia, Kirchmaier János és Király Magdolna Judit leánya. Tanúk: Abian György, Cedulova Renáta, Kirchmaier Péter István, Kisu Éva.
* Utolsó útjára kísérték Varga Ferencné szül. Fazekas Piroska (71) testvérünket az Úrban. Nyugodjék békében!
* Az I. számú plébánia Szentháromság templomban keresztvíz alá tartották Bora Vintetiu Adrian és Bora Nicoleta kislányát, aki az Adriana Elisabeta nevet kapta. Keresztszülő: Sãlãjan Nadia.
* Utolsó útjára kísérték Kulik Lajos (78), Suciu Miklós (77) testvéreket a Krisztusban.
Varga Orsolya
Május 27-én és 28-án zajlott az a tájvédelmi vetélkedő, amelyet immár 15. alkalommal rendeztek meg Vásárosnaményban (a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében), a „Közös ügyünk" – határokon átívelő Felső-Tisza menti környezeti nevelési együttműködési program keretében. A nagybányai Németh László Gimnáziumot az „Égszínzöld" csapat képviselte: Degerán Szilvia, Muzsai Márta, Szentlászlai Barna, Usman Rashed, akik Tomonicska Katalin tanárnő kíséretében utaztak a vetélkedő helyszínére.
A verseny célja, hogy minél több fiatalt ráébresszen arra, hogy mennyire szennyezett világban élünk, s megtanítsa őket természeti örökségünk továbbadására és megvédésére. A házidazda Toldi Zoltán biológia-kémia szakos tanár volt. A Kárpát-medence minden nagyobb magyarlakta települesére küldtek ki feladatlapokat, sőt a magyar diákok mellett szlovák, ukrán és román diákok is résztvettek a vetélkedőn. A legjobb 15 csapat meghívást kapott Vásárosnaménybe, ahol – terepgyakorlat során – egy kiválasztott terület növény- és állatvilágát kellett tanulmányozniuk, s elméleti feladatokat kellett megoldaniuk.
A vásárosnaményi versenyen való résztvétel már-már tradíció a Németh László Gimnázium számára. Az iskola csapata (amelyet Staharoczky Ágnes és Staharoczky Kinga készített fel) 2003-ban első helyezést ért el. Idén két csapatuk is bejutott a versenyre: az „Égszínzöld" csapat 7. helyezést ért el a 27-28-i versenyen, a „Vadgesztenyék" pedig a júniusi versenyre hivatalos.
A Teleki Magyar Ház logójával díszített fehér színű pólók háromféle méretben, kétféle változatban kaphatók, 150 ezer lejes (Teleki-kártyásoknak 120 ezer lejes) áron.
KERESSE a Teleki Magyar Házban, a Minerilor (Thököly) utca 7. szám alatt, naponta 17-20 óra között.
(BÚSz) Múlt héten anyagtorlódás és helyszűke miatt nem számolhattunk be a Koltó első írásos említésének 600. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségről, amely önmagán túlnőve az idei Bocskai-díjak átadására is alkalmat teremtett. Az eseménysorozatról a főszervezőt, Varga Károly lelkipásztort kérdeztük.
– Már amikor 1977-ben Koltóra kerültem, foglalkoztatott a Kővárvidék történelme, egyáltalán annak a régiónak a múltja, ahol úgymond a jövőmet számítottam megalapozni. Kezembe került Szentgyörgyi Mária „Kővárvidék társadalma" c. kötete, s abban akadtam rá az 1405-ös évszámra, utalva egyebek mellett Koltó első írásos említésére is. Már akkor megfogalmazódott bennem az elhatározás, hogy az évek múlásával keresünk majd egy kerek évfordulót, amit méltó módon hozzáigazíthatunk ehhez az 1405-ös esztendőhöz. Teltek-múltak az évek, eljött 2005; a hatszázadiknál kerekebb évfordulót nehéz lett volna találnom...
– Igyekeztem a rangos eseményhez méltó rendezvényeket beiktatni a programba. Így került sor a „A koltói egyházközség története" c. kis munka megírására, ugyanis az egyháziság közel 450 esztendeje szorosan kötődik a 600 éves falutörténethez. Az elődök iránti tisztelettől indíttatva, mivel az említett munkában már szerepelt a lelkipásztorok névsora, úgy gondoltam, hogy látható formában is meg kellene jelenítsük ezt a templomban. Így készült el a lelkészek és a gondnokok emléktáblája. Mivel manapság egyre gyakoribb, hogy gyülekezetek zászlót készíttetnek maguknak, én is szerkesztettem erre az alkalomra egy gyülekezeti címert, s elkészítettük a gyülekezeti zászlót is. Így alakult ki a jubileumi ünnepség gerincét képező forgatókönyv.
– Mindenki nagy várakozással tekintett május 28-29. elé. Most, hogy körülöttünk lecsendesedett a világ, úgy érezzük, nagyon jól sikerült rendezvény volt. Lélekemelő pillanatokat éltek meg azok, akik időt és fáradságot nem sajnálva ellátogattak Koltóra. Olyan kiválóságokkal volt módjuk találkozni, mint dr. Szűrös Mátyás, aki '89-ben a Magyar Köztársaság megalakulását bejelentette, Chrudinák Alajos, a Panoráma c. műsor egykori főszerkesztője, akinek műsorát a régi rendszerben minden jó magyar ember lélegzetvisszafojtva várta péntekenként, vagy dr. Tőkéczki László, a kiváló történész, aki egyben a református egyház világi főjegyzője is Budapesten.
– Azt is el kell mondanom, hogy az ünnepségnek volt egy társrendezvénye is: a Bocskai Szövetség díjainak átadása. Ezt mint lehetőséget ajánlottam föl a szövetség elnökének, dr. Kreczinger Istvánnak. Úgy éreztem, az eddigi díjazottak névsora kötelez arra, hogy helyet adjak ennek az ünnepi pillanatnak. A korábbi díjazottak között olyan személyiségek szerepelnek, mint: dr. Szűrös Mátyás, Tőkés László, Tempfli József atya, Böjte Csaba atya, Orbán Viktor volt miniszterelnök. De kapott Bocskai-díjat a kolozsvári RMDSz-frakció, a Duna Televízió, a Vasárnapi Újság szerkesztősége is. Ilyen értelemben is rangos esemény elé nézhetett a község. Idén többek között a Bécsben élő Antal házaspár kapott díjat; a székelyföldi emigráns pár 1986-ban menekült el a diktatúra elől, s azóta is szívükön hordozzák az ausztriai diaszpórában élő magyarok sorsát, énekkel, zenével igyekeznek tartani a lelket a szétszórtságban élő magyarokban. Az ausztriai magyar kultúrélet lelki és szellemi vezetőivé váltak. Aztán Bocskai-díjjal tüntették ki a szárhegyi plébánost, Ferencz Bélát, azaz Ervin atyát is, aki a maga 84 évével úgy tett bizonyságot a templomban, hogy a szerénység szobrát lehetett volna róla megmintázni. Mindegyre azt kérdezte: vajon miért kapja a díjat, miközben – életrajzát mesélve – , egyebek közt elmondta: háromszor ítélték halálra, s kilenc évet töltött kommunista börtönökben. Amikor kijöttünk a templomból, azt mondtam neki: atya, ha egyébért nem érdemelted meg ezt a díjat, azért biztosan megillet, mert ennyi évet ültél börtönben. Díjat kapott továbbá Lakner Zoltán, az Orbán-komány helyettes államtitkára, aki a Mocsáry Lajos Alapítvány elnökeként fantasztikus anyagi áldozatot hozott Erdélyben, mint nemes magyar célok megvalósításának támogatója. Böjte Csaba atya gyermekmentői missziós próbálkozásait is ő bátorította és indította el. Jelen volt az ünnepségen a Háromszék főszerkesztő-helyettese is, aki a szerkesztőségnek felajánlott díjat vette át. S végül, de nem utolsó sorban, Bocskai-díjat vehetett át Bayer Zsolt, az elkötelezett jobboldali újságíró, akit nem is olyan régen kitiltottak az országból. Nagy sikert aratott beszédével. Csodálatosan szólt arról, hogy dédnagyapját még Mária Terézia idejében telepítették Magyarországra, s amikor a háború után, 1944-ben a németeket kitelepítették Magyarországról, nagyapja a nádasokban bújdosott, nem akar elmenni, magyarnak vallotta magát. Bayer Zsolt bevallotta: most, 42 évesen készítettetett magának bocskait, mert úgy gondolta, hogy egy ilyen díjat ebben a ruhában lehet tiszta szívvel és lélekkel átvenni. S ahogy fölvette a ruhát, egy újabb gondolat fogalmazódott meg benne: ez az öltözet azért is jó és szép, mert benne csak egyenes derékkal lehet járni. Az ő fiainak már biztosan nem kell 42 évet várniuk ahhoz, hogy bocskaijuk legyen.
– Tehát ilyen érzelmű és elkötelezettségű emberek voltak együtt Koltón. S bármennyire is próbálták ránksütni a politikumot, illetve azt, hogy ilyen vagy olyan kampányt folytattunk, nem sikerült. Semmi és senki ellen nem folytattunk kampányt, magunkat ünnepeltük, és hála Istennek szépen ünnepeltünk, emelkedett hangulatban. Alapvetően arra helyeztük a hangsúlyt, hogy akik eljönnek, jól érezzék magukat. Ahogy hazafelé indultak a Magyarországról, vagy a Nagybányáról érkezett vendégek, a legnagyobb elismerés hangján szóltak a rendezvényről… Külön elégtételt jelent számomra, hogy minden percnyi pontossággal zajlott, az előre meghirdetett programot percre pontosan sikerült betartani. Külön ki kell emelnem, hogy a híveim, élükön a presbitériummal, nagyon ügyesen szerveztek, megmozgattak minden szálat, senkinek sem lehetett panasza. Csak egy példát említsek: a több mint 30 fokos melegben valakinek jött egy olyan ötlete, hogy milyen jó lenne elindulni, s a templomban ásványvizet szolgálni föl a híveknek, akiknek a türelmét bizony eléggé próbára tette a kánikula. Úgy érzem, ezek az apró mozzanatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek méltóságteljes és mindeneket örömmel és hálaadással eltöltő ünnepségnek lehessenek a részesei.
Lejegyezte: Tamási Attila
A hívő keresztyén tudja: sikerei, eredményei mögött Isten áll, aki sok esetben munkatársakon, megértő embereken keresztül fejti ki munkáját. Ezt éreztem én is, amikor vasárnap este körülöttem a világ elcsendesedett.
A lélekemelő, nemzeti öntudatot ébresztő ünnepség sikeréért elsősorban tehát Isten neve áldassék. De illesse köszönet azokat is, kik tevékenyen hozzájárultak a jubileumi megemlékezés zökkenőmentes lebonyolításához. Hasonlóképpen a Máramaros Megyei Tanácsot, benne az érdekképviseletünket ellátó frakcióval, és a budapesti székhelyű Bocskai Szövetséget, a közösségünk számára biztosított anyagi támogatásért. (Varga Károly)
(BÚSz-összeállítás) Legalábbis ezt állítja dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (RNB) igazgatótanácsi tagja. Július elsejéig, az új lej forgalomba kerüléséig kevés idő maradt hátra. De vajon mennyire készültek fel a hivatalos szervek és a lakosság az új fizetőeszköz elfogadására és használatára?
Senki sem veszít, senki sem nyer, csak minden leegyszerűsödik és a pénzérmék meglelik forgalmi értéküket – mondta dr. Nagy Ágnes. A Román Nemzeti Bank (RNB) igazgatótanácsi tagja szerint újra meg kell szokni az aprópénz használatát. A vásárlóknak az üzletekben igényelniük kell a visszajárót, az eladóknak pedig rendesen kell visszaadniuk, az aprópénznek újra értéke, vásárlóereje lesz.
– Decemberig igyekszünk kivonni az összes forgalomban lévő pénzérmét, és olyan mennyiségű új érmével árasztjuk el az országot, hogy senki se mondhassa: nem tud visszaadni – mondta a szakember.
Az előrejelzések szerint Romániában – a kelet-európai országokhoz, Bulgáriához, Lengyelországhoz hasonlóan – a lakosság gond nélkül megszokja az új pénz használatát, az infláció nem erősödik. Az viszont előfordulhat, hogy július 1. után kevés lesz a piacon az új lej, szokás szerint mindenki őrizgeti egy ideig a neki jutó bankjegyeket, illetve érméket.
Az új bankjegyek az euróval megegyező méretűek. Méretei kisebbek mint a most forgalomban lévőké, ezért a nyomási költségek is kisebbek. Anyaguk azonban ugyanaz, grafikai kivitelezésük pedig nagyon hasonló a korábban kibocsátottakhoz, a portrék ugyanazokat a személyiségeket ábrázolják. Az érmék is közelítik az euró méreteit, de nem azonosak, hogy ne lehessen az euróövezetben automatákban felhasználni őket.
Sokakat érintő előírás, hogy július 1-től nyugtát vagy számlát új lejben kell kiállítani, akkor is, ha a vásárló régi lejben és új lejben is fizetett. Dr. Nagy Ágnes szerint az új lej igazolni fogja, hogy a lejben tartott megtakarítások előnyösebbek, mint ha valutában tartanánk a pénzünket.
A régi lej átváltása csak 2007 januárjától, az értékvesztés után történhet meg, a Román Nemzeti Bank fiókjainál, illetve az erre kijelölt hitelintézeteknél. A régi lejt ettől az időponttól korlátlan ideig, jutalék fizetése nélkül lehet beváltani.
Nem lesz gond a bankautomatákkal sem: július 1-től a bankautomaták és egyéb készpénzkezelő automaták képernyőjén megjelenített összegeket új lejben kötelező kifejezni, függetlenül attól, hogy a műveletet régi vagy új pénzjegyekkel teljesítették. Júliustól a bankautomaták hálózatának kb. 28 százaléka fog új bankjeggyel működni, a berendezések átalakítása fokozatosan történik, s várhatóan 2006 végéig lezárul.
Amint már a médiából megtudtuk, július elsejétől Romániában új bankjegyek kerülnek forgalomba. A jelenlegiek pedig fokozatosan kiszorulnak a piacról, illetve 2006 végéig még érvényben maradnak.
A román sajtó úgynevezett „nehéz" lej-ként (leul greu) említi az új pénzt. Mi magyarok inkább az „erős" jelzőt szoktuk használni. Bárhogyan is nevezzük azonban, az átlagpolgárt most inkább az foglalkoztatja – látva, hogy egyes szolgáltató egységek (gáz, villany, víz) igyekeznek új emelt árakat bevezetni a pénzcsere előtt –: miként fog alakulni, milyen is lesz majd az új pénz vásárlóereje.
Nézzük meg, milyen arányban romlott a lej vásárlóereje az elmúlt évek folyamán, illetve a rendszerváltás óta. Jelzem, nem akarom magasztalni azokat az időket, amikor valamilyen ünnep alkalmából, vagy államelnöki látogatás előtt egy-két nappal, estétől-reggelig álltunk sorban, hogy valamennyi húshoz hozzájussunk. Vagy amikor kora hajnalban keltünk egy liter tejért, csomag vajért. Ez sokunk számára nem valami kellemes emlék.
A pénz vásárlóerejét illetően azonban most átestünk a ló másik felére. Óriási az árubőség, minden kapható. De míg akkor az 1 900 lejes minimálbérből (közvetlenül a forradalom előtt) a 33 lejes szalonnás húsból 57 kilót lehetett venni, vagy 135 csomagot a 14 lejes vajból, jelenleg a 2 700 000 lejes nettó minimálbérből csak 20 kiló húst és 82 csomag vajat vehet a polgár. Akkor egy pár jóminőségű Gubán férfi bőrcipőt 450 lejért vásárolhattunk meg, tehát egy minimálbérből négy pár jó cipőre tellett, ma hasonló minőségből esetleg kettőre futja.
Hasonlítsuk össze a rezsiköltségeket is. A hetvenes-nyolcvanas években, amikor még fűtéshez, hideg-meleg vízhez a körzeti hőközpontokon keresztül jutottunk, egy kétszobás tömbházlakás esetében a havi átlagköltség (téli-nyári átlag) mintegy 270-280 lej között mozgott, a villanyárammal együtt sem haladta meg a 450 lejes átlagot, ami az 1 900 lejes minimálbér 24 %-a volt. Ugyanezen kiadások téli-nyári átlaga most havi 1 100 000 – 1 200 000 lej, illetve a minimál bér 44 %-a. És míg akkor a tarifák hónapokig nem változtak, legfeljebb évente egyszer-kétszer. Most két-három hónaponként változtatják őket. A szolgáltatók monopolhelyzetben vannak, így megtehetik; máskülönben miből tudnának vezetőik több tízmilliós fizetést, magas prémiumokat – karácsonyi fenyőre, húsvéti bárányra – fölvenni. Persze a polgár ezekről nem tudhat, mert a törvény által előirt titok. Ha viszont nem fizet, könnyen gáz és villany nélkül maradhat.
De egyéb szolgáltatások tarifáiról is szólhatunk. Mondjuk van egy nyugdíjas házaspár, aki a takarékpénztárból veszi fel a nyugdíját. Ahhoz, hogy fel tudják venni egymás járandóságát, közjegyzői felhatalmazásra van szükség. Ez a felhatalmazás – egy ív papíron néhány sorban megfogalmazva, hitelesítve – 175 000 lejbe kerül. Külön-külön megcsináltatva mindkét fél számára, a két papír és negyedórai munka 350 000 lejt kóstál a házaspár számára. Ha van egy régi rádiójuk és egy televíziójuk, s ez utóbbin esetleg több csatornát is nézni szeretnének, azért havi 200 000 lejt kell fizetniük, plusz 75 000 lejt – együtt a villanyszámlával.
Persze mindez nem érinti az elmúlt években elszaporodott újgazdagokat, a több tízmilliós fizetéssel rendelkező bank- és vállalatvezetőket, a parlamenti politikusokat, a katonai vezetőket, az állambiztonságiakat stb. Mert míg régebben törvény szabta meg, hogy a vezető beosztásban dolgozó fizetése nem haladhatja meg az átlagfizetés hatszorosát, most a piacgazdaságra hivatkozva, akár harmincszoros is lehet a különbség.
Csakhogy mi még nem tartunk egy működő piacgazdaságnál. A bérek pedig beépülnek az árakba, amelyek ugyanazok a kispénzű hétköznapi polgár és milliárdos számára.
Pár hónap, és tapasztalni fogjuk, mennyire lesz „erős" az új, „nehéz" lej. Bizonyára még a jelenleginél is nehezebb lesz majd beosztani…
Varga Imre
Az utóbbi években Románia-szerte megnőtt az érdeklődés a demográfiai vizsgálatok iránt. A népszámlálások a figyelem homlokterébe tolták a népesedés problémakörét, amely a ’90-es években nem tartott számot különösebb érdeklődésre. A szakemberek előtt a népességfogyás ténye természetesen ismert volt, tudták, hogy az ország természetes népmozgalmi egyenlege 1992 óta negatív, illetve azt is, hogy Románia a végleges elvándorlás és az időszakos külföldi munkavállalás kibocsátó-országává vált. Így nem a népességfogyás ténye, hanem annak az előzetes várakozásokat meghaladó mértéke lepte meg a szakmabelieket.
A 2002-es népszámlálás 21 680 974 állandó lakost mutatott ki, ami több mint 1,1 millióval kevesebb, mint 1992-ben volt. A statisztikai hivatal két népszámlálás közötti periódusban a születési, halálozási, illetve vándormozgalmi regisztráció alapján vezette tovább a népességszámot. E számítások szerint az 1,1 millió fős veszteségből 350 ezer magyarázható a születések és az elhalálozások negatív egyenlegével, további 130 ezer fő pedig a hatóságok által regisztrált migrációs veszteség. Az előzetes számítások és népszámlálási eredmények közötti különbség 620 ezer fő. Mivel a természetes népmozgalmi statisztikák megbízhatóságában nincs okunk kételkedni, ezt a nem regisztrált vándormozgalmi veszteségnek kell tulajdonítanunk.
Az erdélyi magyarság fogyását is ebben az országos – mi több kelet-európai – népesedési kontextusban értelmezhetjük. A magyar népesség fogyása, amelyet elsősorban az elvándorlás, illetve a negatív népmozgalmi egyenleg eredményezett, nem egyedülálló és nem különleges jelenség a nyolcvankilenc utáni Kelet-Európában, bár arányait tekintve csupán néhány országhoz (pl. Bulgáriához) hasonlítható.
A 2002-es népszámlálás végleges eredményei szerint 1 431 807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami mintegy 193 000 fővel kevesebb a tíz évvel azelőtti értéknél. Arányokban gondolkodva a magyar népesség fogyása 11,8 százalékos volt, szemben az országosan is tapasztalható 4,9 százalékkal.
A területi különbségek szembeszökők: egyes megyékben a magyar népesség fogyása nem haladja meg a tíz százalékot, míg másokban 20 százalék körüli vagy feletti. A csökkenés Hunyad és Krassó-Szörény megyékben volt a legnagyobb: 1992-hez képest 25 százalékos. Logikus kérdés, hogy miből adódnak ezek a különbségek. Ha a megyék különböző társadalmi jellemzőit nézzük, két tényezőt emelhetünk ki. Egyrészt, minél nagyobb a magyarságon belül a városlakók aránya, annál nagyobb mértékű volt a két népszámlálás közötti fogyás; másrészt, minél magasabb a magyarság aránya a megyén belül, a fogyás annál kisebb mértékű volt. Vagyis a népességcsökkenés leginkább a városias, illetve a szórványterületeket érintette.
Ez a két jellemző összefügg. A dél-erdélyi és bánsági területeken például, ahol a magyarság számaránya 10 százalék alatti, a magyarok nagy arányban városlakók (Hunyad megyében pl. 95%-ban), míg a székelyföldi (Hargita, Kovászna) vagy partiumi (Szatmár, Szilágy) területeken a magyarság többsége falvakon él.
E statisztikai jellemzők számbavételével azonban nem kerültünk közelebb annak megválaszolásához, hogy mi is történt valójában a két népszámlálás között. Három tényező hatásával kell számolnunk: a negatív természetes népmozgalmi egyenleggel, az elvándorlással, illetve az asszimilációs hatással. A népszámlálást követően azonban tanácstalanság mutatkozott e három tényező súlyát illetően. A tanácstalanság oka alapvetően az aluldokumentáltság volt, ami a következőkben mutatkozott meg: nem rendelkeztünk nemzetiségileg bontott természetes népmozgalmi statisztikákkal. Bár a születések és halálozások számát a román hatóságok regisztrálják nemzetiségek szerint is, de az ezzel kapcsolatos adatokat a statisztikai hivatal a második világháborút követően nem tette közzé. Az utóbbi években lezajlott kutatások e tekintetben áttörést hoztak, megvásároltuk ugyanis az 1992-2002 közötti periódusra a nemzetiségi bontású születési, halálozási és házasságkötési adatokat. E mellett az utóbbi két népszámlálás korév és nemzetiség szerint bontott adataiból rekonstruáltuk az ezt megelőző periódus népmozgalmi mutatószámait. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a két népszámlálás között az erdélyi magyarság természetes népmozgalmi vesztesége elérte a 100 ezer főt, vagyis népmozgalmi mutatói az országosaknál jóval kedvezőtlenebbek voltak. Hosszabb időtávra visszavetítve azt mondhatjuk, hogy a népesség természetes fogyása vagy legalábbis stagnálása – szemben az országos tendenciákkal, illetve a közvélekedéssel – már a nyolcvanas évek elején megkezdődött.
A migráció tekintetében a bizonytalanság, ha lehet, még nagyobb volt. Az elvándoroltak számát a statisztikai hivatal közli ugyan nemzetiségi bontásban, azonban miután a hatóságok a nyolcvanas évek közepétől képtelenek a vándormozgalmi folyamatokat ellenőrzésük alatt tartani, a regisztráció is esetlegessé vált. Magyar vonatkozásban a szakemberek a népszámlálást megelőzően általában alul, azt követően pedig inkább felülbecsülték a migráció nagyságát, ezt tekintve a fogyás elsőrendű okának. Ezzel akkor érthetünk egyet, ha ennek – Horváth István szavaival élve – aggregát hatását vesszük figyelembe, vagyis, hogy gyorsítja az elöregedést, illetve születéskieséshez vezet. Az 1987 és 1991 közötti elvándorlási és menekülthullám, amelynek során kb. 100 ezer magyar hagyta el az országot, illetve az ezt követő kisebb mértékű, de folyamatos elvándorlás (1992–2002 között kb. 70–95 000 fő) amellett, hogy közvetlen veszteségként jelentkezett, nagymértékben hozzájárult a népesség fokozódó elöregedéséhez, és ezen belül a termékeny életkorban lévő nők (és férfiak) arányának csökkenéséhez. Így történhetett meg az, hogy a két népszámlálás közötti periódusban annak ellenére, hogy a termékenység az országosnál kisebb mértékben csökkent, a születéskiesés meghaladta az országos arányokat.
Az asszimilációs folyamatok kutatását leginkább az gátolta, hogy habár a mindennapi nyelvhasználatban tudjuk, miről van szó, ha az asszimilációról beszélünk, a demográfiai vizsgálatokban alkalmazható pontos meghatározás nem állt rendelkezésünkre. A fogalmi rendezettséghez Szilágyi N. Sándor vizsgálatai járultak hozzá. Szilágyi azt a kérdést tette fel, hogy mi történik az egyénnel („tudatával", „identitásával") akkor, amikor mi asszimilációról beszélünk (vagyis ha a folyamat végkimenetele megjelenik a népszámlálási eredményekben)? A válasza az, hogy az esetek nagy részében tulajdonképpen semmi. Az aszszimilációs veszteség elsősorban nem abból adódik, hogy a magukat 1992-ben magyarnak vallók egy része 2002-ben románnak vallotta magát, hanem sokkal inkább abból, hogy „magyar nőknek román gyermekei születnek".
Más szóval, az asszimilációt a demográfiai vizsgálatokban elsősorban a vegyes házasságokhoz köthetjük, és annak hatásával a természetes népmozgalmi folyamatok elemzésekor kell számolnunk. Helyesebben járunk el, ha az aszszimilációt nem egy generáción belüli, hanem generációkon átívelő folyamatként fogjuk fel, amely az etnikai reprodukció (a magyarság átörökítése az utódokra) esélyeit csökkenti. A vegyes házasságban élők számából, illetve az ezeken belül magyarként regisztrált gyermekek arányából azt is meg tudjuk becsülni, hogy ez az esélycsökkenés számszerűen mit jelent: a születések 5–8 százalékát, vagyis 10 évre visszavetítve kb. 7–12 000 fős veszteséget.
Kiss Tamás szociológus (Szabadság)
Zeng-zúg az ország, harsog a TV, a miniszterelnök az öklét rázza, tüntetés a Moszkva téren a fajgyűlölet ellen, szavazás a TV-ben: van-e rasszizmus Magyarországon? És mindez miért? Mert akarva-akaratlanul egy félcigány (méretre is az) megszúrta egy történelmi karddal az egészcigány (majd kétszer akkora) Józsikát! Az említett fajvédő közegek álla akkor esett le, amikor megtudták, hogy Józsikát a saját fajtája ellen védik! Ne csodálkozzanak, hogy fajvédőt mondok, de akik felháborodtak, nem is egy leszúrt fiatalért, hanem egy leszúrt cigányért álltak össze kórussá.
Ha jól emlékszem, voltak szörnyebb esetek is a szomszédban. Egy fiatal színésznő saját anyját ölette meg, egy másik baltával személyesen tette meg ugyanezt, míg egy fiatalkorú leány (hasában gyermekkel) az apját lőtte le. Akkor nem szervezett senki tüntetést, közvéleménykutatást, hogy Magyarország az apa- és anyagyilkosok országa-e... Bezzeg ha kissé barnább az áldozat bőre, bizonyos körök kórusban visítanak fajgyűlöletet és igyekszenek rákenni az ellenzékre.
Drága jó elvtársak! A bűnöző, bűnöző marad, akármilyen is a bőrszíne. Ahogy a halott is halott marad, s ember legyen a talpán, aki 50 év múltán meg tudja mondani: cigány volt-e az illető, vagy gádzsó (fehér). És itt csak a mi kis Európánkra szorítkozom. A jobboldal küldött egy cigányszármazású képviselőnőt az EU parlamentbe, míg a baloldal elvitette a rendőrségre azt, aki a szabad véleménnyilvánítás nevében egy gyűlés alkalmával hungarofóbnak nevezte a miniszterelnököt. A faji probléma jelen van egész Európában. Nemcsak a cigánykérdés – amely mindenütt jelen van, még a sváb Gmündben is láttam román cigányt koldulni –, de Németországban a törökök, Franciaországban pedig az afrikaiak jelentek egyre nagyobb gondot. Annál is inkább, mert ezek jobban szaporodnak mint az őslakók. Európa öregedik – és barnul.
Amerika más világ. Ott a feketék rájöttek, hogy az érvényesülés útja a tanulás, nem pedig a koldulás és a lopás. Lopnak ott is, hogyne lopnának. Fehérek, feketék egyaránt, mint nálunk is. A különbség ott válik nyilvánvalóvá, amikor megállapítható: az USA-ban már van egy szép barna külügyminiszternő és sok magasrangú katona is. S ha meggondolom, hogy ifjúkoromban még nem utazhattak a feketék fehérekkel egy villamoskocsiban, vagy legalábbis nem az egészben. Mandela a börtönből az elnöki székbe került, Dél-Afrikából mégsem menekültek a fehérek tömegesen más tájakra, mint a szerbek („művelt európaiak"!) Koszovóból a Bácskába, ahol most a magyaroknak próbálják viszszaadni, amit az albánoktól kaptak.
Hol és mikor volt Pesten tüntetés a bácskai magyarok mellett, akiket megvertek, megöltek? Talán egyikük sem volt eléggé barna, csak egyszerűen: magyar?
Hogy mennyire várnak minket odaát, azt elmondták december 5-én. Engem meggyőztek; nem akarok odaköltözni, utazni is csak ritkán. Nekem az is elég, ha itthon, a piacon a kofák szemeláttára lopják ki a pénztárcámat, a szemtanúkat pedig megfenyegetik: szétverik a portékájukat, ha jár a szájuk. A rendőr persze tapintatosan távol maradt. Akkor éppen még a környéken sem volt található.
Nálunk különben is probléma a bőrszín utáni megkülönböztetés. Hiszen a délről jöttek színe többnyire nem különbözik a mi barnáink színétől. Oltyán, roma, többnyire egyszínű. Csak a vásárhelyi cigány fehérbőrű – és istenfélő. Ha be is csapnak néha, nem lopnak, és nem látod ötvenméterenként koldulni gyermekeit, míg ők a büfékben lesik a bevételt. Ezek pácienseim is voltak, s egyszer sem láttam rajtuk piszkos fehérneműt. Egyszer a vajda, Burcsa Pista bácsi a piacon borult sírva a nyakamba: holthíremet vette, s örült, hogy élek. A kilencvenhez közel ő is él. Ennek meg én örülök. Rendet tudott tartani a nagycsaládban, nem úgy mint a városi cigány. Ők csak akkor fognak össze, ha valamelyik purdét tetten érik s elfogják. De akkor a hatóság szeme láttára vernek meg. A károd mellé még egy verés is? Hát szeressem őket? Önök szeretnék?
Az amerikai négernek megjött az esze és rájött, hogy csak a tudás és a kultúra teheti a többi fajjal egyenlővé. A mieink még nem tartanak itt. Volt valaha egy elit-réteg közöttük: a zenész-cigány. Akit kiszorított az üvöltő diszkózene, pedig olyan tehetségek nőttek ki közülük, mint Ruha István, vagy Voicu. Nekem három cigány kollegám végezte el az orvosit, s orvosként is mentek nyugdíjba. Egyenlőek voltunk.
Sajnos már a gyermeket sem nevelik manapság. Járnak közülük többen ide, a Híd utcai iskolába is, ahol lehet hogy tanítják őket, de nem nevelik. Ahol elmennek, takarítani kell utánuk; letörnek faágat, virágot, csak úgy, a pusztítás kedvéért. S ha rájuk szólsz, elküldenek! A mi országunkban nem bántják őket. Erre itt vagyunk mi. Kolozsváron megszúrnak, Szentgyörgyön megvernek, mert a jégkorong válogatott székelyföldi legénykéi magyarul mernek beszélgetni. Az edző, aki rájuk förmedt, el is nyerte méltó elismerését. Nemrégiben egy iskolabajnokságon történt, hogy amikor egy játékos magyarul kért segítséget, a tanfelügyelő kijelentette: a sportrendezvény hivatalos nyelve az állam nyelve. A harmincas évek kísértenek? „Vorbiti numai româneste!" Vajon ha az illető magyarországi rendezvényen adna le SOS-jelzést és nem kapna segítséget, mert nem az állam nyelvén kérte, mit szólna?
A jelenlegi kormánypártok a Benes dekrétum ellen sem rendeztek nagygyűlést, amely a már EU-tag cseh és szlovák államokban még most is érvényben van. Akkor mi miért várunk jobbulást az EU-tagságtól? Azt hiszem, ebben a tekintetben nem jelent majd többet, mint némi könnyebbséget a határátkelésnél. Nem kell majd az 500 eurót kölcsönkérni.
Ui. Az USA kosárlabda ligában nem játszhat csak olyan, akinek egyeteme van!
Az elmúlt napokban Felsőbányán eléggé aktívak voltak a betörők. A Cãrãmizilor utcában egy kereskedelmi társaságot látogattak meg. Három számítógépet, két nyomtatót, egy scanert és más számítógép-tartozékokat, valamint egy mobiltelefont vittek el, összesen 70 millió lej értékben. Az Ignisului utcában egy családi házba törtek be ismeretlenek, ahonnan nem kevesebb, mint 79 millió lejt loptak el. A rendőrség keresi a tetteseket.
Azért Nagybányán sem tétlenkedtek a betörésekre szakosodott brigádok. Az egyik Unirii sugárúton található kereskedelmi társaságtól 5 millió lej értékben tulajdonítottak el kávét, cigarettát és szeszes italokat. A nagybányai 2. sz. Általános Iskolából (a fogyatékkal élő gyermekek számára fenntartott oktatási intézmény) ismeretlenek elloptak egy több mint 8 millió lejt érő nyomtatót.
A rendőrök elfogták az alig 12 esztendős Angelica V. Beszterce-Naszód megyei lakost, aki korábban az egyik Grivitei utcai lakásból 8 millió lej értékben vitt el különféle ékszereket. Rendőrkézre kerültek azok is, akik az egyik Nisiparilor utcai bárba törtek be egyik éjjel, és több mint 9 millió lej értékben vittek el onnan cigarettát, szeszes italokat, édességeket és egy CD-s rádiót. A nagybányai illetőségű, 22 esztendős Ilie-Gheorghe S. és a Kolozs megyei, 25 esztendős Romeo M. tehető felelőssé a törvénytelen akcióért. Romeoról kiderült, hogy még 464 napnyi börtönnel adósa az államnak.
Az Independentei sugárúton a rendőrök rutinellenőrzésnek vetették alá az egyik 1310-es Dacia személygépkocsi utasait. Az igazoltatás során az autó egyik utasáról, a 34 esztendős Ioan N.-ről kiderült, hogy a nála talált több szatyornyi szeszes italt, cigarettát és testápoló sprayt két szinérváraljai kereskedelmi társaságtól lopta. A 213 millió lej értékű áru visszakerült a károsultakhoz. Máramarosszigeten elfogták a 33 esztendős Angela Z.-t, aki május végén betört az egyik Dragos Vodã utcai lakásba, ahonnan 45 millió lej értékben vitt el különféle javakat.
Az Izvora üdülőtelep felé vezető úton, az MM-04-KJS rendszámú Opel Astra személygépkocsiból fényes nappal loptak ki az autófeltörők egy 23 millió lej értékű digitális videókamerát. A Traian sugárúton leparkolt, MM-99-DDS rendszámú 1320-as Dacia személygépkocsiból ismeretlenek kiloptak egy 4 millió lej értékű rádiósmagnót.
A 19 esztendős Andrei C.-t az egyik Culturii utcai bódé feltörése közben lepték meg és fogták el a rendőrök. Két társának, a 21 éves Eugen H.-nak és a 15 éves Raul-Alexandru O.-nak sikerült időben elfutnia. A tettenérésig három kartondoboznyi cigarettát készítettek elő "exportra" a bodegások, összesen 8 millió lej értékben.
Azt a bódéfeltörőt is elfogták, aki február folyamán tört fel egy bódét, s akit egy 2002-es, az egyik nagybányai kereskedelmi társaság sérelmére elkövetett betörésért is keresett a rendőrség. S mivel három a magyar igazság, egy idén márciusban elkövetett lopás is a számláját terheli a 24 esztendős Da-niel P. nagybányai lakosnak, aki most valamennyi tettéért felelni fog.
Június másodikán jelentkezett a rendőrségen a 18 esztendős, nagybányai illetőségű M.R., aki elmondta, hogy az egyik hosszúfalusi (Satulung) lakásban öt fiatal megerőszakolta. A meghallgatások során kiderült, hogy a feljelentő, a 15 esztendős nagysomkúti V.N. –vel együtt, önszántából ment el az említett lakásra, s nem erőszak hatására közösült a fiatalokkal.
(ta)
(Nyugati Jelen) Hétfőn este lapzárta után hazafelé ballagva azon gondolkodtam, miért kellett államfőnknek két hetet várnia ahhoz, hogy majdnem semmit se mondjon a túszügy titkairól. Hiszen két héttel korábban még azt ígérte, hogy leveszi a fátylat, homályban – mégpedig kerek félévszázadra – csak az marad, ami a nemzetbiztonságot veszélyeztetné. Olyan zajos tamtammal hirdették meg a Cotroceni palotai élesben közvetített sajtóértekezletet is, hogy a média jelenlevő képviselői, a tévénézők és a rádióhallgatók milliói már-már elhitték: nem újabb hazafias titkolózásoknak lesznek szem- és (vagy) fültanúi, a szókimondó, tökös Bãsescu nem engedi meg magának azt a luxust, hogy leégesse magát a közvélemény viharos tengerén. Hát, bizony, csalódtunk.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokba nemcsak én merültem.
Egy olvasó köszön rám, állít meg a sötétedő utcán, s kérdezi, mi a véleményem. Megírtam már gyorshírben, dióhéjban, a többit majd holnap írom meg, válaszolom, s hogy ellenőrizzem saját friss benyomásaim helyességét vagy helytelenségét, visszakérdezek: és ön mit szól a cécóhoz? Annyira feldühösödtem, mondja, hogy megyek, lemosom a mérgemet egy üveg sörrel. Hát ide jutottunk, szerkesztő úr? Romániában már a túszok sem igaziak, az őket elrabló terroristák is hamisítottak? De hát akkor miért került olyan sokba kiszabadításuk, s miért nem mondják meg legalább, hogy mennyibe?
Hát, igen, ez is gond, de nem a legnagyobb. Hanem az, hogy Romániában az államfő nyilatkozik egy olyan ügyről, amelyről a túszoknak, vagy az ügyészségnek, az annyira feldicsért, már-már dicsőített három titkosszolgálat valamelyik alacsonyabb rangú szóvivőjének kellene nyilatkoznia.
Az, hogy egy olyan időszakban, amikor az országban árvíz pusztít, tüntetések, sztrájkfenyegetések vannak, súlyos válságba került az EU-csatlakozás, megannyi gonddal és bajjal küszködik a polgár, az államfő jó másfél hónapon keresztül reggeltől estig nem húszmillió, hanem csak három – meglehetősen felelőtlen – ember sorsával foglalkozik, s hogy népszerűségét növelje, Sherlock Holmes szerepébe bújik.
Hiszen hétfőn este mindenki előtt világossá vált: ebben a krimiszerű filmben a főszereplő, a pozitív hős Traian Bãsescu, a mellékszereplők a Román Hírszerzo Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat és a hadsereg hírszerző szolgálatának emberei. A negatív hős – hogy a szocreál fogalmainál maradjunk – Omar Hayssam, a volt kormánypárt egyik gyanús arab származású pénzeszsákja. A túszok nem többek véletlen epizódszereploknél, akikre csak azért van szükség, hogy a történetet színesítsék, és fokozzák a nézők izgalmait.
Hát, kérem, igaza van kedves olvasónknak: valóban olyan országban élünk, amelyben még a túszok sem igazán túszok, a terroristák sem igazán terroristák, de talán még az államfő se igazi államfő. Mint ahogy ez az egész film is dilettáns tákolmány, balkáni fércmű. Olyan, mint a hazai realitás. Ez utóbbi szempontból azonban – de csak ebből –, sajnos, valósághű.
Kilin Sándor
(Szabadság) Újabb gödörtömésre buzdító akciót indított a MindBomb nevű civil szervezet a kolozsvári főtéren. A szervezet szerint a helyi tanácsnak az a kompormisszumos döntése, hogy a két szemétgödörré vált régészeti kutatóárokból csak egyet tömet be, bármennyire is üdvözlendő, nem több szemfényvesztésnél. Úgy vélik, a második gödör betömésének szeptemberre halasztása azon a címen, hogy további kutatásokat végeznek majd ezidő alatt, nem fed mást, mint a helyi hatóságok alkalmatlanságát, a város vezetősége gyáva érvényt szerezni annak a döntésnek, miszerint mielőbb vissza kell állítani a Főtér eredeti állapotát.
A parlament két házbizottsága úgy határozott, hogy a kormányzati felelősségvállalás tárgyát képező törvénycsomag a képviselőház és a szenátus június 14-i együttes ülésének napirendjén szerepeljen. Titu Gheorghiof, a képviselőház állandó bizottságának jegyzője szerint a honatyák június 10-ig, péntekig módosító javaslatokat nyújthatnak be. Ha péntekig egyetlen módosító indítványt sem regisztrálnak, a törvénycsomag módosítások nélkül kerül a június 14-i együttes plenáris ülés elé. A házbizottságok keddi összevont ülésén arról is döntés született, hogy június 14. után az ellenzéknek három napon belül lehet bizalmatlansági indítványt benyújtania. Ha az indítványt nem nyújtják be, a törvények elfogadottnak minősülnek. Ha az indítványt benyújtják, bemutatása június 20-án, vitája pedig június 22-én történik.
(MTI/RMSZ) Csak átmenetileg állította le az észak-erdélyi autópálya munkálatait az amerikai Bechtel cég a román kormány 78 millió eurós tartozása miatt, de a szállítási minisztérium 24 millió euró kifizetését helyezte kilátásba, a pénzügyminisztérium pedig százmillió eurós kölcsönt készül fölvenni - mondta az MTI-nek hétfőn Borbély László, a középítkezésekért és infrastruktúráért felelős megbízott miniszter, aki szerint egy-két héten belül folytatódik a sztráda építése. A Bechtel a múlt hét végén felfüggesztette a munkálatokat, ideiglenesen felbontva az alvállalkozókkal kötött szerződéseket is. Arról viszont nem esett szó a romániai híradásokban, hogy az amerikai vállalat végérvényesen kiszállt volna az ügyletből, vagy távozni akarna Romániából. Borbély László hétfőn elmondta: a szállítási, középítkezési és turisztikai miniszter a múlt héten aláírt egy döntést, amely 10 millió euró kifizetéséről rendelkezik, ezen a héten pedig várhatóan 14 millió euró kifizetéséről születik további döntés. Elmondta azt is, hogy két héttel ezelőtt a kormány jóváhagyta azt a memorandumot, amely felhatalmazza a pénzügyminisztériumot százmillió eurós kölcsön felvételére. Ennek kifutási ideje körülbelül másfél hónap - tette hozzá Borbély László, aki reméli, hogy ezek után egy-két héten belül újrakezdik a sztrádaépítési munkálatokat. A fenti kifizetések azt jelentik - fűzte hozzá a megbízott miniszter -, hogy ebben az évben körülbelül 210 millió dollárt folyósítanak a pálya építésére, ami kétségtelenül kevesebb mint a szerződésben előirányzott összeg, de a munkálatok nem fognak leállni.
A 415 kilométer hosszú sztráda építkezési munkálataihoz tavaly fogott hozzá a Bechtel, vállalva, hogy a szerződésben foglalt 2,5 milliárd euróért 2012-ig megépíti az autópályát. Az új kormányon kívül korábban Brüsszel is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az amerikai társaság versenytárgyalás nélkül építhet Romániában, sőt leszögezte: az észak-erdélyi sztrádát egyetlen európai bank sem hajlandó finanszírozni. Viszont a 4-es páneurópai folyosó dél-erdélyi szakaszának megépítésébe máris kész beszállni az Európai Befektetési és Újjáépítési Bank. Emiatt Cãlin Popescu Tãriceanu kormányfő és Traian Bãsescu államelnök többször hangsúlyozta: Románia számára az Arad-Déva-Bukarest autópálya a prioritás, az észak-erdélyi sztrádára pedig annak függvényében fektetnek hangsúlyt, hogy találnak-e más forrásokat.
Szeptembertől egy liter benzin egy euróba kerül. A hazai piacon jelenlévő üzemanyag-forgalmazó társaságok szerint már tavaly ennyi lett volna a reális ár. Idén februártól a társaságok folyamatosan, szinte hetente változtatják az üzemanyag árát: néha csökkentik, de többnyire növelik.
Jelenleg 32 200 és 34 900 lej közötti összegbe kerül egy liter benzin. A Petrom a múlt héten 600 lejjel emelte az árat, és a példát követte a Rompetrol is. A drágulást a nemzetközi árakkal, az euró és dollár árfolyamának változásával magyarázzák a társaságok.
"Hetente változtatjuk pár száz lejjel az árakat" – nyilatkozott a sajtónak az üzemanyagot forgalmazó társaság egyik képviselője. Július elsején várhatóan kicsit többel, 600-1000 lejjel drágul a benzin, ha pedig az olaj hordónkénti ára nyáron és ősszel is 50 dollár körül marad, akkor a román benzin literenkénti ára szeptemberben 37 000 lej lehet, ami több mint egy euró. (eurohirek)
A törvényes körülmények között megvásárolt államosított házak a jelenlegi tulajdonosoké maradnak, az egykori tulajdonosok pedig kárpótlást kapnak – jelentette be Cãlin Popescu Tãriceanu kormányfő az új tulajdonjogi törvénycsomagot ismertető szemináriumon.
A miniszterelnök közölte, a törvénycsomag, amelyért a kormány felelősséget vállal a parlamentben, előírja az államosított ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, igazságos és méltányos kárpótlást a természetben visszaszolgáltathatatlan épületek egykori tulajdonosainak és a bérlők védelmét biztosító törvényes keret fenntartását.
Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter hangsúlyozta, az egykori bérlők tulajdonlevelének érvényességéről a bíróság dönt majd. Ha a bíróság érvénytelennek minősíti az adásvételi szerződést, az egykori tulajdonos visszakapja ingatlanját. Olteanu elmondta, jelenleg 12 ezer ilyen per folyik országszerte. (transindex)
A fővárosban megnyílt Románia első magántulajdonban lévő kórháza, amelyet a holland Eureko befektetési csoport hozott létre 10 millió eurós beruházással a magán és az állami szféra együttműködéseként ismert Public Private Partnership (PPP) konstrukcióban.
Az egészségügyi intézményt elsősorban a magas fizetéssel rendelkezőknek és a külföld diplomatáknak szánják. A kórházban egy napi tartózkodás 130 euróba, egy egyszerűbb mutét 200 euróba, egy szív- vagy agyműtét 1500 euróba fog kerülni. (uno)
Sikerült kiegyeznie a gyógyszerforgalmazókkal az egészségügyi minisztériumnak, hét végéig kifizetik tartozásaik egy kisebb részét, és jövő januárban törlesztik a fennmaradó összeget. Mircea Cintezã miniszter bejelentette, a részletekrol a héten még egyeztetnek, de a megállapodás lehetővé teszi, hogy egész évben, folyamatosan legyen ingyenes és ártámogatott orvosság a gyógyszertárakban. (mediafax)
Sólyom László nyerte kedden a magyar köztársaságielnök-választást. Az ellenzéki pártok és a Védegylet jelöltje 185:182 arányban, egyszerű többséggel győzött Szili Katalin házelnökkel szemben. A szavazás érvényes és eredményes volt. Augusztus ötödikétől a Magyar Köztársaság elnöke dr. Sólyom László lesz.
A köztársaság új elnöke ezt követően ünnepélyes keretek közt letette a hivatali esküt.
Az államfőválasztás harmadik fordulóján mind a 386 képviselő átvette szavazólapját, 17-en adták vissza azonnal. 368 képviselő adott le szavazatot, 367 érvényes és 1 érvénytelen szavazatot számolt össze a bizottság.
Az eredmények ismertetésekor Mandur László levezető elnök közölte, hogy a szavazás érvényességét befolyásoló esemény nem történt. Előzőleg a Fidesz, illetve az MSZP képviselői is kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy a másik fél megsértette a szavazás rendjét.
A szocialisták szerint a harmadik fordulóban volt olyan fideszes képviselő, aki Szili Katalinra adta voksát, de ezt párttársa észrevette, és új szavazólapot kéretett vele. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes emiatt bejelentést tesz az országgyűlés jegyzőinél. (MTI)
A haszonnövények között is akadnak olyanok, amelyeket dísznövényekként is számon tarthatunk. Ezek magvai - kis utánajárással - már hazánkban is kaphatók.
A tökről a spanyol és francia felfedezők méltán gondolhatták, hogy az amerikai indiánok kedvelt vadon növő csemegéje. A nagy tömegben talált fajokat azonban már régóta termesztették a Dél-Nyugaton és a Szent Lőrinc folyó mentén. Őshazájuk feltehetően Mexikó és Közép-Amerika lehetett. Ugyanakkor 25-26 fajuk Észak-Amerikában is őshonos. A tök a felfedezések idején mind Ázsiában, mind Európában ismeretlen volt. Az őslakók számára azonban legalább olyan fontos eledelnek számított, mint a bab vagy a kukorica. De alkalmazták hólyagbántalmak kezelésére és fájdalomcsillapításra is. Az 1500-as években a spanyolok magukkal hozták Európába. A XVIII. századra Itáliában már termesztették vékony héjú, hosszúkás változatát, amelyet később cukkíninek nevezték el. A XIX. századig mégsem vált közkedveltté, s bár Ázsiába és Afrikába is eljutott már az 1600-as években, további sorsáról nincsenek biztos információk.
Kertünk külön színfoltja lehet a kolbásztök (Lagenaria siceraria), amelynek termése a két méteres hosszúságot is elérheti, ezért mindenképpen támaszték mellett neveljük. Valószínűleg Afrikából származik. A vízen úszó terméseivel innen terjedt el pl. Indiában, Indonéziában, Kínában. Eljutott az Újvilágba (Mexikó, Peru) is. Vetés után két hónappal már virágzik. Könnyen kereszteződik más fajokkal, így a változatok sokasága jön létre. További érdekessége, hogy zsenge korában kiválóan regenerálódik: így az is megoldható, hogy csak egy étkezésre szánt darabot vágunk le belőle, a többi része a száron hagyva tovább növekszik. A fiatal termés fogyasztható, míg a termésfalból merítő edény, flaska készülhet. Egyiptomban már ie. 3500-ban edényként használták a termést. Kiváló főzeléknövény: zsenge, édes, keserűanyagoktól mentes.
A Luffa a lopótökök nemzetségébe tartozó, hideg érzékeny szivacstök (Luffa cylindrica) Indiából származik. Jellegzetes kúszónövény. Nagy, ragyogó-sárga porzós virágai csoportosan fejlődnek. Termése az uborkához hasonlít. Belseje hálós, rostos szerkezetű. Az ebből készült mosdószivacsok nálunk is egyre gyakrabban kaphatók luffaszivacs néven, de emellett virágkötészeti célokra, és mellények béléseként is alkalmazzák. Az érett termést néhány napra be kell áztatni, majd meghámozni, vízben kinyomkodni, és napon szárítani. Így jutunk a szivacshoz.
Az 5 méteresre is megnövő futónövény, a maghéj nélküli olajtök (Cucurbita pepo var Styriaca) Amerikából származik. A növény fagyérzékeny. Ősszel 5-7 termés fejlődik a növényen. A magjából hidegen sajtolt olaj remek minőségű salátaolaj, a benne lévő mintegy 25 féle alkaloida összhatása révén roboráló és gyógyhatású is (pl. Pepponen kapszula). A visszamaradó magdara édesipari alapanyag, vagy koncentrált fehérje takarmány. Magján csupán egy vékony hártya van, ami megszárítva egyszerűen ledörzsölhető, így már a bontással sem kell vesződni. A zsenge termésből készített püré hatékony eledele a diétázóknak. Sütve, sőt spagettiszószként is fogyasztható.
Nagy Z. Róbert (www.herbacio.hu)
Manapság már kottavásárlás esetén sem kell szaküzletet keressünk - amennyiben internetkapcsolattal rendelkezünk.
Meg persze egy nyomtatóval... És a megfelelő információval. Létezik ugyanis egy on-line kottaáruház, elég gazdag választékkal. Az áruház kezelőfelülete egyszerű, változatos keresési lehetőséggel áll a kíváncsiskodó rendelkezésére. Kereshetünk zeneszerző, hangszer szerint, de akár azt is jelezhetjük a keresőnek, hogy csupán a négykezes zongoratételek listája érdekel, vagy éppen a trombita triók... Ráadásul azt is megadhatjuk feltételként, hogy egy darabnak könnyebb vagy nehezebb előadásmódját szeretnénk (kezdőtől profi szintig).
Azt hiszem, hogy a honlapon bárki megtalálja, amit keres. Amennyiben létezik az áruház kínálatában. Hiszen a teljes listát átfutva, könnyen beláthatjuk: nem szakemberek ínyencségeit gyűjtötték itt egybe. A kínálat a zenei irodalom népszerűbb műveit tartalmazza. Álmunkban se jusson eszünkbe Ligetit keresni, hiszen még Bartókot sem találunk... A lista így is 7 oldalon jeleníthető meg!
Szóljunk néhány szót az árakról is. A legdrágább kottákért 12 amerikai dollárt kell átutalni, pontosabban 11.99-et. A legolcsóbbak már 2.99-ért elvihetők - akarom mondani: letölthetők. A letöltési formátum pdf, ennek megnyitásához Adobe Acrobat Reader szükséges. A formátum annyira elterjedt, hogy az olvasásához szükséges program szinte minden gépen megtalálható. Ha mégsem, úgy ingyenesen letölthető az adobe.com oldalról.
Erről az oldalról pedig ingyenes "demo" kották tölthetők le, hogy vásárlás előtt belekóstolhassunk a kották minőségébe. A demok a főoldalon találhatóak, van belőlük bőven. Letöltésük pedig ugyanúgy történik, mint a többi kotta esetében, vagyis "vásárlási" szándékunk jeléül a kottát a kosárba kell tennünk, majd fizetnünk kell... 0.0 dolcsit.
http://www.virtualsheetmusic.com
(www.egyperces.hu)
Hozzávalók 4 személyre: 20 dkg liszt, 12 dkg vaj, 1 tojássárgája; 2-3 evőkanál víz.
A töltelékhez: 20 dkg natúr tejszínkrémsajt; 2 dl tejföl; 4 tojás; 6 dkg reszelt füstölt sajt; 25 dkg koktélparadicsom; 2 szál zöldhagyma; 2 friss kakukkfűág; só, bors.
Elkészítés: A lisztbe belemorzsoljuk a hideg vajat és a sót. Összegyúrjuk a tojássárgájával meg annyi vízzel, hogy puha tésztát kapjunk. Lisztezett deszkán 20 másodpercig gyúrjuk, majd műanyag fóliába csomagolva fél órára hűtőszekrénybe helyezzük.
Közben a paradicsomot félbevágjuk, a vágási felülettel lefelé rácsra tesszük, a levet kicsorgatjuk. A tejfölt kikeverjük a tejszínkrémsajttal, a felvert tojásokkal, majd a reszelt füstölt sajttal. Belekeverjük a zöldjével együtt felkarikázott újhagymát. Sóval, borssal ízesítjük.
A tésztát kinyújtjuk és kibélelünk vele egy 23 cm átmérőjű lepényformát. Sütőpapírral kibéleljük, sütőbabot vagy más nehezéket teszünk rá és előmelegített, 200 fokos sütőben 10 percig elősütjük.
A sütőbabot és a papírt kidobjuk, a tésztát kirakjuk a paradicsommal és leöntjük a sajtkrémmel. A hőmérsékletet 180 fokra csökkentjük és a sajtos lepényt kb. 30 percig sütjük. Friss kakukkfűlevelekkel megszórjuk.
Tipp: A tésztaalapot előző nap is elősüthetjük. Jól záródó fémdobozban, szellős helyen (nem hűtőszekrényben) tartjuk.
• Rod Stewart újra apa lesz. A „Daily Mirror" információi szerint Rod Stewart ismét apa lesz. Ahogyan arról a lap beszámolt a 60 éves zenész kedvese Penny Lancaster első közös gyermeküket várja. A brit sztárnak egyébként a baba már a hatodik, egyes források szerint a hetedik csemetéje lesz. A 34 éves leendő édesanya állítólag március óta tudja, hogy terhes és a babáról készült első ultrahangképeket folyton magával hordja. A pár egy barátja szerint Rod és Penny nagyon boldogok egymással és a születendő gyermek még tökéletesebbé teszi majd kapcsolatukat.
• Jean Michel Jarre meglepte a hamburgi planetárium látogatóit. Május 25-én este különleges meglepetést okozott felbukkanásá-val Jean Michel Jarre a hamburgi planetárium látogatóinak. Az elektronikus zene úttörője ugyan csak azért látogatott el a helyszínre, hogy megnézze a zenéjéhez készült multimedia-show-t, később viszont kénytelen volt néhány szóval köszönteni az ott megjelent közönséget. Az 56 éves zenész elmondta, hogy nagyon örül, hogy itt lehet és, hogy találkozhat rajongóival és persze a műsort is megdicsérte, aztán sajnos továbbállt, hiszen egyéb teendői miatt szokás szerint rohannia kellett.
• Pete Doherty gyorsan szereti. Pete Doherty nem híve a romantikának, éppen ezért házasodni is a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban akar. A sztár tervei szerint Kate-tel néhány nap múlva útra kel és a skót Las Vegas, Gretna Green felé veszi az irányt, ahol minden különösebb bonyolítás nélkül kimondják a boldogító igent. Kate viszont normális esküvőre vágyik, fehér ruhával és vendégekkel, így egy csöppet sem biztos, hogy botrányos kedvese véghezviszi a tervét. Ők ketten eddig csak a szándékban értettek egyet, a körülményekről meg úgy látszik még lesz néhány vitájuk.
• Stevie Wonder anyaga még nem elég jó. Meglehetősen fura ürüggyel utasította el Stevie Wonder albumának kiadását a sztár lemezcége. A zenész új anyaga a cég szerint nem elég jó, a megjelenés éppen ezért egy darabig még várat magára. Wonder, akinek ez szám szerint a 28. albuma teljesen elfogadhatónak találja a korong számait, sőt szerinte a lemeznek pont az a célja, hogy valami újat hozzon. A kiadó viszont kitart amellett, hogy a zenész a számokat átdolgozza, mivel nekik ugyanarra a Stevie-re van szükségük, akit a világ sok évvel ezelőtt megismert.
Minél idősebb az apa, annál nagyobb a veszélye a magzat kilökődésének, a spontán vetélésnek - írja júniusi számában a Science et Vie című francia tudományos havilap. Az már régóta ismert tény, hogy az anya életkora befolyásolja a 6. és a 20. hét közötti spontán vetélés valószínűségét. Most kiderítették: ez az összefüggés az apa részéről is fennáll, mindenekelőtt a spermiumok minőségének romlása miatt. Minél öregebbek a spermiumok, annál kevésbé mozgékonyak, s egyre több genetikai hibát tartalmazhatnak. Az olyan vetélések fele, ahol a szülőknél nincs szó betegségről, a magzatban kialakuló kromoszóma-rendellenességre vezethető vissza - írja a lap, állításának alátámasztására ismertetve egy francia-amerikai kutatócsoport felmérésének eredményét. A kutatók 5000 kaliforniai nő terhességét követték végig, az első napoktól egészen a szülésig. Azt tapasztalták, hogy ha az apa 35 évesnél idősebb volt, akkor 30 százalékkal megnőtt a vetélés kockázata, 50 éves korban pedig éppen a duplája volt annak az aránynak, mint amit a 20 éves apáknál lehet tapasztalni. (ng)
Ellentmondásos bizonyítékkal szolgál egy magángyűjteményből előkerült tervrajz a második világháborús német atomprogramról. Rainer Karlsch, a Hitler bombája című könyv szerzője szerint a nácik kísérleti atomrobbantást hajtottak végre a háború végén. A berlini történész úgy véli, a Német Birodalmat a II. világháború végén nem sok választotta el attól, hogy megnyerje az első, bevetésre alkalmas atomfegyverért folyó versenyfutást. A kutató a Physics World című folyóirat 2005. júniusi számában tette közzé a magángyujteményből előkerült tervrajzot, amely a nácik saját fejlesztésű atombombáját ábrázolhatja. A rajz egy úgynevezett "piszkos bombát", vagyis nukleáris robbanóanyaggal felszerelt hagyományos rakétát ábrázol. A terven nem szerepel a kiadás éve és a szerző neve sem. Egyelőre nem igazolható, hogy a német fizikus Werner Heisenberg vezette második világháborús német atomprogram résztvevőitől származna a terv. Korábbi kutatások - az angol titkosszolgálat feljegyzéseire támaszkodva - egyébként feltárták, hogy Heisenbergék messze voltak egy saját atombomba kifejlesztésétől. Heisenbergék riválisaként és Göring barátjaként azonban Kurt Diebner is dolgozott a német atombomba kifejlesztésén a hadügyminisztérium külön megbízására. Karlsch szerint a most megtalált iratok a Diebner-féle kutatásból származhatnak. (múlt-kor)
A folyékony kenyér szerelmeseinek érdemes nyáron Ausztriába utazniuk, ahol az egyik üdülőhelyen nemcsak a torkukon guríthatják le a jobbnál jobb söröket, hanem meg is fürödhetnek a komlóalapú nedűben. A Starkenberger Beer Myth nevű üdülő, amely Tirolban, egy középkori várkastélyban üzemel, hét darab négyméteres, sörrel töltött medencével várja a vendégeket - olvasható a Travel című orosz hírportálon. Az üdülőhely orvosai szerint a sörfürdőnek csodatévő gyógyhatása van, és kifejezetten ajánlatos számos bőrbetegség esetén, a hajra gyakorolt jótékony hatásáról nem is beszélve. A vendégeket azonban óvják attól, hogy fürdőzés közben kortyolgassanak a medence söréből, mivel ennek meglehetősen kellemetlen következményei lehetnek. Az orvosok ajánlása szerint célszerűbb az üdülő bárját felkeresni, ahol a vendégek a legjobb sörök közül válogathatnak, másnap pedig a sörmedence áldásos hatásai segítenek kipihenni az előző este áldatlan eredményét. (mti)
Egy japán cég műholdas nyomkövetővel ellátott tangabugyit tervezett, amelynek segítségével megállapítható viselőjének tartózkodási helye. A Panchira cég a féltékeny férjek helyzetét szeretné megkönnyíteni, ezért a bugyikat GPS-es nyomkövetővel látta el. A miniatűr szerkezet SMS-üzenetekben küld jelentéseket a nő földrajzi helyzetéről. Ezekből az adatokból a férjek nemcsak feleségük tartózkodási helyéről, hanem a nyomon követett hölgy testhőmérsékletéről és pulzusszámáról is pontos információt kaphatnak. A készülék száz dollárba kerül, de az adatszolgáltatásra heti 650 dollárért lehet előfizetni. (mti)
Három svéd klasszis egy évig nem szerepelhet a jégkorong-válogatottban, mert februárban - meg nem engedett időpontban és körülmények között - szexuális szolgáltatást vett igénybe. Kristian Huselius, Andreas Lilja és Henrik Tallinder a nemzeti csapat tornáján kiszökött a szállodából, és egy hölgy társaságában töltötte az éjszakát. A 22 éves nő utóbb azt állította, hogy mindhárman megerőszakolták, azonban a hokisok ellen "szexuális kizsákmányolás" miatt emeltek vádat. Bírósági ügyük folyamatban van, a svéd szövetség viszont már most úgy határozott, hogy csak a 2006-os torinói téli olimpia után térhetnek vissza a válogatottba. A botrány kirobbanása után Huseliust és Tallindert menesztette klubja, míg Lilja az idény végéig nem léphetett jégre csapatában. (mti)
Amerikai kutatók tudományos vizsgálattal igazolták, hogy a nevetés igen hasznos kalóriaégető módszer. Napi 10-15 perc vidulással egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget "dolgozhatunk le". A nashvillei Vanderbilt Egyetem munkatársai barátokat kértek fel a vizsgálathoz, és kettesével egy olyan szobában ültették le őket, mely dekorációját tekintve egy olcsó szállodai szobára emlékeztet, azonban a tudósok metabolikus kamra néven ismerik, mert több fiziológiai mérés elvégzésére is alkalmas. A metabolikus kamra mérte az alanyok által belélegzett oxigén és kilélegzett szén-dioxid mennyiségét – ebből lehet a legbiztosabban következtetni a felhasznált energia értékére. Először egy unalmas, angol tájképeket bemutató filmet vetítettek. Ezalatt rögzítették az alapanyagcserére vonatkozó értékeket. Majd öt vicces filmbejátszás következett, mindegyik 10 perces volt, köztük ötperces megszakításokkal, ami során legelésző birkákat mutattak. Az összes rögzített adatot hosszasan elemezték később. Az eredmények szerint nevetés közben az alanyok 20 százalékkal több kalóriát égettek el, mint egyébként. Napi 10-15 percnyi nevetés a számítások szerint mintegy 50 kilokalória többlet-energiafelhasználást jelent. Bár nem tekinthető a fogyás leghatékonyabb módszerének, figyelemre méltó, hogy pusztán napi negyedóra nevetéssel évente akár két kilót is leadhatunk. (national geographic)
Az oda-visszavágós körmérkőzést követően a nyolc csoportgyőztes és a két legjobb csoportmásodik automatikusan bejut a vb-döntőbe. A fennmaradó hat csapat három párban oda-visszavágós alapon pótselejtezőt játszik a még kiadó három helyért. (A csoportmásodikok külön versengésébe a hetedik helyezett csapatok elleni eredmények - már amelyik csoportban ilyen leosztásban szerepeltek az érdekeltek - kiesnek és így nem számítanak bele a sorrend kialakul