(BÚSz-információ) Idén is megszervezi fergeteges gyermeknapi programjait a Teleki Magyar Ház, a gróf Teleki Sándor cserkészcsapat és az EKE Gutin Osztálya. A rendezvény során számos izgalmas vetélkedő között válogathatnak, a hagyományos bicikli-, görkori-, szavaló- és rajzverseny mellett kézművességek, papírsárkány-készítés és -eregetés, gyermektáncház, valamint fiúk-lányok, illetve mamák-papák vetélkedő is szerepel a programban.
A szombat-vasárnapi vetélkedőkre több korcsoportban kerül sor, a programokba a korábban meghirdetett szavalóversenyt és a „mama-sütije" vetélkedőt kivéve, óvodásoktól hetedik osztályosokig bárki bekapcsolódhat. Sőt a szülőket is játszani hívják a szervezők (akadályverseny, papák-mamák vetélkedője, „Mama sütije").
A gyermeknapi programokba való bekapcsolódáshoz minden gyermeknek legelőször is RÉSZTVÉTELI SZELVÉNY-t (korának megfelelő színű sorszámot) kell igényelnie, amelyet jól láthatóan ki kell tűzni a ruhára. Az egyes versenyekre csak így lehet jelentkezni! Résztvételi szelvényt (sorszámot) szombaton 10 órától a ligeti körhinta közelében, 15 órától a Teleki Magyar Házban, vasárnap 9 órától ugyancsak a Teleki Magyar Házban lehet igényelni.
A szombati kerékpár-, roller- és görkoriversenyekre az egyes versenyszámok MEGKEZDÉSE ELŐTT KÜLÖN IS be kell nevezni (a versenyzők ezekhez a versenyekhez messziről is jól látható, külön versenyszámot kapnak). Kérjük a gyermekeket, időben legyenek a helyszínen, hogy miután megkapták résztvételi szelvényüket, 10-10.45 óra között még maradjon idejük benevezni ezekre a versenyekre.
A többi szombati és vasárnapi versenyre (a szavalóversenyt, a „mama-sütije" vetélkedőt és a legóversenyt kivéve) FOLYAMATOS a jelentkezés, így például a szombati aszfaltrajz-versenyre 11 órától kb. 13 óráig bármikor lehet jelentkezni!
Akárcsak tavaly, érdemes minél több programba bekapcsolódni; az idei Bóbita meglepetés-fődíját a legaktívabb, legtöbb rendezvényben résztvevő gyermekek között fogják kisorsolni.
Megismételjük: résztvételi szelvény nélkül sajnos senkit nem tudnak a versenyekre fogadni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében kérik a gyermekeket, hogy időben induljanak el hazulról, szánjanak elegendő időt a nevezésre! Ha valaki játék közben elveszíti a sorszámát, jelezze a szervezőknél, hogy idejében pótolni lehessen.
A rajzeszközöket, gyurmát, színes krétát, vízfestéket, papírt, valamint a papírsárkány-készítés kellékeit a szervezők biztosítják, a versenyeken viszont ki-ki a saját biciklijével, rollerével, görkorijával, legójával vesz részt. A cserebere-vásárra és a pici-licitre szánt tárgyakat, alkotásokat se felejtsék el magukkal hozni!
Bár a szervezők igyekeznek helyben megvásárolható ennivalóról is gondoskodni, s délben rövid ebédszünet is lesz, nem árt ha csomagolnak uzsonnát a gyermekeknek! Legyen némi aprópénz is náluk (vagy a szülőknél), a pici-licitnél szükség lehet rá... Eredményhirdetés, a szombati versenyek esetében is csak vasárnap lesz!
A rendezvény költségeinek fedezése s a díjazás érdekében a szervezők TOVÁBBRA IS VÁRJÁK ADOMÁNYAIKAT (pénzben, édességben, tortában, ajándékban vagy szervezésben) a Teleki Magyar Házban (tel: 212668, 0744-919166).
2005. május 28., szombat. 10.00 órától (Liget, a körhinta mellett) – nevezés; 11.00 óra (Liget) – kerékpár-, görkori-, roller- és akadályverseny; 11.00 órától (Klastromrét) – aszfaltrajz; 16.00 óra (Teleki Magyar Ház, Klastromrét) – papírsárkány-készítés és eregetés; 18.00 óra (Teleki Magyar Ház) – Cserebere-vásár kicsiknek, nagyoknak (régi, megunt játékok, bélyeg- és szalvétagyűjtemények, gyerekcipők, gyerekruhák, kinőtt görkorcsolya, kisbicikli stb.), „Pici-licit" az el nem csereberélt tárgyakból. Rossz idő esetén: 11.00 órától Mesefilm-maraton (Teleki Magyar Ház).
2005. május 29., vasárnap. 10.00 óra (Teleki Magyar Ház) – szavalóverseny, rajz-, vízfestés-verseny, gyurmaszobrászat, kézművességek; 16.00 óra (Teleki Magyar Ház) – legóverseny, „Mama-sütije" verseny (amelyre egy közepes nagyságú tányér süteménnyel nevezhetnek be anyukák és nagymamák. A sütiket egy gyermekekből álló zsűri fogja végigkóstolni és díjazni). Továbbá: mesemondó mesemanók, gyermektáncház, fiúk-lányok, papák-mamák vetélkedője, Pici-licit (a tréfás árverésen a délelőtti vetélkedők legsikerültebb alkotásaira, valamint a gyermekek által otthon elkészített munkákra, rajzokra, kézimunkákra stb. lehet licitálni; kb. 19.00 óra (Teleki Magyar Ház) – eredményhirdetés, díjkiosztás.
Minden gyermekeket és szüleiket szeretettel várnak,
a szervezők
(BÚSz-információ) Koltó első írásos említésének 600. évfordulóját ünnepeljük 2005-ben. Ebből közel 450 esztendő szorosan kötődik a református egyházhoz. A koltó-katalini református gyülekezet május 28-án és 29-én, szombaton és vasárnap méltó megemlékezésre készül. A jubileumi ünnepség részletes programja a 3. oldalon olvasható! (dávid)
(BÚSz-információ) Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 2005. július 1-től bevezetésre kerül az úgynevezett erős lej. A jelenleg használatban lévő 10 ezer lejes új lejben 1 lejnek fog megfelelni. A régi lejt 2006. december 31-ig vonják ki a forgalomból, addig mindkét fizetési eszköz érvényben lesz. Július elsejétől a ROL (Romanian Leu) a régi, míg a RON (Romanian New) az új pénz kódjelzése lesz. (1 RON = 10 000 ROL). A legkisebb fizetőeszköz az 1 banis lesz, ami a mostani 100 lejes érmével lesz egyenértékű. Az árkerekítések elkerülése érdekében a Nemzeti Bank megfelelő mennyiségű 1 banis érmét hoz forgalomba. (tamási)
(BÚSz-információ) Egy a Városi Színházban lezajlott szakmai tanácskozás nyomán újra napirendre került a tömbházak manzárdosításának kérdése Nagybányán. Városunkban számos tömbház tetőtere szorul felújításra, s a szakemberek szerint ez a legkevésbé költséges módszer ennek elvégzésére. Nem mellékes, hogy az újonnan kialakított lakásokat értékesíteni lehet, s ez fedezheti a munkálatok költségeit, ugyanakkor a homlokzatfelújítással esztétikusabbá váló tömbházakban valamennyi apartman értéke megnövekedik. A manzárdosításhoz a lakók hivatalos (közjegyző előtti) beleegyezésére van szükség. Ha ez megvan, nem marad más hátra, mint hívni a 080883589-es ingyenes telefonszámot, s egyeztetni a kivitelező cég képviselőivel az átlagosan 2-3 hónapig tartó munkálatok elkezdéséről. (tami)
– LENDVAY MÁRTON Színjátszó Kör, CIMBORÁK" gyermek- és bábszínjátszó csoport: SZIPORKA ÉS A SÁRKÁNY. Június 6-án, hétfőn, 13.00 órai kezdettel, a Városi Színházban. Rendezte Méhes Éva. A belépés díjtalan!
– EKE-VETÍTÉS! Szerdán 19.00 órai kezdettel a Teleki Magyar Házban: Hegymászó-tábor Erőss Zsolttal a Fogarasi havasokban (Ratiu Krisztián).
– GYÓGYTORNA az ASPOR (Csontritkulást Megelőző Romániai Társaság) szervezésében. Találkozunk május 31-én, kedden 18.00 órai kezdettel a Teleki Magyar Házban!
– Debreczeni László (1903-1986), a neves grafikusművész erdélyi műemlékábrázolásaiból nyílt kiállítás tegnap a Teleki Magyar Ház Thorma-termében. Ugyanitt bemutatták a Művelődés nagybányai különszámát, valamint a Debreczeni László, Erdély vándorgrafikusa c. kiadványt.
* Az újvárosi református egyházközségben örök hűséget esküdtek egymásnak Czap Csaba és Jagó Tünde, Czap László-Adalbert és Mátyás Mária fia, Jagó Béla és Máthé Aranka lánya. Tanúk: Bátori István, Czap Aliz, Bodolai Botond, Asztalos Ildikó.
* Keresztvíz alá tartották Span Lajos és Tamási Erzsébet-Erika kisfiát, aki a Dávid nevet kapta. Keresztszülők: Cosar Vasile, Cosma Nicoleta, Szász Noémi, Tamási Szidónia.
* Az óvárosi református egyházközségben örök hűséget esküdtek egymásnak Ciocea Valeriu-Mugurel és Antal Enikő, Ciocea Valeriu és Sumurducan Maria fia, Antal László és Pap Erzsébet lánya. Tanúk: Bodea Radu, Bodea Liliana, Antal László, Antal Mihaela.
* Keresztvíz alá tartották Gagyi Ákos és Pál Adél kislányát, aki az Anna-Imola nevet kapta. Keresztszülők: Pál Tamás, Balázsi Annamária; Német Melinda Eszter kislányát, aki az Izabella nevet kapta. Keresztszülők: Jánki Bernád, Jánki Bettina.
* Az I. számú plébánia Szentháromság templomban keresztvíz alá tartották Grigore László és Kalmár Andrea kisfiát, aki a Dávid-Miklós nevet kapta. Keresztszülők: Tarcza Julianna, Sahuani Cosma Elisabeta, Sahuani Cosma Vasile.
* Utolsó útjára kísérték Caricas Károly (69) testvérünket a Krisztusban. Nyugodjon békében!
* Június 5-én a szatmári egyházmegye búcsúja, Jézus Szíve Búcsú lesz a Székesegyház előtti téren. Autóbusz indul Nagybányáról, a Drámai Színház elől reggel 8.30 órakor. Feliratkozni lehet a plébánián.
* Az evangélikus-lutheránus egyházközség kántort keres. Jelentkezni a lelkészi hivatalban, V. Lucaciu 20. szám alatt, vagy a 212771-es telefonszámon lehet (szolgálati alkalmak csütörtök délután és vasárnap délelőtt).
Varga Orsolya
Úgy érzem, lassan ideje megszüntetni ezt a rovatot, hiszen közel két mandátumot (két évet) vészelt már át, s ráférne a frissítés, akárcsak a politikai elitre. Nem szeretném észrevétlenül, „step by step" módszerrel az Olvasóra erőltetni gondolataimat, vágyaimat, ábrándjaimat, egyszóval nem kívánok személyi diktatúrát bevezetni a lap második oldalának bal felső sarkában. Vagy legalábbis meg szeretnék egyezni a tisztelt Olvasóval abban, hogy ne értsen velem mindig és mindenben egyet, s tegye szóvá, ha más véleménye van egy adott témáról. Nagyképűen, diktátor-jelölthöz illően gondolni sem merek arra, hogy nem olvassák jegyzeteimet, hiszen a növésben eléggé visszamaradt irományaim majdnem olyan jók, mint a tévéadók műsorait tartalmazó melléklet, az pedig biztosan nem kerüli el az Olvasók figyelmét.
S ezzel máris a számomra legfontosabb kérdéshez jutottam: ki olvas manapság újságot? Ki hisz még az írott szó erejében, a nyomdafesték romantikájában, a hasábokon megvalósuló álmokban? Ki az például, akinek jegyzeteimet címzem? Egyáltalán eljutnak-e agyfacsarványaim valakihez?
Az nyújt némi vígaszt, hogy manapság már nem szokás ólmozott ablaktörlőre előfizetni, azaz újságpapírral ablakot törölni. Az Új Szó egyébként sem a leggazdaságosabb ablakfényező, kis formátuma miatt. Ennek ellenére remélem, elősegíti az Önök éleslátását, s ha tisztára nem is törli, de legalább jobban nem maszatolja össze azt az idézőjelben értett ablakot. (tami)
Augusztus 1-7. között anyanyelvi tábor lesz – már negyedik alkalommal – Szamosardón, I-IV. osztályos tanulók számára, ahol kézműves foglalkozásokat is tartunk. Irányár: 800 000 lej. Feliratkozni június 8-ig lehet. Érdeklődni Lakatos Nella tanítónőnél, a következő telefonszámokon: 272147 (20 óra után), 0741-167922.
Vásároljon időben helyjegyet az előadásra!
A Teleki Magyar Ház szervezésében és a Lendvay Márton Alapítvány támogatásával Nagybányán találkozik közönségével Gryllus Vilmos, az elsősorban gyemekeknek szóló műsorai miatt kedvelt népszerű magyarországi előadó- és alkotóművész. Az előadásra június 10-én, pénteken kerül sor a Városi Színházban, 11 és 15 órai kezdettel. A belépőjegyek ára 25 ezer lej. A nem nagybányai gyermekek, szervezett vidéki gyermekcsoportok – az előadóművész ajándékaként – féláron juthatnak belépőhöz, azaz egy belépőjeggyel ketten vehetnek részt az előadáson! Jegyek kaphatók a Teleki Magyar Házban, minden délután 17-20 óra között (telefon: 212-668, vagy 0744-919166).
Elsősorban 3-10 éves gyermekek és szüleik jelenlétére számítanak, de a nagyobbakat, felnőtteket is szívesen látják a rendezvényen!
(BÚSz-ismertető) Vérbeli történésznek is dicséretére válna az a tanulmány, melyet Varga Károly református lelkész a koltói, katalini egyház történetéről az elmúlt napokban kiadott. A több mint 100 oldalas, színes fotókkal illusztrált munka megírását kettős esemény indokolta: 600 éves a Koltó első írásos említését tartalmazó dokumentum, 400 éves a helyi református egyházközség.
Koltó történetéről már több kiadvány megjelent – legteljesebb az EMKE füzetek sorozatban 1994-ben napvilágot látott félszáz, oldalas fehér-fekete fényképekkel illusztrált kötet, de a Szász Imre-Váradi Izabella szerkesztette múzeumkalauzok is sok hasznos információt tartalmaznak.
Ezek ismeretében az ember azt hinné, hogy erről az irodalmi zarándokhelyről már mindent tudunk. Varga Károly bebizonyította, hogy más az igazság. Egyetlen szeletecskét, a helyi református egyház történetét emelte ki a helység múltjából, és tette vizsgálatai tárgyává. Nagyon sok olyan adatra derített fényt, amelyek különben a levéltárak irathalmazaiban, régi kéziratok, kiadványok, levelek ritkán látott vagy örökre elfeledett sárguló-barnuló lapjain rejtőztek ismeretlenül.
Konok kitartás kellett ehhez a munkához: átböngészni a dési egyházi archívum több mint 150 éves, Koltóra, Katalinra vonatkozó okmányait, heteket, hónapokat tölteni a nagybányai állami levéltárban, elmenni egészen a szlovákiai Leleszig, hogy a Koltó első írásos említését tartalmazó okirat fénymásolatát megszerezze, úgy értelmezni a helyi egyház birtokában fennmaradt, ákombákomokkal telerótt, száraz gazdasági adatokat tartalmazó Memoriálét, hogy abból a századokkal korábbi időszak színes krónikája kerekedjen ki. És Varga Károlynak sikerült, mert a kutató szenvedélyével dolgozott; minden felfedezett új adat megannyi örömöt jelentett számára. A már említett konokság sem hiányzott belőle, elég megtekinteni a templomokat, amelyekben az Igét hirdeti. Eddigi koltói szolgálata alatt új, korszerű lelkészlak, gyülekezeti ház épült, áll a háborús hősök emlékét őrző kopjafa, működik a nagysomkúti, Szilágyi Domokos emlékét idéző múzeum, az eklézsiának mezőgazdasági gépparkja van, s az egyházi épületek körüli világ a botanikus kertek hangulatát idézi.
Ezt a hozzáállást bizonyítja a most kiadott könyv is! Precízen kidolgozott, átgondolt munka. Szinte matematikai pontossággal közli az egyházközség történetére vonatkozó adatokat, felsorolja a Koltón és Katalinban szolgált lelkipásztorok, kántortanítók (rectorok) neveit, s legtöbb esetben értékeli is munkájukat. Sok koltói, katalini hívő ismerheti fel őseit a gondnokok névsorában. Az író beszámol a hitélet tisztaságáért folytatott küzdelemről, felidézi az egyházi épületek történetét, s felsorolja az idők során használt kultikus eszközök – harangok, orgonák, kegyszerek – adományozóit, állapotát. Végül szót ejt a népmozgalmi adatokról, s ezek világosan tükrözik, hogy Koltó népe nemcsak az elmúlt több mint félezer év alatt bizonyult életerősnek, hanem ma is az. Más falvak sorsától eltérően lakossága nem hogy fogyatkozna, hanem állandóan gyarapszik, több nemzedék él békességben ugyanazon a telken.
A Koltó-katalini református egyházközség története Varga Károly első irodalmi munkája. Érdemes felfigyelni arra, hogy az adathalmazból milyen jó érzékkel válogatja és emeli ki az érdekesebb, fordulatosabb eseményeket, amelyek által ez az alapjában véve tudományos igényű írás mindenki számára vonzó, élvezetes olvasmánnyá válik. Külön érdeme, hogy – noha Koltó története szinte kínálja az alkalmat az írásművek ilyen irányú feldúsítására – nem kalandozik már ismert irodalmi, néprajzi vagy más zónákba, mindvégig hű marad az eredeti céljához.
A kötetet hasznosan egészíti ki Balogh Béla levéltáros bevezetője, amely dióhéjban a 600 éves Koltó történetének fontosabb adatait idézi fel. Az egykori falu, a mai község a kővári uradalomhoz tartozott, amely a XV. század elején a magyar királyi udvarhoz hű Balk és Drag – később Drágffy – máramarosi vajdák leszármazottainak a birtokába került. Különben nekik tulajdonítható a református egyházközség kialakulása is, hisz a reformáció idején a Drágffyak elsők közt tértek az új hitre, s a kor jellegzetessége volt, hogy az uradalmakhoz tartozó helységek lakossága általában a hűbérúr vallását vette fel.
Koltó nevének eredetére vonatkozóan a Kiss Lajos szerkesztésében megjelent Földrajzi nevek etimológiai szótára két lehetséges magyarázattal is szolgál. Az egyik szerint a Kalota – sziklás talajemelkedés – változata volna, más vélemény szerint a szláv Koltov helységnév magyar változata.
A Drágffy ág kihalta után Kővárt, s így Koltót is a Báthory család birtokolja, majd a kincstár tulajdona lesz.
A XVII. század második felében Teleki Mihály, Erdély teljhatalmú kancellárja lett Kővár főkapitánya. Szívós birtokszerző politikája eredményeként hamarosan Koltó is a fennhatósága alá kerül. Balogh Béla bevezetője részletesen kitér a kor változásaira, ismerteti a koltói lakosság társadalmi összetételének alakulását az évszázadok során.
Mi itt csak Teleki Sándor nevét kívánjuk megemlíteni, aki 1845-ben lett a koltói kastély és a környék birtokának ura. Ismeretes barátsága Petőfi Sándorral, s a koltói mézeshetek története is. Ennek eredménye, hogy Koltó ma irodalmi zarándokhely, s ami a szeptemberi ünnepségeket sajátossá teszi, hogy míg máshol általában tragikus események jelzik az évfordulókat, itt a nemzeti érzés mellett a boldogság emlékezete hozza össze az emberek ezreit.
Azt, hogy Koltó él és jövője van, a múlt évi községgé avatás is bizonyítja.
Igazságtalanok lennénk, ha nem szólnánk Kádár Helénáról, aki a könyv fedőlapját megtervezte és illusztrációs anyagát számítógépen előkészítette. Úgy vélem, hozzáértéséről és jó ízléséről maga a kiadvány beszél, de azt is el kell mondanunk, hogy ez a katalini leány, aki egy reklámcég alkalmazottja, páratlan szenvedéllyel ragaszkodik mindahhoz, ami számára a szülőföldet, annak történetét, múltját jelenti. Az ő lelkesedésének is köszönhető, hogy ilyen gazdag képanyag – több mint 40 színes felvétel, reprodukció – került a könyv függelékébe.
Mit lehetne még mindehhez hozzáfűzni? Talán annyit, hogy ilyen szenvedélyes emberekkel lehet és érdemes dolgozni.
Klacsmányi Sándor
PROGRAM
17.00 – Esti áhitat, Balogh Zoltán
17.30 – A vendégek köszöntése
17.35 – Előadás
Dr. Tőkéczki László
18.10 – A gyülekezeti zászló felszentelése, P. Tóthné Szakács Zita
18.20 – Szűrös Mátyás és Chrudinák Alajos köszöntőbeszéde
18.40 – Könyvbemutató: A Koltó-katalini Református Egyházközség története – Balog Béla
19.00 – A templomi ünnepség bezárása
10.00 – Ünnepi istentisztelet. Igét hirdet Ft. Tőkés László püspök
11.00 – A vendégek köszöntése
11.10 – A Koltón szolgált lelkipásztorok emléktáblájának leleplezése
11.15 – A Bocskai-díj átadása
13.00 – A templomi ünnepség bezárása
Nagybányán: MA délután, május 27-én 17.00 órától, a Bábszínházban
Tiszahosszúmezőn: június 3-án, 16 órától
Máramarosszigeten: június 4-én 17 órától
Szinérváralján: június 10-én, 18 órától
Szamosardón: június 12-én, 18 órától
Nagybányán: június 13-án, 12 órától
„Amikor meglátták a kidíszített főteret, rövid tanácskozás után nekifogtak a rombolásnak: a tankkal felmentek a tribünre és összetörték, ledöntötték a díszkaput és a főtér közepén felállított Lendvay-szobrot. Ezalatt az egyik stráfkocsi körbe-körbe járt a főtéren, a rajta ülő katonák pedig, géppisztolyaikat az ablakok felé irányítva biztosították társaikat. Majd mindannyian elhagyták a várost. Mindezeket az egyik főtéri lakás ablakából néztem végig..."
Hat évtized távlatából ezúton megpróbálom leírni azokat az eseményeket, amelyek a magyar hadsereg városunkba való bevonulását kísérték, a bécsi döntést követően. Én akkor 30 éves voltam. 1940 májusának végén részleges mozgósítás volt, Kolozsváron kellett jelentkeznem. Egy hét múlva, júniusban az oroszok lerohanták Beszarabiát, akkor elrendelték az általános mozgósítást. Este 6 óra körül a rádióban hangzott el Károly király erre vonatkozó parancsa.
Lázas készülődés folyt. Hajnalban kiálltunk a kaszárnya elé, a Monostori út végén és korán reggel a vidékről a hetivásárra beáramló lovasszekereket betereltük az udvarra. Ebből lett kiválogatva egy egészségügyi egység felállításához szükséges szükséges szekér- és lóállomány (kb. 60 darab ló és 150-200 katona). A kaszárnya raktáraiból kivettük a szükséges felszerelést, többek közt két darab, kerékre szerelt, keskeny erdei utakon való vontatásra alkalmas vázat, amire két-két egymás fölé csatolható hordágyat lehetett erősíteni. Továbbá nagy méretű sátrakat, a kijelölt kötözőhelyekre. Az így sebtében összeszedett tárgyi és személyi állományt a Tordai-hasadék közelébe, Tordatúrba indították.
Reggelre érkeztünk meg és kezdünk egymással ismerkedni. Harminc napig voltunk itt. Ez idő alatt feltöltötték a hiányzó állományt (6 tartalékos orvost kaptunk), megismerte mindenki a feladatát és megkapta a megfelelő kiképzést.
Egy este aztán útnak indítottak gyalogosan Kolozsvárra, a vasútállomásra, ahonnan kora délután, már vonattal, két szerelvényre való felszereléssel indultunk tovább Felsőbányára. Késő este érkeztünk meg. Kirakodás után a Kisbányai-völgy elejétől Felsőbányáig tartó területen helyezkedtünk el. A parancsnokság Felsőbányán volt. Akkor már végig a Gutin térségében a 2. hegyi brigád alakulatai helyezkedtek el. A magyar hadsereg alakulatai már Kárpátalja megszállása óta a Tisza túlsó partján álltak. Máramarosszigettől Nagybányáig a térség tömve volt katonasággal. Háborús konfliktusra számítva, a bécsi döntésig a mi egységünk is hetente kétszer felvonult a Sujor völgyébe; gyakoroltuk a reánk szabott teendőket. Ilyen körülmények között ért a bécsi döntés.
Körülbelül egy hétig tartott a román katonaság visszavonulása a megszabott demarkációs vonalak mögé. A mi egységünk az utolsók között volt. Nagybányán átvonulva, parancsnokom hallgatólagos beleegyezésével elváltam társaimtól. Ők tovább vonultak Kolozsvár irányába. Két napra reá megtörtént a magyar hadsereg bevonulása, Szatmárnémeti irányából. A bevonulás előtti este már Buságon voltak, s várták az előre megállapított időpontot a továbbvonulásra. Közben, az ittmaradt városi tisztviselők szervezésében megalakult a nemzetőrség. Önkéntes alapon, magyar és román jelentkezőkkel. Fehér karszalag volt a karjukon, rajta dr. Bretan Lucian közjegyző és dr. Csapó Sándor ügyvéd pecsétjével.
A bevonulás előtti héten sokan az eltávozást választották. Ki hogy tudott; az állomáson vártak üres vagonra, hogy bútoraikat is magukkal vigyék. Ez nem ment simán, mert a vasutat a katonaság is gyakran igénybe vette. Voltak akik 3-4 napot is a szabad ég alatt töltöttek bútoraikkal, amíg legalább egy nyitott vagont kaptak.
A bevonulás előtti napokban lázas készülődés folyt a városban. Az üzletekből felvásárolták a nemzeti színű zászlókhoz alkalmas anyagokat. A bevonulás előtti napon a Főtéren díszkaput állítottak fel, az István Szálló előtt pedig tribünt. A városháza pincéjéből előszedték Ledvay Márton szobrát (ma a Ligetben látható) és rögtönzött talapzatra állították a Főtér közepén, így vártuk a másnap reggeli bevonulást. Egy kis hiba csúszott azonban a számításba. Abban a hiszemben voltunk, hogy a román alakulatok már mind kivonultak, amikor este telefonáltak Misztótfaluból: vigyázat, egy kisebb létszámú utóvéd-egység garázdálkodik a községben, letépte a már kitűzött zászlókat, s indul tovább Nagybányára. A városi nemzetőrség parancsnoksága figyelmeztette a lakosságot, hogy az esetleges konfliktusok elkerülése érdekében ne tartózkodjanak az utcán, amikor az egység megérkezik. Éjfél körül jöttek be a városba, három gumis stráfszekérrel és egy kisméretű tankkal. Amikor meglátták a kidíszített főteret, rövid tanácskozás után nekifogtak a rombolásnak: a tankkal felmentek a tribünre és összetörték, ledöntötték a díszkaput és a főtér közepén felállított Lendvay-szobrot. Ezalatt az egyik stráfkocsi körbe-körbe járt a főtéren, a rajta ülő katonák pedig, géppisztolyaikat az ablakok felé irányítva biztosították társaikat. Majd mindannyian elhagyták a várost. Mindezeket az egyik főtéri lakás ablakából néztem végig.
A román alakulat távozása után gyors tempóban megélénkült a városközpont. A Phönix Vegyiüzem ácsbrigádja, önkéntesek segítségével, reggel 8 órára helyrehozta az okozott rombolást. A bevonulás a reggeli órákban volt várható.
Már kora reggel benépesedtek az utcák, mindenki virággal várta az érkezőket. Úgy 9 óra körül a Híd utcáról kifordult egy nyitott személyautó magyar katonákkal. Anélkül, hogy megállt volna, körbejárta a főteret, majd a Híd utcán át távozott. Talán egy óra elteltével nagyon szervezetten megindultak a különböző alakulatok. A fogadóbizottság a tribünön helyezkedett el, dr. Ajtai Nagy Gábor helybeli ügyvéd, az Erdélyi Magyar Párt helyi elnöke vezetésével. A tribün két oldalán állt a nemzeti ruhába öltözött közönség. A hadsereg gyors alakulatai megállás nélkül hagyták el a várost, a Magyar utcán keresztül haladtak kitűzött céljuk felé. A Híd utcától jobbra kanyarodva megjelent Albrecht főherceg és kísérete is lóháton, utánuk egy gyalogos alakulattal. A főherceg leszállt a lováról és felment a tribünre, ahol megtörtént a hivatalos üdvözlés, majd az alakulat, a katonazenekarral az élen, díszlépésben távozott.
Az eseményen nagy számban voltak jelen magyar rádiósok, filmhíradósok, újságírók; este már Budapesten rádióban és filmen láthatták a történteket. Amíg folyt az ünnepség, két teherautón megérkezett a városba irányított rendőrség. Rögtön berendezkedtek a román rendőrség épületébe, délben már járőröztek a főtéren és a fontosabb útvonalakon. A városházán a kijelölt városparancsnok rendezkedett be, s bevezette az ideiglenes katonai közigazgatást, az itt maradt városi tisztviselők, valamint dr. Ajtai Nagy Gábor közreműködésével, aki később polgármester lett.
Így indult a város új élete. Sajnos a fordulat nem hozta meg a várt társadalmi békét. A következő, 1941-es esztendőben a világháború kezdett kiszélesedni, s az óriási emberveszteség, valamint az ezzel járó anyagi pusztulás nem volt elég áldozat a két ország polgárai számára. Hosszú évek nélkülözései és szenvedései következtek: Holocaust, hadifogság, deportálás, kényszermunka, politikai börtönök... Fél évszázad alatt 2-3 nemzedék nőtt fel változó neveltetéssel és mentalitással, az idősebbek a bőrükön tapasztalták meg a kor visszásságait. Merem remélni, hogy az elkövetkező generáció felismeri: egy hazug társadalom nem képes megoldani problémáinkat, csak egymás megbecsülésével, szorgalmas és becsületes munkával tudjuk céljainkat megvalósítani.
(2000)
A visszacsatoltatott Észak-Erdély politikai, gazdasági és társadalmi változásai 1940-1944 között – ezzel a címmel tart előadást Hámori Péter történész, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója a közeljövőben Nagybányán.
Az elismert szakembernek több írása megjelent már a tárgykörben. A 2002 karácsonyára kiadott kétkötetes, „Haza a magasban – Magyar nemzetismeret" című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvnek is egyik szerzője, melynek alapján később a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap elkészült.
Hámori professzorral – akivel a múlt heti lapszámban olvashattak interjút, s aki inkább kérdésfelvetésnek, együttgondolkodásnak képzelte el nagybányai előadását –, június 7-én, kedden 18.00 órai kezdettel találkozhatnak a Teleki Magyar Házban! (dávid)
Rákóczi naplót vezetett, emlékiratait is megírta. Ebből ismerjük meg gondolatvilágát, érzelmeit. Az 1697-es népi felkelést vizsgáló a bizottságban töltött napokról így ír: „Hazám nyomorúságát látva igen elszomorodtam... a bécsi miniszterek elméjében forgatott terveket jobban ismertem, mint az összegyűlt nemesek... a császári udvarhoz terjesztett könyörgő leveleim semmit sem használtak s így az állapotok megváltozásához semmi reményünk nem maradt fenn, ezért nem gondoltunk többé ezen lépések újból való kezdésére, hanem a járom lerázására..."
Nem célom itt és most Rákóczi politikáját, harcait jellemezni, taglalni. Talán csak annyit jegyeznék meg, hogy vallásos nevelése, nyílt és becsületes lelke miatti politikai balsikereit naivságának, az emberekben való hitének köszönhette. Hitt orosznak, franciának, angolnak; mind cserbenhagyta, magára maradt néhány hű emberével, de népének emlékezetében is.
Nem egy hajdani jobbágy utóda viseli ma is nevét, vagy eredeti alakjában, vagy kissé megváltoztatva, így a román Racolta nevek is! A nép szívében él, annyira, hogy egy időre még a kuruc dalok megszólaltatóját, a tárogatót is száműzték a mulatságokból.
Amikor a spanyol király halála után kitört az örökösödési háború a franciák és osztrákok között, Rákóczi elérkezettnek látta az időt, hogy cselekedjen. A francia királyban kereste a szövetségest, aki szemben állt a Habsburgokkal. Leveleit nem jó emberre bízta, így azok a császári hatóságok kezeire jutottak. Ezek szolgáltatták a régen várt ürügyet letartóztatásához, 1701. április 28-án. Felesége és egy kapitány segítségével, dragonyosnak öltözve megszökött és Lengyelországba menekült. Hogyan érkezett innen haza, azt már egy előző cikkemben leírtam.
Rákóczi harca elbukott az anyagi gondok, a képzetlen katonaság, a járványok és nem utolsó sorban a megosztott nemesség miatt. Példának csak annyit, hogy a nagyságos fejedelem generálisa, Károlyi, a császári Pálffyval kötötte meg a békét! Rákóczi először Franciaországba menekült, ott tartózkodott 1713-1717 között, mialatt az összehívott magyar országgyűlés által 1715-ben hozott törvény 4. cikkelyének 2. paragrafusa szerint őt és az emigrációt vállaló társait, mint a haza nyilvános ellenségeit száműzetésre és vagyonuk teljes elkobzására ítélték. Még Mikes Kelemen zágoni földecskéjét is elveszik.
Vége lett a hatalmas Rákóczi vagyonnak, jöttek az „új földesurak". És maradtak. S ez a magyar országgyűlés határozata volt. Talán akkor telt meg a bécsi Schatzkammer az elkobzott magyar főúri kincsekkel. A szertefoszlott Rákóczi-birtok csak emlék maradt, szétmarták a hiénák, mint a mai napig is szokás. De a fejedelem emléke örök maradt. Országgyűlések jöttek-mentek, II. Rákóczi Ferenc azonban csak egy volt! Nem lehet semmiféle más Ferenccel összetéveszteni!
Nem marad más, csak a dal: „Halálos nehéz köd, mindent búsan beföd, a majtényi páston szegény kuruc tábor..." Felsír a tárogató az éjszakában, de a fejedelem már messze Törökországban van. Oltalmat, menedéket kapott a szultántól, aki Rodostóban (ma Tekir Daghban) telepítette le a bujdosókat.
Hogy hogyan éltek Rodostóban? Hallgassuk meg Mikest: „ebédig az olvasásban és írásban tölti az időt, ebéd után pedig aki látná, azt mondhatná, hogy valamelyes mesterember; vagy fúr, vagy farag, vagy az esztergán dolgozik". Lelki derűje, sanyarú sorsával ellentétben megmaradt, mert hívő katolikus volt. Hű íródeákja a haláláról is ír: „Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk, az isten árvaságra téve bennünket... Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokat kell siratnunk". A fejedelem testét titokban Konstantinápolyba vitték, ahol anyja mellé temették el, kívánsága szerint a benedekrendiek kolostorába. Szívét Franciaországba küldték örök nyugalomra, belső szerveit pedig a helyi görög templomban helyezték megőrzésre. 1906. október 30-án, miután az országgyűlés rehabilitálta az emigráns kurucokat, megsemmisítve az 1715-i törvényt, Kassán temették el.
A fejedelem így nem idegen földben, de nem is magyar hazájában nyugszik. Halálának évfordulóját mi is megünnepeltük. Nem sírjánál, Kassán, nem is Rodostóban, hanem ott, ahol tudta és beleegyezése nélkül Károlyi letette a fegyvert, a nagymajtényi síkon, ahol a „tábor, a tábor zászlóit lehajtja, a majtényi páston, szegény kuruc tábor". Most olvasom a Krónika beszámolójában, hogy a síkon felszólalt Radu Bud szatmári prefektus is, aki szerint a fejedelem személye a magyar-román kapcsolatok szimbóluma lehet! Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke szerint pedig az egyesült Európa gondolatának magyarországi megteremtője volt! No coment!
Remélem, az adott kereteken belül sikerült legalább egy vázlatot tenni az olvasó elé a fejedelem életéből. Itt csak az Ember Rákóczit akartam bemutatni, azoknak az adatoknak a nyomán, amelyeket a rendelkezésemre álló forrásokból összeállíthattam. Emléke kitörölhetetlen, de talán illene jellemét, életét is megismerni, mert nemzeti hősünk ő; erkölcse, jelleme példaadó lehet minden magyar számára.
Nyugodjék békében, de éljen örökké szíveinkben!
Debreczeni László 1903. december 18-án született Marosvásárhelyen. Egyéves korától anyai nagyszülei nevelték, a cserefalvi elemi iskolába járt, majd tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta. Ipari szakiskolát és középfokú technikumot végzett; húszéves korában, 1923-ban üzemvezetői képesítést nyert. Volt műszaki gyakornok, kőnyomdai tanuló, műszaki titkár, majd a ’30-as évek gazdasági válsága idején alkalmi munkavégző. Kelemen Lajos biztatására kezdett 1927-ben az erdélyi középkori műemlékek kutatásával foglalkozni. Terepmunkája során rádöbbent a műemlékek elhanyagoltságára; aggodalmait Makkai Sándor református püspökkel osztotta meg, aki rögtön alkalmazta. 1928 tavaszától 1944-ig az erdélyi építészeti műemlékek, iparművészeti, művelődés- és művészettörténeti jelentőségű emlékek rajzos felvételezésével, az építészeti emlékek tartósításával, restaurálásával foglalkozott.
Szinte két évtizedes munkája során több mint 500 helység különböző jellegű és korú kő- és faépületeit vizsgálta meg; figyelme kiterjedt a faragott, festett berendezési tárgyakra, mennyezetekre, harangokra, régi könyvekre, sírkövekre, fejfákra, az óraművesség, a kovács-, az ötvös- és textilművészet emlékeire is. Munkáját a második világháború szakította félbe, majd a hadifogság, ahonnan csak 1948-ban került haza Kolozsvárra. Részt vett a Magyar Művészeti Intézet képzőművészeti karának beindításában, 1950-től a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán dolgozott nyugdíjba vonulásáig. (Előbb műszaki felelős, majd 1955-ben előadótanárnak nevezték ki az akkor létrehozott népművészeti tanszékre, de tanított ábrázoló mértant és perspektívát is; 1955-1958 között meghívott tanárként az erdélyi építészet történetéről tartott előadásokat a Bolyai Tudományegyetemen.) 1986. szeptember 25-én, nyolcvanhárom esztendős korában halt meg Kolozsváron.
Kiszállási naplója alapján, 1928. április 4-től 1944. március 13-ig, napnyi pontossággal követhetjük végig Debreczeni László útját, tevékenységét: céltudatos, konok munkája során 356 templomot és faépítményt, 476 terítőmintát, 108 ónedény-díszítést rajzol le, 312 esetben végzett alaprajzi felméréseket, szöveges adatgyűjtése pedig 556 lapra terjed. Egyik legjelentősebb része munkásságának az alaprajzi felmérések és kormeghatározások: az épületet nem bántó helyszíni módszerével 312 helységben végez alaprajzi felmérést (melyek nagy része feldolgozatlan még, s így eredményei sem hasznosíthatók) és félszáznál több emlék építési szakaszait határozza meg.
Munkája eredménye rajzkönyveiben kincstár-érdekességű gyűjteménnyé növekszik és ezekből válogat kiadásra tizenkét, sárga alapon, barna nyomással és kék égszínezéssel előállított művészi lapot. Makkai Sándor kezdeményezésére, az 1928 szeptemberében, Tordán tartott református nagyhét alkalmából, az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában, két műemlékeket ábrázoló levelezőlap-sorozatot jelentet meg. A nagysikerű sorozatból tíz lap kerül Debreczeni 1929-ben megjelent, Erdélyi református templomok és tornyok című kiadványába. Szétnyitható tokban ötven igen szép kivitelű, részben háromszínű, különálló műlappal és füzetformájú szöveggel, jó papíron és szép nyomással (nyomatott a Markus nyomda gépein Segesvárt) jelent meg. Szövegrészét is Debreczeni László írta szakavatott művészettörténeti tudással, a témaszeretetnek minden lelkiismeretességével, keresetlen, közvetlen, mindenki által érthető nyelven. A szövegrészek egyes bekezdései elé ékelt kedves iniciálék – amelyek egy-egy templomot, kopjafát, tornyot, címert ábrázolnak – Erdélyben egy újszerű könyvtípus, mi több könyvművészet képét mutatják. Ugyanígy értékelhető az 1940-ben megjelent kötete, A mi művészetünk, melyben a falu műveltségének tárgyi világát, főleg építészetét és műemlékeit ismertette.
Debreczeni László rajzainak dokumentáris értéke sokkal nagyobb a fényképekénél – kiváló rajztudásával olyan részleteket is kihangsúlyozhatott, amelyek közönséges fotókon nem jeleníthetők meg, de az épület jellegzetességét, hangulatát hordozzák. Rajzos felmérései, formai és grafikai minőségének, a plasztikai nyelv igényes használatának köszönhetően a tudatos dokumentumteremtés és a művészi törekvések sajátos ötvözetei – dokumentumértékű művészi alkotások.
Szatmári László
Minap az egyik Inchisã (Zárt) utcai üzlethelyiségbe törtek be ismeretlenek, ahonnan elvittek egy színes televíziót, egy DVD-lejátszót, egy számlázógépet és élelmezési cikkeket, összesen 40 millió lej értékben. A Bukarest sugárúton is egy üzlethelyiséget látogattak meg a betörők. 26,6 millió lej értékben vittek el cigarettát, kávét és szeszes italokat. Egy bódét is feltörtek Nagybányán az elmúlt napokban, a Culturii utcában, ahonnan 3 millió lej értékben vittek el folyóiratokat és más javakat.
Az egyik máramarosszigeti líceumból három nap leforgása alatt 120 millió lej értékben loptak el ismeretlenek számítógép-tartozékokat. Szintén Máramarosszigeten, az egyik hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésével foglalkozó civil szervezet székháza is a betörők útjába került. 50 millió lej értékben loptak el elektronikai cikkeket és más javakat.
Magyarláposon a patikát látogatták meg ismeretlenek. A betörők 7,5 millió lejt vittek el a kasszából, viszont egyébhez nem nyúltak, s gyógyszereket sem loptak. Nagysomkúton az egyik N. Bãlcescu utcában található élelmiszerüzletből egy millió lej értékben vittek el cigarettát és banánt a betörők. Miközben az egyik barcánfalvi (Bârsana) lakás tulajdonosa családjával együtt körülbelül fél évig távol volt otthonától, ismeretlen személyek kiloptak a házból több takarót és ágyneműhuzatot, két hordozható telefont és más javakat, összesen 20 millió lej kárt okozva. Bikácfalván (Bicaz) egy fogyasztási cikkek árusításával foglalkozó üzletbe törtek be ismeretlenek, ahonnan 10 millió lej értékben vittek el különféle javakat.
A rendőrök elfogták Marius Osiant, aki február közepén betört az egyik farkasrévi (Vadu Izei) lakásba. Kiderült, hogy az említett személy ellen az Ilfov megyei rendőrség is körözést adott ki, az ittenihez hasonló cselekedetek elkövetése miatt. Szamosújlakon (Somes Uileac) rajtakapták a 17 esztendős Mircea I. szarvaszói (Sarasãu) lakost, amint éppen betört a helybeli üzlethelyiségbe. Tízezer lejt és két doboz cigarettát találtak nála.
Az elmúlt napokban rengeteg autót törtek fel Nagybányán. A Culturii utcában leparkolt, MM-09917-es rendszámú Mercedesből 8 millió lej értékben loptak ki CD-ket. A Progresului utcában leparkolt, B-40-YVG rendszámú Peugeot márkájú személygépkocsiból is CD-ket loptak, de az autófeltörők elvittek egy iratokat tartalmazó aktatáskát is. A kár összértéke: 5 millió lej. A Culturii utcában volt leparkolva az MM-14-DDD rendszámú VW Passat személygépkocsi is. Egy laptopot és különféle iratokat emeltek ki belőle a tolvajok, összesen 30 millió lej értékben. Szintén a Culturii utcában történt az az autófeltörés is, melynek során a 1772XQ67-es rendszámú VW Passatból kiloptak egy 9 millió lej értékű CD-lejátszót. A N. Iorga utcában leparkolt, MM-10-DOC rendszámú Ford Focusnak a bal oldali kerekét szerelték le a tolvajok, 7 millió lejes kárt okozva a tulajnak. Ugyancsak CD-lejátszót loptak ki a Cuza Vodã utcában leparkolt, WV-46-OCG rendszámú Ford Sierraból is. A kár ugyanannyi, mint az előző esetben. A G. Cosbuc utcában a B-36-BVU rendszámú Daewoo Matiz 5 millió lejt érő rádiósmagnóját szerelték ki az autófeltörők. Az egyik felsővisói kereskedelmi társaság TAF-járól a féltengelyeket, valamint azok fedelét lopták le ismeretlenek. A kár: 30 millió lej.
Az Olteniei utcában leparkolt, MM-04-KOF rendszámú VW Passat személygépkocsi jobb oldali ablakát törték be ismeretlenek. A kár: 3 millió lej. A Ion Sugariu utcában is megrongáltak egy autót. A LI-VF-10-es rendszámú Mercedes személygépkocsin 7 millió lej értékű kárt okoztak ismeretlenek.
Az Unirii sugárúton és a Florilor utcában leparkolt két autóból egy-egy CD-lejátszót loptak ki, összesen 17 millió lej értékben. A rendőrök rövid időn belül elfogták a tetteseket, a 16 esztendős Florin Dan B. és a 17 esztendős Bogdan Vasile M. személyében. Rendőrkézre került egy négy tagból álló, autófeltörésekre szakosodott csoport is, amelyik több "referenciamunkát" is felmutathat. A csapat tagjai: a 20 esztendős Cãtãlin H, a 19 esztendős Alin U., a 16 esztendős Alexandru-Ciprian B., valamint a 15 esztendős Liviu-Andrei C. Egy másik "szakbrigád" is lebukott az elmúlt napokban. A 18 esztendős Dorinel Antonel B. és Nicolae Dãnut M., valamint a 15 esztendős Stefan Gabriel M. három személygépkocsi feltöréséért kell feleljen.
(ta)
Az amerikai képviselőház hétfőn kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A kemény hangvételű politikai üzenetnek szánt 191-es határozatot Tom Lantos a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be április 6-án Tom Tancredo republikánus képviselőtársával együtt. Ezt követően további 19 képviselő írta alá az állásfoglalást, amely a képviselőház külügyi bizottságának május 18-i, egyhangú szavazása után került a 435-fős plénum elé.
A határozati javaslatot Ileana Ros-Lehtinen floridai republikánus, és Eliot L. Engel New York-i demokrata képviselők ismertették a képviselőházban. Engel képviselő 10 perces felszólalásában kiemelte: Romániának, mint NATO szövetségesnek külön figyelmet kell fordítania kötelezettségei teljesítésére. A mai szavazás jelentős előrelépés abban a folyamatban, amely orvosolni kívánja a romániai zsidó, magyar és görög-katolikus közösségeket ért súlyos igazságtalanságokat. Mint ismeretes, a restitúció elégtelensége miatt a romániai kisebbségi egyházak csak nagy nehézségek árán tudják ellátni társadalmi feladataikat, és 15 éve kell szembesülniük a vallásszabadsághoz kötődő jogaik folyamatos megsértésével. "A közép- és kelet-európai posztkommunista országok 1990 óta birkóznak azzal a kérdéssel, hogy miként orvosolják az egyházi javak jogtalan elkobzásának ügyét, de Románia jelentősen lemarad a többi posztkommunista országtól ebben a tekintetben", áll a határozatban.
A dokumentum konkrét intézkedéseket sorol fel, amelyeket Romániának meg kell hoznia a teljeskörű és méltányos ingatlan-visszaszolgáltatás érdekében. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet az 501-es számú restitúciós törvény hiányosságaira, valamint arra a tényre, hogy a kormányzat tisztviselői és a hivatalok gyakran helyi szinten akadályozzák a végrehajtást.
A határozati javaslat beterjesztése óta a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) lendületes kampányt folytat a képviselők támogatásának megnyerésére amerikai-magyar választópolgárok százainak mozgósításával, akik a HHRF koordinálásában e-mailen és telefonon keresték fel az elmúlt napokban a saját körzetükben működő képviselőik irodáit. A mozgósítás fokozása érdekében dolgozott a washingtoni Amerikai Magyar Koalíció is. A HHRF 15 éve folyamatos figyelemmel követi a római-katolikus, református, lutheránus és unitárius egyházak által visszaigényelt 2 140 ingatlan helyzetét. Az Alapítvány kapcsolódó jelentései, kongresszusi tanúvallomásai, valamint a történelmi magyar egyházaktól elvett épületek adatait magában foglaló adatbázis a HHRF internetes honlapján is elérhető a http://www.hhrf.org/ restitution címen. A 2004 januárja óta működő Restitúciós Munkacsoport virtuális tanácskozásain az érdekelt erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosai, a román restitúciós bizottság képviselője és a HHRF munkatársai állandó információcserét folytatnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról.
Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF)
Marie Jeanne Ion, Sorin Miscoci és Ovidiu Ohanesian hétfőn hazaérkezett. A három kiszabadult újságírót szállító katonai repülőgép pár perccel 15 óra előtt szállt le a Bukarest melletti 90-es légi bázison. Az újságírókat családjuk, Traian Bãsescu elnök, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök és nagyszámú újságíró várta a repülőtéren. Az államelnöki hivatal közleménye szerint Mohammad Munafot, az újságírók kísérőjét az amerikai hatóságok visszatartották Bagdadban.
Marie Jeanne Ion, Sorin Miscoci és Ovidiu Ohanesian közvetlenül megérkezésük után karanténba kerülnek – áll a közleményben.
A kiszabadult újságírók karanténba helyezése a pszichológusok szerint szükséges intézkedés a poszttraumatikus tünetek megjelenésének lehetősége miatt. A kiszabadult túszoknak ilyenkor nyugalomra van szükségük, nem szabad beszéltetni vagy emlékeztetni őket a történtekre. A három román újságírón bármikor elhatalmasodhat trauma utáni stressz, ahogy az a többi elrabolt, majd kiszabadult újságíró esetében történt. Ez az állapot nyugtalansággal, szorongással, alvászavarokkal, emlékezetkihagyással járhat. Florian Tudose professzor, a bukaresti Sürgősségi Egyetemi Kórház Pszichiátriai Klinikájának vezetője elmondta a MEDIAFAX-nak, hogy léteznek standard eljárások, amelyek segítségével csökkenthető a poszttraumatikus tünetegyüttes hatása. (NyJ)
Megmondom őszintén, eddig nem is sejtettem, hogy ilyen nagy paraszt vagyok. Minap ugyanis kiderült, hogy tudok kaszálni. Na jó, lehet, hogy ez így egy az egyben túlzás, nem felel meg teljesen a valóságnak, de abban nyugodtan megegyezhetünk, hogy sikerült úgy füvet vágnom, hogy közben nem törtem el a kaszát, nem nyomorítottam le senkit (igaz, nem is mert senki sem a közelembe jönni), s még saját végtagjaimat sem vágtam le. Lehet, hogy néhány csemete ki fog száradni, de ennyi kár már igazán nem kár. Meg az a néhány véletlenül lenyizbált szőlőtőke sem... Meg a szomszéd fűben napozó macskájára is kár pazarolni a szavakat... Szóra sem érdemes veszteségek, nem is tudom, miért említettem meg.
Mindenesetre már nem halnék meg ártatlanul, ha a parasztokat, és főleg a kaszásokat, akasztanák. Korábban minden négyzetméternyi lekaszált terület után új kaszát kellett vásárolnom. Akkor hagytam abba a kísérletezést, amikor kiszámoltam, hogy egy árnyi terület lekaszálásához százszor kell kaszát cserélnem, tehát abból a pénzből, amit kaszákra költenék akár egy hektárnyi készen lekaszált területet is vásárolhatok. Ha teljesen őszinte akarok lenni, nem kizárólag emiatt hagytam fel a kaszálással. Az is közrejátszott, hogy beszólt a kultúrház igazgatója: fejezzem be az idétlenkedést, mert - ha eddig nem tűnt volna fel - az egész falu kertem körül áll, és mindenki rajtam röhög. Már az amatőr színjátszók előadására sem hajlandó senki elmenni, mióta elkezdtem úgymond kaszálni. Pedig vígjátékot tűztek műsorra.
Szóval nem mindennapi sikert arattam, vagy inkább kaszáltam. Igaz, a Kaszások Szövetségébe még nem vettek fel, de saját kertemben én vagyok a legnagyobb és legjobb kaszás. (Persze, ha körültekintő vagyok, s gondosan ügyelek arra, hogy más kaszás ne tévedjen be oda.) Ezt szomszédom is elismerte. Igaz, mit is tehetett volna szegény ember, amikor kaszával a kezemben közelítettem felé?
Büszkeség tölt el, hogy első vagyok, mint a sakktáblán a paraszt. Lekonyul félelmében a fű, vagy visszafelé nő, amikor megjelenek a kaszálón. Barátaim újabban egyszerűen Nagy Kaszásnak neveznek. Már azon gondolkozom, hogy alapítsak egy káeftét, Kasza Blanka névvel, mert szerintem csak úgy kaszálnék vele. Csak előbb meg kell keresnem Blankát. Ha nem találom meg, Kasza Nova lesz a káefté neve, mert nemrég vettem egy Dacia Nova-t, és még nem fújták meg tőlem, pedig éjszakára direkt benne szoktam hagyni a slusszkulcsot…
(ta)
4. - Halló! Bond vagyok, James Bond, a 007-es ügynök. Piszokul érzem magam. Képzeld, ma még egyszer sem mentettem meg a világot, pedig már dél van. Nőt is mindössze hármat csábítottam el, s ráadásul az egyikről kiderült, hogy férfi. Szóval ma nem megy valami jól nekem. Benéztem a laborba is, de az ünnep miatt már elfogyott az a vagány italadagoló szerkezet, amit az ember csak úgy egyszerűen a belső zsebébe tesz, s amiből - egy műanyag szipkán keresztül - bizonyos időközönként vételezni tudja a nélkülözhetetlen bódítót. Helyette valamilyen idétlen életmentő szerkentyűket sózott rám a kutató. Mondd meg, nem vagyok szerencsétlen? Az egész világ ellenem esküdött. Ráadásul a mindig makulátlan öltönyömet, amelyik még a legnagyobb balhék közepette sem szokott soha összegyűrődni, bekoszolódni, leettem. Most mehetek a kellékeshez egy új öltönyért. S mintha mindez nem lett volna elég, a hajzselém is elfogyott. Nem az én napom ez. Az orosz vendégkémeket, akiket nekem kellett volna elfognom, visszafordították a határnál, mert nem volt náluk elegendő készpénz. Küldenem kell nekik némi eurót, hogy legalább jövő héten leforgathassuk a következő epizódot… Azért nem bánnám, ha megdobnál egy kis fizuval, mert már kétszer is volt itt a gázszámlás, s a többi fizetnivalóval is el vagyok maradva. Aztán C-vitamint is kell vennem, mert influenzás lettem. Szégyen lenne rám nézve, ha egy sima influenza leverne a lábamról… Már kezdem bánni, hogy román menedzsert fogadtam fel. Azóta mennek ilyen rosszul a dolgok. Sajnos nem cserélhetem le, mert megfenyegetett, hogy megver. A dublőröm pedig nincs mindig velem… Mindezek fejében még a konkurrencia is megjelent. Egyre több errefelé a 00rezes Dzsanesz Bandi. Valósággal tarolnak, minden téren… ("Elfelejtette feltölteni a kártyáját! Elfelejtette feltölteni a kártyáját!"…)
• "A március folyamán történt természeti csapásokat 28,95 milliárd lejre becsülték." A károkat még nem mérték fel, de valószínűleg a csapásokkal egyenértékűek lesznek.
• "Előbbi számainkban a naturista táplálkozás egyes titkait ismertettük olvasóinkkal, melyeket nehéz ugyan betartani, de hasznos lehet sok ember számára." Ez már csak így van: mindig az hasznos az emberek számára, amit nehéz betartani.
• "A makroelemekből naponta grammnyi vagy több grammnyi mennyiséget kell magunkhoz vennünk..." Készítsük elő estétől a makroelemeket, hogy a reggeli sietségben nehogy nélkülük induljunk el hazulról. Még valami: vigyázzunk az utcán és az autóbuszon a zsebesekre!
• "Mivel azonban az EU felé haladunk, a pálinkának is be kell lépnie oda." A kérdés csak az: mi lépünk be előbb, vagy a pálinka? Javasolom: igyuk meg a pálinkát, s úgy lépjünk be az EU-ba, mert akkor garantált a siker. (Gondoljanak a trójai falóra.)
• "Szerinte Máramaros megye elöljáró példa, mert az üzletvezetők követik a törvényt..." Néha utol is érik, sőt, meg is előzik, s olyankor előljárókká válnak. Egyébként nehéz követnem: ki kit követ?
• "Elena Cãrãusan elmondása szerint tizennégy fajta romlandó terméket, élelmiszert ellenőriztek, de rendhagyó helyzetekkel nem találkoztak." Csupa rendkívüli helyzettel találták csak szembe magukat, de azokról nem érdemes említést tenni.
• "Hozzátennénk: ha a központi intézmények mindezeket kedvezően oldanák meg, Máramaros megyében sokkal kevesebb lenne a gondokat okozó feladat." A gondokat nem okozó feladatok viszont megszaporodnának. Jelszó: gond egy szál se!
• "A szomszédbácsi kapott aprobálást a primoriától hogy kivágja a fát az ablakom elől, na de nem oly eccerű mert azt mondták nekie, hogy nem vállaják mert betörik a vecsinunak az ablakát, és a primoria nem fizeti a págubát. Heheheheh, borzalmas, szegény öreg, már két hónapja jár hogy vágathassa ki a fáját."
• "Az udemerajban tényleg rosszul állunk viszont nők dolgából. A tavalyi választásokig volt legalább 2 néni a parlamanetben, most már nincs egy se. Hiába, az ungurok már csak ilyen maszkulinok. Bezzeg a finnek."
• "Én kérem szépen a szociális italozók társaságába tartozom, engem ne alkoholistázon le senki. Végülis többek között azért isszunk hogy együtt legyünk, az esti sör pedig a kalkulátor előtt vagy a tévé előt (pl. Győzikével, vagy Mónikával piperálva) csak az antrenament kedvéért van, hihihihihi..."
(Olvashatóvá szerkesztett változat egy fórumról)
- Hogy hívják azt a becsületes, törvénytisztelő, felelősségteljes, komoly embert, aki a parlamentben irányítja az ügyeket?
- Liftkezelő.
A tej, illetve tejtermékek adása sokszor falba ütközik, pedig ez az élelmiszercsoport különösen fontos a gyermekek táplálkozásában, mivel könnyen emészthető, tápláló, értékes fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak. Ez utóbbiak közül a gyerekek táplálkozásában az egyik legfontosabb szerepet játszó a kalcium, ami elengedhetetlen a csontok és fogak kialakulásához, egészséges fejlődéséhez. A gyermekkorban biztosított megfelelő mennyiségű kalcium szerepet játszik a felnőttkori csontritkulás rizikójának csökkentésében. A tejet, illetve a tejes italokat meg lehet kedveltetni, ha a szülők vagy a nagyobb testvér is jóízűen issza a kicsi előtt. Ezen kívül érdemes a kedvenc poharába tölteni, és ha nem issza meg pl. hidegen, próbáljuk meg langyosan adni. A különféle sajtok fogyasztása iránti érdeklődést fel lehet kelteni azzal is, ha a sajtokat különféle alakzatba vágva tálaljuk, például: négyzet, csík, háromszög, kocka, illetve egy kis fantáziát belecsempészve pogácsa-, illetve süteményszaggatóval csillag, hold, szív, kör stb. alakzatok is alkothatók.
Az ovisok által sokszor visszautasított nyers zöldségek, például: paradicsom, paprika, uborka, retek stb. esetén a különféle formákra vágás ugyanilyen hatékony módszer lehet arra, hogy a gyerekek elfogyasszák.
A húsok sokféle módon (sült, párolt, főtt stb.) és formában (szelet, ragu, darált, rakott, töltött stb.) elkészíthetőek, így a változatos ételkészítéssel könnyebben elérhető, hogy a gyermekek elfogadják azt. Ha például azt tapasztaljuk, hogy a főtt húst többszöri próbálkozásra sem hajlandó elfogyasztani, próbáljuk ki valamilyem más formában! Egy-egy ételbe bele is csempészhető, mint például: a rakott ételek.
(www.egyperces.hu)
A sajátos édességet Ukrajnának köszönheti a világ, de Oroszországban, az USA-ban, Kanadában, Németországban és Izraelben is forgalmazzák
A gyártó, egy odesszai cég, hat évvel ezelőtt áll elő szalonnás csokijával elsősorban az ismerőseiket, rokonaikat, szeretteiket vagy ellenségeiket meglepni vágyókra számítva vevőként. A csokiba foglalt szalonnának évközben alig van keletje, viszont nagyon megnő ázsiója vidám ünnepek közeledtével.
Az édesség színes csomagolása, amelyen egy nagybajszú kozák a szalonnás csokoládét egy kupica vodkával öblíti le, mára az odesszai üzem valóságos emblémájává vált. Az extrém csemegét Ukrajnán kívül Oroszországban, az USA-ban, Kanadában, Németországban és Izraelben is forgalmazzák, tehát mindenütt, ahol a Dnyeper partjáról elszármazottak vevők rá - és a viccre.
A trópusi szobanövények otthonunkat, környezetünket különlegessé varázsolják. Akárcsak a bútorok, meghatározzák a lakás jellegét, arculatát. A trópusi növények többsége jól mutat a lakás falai között, és nem is kíván extra figyelmet, csak egy kis törődést, ami minden szobanövénynek kijár. Egy kevés igyekezettel még a kezdő növénytartó is rövid idő alatt zöld paradicsomot varázsolhat maga köré.
A fény a fotoszintézis, a növény konyhájának alapja. Minden növény többé-kevésbé igényli a fényt. A trópusi őserdők fáinak koronája azonban csak a mintegy 50-80%-kal szűrt napfényt enged át. Az itt élő növények ehhez a körülményhez alkalmazkodtak, ezért a közvetlen napfényt nem szeretik. A napfényt nekünk is szűrni kell. Az ablakunk előtti függöny gyakran el is végzi ezt a szűrést. Ha a függöny nem elegendő, árnyékoljunk pl. a virágok elé kifeszített, fényáteresztő szövettel. Ha növényünk fényigénye magas, ez azt jelenti, hogy a szűrt napfény hosszabb ideig kell, hogy érje.
Hőmérsékletigényük általában 22o C. Bár tolerálják a 10oC-t és a 38oC-t is, de a hirtelen hőmérsékletváltás sokkolja a növényeket. Ezt a jelenséget tudományosan stressznek hívjuk. A stressz-hatást úgy küszöbölhetjük ki, ha a növényt fokozatosan tesszük ki a változásoknak. Így fokozatosan szoktathatjuk hozzá az új körülményekhez. Ezért kerülni kell a hirtelen, 4-8 óra között bekövetkező hőmérséklet és fényviszony változást. Drasztikus hőmérsékletváltozásnak a 10oC-os ugrást tekinthetjük. Stressz-hatásra számíthatunk, ha a növény helyét megváltoztatjuk, ha a növényeket kivisszük a teraszra, ha beindítjuk a klímát, vagy beindítjuk a fűtést. Ilyen esetekben számoljunk egy három hetes szoktatási periódussal.
Mind a klíma, mind a központi fűtés működésekor 30% körüli páratartalomra számíthatunk. Ugyanakkor a legtöbb trópusi növény páraigénye 80-100%. A megfelelő páratartalmat legkönnyebben úgy biztosíthatjuk, hogy gyöngykaviccsal telehintett, vízzel feltöltött tálcára állítjuk kedvencünket. A növény soha ne álljon közvetlenül vízben. Ha tálcára egy kevés faszén is kerül, a kellemetlen szagoktól is mentesülünk. A tálcát havonta tisztítsuk meg, csökkentve a gombás és bakteriális fertőzések veszélyét.
Ha több növényt tartunk együtt, ez is segít a páratartalom megőrzésében. A növények ugyanis vizet bocsátanak ki gázcsere nyílásaikon keresztül. Reggel illetve a délelőtti órákban a nyári melegben permetezzünk. Az is egy módja a párásításnak, ha a növény cserepét egy nálánál nagyobba helyezzük, a rést kitömjük tőzeggel, amit rendszeresen nedvesítünk.
A legmegfelelőbb, ha bolti földkeveréket használunk. A trópusi növények esetében a rostos szerkezetű, tőzeges földkeverékek a megfelelőek. Élőhelyükön a talaj pH gyengén savanyú. Meszes talajon ne neveljük őket. A kereskedelemben kapható földkeverékek közül legelterjedtebb az úgynevezett általános virágföld, amit tekintsünk semleges középértékű kémhatásúnak, és így "B" jelűnek. Ez általában megfelel szobanövényeinknek. Az ennél savasabbat "A", és a meszesebbet "C" jelzéssel szokás a kereskedelemben jelölni.
Nyáron három hetenként tápozhatunk. Ha nem ismerjük a növény különleges igényét a kiegyenlített tápanyag ellátásra törekedjünk. Vagyis a műtrágya nitrogén, foszfor és kálium tartalma azonos arányú legyen. Télen a tápozást csökkentsük le kéthavonta egyszeri alkalomra. A tápoldatok elkészítésénél szigorúan tartsuk be a gyárilag előírt hígítási arányokat.
A tápoldatozás megnöveli a talaj sótartalmát. A felesleges só sokszor fehér bevonat formájában meg is jelenik a talaj felszínén, a cserép oldalán pedig szintén fehér kirakódást láthatunk. Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy a cserepet beállítjuk a kádba, és jól átmossuk vízzel a talajt. A drénnyíláson át nem csak a felesleges víz, hanem a sók is eltávoznak. Kb. 20 perc múlva ismételjük meg a műveletet.
Az öntözéssel el lehet rontani mindent. Ki ne emlékezne, hogy a nyaralás alatt öntözéssel megbízott családtag, barát, szomszéd esetenként kirohasztotta növényeinket, míg mások belepusztultak a szárazságba. A vízigény megállapításának legegyszerűbb módja, ha a ujjunkat legalább 2,5 cm-ig ledugjuk a talajba. Ha száraznak érezzük, a növény bizonnyal szomjazik. A növényt addig öntözzük, amig a talaj teljesen átnedvesedik, de nem telített vízzel. Aranyszabály, hogy inkább hagyjuk még kicsit szomjazni a növényt, semmint túlöntözzük. A rothadás ugyanis nagy valószínűséggel halálos kimenetelű.
A legmegfelelőbb, ha desztillált vízzel öntözünk. Ha mégis csapvizet használunk, öntözés előtt hagyjuk állni legalább egy napig, hogy szobahőmérsékletűre melegedjék, és a káros gázok is elillanjanak.
Garami Márta (Kertpont.hu)
Fergeteges sikerű koncertet adott több mint ötvenezer ember előtt a magyarországi Omega együttes szombat este Marosvásárhelyen, huszonöt évvel azután, hogy 1980-as romániai koncertkörútjuk után kitiltották őket az országból.
A zenekart már régóta várta az erdélyi közönség, ezt bizonyítja, hogy a koncert előtt már bő két órával megteltek a helyi stadion lelátói, a ,,küzdőtér"-pályának pedig a negyede. A szombat esti nézőszám rekordot döntött, a városban még soha nem gyűlt össze ennyi ember szórakozni. Minden korosztály képviselője ott volt, de csak a középkorúak emlékezhetnek arra, hogy Romániában a mostani előtt, 1980 őszén láthatták az Omegát. Akkor Brassóban, Temesváron, Aradon és Bukarestben lépett fel a budapesti együttes. A közönségnek akkor is tetszett, de a korabeli kommunista hatóságoknak már kevésbé. A Ceausescu-rendszer nem engedte be a zenészeket Székelyföldre, sőt, a nagy sikerű bukaresti koncertet követően az akkori magyar nagykövetség útján közölték velük, hogy nemkívánatos személyek, és ne is lássák őket többé Romániában.
Az RMDSZ-nek, az OTP-nek, a MOL-nak és a székelyudvarhelyi Melinda Impexnek egyaránt köszönhető, hogy az Omega huszonöt év után újra Erdélyben zenélhetett. A szponzorok sorába tartoznak az Omega tagjai is, mert a bejelentés szerint honorárium nélkül léptek fel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke házigazdaként üdvözölte az együttest, emlékeztetve, hogy tagjai huszonöt évi kirekesztés után jöhettek újra Erdélybe. Markó rövid felszólalása közben a közönség egy része fütyült.
Kóbor János az ünneplő közönség előtt örömmel állapította meg: szerencsére nem volt igazuk azoknak, akik negyedszázaddal ezelőtt azt mondták, az volt utolsó koncertjük Romániában. A tömeg nagy ovációval fogadta azt a bejelentést, miszerint nem is utoljára látják Erdélyben a ,,régi csibészeket".
A bemelegítésért a Keresztes Ildikó Band felelt, a Marosvásárhelyen született énekesnő népszerű számokkal pörgette fel a közönséget. Ezután fogadta a rajongók tapsorkánja az Omega tagjait. A műsor a Gammapolisszal rajtolt, majd az Életfogytig rock and roll következett. A Ha én szél lehetnék-re már többen táncra perdültek, hasonlóan reagáltak a rajongók az immár klasszikussá vált Petróleum lámpára. Az Omega nehezen tudott elválni lelkes közönségétől, hiszen Kóborékat többször is visszatapsolták a színpadra. Búcsúzóul a Régi csibészeket és a Gyöngyhajú lányt az együttes tagjai a közönséggel együtt szólaltatták meg, majd látványos tűzijátékkal ért véget a műsor. A lézertechnika csodái és a kivetítőn bejátszott, egykori fellépéseiken készült képek még színesebbé tették a zenei produkciót. (mti)
Az internet használtsági fokának növekedésével egyidejűleg megugrik a kalózszoftverek száma is. 2010-re a szoftok kétharmada kalózmásolat lesz, szemben a jelenlegi egyharmados aránnyal – erre a következtetésre jutott a Data Corp (IDC) és a Business Software Alliance (BSA). Tanulmányuk szerint a következő öt évben a világszintű szoftver-kiadások 300 milliárd dollárra nőnek, a kalóztermékek értéke pedig 200 milliárd dollárra nő. A két intézmény szerint a szélessávú internet elterjedése magával hozza a feltört programok könnyebb terjedését is. 2004-ben a programok több mint egyharmada volt kalózpéldány, s az illegális szoftok több mint felét az Európai Unióban, az Egyesült Államokban vagy Kanadában használták.
Boszorkányos praktikák segítségével fokozzák ágybéli teljesítményüket a perui férfiak, akik meglehetősen szkeptikusan viszonyulnak a modern kor olyan csodaszereihez, mint a Viagra. A latin-amerikai országban ugyanis az urak túlnyomó többsége szentül hiszi, hogy a békákból speciális recept alapján készített főzet megold minden gondot. A teremtés koronáira azonban komoly csapást mért a limai rendőrség, amely a főváros egyik raktárában négyezer csodatevő főzetnek szánt békát foglalt le és engedett szabadon. A kétéltűek ezzel megmenekültek a kínhaláltól, arról viszont nem szól a híradás, hogy békafőzet nélkül mi lesz az urakkal. (mti)
Irányítótorony helyett manelet hallanak a román pilóták
Többször is panaszkodtak a romániai pilóták, hogy fülhallgatójukban az irányítótorony helyett az ismert manele nóták szólnak. A Távközlési és Információtechnológiai Főfelügyelőség (IGCTI) közleménye szerint egyre nő a kalózrádiók száma, csak a múlt hónap folyamán 32 adót sikerült bemérni, többségük a fővárosban és környékén sugároz. "A rádióadók nagyon veszélyesek is lehetnek. Már két alkalommal kaptunk bejelentést pilótáktól, akik a manele miatt nem tudtak az irányítótoronnyal kommunikálni", tette hozzá az IGCTI igazgatója. (libertatea)
Ezentúl a tévénézők is részt vehetnek a legnépszerűbb netes aukciós ház, az Ebay árverésein – írja a Cnet. Az egyéves tesztprogramban egyelőre csak a texasi Austin kábeles előfizetői vehetnek részt – ők a tévé képernyőjén követhetik ebayes árveréseik státusát, és a tévéből értesülhetnek arról is, ha egy másik vásárló túllicitálta őket. A projekt a Time Warner kábeles részlegének támogatásával indul, az aukciók képernyőre portolásához szükséges szoftvert egy kaliforniai cég, a BIAP szállítja. (cnet/index)
Az egyik ausztrál bordélyház tulajdonosa nagyfokú szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot, mikor nyugdíjas kedvezményt vezetett be. Egy bizonyos Neil Campbell, a brisbane-i Viper Room nevű nyilvánosház tulajdonosa vasárnaponként öt százalékkal kevesebbet számít fel a hajlott korú látogatóknak, akiknek a hivatalos árnál 10 ausztrál dollárral kevesebbet kell legombolniuk. A tulajdonos szerint intézményét gyakran keresik fel 60-70 éves urak, de akad a vendégek között 80 éves aggastyán is. A hajlott korú kliensek azonban minduntalan arra panaszkodnak, hogy csak ritkán engedhetik meg maguknak a testi örömöket, mivel egy-egy kiruccanás a bordélyba komoly csapást mér pénztárcájukra. Amennyiben az újítás beválik, s a kedvezmény több idős úriembert vonz a bordélyba, akkor a Viper Room a hét többi napjára is kiterjeszti a kedvezményes árú szolgáltatást. Arról nem szól a fáma, hogy igénybevételéhez be kell-e az uraknak mutatniuk nyugdíjszelvényüket. (mti)
Akár négy év börtönnel is büntethető a pletykálkodás egy kolumbiai városban. A szokatlan szigort Icononzo polgármesterének, Ignacio Jimeneznek köszönhetik a helybeliek, meg maguknak. A polgármesternek nagyon elege lett az állandó pletykálkodásból, amely miatt már haláleset is történt a mindössze 11500 lelkes településen. Többeket pedig börtönbe juttattak a mérgezett nyelvű lepcses szájak, legalábbis egy időre, míg kiderült, hogy csupán szóbeszéden alapulnak a vádak. Jimenez a pletykaparagrafussal - amely börtön mellett 150 ezer dollárig terjedhető bírságot is kilátásba helyezett - azt akarja elérni, hogy az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt kinyitják a szájukat és tücsköt-bogarat összehordanak egymásról.
A magyarok harmada meg van győződve arról, hogy a Földön kívül is van értelmes élet, további 15 százalékuk pedig azt gondolja, hogy van élet a Földön kívül, csak nem értelmes - derült ki egy májusi felmérésből. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok negyede - 24 százalékuk - számít UFO-hívőnek, ennyien gondolják ugyanis azt, hogy vannak értelmes lények a Földön kívül és ezek már jártak is a bolygónkon. Az UFO-hívők táborában a férfiak, a fiatalok, az érettségizettek és a gazdagabbak képviseltetik magukat az átlagosnál nagyobb arányban. A diplomások csak a nem értelmes Földön kívüli életet valószínűsítik az átlagosnál gyakrabban, és nem nagyon hisznek abban, hogy jártak már a Földön földönkívüliek. A kutatás keretében 1200, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg. (origo)
- Mi a közös vonásuk a politikusoknak és a pelenkának?
- Mindkettőt gyakran kell cserélni és ugyanabból az okból!
Lascãr Panã sportcsarnok, kb. 500 néző.
Selmont: Cetãteanu (8), Stoiciu (4), Pop L. - Geiger 8, Kengyel 5 (2), Crãciun 3, Pomohaci 3, Osan 2 (2), Pop M., Pop J. Ferent, Moldovan, Herman. Edzők: Gherhard Ion, Rãdulescu Sorin.
Rulmentul: Dragomir (6), Stoleru (4), Bobolinoiu - Avãdanii 8 (1), Urcan 8 (3), Damian 4, Radu 3, Seifer 2, Zavragiu 1, Peta, Vlad, Mãerean. Edzők: Tîrcã Mariana, Bucã Mircea.
Vezette: Harabagiu - Stãnescu (Moreni)
Minden téren jobb a Rulmentul. A csapat anyagilag is stabil, így jó játékosokat tudott igazolni. A Selmont csak vergődik, az állandó pénzhiány miatt inkább mennek, mint jönnek a játékosok. Így nem sok reményt fűztünk a találkozóhoz, ami be is igazolódott. A brassóiak végig uralták a játékot, egyedül a 39. percben sikerült egyenlíteni, de ekkor egy bírói tévedés elég volt ahhoz, hogy összeroppanjon a Selmont.
A nagybányai Selmont szerencséjére mindkét kiesőjelölt, a Kolozsvári "U" Jolidon és a Piatra Neamt-i HCF