Bányavidéki Új Szó

2005. február 18 - 24.
17. (XLVII.) évfolyam 930. szám

Nagybányai derítők: ismét az érdeklődés előterében

(BÚSz-összeállítás) Hivatalos tájékoztatást kért a napokban a magyar környezetvédelmi miniszter Romániától, a nagybányai ipari derítők állapotáról. Egy hazai sajtóhír szerint ugyanis a Nagybánya környékén található 17 ipari derítőnél a kiadós havazás és az azt követő olvadás miatt megkérdőjeleződött a létesítmények biztonsága, így felvetik egy esetleges környezeti katasztrófa kialakulásának lehetőségét – közölte az MTI-vel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter emlékeztetett rá, hogy a 2000-ben történt tiszai ciányszennyezést is egy nagybányai derítő gátjának átszakadása okozta. A környezetvédelmi tárca közleménye utal a Máramaros megyei Környezetvédelmi Őrség képviselőjének sajtóban megjelent nyilatkozatára is, amely szerint bármely pillanatban katasztrofális következményekkel járó környezeti baleset következhet be a Nagybánya környékén található ipari derítők valamelyikénél.

Emlékezetes, hogy a közelmúltban a Transgold vállalat (az Aurul RT jogutódja) képviselői egy Nagybányára látogató magyar parlamenti küldöttség előtt tagadták, hogy a nagybozintai derítő átszakadásának köze volt a tiszai halpusztuláshoz. Szerintük ezt a magyar hatóságok által a vízbe juttatott nagymennyiségű cián-semlegesítő anyag okozta...

Aprópénzre váltunk? Visszatér a banis világ

(Interneten) Július elsejétől nem csak a papírpénzeket cseréljük le, új fémpénzek is forgalomba kerülnek. A pénzreform egyik fontos eleme, hogy újra értelmet kap a román nemzeti valuta váltópénze, a bani.

Július elsejétől négyféle névértékű fémpénzt lehet majd használni, s ezek egysége minden esetben a bani lesz. A lejes címletek minden esetben papírpénzek lesznek, míg a banisok fémérmék.

A banis érmék méreteinek megállapításánál vigyáztak arra, hogy a fémpénzek mérete tükrözze azok értékét. Vagyis a kisebb értékű érmék mérete is kisebb lesz. Jelenleg ugyanis például az 500 lejes érme nemcsak hogy vastagabb, de nagyobb is, mint a kétszer nagyobb értéket képviselő 1000 lejes. Ezek az aránytalanságok egyébként azzal magyarázhatók, hogy amikor az illető fémpénzt kibocsátották, még nem gondoltak arra, hogy az infláció miatt hamarosan nagyobb névértékű fémpénz kibocsátása is szükségessé válik.

A fémpénzek mérete nagyjából megegyezik majd a hasonló eurócentes pénzérmék méreteivel, sőt hasonló anyagból is verik őket, mint az uniós valuta váltópénzét. Míg azonban az eurónál az egy- és kéteurós fémpénz, addig Romániában az egylejes már bankó alakjában jelenik meg.

A Román Nemzeti Bank úgy értékelte: csak négy névértékű érmét szükséges kibocsátani az erős lej bevezetésekor. Júliustól a következő értékű érmék kerülnek forgalomba: 1 banis, 5 banis, 10 banis, 50 banis. A legkisebb érme az 1 banis, az 1 eurócentes érméhez hasonlóan sárgarézzel borított acélból készül. Mérete is nagyjából megegyezik az egycentes érméével. Az 5 banis mérete a 2 eurócentes érméével lesz azonos, itt az acél vörösréz borítást kap. Az ötbanis a jelenleg forgalomban lévő 500 lejes érmét váltja fel.

A 10 banis a mostani 1000 lejes helyére lép majd. Méretre kisebb lesz, mint az ezres érme, ám nehezebb, hiszen nem magnézium és alumínium ötvözetéből készül, hanem nikkellel borított acélból. Mérete megegyezik a 10 eurócentesével, illetve a jelenlegi ötforintoséval, színe pedig a nikkelborítás miatt fehéres lesz.

A legnagyobb értékű pénzérme az 50 banis lesz, ez a hasonló méretű 5000 lejes érmét váltja fel.

Városfejlesztés, egységes stratégia

(BÚSz-tudósítás) Múlt pénteken került sor arra a kerekasztal-megbeszélésre, amelynek témája a Bányavidék hosszútávú fejlesztése volt. A Polgármesteri Hivatal kezdeményezésére szervezett találkozón parlamenti képviselők és szenátorok, helyi és központi közigazgatási szakemberek, a környező települések polgármesterei és a szomszédos megyék vezetői mellett egyes állami intézmények, civil szervezetek, egyetemek, szolgáltató vállalatok és a politikai pártok képviselői is jelen voltak. Érdeklődő polgárok, újságírók is részt vettek a találkozón.

A megbeszélésen négy stratégiai területet határoztak meg: környezetvédelem, gazdasági tevékenység, szociális problémák és információtechnológia-kommunikáció. A gondok egy részére már született megoldás, más részükre rendelkezésre áll az ehhez szükséges anyagi fedezet. Cél: a még orvosolatlan, nyitott fejezetek megvitatása az érintett döntéshozó szervek bevonásával, és egy közös, összehangolt fejlesztési stratégia kidolgozása.

A fórum végén a résztvevők közös nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget: minden rendelkezésre álló eszközt fel fognak használni a térség gazdasági, szociális felemelkedése érdekében. (tamási)

Rövidesen eltörlik a hadkötelezettséget

(Interneten) Teodor Atanasiu honvédelmi miniszter tegnap közölte, hogy a szaktárca törvénytervezetet készít a hivatásos haderőrendszer bevezetéséről és a kötelező katonai szolgálat eltörléséről. A törvénycsomagot 2005 végén a parlament elé terjesztik, a törvényhozás 2006-ban elfogadhatja a jogszabályokat.

Új Kézfogás Nagybányán

(BÚSz-információ) Vállalkozás-segítő pályázatokról tartanak tájékoztatót hamarosan Nagybányán a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány képviselői! A találkozóra a Máramarosi Vállalkozók Egyesülete (ASIM) szervezésében, február 22-én, kedden 17 órától kerül sor a Teleki Magyar Ház Schönherr Gyula termében. Szeretettel várják az érdeklődőket!

MESEMONDÓ VERSENY…

…lesz – mint azt már korábban beharangoztuk – jövő szombaton, február 26-án 10.00 órától a Teleki Magyar Házban. A „Napsugár" és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által meghirdetett verseny megyei döntőjére szeretettel várják az érdeklődőket. Kérik a versenyzőket a pontos megjelenésre!

HáziMozi

Holnap, február 19-én, szombaton újabb érdekes filmeket tekinthetnek meg a Teleki Magyar Ház filmklubjában.

16 órától gyermekelőadás: Mulan – 1998, szinkronizált am. rajzf., 88 perc.

18 órától vetítés felnőtteknek: Krisztus utolsó megkísértése – 1988, 164 perc.

Krisztus utolsó megkísértése

1651-ben valahol Csíksomlyó közelében szinte egyik napról a másikra bezártak egy bencés kolostort. Fennmaradt írások szerint egy Benedictus nevű szerzetes volt az oka a dolognak, aki a Szentírást sajátságosan értelmezve rendezett passió játékot, amely a Biblia tanításától eltérően ér véget: a tömeg nem küldi keresztre a Megváltót. (A történetet Fodor Sándor is feldolgozta, A feltámadás elmarad c. elbeszélésében.)

Martin Scorsese filmjében a feltámadásra ugyan végülis sor kerül, de tagadhatatlanul újszerűnek számító megközelítéssel játszik el a gondolattal: mi lett volna ha...? Nem csoda, hogy alkotását már a bemutató előtt hevesen támadták katolikus egyházi körök. Hiába a ferenceseknél nevelkedett világhírű görög író, Nikos Kazantzakis (akinek regénye a film alapművét szolgáltatta), hiába a katolikus rendező Martin Scorsese és a kálvinista forgatókönyvíró Paul Schrader, akik mindannyian hívő embereknek vallják magukat, a film számos országban közönség elé sem kerülhetett...

Mégis miért e felháborodás?

Elsősorban azért, mert a tiltakozók nagy része soha nem is látta a filmet.

Másodsorban azért, mert Scorsese – szakítva az egyházi dogmával – Krisztust szenvedő emberként mutatja be, aki hatalmas belső küzdelem árán birkózik meg a reáháruló isteni feladattal.

A történet hagyománytól eltérő része – miután végigvezet minket az Evangéliumon – a kereszten kezdődik. Jézus előtt kislány képében megjelenik egy angyal, aki azt mondja neki: „Gyere le a keresztről, nem te vagy a Megváltó, nem kell minden ember bűnét magadra venned, tévedés történt!" A haláltusáját vívó Fiú pedig „elképzeli" (?), hogy mi lenne, ha engedne a csábításnak, és az isteni helyett az emberi sorsot választaná: lejön a keresztről, hazamegy, feleségül veszi Lázár nővérét, gyermekeik lesznek, dolgoznak, megöregszenek. Már halálán van, amikor a még életben lévő próféták és Júdás eljönnek hozzá. És Júdás leleplezi a nagy csalafintaságot: a kislány nem volt angyal, hanem maga az ördög, akinek sikerült Jézust bűnbe vinnie…

„Krisztus kettős lényege – az emberek oly emberi, oly emberfeletti sóvárgása Isten után – mindig is mély, kifürkészhetetlen rejtély volt számomra. Fiatalkorom óta legnagyobb fájdalmam, minden örömöm és szenvedésem forrása a lélek és a hús szüntelen, kegyetlen csatája... és a lelkem a csatatér, ahol ez a két hadsereg találkozott és összecsapott" – írta Nikos Kazantzakis.

A film 1989-ben Oscar-díj jelölést hozott Martin Scorsese számára a legjobb rendező kategóriában, illetve Golden Globe jelölést Barbara Hershey (legjobb női epizódszereplő) és Peter Gabriel (legjobb eredeti filmzene) számára.

Szeretné, ha az Öné lenne?

Feltételezhetően sokan válaszolnának „Igen"-nel a kérdésre, hiszen a képen látható festmény városunk egyik kedvelt képzőművésze, Dudás Gyula festőművész jellegzetes alkotása. A hó alatt szunnyadó kontytetős házak, a református templom piros kupolás tornya, a deszkakerítés mellett szomszédoló-beszélgető kendős asszonyok alakja csupa kellemes-meleg hangulatot idéz fel a hajdani festőiskola árnyékában felnőtt bányaiak (vagy távolabb élők) szívébe, mint asztalfiók mélyéről váratlanul előbukkanó sárguló papírlap, mit valaki számunkra kedves ember rótt tele betűkkel egykor, vagy mint kamra legalsó polcán lelt óbor édeskés illata...

Ki ne vinne szívesen haza mindebből egy maréknyit?

Ki ne varázsolna otthona falára egy gondolatnyi ódon – talán sosemvolt – Nagybányát...?

Képzelet és valóság, ember és környezet – néha furcsán kiegészítik, erősítik egymást. A Cinterem, az ócska főtér, a Klastromrét, a Virághegy – léteztek-e vajon igazán? Vagy festőink ecsetvonásai tették azzá amivé, a magyar Barbizon halhatatlan motívumkincseit? S a Kereszthegy aljában megbúvó kis bányaváros és polgárai nélkül lett volna-e valami Hollósyék világraszóló kezdeményezéséből?

A kortárs Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága hetedik alkalommal lép nemsokára közönség elé. Nemzeti ünnepünket köszöntő, 2005. március 14-i tavaszi tárlatuk egyben egy új, hagyományteremtő kezdeményezésre is alkalmat nyújt, miszerint ezután minden egyes kiállításuk megnyitóján kisorsolnak egyet saját munkáik közül a közönség körében. Elsőként az alább is látható festményt, amely már hétfőtől a Teleki Magyar Házban lesz kiállítva, ahol bárki megtekintheti. A sorsoláson való résztvételre feljogosító jegyek (önmagukban is szép, a felkínált alkotást ábrázoló színes kartonlapok) pedig ugyancsak hétfőtől, ugyanott vásárolhatók meg, mindössze 50 ezer lejért. Két doboz sör ára – s lehetséges, hogy egy szép műalkotást kap érte cserébe.

Szóval: szeretné, ha az Öné lenne...? (dávid)

Hó-limpia!

Felsőbánya, paviloni sípálya, szombaton 11 órai kezdettel: hószumo, Hófoci, kötött futás, síelés stb. Jelentkezés a helyszínen!

Pszichológiai, pályaválasztási tanácsadás

Érdeklődők, középiskolások figyelem! Ingyenes pszichológiai és pályaorientációs tanácsadás indult a Teleki Magyar Házban! Székely Ágota tavaly végzett a kolozsvári Babes Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai és Neveléstudományi karának pszichológia szakán, jelenleg a megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságon dolgozik mint pszichológus.

A Teleki Magyar Házba minden hétfőn 17-19 óra között várja az érdeklődőket, akiket általános pszichológiai problémák megoldásában, s nem utolsó sorban a pályaválasztásban kíván segíteni.

SZÍNE ÉS FONÁKJA

OLCSÓ HÚSNAK HÍG A LEVE

Létezik városunkban egy nagyáruház. Nevét szándékosan nem írom le, csak annyit árulok el róla, hogy a város Szatmár felőli bejáratánál található, színe pedig akár a bukott kormányé. Elárulom továbbá, hogy utazni nem lehet vele, bár neve után akár azt is hihetnénk. Ebből a körülírásból minden bizonnyal senki sem találja ki, melyik áruházról van szó.

Mesélik: egy átlagpolgár betévedt egyszer oda, hogy vásároljon egy televíziót. Persze az olcsóbb fajtából választott, hogy fájós lábával ne kelljen tíz méterrel odébb sétálnia, a százmilliós házimozi-rendszerekig. Meg aztán a derekának se tett volna jót a nagy doboz emelgetése. Így hát vásárolt egy a minimálbérnél alig valamivel drágább televíziót, arra gondolva: végeredményben az is ugyanazt tudja, mint „megalomániás, grandomániás" nagytestvére. Iliescu mosolygós képét bőven elég kisképernyőn látni, a Muturól szóló híreket és a mánélét sem nem kötelező 5.1-es rendszerrel meghallgatni.

A bűvös doboz aztán otthon tényleg bűvösnek, sőt, makrancosnak bizonyult. Bár a jótállási levél kitöltése előtt kipróbálták a készüléket, nyomogatták a csatornaváltó gombokat (egy-kettő-három...), az otthoni levegő megártott a keleti technikai csodájának. De az is lehet, hogy már az áruházi levegőtől sem érezte túl jól magát, hiszen ott sem „számoltatták" háromnál tovább. Amit ott betanítottak neki, azt otthon is produkálni tudta, de a négyes csatorna helyett már egy lakat jelent meg a képernyőn.

Nem volt mit tenni, vissza kellett vinni a magát megmakacsoló készüléket. Ott is csak úgy nézték a technikai vívmányt, mint a rátótiak az állítólagos csikótojást. Hosszas várakozás után aztán nagy nehezen előkerült az áruház bölcse, a technika (majdnem) mindentudó nagymestere, de ő is olyan értetlenül bámulta a varázsdobozt, akár az a bizonyos négylábú állatporonty az új kaput. Pórul járt vásárlónk megmakacsolta magát, s közölte: addig nem megy el, amíg ki nem cserélik a készüléket egy másikra. Az sem baj, ha nem lesz ugyanaz a márka, vagy többet kell fizetni érte, de még azt sem veszi rossz néven, ha működni fog a cserekészülék. Ebbe persze nem akart belemenni az áruházi tanács.

Ennél a pontnál vásárlónk – bár nem szeretett volna hasonló praktikához folyamodni – kénytelen volt felfedni kilétét, s az átlagpolgár bőréből a városi tanácsos bőrébe bújt. S láss csodát: a metamorfózis eredményt hozott. Érthetetlen módon hirtelen felgyorsult az ügyintézés, a lehetetlen egyből lehetségessé vált, kapuk nyíltak, nagy szájak csukódtak, egyszóval ment minden, mint a karikacsapás.

Főhősünk este már az új (működő) televíziót nézte, csak úgy zongorázott a távirányítón. De alig talált két-három olyan csatornát, amelyiken ne politikai műsor ment volna. Kicsit már bánta, hogy nem maradt a három csatornás televízióval. Szinte hallani vélte az áruháziak kárörvendő megjegyzését: „Úgy kell neki, ha politikusi pályára ment!" (tami)

„SZÜLŐFÖLDÖN MAGYARUL"

Tudnivalók, röviden

A. Nevelési-oktatási támogatás

– Gyermekenként 20 000 Ft-nak megfelelő lej összegű nevelési-oktatási támogatásban részesülhet a saját háztartásban kiskorú gyermeke(ke)t nevelő szülő/nevelő szülő minden olyan kiskorú gyermeke után, aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe jár és magyar nyelven tanul (a fakultatív oktatásban résztvevők pályázatai iskolánkénti egyéni elbírálásban részesülnek);

B. Tankönyv- és taneszköz támogatás

– Gyermekenként 2 400 Ft-nak megfelelő lej összegű tankönyv- és taneszköz támogatásban részesülhet a saját háztartásában kiskorú gyermek(ek)et nevelő szülő, amennyiben a kiskorú gyermek romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe jár és magyar nyelven tanul (a fakultatív oktatásban résztvevők pályázatai iskolánkénti egyéni elbírálásban részesülnek)

C. Hallgatói támogatás

– Hallgatónként 2 800 Ft-nak megfelelő lej összegű hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.

A 2004-2005. tanévben igényelhető támogatásokra 2005. február 15-től, április 30-ig terjedő időszakban folyamatosan lehet pályázni. A pályázati csomag beszerezhető: az A. és B. pontokban megjelölt támogatásokra vonatkozó pályázati csomag az RMDSz helyi szervezeteinél, az RMDSz tájékoztató irodáiban, a C. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó pályázati csomag a magyar nyelven oktató egyetemi központok településén található fent felsorolt intézményeknél.

A pályázatokat ajánlott küldeményként az Iskola Alapítvány címére kell elküldeni. Az Iskola Alapítvány kuratóriuma 30 napon belül a pályázatot elbírálja, a támogatás folyósítására az elbírálást követő 60 napon belül kerül sor.

További tájékoztatás munkanapokon 10-14 óra között a 0-800-800-137 ingyenes telefonszámon, vagy az iskola@ rmdsz.ro e-mail címen, valamint az RMDSz tájékoztató irodáiban.

Egyházi hírek

* Az újvárosi református egyházközségből kísérték utolsó útjára Fitzner Margit (83) testvérünket az Úrban. Nyugodjon békében.

* Az óvárosi református templomban keresztvíz alá tartották Tar Róbert Csaba és Libik Ágota kislányát, aki az Yvett-Dóra nevet kapta. Keresztszülők: Tar Attila, Koncz Noémi.

* Ebből az egyházközségből kísérték utolsó útjára Bányai Mihály (90), Dãrãbus szül. Tikli Erzsébet Julianna (65) testvéreket az Úrban.

* Az I. számú plébánia Szentháromság templomban tartották keresztvíz alá Zaslati Marius és Robb Krisztina kisfiát, aki a Roland-Marius-Denis nevet kapta. Keresztszülők: Zaszlati Alexandru, Zaszlati Erika Mónika, Motisan Alexandru, Motisan Marcela, Kovács Kornélia, Ilie Nicolae, Cesaru Roland, Sãbãdan Mónika; Varga Bernath és Varga Ileana Elena kislányát, aki a Delia-Izabella nevet kapta. Keresztszülők: Révész Tibor és Révész Éva, Andreica Alexandru és Andreica Viorica; Lakatos Ioan és Lakatos Margareta kisfiát, aki a keresztségben a Ioan nevet kapta. Keresztszülők: Pincés Julietta, Pincés Józsi.

* Örök nyugalomra helyezték Fehér András (70), Csoma Pálné szül. Vavrek Katalin (71) testvéreket a Krisztusban. Nyugodjanak békében.

Varga Orsolya

Megoldás van, csak meg kell találni

Prefektusrandevú – polgármesterekkel

(BÚSz-tudósítás) Egy újonnan kinevezett prefektusnak, ha szívén viseli megyéje sorsát, minél előbb meg kell ismerkednie annak gondjaival, megoldatlan problémáival. Ezt kétféleképpen teheti: vagy behívja a terület polgármestereit és egyenként meghallgatja beszámolóikat – ami olyan hosszú időt venne igénybe, amire a mandátuma sem volna elég –, vagy maga megy a helyszínre tájékozódni. Böndi Gyöngyike prefektus és Achim Gheorghe alprefektus ez utóbbit találta a helyesebbnek.

A prefektus és munkatársai már három ilyen találkozót kezdeményeztek. Az elsőt, még a múlt hónapban, Majszinban (Moisei) tartották, ahol találkoztak a környék polgármestereivel. Sikerült egy olyan problémára is megoldást találniuk, amely a helyhatósági választások óta fejfájást okozott a helybelieknek és már-már újabb választások kiírásával fenyegetett. Történt ugyanis, hogy a megválasztott önkormányzati képviselők két táborra oszlottak és semmiféle hajlandóságot nem mutattak az együttműködésre. Így nem alakulhatott meg a tanács, következésképpen a szakbizottságok sem, nem volt költségvetése a községnek, szinte megbénult a közélet. A prefektussal való találkozó alkalmából végre asztalhoz ültek a felek, s ha nem is rögtön, de hatott az intő szó, s már rendeződni látszanak a dolgok.

Nagysomkúton és környékén szintén rendeződni látszanak a dolgok. A máramarosszigeti találkozón lapunk munkatársa is jelen volt. A városháza gyűléstermében Godja Eugenia máramarosszigeti polgármester köszöntötte a megjelenteket, a környék polgármestereit, majd Achim Gheorghe alprefektusra bízta a találkozó levezetését. Aki rögtön az elején aláhúzta: „a választási kampány ideje lejárt, a politizálást hagyjuk a politikusokra", szeretnének konkrét megoldásokat a felmerült gondokra. Böndi Gyöngyike figyelmeztetett: nem dicshimnuszokat és köszöntő beszédeket akar hallani, hanem a megoldatlan problémákat szeretné felleltározni. Mivel a legtöbb galiba a földtörvény alkalmazása körül alakult ki, a rendezvényre a Megyei Erdőfelügyelőség igazgatóját, Filip Aurel mérnököt és beosztottjait is meghívta, akik helyben válaszoltak a feltett kérdésekre. Jelen volt Leonte Dumitru, a máramarosszigeti bíróság elnöke is, hogy a kisajátított erdők visszaszolgáltatása miatt kezdeményezett perek sorsáról is első kézből kapjanak választ a polgármesterek. Ezen kívül még számos panaszra vártak orvoslást a megjelentek, köztük olyanokra is, amelyek nem feltétlenül tartoznak a kormánybiztosi hivatalra. De ezek is meghallgatásra találtak és továbbítják őket az illetékes hivatalok felé.

A következő hasonló „randevúra" a Lápos-vidék polgármestereivel kerül sor. Úgy látszik, valami megmozdult, az új prefektus és csapata komolyan veszi feladatát. Mint elhangzott: a cél a közvetlen kapcsolat a megye lakosaival és elöljáróival. Az eddigi találkozók során kiderült: a gondokra igenis van helyben megoldás – csak meg kell találni...

Simori Sándor

Jókai Mór Verespatakon

„Ezt az egész hegyüreget a római hódítók ásatták a legyőzőtt román nép fiaival, minden szikla, ami itt szédelegve függ fejünk felett, annak a keserű nyomásnak az emlékjele, minden üreg, azon kínos századokról beszél, melybe a propraetorok katonái millióit temették el a dák népnek. S a szegény román nép mégis románnak nevezi magát, mint aki a halálát nevezi születésének."

(BÚSz) Verespatakon, a rómaiak idején Alburnus Maiornak nevezett településen 1786-ban, majd 1854-56-ban szenzációs leleteket találtak az ókori bányajáratokban: a II. századból származó, zsineggel vagy kapcsokkal összefűzött, viasszal bevont táblákat, amelyekre kölcsön-, adásvételi, társasági szerződéseket írtak. Ehhez hasonlók mindeddig csak Pompeiből és Herculanaeumból kerültek elő. Jókai Mór, a nagy magyar író alig pár évvel a leletek felszínre kerülését követően járt a helyszínen; benyomásait írásban és rajzban is megörökítette.

Az Erdélyi Érchegység települései, így Verespatak, Abrudbánya és Zalatna, az ókortól ismertek nemesfémkincseikről. Itt voltak a Római Birodalom Dacia nevű tartományának legnevezetesebb aranylelőhelyei. A föld mélye azonban napjainkban is kincseket takar Nyugat-Románia történelmi Aranynégyszögében. A terület felett 1997-ben a kanadai székhelyű Gabriel Resources Ltd. szerezte meg az ellenőrzést, amely Európa legnagyobb külszíni fejtésű bányáját kívánja itt létrehozni. A tervezett technológia tönkretenné az itt élő emberek életét, a jobbára még érintetlen természeti környezet mellett a felbecsülhetetlen értékű ókori műemlékeket, a javarészt feltáratlan hajdani bányajáratokat is elpusztítaná. Nem csoda, hogy évek óta Verespatak nevétől hangos a világ.

Jókai 1858-ban, második erdélyi útja alkalmával járta be az Erdélyi Érchegység románok-lakta vidékeit, amikoris szépirodalmi munkáihoz, mindenekelőtt az 1860-ban megjelent „Szegény gazdagok" című regényéhez gyűjtött anyagot. Avram Iancu birodalmát bejárva magával a mócok akkor már súlyos elmebeteg vezérével is sikerült találkoznia, s Abrudbánya, Zalatna mellett Verespatakot is felkereste. Úti jegyzetei „More patrio, regényes kóborlások Erdélyben" címmel jelentek meg először, az alábbiakban ebből idézzük a Verespatakra vonatkozó részt.

Az 1786-ban talált viasztáblák egyébként, melyek egyikét a budapesti Nemzeti Múzeum vásárolta meg és ma is ott található, tulajdonképpen viasszal bevont hársfalapok. Egyik legépebb példányuk egy adásvételi szerződés, Kr. u. 123-ból. Az eladás tárgya egy barbár rabszolgalány, akit a bánya aranymosásra vett meg a kereskedőtől.

Jókai útleírása:

Dél felé Verespatakra mentünk át, hol a bányaigazgató szivességéből az ottani nagyszerű érczúzót tekintők meg, mely, ha emlékezetem nem csal, nagyobb a selmecbányainál; ez már 1849 óta épült s összeköttetésben áll egy roppant vízvezetővel s egy merész kivitelű vasúttal, mely mintegy százhatvan ölnyire 20 fokú meredeken halad fel, s fél mérföldnyi vonalban a bányába vezet. Ez egész kis lovas vasúton haladva alattunk látjuk a verespataki magán érctörők egész sorozatát. Itt tömérdek a magán bányamíveltető, annak mind van saját kallója a patak mentében; egyik szebb, a másik rongyosabb, némelyiknek vagy vize nincs, vagy aranya, az nyugszik, a többi nagy gondolkodva hallatja egyenkint kopogó kallóit; a völgy egyik felét századok óta felhordott kőhányások fedik, másik oldalát [...] szép bükkerdő takarja.

Az abrudi és verespataki aranybányák kétségtelenül legrégibbek Európában. A rómaiak kezdték meg azokat mívelni, kiknek nem volt ugyan lőporuk hozzá, de volt rabszolgájuk; az elhagyott aknákban most is látni az égetés nyomait, mert ők elébb megtüzesítették a követ, azután ecetet öntöttek rá, úgy porhanyították.

Sok, régen ismert római emléken kívül, minők a múzeumban látható viasztáblák, újabban egy befalazott emberalakot leltek s egy ily bányában mellette egy női hajfonadékot; az emberalak egészen épnek látszott, hanem a legelső érintésre porrá omlott, a hajfonadék azonban most is megvan. Szintén másutt egy viasztáblát leltek, melyből az derült ki, hogy egy római katona megalkudott a másikkal bizonyos öszszeg pénzben, hogy egy román asszonyt megszerez a számára, azonban nem azt a nőt szerezte meg neki, akit az kívánt, s a megcsalt vevő nem akart fizetni. A propraetor tehát erre hozta ezt a ceratica tabellán olvasható ítéletet, hogy a vevő csakugyan tartozik lefizetni a kialkudott díjat. Néhány római régiséget le is rajzoltam, amik bizonyos Gritta úr kerítésébe és kapuja fölé vannak befalazva mindenféle otromba oroszlánok s ábrázatjukban megkopott emberarcok, csupán az egyik sphynx mutat művészfogalmakra [...] Azt gyanítom, hogy a megboldogult nagyon szerethette a bort, mert egy roppant nagy kancsó, szőlőfürtökkel ékesítve, van az epitafiuma fölé faragva.

Ezeket a szép aranybányákat kicsiny híja, hogy jelenleg Rotschild nem bírja. Több év előtt valami pictus masculus neve alatt nagy vásárlásokat tett bennük, a terve volt, hogy valamennyi bánya alá al-tárnákat (Erbstollen) ásat, ami által azokat természetesen apródonkint mind magáévá tette volna; a gyanúra kapott szomszédok azonban addig áskálódtak még ő nálánál is mélyebben, míg egyszer elcsípték a levelét Déván s miből kisült, hogy ő a bányatulajdonos s így kibecsülték onnan ismét [...]

Jelenleg megtörtént az, hogy egy újon nyitott bányát kálvinista pap szentelt föl, tisztelendő Basa István lelkész úr, ami eddigelé szokatlan esemény. Abban a bányában első hónapban mindjárt akadtak egy huszonöt latos darab aranyra. Most egy nemrég kapott levelemben veszem azt a tudósítást, hogy azóta ismét leltek egyszerre hatvanöt font szabad aranyat, meg is ittak rá a bányászok 200 veder bort (40 akó!). Szerencse rá!

A kamarai bánya-szádtól a regényes Csetátyeig vezető út, csupa tört kövek torlatain visz keresztül, miket ezer év óta halmoztak egymásra, az egész völgy nem mutat semmi zöldet, még a patakok szélein sem terem semmi fű; a föld, miken a patak átfut, megsárgul, mintha rozsda fogta volna meg. A helység szélén egy ilyen csorgónál megálltunk, hogy megitassuk egymást, mire ijedten nyargalt oda egy csoport román legény, meszsziről kiabálva ránk, hogy ne igyunk abból a vízből, mert az gálicköves! Lám: pedig őket még a lelkiismeret sem vádolhatta volna, ha mi ott mind leisszuk is magunkat a méreggel: milyen meszsze esik '48 '58-tól.

A halomra hányt köveket még apróbbra porlasztja az idő s ilyenkor a tört por közül kiválnak a ritkaszép kvarckristályzatok, mintha két nyolcszegű gúla volna egymáshoz ragasztva, a hegykristály és ametiszt is úgy hever itt, mint a szemét: győzné valaki felszedni. A nyugati hegy oldalában van a hirhedett Csetátye [...],a rómaiak által kivájt bányaüreg.

Egy közelismerésben állott regényírónk [...] néhány héttel elébb járván itten, azt mondá, hogy nem merne e nagyszerű tünemény leírásához fogni.

Valóban, engem is ez a lenyomó hatás lepett meg, amint a Csetátye szűk folyosóján át annak belsejébe léptem. Csak az érzést tudom leírni, ami akkor meghatott, nem a látványt. Egy nagy óriási beomlott sír az, melynek fenekén úgy ténfereg az apró emberfajta, egyik kőmorzsáról a másikra kapaszkodva bajjal, mint a féreg.

És ez a visszhangos terem, toronymagas falaival, e szédületes sziklapárkányok, e szaggatott falak, vakmerő folyosóikkal, mikből óriási kapuk vezetnek mélyebb üregekbe, amik még egyszer oly messze kanyarodnak a hegy gyomrába alá, mint amennyi e beomlott falak magassága a bejárat szinéig, mindez nem természet munkája, hanem emberi kezeké. Ezt az egész hegyüreget a római hódítók ásatták a legyőzőtt román nép fiaival, minden szikla, ami itt szédelegve függ fejünk felett, annak a keserű nyomásnak az emlékjele, minden üreg, mely felénk sötétül, egy örökké nyitott száj, mely azon kínos századokról beszél, mikben Róma a dák nép szívére ilyen nehéz köveket rakott, el lehet mondani, hogy a Csetátye ürege egy olyan sír, melybe a propraetorok katonái millióit temették el a dák népnek, amelybe eltemették annak szellemét, öntudatát, múltja emlékeit és a szegény román nép mégis románnak nevezi magát, mint aki a halálát nevezi születésének. Pedig e visszaborzadó természet még csak mohával sem takarta be az égetett sziklákat, miken még most is látszanak a fáradalmas vüsű és kalapács nyomai. (Összeállította: Dávid Lajos)

Dr. Sasi Nagy Béla jegyzete:

A történelem viharában (2)

Ma, miközben nálunk minden „hazafi" beleborzong az autonómia szóra, Magyarországon egymás hegyén-hátán működnek a nemzetiségi önkormányzatok. A németek, főleg a Dunántúlon, a mindenkori magyar kormány hathatós (pénzügyi) támogatásával őrzik „nemzeti identitástudatukat" és kultúrájukat. Sok helyen a községek nevét is kiírják németül, pl. Leányváron (Leinwar).

Nem tudom, ebben a dologban mi játszik nagyobb szerepet: a bűnbánat (?), vagy az igyekvés, rábírni a szomszédokat hasonló lépésekre velünk szemben. Az utóbbi azt hiszem naivitás, hiszen szomszédaink minden bennünket érintő kérdést „belügyként" kezelnek, s tiltakoznak úton-útfélen, ha kell, ha nem.

Nálunk, ha egy faluban akad (még) két magyar család, az annyi segítséget kap magyarságának megtartásában az anya(?)országtól, hogy szónokias bátorításokat intéznek hozzá: Tartsatok ki! Ezt a jelszót mintha már hallottuk volna mi idősebbek, a „nemzetvezető" Szálasitól, s ismerjük is következményeit, aminek nagyrészt mai állapotunkat is köszönhetjük.

Meddig, és hogyan tartsunk ki uraim ott, ahol se iskolánk, se papunk? Mert könnyebb egy kínainak átbújni az állampolgári vizsga tűfokán, mint egy mócvidéki maradék magyarnak. Számukra az állampolgárság mentőöv lehetne. A kihalófélben lévő magyar falvakban azonban a holland, vagy az osztrák vesz házat, telket, izraeliek építenek lakóparkot. Drága mostohatestvéreink afrikai „magyar" lányoknak rendeznek szépségversenyt, akik az állampolgárságot is megkapják, meg állást is a magyar TV-ben. Ti szegény hunyadi, bánáti, krassó-szörényi magyarok, neveljetek csak többségi unokákat. Hiszen az iskolákban úgyis elfelejtik anyáik nyelvét, ha ugyan még magyar az anya...

Nemrég egy új zsinagóga avatásán Metger izraeli főrabbi azzal a nemzetet dicsérő kijelentéssel lepett meg, hogy most van a magyarországi zsidóság reneszánsza.

Jó nekik.

Szent István hajdani gondolatai a soknemzetű államról most kapnak új teret és értelmet. Velük szembe a nemzetállam fogalmát szegzik a szomszéd államok, s foglalják alkotmányba. Még velünk is megszavaztatják, ügyesen csomagolva, más cikkelyekkel együtt.

A szórványmagyarság egy részét Horthynak sikerült megmentenie, aki a bukovinai csángókat telepítette a viszszakapott Bácskába, majd Tolnába. Őket legalább nem tudta elnyelni a környező többség. Mert már sokszor megpróbálta ezt mindenféle nép és hatalom. De kikászálódtunk mi a Bach korszakból, a 150 éves török uralomból, s átvészeltük a trianoni 85 évet is, sajátságos erdélyi nemzeti kultúrát teremtve magunknak, amiből még az anyaországnak is jutott.

Az a „halálos nehéz köd", amely annak idején Rákóczi bús kuruc táborát befedte, nem is volt olyan halálos, mint az utána következő vörös homály. A vörös sarló azonban elvágta megújuló kötelékeinket, főleg a mieinket, akik a magyar kultúra megmentői voltunk itt Erdélyben, a Bátoriak, Bocskai, Bethlen és a Rákócziak idején. Most meg azok tagadnak meg minket, akik 1919-ben leszerelték a fegyverben várakozó székely hadosztályt. Nem úgy mint a török Attatürk, aki sikerrel védte országát a diktátum parancsaitól.

Sajnos nálunk akkor is, most is azok vezetik az országot, akik szívesebben éneklik az internacionálét, mint a Himnuszt. Tessék megnézni a neveket és akkor rájönnek, miért nem illik „magyarkodni"! Ne magyarkodjunk, nehogy megharagudjanak túlérzékeny szomszédaink... Ezért lehet az Országház előtt Menórát állítani, de Teleki Pálnak szobrot nem, mert azért tiltakoznak! Ugyanazok, akik északon nem akarnak a magyarság kollektív bűnösségét kimondó Benesi dekrétumról lemondani, s tárgyalni sem hajlandók az autonómiáról! Még a közös Európában sem. Pedig az volt a csali, hogy a csatlakozás majd mindent megold.

Mi egységes nemzetállam vagyunk! Vannak ugyan minisztereink, államtitkáraink, egy csomó prefektusi helyet is kisírtak vezéreink. De vajon hogyan és hová fognak minket irányítani? Lényeg, hogy megvan a tetemes stallum. De a Székelyföldön a három megyéből csak egynek van magyar prefektusa, az ellen is tiltakoztak a hazafiak, mert úgymond elmagyarosítjuk az őslakosokat! (Lám, ha minket nem is, legalábba a Moldovából importált őslakosokat megvédik...) Vannak prefektusaink viszont olyan megyékben, ahol alig akad magyar. Ezekből mi hasznunk?

Ti pedig odaát csak adjatok meg példaadóan minden jogot a „nemzetiségi" önkormányzatoknak. Hadd szórakozzanak rajtatok szomszédaitok, akik kéréseinkre nevetve mutatnak fügét. Akinek nem tetszik az írása, kitiltják az országból, mint Bayer Zsoltot, vagy betiltják a filmjét, mint Koltay Gábornak. Mert ebben a tekintetben nem sokat változott a világ a „megboldogult" óta.

Majd elfelejtettem. Egy Gyurcsány nevű magyar főnemes nemzeti vízumot adna az útlevél helyett. De nem etnikai alapon. Hát milyen alapon, drága jó elvtárs?

Nem egyéb ez, mint fából vaskarika. Nem mi vagyunk most a cél feleim, az ország dolga sem, hanem a jövő évi választás megnyerése. Melytől őrizzen bennünket az Isten!

Feldobogott szívvel élt akkor a nemzet…Feldobogott szívvel éljen hát a nemzet!

ITT AZ IDŐ MOST, VAGY SOHA!!!

Nagybánya és környékének magyarsága, fiatalok, figyelem!

HALLOTTÁL MÁR a magyar szabadságharc 150. évfordulója emlékére évekkel ezelőtt megszervezett márciusi zarándoklatokról?

VETTÉL MÁR RÉSZT izgalmas tájékozódási-honismereti-helytörténeti csapatversenyen?

TAPOSTÁL MÁR térdig érő havat, bokáig érő tavaszi sarat a Petőfi-tanyáig és vissza, több mint száz versenyző társaságában?

TÖLTÖTTÉL MÁR KI menet közben, vagy társad hátára hajolva feladatlapokat, városunk ’48-as emlékhelyeit keresve?

Ha igen, TUDOD mire hívunk!

Ha nem, ITT AZ ALKALOM, hogy megtudd!

2005. március 12-én, szombaton ismét „MÁRCIUSI ZARÁNDOKLAT"-ra várunk benneteket!

Ha egy kicsit is forradalmi vér csörgedezik ereidben, és legalább V-VIII. osztályos vagy, netán IX-XII.-es, de akár felnőtt márciusi örökifjú, Nagybányáról vagy a környékbeli településekről, jelentkezz még négy fő kíséretében (lányok-fiúk akár vegyesen is) egy játékos, hangulatos, az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot idéző vetélkedőre.

Legyen kis csapatotoknak forradalmi neve, 5 szál virágja és ugyanennyi gyertyája, írószerszáma és jegyzetfüzete, 2 literes nylonpalackja, útravaló elemózsiája, egy kis sütnivalója (szószerint – azaz szalonna hozzávalókkal –, s persze átvitt értelemben is). Öltözködj rétegesen, gyere bakancsban-túracipőben (szükség esetén gumicsizmásan), s hátizsákodból az esőkabát se hiányozzon.

A FELADAT:

– adott (város)térképpel a kézben, meghatározott (életkor-arányos) idő alatt felkeresni a város és közvetlen környéke 12 „kiáltványpontját" – azaz Nagybánya ’48-as, vagy forradalmi személyiségekhez kapcsolódó emlékhelyeit – s megoldani az ott talált feladatokat. A verseny pontosan 10.00 órakor kezdődik és kb. 18.00 órakor ér véget.

A vetélkedő elméleti része:

– az 1848-49-es forradalom és szabadságharc története, valamint a forradalmi események és személyiségek kötődése Nagybányához és környékéhez. Ajánlott irodalom: az EMKE-füzetek két kötete (Nagybányai kalauz és Bányavidéki túrák). A többi forrásanyagot a csapatok jelentkezésükkor kapják meg.

JELENTKEZÉS:

– a Teleki Magyar Házban (Minerilor – Thököly u. 5-7. sz.), hétköznap vagy szombaton 17-20 óra között, személyesen, vagy a 212668, 0740-751490 telefonszámok egyikén – most azonnal, de legkésőbb március 1-ig. Szükséges adatok: csapatnév, a csapat tagjai, utolérhetőség.

Aki már résztvett valamelyik korábbi Zarándoklaton, jöjjön el újra; lesz része bőven meglepetésekben és megpróbáltatásokban. A többiek számára pedig itt az alkalom a nemes versengésre!

Találkozzunk veled is március 12-én 9.00 órakor a Pilvax kávéházban (Teleki Magyar Ház)! Ünnepeljük együtt nemzeti ünnepünket!

Az eredményhirdetésre és díjkiosztásra március 15-én, kedden kerül sor, a Városi Színházban 18.00 órakor kezdődő díszelőadáson.

A szervezők:

Teleki Magyar Ház
gróf Teleki Sándor cserkészcsapat

Kék-hírek

"Bárban az igazság, bárban a vígasz…"

Ha így megy tovább, a 2005-ös évet akár a betörések évének is nyilváníthatjuk. Lassan már azon sem csodálkoznék, ha egymás lakásába törnének be a betörők, olyan nagy a konkurencia.

A I. Maniu utcában, egy bódéból 5 millió lej értékű cigarettát loptak el az "erős dohányosok". A Bilascu utcában egy kereskedelmi társaság irodájában "leltároztak" a számítástechnika szerelmesei. Egy monitort, egy központi agyat és egy hangerősítő berendezést vittek el honorárium fejében, összesen 50 millió lej értékben.

A bárok továbbra is kiemelt helyen szerepelnek a betörők prioritáslistáján. Az egyik Independentei sugárúton található bárból 15 millió lej értékben vittek el szeszes italokat szomjas polgártársaink. Szép gesztus a betörők részéről, hogy az Unirii sugárúttal sem kivételeztek. Az egyik ott található bárból 8 millió lej értékben loptak el szeszes italokat és egy videó-lejátszót. Felsőbányán a Forestierului utcában található egyik bár nyerte el ezen a héten az ajándék-betörést. Cigarettát, kávét és rágógumit vittek el a "nyeremény átadói", 4 millió lej értékben. Ezen kívül az ott talált aprópénzt (1,8 millió lejt) is magukhoz vették, hogy ne fújja el őket a februári szél. Máskor jobban teszik, ha valamelyik templom perselypénzét kísérelik meg ellopni, mert egyúttal bűneiket is meggyónhatják. Templomok helyett a betörők mégis inkább bárokat látogatnak. Úgy néz ki, ismerik és szeretik azt az operettrészletet, amely szerint "bárban az igazság, bárban a vígasz..."

A Pãcii-téren ismét feltörtek egy újságárudát. Parkolójegyeket, újságokat és folyóiratokat loptak el a kiszipolyozott betörőinasok, 2,5 millió lej értékben. Ezért a gyenge, minimálbér alatti fizuért még megütheti a bokáját a munkáltatójuk. A máramarosszigetiek sem kerülnek a toplista élére, legalábbis ezen a héten. Ők az egyik Independentei utcában található üzlethelyiségbe törtek be, ahonnan alig 5 millió lej értékben vittek el telefonkártyákat, szeszes italokat és cigarettát.

Magyarláposon az egyik üzlethelyiségből piperecikkeket, órákat, elemlámpákat és pénzt loptak el a most bizonyára iruló-piruló, alulfizetett, zöldfülű kontárok. A két tettes - merthogy a rendőrség elfogta a 14, illetve 17 éves fiatalokat - alig 5 millió lej értékben zsákmányolt. A szégyenteljes cselekedet okozta fejfájástól az sem menti meg őket, hogy korábban egy gyógyszertárba is betörtek. Egy másik, öttagú "ifjúsági csapat" (a legidősebb tag 16, a legfiatalabb alig 12 esztendős) is lebukott az elmúlt napokban. Ők egy üzlethelyiséget rámoltak ki a Cosbuc utcában, de másik négy betörés, lopás is a számlájukat terheli. Egy másik öttagú ifjúsági csapat a V. Alecsandri utcában bukott le, miközben az egyik kereskedelmi társaságtól ellopott 8 darab vascsövet szállította a szekérrel. A "tahográfvizsgálat" után kiderült, hogy a 20 millió lej értékű vasáru nem éppen keresztény módon került a fiatalok birtokába.

Az elmúlt napokban nagyon divatba jöttek a gázpalack-lopások. Tiszafalván (Tisa) hat palackot lopott el egy 30 esztendős férfi, összesen 7,2 millió lejnyi kárt okozva a lerakat tulajdonosának. Kétségkívül nem kifizetődő hasonló szakterületen tevékenykedni. Nagy a rizikó. Ezt már az a 37 esztendős máramarosszigeti férfi is minden bizonnyal belátja, aki 20 gázpalackot lopott el egyik éjjel, s néhány nap múlva lebukott. Igaz, a felsővisói brigád sem büszkélkedhet a teljesítményével, hiszen mindössze 1,6 millió lej értékben sikerült zsákmányolnia az egyik iskola bódéjából. Sovány vígasz, hogy ehhez még 1,3 millió lejnyi rongálásból származó kár is párosul. A két kiskorú (10, illetve 12 éves) elkövető rövid időn belül lebukott.

"Karkötős" autótolvajok, bánatos kakas

Valahogy az autófeltörők is összeszerencsétlenkedtek egy akciót az elmúlt napokban. Mert egyébként csak lebukni tudtak. A "karkötős" eseteket fel sem sorolom, mert nincs hozzá türelmem. Elég, ha a sikeres akciót ismertetem. Az egyik Cuza Vodã utcában leparkolt autóból kiloptak egy 9 millió lej értékű hordozható DVD-lejátszót. S ha már az autós fejezetnél tartok megemlítem, hogy Felsővisón egy lakatlan épületben jártak az autómániások, ahonnan 15 millió lej értékben vittek el autóalkatrészeket.

A zsebesek viszont kitettek magukért, legalábbis az autófeltörőkhöz képest. Az egyik férfit fényes nappal szabadították meg az 500 eurót, 5000 forintot és egy millió lejt tartalmazó irattartójától. A Traian sugárúton egy nyugdíjas hölgyet támadott meg két fiatal. Az egyik vitéz befogta az idős hölgy száját, a másik pedig kitépte kezéből a táskáját, amiben egymillió lej volt. A Melodiei és a V. Alecsandri utcák kereszteződésénél egy iskolásfiú esett a zsebesek, vagy inkább a rablók áldozatául. A gyerek éppen az iskolából tartott hazafelé, amikor egy ismeretlen személy arcába fújt egy gázspray-vel, majd zsebéből kivett egy Nokia 2300-as mobiltelefont, meg egy úgynevezett hands-free berendezést.

Az elmúlt napokban a tyúktolvajok is hallattak magukról. Az egyik magosfalvi (Mogosesti) gazdaságból 15 tyúkot "szárnyasítottak" meg egyik éjjel. A kár: 4 millió lej. Mit érezhetett szegény kakas, a reggeli névsorolvasáskor…?

(ta)

Hír felvételizőknek

(Nyugati Jelen) A felsősoktatási intézmények által meghirdetetett vizsgák és diszciplínák alapján folyik idén az egyetemi felvételi, noha a területek és szakok száma csökkent – közölte Mircea Miclea oktatásügyi miniszter.

A felsőoktatási rendszer képzési ciklusokra osztása lehetővé teszi a romániai diplomák európai elismerését – tette hozzá. Miclea elmondta: a diákok kiválasztják szakosodásukat, erről az egyetem elvégzése után a diploma mellé kiegészítő oklevelet kapnak, amely nélkülözhetetlen a diplomák európai elismertetéséhez. A vizsgák az egyetemek által meghirdetett diszciplínák szerint folynak majd, a helyek elosztása nem szakok, hanem szakterületek szerint történik, mondta a tárcavezető.

Boc: Alaposan kiürítette az államkasszát a volt kormány

(Szabadság) A volt kormány tagjainak felelősségrevonását követeli Emil Boc az elmúlt négy évben elkövetett visszaélések miatt. A Demokrata Párt ideiglenes elnöke szerint ammenyiben azt „első látásra" meg lehet állapítani, a Nãstase-kabinet tagjai körülbelül 17 000 milliárd lej űrt hagytak maguk után a költségvetésben, amelyet a jelenlegi kormány csak nagyon nehezen tud majd fedezni. „A volt szociáldemokrata minisztereknek felelniük kell tetteikért, meg kell indokolniuk, ha tudják, hova tűnt ez a 17 000 milliárd, vállalniuk kell a felelősséget, ha kell, akár a bíróságon is. Kérdőre vannak minden olyan extárcavezetőt, akiről bebizonyosodik, hogy visszaélt hatalmával, a politikai klientúrát támogatta közpénzekből" — áll Emil Boc közleményében .

A hiányokra Adriean Videanu államminiszter hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Valutaalappal múlt héten folytatott tátgyalások alkalmával. Válaszában Mihai Tãnãsescu volt pénzügyminiszter kifejtette: diverzióról van szó, a jelenlegi kormány így akarja kimagyarázni, miért lesz szükség mindenféle áremelkedésekre a következő hónapokban. Az űr, amelyet fedezni kell, nem a volt kormány hagyatéka, hanem a Tãriceanu-kabinet azon döntésének következménye, miszerint ettől az évtől mindenkire egységes személyi jövedelemadó érvényes — mondotta a volt tárcavezető.

A kormány nem tudja betartani a költségvetési tervét

A D.A. Szövetség által még a választások előtt összeállított 2005-ös költségvetés előírásait nem lehet betartani, mert ezek a PSD-kormány hamis statisztikai adatain alapulnak – jelentette be Eugen Nicolaescu, a PNL szóvivője. Nicolaescu szombaton azt nyilatkozta, hogy az adóemelések, az árkiigazítások és a jövedéki adók idő előtti növelése mintegy 35-40 ezer milliárd lejes hiányt jelent, amiért a volt kormány okolható, mert nem tartotta be a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött egyezséget. Nicolaescu szerint ilyen feltételek mellett a D.A. által összeállított 2005-ös költségvetés előírásait nem lehet betartani.

Csodát várnak a románok az Uniótól

(MÚRE-hírcsere) Életszínvonal-növekedést, a terrorizmus megfékezését, az utazási szabadság biztosítását várják elsősorban a románok az Európai Uniótól — derül ki az Európai Bizottság romániai küldöttsége által rendelt CSOP-felmérésből. Az adatok szerint 50 és 70 százalék közé tehető azoknak a románoknak az aránya, akik arra várnak, hogy az ország EU-csatlakozásával lényegesen javuljon Románia biztonsága, a megélhetési körülmények, a környezetvédelem, az egészségügyi ellátás és emelkedjen az oktatás színvonala. A felmérésből szerint az EU-ba vetett bizalommal fordítottan arányos a románok ismerete arról, hogy mit is jelent valójában az EU-tagság. Ennek ellenére az elemzők úgy vélik: nem a tudatlanság az alapja az EU-be vetett hatalmas bizalomnak.

A közvélemény-kutatás értelmében Románia továbbra is azon államok közé tartozik, amelyek a leginkább bíznak az EU-ban (74 százalék), őt Litvánia követi 68 százalékkal, majd Magyarország 64 százalékkal. A legszkeptikusabb Horvátország (42 százalék), Nagy-Britannia (36 százalék) és Svédország (33 százalék). Romániai viszonylatban az EU — az egyház és a hadsereg után — a legnagyobb bizalmat élvezi. Ennek ellenére a románok tudnak szinte a legkevesebbet az Unióról, ennek működéséről, intézményeiről, ilyen helyzetben még a szintén EU-tag aspiráns Törökország, és az euroszkepszisükről közismert britek vannak.

A felmérésből azonban kiderül az is, éppen azok a románok bíznak a leginkább az EU-ban, akiknek a legtöbb információjuk van arról, hogy Románia csatlakozásának milyen következményei lesznek. Így tehát az a megállapítás, miszerint a románok egyszerűen tudatlanságuk miatt bíznak „vakon" az Unióban, megdőlt. Onno Simons, az EB bukaresti küldöttségének vezetőhelyettese szerint veszélyekkel járhat, hogy a románoknak oly nagy elvárásaik vannak az EU-val szemben. — Valóban megnövekednek a különböző lehetőségek azzal, hogy Románia 2007-től EU-tag lesz, de a változásokat a románoknak kell meghozniuk — mondotta.

Jonathan Scheele, az Európa Bizottság romániai küldöttségének vezetője kifejtette: számítanak a román állampolgárok felvilágosítását szolgáló irodákra, remélik, hogy a lakosságnak az EU-ba vetett bizalma az információkon, és nem az elvárásokon fog alapulni. Elmondta: az országban létrehozott információs hálózat keretében több mint háromszáz tanácsadó válaszol az állampolgárok által feltett kérdésekre, amelyek a nyugdíjakkal, a munkával, illetékekkel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel kapcsolatban merülnek fel.

Bánya-melléki Mélyhűtött Szó

Komolyságtól független lap

Külön(c)kiadás – Február

Szabadnap

Jókai, a tehetséges focicsatár

Nehéz napok jönnek a magamfajta fociallergiától szenvedő "ellendrukkerekre", ugyanis állítólag hamarosan kezdődik a focibajnokság. Férfiasan bevallom, egyáltalán nem értek a focihoz. Nagy szégyen ez rám nézve, hiszen köztudott, hogy három dologhoz minden férfi ért: a nőkhöz, a politikához és a focihoz. Egyesek még hozzáteszik az autókat is, de azt már csak amolyan fakultatív jelleggel. Következésképpen: vagy én nem vagyok igazi férfi, vagy az előbbi megállapítás sántít valahol. Bízom benne, hogy ez utóbbi változat a helyénvaló, mert a focit akkor sem fogom megkedvelni, ha emiatt férfiasságomon esik csorba.

A labdarúgással valahogy úgy vagyok, mint a néhai Jóska bácsi, aki egyszer munkatársaival a fociról beszélgetett, mivel a "nők" témakörhöz már csak elméleti síkon tudott hozzászólni, a politikáról pedig az egypártrendszerben nem lehetett jó zaftos beszélgetéseket folytatni. Jóska bácsinak mindenről volt határozott véleménye, ezért csak úgy ontotta magából a témával kapcsolatos napirend előtti, közbeni és utáni felszólalásokat. Csakhogy a vita hevében vízhólyagjában hirtelen nyomásnövekedés lépett fel, s néhány percre kénytelen volt otthagyni a társaságot. Mire visszatért, a többiek témát váltottak. Tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de a magyar irodalomról kezdtek el beszélgetni. Éppen Jókainál tartottak, amikor Jóska bácsi visszatért, s hogy "férfiasságán" ne essen csorba, nyomban véleményt mondott:

- Igazatok van, Jókai egy nagyon népszerű és tehetséges csatár. Mindig megnézem a meccseit a tévében.

Azt a szégyenfoltot, amelyik akkor Jóska bácsi férfiasságát bemocskolta, még a halál sem tudta lemosni róla. Bizonyíték erre, hogy még jelen írásomban is felelevenítem az évekkel ezelőtti történetet.

Tehát, körülbelül annyit tudok a fociról, mint a vákuumdesztillációs folyamatok elméleti és gyakorlati módszertanáról, vagy a bipoláris rotációs szpektroszkópról. Vagyis: semmit. Azt azonban sikerült kikövetkeztetnem, hogy az Aranyember nem játszott az Aranycsapatban. Tudom tovabbá, hogy közel két tucat ember szaladgál egy furcsa, kerek, levegővel teli, bőrből készült valami után, amit aztán a leggyorsabb elrúg, hogy legyen mi után újból szaladni, s ez így megy másfél órán át. A pályának nevezett legelő két végében egy-egy hálóval bevont, kapunak titulált alkalmatosság áll, melybe ha véletlenül bekerül az előbb említett kerek tárgy, nyomban ordibálni kezdenek az összesereglett emberek. (Egyébként elképzelni sem tudom, mi vonz annyi embert oda. Utoljára a "legyilkolt" idejében láttam annyi embert egy helyen.) Csak azt nem értem, miért oszlik meg a nézősereg véleménye a kerek tárgy kapuba gurulása során. Egyesek "Húúú!"-t, mások "Oááá!"-t kiáltoznak. Az is igaz, manapság már nem kötelező egy véleményen lennie minden embernek.

Ami engem kifejezetten megfogott, az a pályának nevezett kaszáló szakszerű karbantartása. A kaszás tényleg profi módon dolgozik.Éppen ezért nehezményezem, hogy őt soha nem mutatják be az egybegyűlteknek, pedig megérdemelné a nyilvános dicséretet. Minden elismerésem az övé. Még arra is ügyel, hogy helyenként mésszel fertőtlenítse a talajt. Nem fertőtleníti az egész területet, csak körbecsíkozza mésszel, hogy a kártevők ne tudjanak behatolni. Okos megoldás, nem? Gyanítom, hogy két kaszás is van, mivel - gondolom a munkamegosztás miatt - középen ketté van választva a terület egy vonallal.

Aztán van még a pályán három, néha-néha sípolgató alak is (vigyázat: nem összetéveszteni a forgalomirányító rendőrökkel!). Mint megtudtam, nem azért vannak feketébe öltözve, mert gyászolnak. Az össze-vissza futkározó emberkék viszont annyira önzők, hogy még véletlenül sem engedik a feketébe öltözött alakokat az eddig számomra még azonosítatlan guruló tárgyhoz érni. Viszont a "fekete embereknek" vannak zászlócskáik - ilyenekkel a többiek nem rendelkeznek. Igaz, hiába törtem a fejem, nem jöttem rá, melyik állam lobogói azok. Furcsálltam, hogy időnként a feketébe öltözött (de nem gyászoló!) alakok dühbe gurulnak, s kezükben színes lapocskákkal hadonásznak. A piros színű lapocska nem párttagsági könyv, viszont valahányszor előkerül a zsebből, egy játékos mindig megsértődik, s elhagyja a legelőt.

Megfigyeltem továbbá a tömeg viselkedését is. Helyi illemszabály, hogy az ott-tartózkodás alatt kötelező fejenként minimum két tasak szotyit elfogyasztani, s időnként különféle folklorisztikus elemekkel megspékelt szövegeket ritmikusan bekiabálni. Pironkodás nélkül csak az alábbiakat írhatom le: "Szemüveget a bírónak!" (vigyázat: nem minden szemüveges, feketébe öltözött ember bíró!); "Bunda!" (csak azt nem pontosítják, hogy milyen: nerc, nyúlszőr stb.); "Lendítsd már a falábad, mert belefészkel a madár!" (ezt nem tudom, kinek kiabálják, mert egyetlen falábú embert sem láttam a kaszálón).

Szóval nem lesz könnyű átvészelni az elkövetkező időszakot. Alig szabadultam meg a választási kampány nyomasztó légkörétől, s máris újabb terror fenyeget. Egy kis szerencsével azonban nem dobom be a taccsot.

Lehet, hogy mégis Jóska bácsinak lesz igaza, s a bajnokság ideje alatt Jókai lesz számomra is a legnépszerűbb? (ta)

Eljött a feltámadás ideje

Hitterisztikus magasságokból alászálló gondolatok

• Lukács evangélumának utolsó fejezete hiteles leírást közöl a feltámadás csodájáról. Egy román lap magyar oldalán a szerző teljesen más szemszögből ír a témáról. Igazi csemege született... vagy feltámadt?

"Kísérleteket végeztek az állatkertekbe zárt vadállatok főtt ételekkel történő táplálásával, hogy elkerüljék a szennyezettséget, a fertőzést. A várt eredménynek a fordítottja történt, az állatok megbetegedtek és elpusztultak. Ismét elkezdték a nyers, természetes táplálékkal az etetésüket, úgy ahogyan azt a szabadban szokták meg, és minden baj elmúlt. (...) Annyi természetes eredetű élelmiszer van körülöttünk, hogy érdemes megpróbálni fogyasztásukat, ami tulajdonképpen egészségünk védelmében történik."

Ilyenkor szokták mondani, hogy nagy az Isten állatkertje?

• Mielőtt valaki szülinapját ünnepelnék a munkahelyen, forduljanak az Italozásügyi Igazgatóság felügyelőjéhez, aki józan tanácsot ad.

"Azok a gazdasági egységek, melyek használnak alkoholt, de nem italok előállítására, különleges engedéllyel működhetnek."

• Vajon más megyében mit jelent?

"2005-re több mint 6 millió nyugdíjasnak, ami Máramaros megyében 130.000 személyt jelent, 4%-os indexálást számolnak."

• A Brassó-Bors autópálya versenytárgyalását elveszítette a "megyei utak", ezért felsőbb régiókban próbálkoznak. Az Ökörmező után következik a Lóhavas, Bagolykő, majd magukhoz térnek és lejönnek a Libamezőre. Sárga sáv vagy piros kereszt vezet majd oda?

"A turisztikai fejlesztést az Ökörmező térségében valósítaná meg a városvezetés, azonban addig megoldást kell találni az oda vezető útszakasz járhatóságának biztosítására. Erre a megyei utaktól is várnak segítséget."

• És a magas röptű gondolatok befejezése.

"Az sem igaz, hogy ha mindent betartanánk egyes jó vélemények szerint, akkor sem élnénk száz évig. De miért ne? Érdemes megpróbálni és magunk dönthetjük el ha érdemes vagy nem."

100 éves kor után is érdemes feltámadni. De előtte várjuk csak meg a 4%-os nyugdíjemelést.

AGYZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT HÍREK

• Meghatározatlan ideig szüneteltetjük a sportrovatot, mivel a szerkesztő, Deák László - a Decebal-híd gyenge statikai állapotáról szóló hírekről tudomást szerezve - nem mert átkelni a "partegyesítőn", így egy kis kerülővel (a Zazar megkerülésével) indult útnak hazafelé. Lapzártáig még nem kaptunk hírt arról, hogy hazaért volna. A Mediafax hírügynökség tudósítója állítólag látta munkatársunkat a Tisza torkolatánál. Ha hinni lehet a hírnek, bár gyaníthatóan Deák László rossz irányba indult, a Duna és a Fekete-tenger megkerülése után, remélhetőleg karácsonykor viszontláthatja családját.

• Ezentúl február 29-e hivatalos ünnepnapnak számít. A rendelet még tavaly megszületett, amikor sportújságírók egy csoportja megdöbbenve fedezte fel, hogy semmiféle Mutuval kapcsolatos botrány nem szerepelt napirenden az említett napon. A Mutu-mentes napnak nagy sikere lesz az amúgy is ünnepnap-hiányban szenvedő román lakosság körében.

• Szenzációs hír: Kistercsekukutyinban megállt a templomtorony órája. A helybeliek baljós jelnek tekintik az eddig példa nélküli esetet. Az üggyel kapcsolatban kikértük a település kuruzslójának tudományosan megalapozott véleményét is, aki ezt nyilatkozta lapunknak: "Kétség sem fér hozzá, hogy közeledik a világvége. A szakkönyvekből is tudhatjuk, hogy a világvége-jelenség első biztos jele az, hogy megáll az idő. Ez következett be nálunk, Kistercsekukutyinban: megállt az idő."

Összeállította: tami & dlf

Magazin

Ahol a citromfa virít (2)

Alapos beöntözés után tegyük déli, nyugati kitettségű, napos helyre. A huzatot kerüljük. Ha a szobából a kertbe, teraszra visszük, fokozatosan szoktassuk az erősebb napfényhez. Öntözzünk rendszeresen. Sose hagyjuk kiszáradni a talajt. A megfelelő páratartalmat vízpermetezéssel biztosíthatjuk. A konténert kavicságyra is állíthatjuk, amelyet rendszeresen öntözünk. Havonta tápozzuk. Használjunk komplex, mikroelem tartalmú műtrágyát.

A virágok beporzását mi is segíthetjük, finom ecsettel vihetjük a virágport a bibére. Így valószínűleg a termésben is gyönyörködhetünk.

Rovarkártevők, tetvek ellen úgy védekezhetünk, ha a fertőzött területet alkoholos vattával megtisztítjuk. Üvegházi molytetű ellen permetezzünk például szappanoldattal. A permetlét az alábbi módon készíthetjük el: Egy liter vízhez adjuk két evőkanál folyékony szappant.

Teleltetés

Télen fűtött helyiségekbe csak akkor kerüljön, ha a fény és a páratartalom elegendő számára. Tartsuk egyenletes a hőmérsékleten, a növény pedig legyen távol a sugárzó hőtől, a fűtőtesttől, tegyük a lakás déli ablakához, és megfelelő mennyiségű párologtatóval teremtsünk párás környezetet számára. A téli kevés fényben és a meleg szobahőmérsékleten a növény nem kerülhet nyugalmi állapotba, ezért vízhajtásokat fejleszt. Tavasszal az első erősebb napsugarak hatására a szabadba kihelyezett növényen ezek a gyenge hajtások megperzselődnek. Természetesen így a nyári fejlődés is gyengébb lesz. Lehetőleg tehát kerüljük a meleg teleltetést. A hideg beállta előtt mérsékelten öntözzünk, így a csökkenő hőmérséklet és a rövidülő nappalok hatására lassan nyugalomba vonul. Új hajtások ilyenkor már nem képződnek, a nyáriak pedig lassan beérnek.

Teleltetésre legalkalmasabb a lakás fűtetlen, ám világos helyisége, ahol a hőmérséklet soha nincs fagypont alatt. A citrusfélék kitűnően telelnek minimális öntözés mellett 1-5 °C-on. Havonta kis vízadaggal öntözzük meg, ügyeljünk arra, hogy a termesztőedényekben a föld csaknem száraz legyen. Túlöntözve megtámadhatja a gyökérgolyva. A teleltetés során lombozata egynegyedét is elhullajtja. Ez természetes folyamat. A levelek 2-3 évig élnek, majd megsárgulnak és lehullnak. Február végén, március elején a hideg körülmények között teleltetett növény a kataláz enzim hatására növekedni kezd. Ezután szoktassuk fokozatosan a fényhez és a meleghez, így a növekedés mellett lassan virágzásra is számíthatunk a vegetáció alatt.

Garami Márta (Kertpont.hu)

DalInfó

• Lisa Stansfield visszatért! Lisa Stansfield közel 4 éves kihagyás után új lemezzel tér vissza! A Moment címre keresztelt korong március első napjaiban kerül a lemezboltok polcaira. A művésznőtől megszokott igényes hangzásvilág és érzelemdús dalok sora jellemzi a visszatérő új albumot is. Ahogyan ő fogalmazott, némileg a lemez címére utalva, az élet meghatározó pillanatait próbálta dalokba önteni, melyek hol derűsek, hol pedig szenvedéssel teliek. Az album producere ezúttal a világhírű Trevor Horn volt, aki olyan neves művészekkel dolgozott már együtt mint Seal, Tori Amos, LeAnn Rimes vagy Faith Hill. A beharangozó első kislemez, a „Treat Me Like a Woman" elsősorban Lisa nőiességét juttatja érvényre.

• Robbie megfenyegette a fotóst. Robbie Williams megfenyegetett egy 72 éves fotóst. A sztár a Heathrow reptéren találta magát szemben az idős paparazzival, és miután nem hagyta őt békén, azt motyogta az arcát majdnem teljesen eltakaró sál alól, hogy akár fel is bérelhet valakit, hogy eltörje az öregúr lábait. Dennis Stone természetesen azonnal eladta a sztorit, és a képekkel együtt bizonyára egy kisebb vagyont keresett a kissé túlhevült Robbie-n. Williams egyik barátja egyébként teljesen mást állít, szerinte az a bizonyos mondat így hangzott el: „Ha a szerkesztőd azt mondaná, hogy törd el a lábamat, azt is megtennéd?" Hogy ki mond igazat, csak a jó ég tudja.

• Keatinget megzavarták a pucér nők. Ronan Keating kénytelen volt megszakítani új klipje forgatását, ugyanis a helyszínen pucér nők jelentek meg, akiknek eszük ágában sem volt távozni. Az ír popsztár Thaiföldön, Phuket szigetén készített dokumentumfilmet, és ha már ott volt, gyorsan túl akart lenni az új videója forgatásán is, de véletlenül egy nudista strandon találta magát a stábbal együtt. „Nagyon meglepődtünk, amikor Ronant körbevettek a meztelen nők. Hiába kértük őket, hogy hagyjanak bennünket, nem mentek el, úgyhogy kénytelenek voltunk csomagolni, és más helyszínt keresni." – mesélte a stáb egyik tagja.

• Elton házasodna. Sir Elton John várja már, hogy a brit parlament meghozza a döntését a melegek házasságáról. A sztár egy amerikai talkshowban elmondta, hogy már 11 éve együtt él kedvesével, David Furnishsel, és úgy érzi, ugyanolyan jogokkal kellene rendelkezniük, mint a heteroszexuális házastársaknak. Elton szeretné, ha a halála után barátja lehetne az egyik örököse, és hogy ne kelljen attól tartaniuk, hogy a családja megtámadja a végrendeletben foglaltakat.

BÁNYAVIDÉKI UNIVER KONYHA játék!

Pusztapörkölt

Hozzávalók 4 személyre:

• 20 dkg füstölt szalonna
• 1 dl olaj
• 2 fej vöröshagyma
• 2 szál főző- vagy füstölt kolbász
• 3 pár virsli
• 1 kg burgonya
• 1-1 friss paradicsom, zöldpaprika
• csemege pirospaprika
• ízlés szerint Édes Anna, ínyenceknek Erős Pista

Előkészítés:

A szalonnát vékony csíkokra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk. A kolbászt és a virslit felkarikázzuk. A burgonyát megtisztítjuk, hasábokra vágjuk. A paprikát, a paradicsomot megmossuk, kicsumázzuk, cikkekre vágjuk.

Elkészítés:

A felhevített olajban a szalonnát az apróra vágott vöröshagymával fedő alatt puhára fonnyasztjuk. Hozzáadjuk a kolbászt, néhány percig együtt pirítjuk, majd lehúzzuk a lábast a tűzről. Elkeverjük benne a pirospaprikát, Édes Annát vagy Erős Pistát. Rádobjuk a burgonyát, és annyi vízzel öntjük fel, hogy éppen csak ellepje. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, fedő alatt addig főzzük, míg a burgonya félig megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a zöldpaprikát és a paradicsomot. Tovább is fedő alatt pároljuk, lassú tűzön puhára főzzük. Ügyeljünk arra, hogy elegendő víz legyen alatta. Legvégül a virslit tesszük bele, utánasózzuk. Ecetes savanyúsággal, idénysalátával kínáljuk.

Munka: kb. 30 perc

Fogyasztható: kb. 1 óra múlva

Aranyköpések

1. Ki a hideget nem szereti, hóember nem lehet.

2. Mindenhol jó, de legolcsóbb otthon.

3. Hajléktalanok jelmondata: "Kukából nem lesz szalonna."

4. A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.

5. Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét.

6. A chiliszósz határozott fellépésű ketchup.

7. A dög a rivális hölgy beceneve.

8. A kémia ugyanaz, mint a fizika, csak büdösebb.

9. Az irónia nem más, mint a szellemes emberek gorombáskodása.

10. A szálka a hal bosszúja.

11. Az ámokfutás a jövő tömegsportja.

12. A biztonság az a veszély, amit nem érzékelünk.

13. Jó dolog a skizofrénia. Legalább tudok magammal sms-ezni.

(www.egyperces.hu)

Humor

- Miért kezdtek el a skót férfiak szoknyát hordani?

- Mert a nőket ingyen engedték be focimeccsre.

***

Két skót beszélget:

- Képzeld a legkorszerubb társkereső szolgálatánál voltam a múlt hónapban. Befizettem öt pennyt, és már küldtek is egy fényképet a leendő menyasszonyomról.

- És hogy néz ki ?

- Nem tudom, még nem hivattam elő.

***

- Miért táncolnak a skótok a lakodalmakban mezítláb???

- Hogy halják a szomszéd faluból a zenét!!!

***

Kérdezi a skót kisfiú az apukáját:

- Apa mi lesz a karácsonyfa alatt?

Válasz:

- Parketta kisfiam, parketta!

***

A skót megkérdezi a fiát:

- Mennyi ideje szopogatod azt a savanyúcukrot?

- Két órája.

- Akkor már leveheted a celofánt róla.

Innen-onnan

136 döglött macska az állatvédő otthonában

Lauri Lockwood atlantai nő lakásán huszonhat élő és százharminchat elpusztult macskát találtak a hatóságok. A nő két macskabarát szervezetnek is tagja volt, önkéntes állatvédőként és az állati jogok harcosaként ismerték. A macskahullaházra csak azután derült fény, hogy Lockwood volt barátja szólt állatorvosának, aki értesítette a rendőrséget. "Egyre több tetemet találtunk, ahogy átkutattuk a házat. Dögöket találtunk a táskában, a ketrecekben és a macskakosarakban" – nyilatkozta a Fulton megyei állatvédő szervezet igazgatója a sajtónak. Az életben maradt jószágok is beteg és leromlott állapotban voltak, ezeket a roswelli macskaklinikán ápolják. A házat zárolták és lepecsételték a tarthatatlan körülmények miatt. A vizsgálatok kimutatták, hogy a macskák többsége alultápláltság és kiszáradás miatt pusztult el. Lauri Lockwoodot őrizetbe vette a rendőrség, állatkínzás miatt áll majd a bíróság elé.

Hitlernek küldtek képeslapot

A német postaszolgálat a hagyományos eljárás szerint kezelte azt a képeslapot, amelyet nemrég küldtek Angliából Adolf Hitlernek. A képeslapra pontatlan címet írtak, így a posta javítva küldte tovább azt. A címzésen ez állt: "Führer Adolf Hitler, Reichstag, Német Parlament, Berlin, Németország". A német posta a lapra egy matricát rakott, mellyel kijavította a különben ismeretlen feladót, miszerint a cím helyesen: "Deutsche Bundestag, 11011 Berlin, Németország". Ezután továbbította a képeslapot. A posta illetékesei szerint a fenti eset a szolgáltatás magas színvonalát bizonyítja, hiszen a postának nem áll jogában visszafordítani egy levelet csupán amiatt, mert a címzett már halott.

Idén ülve veszik át az Oscart

Gil Cates, az Oscar-díj gála producere egy 115 jelöltnek szervezett találkozón számolt be az idei új koreográfiáról. A 77. Oscar-díj átadáson a tervek szerint nem megy fel a színpadra minden győztes a kihirdetés után, hanem majd a helyén ülve veheti át a szobrot. Ezzel szemben olyan kihirdetés is lesz, amikor a kategóriának mind az öt jelöltje a színpadon lesz a boríték kinyitásakor. A producer elmondása szerint a február 27-ei eseményen az újítások mellett a régi elemek is megmaradnak. Időközben a Screen Actors Guild díjak átadásával egyre nyilvánvalóbbá válnak a színészi alakításért járó Oscar nyerteseinek nevei. Várhatóan Hilary Swank, Jamie Foxx és Morgan Freeman távozik majd aranyszobrocskával a gáláról. A SAG az amerikai filmes és tévés színszeket tömörítő szakmai szervezet. Az általa kiosztott díjakat sokan az Arany Glóbuszoknál is nagyobbra becsülik, mivel a glóbuszokat külföldi tudósítók ítélik oda, míg a SAG döntései inkább amerikai ízlést tükröznek.

Mi vezetett a boszorkányégetésekhez?

A 13-19. századig egymillió embert végeztek ki Európában boszorkányság vádjával. A perek és a kivégzések döntő többsége a 16-17. században történt. Az áldozatok zömmel szegénységben élő nők, elsősorban özvegyek. A kutatók számos teóriát álítottak fel, hogy megmagyarázzák a jelenség okait. Egyesek úgy vélték, hogy a női kuruzslók és bábaasszonyok elleni hadjárat a szárnyait bontogató, férfidominanciát tükröző modern orvoslás megteremtésével függ össze. Mások a reformáció okozta szellemi, világnézeti felfordulással, vagy a vén földrészen végigsöprő, a kortársak számára az ördögi hatalom megerősödését jelző szifiliszjárvánnyal kötötték össze a boszorkányok elleni fellépések gyakori megjelenését. Egy harvardi közgazdász nemrég megdöbbentően egyszerű okot tárt fel a jelenség magyarázatában. Emily Oster szerint a boszorkányüldözések intenzitása végső soron a klimatikus viszonyok változásától függött. A kutatónő a korábbi gyakorlattól eltérően, nagyon részletesen, évtizedről évtizedre haladva követi az éghajlati viszonyok és a lezajlott perek számának alakulását. Oster eredményei szerint 1520 és 1770 között (az ún. kis jégkorszak idején) a hőmérséklet drasztikus csökkenése a boszorkányperek számának látványos növekedésével járt együtt. Az összefüggés hátterében az áll, hogy a mostoha időjárás a terméshozam nagy mértékű csökkenésével járt, s az éhező, szenvedő lakosság valami magyarázatot keresett az égi csapásra. (múlt kor)

Pizzát a barátnőnek

Megrovásban részesítették, de repülési engedélyét nem vonták be annak a brit katonai pilótának, aki tankelhárító helikopterrel szállított pizzát a barátnőjének. A katona a kelet-angliai Suffolkban állomásozik, a 659-es repülőszázad tagja. Az étket úgy szállította le, hogy a géppel ellógott egy térképolvasási gyakorlatról. A barátnő 30 mérfölddel odébb vett részt hadgyakorlaton. "A parancsnokok nem fogják elnézni az efféle akciókat és szigorúan megbüntetik a résztvevőket" – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának szóvivőnője. (reuters)

SportVilág

Férfi kézilabda - Nemzeti Liga