(BÚSz-összeállítás) Többek között Böndi Gyöngyike volt máramarosi parlamenti képviselő neve is felmerült a prefektusok kinevezése kapcsán Bukarestben folyó tárgyalásokon.
Az egyezkedések alapján a liberálisoknak 18 prefektusi és 16 alprefektusi tisztség, a demokratáknak 14+12 szék jutna, az RMDSz és az PUR pedig 5-5 kormánymegbízotti helyen osztozkodna. Hogy melyik párt hol jutna tisztséghez, azt egyelőre még nem tudni. A koalíciós partnerek úgy döntöttek, hogy a prefektusok kinevezésével január 10-ig várnak, hogy az év végi, illetve év eleji eseményeket még a régi, hivatalukat jól ismerő tisztviselők kezeljék. Az államtitkárok és kormányhivatalok vezetőségének kinevezéséről még nem tárgyaltak a kormánykoalíció pártjai.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség korábban négy prefektusi és hét alprefektusi tisztséget kért koalíciós részvételéért. A szövetség Beszterce-Naszód, Máramaros, Arad és Kovászna megye prefektusi, illetve Maros, Hargita, Bihar, Brassó, Hunyad, Szatmár és Szilágy megye alprefektusi tisztségét szeretné megszerezni. Korábbi koalíciós hírek szerint az RMDSz egyik Kárpátokon túli megye (Teleorman) élére is prefektust állíthatott volna, bizonyítandó, hogy a szövetség nem csupán a magyarlakta megyék, hanem az ország általános haladásában és fejlődésében is érdekelt.
Egy magyar prefektus esetleges kinevezése Máramarosban elsősorban az ukránok és a Nagyrománia Párt részéről váltott ki ellenkezést. Romániában a prefektusok a kormány képviselői az adott megyében, s jogukban áll többek között jogi szempontból felülbírálni az önkormányzatok döntéseit illetve azokat a bíróságokon megtámadni. 2006 januárjától azonban némileg változik a jogállásuk, amikortól már nem politikai, hanem szakmai szempontok szerint nevezik ki majd a prefektusokat. A 2003-ban elfogadott, a köztisztviselők jogállását szabályozó törvény értelmében ugyanis a prefektus nem minősül többé politikai funkciónak, hanem köztisztségviselői státus illeti meg. A leendő prefektus nem lehet politikai párt tagja, nem fejthet ki politikai tevékenységet, a felsőfokú végzettség és szakmai tapasztalat pedig elengedhetetlen.
Amennyiben a decentralizáció jegyében valóban megvalósulnak a törvény által megszabott módosítások, a pártok számára leértékelődhet a prefektusi, alprefektusi tisztség, amelyekért jelenleg is ádáz harc folyik Bukarestben.
– déel –
Ami az időjárást illeti, sajnos nem sok jót hozott a gyermekeknek a 2004/2005-ös tanév igencsak ősziesre sikeredett, s lassan véget érő téli szünideje. A szakminisztérium döntése alapján a vakáció január 9-ig, vasárnapig tart, a második félév első tanítási napja tehát január 10., hétfő lesz. A második félév június 17-ig tart, közben azonban lesz még egy tavaszi vakáció is, március 19. - április 3. között.
Bizonyára sokan emlékeznek még a tavalyi Gesztenye Ünnepen felépített és bemutatott honfoglaláskori magyar jurtára, amelyet a Teleki Magyar Ház programhelyszínén láthattak a kíváncsiskodók. Az érdeklődésre való tekintettel jurta-építő tábort szervezünk 2005 nyarán Nagybányán! A tábor irányítói, a gyergyói Tölgyesy András Béla és Balázs László 2005. január 15-én, jövő szombaton 16 órai kezdettel hosszabb (kb. két és fél órás), vetítéssel egybekötött képzést és előadást tartanak a honfoglaló magyarok kultúrájáról, a jurta történetéről, elkészítésének titkairól. A táborba jelentkezéseket már az előadást követően elfogadunk!
Az előadást megelőzően, a délelőtti órákban, 10-13 óra között kézműves foglalkozás is lesz a Házban, amelynek során olyan izgalmas mesterségekkel ismerkedhetnek meg a gyermekek, fiatalok (s miért ne, felnőttek is), mint a kötélverés és rézdomborítás.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket! (dl)
Közönségünk óhajának teszünk eleget, s egyben új hagyományt szeretnénk meghonosítani, amikor ma du. 18 órára újévi hangversenyre hívunk mindenkit, a Teleki Ház nagytermébe. Közreműködnek: Herki József (hegedű), Reszler Dorina (zongora), Herki Cristian (hegedű), a nagybányai Művészeti Középiskola tanárai, valamint: Kalauz Gyula (hegedű), Mutu Radu (nagybőgő), a kolozsvári Gh. D. Zeneakadémia hallgatói. Elhangzik összeállítás Corelli, Händel, Albinoni, Bach, Mozart, Beethoven, Brahms, Chopin és mások műveiből.
Újra filmdélutánra hívjuk önöket a Teleki Magyar Ház nagytermébe, január 8-án, szombaton (holnap). Műsoron:
16 órától: Irány eldorádó – magyarul beszélő amerikai animációs film (2000) gyermekeknek, 90 perc.
18 órától: Hukkle – színes magyar filmdráma, az elmúlt évek legkülönlegesebb magyar filmje, többszörösen díjazott és Oscar-díjra jelölt művészi filmalkotás. 2002-ben az év legjobb filmje Magyarországon. 75 perc.
És persze a forró tea sem marad el...
A gyergyószentmiklósi TÖRÖK ÉVA nemezelt munkáit bemutató, eladással összekapcsolt kiállítás még megtekinthető a Teleki Magyar Házban.
...az új évben is! Minden hétfőn 18.00 órától, kicsiknek és nagyoknak, a Teleki Magyar Házban. Oktatnak: Tamás Sajtos Erzsébet, Csiki Árpád, Nagy Béla. Minden harmadik belépés ingyenes. Cserecipő használata kötelező!
... a jövő kedden is. Találkozunk január 11-én 18 órától, a Teleki Házban!
Ismét átléptünk egy küszöböt, s még meg sem botlottunk benne. Új esztendő köszöntött ránk, új tervekkel, új feladatokkal, új elképzelésekkel, új reményekkel, meg persze régi-új gondokkal, régi-új elégedetlenkedésekkel, régi-új, kilátástalannak tűnő helyzetekkel. Mert természetesen ez utóbbiak sem hiányozhatnak mindennapjainkból, ezt már megszokhattuk.
De nyilván mindezt nem tőlem hallják először. Mint ahogyan azt sem tőlem tudják meg, hogy 4,5%-kal drágul a villamos energia, 5%-kal pedig a földgáz. Vagy azt, hogy valószínűleg magyar prefektusa lesz megyénknek. Figyelembe véve, hogy mindössze (vagy nem kevesebb mint... – kinek, hogy tetszik) öt magyar prefektust fognak ezentúl szidni széles e hazában, kissé meglepett a dolog, hiszen Máramaros nem tartozik az úgymond kisebbségi szempontból fajsúlyos megyék közé. No de ez legyen a legnagyobb gondunk az elkövetkező négy-öt évben. Meg aztán tudják: minden csoda három napig tart. Vagy még háromig sem... Mindenesetre sok sikert kívánunk! Meg őszinte részvétet is! Nem leányálom mások homokzsákjának lenni.
S ha már az elégedetlenkedéseket is említettem: nem minden olvasónknak nyerte el a tetszését a szilveszteri számban megjelent lap a lapban próbakiadása. Ez mondjuk bizonyos fokig természetes is; akkor aggódnánk, ha mindenkinek tetszene, amit csinálunk. Állítólag csúnyán kikezdtük a Teleki Magyar Házat. Nem tudom, melyik tré-fáról szedett gyümölcs borzolta fel a kedélyeket. Esetleg az agyritkulásról, vagy a Mindenissza Vodkánszky Dezső fényképkiállításáról szóló hír? Talán megérem, hogy megértsem.
Láthatják, tapasztalhatják: ez az év is jól kezdődik. Isten óvjon meg minket a humorérzékkel nem rendelkező emberektől! Mert az ellenségeinkkel már magunk is elbánunk. (tami)
(Interneten) Meghosszabbíthatják az úthasználati díj befizetésének határidejét. A szállításügyi szaktárca ugyanakkor lehetővé tenné, hogy a matricákat további több mint 1200 helyen be lehessen szerezni – közölte Gheorghe Dobre szállításügyi miniszter.
A matricákat a takarékpénztár (CEC) 1200 fiókjában lehet megvásárolni, s 70 MOL-benzinkútnál is árusítják. A MOL Románia erről külön megállapodott az Országos Autópálya- és Útügyi Társasággal (CNADNR). Az útadó-matricák a hét végétől már valamennyi MOLtöltőállomáson beszerezhetőek lesznek. A MOL-üzemanyagkártyával rendelkező ügyfelek egyenesen a töltőállomásról szerezhetik be azokat.
— Nem szeretjük ügyfeleink idejét pazarolni, ezért a vásárlási folyamatot leegyszerűsítettük, s így az útadó-matrica beszerzése csupán másodperceket vesz igénybe — hangsúlyozta Robák Károly, a MOL Románia ügyvezető igazgatója.
Gheorghe Dobre szállításügyi miniszter hangsúlyozta: tervezik az úthasználati illeték befizetési határidejének meghosszabbítását. Addig is a belügyminisztériummal együtt rendeletet adnak ki, amelynek értelmében a rendőrség nem bünteti majd meg azokat, akiknek a korábban közölt határidőig, január 15-ig a matricát nem sikerült megvásárolniuk.
(BÚSz-összeállítás) Ambiciózus kormányprogrammal indult útjára az új kabinet. Ennek egy része közvetlenül a romániai magyarságot is érinti, a célkitűzések többsége azonban csak elvi szinten rögzített, a konkrét kivitelezéstől függ majd, hogy a vállalt feladatok közül mi valósul meg.
A tanügyi fejezet például egyebek mellett leszögezi az anyanyelvi oktatási hálózat fejlesztésének szükségességét a lakosság szükségleteinek függvényében. A program ugyanakkor a minden szintre és szakra kiterjedő egyházi oktatás finanszírozásához szükséges jogi keretek biztosítását is tartalmazza.
A kormány felvállalja, hogy befejezi, és megfigyelés alá helyezi a földek visszajuttatását az egykori tulajdonosokhoz, emellett a kártérítéseket szabályozó jogi feltételek kidolgozását is megígérte.
A helyi önkormányzatok autonómiájának megerősítését is tervezi a kabinet. Ebbe az irányba mutat a prefektusi tisztség 2006-ra ígért politikamentesítése. A kormány gyökeres decentralizációt hajtana végre a közigazgatásban, s a polgármesteri és a menedzseri tisztség elkülönítésének lehetőségét is megvizsgálja.
A központosítás visszaszorítását a kulturális intézményekre is kiterjesztenék, lehetőséget biztosítva ezeknek, hogy a Bukarestből érkezett költségvetési pénzt arra használják fel, amire a legnagyobb szükségük van.
A kormányprogram a kisebbségi törvény kidolgozását, valamint az egész napos magyar nyelvű rádiózást és tévézés kérdését is tartalmazza, ez utóbbi részleteire azonban nem tér ki. A dokumentum a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetését tervezi 2007-re.
Tegnap vízkereszt napja volt, mától elkezdődik a farsang. Idén rövid lesz, hiszen korán van a húsvét is. Akik tehát a bálok időpontját akarják rögzíteni, február 8-ig tervezzék a mulatságokat, mert február 9-én már hamvazószerda, a nagyböjt kezdete. Farsang a bálok, a kikapcsolódás, a mulatozás ideje. A középkori Magyarországon a királyi udvarban inkább itáliai, az alsóbb osztályoknál német hatásra alakultak ki a farsangi szokások. Nálunk erre az időszakra tették az esküvőket, a nagy családi ünnepeket.
A farsang csúcspontja a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó három nap, ez alatt szokták tartani a farsangtemetést, a jelmezes felvonulásokat, ami tulajdonképpen már a tél búcsúztatását is jelenti.
Bár még jóformán el sem kezdődött, a farsanggal február elején már búcsúztatnánk is a telet. Melegebb vidékeken megtehetik, ám Székelyföldön valószínű, minden unszolás, búcsúztatás ellenére is tartani fogja még magát. Ez azonban ne rontsa el senki farsangi jókedvét. A sok gond, megoldásra váró feladat közt kell a lazítás. És holnaptól a farsangi bálok jó lehetőséget adnak a szórakozásra, a kikapcsolódásra. (Hargita Népe)
Nem volt könnyű év a 2004-es. Nekem talán egy lapáttal többet tett a zsákomba a sors a nehezéből, amit már sok éve cipelek, de mindnyájunk 84 éve cipelt terhét is megtoldotta valamivel.
Először is megválaszthattuk a nagybányai magyarság képviselőjelöltjét, aki be is került a parlamentbe. Reméljük, minket fog ott képviselni, s nem a pártakarat végrehajtója lesz csupán.
A nagy képviselőválasztást követően a leköszönő előd megállapította: kettévált az ország. Merthogy a falu rá szavazott. Pedig a városi, aki mást akart, az is jórészt faluról települt Szigetre vagy Nagybányára. Elűzte a kolhoz, a kényelmesnek vélt „blokkba" hajtotta az iparosítás. Az ilyen ember már nem megy vissza szántani, vetni. Csak az ottmaradtak dolgoznak többnyire a földeken, még akkor is, ha nem tudják, mit hoz majd az eurós jövendő.
Az esztendő végének másik leköszönője, Moszkva neveltje, búcsúzóul még kiengedte a börtönből Miron Cozmát. Aki igaz, nem Cseresznyés Pál. S kitüntette azt a CV Tudort, aki pedig róla is többször leszedte a keresztvizet. Nem csoda, hogy a Nobel-díjas Elie Wiesel és a temesvári polgármester visszaküldték az érmet, amelyet érdemtelenekre pazarolt a volt államelnök.
Az új elnök tengerészkapitány volt. Tudja: ha a hajót nem kemény kézzel és hozzáértéssel kormányozzák, zátonyra fut. És akkor mindenki menekül, amerre lát. Kisszakállú vezérünk túl korán tippelt a befutóra, ami aztán nem jött be! Így hát – a jól bevált balkáni recept szerint – átállt a győztesekhez. Nem hiszem, hogy az utóbbiak egyhamar elfelejtik neki ezt a húzást – de azért lám, mégiscsak leesett egy-két miniszteri bársonyszék.
A szomszédban megesett az évszázad szégyene: nem kell magyarnak a magyar. A szomszédok röhögnek a markukba: mit akartok, még nekik sem kelletek! Gyurcsány Brüsszelben gyógyította a „nem"-ek utáni rekedtségét, aztán elpotyázott az olasz kolléga repülőgépén a Vatikánba, letolni a katolikus egyházat. Akárcsak Göring annakidején. Mert politizálni csak az uralkodó pártnak szabad! A volt KISz vezérnek eszébe juthatott volna, annakidején Sztálin atyánknak sem vált dicsőségére a gunyoros kérdés: na és hány hadosztálya van a pápának? Hol van az már? A pápai „divíziók" a szeretet hatalmát hirdetik, azóta is. Csak Gyurcsány nem hallja az Internacionálé éneklése közben. Gondolom, a katolikus hívek masszívan fogják majd támogatni ezután!
Hát ennyit az elmúlt esztendő politikai történéseiről. Máskülönben pedig béke van. A jövőt illetően: a közelkelet bizonyára hamarosan eltanulja az amerikai demokráciát, a zsidók ölelkezni fognak a palesztinokkal, Arafatot pedig szentté avatják, mellén a Nobel-díjjal, amit a békeharcért kapott. De nem akarok jósolni, csak végigfutottam a fontosabb történteken. Ha mindent leírnék, nem maradna hely a lapban a hirdetéseknek.
Maradjunk még egy kicsit a házunk táján. Annyit bíráltam a régi főtér felújítását, most talán meg kellene követnem az olvasót. Igaz, továbbra sem tetszik a teret kettészelő út, sem a parkoló. Nem akarok ünneprontó lenni, tehát többet erről nem írok. Talán még csak annyit, hogy meg kellene védeni a járdákat és a gyalogjáró polgárt a potyaparkolóktól. És a gépkocsitulajdonosok arroganciájától. Jó lenne, ha megtanulnák, hogy a parkoló építése pénzbe került. Mert ha nem, előbb-utóbb a főtér is a „sétálóutca" sorsára kerül. Igaz, van helyette új „korzónk", a régi városháza előtt. Hátha az is marad...
Három felújított épület avatása megtörtént. Csak dicsérőleg tudok írni róluk. Visszakapták régi külalakjukat, visszakerültek helyükre az emléktáblák és az épületeket jelző, korábban megbírált táblácskák is. Az emléktáblákat román nyelvűekkel egészítették ki, ami jó dolog, mert így a város minden lakója megismerheti múltunkat. Az épületek belseje nagyon szépre sikerült. Megőrizték a régi építészeti elemeket, de mindenfajta modern technikával felszerelték. A földig rombolt varsói főteret is így építették újjá. Kívül a régi, belül a modern kényelem. Jó gondolat volt az Erzsébet-ház melletti boltívek letisztítása, hogy érvényesüljön az a csodálatos kőmunka, amit őseink építettek. A régi városháza udvarán épült újabbkori építmények, új rendeltetésüknek megfelelő modern formát kaptak. Ide már emelt fővel lehet hívni bármilyen tárgyalópartnert! Az állófogadáson ki is próbáltuk.
Kész van két másik épület is, ezek azonban más minisztériumokhoz tartoznak, s belül még nem készültek el. Hátha 2005-ben már ezeket is meglátogathatjuk, akár a Vinklit, ahol szintén az új belsőn dolgoznak, hogy korhűbbé tegyék. Az Erzsébet-ház is más hatósághoz tartozik. A Lendvay-ház melletti épületet új tulajdonosa igyekszik stílusában megőrízni, sőt egy XV. századi régi kővel alá is akarja húzni azt. Ott majd egy szállócska lesz.
Az István továbbra is per alatt van. Ha sikerül visszaszerezni, odaköltözik a városháza, s előbb-utóbb a megüresedett üzletekbe is visszatér az élet.
Csak egy dologtól félek. Hogy nem lesz mindenkinek a zsebéhez mérhető ez az újjávarázsolt „Business Center". Mert ami üzletemberek és turisták számára készül, ott a „közember" csak bámész látogató lehet. Legyünk rá büszkék, ha nem is a miénk a haszon belőle.
Nem szaporítom a szót, fogunk még sokat a témáról írni.
Boldog, s talán egy jobb új évet is kívánok mindenkinek!
Rég nem láthattunk annyi embert a Városi Színház nézőterén, mint december 29-én, „A kör közepén állunk?" című kétrészes, zenés-humoros összeállítás bemutatóján. A szervezők pótszékeket kellett betegyenek, hogy mindenkinek jusson hely. Ez már önmagában is óriási sikernek számít, s azt jelzi, hogy a nagybányai magyarság igenis igényli ezt a fajta kikapcsolódást. A teltház kihívása pedig láthatóan, érezhetően pozitívan hatott a társulat tagjaira, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy ne okozzanak csalódást a közönségnek.
Összességében elmondható: az előadás sokkal jobban sikerült, mint tavaly. A zenés részeket lényegesen jobban kidolgozták, mind a hangszerelés, mind az előadásmód tekintetében. A zenekar (Balogh József - szaxofon, Bodor Róbert - basszusgitár, Nagy Mihály Ferenc - szólógitár, Maksai Mihály - kísérőgitár, Méhes Béla - billentyű, Pop Victor - dob) nagy mértékben hozzájárult a sikerhez. Külön megemlíteném az alig 16 esztendős Nagy Mihály Ferenc bravúros gitárjátékát. Az előadók közül Böndi Linda, Mezei Anna és Simori Sándor nevét emelném ki, de a társulat többi tagja is sokkal jobban énekelt, mint tavaly, vagy legalábbis szerencsésebben választott zeneszámot. Egyetlen páros produkciójából hiányzott az a bizonyos plusz, de a műsor második részében már ők is „kiengedtek". A két előadó nevét még középkori kínzási eszközök bevetésével sem árulom el, mert lehet, hogy csak az én „vevőkészülékemmel" volt baj.
Ami a két bohózatot illeti, idén sokkal jobb volt a darabválasztás, mint tavaly, amikor két túlságosan is ismert bohózatot tűzött műsorra a Lendvay, s ez bizony „korrodálta" a poénokat. A mostani bohózatok sokkal újszerűbbek, pörgőbbek voltak, s a játék is gördülékenyebben ment. Érthetőbb, élvezhetőbb volt az egész előadás.
A nézők a legnagyobb tapssal a Balogh György vezette tánckar produkcióit jutalmazták. A „többlettaps" részben bátorításul, részben pedig elismerésül szolgált. Jó volt látni a tehetséges fiatalokat, még ha olykor egyik-másik táncos arcán ki is rajzolódtak a megilletődés jelei. De talán pont ezzel lopták be magukat a nézők szívébe.
A humorfüzér tekintetében talán annyit jegyeznék meg (kizárólag jobbító szándékkal), hogy – bár egy újszülöttnek minden vicc új – az elkövetkezőkben nem ártana mellőzni a túlságosan ismert villámtréfák előadását, illetve olyan vicceket kellene választani, amelyek kevésbé ismertek. Mindezt éppen a fennebb említett „korrodáló hatás" elkerülése érdekében.
Ha idejük engedi, nézzék meg hetedikén az előadást! Merem állítani: jól fognak szórakozni! Elvégre nem véletlenül volt teltház a bemutatón…
Tamási Attila
A Nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör 2004-ben is szilveszteri kabaréval kedveskedett szeretett nagybányai közönségének. Műsoron:
A KÖRKÖZEPÉN ÁLLUNK? humoros-zenés összeállítás, 2 részben. Rendezte: Simori Sándor A következő előadásra 2005. január 7-én, pénteken 18.00 órai kezdettel kerül sor a Városi Színházban. Jegyek az előadás napján, egy órával a kezdés előtt a Színházban.
Szeretettel várjuk közönségünket!
(BÚSz-összeállítás) Későn érkeztünk. A múzeumkert kapuján lakat lóg, odabent, a fák mögül felsejlő épület tornácán halovány fények jelzik: záróra múltán valószínűleg már senki sem őrzi az öreg kúria csendjét. A bejáraton tábla, rajta két telefonszám is olvasható, de egyik sem válaszol a kicsengésre... Hiába jöttünk volna? Végre a szemközti épületben útbaigazítanak: – Balra, aztán megint balra, a második utcát keressék. Ott lakik az igazgató asszony... Vissza az autóba, a leírás alapján már gyorsan megtaláljuk Gócsáné Móró Csillát, a múzeum vezetőjét, a hajdan kiterjedt Blaskovich család emlékének és örökségének jelen pillanatban talán legelkötelezettebb őrizőjét. A késő délutáni látogatás ellenére szívesen áll rendelkezésünkre, hogy a „hivatalos" egy óra helyett jó két és fél óra alatt Magyarország egyik legérdekesebb múzeuma s egy letűnt középnemesi világ tárgyi emlékei között eligazítson. (folyt. a múlt heti lapszámból)
A nagybányai időszakhoz visszakanyarodva elmondhatjuk, hogy a századvégén itt kibontakozó képzőművészeti élet – idős kora miatt – már nem Blaskovich Gyulára, hanem elsősorban fiára, Györgyre hatottak.
Blaskovich György Nagybányán, a Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett, 1896-ban. Testvére, János is itt végezte elemi és középiskoláit. Gimnáziumi érettségijét ugyanitt tette le 1901-ben.
Blaskovich György gimnazista korában került közelebbi kapcsolatba a nagybányai születésű festővel, Réti Istvánnal (1872-1945). Blaskovich a fiatal festő unokaöccsével járt egy gimnáziumi osztályba. Így kerülhetett sor arra, hogy az 1893-ban készült híres Réti-képnek, a „Bohémek karácsonya idegenben" című alkotásnak az egyik modellje lett. E mű keletkezésének körülményeiről maga Blaskovich írt a Nemzeti Galériához 1957-ben, a Réti-emlékkiállítás szervezése során kelt levelében: „A Bohémek karácsonyát Réti nem Münchenben, hanem Nagybányán, nagynénjének Széchenyi-liget melletti villájában festette, egy lepedőn kivágott téglány alakú nyíláson nézve az elsötétített szobában lámpa mellett ülő, illetve álló modelleket. Ez egészen biztosan így történt, mert az asztal mellett széken ülő modell én voltam 6. gimnazista koromban..."
Réti számára a „Bohémek karácsonya" hozta meg az első sikert. A festményt a Műcsarnok 1893-94. évi tárlatán mutatták be, majd három nap múlva a Nemzeti Múzeum képtára vásárolta meg. Ez az alkotás az 1900-as párizsi nemzetközi kiállításon is sikert aratott: aranyérmet kapott.
Réti István egészen különleges helyet foglal el a magyar művészek sorában. Művészetében jelentős állomás az 1901-es esztendő, ahogyan Lyka Károly fogalmazott: a „napsugár diadalmas bevonulása az új képekbe". Blaskovich György tanúja és résztvevője volt ennek a korszaknak és változásnak, a róla festett fekete keménykalapos portré e fordulópont egyik első példája. Az alkotás vakítóan napos, majdnem fehér háttér előtt szigorú profilban fekete ruhás férfit ábrázol, fekete keménykalapban. A fekete-fehér harsogó ellentét alig bontja meg az arc finom testszínét, s a természeti környezetre utaló növényzet a kép legalján is figyelemreméltó. Az arcképen Réti láthatóan eltúlozta a kalap szerepét: „viszonylag kis fejre helyezett nagy kalap, amely hangsúlyos tömegként olyan mozzanat, amely nem nélkülöz valamilyen fintort, furcsaság keresést." Aradi Nóra szerint jó barát lehetett az, akivel szemben Réti ilyen portréfestést megengedett magának.
Az 1901-ben festett „Arckép napsütésben" még ebben az évben bemutatásra került a Nemzeti Szalon téli tárlatán. A motívum, a világos háttér elé helyezett kalapos fej, a kalap vetette árnyék az arcon, később is visszatér Réti művészetében.
Blaskovich György és Réti István személyes jó barátságát a családi levéltárban talált két levél is igazolja. Réti az első levelet joghallgató barátjának írta, 1901 februárjában. Már a boríték címzése is egy kis „tüske": „Nagyságos Blaskovich György Úrnak Máramaros Sziget, Jogakadémia?" Jogi tanulmányait ugyanis György ekkor Budapesten végezte, a címzésen szereplő vidékre vadászni járt a Blaskovich család. A kérdőjel éppen azt ironizálja, hogy miként és hol is folytatja barátja jogi tanulmányait...
Az idézett levél az „Arckép napsütésben" című kép elkészítése előtt íródott, s egy közös farsangi mulatság szervezéséről szól. Réti így hívta barátját: „Jöjj, mert kevesen vagyunk. Eztán még tán le is festelek. Én semmiről sem állok jót – se magamat, se mást illetőket. Még ez utóbbit hamarabb. Isten áldjon kedves Györgyöm, a viszontlátásig is ölel öreg barátod, Réti Pista."
A másik levél 1903-ból való. Ennek hangvétele még barátibb, önmagával szemben is ironikusabb. „A képedről intézkedtem, hogy Marika (?) bepakolja és elküldje neked. Eddig is elküldtem volna neked, de vártam, reméltem, hogy ellátogatsz majd ide s akkor majd magaddal viszed. Mert nem nagy az egész, rámástól se. Bizony édes fiam, szívesen csináltam volna neked jobbat is, de hát nem csupán rajtam múlt, hanem a kedves modell uramon is. Egyébként nem tudunk rólad semmit, legalább én sem. Hol jársz, mit csinálsz, jön-e már az eszed, vagy megy, avagy vesztegel? Magadról írjál már egyszer. Küzd le magadban azt az óriási betűiszonyt."
Réti azért kért barátjától tájékoztatást, mert az ekkor önkéntes katonai szolgálatát teljesítette. Levelében ezért írt neki az 1903-as januári helyzetéről is. „Én bele vagyok ragadva a sárba... Öregszem, szürkülök testben lélekben. Hanem azért csak tanítom, húzom, ahogy lehet. A fiúk közül szűkebb társaságunk szétment, szerteszéledt! ... Jancsi (azaz Thorma János) nincs itt. A kis Gidó zsandár (?) az én hű társam a bumlizásban. Most neki adom be a maszlagot, az én beszédeimet. Egész életében megsínyli szegény, ha megemészti."
Réti a továbbiakban a nagybányai társaséletről mondja el nem igazán pozitív véleményét, majd György szüleiről, testvéréről érdeklődik. A levél befejezése is az előzőhöz hasonló: „Téged Gyuri szívből ölellek. Öreg barátod, Réti Pista."
A levelekben néhol előforduló atyáskodó hangvétel a „fiam", az „öreg barátod" kifejezés mind a szeretet és a barátság humoros megjelenése, hiszen csak hat évvel volt idősebb a művész, s ez férfiak esetében nem egy jelentős különbség. A saját helyzetével kapcsolatos ironikusan pesszimista hang a jó barátok, Thorma és Blaskovich távollétére is visszavezethető. Hiszen szülővárosáról éppen ő állapította meg, hogy annak nemcsak természeti környezete megkapó és nagyszerű, hanem szellemisége, műveltségi hajlama is.
A századelő nagybányai világából a Blaskovich család már kimaradt. 1901-ben Blaskovich Gyula elhagyta a családi „aranykor" városát és a Felső-Tisza mentén fekvő Tiszaújhelyre költözött, azzal a szándékkal, hogy fiait a gyakorlatban is bevezethesse a gazdálkodás tudományába. Blaskovich Györgyöt az élet még messzebb sodorta Nagybányától. Ő a jogi diploma megszerzése után több mint tíz esztendőt szolgált a Császári és Királyi Közös hadseregben, s újabb négyet a Magyar Királyi Honvédségnél. Saját kérésére 1912. december 31-én szerelték le. Ekkor már nem is Tiszaújhelyre, hanem a sokkal távolabb vásárolt kúriába, a Pest megyei Tápiószelére tért haza.
Tápiószelére a Blaskovich fivérek nemcsak a két nemzedéken át gyarapított műgyűjteményt, hanem a múlt emlékei és a jelen művészeti értékei iránti tiszteletet is magukkal hozták. A nagybányai gyökerek a Blaskovich-gyűjtemény kiteljesedésében, majd a tápiószelei múzeum megalakításában bontakoztak ki, amely ma egyedülálló tükre a XIX. századi magyar köznemes tárgyi emlékanyagának.
A sors véletlenszerű eseményeinek egybeesése, hogy a nagybányai művésztelep világában jártas fivérek 1945-ben épp a Blaskovich-kúriában találkoztak a fiatal képzőművészek azon csoportjával, akik művésztelep létrehozását kezdeményezték Tápiószelén. A Blaskovich fivérek támogatták a fiatal festőket, a terv, hogy nagybányai mintára állandó művésztelep működjön itt, mégsem valósult meg. A közbejött történelmi események s a működés feltételeinek megszűnése miatt a művészek egy része visszatért a fővárosba, a kilenc egykori festőművész növendék azonban félévszázad távlatából is hálásan emlékezik arra a szellemi indíttatásra és emberi tartásra, amit pályájuk kezdetén útravalóul a Blaskovich fivérektől kaptak.
Életművük értékeléséhez barátjuk, László Gyula professzor szavait kölcsönözhetjük: „A gyűjtemény méltón viseli a »Nemesi kúria a XIX. században - Blaskovich-gyűjtemény« címet, mert a maga nemében páratlan gazdagságban őrzi a reformkori magyar nemesség legszebb hagyományait. Megmutatja, hogy kiváló egyéniségeiben, nem a szegre akasztott kard talmi dicsőségében éltek, hanem a haza és a nép gazdagítása volt a céljuk."
„Történemünkben a köznemesi Blaskovich családnak nem volt kiemelkedő szerepe. Tagjai között nem voltak győzedelmes hadvezérek, országos méltóságokat viselő politikusok, nem voltak országrészekre kiterjedő földbirtokaik. Tápiószele nem vált világhírűvé, mert itt éltek.
Kicsi kúriájuk volt, nem hivalkodó, gazdag kastélyuk, palotájuk. De részei voltak annak az ezeréves ország meg- és fenntartó társadalomnak, a köznemességnek, akik csendes munkával viselték el az országot ért csapásokat és tettek a csapások okozta fájdalmak enyhítéséért, konok kitartással kényszerítették ki a földből a megélhetést. Nem lakhelyük volt, hanem hazájuk és hitük a hazában. Tartásuk volt. Nem alázkodtak meg a főhatalmasságok előtt, de nem alázták meg a szegényt, a jobbágyot, a zsellért, a néhány holdas kisparasztot. A társadalmi különbségek ellenére is egyek voltak velük, mert egy volt a sorsuk, hittek abban a Szent Koronában egyesült és megtestesült nemzetben, amelyet, mint régen letűnt történelmi fikciót ma gúnyolnak és nevetségessé próbálnak tenni. Valójában azonban olyan értékrend volt, amelyre a mai nemzetben gondolkodók nosztalgiával vágyakoznak [...]
Létük, életmódjuk és életfelfogásuk bizonyította: úrnak lenni nem pénz- és jólétkérdés, hanem emberi tartás és erkölcs. János és Gyuri bácsi úr volt, és ez a tartásuk egy valódi, belsőleg megélt magyarságtudattal párosult. Elképzeléseik központjában – Blaskovichokról lévén szó – természetes, hogy a „Kincsem" volt. De nem a lóversenyek pénzzel motivált izgalma, hanem a magyar ember lószeretete, a kisbirtokos, kisnemes lótenyésztési szakértelme, munkája. A vadászkalandok nem úri passziót tükröztek, hanem a nemes vadak és a természet közelségét. Műtárgygyűjtésük nem kincsgyűjtés volt, hanem a múlt tárgyi emlékein keresztül történő megismerése, megismertetése és megőrzése..."
Gócsáné Móró Csilla tanulmánya, Gedai István írása, valamint dr. Fehér Dezső: Kincsem, a csodakanca, és Török Imre: Híres lovak, híres lovasok, híres versenyek című könyve alapján öszszeállította:
DÁVID LAJOS
Az iskolák alapvetése mellett más tényezők is hozzájárultak a közműveltség emeléséhez, finomításához.
Mint legjelentékenyebb ilyen tényezőt e téren kell megemlítenünk a Casino Egyesületet, az ország egyik legelső ilyen társaskörét. Egy, hetenként felváltva egymásnál vacsorázó, kis baráti társaság, mintegy 15 ember elhatározására, Széchenyi eszméire hivatkozva, alakult meg 1834-ben ez az egyesület és a közgondolkodás irányításában, hasznos társadalmi mozgalmak elindításában csakhamar vezető szerepet játszott. [...] A társas élet élénkítése céljából, de elsősorban a könyvtár gyarapítására táncmulatságokat, családos összejöveteleket rendeznek a Casino helyiségeiben. [...]
Szerény eszközeihez mérten az egyesület országos kulturális mozgalmakban is résztvesz, áldoz, többi közt belép az Erdélyi Múzeum, a Kisfaludy Társaság alapító tagjai közé is.
Nincs olyan közérdekű eszme, amely nem innen indul ki, nem itt kerül megvitatásra, a vasútépítéstől a Nagybányai Városi Múzeum létrehozásáig. A város közgyűlése csak a megvalósítás fóruma. 1884-ben fennállásának ötvenedik évét már saját épületében, nagy tágas helyiségeiben ünnepli az Egyesület. Olvasótermében minden számottevő magyar napilapot és képesujságot megtalálhattunk. Új épületében pedig módja volt már a társaskörnek hangversenyeket is rendezni. Azonban a legállandóbb kulturális szolgálatot tagjainak s ezek hozzátartozóinak nagy kölcsönkönyvtárával tette. [...] A századforduló idején ez a könyvtár jóval meghaladta a 2000 kötetet és évente bizonyos összeg ráfordításával folyton gyarapították.
[…] A Casino mintájára, hasonló célkitűzéssel egy másik egyesület is alakult később, 1869-ben: a Polgári Olvasókör, amely az iparospolgárság társadalmi tömörülését és művelődését szolgálta. Ez is járatott ujságokat, ennek is volt kölcsönkönyvtára és e században már saját otthona, szép nagy épülete kerttel, akár idősebb testvéregyesületének.
A múlt század negyvenes éveinek elején úri műkedvelő társulat is alakult Nagybányán, mivelhogy vándor színtársulatok aránylag ritkán vetődtek ide.
[...] Az irodalomnak vezető szellemű tehetséget ezekben az időkben nem adott Nagybánya, de annak országos értékű képviselőit mindig megbecsülő örömmel látta falai közt. [...] Petőfi és Jókai, amiként később még több szellemi kiválóság is, Teleki Sándor, a koltói gróf révén ismerkedett meg Nagybányával közvetlenül. [...] Teleki, ha nem is bensőséges, egyenrangú barátságban, de élénk, szívélyes érintkezésben élt a városi urakkal. [...] Lakása, a Zazar parti kis kastély csupa emlék és kultúra, életének gazdag múzeuma, tele érdekes ritkaságokkal, értékes műtárgyakkal, festményekkel, egy művészvérű ember sok mindenfelől összehordott holmijával, amelyek minden darabjához egyéni élményei kapcsolták.
[...] A kis városnak zenei élete is élénk, igényei magasak voltak. Úriházai ablakán esténként finom kamaramuzsika, vagy művészi zongorajáték szűrődött ki és a komoly zene rajongói nem egyszer tettek egy-két napi útat vonaton Pestre, Bécsbe, hogy egy-egy koncertet meghallgassanak. Pedig sok kiváló művész kereste fel Nagybányát közlekedési kényelmetlenségei mellett is és a közönség ilyenkor boldogan tódult hangversenyükre. Néha meg a vasárnapi nagymisén érte a híveket a meglepetés, hogy a kórusról Takács Mihály gyönyörű hangja ömlött szét a nagy barok templom boltívei alatt. A feledhetetlen énekművész gyakran adott ily váratlan ajándékot szülővárosának.
Bárhol is hajlik emlékezetünk Nagybánya régebbi vagy közelebbi multja fölé: városias kultúra illata csap felénk. A távoli múltba nyúlik vissza a szellemi érték, a műveltség hivalkodás nélküli, nobilis tisztelete, ami valami magyaros, házigazdai kedvességgel nyilvánult meg mindig...
(Részletek Réti István: Egy város jellemképe c. írásából)
Megszokhattuk már, hogy ünnepek tájékán - talán a túlzásba vitt italozás, vagy az év végi "leltárkészítési" őrület miatt - sok a tettlegességig fajuló összeszólalkozás, balhé. Idén olyan méretekben nyilvánult meg ez a "népszokás", hogy most nem is tudom, melyik esetet hagyjam ki a felsorolásból.
A Mãrãsesti utcában három városi vagány megtámadott két nagybányai lakost. Fizetségül a "verés-kivitelezési munkálatokért", elvitték az áldozatok mobiltelefonjait is. A Crisan utcában egy lakásba ment be négy "hivatásos balhézó". Mivel a házigazda ki akarta tessékelni a hivatlan "kántálókat", fehér fegyvereiket villogtatva előadtak neki egy "ünnepi műsorszámot". Hogy teljes legyen a szórakozás, távozáskor betörték az udvarban veszteglő Opel Vectra márkájú személygépkocsi szélvédőjét is. Egy csapat avasfelsőfalusi (Negresti Oas) vagány egy 27 esztendős misztótfalusi fiatalembert bántalmazott. "Az egész úgy kezdődött"..., hogy a Szatmár megyei fiatalok két autóval Nagybányára vonultak, hogy el(le)számoljanak a nagybányai illetőségű D. Arturral. Mivel a kiszemelt "homokzsákot" nem találták meg a Progresului utcai mulatóhelyen, az ott tartózkodó vendégeken töltötték ki bosszújukat. Hanem időközben Arturka is tudomást szerzett a dologról, s harminc fős kis hadosztályával a mulatóhelyre vonult, de a kihívókat már nem találta ott. Persze ennek is az ártatlan vendégek itták meg a levét. Kész csoda, hogy csak egy személy sérült meg.
Ezek után szinte diákcsínynek számít az az eset, ami Tőkésen (Grosii Tiblesului) történt, ahol két illuminált állapotban levő fiatal megvert egy 41 esztendős férfit. Az egyik petrovai férfit saját lakásában verte meg két falubelije. Máramarosszigeten egy kereskedelmi társaság ügyintézőjével akadt elszámolnivalója egy harcos kedvű polgárnak. Az agresszív "ügyfél" 28 millió lej értékben tett tönkre berendezési tárgyakat. Az egyik nagybányai férfit, aki éppen egy éjszakai klubból akart távozni, megtámadta három ismeretlen egyén. 18 millió lej ellenében (300 euró, 2,8 millió lej és egy mobiltelefon), egy minőségi verést "szolgáltattak" neki.
Elmondhatjuk tehát: az év utolsó napjaiban jó máramarosi szokások szerint szórakoztak megyénk "vitézebb" polgárai. Azt is mondhatnánk: jó buli volt, annak ellenére, hogy a környék koporsókészítői nem gazdagodtak meg.
... az elmúlt napokban. Az egyik Izvoarele piacon található üzletből 15 millió lej értékben vittek el lisztet, cukrot, cigarettát és konzerveket. Egy Republicii sugárúton található kereskedelmi társaság székhelyétől a betörők elvittek két számítógépes központi agyat, két nyomtatót és egy mérleget, összesen 32 millió lej értékben. Ugyancsak egy kereskedelmi társaságot látogattak meg a betörők a Március 8 utcában is. 170 millió lej értékben vittek el különféle szerszámgépeket. Egy Unirii sugárúton található kereskedelmi társaságnál is elvégezték a betörők az "év végi leltárt". Onnan szeszes italokat és háztartási gépeket "foglaltak le", egyelőre nem tudni, milyen értékben. A Bukarest sugárúton 5,3 millió lej értékű cigarettát készítettek elő "szállításra" a betörők, miután betörték egy üzlet vitrinjét. A szállítást nem sikerült lebonyolítaniuk, mivel az üzletvezető "megsemmisítette a fuvarlevelet". Az Electrolizei utcában egy asztalosműhelyt vettek célba szorgalmas polgártársaink. Természetesen onnan sem távoztak üres kézzel, 30 millió lej értékben vittek el szerszámokat. A Republicii sugárúton található lottózóból pontosan 1 222 000 lejt loptak el a "szerencselovagok". Ez bizony még nyereménynek is kevés...
Kápolnokmonostoron (Copalnic Mãnãstur) egy külföldön tartózkodó család lakását látogatták meg a "szorkovások". Egyelőre nem lehet tudni, mit vittek el. Csak az biztos, hogy hozni nem hoztak semmit. Domokoson egy nyitva hagyott lakásba mentek be a "vendégek", majd távozáskor magukkal vittek 20 millió lejt és több iratot. A tanulságot segítség nélkül is könnyen leszűrhetik... Máramarosszigeten egy bárba törtek be a szakma fekete bárányai, ahonnan kétmillió lej értékben vittek el cigarettát, édességeket és egy hangerősítő berendezést. Szégyen és gyalázat!
Betörtek még: négy üzletbe, egy bárba és egy lakásba. Összesen 363 millió lej értékben vittek el kozmetikai cikkeket, mobiltelefonokat, számlázógépet, ruházati cikkeket és egyéb olyan "apróságokat", mint például egy hi-fi-torony.
Az egyik Carpati utcában parkoló személygépkocsiból két táskát emeltek ki az autófeltörők, miután betörték a járgány bal hátsó ablaküvegét. Igazi minőségi munkát végeztek, hiszen 420 millió lej értékben sikerült zsákmányolniuk. A táskákban 20 millió lej és (kapaszkodjanak meg!) 2 kg arany volt. Csak azt nem tudom, hogy a veszteségéért vagy a meggondolatlanságáért sajnáljam az autó tulajdonosát. Az egyik Megyei Kórház előtt parkoló személygépkocsiból fényes nappal loptak ki közel 2,6 millió lejt, miután betörték a négykerekű jobb oldali ajtajának ablakát. Ezért a munkájukért biztosan nem kapják meg a 2005-ös ISO 9001-díjat az autófeltörők. Örülhetnek, ha nem válnak munkanélküliekké. De nem ez volt az elmúlt napokban az autófeltörők egyedüli szégyenteljes akciója. Képzeljék, Nagysomkúton egy alig 500 ezer lejt érő rádiósmagnót loptak ki az egyik autóból. Ezeknek hiába beszél az ember.
A V. Lucaciu utcában egy Dacia 1310-es személygépkocsit próbált ellopni egy magyar állampolgárságú fiatalember. Mivel az egyik közelben lakó nő meg akarta akadályozni a lopást, a fiatalember beleharapott a kezébe. Közben az autó tulajdonosa is beszállt a "játékba", neki az ujjait csavarta ki a harcias autótolvaj.
S egy kommentár nélküli hír: az egyik szinérváraljai lakos autóját ismeretlenek összefröcskölték kék festékkel.
... nem volt egyetlen szabad percük sem az elmúlt napokban, időt és energiát nem kímélve dolgoztak. Az egyik Unirii sugárúton található üzletben egy vásárló pénztárcája ragadt a kezükhöz. Egy bankkártya, az áldozat személyi igazolványa és kétmillió lej volt a "jutalékuk". Szintén az Unirii sugárúton lopták el egy járókelő 12 millió lejt érő mobiltelefonját is.
A rendőrök elfogtak egy 25 esztendős fiatalembert, akit három mobiltelefon ellopásával vádolnak. A ravasz tolvaj a következő módszert alkalmazta: elkérte a potenciális áldozatok telefonját, hogy úgymond lebonyolítson egy sűrgős hívást, majd mikor kezében érezte a "hangtovábbítót", nyúlcipőt húzott.
Igaz, hogy még a rendőrségi közlemények felét sem ismertettem, de itt abbahagyom, mert ha már én unom a sok tízparancsolat-megszegést, akkor a kedves Olvasó már biztosan a falra mászik...
(ta)
(MÚRE-hírcsere) Drágulások hírével zárult az óév: 2005-ben többet kell fizetnünk a földgázért, a fűtésért, a villamos energiáért, az alapvető élelmiszerekért, a telefonért és a személygépkocsiért.
Január elsejétől öt százalékkal drágult a földgáz, és csaknem ugyanannyival, átlagosan 4,6 százalékkal emelkedett a villanyáram lakossági ára. Az energia árának megemelése egész sor alapvető élelmiszer drágulásához vezet, így a lakosság várhatóan 2–6 százalékkal többet fizet majd a cukorért, a tejért, a kenyérért, az étolajért és a húsért. Mindezt pedig olyan körülmények közepette, amikor az infláció tavaly éves szinten mintegy 9 százalékos volt, s az utóbbi félévben a lej a dollárhoz és az euróhoz képest legalább tíz százalékkal erősödött.
A cukor ára például 6 százalékkal lesz nagyobb, ami nem csupán az energiaárak emelkedésének, hanem a vasúti szállítás drágulásának is köszönhető, valamint annak, hogy január elsejétől a romániai minimálbér is emelkedett. Mivel január elsejétől ismét vámköteles a sertéshús-import, a hidegfelvágottak ára akár 10–20 százalékkal is nőhet — közölte Mihai Visan, a Romániai Hússzövetség elnöke.
A fogyasztók egyetlen újévi jó hírt kaptak, miszerint a földgáz-használat terén a fogyasztás függvényében differenciált tarifák bevezetését, illetve a havi bérletes földgáz-szolgáltatási rendszer beindítását április 1-re halasztották. Nemzetközi kötelezettségvállalásai értelmében a kormánynak január elsejétől differenciált gáztarifákat kellett volna bevezetnie, de a földgázügyi hatóság úgy döntött, az intézkedést szociális hatásaira való tekintettel elhalasztja.
A Romtelecom telefontársaság február elsejétől 34,1 százalékkal drágítja a telefon-előfizetést. Sovány vigasz, hogy ezzel egyidejűleg 3,4–10 százalékkal olcsulnak a megyeközi és a nemzetközi hívások percdíjai.
Bár a lej az utóbbi hónapokban látványosan erősödött az euróhoz és a dollárhoz képest, az üzemanyag ára nem csökkent. Az olajcégek és a finomítók arra hivatkoznak, hogy a kedvező árfolyamból adódó nyereséget más költségek növekedése emésztette fel. Az egyelőre változatlan üzemanyagárak mellett azonban úthasználati díj formájában minden egyes gépkocsi-tulajdonosnak 16,8 és 24 euró közötti összeget kell az idén befizetnie, attól függően, hogy az autójának a motorja milyen környezeti szabványnak felel meg.
Gazdasági elemzők szerint az említett áremelések átlagosan 12–15 százalékkal drágítják az életünket.
(Szabadság) Ismét megnyitják "a forradalom bűnügyeinek iratcsomóját", folytatják a tizenöt évvel ezelőtti forradalom napjaiban elkövetett bűntettek, "rejtélyek" ügyészségi vizsgálatát.
Voinea ügyész-tábornok közölte: az 1989. december 21-én, 22-én és az utána következő napokban történtek kivizsgálásáról van szó. A kihallgatások során tanúként hallgatják meg az elmúlt 15 év romániai történéseinek olyan személyiségeit, mint Ion Iliescu, Petre Roman volt kormányfő, Victor Athanasie Stãnculescu tábornok és sokan mások. Az említett román forradalmár szervezet elnöke szerint körülbelül harminc név szerepel a felelősségre vonandók névsorában. "De erről a névsorról csak három ember tud: én, a bátor tábornok, Dan Voinea és Traian Bãsescu elnök" — mondta Teodor Mãries, az 1989. december 21. nevű szervezet elnöke, akinek szavait az Adevãrul idézte.
Az Evenimentul Zilei arról is hírt adott, hogy román emberjogi és más civil szervezetek december 24-én ügyészségi feljelentést tettek, s a 2004. november–decemberi választások előtt nyilvánosságra került és a közvéleményben nagy felháborodást kiváltó "titkos jegyzőkönyvekből" megállapítható korrupciós és más bűnügyek kivizsgálását követelik. A "titkos jegyzőkönyveket" elsőnek az éppen az Evenimentul Zilei hozta nyilvánosságra, s azok a hatalomból most leváltott Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetőségi ülésein készültek. Bennük olyan SZDP-vezetők neve szerepel, mint Rodica Stãnoiu volt igazságügyi miniszter, majd államelnöki tanácsos, Adrian Nãstase pártelnök és volt kormányfő, Florin Georgescu volt pénzügyminiszter és mások.
Történelmi butaság az erdővisszaadás, a szovjetekkel jobban lehetett dolgozni, a kommunizmus " kegyetlen, népileg jobboldali rendszer volt" – példatár arról, mi mindent képes összehordani a volt Iasi megyei párttitkár.
Az államfő április 16-i nyilatkozata szerint jobb lenne, ha a "gyalogos újságírók csapata" (az eredetiben obstea gazetãrescã) összeforrottabb lenne, és megszűnne a "sajtóbárók" és a "sajtó dolgozó plebejusai" közötti elkülönülés.
"Üdvözlöm az újságírók közösségét. Szeretném, ha összeforrottabb lenne, és egységet alkotnának a román sajtó és kultúra érdekében" – nyilatkozta Iliescu a román sajtó 175. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.
Az ünnepség végén az elnök kifejtette, hogy "a sajtóban is, úgy mint a politikában léteznek bárók – nem szükségszerűen a szó sértő értelmében." A sajtóbárók "azok az emberek, akik domináns szerepet játszanak a sajtó életében: nagy sajtóorgánumok vezetői, akiknek jobb az anyagi helyzetük a többiekhez képest, azaz a sajtómunkásokhoz képest" – magyarázta az elnök.
A piacgazdaságnak számos "erénye" van, de ugyanakkor "ádáz individualizmust táplál" amitől "az emberek vadállatokká válnak" – magyarázta április 30-án. Az államfő később pontosított, hogy ez az "ádáz individualizmus" a vagyongyűjtögetés vágyában nyilvánul meg.
Június másodikán Iliescu azt állította, hogy a kommunizmus alatt a politikai üldözöttek gyermekei is nyugodtan folytathatták tanulmányaikat. Az államfő a Szociáldemokrata Klub szervezte találkozón nyilatkozta, hogy "harcos szellemű kommunista" vasutascsaládban született, politikai nézetei miatt apját bezárták.
1940-ben Iliescunak megtiltották, hogy a líceumban vizsgázzon, mivel apja börtönben volt. "Ilyen még a kommunizmus ideje alatt sem történt. Tanulhattak, pedig tiltólistán levő családokból származtak" – tette hozzá Iliescu.
"Történelmi butaságnak" minősítette az erdők visszaszolgáltatását augusztus 25-én Iliescu, úgy becsülve, a törvényt módosítani kell, másféleképp kell szabályozni a kitermelést. Emellett büntetésekre is szükség van – egészen a visszaállamosításig visszamenően, ha az új tulajdonosok nem tartják be a jogszabályokat.
"Történelmi butaságot követtünk el a visszaszolgáltatással" – nyilatkozta ismételten, miután több árvízkárosult családot meglátogatott és meghallgatta a bákói Agas község lakosainak panaszait.
Két nappal később, az Új Idők gyárban tett látogatásán kijelentette, hogy a "magánosítás sokak számára felszámolást is jelentett, a szó szoros és átvitt értelmében is, nem csak gazdaságilag, hanem szó szerint is."
Szeptember másodikán Iliescu azt nyilatkozta, hogy "természetesen tart össze" Oroszország Ukrajnával a Bâstroe csatorna építését illetően, "habár a szovjetekkel ezelőtt jobban lehetett dolgozni", de senkinek sincs igaza, aki illemszabályok áthágását támogatja.
(BBC/Transindex) fordította Zágoni Bálint
(Nyugati Jelen) Másként kezdődött az idei év, mint az előzőek.
Golyóbisunkon borzalmas, özönvízszerű katasztrófával, mely a világ számos országában 2005 első napjait gyásznappá változtatta.
Mely nemcsak arra figyelmezteti a dölyfös emberiséget, hogy nem ura a kiszámíthatatlan természetnek, hanem szolidaritási kötelezettségeire is.
Hálátlanság lenne elfeledni, hogy Románia népét is segítette a világ, amikor nálunk pusztítottak árvizek és földrengések.
Szülőföldünkön reménykeltőbb volt a kezdet: az Iliescu-korszak lezárásával, a változás nyugati szelével, új államfővel, új miniszterelnökkel, olyan új kormánnyal indultunk, amelyben erejéhez méltó szerepet vállal és kap a hazai, eddig másodrendű állampolgárok közé sorolt erdélyi magyarság is.
Sok szempontból más volt a szilveszter is, mint eddig.
Először fordult elő, hogy az államfő éjfélkor a Cotroceni palotában nem olvasott fel unalmas, kancellária-optimizmust sugalló demagóg újévi üzenetet, ahogy azt nemcsak Ceausescu, hanem Iliescu, de még Emil Constantinescu is tette.
Bãsescu elnök kiment az ünneplő fővárosiak közé, a forradalom szimbólumát jelentő Egyetem téren kívánt boldog új évet Romániának, s ott bontott pezsgőt, majd családjával a szilveszterezők ámulatára egy közvendéglőben töltötte az éjszakát.
Szokatlan volt az is, hogy az új polgári kormány vezetője pár szóban is hitet és erőt tudott sugallni.
A polgárok közül sokan azon is elcsodálkoztak, hogy az új végrehajtó hatalom első számú méltósága a szilveszteri mulatság után a predeáli vasúti pályaudvaron odament a pénztárhoz, s nem háborodott fel, hogy csak állóhelyhez jutott.
Pedig néhány óra múlva már Sinaián kellett lennie, ahol a kabinet tagjai, akik családtagjaikkal együtt érkeztek, egy protokoll nélküli, informális kabinetülésen, fehér asztal mellett beszélték meg a kormány első, sürgős teendőit.
Új irányvonal, új államférfi-arcgaléria, új stílus, nem olyan, mint az eddigi.
Reménykedjünk, hogy a mindenkori hatalom természetében rejlő átkos, titkos erők ezúttal nem fognak nálunk politikai szökőárakat, pusztító társadalmi árvizeket és földrengéseket okozni.
Kilin Sándor
(MÚRE-hírcsere) Március elsejétől már ki lehet írni az új árakat "kemény lejben" az árucikkekre, de a régi ár feltüntetésének kötelezettsége nyomást fog gyakorolni a kereskedőkre, hogy ne ragadja el őket túlságosan a fölfelé kerekítés lehetőségének heve. A központi bank november 17-én indította el a lej átalakításának programját: az ez év július elsejétől érvényes új, úgynevezett kemény lej tízezer régi, azaz mostani lejjel lesz egyenértékű. Az utolsó négy helyiérték levágása fel- és lefelé kerekítésre egyaránt lehetőséget ad az árakból, de a szakértők remélik, hogyha a kereskedők egy darabig kénytelenek lesznek a régi és az új árat egyaránt feltüntetni, akkor a verseny inkább lefelé kerekítésre kényszeríti őket.
Sokan azt gondolják, hogy a négylábúak közül csak a kutya lehet az ember hűséges társa. Pedig rendkívül boldog, harmonikus kapcsolatot lehet kialakítani a doromboló, bársonyos tappancsú cicákkal is.
Mivel a macskát nem kell sétáltatni, a napközben hosszan távollevő embernek is társa lehet. A harmonikus kapcsolat alapfeltétele azonban az, hogy az ember el tudja fogadni a macskák egyedülállóan sajátos jellemét. Először is azt kell tudomásul venni, hogy a szobatigris soha nem fogja alávetni magát a hagyományos értelemben vett nevelésnek. A macska ugyanis kifejezett egyéniség, "aki" egészséges öntudattal rendelkezik. Éppen ez teszi őt a macskabarátok számára oly vonzóvá.
A macska az első naptól kezdve átveszi a háztartás irányítását, legalábbis a maga szempontjait tekintve. De szeretettel és némi türelemmel a gazda ráveheti őt arra, hogy megértse a kívánságait. Ettől kezdve már nincs is beláthatatlan távolságban az a pillanat, amikor majd szabad akaratából alkalmazkodik hozzánk, hiszen igen fejlett szociális érzékkel rendelkezik.
Már a kiscica felismeri, hogy az a gazdája, aki létfontosságú szükségleteit kielégíti. Mi gondoskodunk az ellátásáról, simogatjuk, keféljük a szőrét, megóvjuk mindenféle veszélytől, és megtanítjuk arra, hogy mit tehet és mit nem. Ha a kiscica jól érzi magát, és bízik bennünk, gondoskodásunkat igen hamar ragaszkodással és gyengédséggel viszonozza majd. Ha már eddig a pontig eljutott a kapcsolat, a macska saját magától fogja megpróbálni a velünk való együttélést a lehető legörömtelibbé tenni.
Rendkívüli a beleélő-képessége, ha ráérünk, megköveteli, játsszunk vele, s elégedettségét azzal jelzi, hogy finoman a lábunkhoz dörgölődzik, és boldogan dorombol. Ugyanakkor, ha mással vagyunk elfoglalva, hajlandó visszavonulni is. Ha azonban ok nélkül elutasítjuk, vagy netalán durván kezeljük, a macska sértődötten reagál: temperamentumától függően azzal bünteti az embert, hogy egyáltalán nem figyel rá, vagy megszegi a már begyakorolt szabályokat. (Folytatjuk)
(www.egyperces.hu)
• Bob Dylan írta a legjobb dalt. A "Like A Rolling Stone" című Bob Dylan szerzemény lett az első azon a listán, amelyen minden idők 500 legjobb dalát rangsorolták a Rolling Stone magazin felkért zenészei és egyéb hírességei. A 172 tagot számláló szakértői csapatban volt többek között Joni Mitchell, David Letterman, Elvis Costello, k.d. Lang és a legendás dalnok fia, Jakob Dylan is. A szaklapban megjelenő lista összeállítói az elmúlt 50 év 2103 dalát jelölték a "versenybe". Mint az várható volt, a ‘60-as évek pop-rockzenei aranykora az 500-as listán 202 dallal képviseltette magát. A ‘70-es évek terméséből - a diszkózene "áldásos" hatása dacára - még mindig 144 kiváló dalt találtak, de a ‘80-as évek opusaiból már csak ötvenötöt. A Top 10-be mindössze egy szám került az 1971 után írt dalokból, a Nirvana "Smells Like Teen Spirit"-je. Az pedig jól jellemzi a 90-es éveket és napjainkat, hogy csak 3 szerzeményt — Eminem "Lose Yourself" (166.) és "Stan" (290.), valamint az OutKast "Hey Ya" (180.) számát — tartottak a bíráló bizottság tagjai arra érdemesnek, hogy bekerüljenek a legjobb 500 közé. Ami a műfaj nagyágyúit illeti, a Beatles 23, a Rolling Stones 14, Bob Dylan 11, Elvis Presley pedig 10 dalával képviseli a klasszikus értékeket.
1. "Like a Rolling Stone" Bob Dylan; 2. "Satisfaction" The Rolling Stones; 3. "Imagine" John Lennon; 4. "What's Going On" Marvin Gaye; 5. "Respect" Aretha Franklin; 6. "Good Vibrations" The Beach Boys; 7. "Johnny B. Goode" Chuck Berry; 8. "Hey Jude" The Beatles; 9. "Smells Like Teen Spirit" Nirvana; 10. "What'd I Say" Ray Charles; 11. "My Generation" The Who; 12. "A Change is Gonna Come" Sam Cooke; 13. "Yesterday" The Beatles; 14. "Blowin, in the Wind" Bob Dylan; 15. "London Calling" The Clash; 16. "I Want to Hold Your Hand" The Beatles; 17. "Purple Haze" The Jimi Hendrix Experience; 18. "Maybellene" Chuck Berry; 19. "Hound Dog" Elvis Presley; 20. "Let It Be" The Beatles.
• A Scissor Sistersé az év koncertje. Fantasztikus évet tudhat maga mögött a Scissor Sisters, és ezt megkoronázandó a Virgin Radio hallgatói szerint az övék volt az év legjobb koncertje is. Az amerikai pop csapat olyan előadókat előzött meg, mint a Red Hot Chili Peppers, David Bowie, a The Who, a Franz Ferdinand, vagy a szintén újonc Maroon 5. A rádió műsorvezetője üdvözölte, hogy idén rengeteg új tehetség jelent meg a könnyűzenei palettán, és hamar az érdeklődés középpontjába tudtak kerülni. „A Scissor Sisters az egyik legkülönlegesebb banda, ami az utóbbi években feltűnt, és nem csoda, hogy az angol közönség a szívébe zárta őket." – magyarázta DJ Pelle Mitchell.
Olvasóink receptjeiből
Hozzávalók: 25 dkg burgonya, 25 dkg zöldborsó (konzerv), 25 dkg kukoricaszem (konzerv), 25 dkg sárgarépakocka, 15 dkg csemegeuborka, 15 dkg marinált paradicsompaprika, 3 dl Univer majonéz, 4 dl tejföl, 3 evőkanál zselatinpor, 1dl tej, 2 evőkanál Univer mustár, 4 kávéskanál Univer fokhagymakrém, só, bors, porcukor ízlés szerint.
Elkészítés: A nyers zöldségeket enyhén sós vízben, a burgonyát héjában megfőzzük. Leszűrjük a konzerveket is. A főtt burgonyát apró kockára vágjuk. A zselatint kis lábasba tesszük, ráöntjük a tejet és 15 percig áztatjuk. A majonézt összekeverjük a tejföllel, hozzáadjuk a mustárt, a fokhagymakrémet, sóval, borssal, kevés cukorral ízesítjük. A tejben feláztatva a zselatint nagyon kis lángon felmelegítjük, de nem forraljuk. Ezután hagyjuk kihűlni. Egy tetszés szerinti formába foliát teszünk. A kihűlt zöldségeket belekeverjük a zselatinnal együtt a mártásba. A salátát a kibélelt formába öntjük, lefedjük és egy napig a hütőszekrényben dermesztjük. Tálalás előtt a formából kiborítjuk és tetszés szerint felszeletelve tálaljuk.
Hozzávalók: 1 kg marhafelsál, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 kávéskanál szárított bazsalikom, 2 evőkanál Univer mustár, 10 dkg szalonna, 10 dkg sajt, só, bors, pirospaprika, 1 fej hagyma, 2 kávéskanál Univer fokhagymakrém, 2 dl vörösbor, 1 evőkanál paradicsompüré, 1 dl húsleves, 2 evőkanál tejszín.
Elkészítés: A húst egy darabban hagyjuk, de bevagdaljuk 2 cm-es távolságban a feléig. A fűszernövényeket összevagdaljuk ha szükséges, és összekeverjük a mustárral. A sajtot és a szalonnát felcsíkozzuk, a bevágásokat bekenjük mustárral és mindegyikbe sajtot, szalonnát teszünk. Átkötözzük cérnával, sóval, borssal, pirospaprikával fűszerezzük, tűzálló tálba tesszük. Közéje rakjuk a felaprított hagymát és a fokhagymakrémet, aláöntjük a vörösbort. Lefedjük és forró sütőben 50-60 percig sütjük. Az utolsó 10 percben levesszük a fedőt, mikor kész, a szaftját leszűrjük, elkeverjük a paradicsompürével és a húslevessel, hozzáadjuk a tejszínt és jól felfőzzük. A húst a mártással együtt tálaljuk.
Szász Erzsébet
- Hogyan köszönnek a politikusok egymásnak a Parlamentben?
- Legyen ön is milliomos!!
- Mi a nemzetközi segélyezés definíciója?
- Egy olyan folyamat, amelynek során a gazdag országok szegény állampolgárai pénzt juttatnak el szegény országok gazdag állampolgárainak.
- Miért gyűlölik a politikusok a Trabantot?
- Mert kormányváltós.
Érdekesen öltözött pasas beballag a kocsmába, pórázon vezetve egy krokodilt. Megkérdezi a csapost:
- Kiszolgálnak itt országgyűlési képviselőket?
- Természetesen... - hajlong a csapos.
- Helyes. Akkor nekem egy viszkit, a krokodilomnak egy országgyűlési képviselőt.
- Ki volt a világ első szocdem-e?
- Kolumbusz. Útnak indult anélkül, hogy tudta volna, hova megy, utazott anélkül, hogy tudta volna, hol van, és visszatért anélkül, hogy meg tudta volna mondani, hol járt.
A tánctanár egy "politikustánc" nevű új gyakorlatot mutat be az osztálynak:
- Roppant egyszerű a koreográfia, könnyű megtanulni. Kezdem: három lépést előre, kettőt vissza, egyet jobbra, egyet balra, majd teljes fordulat...
A politikusok azért küzdenek olyan elkeseredetten az újraválasztásukért, mert nem szeretnék, ha rájuk is vonatkoznának azok a törvények, amiket ők szavaztak meg.
Az Amerikai Tudományos Akadémia egereken végzett kutatásai kimutatták, hogy egy szabályozó hormon elégtelen működése vezethet az emberi depresszióhoz is. A stressz hatására agyunk utasítást ad bizonyos hormonok termelésére, melyek segítenek visszaállítani a lelki egyensúlyt. Ezek közé tartozik a glucocortico-szteroid is, mely különösen fontos szerepet játszik lelki békénk fenntartásában. Bizonyos embereknél azonban, akik súlyos depressziótól szenvednek, az agy másképp reagál a stresszre: túlzott hormontermelésre készteti a szervezetet. Az Amerikai Tudományos Akadémia tudósai azt vizsgálták kutatásukban, hogy közvetlen összefüggés van-e a depresszió, és aközött, hogy a szervezet képtelen hormonháztartását megfelelő szinten tartani. A kísérletben a kutatók blokkolták egyes egereknél a hormonok, különösképpen a glucocortico-szteroid szintjét szabályozó mechanizmusokat az agyban. Ezek az egerek a depresszió egyértelmű tüneteit mutatták, nem keresték az örömforrásokat, mint társaik. A kutatás így bebizonyította, hogy a depresszióra való hajlam genetikai eredetű lehet, már csak az a kérdés, hogy ez a felfedezés segíthet-e a depresszió hathatós kezelésében, netán megelőzésében. (ma.hu)
Egy orosz jogász bejelentette igényét a világ összes felhőjére, a jegyző által hitelesített dokumentumot 150 ország kormányának küldik meg. Vlagyimir Oszipov akciójával a környezetszennyezésre szeretné felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét, olvasható a NEWS.ru orosz nyelvű hírportálon. Ennek jegyében a jogász szeretné bejegyeztetni az Egy csepp élővíz nevű nemzetközi szervezetet, és ez őrködne a felhőtulajdonos jogai felett. Amennyiben a világ bármely pontján környezetszennyeződést, s ennek következtében a csapadék szennyeződését észlelnék, Vlagyimir Oszipov a "tönkretett" felhők gazdájaként bírósághoz fordulhatna, követelve az okozott kár megtérítését. (mti/index)
A kihalás veszélye fenyeget egyes őslakos törzseket az Indiához tartozó Andamán- és Nikobár-szigeteken, amelyeken hatalmas pusztítást végzett a földrengést követő szökőár - figyelmeztetnek szakértők. A szigeteken őshonos hat törzs népei összesen harmincezer főt számlálnak a 350 ezer fős népességen belül. Ezek a törzsek azonban egy kivételével alig érik el a néhány száz főt, és jórészt ma is vadászó-gyűjtögető, félnomád életmódot folytatnak, egy részük az 1990-es évekig a külvilágtól elszigetelten létezett. A legnépesebb, 28 ezer fős őslakos népcsoport kivételével a legkisebb veszteség is komolyan veszélyeztetheti e törzsek fennmaradását. (ma.hu)
Több a kutya és macska az olasz háztartásokban, mint a gyerek: egy felmérés szerint az olaszok legkevesebb 14,5 millió kutyát és macskát tartanak. Ehhez képest az országban csupán 8,7 millió, 15 év alatti gyermek él. Olaszországban a születések arányszáma is nagyon alacsony. (libertatea)
Egy észak-olaszországi bíró pénzfeldobással döntötte el, hogy melyik szülővel tölthesse gyerekük az ünnepeket. A bíró nem tudta, kinek javára döntsön, nem akarta meghallgatni a felek érveit, meg az idő is sürgetett – végül az anya nyert. (libertatea)
Egy Elvis-rajongó 455 dollárért adott el online aukción egy pohárnyi vizet, melyet állítólag a rocksztár ajka megérintett. A Wade Jones nevű rajongó még 1977-ben szerezte azt a vízzel telt műanyag poharat, melyből szerinte Elvis ivott egy Észak-Karolinában rendezett koncert során. Wade a pohártól egyelőre nem akar megválni. Tavaly árverésre került Elvis egy foga és egy hajtincse is. A tulajdonos százezer dolláros, azaz mintegy 22 millió forintos kikiáltási áron bocsátotta áruba a becses relikviákat. Azért döntött eladásuk mellett, mert már nem tudta fizetni a tárgyak biztosítási költségeit. (origo)
Megijedt a woo-doo babáktól a kolumbiai rendőrök egy csoportja, miután egy razzia során több, mint 300 babát foglaltak le. A rendőrség szóvivőjének elmondása szerint a rendőrök – bár nem hisznek a boszorkányságban, mégis úgy érzik, jobb félni, mint megijedni, így egy különleges egység fogja megvizsgálni a mágikus babákat.
(Index) A hétszeres Forma-1-es világbajnok, Michael Schumacher menedzsere bejelentette, hogy a német pilóta tízmillió dollárt adományoz a dél-ázsiai szökőár túlélőinek megsegítésére. A Ferrari csapat sztárja a 2004-es bevételeinek tizenkét százalékát ajánlotta föl, ezzel ő lett a legbőkezűbb adakozó magánszemély. Sok szervezetet is maga mögé utasított, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) például csak egymilliót adott.
A hétszeres Forma-1-es világbajnok, Michael Schumacher menedzsere bejelentette, hogy a német pilóta tízmillió dollárt - 7,4 millió eurót - adományoz a dél-ázsiai szökőár túlélőinek megsegítésére. Willi Weber a ZDF televízió műsorában nyilatkozott a segélyről.
A Ferrari sztárját, aki hétfőn lett harminchat éves, nagyon megrázták az események. "Az ázsiai tragédia miatt a szilveszteri mulatozás nálunk elmaradt, és a születésnapomon sem ünnepeltünk. Együttérzünk az áldozatok szeretteivel, reménykedünk, hogy további katasztrófák nem sújtják őket" - írta hétfőn saját honlapján a versenyző.
Schumacher 2004-ben az amerikai Forbes című üzleti magazin kereseti listája szerint 61,5 millió eurót kasszírozott, így éves bevételeinek több mint tizenkét százalékát adja a rászorulóknak. A pilóta a Német Vöröskeresztnek és az ENSZ gyermekalapjának utalta át az összeget.
Ezzel az összeggel magasan Schumacher a legbőkezűbb adományozó a magánszemélyek közül, de rengeteg szervezetet is maga mögé utasított. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) mindössze egymillió dollárral (750 ezer euró) segít, a Bayern München labdarúgóklub 300 ezer euróval, míg az FC Valencia jótékonysági meccset szervez, és annak a bevételét ajánlja föl. Az angol első osztályú bajnokság csapatai kétmillió dollárt adtak a dél-ázsiai térség károsultjainak, Hollywood egyik kedvence, Sandra Bullock egymillió dollárt juttatott.
Megtiltották a román ifjúsági jégkorong-válogatott székelyföldi játékosainak, hogy magyarul beszéljenek.
A 21 tagú csapatban 16 a magyar játékos, mégis a vezetőedző megtiltotta a Hargita megyei játékosoknak, hogy magyarul beszéljenek egymás között – jelentette a Kossuth Krónika tudósítója. A fiatalok elhatározták, hogy hazajönnek, jóllehet a csapat világbajnokságra készül. A szülők és Kurkó János György, a Román Jégkorong Szövetség alelnöke, a csíkszeredai Jégkorong Klub elnöke petíciót fogalmaztak meg a szövetség vezetőségének, amelyben követelték az edzők lemondását. A hazafelé tartó csapat útközben értesült arról, hogy a tiltakozás nyomására a vezetőedző és másodedző lemondott és átvette a vezetést Györrpál Tamás csíkszeredai edző. A román válogatott így részt vehet a III. értékcsoportú bajnokságon.
Eljegyezte malajziai barátnőjét, Michelle Yeoh-t Jean Todt, a Forma-1-es világbajnok Ferrari csapatfőnöke.
Sajtóértesülések szerint a francia szakember egy gyémántgyűrűvel lepte meg az egykor Miss Malajziának választott jelenlegi színésznőt, aki többek között szerepelt az 1997-es A holnap markában című James Bond-filmben is.
Az 58 esztendős Todt 16 évvel idősebb szíve választottjánál.
(MTI) Thierry Henry, a francia labdarúgó-válogatott és az Arsenal klasszisa lesz a FIFA első rasszizmus ellen küzdő nagykövete - ezt Joseph Blatter, a nemzetközi szövetség elnöke jelentette be.
"Több hasonló megbízatást is szeretnék kiosztani, hogy együtt vegyük fel a küzdelmet a faji megkülönböztetés ellen. Ha a futballisták is bekapcsolódnak ebbe a munkába, akkor van esélyünk arra, hogy javuljon a helyzet. Végtelenül szomorú vagyok, hogy manapság a stadionokban is találkozhatunk ezzel a jelenséggel" - nyilatkozott Blatter a France Football magazinnak.
Egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik követelik a videóbírók bevezetését a labdarúgásban is, hasonlóan például az amerikai "major" sportágakhoz. A FIGC (Olasz Labdarúgó-szövetség) illetékesei is hajlanak arra, hogy bevezessék a visszajátszásos módszert valamilyen módon, és egy ötlet szerint két további asszisztens segítené a játékvezetők munkáját.
Franco Carraro, a testület elnöke szerint elsősorban a lesek és a gólokkal kapcsolatos viták (bent volt-e a labda teljes terjedelmével vag