(BÚSz-információ) Tovább csökkent az RMDSz szavazótábora, de a többi párté sem kevésbé, százalékarányát tekintve így lényegében változatlannak mondható a magyar szervezet támogatottsága a novemberi választások eredményei alapján. A máramarosi magyarságnak a következő négy évben is lesz parlamenti képviselője, mégpedig Bónis István személyében, akinek a választói közömbösség mellett a nagybányai szervezet „félgőzös" támogatását is le kellett győznie a kampány során.
Megyénkben a 426 490 szavazójoggal rendelkező személyből 215 524 adta le voksát, a részvételi arány 50,23%-os volt.
A szenátusi listákra leadott szavazatok száma az alábbiak szerint oszlott meg: PSD+PUR 73 896 szavazat (36%); PD+ PNL 54 445 szavazat (26,53%); PRM 34 192 szavazat (16,66%); RMDSz 18 624 szavazat (9,08%).
A képviselőházi helyekért versengő pártok között a következő szavazati arány alakult ki Máramarosban: PSD+PUR 73 ezer 435 szavazat (35,86%); PD+PNL 54 ezer 844 (26,78%); PRM 29 930 (14,62%); RMDSz 18 349 szavazat (8,96%).
Egy szenátori hely megszerzéséhez 60 ezer 385 szavazat volt szükséges, amit „első fokon" csupán a PSD+PUR jelöltjének sikerült elérnie. A megyei szinten leadott szavazatok arányában az országos kosárból további egy-egy szenátori mandátumot kapott a PD+PNL, valamint a PRM, így megyénknek három szenátora lesz.
A képviselőházba 25 222 szavazattal lehetett bejutni, ezt a teljesítményt a PSD+ PUR, PD+PNL (2-2 mandátum), valamint a PRM (1 mandátum) tudta első fokon felmutatni. Az országos kosárból a PSD+ PUR, valamint az RMDSz jutott egy-egy mandátumhoz a megyei szinten leadott szavazatok arányában, így összesen hét képviselője lesz Máramarosnak.
Az államelnök-jelölteket illetően megyei szinten a következő eredmények születtek: Adrian Nãstase 90 467 szavazat (43,13%); Traian Bãsescu 63 815 (30,42%); Corneliu Vadim Tudor 28 631 (13,65%); Markó Béla 12 915 szavazat (6,16%).
A korábbi választások eredményeivel összehasonlítva: 1996-ban 70,20%-os, 2000-ben 59,32%-os, idén 50,23%-os volt a részvétel Máramarosban. Az RMDSz elnökjelöltje 1996-ban 19 606 szavazatot (7,09%), 2000-ben 18 217 szavazatot (7,58%), idén 12 915 szavazatot (6,16%) kapott. A képviselőjelöltekre 1996-ban 24 261-en szavaztak (9,00%), 2000-ben 21 059-en (9,06%), idén, mint láthattuk, 18 349-en (8,96%). Az RMDSz szenátorjelöltjeinek csökkenő támogatottságát a következő adatok jelzik: 1996 - 25 240 szavazat (9,35%), 2000 - 22 287 szavazat (9,62%), 2004 - 18 624 szavazat (9,08%).
tamási-dávid
A máramarosi magyarok november 28-án bebizonyították: felelősséget éreznek a világgal szemben, amelyben élünk. Azzal, hogy jelentős számban vettek részt a választásokon, biztosították a romániai magyarság politikai képviseletét a törvényhozásban. Így ezután sem kerülünk olyan helyzetbe, hogy mások döntsenek helyettünk, mások döntsenek a fejünk felett. Egységes fellépésünk eredménye bizonyítja: összefogással képesek vagyunk megoldani közösségünk gondjait, képesek vagyunk otthont építeni közösségi életünknek. Köszönjük mindazoknak, akik az RMDSz-re szavaztak! Köszönjük egyházainknak, civil szervezeteinknek, ifjúsági és kulturális egyesületeinknek, a helyi RMDSz-szervezeteknek és a sajtónak a támogatást! Erre az elkövetkező időszakban is nagy szükségünk lesz, hogy a programban vázolt célkitűzéseket mindannyiunk javára megvalósíthassuk.
Bónis István, Várady László
Szombaton, december 4-én, sötétedés után mindenütt a Kárpát-medencében mécsesek gyúlnak a magyar otthonok ablakaiban. Ezzel fejezzük ki a Magyarországtól elszakított területeken élő magyarok együvétartozását, s szolidaritásunkat a kettős állampolgárság érdekében kiírt népszavazás támogatói mellett.
A Teleki Magyar Házban 18.00 órakor gyújtunk gyertyalángot, majd levetítjük Lukács Csaba és Bayer Zsolt: Haza a magasban című dokumentumfilmjét, amely a Magyar Televízióban került bemutatásra s később könyv formában is megjelent Magyarországon.
Az alkotás Illyés Gyula születésének századik évfordulóján készült, benne határon túli magyarok és anyaországi megszólalók, ismert és kevéssé ismert emberek beszéltek az illyési gondolat, a „Haza a magasban" jegyében. A szerzők az egész Kárpát-medencét bejárták – több tízezer kilométernyi utazás, sok száz órányi beszélgetés élményét kívánták a nézőkkel, olvasókkal is megosztani.
Az anyaország határain kívül sok millió magyar él. Sokan önként vándoroltak ki, jobb megélhetést, biztonságosabb életet remélve, de a legtöbben úgy szorultak ki a hazából, hogy átemelték a fejük fölött a határt. Így jártak Kárpátalján és Vajdaságban, Erdélyben és a Felvidéken, Szlovéniában, Horvátországban és az Őrségben is. Az útleveleken túli világban azonban van, mert lenni kell egy közös, szellemi hazának is, mely arról tanúskodik, hogy összetartozunk. Még akkor is, ha néha, mint most is, megpróbálnak az ellenkezőjéről meggyőzni minket.
Mécsesgyújtásunk, jelenlétünk a filmvetítésen legyen néma tüntetés e gondolat mellett!
Dávid Lajos
A gyergyócsomafalvi TÖRÖK ÉVA nemezből készült dekoratív alkotásaiból nyílik kiállítás, jövő csütörtökön, december 9-én 17.30 órai kezdettel, a Teleki Magyar Ház Thorma-termében. A honfoglaláskori motívumkincset felvonultató tárlatot megnyitja Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője. Szeretettel várjuk a közönséget!
EKE-gyűlés lesz jövő szerdán is, 18.30 órai kezdettel. Utána, 19.00 órától vetítés! A film címe: Máramarosi havasok. Várjuk az érdeklődőket!
16.00 óra: Asterix és Obelix: A Kleopátra küldetés. Színes, szinkronizált francia családi vígjáték. Kb. 100 perc.
18.00 óra: Haza a magasban. A Magyar Televízió dokumentumfilmje, készítette Lukács Csaba és Bayer Zsolt.
Időpont: december 4., szombat.
Helyszín: a Teleki Magyar Ház.
Adventi és karácsonyi dallamok a középkorból.
Előadja a Schola Rivulina Énekkar Gregorián Kórusa.
Helyszín: Szentháromság templom.
Időpont: 2004. december 17-én 18.30 órai kezdettel.
A 75 éves nagybányai festőművész eladással egybekötött kiállítása december 8-ig még megtekinthető a Teleki Magyar Házban. Látogatási idő: kedd-szombat 13-18 óra között.
Minden hétfőn 18.00 órától a kisebbeknek, 19.00 órától a nagyobbaknak, majd szabadtánc a Teleki Magyar Házban. Költséghozzájárulás: 10 ezer lej, minden harmadik alkalom ingyenes! Kötelező a tiszta, parkettkimelő tornacipő! Oktatnak: Tamás Sajtos Erzsébet, Csiki Árpád és Nagy Béla.
– EKE-túra lesz vasárnap a Sajtos rétre. Indulás reggel 8.00 órakor a 18. sz. autóbusszal az IMMUM-tól.
– Csoportos gyógytorna a csontritkulás megelőzésére és kezelésére! Találkozunk december 7-én, kedden 18 órától, a Teleki Magyar Házban!
– Orvosi tanácsadás minden szerdán 16 órától, munkaerőközvetítés kedden 17 és csütörtökön 14 órától, a Teleki Magyar Házban!
Bevallom őszintén: nem tudtam, hogy a november 28-i választásokon való részvételt nem a választói kártyára tett pecséttel, hanem a személyazonossági igazolvány hátuljára ragasztott, nem túl kirívó bélyegecskével „honorálják". Annyira nem érdekelnek a törvények, hogy ennek utána néztem volna; furcsálltam is, amikor közölték velem: tegyem csak el a választói kártyát, mert nem kíváncsiak rá.
Aztán a választások másnapján a televízióból értesültem arról, mi is volt idén a divat az urnák környékén. Nyomban megnéztem személyimet, s tényleg felfedeztem rajta egy szerény bélyegecskét, amit egy golyóstollal írt dátum „színesített". De akkor már a könnyen leszedhető bélyegek segítségével elkövetett választási csalásokról beszéltek a tévében. Mondhatni: hamarabb értesültem a visszaélésekről, mint az azokat megkönnyítő eszközök létezéséről. Hiába, nem tartom a lépést a történésekkel. Le vagyok maradva, mint Gigi Becali Adrian Nãstasetól.
Hogy kinek az agyában született meg a bélyegragasztásos ötlet, nem tudom. Egy biztos: az illetőt nem az esze miatt választották meg annakidején, mert egy ennyire meggondolatlan rendelkezést csak egy nagyon naív, hadd ne mondjam IQ-semleges agy szülhetett. Ha már volt egy viszonylag jól kigondolt és bevált módszer, minek kellett újat kitalálni?
A választási törvényt olyan módon kell kigondolni, hogy a csalás legkisebb gyanúja is ki legyen zárva. Láthatjuk, mi történik Ukrajnában egy elmismásolt választás után, s mi is több bizonyított visszaélésről értesülhettünk. Az egyik ilyen, a szavazóturizmusnak hódoló „demokratától" a párt már meg is vonta a bizalmat. S ki tudja, még hány „bélyeggyűjtő" volt széles e hazában vasárnap? Hiányzott ez nekünk? Igen, pont ez hiányzott, hogy teljes legyen a cirkusz és a káosz! (tami)
Egy vígjáték akkor jó, ha tele van váratlan, meglepetésszerű fordulatokkal, s a sok összekuszált szál végül egy szép, legalábbis megnyugtató végkifejletben találkozik.
A váratlan fordulat számomra hamarabb bekövetkezett, mint gondoltam. Igaz, nem a Városi Színházban, ahol a Lendvay Márton Színjátszó Kör legújabb bemutatója (Sommerset Maugham: Imádok férjhezmenni) zajlott, hanem még az élet színpadán, valamivel az előadás kezdete előtt. Történt ugyanis, hogy Nagybánya felé tartva, eltört az autóm féltengelye. Szerencsére éppen a Buság előtti benzinkútnál, így biztonságos helyen hagyhattam éjszakára. Egy Nagybányára származott szinérváraljai fiatalember vitt tovább. A vígjáték első felvonásának idején tehát számomra az autó volt a főszereplő, s mondhatom, feledhetetlen „alakítást" nyújtott.
A Városi Színházba az első felvonás végére érkeztem meg, de szerencsére könnyűszerrel, szinte zökkenőmentesen kapcsolódtam be a színpadon zajló eseményekbe. A háború miatt magára maradt Victoria (Böndi Linda), mivel férjét, William Cardewet (Józsa András) halottnak hitte, férjhezmegy a szende, de ugyanakkor ravasz Frederick Lawndeshez (Krizsanovszki István), aki biztosan nem az eszével hódította meg a őt. Az újdonsült házaspár békésen éli az elszegényedett felsőbb rétegek nagyviláginak látszó, de valójában gyötrelmes, nincstelen hétköznapjait. A „békés" együttélést egy anyós, Mrs. Shuttleworth (Mezei Anna) szavatolja.
Az „idillt" a halottnak hitt első férj váratlan hazatérte zavarja meg, aki természetesen megpróbálja érvényesíteni házasságból eredő jogait. A feleség viszszahódítására tett kísérletei csak látszólagosak, akárcsak Frederick Lawndes nagyvonalúnak tűnő, de valójában alantas visszavonulása. Ezzel megkezdődik a licit a két férj között, s nagyúri modorral próbálnak lemondani a nőről, egymás javára. Itt kerül a képbe Mr. Paton, a feleség legújabb „szerzeménye", aki a két, lassan már csak papírforma szerinti férjjel szemben fölöttébb előnyös tulajdonságokkal rendelkezik (van mit tejbe aprítania...) A feleség, hogy mielőbb hivatalossá tehesse Mr. Patonnal folytatott kapcsolatát, felfogadja Roham ügyvédet (Geiger Attila), aki még arról is gondoskodik, hogy házasságtörésen érjék a két ex-férjet, Montmorency kisasszony (Illing Babi) hathatós közreműködésével...
A színpadi képet a többi szereplő színesítette, úgymint: Mrs. Pogson, a nagyvilági szakácsnő (Krizsanovszki Enikő), Taylor, a komornyik (Kovács Sándor), Betsy, a szobalány (Kis Kasza Ildikó), Clarence, az inas (Szilágyi Tibor), valamint Dennise (Szigeti Olga).
S hogy milyen volt az előadás? Velem mindenesetre elfeledtette a féltengelytörés által okozott kellemetlenségeket.... (tamási)
A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör tájékoztatja kedves nagybányai közönségét, hogy SOMMERSET MAUGHAM: Imádok férjhezmenni című három felvonásos zenés vígjátékának folyó év december 3-ra meghirdetett előadása betegség miatt elmarad.
A következő előadásra december 10-én, pénteken 18.00 órakor kerül sor, a Városi Színházban. Jegyek elővételben december 9-én, csütörtökön 10-13 óra között, illetve december 10-én, pénteken, az előadás előtt egy órával, a Színház jegypénztáránál.
Szíves megértésüket kérjük!
(BÚSz) Talán soha nem sejtett, elkeserítő méreteket öltött a vita, amely a kettős állampolgárság kapcsán a határon túli és inneni magyarság között kibontakozott. Mert pártpolitikai szempontokon és időszerűségeken túl, 2004. december 5-én valójában e két érdek és szempont mérkőzik meg egymással: a köldöknéző anyaországi többségé – amely a „Nem, nem, sohá!"-tól nyolc és fél évtized alatt csak a jó Isten tudja hogyan süllyedhetett az önzésnek ilyetén mélységeire –, és a kirekesztett nemzeté, amely 1920-tól mentsvárként tekintett még a kádári Magyarországra is (!), s amely előtt most, az európai nyitás küszöbén lelki vasfüggönyként látszik leereszkedni a döntés: nem kelletek, nincs szükségünk rátok! Mindezeken túl és az eredménytől függetlenül akár borítékolni lehet a népszavazás súlyos belpolitikai következményeit: a posztkommunista baloldali hatalom és a jobbközép ellenzék között tovább mélyül a szakadék, s ez nem csak a társadalmi megosztottságot és politikai bizonytalanságot fokozza Magyarországon, de hosszú távon meggátol minden olyan konszenzust, amely pedig elengedhetetlen lenne egy távlatos, következetes, nyugodt fejlődést ígérő nemzetpolitika kialakításához. Az alábbiakban dr. Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök írását olvashatják, lapszámunk 4-5. oldalain pedig a Bányavidéki Új Szó olvasóinak a kérdéssel kapcsolatos véleményeiből gyűjtöttünk össze egy csokorravalót. (dávid)
A legfájóbb ütés mindég az, amit a szeretteinktől kapunk. Rosszakaratú idegenek kárt okozhatnak az anyagiakban, megvádolhatnak a becsületünkben, meggátolhatnak az előrehaladásunkban, felzaklathatják a lelkünket, de a szívünk legrejtettebb, védtelen titkai felett nincs hatalmuk. azt csak a szeretteink tudják megtaposni, mert az oda vezető ajtóhoz csak nekik van kulcsuk. Ezért mindég a legfájóbb a tőlük jövő ütés.
Amikor az '56-os magyar forradalommal egyidőben megindult az erdélyi magyarok tömeges letartóztatása is, általában nehéz börtönre ítéltek bennünket, ami többek között azt is jelentette, hogy nem tarthattunk semmi kapcsolatot a családunkkal. Nem volt jogunk sem látogatásra, sem levélváltásra, sem hazai csomagra. Évekig éltünk így, nem tudva, hogy egyáltalán élnek- e otthon a szeretteink, vagy meghaltak már többen közülük. Mégis ők voltak az egyetlen biztos földi pont az életünkben.
Közben az otthon maradt feleségeket kitették az állásukból, vagy, ha eddig férjük mellett közös fizetésből éltek, nem adtak állást nekik, csak akkor, ha hivatalosan elváltak férjüktől. El lehet képzelni annak a férfinak a lelkiállapotát, aki verések, éhezések, megalázások közepette azért akart csak életben maradni, hogy egyszer még haza mehessen. Aztán egyszer csak kiáltotta nevét az őr, és benyújtotta a bírósági végzést, hogy írja alá, elvált tőle a felesége. Ez volt a foglyoknak szánt utolsó lélektani ütés. Volt, aki bele is pusztult, mert hát fogalma sem volt arról, hogy különben talán éhen haltak volna a gyermekei. Mert mindég ott volt a gondolat: nem is szükségből tette. Szertefoszlott egy távoli otthon megtartó ereje, és nem volt már érdemes élni.
1989 után azt hittük, hogy vége lesz a külső és belső fájó ütéseknek is. Nem így történt. A legfájóbb ütések mindég azoktól jönnek, akiket szeretünk. Mert nekünk is van egy lelki otthonunk, amiben a kisebbségi sors, az elnyomás és a diktatúra éveiben, amikor titkon rejtegettük a magyar zászlókat, (mert tíz-húsz év börtön járt értük, akár a magyar himnusz elénekléséért) mindég olyan bizalommal gondoltunk, mint a régi foglyok a feleségükre. Tudjuk, hogy ez a közös lelki otthon, Magyarország is sok nyomorúságon ment keresztül, de azért mindég fájtak a tőle jövő ütések, mint a foglyoknak a váló-levél. Mert mindég attól fáj legjobban az ütés, akit szeretünk.
Hol is kezdődtek és hol is folytatódnak az ütések?
Sok anyaországi nem is tudja, mi az a kisebbségi sors, amikor egy-egy Erdélyből oda költözőről, azt mondja: az a román (vagy az az oláh), vagy egy Bácskából menekültre: az a szerb és így tovább. Igen tudjuk mi, könnyebb így megjelölni egy jövevényt, könnyebb így kifejezni magát, annak a nemzedéknek, amelyet nem tanítottak meg az iskolában, sem otthon arra, hogy Erdélyben mindenek ellenére, még mindég több, mint másfél millióan élünk, hogy Szabadka mellett negyvenezer magyar tömegsírja van, hogy mit szenvedtek a kárpátaljaiak a magyarságukért, hogy mivel küzdenek a felvidékiek. Könnyebb egyszerűen kimondani, hogy az a tót, vagy az az oláh.
Tudják ezt az oda-költözöttek is jól, hogy sokaknak könnyebb így kimondani, csak hát fáj.
Tagadhatatlanul fáj nekik, mert azoktól kapják az ütést, akiket messziről is szerettek, és akikről azt hitték, hogy otthont találhatnak náluk. Mert ott a határokon kívül igazán nem volt érdemes magyarnak maradni. Fel lehetett volna cserélni mással, mint a börtön életet a fizető besúgó státuszával, de mégsem tették meg sokan, mert nem engedte a lelkük. Éppen csak nevet kellett volna cserélniük, meg eladni ott belül valamit, ami drága és szent volt nekik, és szép karrierjük lett volna, de nem tudták megtenni. Sokukat még mindég bántja a lelkiismeret, hogy valami miatt nem bírták már tovább a küzdelmet és repatriáltak, hogy itthon oláhok, tótok, szerbek legyenek. – Ez volt az első ütés.
Nem régen jártam Kárpátalján. Azon a Kárpátalján, amely a legtöbbet szenvedett magyarságáért. Nekik is megvan a maguk harmincezres tömegsírja Szojván, és jaj még hányan pusztultak el közülük Szibériában, amikor egy napi élelemmel elvitték őket. Itthon a templomaik egy részéből bútorraktárt, vagy gabonatárolót csinált a hatalom. Elvették a parókiákat, nem volt teológiájuk sem, ellenségnek számított, aki pap volt, de az öreg lelkipásztorok, fiatalokat tanítottak ki új lelkipásztoroknak, és megmaradtak. Aztán felbomlott a Szovjetunió. A kárpátaljaiak az otthoni újságokból tudják, hogy az akkori ukrán miniszterelnök felajánlotta Magyarországnak, hogy tárgyaljanak a határokról, mert nem volt ukrán-magyar határszerződés, hiszen sem Trianonban, sem a második világháború után nem volt ukrán-magyar határ. Ott volt a pillanat, amikor egyezkedni lehetett volna, és megpróbált magyarokat magához ölelhetett volna az anyaország. De az új, első független akkori magyar kormány ehelyett kijelentette, hogy nincs területi igénye. Lehet, hogy félt? Vagy talán más magyarázat állt a háttérben? Mert magyarázatot mindég tudnak adni az illetékesek. Vagy Nemeskürty Istvánnak van igaza, hogy a történelmi időkben a magyar nép mindég lebénult, mert Mohács óta megszokta, hogy mindég mások intézzék a sorsát? Megvettem az általam nagyon tisztelt, és abban az időben személyesen is megismert Antall József miniszterelnök parlamenti beszédeit. Az utolsóban éppen Kárpátaljára céloz. Hogy meg kellett kötni a szerződést, mert Ukrajnával ez nem volt rendezve. – Kárpátalja magyarsága ekkor kapta a legfájóbb ütést: Nem kellett az anyaországnak. – Mindég attól fáj legjobban az ütés, akit szeretünk.
Az Orbán kormány megalkotta a Státustörvényt. Sok vitával, bel- és külföldi ellenállással ment végbe. De végre éreztük, hogy szeretnek bennünket, törődnek velünk is. És úgy éreztük: ez egy kicsi nemzet-egyesítés. És „otthon", Magyarországon is elismernek magyarnak. – Aztán jött az ellen-propaganda: Húsz millió román fog beözönleni Magyarországra és elveszik a szerencsétlen magyaroktól a kenyeret! Igaz, hogy az új alkotmányban benne van, hogy a Magyar Köztársaság kötelességének érzi a határain kívül élő magyarokkal törődni, de ez csak maradjon olyan elméleti megfogalmazás. Ide a lábát be ne tegye senki közülük, mert akkor mi tönkremegyünk! Belebukott a polgári kormány, hogy szeretni mert bennünket. Az új kormány újra tárgyalt, ami eddig fénylett, az megüresedett, s talán még a koronát is le fogják venni majd a magyar igazolványról, amely maholnap úgysem jelent semmit. – Ez volt a harmadik ütés.
Magyarország belépett az EU-ba. Természetesen szigorítani kell a határokat. Megszülettek az ígéretek is, hogy valahogyan segítenek a külföldi magyarok beutazásán. Segítettek is: Aki Romániából Magyarországra utazik, annak 500,- EUR készpénzt kell felmutatnia, személyenként. Ha férj, feleség megy, netán még egy gyermek is útra kel, az 1.500,- EUR. Nálunk, Erdélyben az körülbelül nyolc hónapi fizetés. És még útiköltség is kell és lehet, közben szállás és étel is valahol. Ki tud már könnyen rokonlátogatóba menni? – Szerbia-Montenegróból vízumot kell váltsanak a magyarok, hogy meglátogathassanak valakit odaát. (Kárpátalján is.) Olcsón, vagy ingyen kapják? – De ki kell váltani. Oda kell utazni, sorba kell állni, vissza kell menni, ha nem sikerül rögtön. Esetleg több utat tesz meg Szerbiában, mint amit Magyarországon fog majd megtenni. És persze ma már meg is verhetik érte. Nem nagyon könnyítették meg nekünk a hazautazást. Fáj ez az ütés is! Ez volt a negyedik.
De lenne mindenre megoldás. A kettős állampolgárság. Szerbia már félhivatalosan felajánlotta Magyarországnak. Meg lehetett volna ragadni az alkalmat. Nem kellett. E helyett okfejtéseket hallottunk a jogi nehézségekről.
Hogy fájhatott ez a délvidéki testvéreinknek! Jobban, mint az, hogy elvakult szerbek megvertek sokakat. Mert az ütés mindég attól fáj legjobban, akit szeretünk.
Ki lehetne egyezni már valahogyan ez ügyben Romániával és Ukrajnával is. Hiszen mindegyik gyakorolja a maga módján. A Magyarok Világszövetsége népszavazási kérést indított el ezért Magyarországon. Az aláírások száma jóval túlhaladta az aláírási küszöböt. Ha nem jelennek meg elegen a szavazáson, vagy ha nem szavaznak a kérdésre akkor azt tovább már a parlamentben sem lehet felvetni. Akkor Magyarország véglegesen kitagadott bennünket. És ez lesz az utolsó, legfájóbb, halálos ütés.
Nekünk nem azért kell a kettős állampolgárság, hogy kiköltözzünk Magyarországra. Aki el akar menni, anélkül is elmegy. És Románia három év múlva EU-tag lesz. Akkor meg éppen oda mehet mindenki, ahova akar. De ott van még Kárpátalja és Szerbia, és a többi testvéreink. És ott van mindnyájunknak a lelke, amely magyar akar maradni még így is, akkor is, amikor nem érdemes. Amikor még hazulról is a legfájóbb ütéseket kapjuk. Amikor sokszor keserűen elmondjuk Reményikkel: „Szomorú szívvel mondom nektek, mai magyarok / Magyarország szíve a határokon kívül dobog."
És tudjuk, hogy mégis vannak testvéreink. Igazlelkű és áldozatos testvéreink, akikkel egy a lelkünk, tesznek is értünk, akik aláírták az íveket, akik bejárják Erdélyt, és gyűjtenek a gyermekeinknek, hogy tanulhassanak, akik nem reszketnek azért, hogy megszegényednek, hogy kevesebb lesz a kenyerük vagy a kényelmük, mert szeretnek bennünket. Jó dolog tudni, hogy Magyarországon vannak még magyarok.
Ez az írás nem csak a fájdalomról, hanem az örömről is szól, hogy velük találkozhattunk. Hogy bennük Istentől küldött társakat találhattunk. Talán sikerül nekik lefogni az utolsó ütést mérő kezeket.
Előttem az újság, a Bányavidéki Új Szó november 26-i száma. Az olvasásban a „Színe és fonákja" sorozat cikkéig jutok el, de ennél megakadok. Nehezen értem, sőt nem is értem mondanivalóját, pedig többször is átolvasom. Leginkább talán a szakmám, a vízműépítészet körüli elfoglaltságom tartott távol attól, hogy jól kiismerjem magam társadalmi és politikai kérdésekben. A kettős állampolgárság ügye azonban, amely a média dömpingáruja lett, bennem is kialakított egy véleményt, állásfoglalást. És ez nem illeszkedik a „Virtuális állampolgárság" című írás hangvételéhez.
Mint sok más romániai magyar sorstársam, őszintén bevallom: szeretném, ha a kettős állampolgárságot megkapnám, még ha az olyan lenne is, mint amilyennek egyesek megjósolták. Ők már csak tudják. És nem tartanám magam „nemzeti díszpéldánynak" – a cikkben használt kifejezés szerint. Hirtelen nem is tudom megindokolni: miért? Talán a nyelvi, kulturális, történelmi kapcsolatot igénylem, mindamellett, hogy itt, szülőföldemen, jó román állampolgár voltam és maradok. Román barátaim, munkatársaim tisztelnek. De magyar mivoltomhoz erőst ragaszkodom, s vágyakozom, sőt sóvárgom, hogy ugyanakkor magyar állampolgár is lehessek. Mert őseim vére, verejtéke, adója is építette az akkori Magyarországot, mert többen erősebbek lennénk, mert tudás-, tehetség- és számbeli növekedésünk erőforrásá válik, nem teherré, s ez a megerősödésünk mindnyájunk gazdasági felemelkedését is jelenti.
Mások is sokan így gondolják. Tudom. Magyarságtudatunk, ennek ápolása, védekezésünk az egyre erősödő aszszimiláció ellen régóta meghatározza viselkedésünket, a romániai magyarság „hogyan továbbja" ügyében.
Azt én is szégyenletesnek és megalázónak tartom, hogy pártpolitikai kérdéssé vált kettős állampolgárságunk ügye, valamint azt, ahogyan ehhez a kormányzó pártok viszonyulnak. De ha már így lett, ám legyen. Nem a mi szégyenünk.
Párviadal zajlik az „Igen" és „Nem" szavazatokért. Nézem, hallgatom, és nem hiszek a szememnek, fülemnek. Lehetséges volna még mindig azzal riogatni a szavazókat, hogy a külhoniak beözönlenek majd és munkavállalásuknak köszönhetően kiszorulnak a helybéliek? Hihetetlen! Ma, a szintén EU tagállam Szlovákiából, Felvidékről személyazonoságival lehet átmenni a magyar határon, és mégsem került sor tömeges bevándorlásra. Másrészt ha valakinek uniós állampolgársága van és keresett szakmája, bizony nem áll meg a határon, hanem tovább utazik nyugat felé, ahol jobbak a kereseti lehetőségek. Soroljam tovább? Számtalan érvelés hangzott el pro és kontra, de azt ajánlom, álljunk meg itt.
Azt azért még szóvá tenném, hogy felesleges, sőt felelőtlenség ilyen vagy olyan jóslatokba bocsátkozni esetleges állampolgárságunk milyenségét illetően. Ezt a magyar igazolvány esete is bizonyítja. Ez utóbbi előnyt és segítséget jelent számunkra. Hogy mást ne mondjak, gyakorlatilag ingyen utazhatunk a MÁV-on, villamoson, autobuszon, metrón, akácsak a magyar nyugdíjasok. Egyesek más előnyökben részesülnek.
Magyarországon 2004. december 5-én történelmet írnak. Hogy milyet, az rövidesen elválik. Én már nagyon várom. Hadd próbáljak én is jósolni: én azt gondolom, hogy a szavazás kiegyenlített lesz. De abban is reménykedem, hogy a javunkra válhat.
Így vélekedem én,
Romok József és még sokan mások.
Advent első és második vasárnapján, az Úr nevében indult követségbe közel félezer határon túli református lelkipásztor, az anyaországi testvérgyülekezetek felé.
Lett is ebből nagy felzudulás odaát, a balliberális médiában. Elővették a bevált érvrendszert: márpedig a papok ne politizáljanak, hanem imádkozzanak! Jóllehet a lelkipásztor is teljes jogú tagja a társadalomnak s mint minden felelősen gondolkodó embernek, neki is lehet véleménye közérdeklődésre számottartó kérdésekről. Sőt, a véleményalkotáson túl, sokan tevőlegesen is bizonyították elkötelezettségüket nemes eszmék, szent célok iránt, elég Martin Luther King, Desmond Tutu, Karel Vojtila, Mindszenty József, Márton Áron, vagy éppenséggel Tőkés László nevére gondolnunk.
Egyébiránt az Ószövetségben a prófétai küldetés számos esetben nem jelentett mást, mint egyfajta „politikai állásfoglalást", a zsidó nép életére, megmaradására nézve. Ha tetszik, maga Jézus is „politizált", például amikor a Római Birodalomba kebelezett Palesztinában kellett állást foglalnia az adózás kérdésében. (Máté evangéliuma 22:15-22)
Ilyen megfontolásoktól vezéreltetve indultam el én is az egyházközség küldöttségével advent első vasárnapján, a Bocskay István által a hajdúknak adományozott városba, Hajdunánásra. Igét hirdetni, (párt) politikamentesen.
A 130. zsoltár néhány verse alapján arról viszont nem hallgathattam, hogy akkor is a bűn mélységében leledzünk mindnyájan, amidőn az olyan érték, mint a család, elveszti jelentőségét nemzetünk életében. Mert mégiscsak azon keresztül áramlik belénk őseink lelkülete, hite, természete, a múlt öröksége, népünk sorsa. Vagy ha anyanyelvünkben nem „áhítattal" ejtjük a szót. Vagy ha Istentől eltávolodva egymástól is eltávolodunk, oly mértékben, hogy már forintra átszámolva keressük az egymásratalálás lehetőségét.
Arról sem hallgathattam (ha már ilyen mélyre jutottunk), hogy milyen nagy a kegyelem, hogy megmaradt a kiáltás lehetősége. Nem véletlen, hogy Sütő András egyik drámájának hőse is a kiáltás jogáért esedezik. A kiáltás nyomán, a meghallgattatás reménysége adja az adventi reménység beteljesülését.
Vajha minden szolgatársam megjelenése és igehirdetése egy-egy kiáltás lenne odaát, a meghallgattatás reménységével!
Varga Károly
Delcassé volt francia külügyminiszter 1921-ben a következőket irta:
„Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha késsel a torkán aláírt egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem nyilatkozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja.
A vesztés nem bukás, hanem a lemondás."
Tökéletes üzenet a mai Magyarország kormányzóinak, politikusainak és polgárainak, a december 5-i népszavazáson NEM-mel szavazóknak!
A becstelenség vádja elleni tiltakozást Szent Péternél lehet benyújtani. Kivéve Gyurcsány Ferenc elvtársat, aki saját bevallása szerint is hitetlen, gyaur! (Gyarmathy G.)
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved, ahogy templomainkban, úgy az iskolákban és a tereken, ahogy lelkünkben, úgy a Parlamentben is. Szenteltessék meg az országban, amelyet nagy királyunk, fiad szűz anyjának, Máriának ajánlott oltalmába. Őbenne bízunk 1000 éve és imádkozunk, hogy megvédjen, mind ellenségeinktől, mind önmagunktól. Ne hagyd, hogy új Káinok támadjanak nemzetünkben. Olyanok, akiket ha kérdőre vonsz, emígy felelnek: Avagy őrizője vagyok-e az én atyámfiának?
Jöjjön el a Te országod, ahol nincs helyük a téged káromlóknak, ahol mind a Te gyermekeid vagyunk, ahol a mi testvéreink nem taszítanak el minket maguktól, féltvén azt a tál lencsét és a szalonnát róla. Mi csak a szeretetünket tudjuk megosztani velük.
A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és az elég lesz ahhoz, hogy tudjuk: Te gondoskodsz rólunk. S ha valakinek mégsem jutna, úgy adj nekünk olyan lelket, hogy megosszuk testvérünkkel azt, amit nekünk adtál. És űzd ki templomaidból a kufárokat, akik „játszanak, zabálnak szüntelen, mintha minden porcikájuk egy gyomorral lenne áldva", akik munka és szív nélkül emelkedtek fölénk és élnek keselyűkként húsunkból.
És add, hogy meg tudjunk bocsátani az ellenünk vétkezőknek, mert Te is úgy fogsz megbocsátani nekünk, az itélet napján.
Uram, mi megbocsájtunk, megbocsájtanánk azoknak, akik elfeledtek minket, távoli testvéreiket – de nem tudunk felejteni. Nem tudjuk elfeledni, hogy otthonunk nem a hazánk, az őseink hazája. És bocsássunk meg azoknak, akik megtagadják a testvériséget velünk? Akik elfeledték, hogy egy tőről vagyunk?
Add Uram, hogy inkább ne legyen sok megbocsátanivalónk. Így neked is könnyebb lesz megbocsátani a mi vétkeinket, amelyeket akarva-akaratlanul elkövetünk. De büntess meg, amikor gyermekeink elhagyják hazájukat, anyáik, nemzetük nyelvét és hitét, és ne vígy minket kísértésbe, hogy mi is ezt tegyük, csak hogy vaj is legyen a kenyerünkön.
Ne vigy minket abba a kísértésbe sem, amelybe Mammon papjai, a globalizáció fehérgalléros vigécei csábítanak. De szabadíts meg minket a gonosztól, a gonoszoktól, akiket ittfelejtett a történelem, akik a pufajkát diplomata-frakkra, a vörös zászlót trikolórra cserélték s most vörös csillag helyett a Te szent kereszted előtt bégetnek, farizeus-módra. Közben pedig úgy éneklik az Internacionálét egymás között, mint a 45 év alatt, amikor a nagybajuszú sátán és tanítványai szorították ki vasököllel a hívők lelkét.
Akkor elhagytunk Téged Uram, gyarló félelemből megtagadtunk, mint Péter Jézust. Most a pénzért hagyjunk el? Most, amikor a sátán horgas orrú fia akarja megosztani testvéreinket, velünk fenyegetve őket?
Hiába teszik fel azonban a nép barátjának álarcát, Tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség, mert Te örökre megmaradsz, de a sátán fajzatai mennek, ha Te Uram megelégelted büntetésünket.
Mert nemzetünk, amelyet a balsors régen tép, azért érdemelte ki büntetésed, mert eltávolodott Tőled. Mária országa, a Regnum Marianum kufárok, hitetlenek tanyája lett.
Megbűnhődte-e vajon már e nép a múltat s jövendőt? Akkor vajon miért tudja a gonosz elvenni a hatalmat azoktól, akik a Te országodnak hatalmáért munkálkodtak, munkálkodnak ma is?
Add Uram Istenem, hogy testvéreink ne mostohatestvéreink legyenek, hanem egymás kezét fogva, anyáink nyelvén imádkozva tudjuk felépíteni országunkat, a Te országodat.
Úgy legyen, Ámen.
Dr. Sasi Nagy Béla
Megdöbbenéssel, mély megszégyenüléssel hallgattam, néztem a televízióban, amint kormánypártjaitok vezérei, a botcsinálta miniszterelnökkel egyetértve arra buzdítottak Benneteket, hogy december 5-én szavazzatok ellenünk, a kettős állampolgárság ellen!
Igaz, nem végeztem semmilyen hatástanulmányt, még spekulatív számítgatásokat sem arra nézve, mennyibe is kerülne Nektek, anyaországi adófizetőknek ha visszaadnátok nekünk, egykori honfitársaitoknak és leszármazottaiknak a magyar állampolgárságot, amelyet annakidején nem éppen jószántunkból veszítettünk el! Így sokat megélt emberként, már hetvenötéves koromnál fogva is, „csak" érzelmileg tudok ehhez a kérdéshez hozzászólni. De azt biztosan tudom, érzem: a nekünk alanyi jogon járó magyar állampolgárság problematikáját nem lehet pénzkérdésre egyszerűsíteni, ahogyan az egyetlen és megismételhetetlen földi életünkért folytatott orvosi beavatkozásokat sem lenne szabad soha, semmilyen körülmények között pénzfüggővé tenni!
A testvérei által eladott bibliai József lelki állapotához hasonló, elszomorító és reményvesztett érzést még csak egyetlen alkalommal élt át az erdélyi magyarság. Ugye kitaláltátok: akkor, amikor az ötvenhatos forradalom vérbefojtását követően, Kádár János, legújabbkori történelmünk új, magyar Káinja Bukarestbe látogatott, hogy megköszönje romániai elvbarátainak, amiért vállalkoztak Nagy Imre és mártír társai börtönőreinek dicstelen szerepére. Akkor, a baráti ölelkezések közepette lemondva rólunk, elnézte és eltűrte, hogy a nemzeti színűvé vedlő komunista önkényuralom csírájában fojtsa el – kivégzésekkel és sokévi börtönbüntetésekkel – az erdélyi magyar egyetemisták (és nemcsak!) kezdetleges, gyermekdeden naiv, ellenállásra buzdító szándékát!
Az akkor még igen nagy számban itt élt erdélyi magyarság tragikus, meghasonlott, már-már tudathasadásos lelkiállapotát – amely nagyban elősegítette önazonosságunk feladását, beolvadásunkat, a kivándorlásokat, szülőföldünk tömeges elhagyását a ’89-es éveket követően – a következőképpen fejeztem ki 1972-ben írt „Vallomás" című versemben, (amelynek ma inkább az „Erdélyi sikoly" címet adnám):
„Vérrel írtuk e szomorú verset. / Sírni – nekünk – csak titokban lehet. / Ott könnyezünk, ahol senki sem lát. / Úgysem hallja panaszunk a világ! / Éppen ezért mosolygós az arcunk, / S ha kell, vígadozva dudorászunk! – / Egymásnak is képmutatóskodva / Nevetünk, bár szívünk inkább sírna! // Ne csodálkozzatok hát testvérek, / Ha fásultan járunk közöttetek! / Jól tudjuk, – kérgessé tettük lelkünk. / Csalóka álomban mért is éljünk?! / Bennünk munkáló hajszálgyökerek / Megtartani, meddig bírtok minket?!/ Nagy-nagy magunkrahagyottságunkban / Kitépünk bensőnkből, – szándékosan! // Mégis, mégis titkos éji órán, / Mikor a zaj is nyugalmat talál, / Vagy rózsaszín hajnalhasadáskor, / Ha szűzen ébredünk álmainkból, / Ránk tör – hirtelen – sok ősi emlék, / S az ámítás darabokra hull szét! / Újraélve hovátartozásunk / Erősítjük hitünk, - s önnönmagunk! // De mire az első napsugár már / Felissza a harmatot a rózsán, / Magunkra öltjük ismét a maszkot / S várjuk az új, lélekölő napot! / Óh, államfők, határok, Végzések! / S Te népmorzsoló, kegyetlen Végzet! / Miért hagytok beolvadni minket, – / Ezeréves kimunkált lényünket?! //"
Ezek után, anyaországi magyarok: ha a pénzféltéstől már teljesen elkérgesedett szívetek-lelketek, szavazzatok csak nyugodtan ellenünk, a kettős állampolgárság ellen! De ne feledjétek, a Történelem súlyosan megbünteti azt a nemzetet, amely ilyen csalárd módon cserben hagyja egykori honfitársait és leszármazottait.
Dr. Pohl Antal, ny. orvos
Ad notam Ady Endre
D. G. barátomnak mondom
kelendő a burkus
minket még egy rongyos
forintra se taksál
senki emberboltos
nem kellünk mi múltnak
nem kellünk mi mának
kivált jövendőnek
minket itt utálnak
nem kellünk mi testvér
sem itten sem ottan
a nemkellésekbe
beleszomorodtam
hitted volna-e hogy
nyelvpecérnek álljon
a valamikori
kenyerespajtásom.
kivel együtt víttunk
vettük meg a sáncot
akkor még a világ
gyönyörűnek látszott
lejárt testvér lejárt
rosszul tarisznyáltak
felezőideje
a vén ideáknak
kiszikkadt a nádas
kigyérült az erdő
nem bujdosó lenne
a nevünk tekergő
sem inde sem unde
semerre az utunk
egy-két ezer évet
vissza kell butulnunk
kelendő a burkus
hát vigyék ha adják
várjuk mint a holtak
az ítélet napját
1985
Sajnos a tél beálltával megszaporodott a gázolásos balesetek száma. A helyenként csúszós utak sok kellemetlen meglepetést okoznak és okozhatnak mind a gépkocsivezetőknek, mind a gyalogosoknak.
Alsószőcsön (Suciu de Jos), egy kanyarban, a hóval fedett útról kisodródott egy Dacia személygépkocsi, s elgázolt egy asszonyt, aki éppen a közeli hídon állt. Mivel a rossz időben rossz helyen tartózkodó hölgy visszautasította a kórházba szállítást, a gépkocsivezető továbbhajtott, anélkül, hogy értesítette volna a rendőrséget.
A rendőrök elfogták annak a halálos kimenetelű gázolásnak az okozóját, amelyik Hosszúmezőn (Câmpulung la Tisa) történt, november 9-én. Az 50 esztendős gyáva gépkocsivezető ellen eljárás indult.
Nagysikárlón (Cicârlãu) is történt egy gázolásos baleset. Egy 52 éves férfi az úttesten gyalogolt Szinérváralja irányába, amikor egy arra haladó Citroen márkájú haszongépjármű elütötte. Az áldozatot a kórház sűrgősségi osztályára szállították.
Egy 29 esztendős petőréti (Peteritea) lakos Macskamezőn (Rãzoare) szenvedett balesetet. Át akart futni az úttesten, egy parkoló autó mögött, anélkül, hogy körülnézett volna, s szerencsétlenségére egy VW Transporter haszongépjármű elé került.
Egy meglehetősen szokatlan gázolásos baleset is történt az elmúlt napokban Máramarosszigeten. Egy 27 éves hölgy, miután összeveszett férjével, egy Opel Astra személygépkocsi elé ugrott. Az öngyilkossági kísérlet szerencsére sikertelen volt, de a hölgy így is sérüléseket szenvedett és kórházba került.
Az utóbbi időben bizony eléggé elkanászosodtak a betörők. Nemrég például az egyik újság máramarosszigeti fiókszerkesztőségébe tört be egy 20 esztendős zöldfülű. Ezt a pimaszságot! Pont azoktól lopott, akik mindent megtesznek azért, hogy a hozzá hasonló niemandokból igazi sztárok legyenek. A hálátlan lurkó 170 CD-t, egy hordozható rádiót, valamint élelmezési (!) cikkeket lopott el a szerkesztőségből, összesen 4 millió lej értékben. Így már érthető, hogy a fiatalembert nyomban beszállították a máramarosszigeti kórházba, ahol pszichiátriai vizsgálatnak vetették alá.
A Romtelecomhoz is betörtek a "szakik", onnan 17,2 millió lejt vittek el kápében. Az egyik nagybányai üzlethelyiséget meglátogató betörők 8 millió lej értékben vittek el különféle javakat és készpénzt.
Alsóvárcán (Oarta de Jos) egyetlen éjszaka alatt két üzlethelyiségbe is betörtek harmadik műszakban "dolgozó" polgártársaink. Az már az ő szégyenük, hogy a két helyről alig sikerült 7 millió lejnyi szajrét összegyűjteniük.
A rendőrök elfogtak egy Neamt megyei férfit, aki egyik éjszaka egy monói (Mânãu) üzlethelyiségből lopott el különféle élelmezési cikkeket. Egy nagybányai "inas" is lebukott. A 16 esztendős ifjú tehetség az egyik Traian sugárúton található üzletből lopott el egy 13 millió lej értékű mobiltelefont.
A zsebesek sem hagytak fel teljesen "áldásos" tevékenységükkel. A Republicii sugárúton egy 7,3 millió lejt és személyi iratokat tartalmazó pénztárcát loptak el az egyik járókelőtől.
Ugyancsak a Republicii sugárúton ismeretlenek betörték egy személygépkocsi jobb oldali ablaküvegét, és kiemeltek a járgányból egy 8 millió lej értékű CD-lejátszót.
A máramarosszigeti rendőrök rajtakaptak egy 21 éves fiatalembert, amint éppen "szalagmunkát" végzett. A fiatalember három Daewoo Matizt és egy Mercedest tört fel egyszerre, de csak kettőből sikerült javakat kiemelnie. Ráadásul az így megszerzett javakat sem tarthatta meg sokáig. A szorgalmas emberke megpróbált ugyan elinalni, de a törvény emberei gyorsabbak voltak nála. Egy jótanács: amennyiben sikereket akar elérni az autófeltörői pályán, ajánlom, iratkozzon be egy továbbképző tanfolyamra, ahol gyorsfutást is tanítanak.
(ta)
A Városi Tanács keddi gyűlésén a városatyák elfogadták azt a határozatot, melynek értelmében az 1,5 millió lej alatti nyugdíjjal rendelkező személyeket, a téli ünnepekre való tekintettel, szociális támogatásban részesíti a Nagybányai Polgármesteri Hivatal. A körülbelül 3.500 lakost érintő akcióra 250 millió lejt különítettek el. A nyugdíjasok élelmezési cikkeket tartalmazó csomagok formájában fogják kézhez kapni a karácsonyi ajándékot. Ugyanakkor a tanácsosok megszavazták a 2004- 2005-ös tanévben igénybe vehető ösztöndíjak összegét is. Az érdemi ösztöndíj havi 500 ezer lej, a tanulmányi ösztöndíj havi 300 ezer lej, a szociális ösztöndíj az I-VIII. osztályokban tanulók részére havi 400 ezer lej, míg a IX-XII. osztályokban tanulók részére havi 500 ezer lej lesz. (tami)
Kiiró: Határon Túli Magyarok Információs Központja
Pályázhatnak: Elsősorban iskoláskorú fiatalok.
Beadási határidő: 2004. december 24.
BEMUTATOM A LAKÓHELYEMET címmel a Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány pályázatot hirdet, elsősorban iskoláskorú fiatalok részére.
I. díj 50 000 Ft értékű magyarországi utazás két személy részére vagy könyvutalvány ugyanebben az értékben; II. díj 30 000 Ft értékű könyvutalvány; III. díj 20 000 Ft értékű könyvutalvány.
Azok az iskolák, amelyek diákjai a nyertesek között szerepelnek, 10 000 Ft értékű ajándék könyvutalványt kapnak.
A pályamunkákban szeretnénk sajátos, egyéni hangvételű bemutatást kérni egy tetszőlegesen választott nem magyarországi településről és környékéről.
A bemutatást a következő szempontok szerint szeretnénk kérni:
- A település nevei, földrajzi elhelyezkedése, lélekszáma
- Helyi és környékbeli nevezetességek és látnivalók
- Szálláslehetőségek (levelezési címmel, telefonszámmal és egyéb elérhetőségi címekkel) felsorolása és bemutatása
- Oktatási és művelődési intézmények, kulturális csoportok felsorolása és bemutatása (Eredményeik, munkájuk, levelezési címmel, telefonszámmal és egyéb elérhetőségi címekkel)
- Egy kézzel rajzolt vázlatos térkép a település megközelíthetőségéről, a környékbeli településekkel és főbb nevezetességekkel.
Szívesen fogadunk képeket is. Akinek van rá lehetősége, kérjük, hogy minél kisebb települést válasszon.
Legyenek kedves feltüntetni életkorukat, elérhetőségeiket, valamint jelenlegi vagy egy korábbi oktatási intézményük nevét és elérhetőségeit.
Kérjük, hogy munkájukat 2004 karácsonyáig adják postára.
A nyertesek névsora 2005. január végén a www.htmik.hu címen található honlapunkon olvasható lesz, a beérkező munkák nagy részével együtt.
A pályamunkákból egy példányt e-mailben, és egy példányt nyomtatott formában szeretnénk kérni: e-mail: htmik@htmik.hu; postacím: HTMIK Alapítvány, 1077 Budapest, Jósika u. 26.
Kiíró: Recefice Gyermek és Ifjúság Szabadidő Tevékenységéért Közhasznú Alapítvány
Pályázat címe: Rajzpályázat állatmesékről
Pályázhatnak: 5-16 éves korú gyermekek/fiatalok.
Beadási határidő: 2005. január 2. (a postára adás időpontja)
A Recefice Gyermek és Ifjúság Szabadidő Tevékenységéért Közhasznú Alapítvány rajzpályázatot hirdet 5 - 16 éves korú gyermekek/fiatalok részére, négy korosztályi (óvodás, általános iskola alsó és felső tagozat és középiskola 9-10. osztályosainak) kategóriában.
Alsós: Képzeletbeli mesekönyv borítója
Felsős: Képzeletbeli gyermekkönyv borítója
Középiskolás: Illusztráció mesekönyvben létező meséhez
A rajzokat a tanintézmények gyűjtsék össze, és postán juttassák el címünkre:
Recefice Közhasznú Alapítvány, 1703 Budapest, Pf. 131.
A borítékra írják rá: Recefice rajzpályázat
Személyenként 1 db bármilyen technikával készített papírképet várunk!
Formai követelmény: A/4-es rajzlap, írott szöveg ne legyen a rajzolt felületen!
A rajzokat bírálóbizottság értékeli.
A pályázatból kizáró ok: Ha határidőn túl érkezik be! Ha felnőtt munkáját kapjuk! Ha valahonnan másolta a rajzot! Ha "véletlenül" már létezik ilyen könyvborító vagy illusztráció! Ha nagyobb vagy kisebb, mint A4-es.
Díjak: Korosztályonként hirdetünk nyerteseket!
I. díj: Nyári napközis táborozás - a Recefice Közhasznú Alapítvány felajánlása.
II. díj: Könyvjutalom - az Alexandra Kiadó és Könyvesbolt felajánlása.
III. díj: Kirándulás a Bécsi Állatkertbe - a Recefice Közhasznú Alapítvány felajánlása.
Különdíjak: belépőjegyek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, Fővárosi Nagycirkuszba, Csodák Palotájába, Tropicariumba, Budapesti Planetáriumba, Lézerszínházba, Budapesti Színházakba, Mesevonat előadására. Mozijegyek a Hollywood Multiplex Lurdy Házba. Bérletek a/az: Állatkerti Játszóházba, Fazekas Attila Wellness Akadémiájába.
A következő adatok legyenek a rajzlap hátoldalán: Az utolsó pontot elég egyszer a borítékban feltüntetni!
Óvodájának vagy iskolájának neve, címe, telefonszáma és e-mail címe
A tanint. óvónőjének vagy szabadidő-szervezőjének neve, elérhetősége /telefon és e-mail/ (aki a rajzokat küldi). A nyerteseket levélben értesítjük: 2005. február 6-ig
Rajzokat nem adunk vissza! Azon rajzok alkotói, akiknek műveit felhasználjuk, semmilyen címen jogdíjat vagy más ellenszolgáltatást nem kérhetnek. A rajzok az alapítvány tulajdonába kerülnek, melyekkel szabadon rendelkezik. A rajzpályázati kiírás és további információ olvasható az alapítvány honlapján a www.zimmezum.hu címen.
A román külügyminiszter szerint az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról.
A Népszabadság értesülései szerint Mircea Geoanã ezt az álláspontját a magyar külügyi tárca vezetőjének írt levelében fejtette ki még a romániai választások előtt. Szerinte a kettős állampolgárság jogi, politikai és demográfiai hátrányokat okozna a Romániában élő magyarságnak. Mircea Geoanã leszögezi, hogy érvényes népszavazás esetén Románia az európai intézményeknél tiltakozna. A lap úgy tudja, hogy a szlovák kormány is hasonló lépésre készül.
1990 óta nincs hatályban az a kétoldalú egyezmény, amelyre Mircea Geoanã hivatkozik, ezért jogilag megalapozatlan a román külügyminiszternek az a fölvetése, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a ma-gyar állampolgárságot, ha lemondanak a román állampolgárságukról - mondta el a magyar külügyminiszter, Somogyi Ferenc.
- Másrészt pedig az európai szerződéseknek Románia nem tagja, nem részese, ebből következően ebben az összefüggésben az sem releváns. Ugyanakkor - és ebben igazat adtam a kollegámnak - amennyiben a népszavazás eredményes lesz, és ennek következtében a magyar kormány, illetve a ma-gyar parlament döntéseket kell, hogy hozzon ebben az ügyben, akkor nyilvánvalóan figyelembe kell venni a nemzetközi összefüggéseket és a két, illetve többoldalú szerződéseinkben vállalt kötelezettségeinknek megfelelően tájékoztatást, ha kell, akkor egyeztetést kell ezekben az ügyekben kezdeményezni. Ez a folyamat egyébként a válasszal nem szakadt meg, mert a jövő hét legelején esedékes EBESZ külügyminiszteri értekezleten nagyon sok kollegámmal, akik ezt korábban felvetették találkozni fogok, beleértve Geoanã külügyminisztert is, sőt az EBESZ kisebbségi főbiztosát, Ekeusz urat is, aki korábban már a státustörvény kapcsán nyújtott ehhez segítséget és a közelmúltban felajánlotta, hogy szükség esetén ebben az ügyben is kész az EBESZ normáinak felelős segítséget nyújtani.
Durva beavatkozás Magyarország belügyeibe
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnökét, Németh Zsoltot is megkérdeztük, mit szól a levélhez.
Németh Zsolt: - A tény előtt megdöbbenéssel állunk, nem tudjuk mire vélni, valószínűleg egyfajta román szocialista kampánytámogatásról lehet szó, hiszen Románia gyakorlatában és jogrendszerében van helye a kettős állampolgárságnak, egész kiterjedt gyakorlata, és a hivatkozott kétoldalú egyezmény, ami ezt tiltaná, már 1990-ben felmondásra került. Azt hiszem, az RMDSZ-nek is lesz néhány szava a kormányalakítási tárgyalások folyamatában a román külügyminiszternek az álláspontjához. Ez nem minősíthető másnak, mint durva beavatkozásnak Magyarország belügyeibe és a magyarországi népszavazási kampányba.
Tájékoztatást kaptam arról, hogy a külügyminiszter úr levélben már reagált erre, ugyanakkor a levél nyilvánosságra hozatalának az időzítése nem lehet véletlen, és ennek a levélnek mindenképpen megítélésünk szerint rögzítenie kellene, hogy Magyarország belügyeibe való durva beavatkozásról van szó, és ezért visszautasítja Magyarország a román külügyminiszter vélekedését.
Nemzetközi jogász a román állampolgársággal kapcsolatos kérdésről: Magyarország és Románia is aláírta az állampolgárságról szóló európai egyezményt. Több sajtóorgánumban is megjelent, hogy Románia lemondatná román állampolgárságról azokat az embereket, akik majd később netalántán magyar állampolgárságot kérnek.
Nagy Boldizsár: - Az egyezmény ezt megengedi. Ez nagyon sok ország jogában most is így van, a mai európai uniós államok jogában is, hogy egy új állampolgárság megszerzése csak akkor válik lehetővé, ha az addig megvolt állampolgárságról lemond a polgár, ugyanakkor nem kötelesek erre kötelezni, tehát ez az államok szabadságában áll.
(NetHírlap)
Biztosan próbálták már párjával egymást masszírozni, és tudja, milyen megnyugtató, lazító tud lenni. Itt az ideje, hogy profi fogásokkal gazdagítsa repertoárját.
Az érintés nyelve egyetemes emberi kifejezésforma. Ösztönösen dörzsöljük fájó, sajgó testrészeinket, vagy simogatjuk egymást, megnyugvást és szeretet nyújtva ezzel. Amire bizony nagy szükségünk van napjaink rohanó életmódjában, ami állandó stresszel, aggodalommal jár. A legtöbb feszültség a hátban halmozódik fel, mégpedig a lapockák felett és között. Ez is az egyik oka annak, hogy olyan sokan panaszkodnak hátfájásra. A masszázs segítségével azonban a stressz okozta görcsök csökkenthetők.
Masszázs hatására a bőrben vérbőség keletkezik, javul a sejtek anyagcseréje. Élénkül a vér- és nyirokkeringés, ami elősegíti a különféle kötőszöveti lerakódások felszívódását, így csökken a lerakódó zsír mennyisége. A masszázs hozzájárul a bőr természetes rugalmasságának megőrzéséhez is, ugyanis a simító és dörzsölő fogások hatására meggyorsul az elhalt hámsejtek leválása, és fokozódik a mélyebben fekvő fiatalabb sejtek növekedése. Csökkenti az izomtónust, ezáltal nő az izmok rugalmassága és teljesítőképessége. A masszázs azonban nem csak fizikai értelemben fejt ki jótékony hatást, javítja a lelkiállapotot is. Serkenti az életenergia áramlását, alkalmazásával az emberek újra egyesülhetnek legbensőbb énükkel.
A masszázs helyszínéül szolgáló környezet nagyban hozzájárulhat a tökéletes ellazuláshoz, ezért oda kell figyelni a megfelelő környezet kialakításához. A szoba hőmérséklete legyen kellőképpen meleg, huzattól mentes. Mivel a testhőmérséklet a masszázs közben rendszerint csökken, jó, ha van kéznél törülköző vagy takaró. A világítás legyen nyugtató hatású, a lámpa semmiképpen se világítson a partner arcába. Gyertyákkal, füstölővel vagy illóolajos párologtatóval kellemes illatot és bensőséges hangulatot teremthet.
Mivel a legtöbb háztartásban nincs állítható magasságú masszázsasztal, más megoldást kell keresnünk. A padló vagy az ágy éppen megteszi - ha a padlót választja, párnázza ki! Az ágyat ne felejtse el régi törülközőkkel, lepedővel letakarni, nehogy a masszázsolaj foltot hagyjon rajta. Végül tegyen kellemes, lágy zenét a lejátszóba - ez segíti az ellazulást, megteremti a légkört a hatékony masszázshoz.
A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb módszer betegségek megelőzésére és gyógyításra. Szinte nincs olyan kultúrkör, ahol valamilyen formában meg ne honosodott volna. Ám a lényeg mindegyiknél ugyanaz: a különböző testrészek gyúró, simogató, nyomkodó kezelésével enyhítik, szüntetik meg a fájdalmakat.
A svéd masszázs a ma leginkább elterjedt technika, amelyet a 19. század elején a svéd Per Henrik Ling (1776- 1839) dolgozott ki kínai, egyiptomi, görög és római technikák összegyúrásából.
A sportmasszázs szerepe óriási a sérülések utáni rehabilitációban, de bárki igénybe veheti a mozgékonyság növelésére, az izmok fellazítására. Testedzés után oldja az izomfeszülést, és megkímél az izomláztól.
A shiatsu masszázs japán eredetű pontnyomásos masszázs, amely növeli a test éltető energiáját. Célja a belső egyensúly, a harmónia megteremtése.
A kőterápia során felhevített és rendkívül hideg köveket helyeznek a test különböző pontjaira, így javítja az energiaáramlást, serkenti a méreganyagok távozását. Kifejezetten szépíti a bőrt.
Az ülő masszázs előnye, hogy bárhol, bármikor alkalmazható. Nem kell hozzá sem levetkőzni, sem lefeküdni. Akár munkahelyen is végezhető.
A talpmasszázs a reflexológián alapul, vagyis azon, hogy a testszervek és a bőrfelület meghatározott pontjai között kapcsolat áll fenn. Frissít, erősíti az immunrendszert és a szervezet öngyógyító mechanizmusát.
(www.egypeces.hu)
BÁNYAVIDÉKI UNIVER KONYHA játék!
Hozzávalók 1 adaghoz: 1 piros húsú paprika, 2 kanál Univer hagymakrém, 25 dkg túró, 3 evőkanál natúr joghurt.
Elkészítés: A paprikát megmossuk, húsát apró kockákra vágjuk. A túróba keverjük a paprikát, az Univer hagymakrémet, tejföllel lazítjuk, sóval és borssal ízesítjük.
Hozzávalók: 75 dkg cékla, 1 pohár kefir, 1 dl Univer majonéz, 3 kanál Univer fokhagymakrém, só, őrölt bors, pici cukor.
Elkészítés: A céklát megfőzzük, még melegen meghámozzuk, lereszeljük vagy apró kockákra vágjuk. Az Univer majonézbe belekeverjük a sót, borsot, az Univer fokhagymakrémet, ízlés szerint cukrozzuk és hozzáöntjük a kefírt. A meleg céklára öntjük, jól összekeverjük és 1-2 órát hűtőszekrényben állni hagyjuk, hogy jól összeérjen. Pirítós kenyérrel vagy csak úgy magában is nagyon finom!
Hozzávalók: 1 kis fej karfiol, 1 tojássárga, 2 dl tejföl, 1 dl olivaolaj, 1 evőkanál balzsamecet, 1 evőkanál Univer mustár, só, bors.
Elkészítés: A megtisztított, rózsáira szedett karfiolt sós vízben, fedő nélkül megfőzzük, lecsepegtetjük, összeturmixoljuk. A tojássárgáját habverővel vagy robotgép segítségével kikeverjük az olivaolajjal, az Univer mustárral, a balzsamecettel, majd sóval és őrölt borssal ízesítjük. Kikeverjük a tejföllel, majd belevegyítjük a karfiolpürét is. A karfiolkrémet enyhén pirított rozskenyérre kenve fogyasztjuk.
Hozzávalók: 1 kanál Univer édes ketchup, 1 kanál Univer csípős mustár, 1 kanál Univer majonéz, 1 kanál konyak vagy brandy.
Elkészítés: A hozzávalókat fakanállal alaposan kikeverjük.
Püsök Gyöngyi
• Az első helyen startolt Eminem albuma. Úgy látszik, sikeres manővert hajtott végre Eminem kiadója, amikor a sztár új albumát korábban jelentette meg, az Encore ugyanis az Internetes kalózpéldányok terjedése ellenére is az első helyen startolt az amerikai eladási listán. A rapper rajongói valósággal megrohamozták a lemezboltokat, és több, mint 711 ezer példányt vásároltak meg az albumból. Eminem ezzel maga mögé utasította az Államokban nagy népszerűségnek örvendő Shania Twain-t, Toby Keith-et, és a best of albummal kirukkoló Britney Spears-t is.
• Madonna panaszkodik. Madonna arról panaszkodott a minap, hogy az anyaság minden kreativitását felemészti. A szupersztár igen nehéz dolognak tartja, hogy a karriere mellett a családjának is nagy figyelmet kell szentelnie, mindezek ellenére már tervezi, hogy egy harmadik gyermeket is összehoz férjével, Guy Ritchie-vel. A 46 éves Madonna elmondta, hogy lassan elérkezik az idő, amikor vissza kell fognia magát. „Én vagyok az, aki otthon várja a férjét, aki segít a gyerekeknek a házifeladat megoldásában, és aki lefekteti őket. Kimerült vagyok, jelenleg ez a legnagyobb problémám, és nincs időm arra, hogy kreatív is legyek." – nyilatkozta.
• A tanulók pénzt akarnak a Pink Floydtól. A jussukat akarják azok az egykori diákok, akik részt vettek a Pink Floyd 1979-es dalának, az Another Brick In The Wall-nak a felvételén. A 23 tanulót a londoni Islington Green iskolából toborozták, bár az iskola vezetése tiltakozott a dolog ellen, mert túlságosan botrányosnak találták a szám szövegét. A gyerekek azóta felnőttek, és néhányan közülük összefogtak, hogy kihajtsák a zenekarból a nekik járó royaltikat, az Egyesült Királyságban hatályos törvények szerint ugyanis bárki, aki egy hangfelvételen szerepel, igényt tarthat a jogdíj egy bizonyos részére. Ügyvédjük elmondta, hogy a per megindítása előtt két éven át dolgozott az ügyön, és biztos abban, hogy nyerni fognak. A pénzt nem a zenekar tagjaitól, hanem a szerzői jogokat kezelő szervezettől várják.
Bhután lesz az első állam a világon, amely betiltja a dohány árusítását. A himalájai királyság ipari és kereskedelmi minisztere már közzétette felhívását, hogy az üzletek, szállodák, éttermek és bárok december 17-ig szabaduljanak meg dohánytermékeiktől. Bhután nemzetgyűlése júliusban szavazta meg a dohányárusítás betiltását, és 100 százalékos adót vetettek ki minden dohánytermékre, melyet személyes használatra visznek be az országba. Akit a határidő után dohányárusításon kapnak, 225 dollárra bírságolnak Bhutánban. (magyar rádió)
A világ legennivalóbb helyiségét, egy biedermeier stílusú szobát alkotott kizárólag csokiból és marcipánból nyolc német művész Halléban. A szobának nem csak a falai vannak csokoládéból és marcipánból, hanem a benne lévő lámpák, vázák, faliképek, evőeszközök, beleértve a desszertes villát is, így aztán még a forró csokoládét is csokival lehetne enni – ha nem olvadna el a kanál. A nyolc művésznek három hónapig tartott, míg elkészültek a csokiszobával, amelyhez 1 tonnányi édességet, több mint 8 mázsa csokoládét és 2 mázsányi marcipánt használtak fel a tizenhét négyzetméteres szoba megépítéséhez. "Úgy éreztem magam, mint a boszorkány a Jancsi és Juliskából, aki csokiból és cukorkákból építette fel a házát" – meséli Claudia Heimann, aki a szoba berendezési tárgyainak nagy részét készítette. A projekt része annak az ünnepségsorozatnak, amelyet a legrégebbi német csokoládégyár, a Halloren nevű üzem kétszázadik születésnapja alkalmából rendeztek meg. A Halloren egyébként 1804-ben eredetileg mézes süteményekkel kezdte az ipart. (mti)
A koffeintartalmú szerekkel való kezelés megállítja a férfiaknál a hajhullást – állítja egy új német tanulmány. Peter Elsner, a Jénai Egyetem professzora azt állítja, hogy a serkentő szerek vannak a legnagyobb hatással azokra a férfiakra, akiknek a hajhagymái érzékenyek a tesztoszteronra. A tesztoszteron ugyanis az egyik okozója a hajkorona elvesztésének. A kutató hozzáteszi: a kávé fogyasztása persze nem jelenti azt, hogy megmenekülhetünk a kopaszodástól. Csak azoknál garantálja a sikert, akik a megfelelő anyagot közvetlenül a fejükre kenik. (mobilpress)
Elárverezik decemberben Nagy-Britanniában a szigetországban fellelt legrégebbi pornográf irodalmi alkotást, John Wilmot Rochester II. grófja Sodoma című művét. "Az 1670-es évek közepén papírra vetett, és a Sotheby’s aukciós ház munkatársai által a bujaság kvinteszenciájának minősített írást inkább könyvdrámának, azaz nem előadásra, csupán olvasásra való műnek szánta a szerző" – mondta Peter Beal a Sotheby’s szakértője. "Tudomásunk szerint ez az első nyomtatott pornográf mű az angol irodalomban, különleges példány, minden sorából árad a kicsapongás. Hírhedt írás, amihez képest a háromszáz évvel későbbi pornográf írások többsége szolid, ártatlan történet csupán" – tette hozzá a szakértő. A könyv főszereplője egy kéjsóvár uralkodó, aki úgy dönt, hogy "felszabadítja népét", és országában mindenütt szabadon gyakorolhatóvá teszi a szodómiát. A szerző nem habozik a dolgokat nevén nevezve, a legteljesebb részletességgel leírni a királyi rendelet következményeit. A Sotheby’s reméli, hogy a december 16-án sorra kerülő árverésen a könyv, amelynek ez az egyetlen fennmaradt példánya, 65 ezer dollárnál is magasabb áron kel majd el.
A testtömeg index (BMI) a legelterjedtebben alkalmazott mutatószám az elhízottság (vagy éppen soványság) megítélésében. A kg-ban számított testtömeget kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével, és a kapott szám a testtömeg index. Ennek értéke 20 és 25 kg/m2 között normális, ezalatt túlságosan alacsony; 25 és 30 kg/m2 között található a túlsúlyos, 30 kg/m2 felett az elhízott kategória. A göteborgi Sahlgrenska Egyetemi Kórház munkatársai 290 nő esetében tanulmányozták a testtömeg index és az agyi sorvadás összefüggéseit. A vizsgált személyek 1908 és 1922 között születtek, és 1968 és 1992 között négy alkalommal készült róluk koponya CT (computer-tomográfia) A vizsgált nők majdnem 50 százalékánál, 144 alanynál volt agyi sorvadás, azaz agyszövet-vesztés megfigyelhető. A CT-felvétel idején ezen alanyok testtömeg indexe átlag 27 kg/m2 volt, ami az agyi sorvadás nélkül élő nők testtömeg indexénél 1,1-1,5 kg/m2-rel több. A huszonnégy éves megfigyelési időszak alatt a legtöbb nő BMI-je emelkedett, de azoké, akiknél a halántéklebeny sorvadása is mutatkozott, nagyobb mértékű növekedést mutatott. Korábbi tanulmányok is felvetették, hogy az elhízás és az agyállomány-vesztés között összefüggés lehet, ez a jelenlegi vizsgálat ezt számszerűen is megerősítette. (national geographic)
Indiában, a világ második leginkább HIV-fertőzött országában eredeti módon próbálják a biztonságos szexre szoktatni a lakosokat: december elsejétől kezdve minden üveg alkohol mellé ingyen adnak egy gumióvszert. Az AIDS-ellenes harc állami szervezetének Andra Prades-állambeli vezetője azt nyilatkozta, hogy az óvszereket az állam adja, de egyúttal ellenőrzi is a boltosokat. A tudatosabb nemi életre neveléstől azt remélik, hogy lelassíthatják az AIDS terjedését. A szerzett immunhiányos betegségben szenvedők Indiában több mint 5 millióan vannak, és ez a második legtöbb fertőzött a Dél-Afrikai Köztársaság után. (rtlklub)
Kirúgták az állásából azt a német énekesnőt, aki Hófehérkét alakította a drezdai karácsonyi vásáron, ugyanis aktfotók jelentek meg róla. Rajongói azonban – köztük a város polgármestere – kiálltak mellette, így nem kizárt, hogy talán még újra Hófehérke lehet. A 22 éves ifjú hölgyről, akit a hírekben csak Samirának neveznek, egyebek mellett a Bild Zeitung című bulvárlapban jelentek meg képek, amelyeken egy fürdőkádban nyújtózkodik, és testét csak a vízen úszó hab és néhány rózsaszirom takarja. Samira már ötödik éve alakítja a karácsonyi vásáron Hófehérkét, és a vásár vezetése most kirúgta az aktfotók miatt. A város polgármestere és Hófehérke rajongói azonban hiányolják a megszokott Hófehérkét a karácsonyi vásárból, és kérték, hogy Samirát helyezzék vissza. A vásár igazgatósága egyelőre nem nyilatkozott a kényes személyzeti ügyben.
Férfi kézilabda, Challenge Kupa, nyolcaddöntők
A Challenge Kupa nyolcaddöntőjében a Minaur ellenfele a Red Boys Differdange. Amint már említettük, a luxemburgi csapat felmondta szervezési jogát, így mindkét mérkőzésre Nagybányán kerül sor. A találkozók ma és holnap 17 órakor kezdődnek a Lascãr Panã sportcsarnokban. A mérkőzést a bosznia-hercegovinai Knezovic testvérpáros vezeti.
Minaur: Viman, Varó - Muresan, Mihai 1, Ghionea 6, Irimescu 10, Sabou 7, Kovacs, Balint 6, Várady 1, Nedelcu, Cristian Z. 10, Cosma. Edző: Lascãr Panã, Palkó János.
A Minaur folytatja a menetelést a bajnokságban. Ezúttal a Resicai Universitatea volt az áldozat. Csapatunk végig vezetett a mérkőzés folyamán. A találkozó gyöngyszeme az inkább fújtató gőzőshöz hasonlító, 130 kiló feletti Cojocaru játékvezető volt, akinek nem volt könnyű együtt futni a játékosokkal. Talán ezért is marasztalható el a bíráskodása. De akkor miért tartják a Nemzeti Ligában?
A tabellán: 1. Minaur 20 p. (387-302), 2. Steaua 20 p. (327-292), 3. Konstanca 19 p. (343-262), 4. Dinamo 16 p. (373-313).
Labdarúgás, C divízió IX. csoport
Múlt héten még azt kérdeztük, hogy gödörben a nagybányai labdarúgás? Azóta megkaptuk a választ is, teljes terjedelmével a gödörben. Ezért hát, amint mondani szokták, hullákról jót, vagy semmit! Körülbeül ennyit ér az FC játéka is. És elkezdődött a téli szünet, mely talán hosszabb lesz az eddigi támogató Jecan-Andronic párosnak,.akik a hírek szerint 2005-től visszavonulnak. A múlt pénteki találkozó egyedüli pozitívuma az volt, hogy a zsibói "játékvezető" megtalálta a pályát, mert a labdarúgás szabályaira már nem emlékezett.
Nincs könnyű dolga a Renel játékosainak. Múlt héten a mérkőzés 25 perces késéssel kezdődött, akkor a borpataki pálya vonalak nélkül várta a csapatokat. Most nem sok hiányzott, hogy lekéssék a mérkőzést. Megérkeztek és bemelegítés nélkül léptek pályára, ennek ellenére jól játszottak. Kis szerencsével végre megszerezhették volna első pontjukat. De az is kevés lenne a kiesés elkerüléséhez.
A legjobban szereplő máramarosi gárda csak 40 percet volt képes tartani a döntetlent. Várjuk a tavaszi folytatást, illetve igazi játékot.
A tabellán: 1. Gloria II 30 p. (24-5), 2. Olimpia 28 p. (19-10), 3. Bihorul 23 p. (14-11), ... 10. Felsőszőcs 12 p. (14-23), 11. Nagybányai FC 8 p. (17-11), 12. Kolozsvári "U" II 7 p. (13-35), 13. Gloria Renel 0 p. (7-39)
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) továbbra sem hajlandó fizetni azoknak a kluboknak, amelyek a válogatott rendelkezésére bocsátják játékosaikat.