Az RMDSZ az utóbbi időben többször felkérte választópolgárait, hogy járuljanak a szavazóurnák elé nemrég a referendum alkalmával, amikor az alkotmánymódosításról kellett szavazni. Ugyanis számunkra az alkotmánymódosítás fontos kitételeket tartalmazott:
- felekezeti iskolák megalakulása
- törvényhozásban az anyanyelv használata
- az állami hivatalokban az anyanyelv használata
A magyarság megértette ennek fontosságát és megszavazta az alkotmánymódosítást. E módosítás nékül Románia nem zárhatott volna le és nem nyithatott volna meg a felzárkózáshoz szükséges fejezeteket az Európai Unióval.
Legutóbb a helyhatósági választásokon ismét az urnákhoz járult az erdélyi magyarság. Az eredmény 186 választott polgármester, 112 megyei tanácsos és 2486 helyi tanácsos. Ez olyan eredmény, amelyet az RMDSZ megalakulása óta helyhatósági választásokon még nem ért el, ami egy erős önkormányzati képviseletet jelent. De ezt csak akkor lehet eredményesen hasznosítani, ha biztosítjuk hozzá az erős parlamenti képviseletet. Habár sokan nem szeretik, de a mi fegyverünk a politika. Ezt a fegyvert kezünkből kivenni nem hagyhatjuk, mert enélkül nem építhetjük fel közösségi életünk házát.
A világnak vannak olyan pontjai, ahol szabadon választott vezetők a választóik állandó ellenőrzése alatt, törvények betartásával alakítják egy közösség jóléti társadalmát. Ezt szeretnénk megteremteni mi is. Közképviseletünk parlamenti jelenlétével elérhettük a közbirkokossági vagyon, valamint az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának elkezdését, szobraink felújítását és visszaállítását, valamint új szobrok elkészítését és felavatását, az autópálya munkálatainak elkezdését, azt, hogy közösségünk tagjai nyelvi jogaikkal élhetnek a közigazgatási törvény által megadott keretek között, alkalmaztatjuk a státustörvényt, bővítettük oktatási hálózatunkat új magyar iskolákkal.
Az elkövetkezendő négy év fő célkitűzései, ami magyarságunkat illeti a kulturális autonómia megteremtése, valamint önrendelkezésünk intézményrendszerének törvénybe foglalása. Mindezek a jogok csak akkor válhatnak valós önrendelkezéssé, ha parlamenti képviseletünk az önök szavazatai által megvalósul. Az RMDSZ-nek kidolgozott programja van a gazdasági és szociális gondok megoldására, a szórványban élők magyar identitásának a megőrzésére, gazdatársadalmunk védelmére, valamint az időskorúak és a hátrányos helyzetűek védelmére. Programunknak 12 fejezete van, meggyőződésem, hogy az elkövetkező 4 évben megvalósíthatjuk azt, amit programunkban célul tűztünk ki.
Bizzanak bennünk! Nem állhat elő ismét olyan történelmi helyzet, amikor rólunk döntenek nélkülünk. Megfogyatkozott az a lélekszám, amely biztosíthatja a parlamenti küszöb elérését, ezért mindnyájan és egységesen kell szavazzunk, hogy folytathassuk azt a munkát, amely eléri majd: magunkról magunk döntsünk, hogy magyarként szülőföldünkön élhető országban maradjunk meg. Egységesen fellépő magyarsággal, erős önkormányzati és parlamenti képviselettel ezt megvalósíthatjuk.
dr. Bónis István
Az RMDSZ államelnök-jelölt kampánya lapos, vontatott és nem hiteles. Ennyiben jó is, hogy a Máramaros megyei képviselő-jelöltet mellőzték a színházi csinnadrattán, amely nem tudta megszólítani az embereket, nem az ő gondjaikról szólt és arról sem, amit a szavazó emberek elvárnak a képviseletüktől.
Az én képviselőmnek közösségben kell gondolkodnia, sok közösségalakító Teleki Magyar Házról. Az én képviselőmnek a régiókról kell gondolkodnia, hozzásegítenie a kis és nagyobb régiókat a maguk gondjainak megfogalmazásához, ezek pályázati úton való kezeléséhez. Az én képviselőmnek az iskolákat kell segítenie, hogy ne csak művelt egyedek sorozatnevelésére szakosodjanak, hanem közösségi műhelyek legyenek, a közösséget tápláló utánpótlás.
És számon akarom kérni a tiszta, világos magyar beszédet, ma, amikor templomainkban is tetten érhető a lopakodó, settenkedő nyelvváltás.
Ezért szavazok Bónis Istvánra.
Szaniszló József
A parlamenti választásokról szóló törvény 49. cikkelye értelmében, 2004. november 15-én a Központi Választási Irodában lezajlott a sorshúzás, amelynek következtében eldőlt a parlamenti politikai pártok sorrendje a szavazólapokon. Ennek következtében az RMDSZ országos szinten mind a képviselőházi, mind a szenátusi szavazólapokon a második helyre kerül.
November 16-án, a Polgármesteri Hivatal Európa-termében a városvezetés és az URBIS képviselői aláírták azt a koncessziós szerződést, melynek értelmében az elkövetkező tíz esztendőben az említett szállítási vállalat kizárólagos közszállítói jogot nyert.
A most aláírt szerződés kidolgozása a Városi Tanács 693/2003-as határozata alapján indult, amely rendelkezett egy, a városi személyszállítás ügyével foglalkozó szakbizottság létrehozásáról, valamint a közszállítási szabályzat elfogadásáról. A második lépcsőfokot a közszállítási feladatkörök átruházásával kapcsolatos célszerűségi tanulmány elkészítése képezte. Erre 2004 áprilisában került sor, s ezt követte júniusban az átruházásra vonatkozókoncessziós szerződés és a feladatfüzet kidolgozása. Augusztus 26-án, a 409-es határozatával a Városi Tanács elfogadta a szerződés-tervezetet, s kinevezett egy tárgyalóbizottságot, az URBIS-szal történő egyeztetések és tárgyalások lefolytatására. Ezek a tárgyalások november 4-én zárultak, s a végeredményt, a megállapodást egy jegyzőkönyvben rögzítették a felek.
A jegyzőkönyv alapján született szerződés tárgyát a közszállítás megszervezése, szabályozása, ellenőrzése és monitorizálása képezi. A 2005. január elsején életbe lépő szerződés tíz éves időszakra biztosít az URBIS-nak kizárólagosságot a közszállítás területén. A szerződésben meghatározott tízéves időszak lejárta után, az URBIS-nak jogában áll ismét résztvenni a közszállítási szolgáltatások átruházását célzó árverésen, s ráadásul előjogokat is élvez a többi pályázóval szemben.
A törvényben előírt közszállítással kapcsolatos kedvezmények és díjfizetési mentességek továbbra is megmaradnak, s a jogosultak ugyanúgy igénybe vehetik azokat, mint eddig.
Tamási Attila
• HáziMozi. Újraindult a Teleki Magyar Házban a HáziMozi. November 20-án, szombaton 16 órától a gyermekeknek a SHREK 2 c. animációs filmet, 18 órától pedig Koltay Gábor SACRA CORONA c. filmjét fogjuk levetíteni.
• Újra táncház. Minden hétfőn 18.00 órától a kisebbeknek, 19.00 órától a nagyobbaknak, majd szabadtánc a Teleki Magyar Házban. Költséghozzájárulás: 10 ezer lej, minden harmadik alkalom ingyenes! Kötelező a tiszta, parkettkimelő tornacipő! Oktatnak: Tamás Sajtos Erzsébet, Csiki Árpád és Nagy Béla.
• November 23-án, kedden 18 órai kezdettel a Rákóczi Szövetség közgyűlésére kerül sor a Teleki Magyar Házban.
• Cserkésztoborzó: A gr. Teleki Sándor cserkészcsapat szeretettel várja a cserkészet iránt érdeklődő kisiskolásokat (I-IV. oszt.), esetleg nagyobbakat (V-VII.), szombaton, november 13-án 16 órára, a Teleki Magyar Házba!
• Csoportos gyógytorna a csontritkulás megelőzésére és kezelésére! Találkozunk november 23-án, kedden 18 órától, a Teleki Magyar Házban!
• Munkaerőközvetítés kedden 17 és csütörtökön 14 órától, a Teleki Magyar Házban! Dr. Cãpusan Edit orvosi tanácsadása egy ideig szünetelni fog.
Jön! Jön! Jön! A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör tisztelettel meghívja kedves nagybányai közönségét a társulat új bemutatójára, folyó év november 26-án, pénteken 18.00 órára a Városi Színházban.
Műsoron: Sommerset Maugham: Imádok férjhezmenni, zenés vígjáték 3 felvonásban. Rendezte: Simori Sándor Szaktanácsadó: Méhes Kati, a szatmárnémeti Harag György Társulat színművésze.
Jegyek elővételben: csütörtökön (25-én) 10-13 óra között, az előadás napján pedig egy órával a kezdés előtt a Színház jegypénztáránál.
A következő előadásra december 3-án, pénteken kerül sor ugyanott, 18 órától.
Szeretettel várjuk kedves közönségünket!
RAJCSÁNYI ISTVÁN: Valahol Oroszországban • KISS KORNÉL IVÁN: Elvinni a szót • MURÁDIN JENŐ: Katz Márton, Agricola Lídia • CSOMA GYÖRGY: Régi dicsőségünk; A múzeumalapítók és a museum • THURZÓ FERENC: Schola Rivulina 1547-1755. A nagybányai ev.ref. főiskola története (román nyelvű fordítással) • MORVAY GYŐZŐ: Dr. Schönherr Gyula (román nyelvű fordítással)
A következő napokban változóan felhős, borús időre lehet számítani. Szombat éjszakától helyenként havazás várható. Vasárnaptól erős lehűlés várható. Szombaton a legmagasabb hőmérséklet +4 fok, legkevesebb -2 fok lesz, vasárnap éjszaka -7 fok várható. Hétfőn folytatódik a lehűlés, napközben -3, éjszaka -11 fok várható.
Egyszer láttam egy filmet, melynek főszereplője, egy reklámszakember, egy sajnálatos félreértés (vagy mások rosszindulata) folytán a diliházban kötött ki. Nem emlékszem már a film címére, ami mondjuk nálam nem is meglepő, hiszen a tegnap este látott filmről sem tudnék semmi konkrétumot mondani. Nehezen memorálok, viszont - dicséretemre legyen mondva - roppant gyorsan felejtek. Szóval, a diliházba került reklámszakember az új környezetben is kénytelen volt folytatni munkáját, méghozzá teljesen ellentétes hozzáállással, mint korábban tette: "bogaras" társai (barátai) segítségével, negatív fényben tüntette fel a plakátokon és a reklámkatalógusokban az eladandó termékeket. S láss csodát: soha nem tapasztalt sikert ért el az őszinte, a termékek hiányosságait is feltüntető reklámanyagokkal. Az emberek úgy vásárolták a reklámozott árucikkeket, mint parlamenti képviselő-jelöltek választások előtt az újságok kampányoldalait.
Ha képviselő- vagy szenátor-jelölt lennék, magam is hasonló kampánystratégiát vetnék be. Lebombáznám magam körül a sablonokat, kliséket, a dögunalomig kifacsart protokollt, etikettet, s új szabályok (vagy inkább non-szabályok) szerint adnám el magam. A kampányra szánt pénzt felajánlanám jótékonysági célokra, s csak annyi "nehézlejt" szentelnék saját reklámozásomra, amennyiből - egyszeri alkalommal - tudatnám a választókkal: az ország helyzete egyáltalán nem (három)rózsás, s minden bizonnyal belátható időn belül nem is lesz az, sőt, biztos nem én leszek az az ember, aki a követ kenyérré, a vizet pedig borrá változtatja. Elmondanám továbbá, hogy nem kívánom csak úgy elpocsékolni a pénzt, nem kívánom betarthatatlan ígéretekkel terrorizálni jobb sorsot érdemlő polgártársaimat. Ha ennek ellenére úgy gondolják, szavazzanak rám. Olyan sikerem biztos lenne, mint egy hagyományos kampánnyal.
Persze, tudom, könnyű ezt így, per absurdum bejelenteni. Mert mikor oda kerülnék, hogy élesben bizonyítsak, korlátokba ütköznék. Egyrészt saját belső korlátaimba, másrészt pedig a környezet (vagy a felsőbb elvárások) korlátaiba. Az embertől sajnos mindig megkövetelik, hogy megfeleljen bizonyos elvárásoknak, egy bizonyos társadalmilag diktált ésszerűségnek. Végül valószínűleg engem is magával ragadna az ár. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy gyávává, jellemtelenné válnék, csupán arról van szó, hogy nem tehetjük mindig azt, amihez éppen kedvünk van, vagy azt, amit helyesnek tartunk. Mert magunk ellen haragítjuk a pártvezetőt, vagy ellenlábasaink orrolnak meg ránk, esetleg az emberek nem értik meg szándékunkat.
Mégis nagyon várom, mondja már végre valaki azt, hogy egyhamar nem lesz itt látványos javulás, nagy mértékű életszínvonal-növekedés, jóléti társadalom, s annak hinni fogok, talán meg is szavazom. Ne ígérjék azt nekem, hogy amennyiben megszavazom őket, többé még dolgozni sem kell bejárnom, mert csak úgy "magánszorgalomból" fog dagadni a bankszámlám, s nem fogom tudni, mire költsem a sok pénzt. Mert - ha ez netán még valóra is válna - nem biztos, hogy boldogabb lennék a tétlenségtől. Inkább mondják azt, hogy ezentúl is legalább ugyanígy kell dolgozzak, s ha kitartó vagyok, talán egyszer majd a sok délibáb között megtalálom az oázist is.
Visszakanyarodva a filmhez, lehet, hogy ehhez mégiscsak szükség lenne egy jó adag őrültségre?
(ta)
Mi és a gólyák címmel rajzpályázatot hirdet a Román Ornitológiai Társaság (SOR) a franciaországi Birdlife/ Madárvédők Ligájával karöltve, a Fehér gólya — az év madara program keretében.
A versenyre I–XII. osztályosok jelentkezhetnek. Témául szolgálhatnak a fehér gólyák életének különböző aspektusai (fészekrakás, etetés, költözés), az ember és gólya közötti kapcsolat, de szívesen várnak olyan mese- vagy versjeleneteket felelevenítő rajzokat is, amelyekben fehér gólya szerepel. A szervezők A4-es vagy A3-as, színes rajzokat várnak, amelyek készülhetnek vízfestékkel, temperával stb. Beküldési határidő: 2004. december 10. A rajzok hátlapján tüntessék fel a rajzoló nevét, életkorát, címét, valamint azt is, milyen iskolában és milyen osztályban tanulnak. Egy szerző több művel is jeletkezhet, a pályamunkákat az alábbi címre küldjék: Societatea Ornitologicã Românã, Str. Gh. Dima 49/2., 400336 Cluj-Napoca.
A rajzokat ornitológusokból és rajztanárokból álló bizottság bírálja el. Az I–III. díj mellett dicséretekkel is jutalmazzák a részvevőket. A verseny 3 kategóriában folyik: I–IV., V–VIII., illetve IX–XII. osztályosok. A legsikerültebb rajzokat a későbbiekben kiállítják, majd a nyertesek névsorával együtt megjelennek az Ornitológiai Társaság kiadványában.
„Személy szerint nem hiszem, hogy manapság olyan nagyon rosszul menne a sorunk. Csak néha elfelejtjük, hogy milyen volt a helyzet azelőtt. Megnőttek az igényeink. Vannak megvalósítások, csak a nagy rohanásban nem vesszük észre, így elégedetlenek vagyunk, a negatív életfelfogás néha eluralkodik az embereken."
– Hány lakosa van Berkesznek, s abból hány a magyar ajkú?
– Közel hétszáz. Ebből 365 református, kettő-három katolikus. A többi ortodox, vagy más vallású. Tehát a lakosság több mint hatvan százaléka magyar nemzetiségű. Kicsi a közösség, de a jóindulat, a tenniakarás megvan az emberekben. A kis lélekszámnak tulajdonítható az elég magas egyházadó, amelynek egy részéből a tiszteletes úr fizetéskülönbözetét fedezzük. Amúgy évi 350 ezer lej személyenként, tehát egy átlagos családnak több mint egy millió lejt kell befizetnie. Önkormányzatilag is próbálunk segíteni. Tavaly például 10 millió lejt juttattunk az egyháznak, amelyből sikerült felújítani a villanyszerelést. Mivel vegyes falu vagyunk, ugyanúgy az ortodox egyháznak is elkülönítettünk 10 millió lejt, harangláb-építésre. Ismételten hangsúlyozom: ezért is fontos, hogy képviselve legyen a magyarság az önkormányzatban. A református templom egyébként műemlékké van nyilvánítva. Jelenleg vakolatlan templomba vagyunk kénytelenek járni, de reméljük, mielőbb sikerül eredeti állapotába helyreállítanunk.
– Hány óvodás, illetve kisiskolás van Berkeszen?
– Sajnos csak I-IV. osztályunk van. Nincs már annyi gyermek, mert nagyon visszaesett a születési arány. Pontos adatot nem tudok, de ha emlékezetem nem csal, a magyar tagozaton az I-IV. osztályba 16, az óvodai csoportba pedig 8-10 gyerek jár. Az I-IV. osztály összevont osztályként működik. Sikerült egy fénymásolót szereznünk, a pénzhiány miatt különféle cégektől „kolduljuk" a hozzá szükséges papírt.
– A magyar szülők természetesnek veszik, hogy magyar tannyelvű osztályba irassák gyermekeiket?
– Általában igen, de azért elég sok az olyan szülő, aki román osztályba iratja gyermekét. Megmagyarázhatatlan, hogy miért. Álltam szóba ilyen szülőkkel, s a gyermek jövőjéről beszéltek nekem. Pedig az ettől abszolút nincs veszélyben, most már igazán bármi lehet belőlük. Nagyon sajnálom ezeket a gyermekeket, mert hiányos a magyar nyelvtudásuk, helytelenül beszélnek, keverik a két nyelvet. Tudnak ők magyarul is, de nem sajátítják el a nyelvet legalább olyan csángó szinten. Pedig ha az I-VIII. osztályban nem ismerkednek meg a magyar kultúrával, irodalommal, helyesírással, később sem sikerül betölteniük ezt az űrt. Most beindult a fakultatív magyar nyelvű oktatás is, ugyancsak a tanítónő tartja ezeket az órákat.
– A vízhálózattal kapcsolatos tervről mit tud mondani?
– Berkesz benne volt az országos vízhálózat-kiépítési programban. Eredetileg 7 milliárd lejjel szerepelt, aztán addig keverték-kavarták Bukarestből a dolgokat, amíg más falvak kerültek Berkesz helyére. Bővítették az egyes településeknek előirányzott kereteket, így, ahogyan fogyott a pénz, úgy kerültünk egyre hátrább a lajstromban. Szenátoraink és képviselőink nem nagyon lobbiztak a mi ügyünkért. Böndi Gyöngyike képviselőasszony is beismerte, hogy elvitték a pénzt az orrunk elől. Voltam annál a személynél, aki leosztja a hiteleket, s ott kaptam egy amolyan félválaszt a kérdéssel kapcsolatban. Mert mindenütt csak félválaszokra méltatnak, Bukaresttől a tervezőkig. Most azt hallottam, hogy maradt a lista, s talán lesz egy keretkiegészítés. Lehet, nekünk is jut valamennyi pénz. Homály lengi be az egész ügyet, de tény, hogy a vízhálózat nem lett meg. Minden lehetséges helyen felvetettük a problémát. Az önkormányzat is elkülönített 100 milliót a költségvetésből, de a leosztásnál a megye nem utalta át a pénzt, hogy legalább a terveket tudjuk elkészíttetni. A programban egyébként nem csak a kivitelezés, hanem a tervezés, a hatástanulmány is szerepelt. Mindezek ellenére, a földgáz bevezetése és a telefon-lefedettség folytán sokat nőtt a lakások, telkek ára Berkeszen. Ma már megközelítik a nagybányai árakat. Ehhez az is hozzájárul, hogy két irányból is megközelíthető a falu (mindkét irányból aszfaltos úton), s ráadásul nincs is olyan messze Nagybányától. Ez szintén a fejlődést igazolja.
– Az ivóvízhálózat problémájára nem lett volna más megoldás?
– Az az igazság, hogy én otthon jelenleg is csapvizet iszom. Mert bevezettem a vizet, s központi fűtést is csináltam. Lám, ez sem lehetetlen feladat, s nem azért, mert én betyárabb ember vagyok, mint más. Természetesen egy keveset áldozni is kellene az ügy érdekében. Egy idős debreceni bácsi egyszer azt mondta: figyeljem meg, ahogyan haladunk nyugat felé, egyre igényesebbek az emberek, kelet felé pedig egyre igénytelenebbek. Ezzel senkit sem akarok megsérteni, de ha belegondolunk, igaza volt. Ha az ember igazán akar valamit, meg tudja csinálni. Nem akkora a szegénység, mint ahogyan sírunk. Tonnaszámra szállítják a berkesziek az almát, abból azért csak származik valami haszon. Egy jó gazda mindig előteremti a szükséges dolgokra való pénzt. Persze könnyebb kiabálni, hogy fedezze a tanács, csinálja meg a tanács, oldja meg a tanács. Az emberek, tisztelet a kivételnek, nagyon kényelmesek. Vannak olyanok, akik egy életen át sem képesek kutat csinálni maguknak, inkább hordják a szomszédból a vizet. Pedig úgy tudom (munkaszervezésből mindig tízesem volt), hogy egy építkezésnél első a WC, s második a kút. Ez így volt, mióta világ a világ.
– Nemrég szüreti bál zajlott a faluban...
– Négy évvel ezelőtt a tanács, az egyház és az RMDSz támogatásával jómagam is résztvettem egy igen sikeres szüreti bál megszervezésében. Persze pletykák, félremagyarázások mindig vannak, sajnos akkor is voltak, s mi ezek hatására visszaléptünk. Pedig eredetileg úgy terveztük, hogy rendszeresíteni fogjuk a dolgot. Berkeszen azóta is szerveznek szüreti bálokat, de nem olyan szinten, ahogy azt illene, a falusi legénybálok nívójára süllyedtek ezek a rendezvények. Ez is tükrözi, hogy mennyi kultúrája van egy embereknek. A véleményünket sem kérték, nem hogy a segítségünket. Pedig mi nyitottak voltunk, anyagilag is támogattuk volna a rendezvényt, de mivel nem mutatkozott rá igény, hát nem szólhattunk bele a dolgokba. Mások is szerettek volna szponzorizálni, kérdezték, hogyan tehetik meg, s nem tudtam hová irányítani őket. Azt is elvártuk volna, hogy tudassák velünk, mire fogják költeni a pénzt, de a szervezők úgy képzelték, hogy nem kell vele elszámolni. Hát ez így nem működik. Úgy néz ki, nem volt szükség a tapasztalatunkra. Idén utólag tudtam meg azt is, hogy mikor lesz a bál, drukkoltam, hogy nehogy az előválasztásokkal egy napra essen. Hivatlan vendégnek pedig ajtó mögött a helye – így mondják a Gyímeseken. Nincs semmi ellenszenv, vagy ilyesmi bennem. Mint mondják, a hagyományt úgy kell megőrizni, ahogy van. Az egész szüreti bál lényege, tetőfoka, húsz perc. De azt olyan elegánsan kell megtervezni, hogy igazi élményt nyújtson a jelenlévőknek. S ha a szervezők nem visznek mindig valami újat is a programba, kár a fáradozásért. Nem elég egy csürdöngölőt szervezni, aztán egy nagy ivászatot, esetleg egy verekedést is a koltóiakkal, s azt mondani: „Jó buli volt!" Személy szerint én ilyesmihez nem adom a nevemet. Egyébként csak sikert kívánok, örülök, ha valamilyen mozgást látok a faluban.
– Hogyan állnak a tulajdonjogok rendezésével, a visszaszolgáltatásokkal?
– Részlegesen visszaszolgáltatták a földeket a jogos tulajdonosoknak. Nehéz és bonyolult munka ez. A legnagyobb nehézséget a hivatásos földmérők hiánya, valamint a tulajdonok elcserélése okozta, az 1950-es években, a nagy állami gyümölcstermesztő területek kialakításakor. Az ügyeket lassan, de megbízhatóan intézi a Polgármesteri Hivatal. Itt kell megemlítenem a Takács, Kádár, Péchy, Székely, Fodor és más családok leszármazottait, akik 10 és 50 hektár közötti földtulajdonokhoz jogosultak. Pozitív dologként könyvelhetjük el az erdőtulajdonok visszaszolgáltatását; ez gyakorlatilag be is fejeződött. Igaz, hogy a földek művelése nehéz terhet jelent a gazdák számára, hiszen drága az üzemanyag és a munkaerő. Az idős földszerető gazdák lassan kiöregszenek, a fiatal generáció pedig más utakon próbál érvényesülni. Ennek ellenére Magyarberkeszen kevés a bevetetlen föld, s a gyümölcsösök is karban vannak tartva. Nagy kár, hogy a többszáz éves szelídgesztenyefák, amelyek pedig messzi földön hirdették a táj gazdagságát, a kéregrák áldozataivá váltak. Mindemellett idén zamatos a must, kitűnő minőségű az alma, gazdag a diótermés, jó hozama volt a búzának és a tengerinek. Végigmenve a falu utcáin, jóleső érzés látni a terményekkel teli udvarokat és gazdasági épületeket. A gond az értékesítéssel van: hiányzik a piac. De ez sajnos országosan jellemző. Az emberekkel beszélgetve örömmel hallom, hogy egy részüket komolyan foglalkoztatja egy magán mezőgazdasági egyesület, gazdakör létrehozásának gondolata. Ez lehetővé tenné bizonyos EU-pénzek megpályázását, és a helybeliek foglalkoztatását. Nem vagyok Nostradamus, de jómagam is ebben látom a magyarberkesziek boldogulásának lehetőségét.
– Befejezésül ha még mondani szeretne valamit...
– Szeretném felhívni a magyarberkesziek (és nem csak) figyelmét, a november végén sorrakerülő választásokra. Ez lesz az EU-csatlakozás előtti utolsó választás, s nem mindegy számunkra, hogy képviselve leszünk-e, vagy nem abban a parlamenti ciklusban, amely Romániát az Unióba viszi. Tudnunk kell élni jogainkkal, s meg kell tudnunk védeni jogainkat. Jogaink érvényesítéséért pedig – országos szinten – csak a parlamentben tudunk harcba szállni. Képviselőink és szenátoraink bejuttatásához minden szavazat döntő lehet, ezért kérem Önöket, jelenjenek meg a szavazáson.
Tamási Attila
Erről az örökségről sokan, sokszor és sokféleképpen vélekednek. Természetesen mindenki a maga módján értékeli és érzi ezt az örökséget. De tulajdonképpen mi is ez az örökség? Hogy választ tudjunk adni erre a kérdésre szükséges felidéznünk az egykori eseményeket.
Valamikor régen, 1896-ban, Nagybánya akkori polgármestere, Turman Olivér meghívására városunkba érkeznek a Hollósy Simon vezette Müncheni Szabad Festőiskola növendékei és tanárai. A polágmesteri hivatal és a festőművészek sikeres együttműködésével városunkban létrejött egy szabad festőiskola és a festőtelep, mely rövid idő alatt, mint a Közép- és Kelet-európai Barbizon vált nemzetközi hírűvé. A tanítványok tulajdonképpen a müncheni Szabadiskola növendékei, akik mellé csatlakozhattak helybeli és más növendékek is, akik a festészettel akartak megismerkedni és festőművészek, akik az ismereteiket akarták továbbfejleszteni. A fentiekből kitűnik, hogy a képzőművészeti örökség lényege a következőkben nyilvánult meg:
1. Nagybánya polgármestere és hivatala felelősséget vállalt a festőművészek és tanítványaik Nagybányára való meghivásával, az itteni tevékenységükkel kapcsolatos anyagi gondoknak folytonos megoldására.
2. A müncheni Hollósy Szabadiskola növendékei nyári gyakorlatukon a legmagasabb fokon készültek a festészetre
3. A festőművészek nyári táborozása lehetőséget teremtett a különböző festészeti irányzatok megismerésére és elsajátítására
4. Tehetséges kezdő növendékek is részt vehettek a nyári gyakorlaton, egyesek itt Nagybányán, mások különböző festőiskolákon váltak festőművészekké
5. Az elkészült festmények elárasztották a kiállítótermeket és a nagybányai lakásokat.
Mindezekből mi maradt meg Nagybányán? Sokminden, de másként. Megemlíthetjük a Véső Ágoston, Munkácsy-díjas festőművész által vezetett felsőbányai festőtábort, nemzetközi festőművészek részvételével vagy a művészgalériákat, ahol a festőművészek eladással egybekötött kiállítást tartanak.
Természetes, hogy a nagybányaiak a képzőművészeti örökségükkel sokféleképpen sáfárkodhatnak. Hagyhatják a saját sorsára, de segíthetnek azon, hogy az örökség kibontakozzék és sikeresen továbbfejlődjék. 2004-ben érdemleges előlépések történtek.
A nagybányaiaknak régi óhaja, hogy a Hollósy Szabadiskola Nagybányára jövetelének a napját a városi tanács nyilvánítsa a nagybányai képzőművész napjává. Az óhajból 2004-ben valóság lett. A polgármester, Cristian Anghel előterjesztésére a városi tanács 244/2004 határozatával május 5-ét a nagybányai képzőművész napjává nyilvánította. Valamikor ezen a napon érkezett az első csoporttal Rudnay Gyula, Deák Lajos, Hans Genehr, Beniamin Annsteim (Oroszország), Walther Troitsch (München), Ulrich Rottermoser, Charles Cohn Fowler (Kalkutta) és Grosz Moses. Ezzel a határozattal Nagybánya az első olyan város a világon, ahol a képzőművésznek egy hivatalosan elfogadott napja van.
Az első alkalommal a nagybányai képzőművész napja megünneplése a megyeháza dísztermében kezdődött. 108 év után először a festőművészek megemlékeztek az elődökről és az azóta elért eredményekről. Nagybányán közel 4000 festőművész és növendék fordult meg, mai lebontásban 41 országból. Ezt követően Cristian Anghel polgármester 16 díszoklevelet osztott ki a képzőművészeknek. A nívódíjak kiosztása után az ünneplők autóbuszba ültek és megkezdték az első zarándoklatot a város temetőiben kialakított Képzőművészeti Panteon sírjainál. A ma élő képzőművészek letették a kegyelet virágait, 160 szál fehér kálát, összesen 41 sírra. Jövőre ezen a napon nyílik meg a nagybányai képzőművészek tavaszi tárlata is.
Nagybánya polgármestere Cristian Anghel javaslatára a városi tanács 284/ 2004-es határozatával létrehozta a Képzőművészetért Nagydíjat, aminek értéke 500 eurónak megfelelő lej és minden évben, május 5-én a nagybányai képzőművész napján adják át a legérdemesebb képzőművésznek, akinek kijelölése egy bizottságra tartozik. Kivételesen a 2004-es Nagydíjat a Gesztenye ünnepség keretében megrendezett éves tárlat alkalmával adták át. Nyertese Moldovan Traian szobrász.
A nemzeti és nemzetközi kulturális örökség gazdagításához való hathatós hozzájárulásukért a Kulturális Érdemrend I. osztályában részesültek a Cotroceni palotában Románia elnöke, Ion Iliescu részéről, június 1-én, Alexa Tiberiu művészettörténész, Crãciun Judit és Crãciun Gheorghe képzőművészek, valamint Negrean Anghel Ion festőművész.
Továbbá polgármesteri kitüntetésben részesültek 2004. május 5-én a nagybányai Művészeti Központ fejlesztésében való közreműködésükért Apostol Nicolae, Balaj Nicolae, Bitay Zoltán, Dudás Gyula, Hrisca Traian, Moldovan Traian, Olos Mihai, Porumb Marius, Sasu Ioan, Sainelic Alexandru, Sigheartãu Grigore Natalia, Tőrös Gábor, Várhelyi Imola, Véső Ágoston és Vida Gheorghe.
Az Északi Egyetemen 2000-2001-es tanévvel beindult képzőművészeti tagozat is, melynek első végzősei 2004-ben diplomáztak Ennek a tagozatnak a beindítását mindenki óhajtotta: Nagybánya polgárai, a képzőművészeti örökség elkötelezettjei, a Képzőművészek Szövetsége, az Északi Egyetem vezetősége, a polgármesteri hivatal egyaránt.
Az első végzősök összesen heten, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán vizsgáztak, kitűnő eredménnyel. Az Északi Egyetem Bölcsészeti Karának képzőművészeti-díszítőművészeti tagozata 4 éves időtartamú és az új évfolyamok 15 államilag támogatott hellyel indulnak. A nem támogatott helyek éves tandíja 700 dollár. A képzőművészeti tagozat több mint 60 növendéke új szint, tartalmat és versenyszellemet hozott Nagybánya képzőművészeti életébe. Sokan közülük már megjelentek a képzőművészek közös tárlatain.
Az idén is tovább folytattuk a temetők Képzőművészeti Panteonjának a kiépítését. Hivatalos anyagi támogatást sajnos nem sikerült szereznünk. Igy maradt közösségünk saját erőfeszítése az anyagiak előteremtésében. Természetes, hogy mint mindig, most is csak nagyszerű embertársainkra számíthattunk. 2004-ben sikerült két sírhelyet bekeríteni és lefedni, valamint 5 sírkövet elkészíteni, megiratni és felragasztani.
A postaréti temetőben sikerült a feledéstől visszamentenünk a következő sírhelyeket.
5-ös sírhely: Itt nyugszik Sztelek Norbert festőművész, a bányászok kedveltje, 1884-1956, Béke poraira.
7-es sírhely: Itt nyugszik Réthy Károly festőművész, 1884-1921 és neje Homola Elvira + 1922.
A korabeli újságok tanúsága szerint Réthy Károly halála előtt, 1921 novemberében sikeres kiállítást rendezett Nagybányán a festőtelepi kiállítási csarnokban. Kiállított festményei: Morgóhegy, A kolonia kertjéből, A műtermek környéke, Cigánylány, Csendélet, Kereszthegy, Rózsák. Ezekből 3 festmény vevőre is talált.
Egy 1922. július 23-i újság szerint Homola Elvira, Réthy Károly festőművész özvegye ágostai evangélikus, 39 éves tanítónő, 3 éves házas. Az elhalálozás oka: öngyilkosság mérgezés által.
10-es sírhely: Itt nyugszik Sziebert Sándor képzőművész, 1897-1953, Béke poraira.
11-es sírhely: Itt nyugszik Dobrai Paszk Jenő - Pascu Eugen - 1895- 1948, Béke poraira.
12-es koronggal megjelölt sírhely: Borghida István műtörténész, 1918- 1982 (2-es telek, 18-as sírhely) ugyanitt van eltemetve Dr. Lengyel Béla, 1909-1964.
Az egykori polgármester Gellért Endre obeliszkje még áll a katolikus temetőben. Ő építette a festőtelepen levő műtermeket és a közös kiállítási csarnokot - tantermet. A csillaggal megjelölt obeliszken a következő felirat olvasható: Gellért Ferenc 1827-1858 Gellért László 1832-1888, Áldás hamvaikon. Gellértné de Olivarez Cuzmánn Ferinke 1832-1907, Gellért Béla 1857-1916, Gellért Endre 1858-1921 (16-os telek, 154.sírhely).
A virághegyi sírkertben is sikerült egy elhanyagolt sírhelyet helyreállítani. A sírt bekerítettük, lefedtük és láttuk el sírkővel. Ez a 17-es sírhely felirata: Krizsán János 1886-1948 és neje Csíkos Antónia 1887-1987 festőművészek, Béke poraikra. A plakettet és a 17-es számot a sírfedélbe építették be.
A Képzőművészeti Panteon sírjainak a felkutatásában, megtalálásában és rendbetételében Ft. Lieb József esperes-kanonok, Schneider László gondnok, A.F. Iosif, Ghita vállalkozó, Boros János sírkőkészítő, Kádár Miklós esperes, Márton Jenő gondnok, Kovács Lőrinc sírkészítő, valamint Fábián László és Kovács Bertalan segítettek.
Pénzbeli támogatással segített Cserni László Németországból, Orecskó Teréz, Szász György, a Máramarosi Vállalkozók Egyesülete, Hrisca Traian és Raiz István.
Mindenki segítségét tisztelettel köszönjük.
Végezetül jó lenne, ha tudatában lennénk, hogy a nagybányai képzőművészeti örökség minden nagybányai polgáré, mindannyiunk érdeke, hogy az utókor megismerje és továbbvigye.
Dr. Csillag Antal
Ma egy hete népes művészetszerető közönség vett részt a 75 éves festőművész, Dudás Gyula kiállításának megnyitóján, jóllehet hogy a mester már május 29-én betöltötte ezt a szép kort. Dehát nem mindig sikerül akkor ünnepelnünk, amikor az idő órájának mutatója a megfelelő dátumhoz ér.
Mindenki, aki közelebbről ismeri és nincsenek kevesen - tudja, hogy sikerrel harcolt meg egy betegséggel, valamint azt is, hogy fáradhatatlanul vesz részt a művészeti életben itthon és "otthon" is. Ezért voltak jelen szolnoki barátai és tisztelői is.
Lelkesedése és munkabírása meghazudtolja korát. Hogy ez mennyire igaz, tessék végignézni a 35 kiállított kép datálásait. Nagyrészük 2003-2004-ben készült. Egyetlen képén láttam az 1975-ös, egy másikon az 1986-os dátumot. Dolgozik, alkot, festi hegyeinket, hiszen ez nem is lehet másként egy olyan művész életében, aki a Székelyföld hegyei közt, Maroshévizen született és a szülőföld hegyei helyett a nagybányaiak mellett döntött, úgy látszik - örökre. Hiszen Ő is mondja saját magáról, hogy tájképfestő. Hát itt lehet hagyni azt a tájat, amire életének nagy része épült, műveinek ihletőjét? Pedig mesterei Kádár Tibor és főleg Mohi Sándor nem voltak kimondottan tájképfestők. Aki tudja, hogy Mohi tanítványa is volt, a mester emléke az utcák kövein és a diáklány portréjának szemein villan fel. De ez még csak nem is remineszcencia, ezt már rég "dudásossá" formálta az egykori tanítvány.
Hogy Nagybányán maradt, nem csodálom, mert a hely varázsáról már írtam, magam is mint szatmári itt érzem magam itthon, már 43 éve. Ő megelőzött 3 évvel, de mindkettőnket megkapott és megfogott a várost övező hegyek koszorúja, amely minden évszakban másképpen gyönyörködtet, a hihetetlenül kék ég, amely annyi festőt láncolt ehhez a városhoz, tájhoz.
Dudás Gyula képein életre kelnek a szinte már csak visszaálmodott keskeny utcák, a furcsa oromzatú bányászházak, meg a zárt kapuk, a német építészet örökei, amelyet a Sziléziából jött bányamesterek hoztak magukkal, és mintegy védekezésül építettek egy új, idegen, de aztán édeshazájukká vált környezetben, ahol utódaik jeles emberek lettek: Matyasovszkyak, Tyersánszkyak, Slevenszkyek. A táj azonban örök. A Virághegy éppen olyan, mint Réti vagy Krizsán idejében volt, csak a szőlőket vitte el róluk a filoxéra.Dudás még a fákat is úgy festi, hogy azok ne takarják el a mögöttük lévő tájat. Ezért van az, hogy most csupán egyetlen képén lehet lombos, széltépte fákat látni, a "Viharos tájon". Van még egy domboldala is, ahol a sötétzöld erdős oldalt kis vörös ecsetvonásokkal mozgatja meg, amelyek megszelídítik a haragos zöldet, amelyet az előtér színes fái is enyhítenek. Igy az összhatás olyan lesz, hogy minél tovább nézed a képet, annál otthonosabbnak tűnik a táj.
Tájképeinek az alaptónusát a vörösek tucatnyi árnyalata teszi félreismerhetetlenül Dudás képeivé. Vöröseinek skálája nem a realítás, hanem a belső átélés kifejezői és ez az elvonatkoztatás teszi igazán egyénivé képeit. Az ősz pompáját a sárgák, vörösek tobzódása adja vissza. A "Vöröslő Kereszthegy, a Tolvaj Dénes, a Rozsdásodó Morgó, a Vöröslő Ősz". Még a "Táj kékben" képének is csak a felső része kék, a lenti házak vöröse dominál.
Téli képein a kopár fák sötétje ellenpontozza a hó fehérjét Kecskeméti kritikusa írja: "A fehéret robbantja szívárványra". Ezt különösen téli egein látom igaznak. Egyik legszebb képének egyik téli táját tartom. Helyesebben szólva az tetszik a legjobban. A szigorú sötét fatörzsek mögött megbúvó házak lágy rajza enyhíti a fák keménységét.
Dehát nem Katalógust akarok írni, sem kritikát. Csak saját benyomásaimat, érzelmeimet szeretném elmondani.
De van még három képe, amelyek mellett nem lehet, nem tudok szó nélkül elmenni. A "Didergők" két összebúvó sötét alakja nemcsak a hideget, de az elhagyottságot és a kétségbeesést is szuggerálja egy ellenséges világban. A másik a "seprő", amely megmutatja, hogy egy egyszerű, de nagyon szükséges tárgy (talán most november végén méginkább az lehet) hogy válhat egy sokatmondó jó képpé az avatott művész keze alatt. És végül meg szeretném cáfolni egy másik kritikusát: "az eseménytelenséget színeivel... tudja kompenzálni". Ha a Hollók nem esemény, méghozzá drámai, akkor mi más? Hiszen ezek a hollók vörös szemeikkel, vérvörös csőreikkel a mi hegyeink fölött várnak prédájukra. Ez az a kép, amit 1975-ben festett! - Egy másik a kor szimbóluma. A gyertákkal körülvett fekete tulipánok. Ez nem jelkép?
Mindent egybevetve, egy érett, egyéni stílusú és saját színvilágot teremtő festő képeit láthatja, aki a TMH látogatója.
A művész egyik legnagyobb dicsérete most, - számos hivatalos elismerés mellett - az, hogy már a megnyitón megvették két képét. Hiszen a festő, a műértő, szépet szerető közönségnek fest, meg mindenkinek, nem a kritikusoknak. Ezek legnagyobb elismerése pedig az, hogy azt, ami megtetszik, otthon, a falon is szeretnék látni. Ami nagy dolog ebben a szűkös világban. A szépre áldozni, magunknak örömöt szerezni.
A kiállítás megfelelt a nagy francia festő Delacroix mondásának: "A kép első kötelessége, hogy ünnep legyen a szem számára".
Az erdélyi magyar történelmi egyházakkal együttműködésben a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) nyilvánossá tette az Elkobzott Egyházi Ingatlanok Adatbázist – jelentette be ma Hámos László, a HHRF elnöke a Magyar Állandó Értekezleten. A négy erdélyi felekezettől – római katolikus, református, unitárius és evangélikus – a kommunizmus idején jogtalanul elvett 2140 ingatlan visszaszolgáltatását a gyakorlatban nyomon követő adatbázis figyelemmel kíséri a 2001/501-es restitúciós törvényt végrehajtó Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) munkáját. A kereshető adatbázis a www.hhrf.org/restitucio internetes címen elérhető.
Az egyházakkal közösen összeállított adatlap – rendszeres frissítés esetén – pontos képet nyújt az egyes épületek visszaszolgáltatásának aktuális fázisáról. Adatvédelmi okokból és a restitúciós folyamat előrehaladása érdekében a nagyközönség a KRB által papíron már visszaszolgáltatott ingatlanok listájához fér hozzá. E mellett a restitúciós folyamat aktuális állásáról mindenki pontos képet kaphat a teljes adatbázisból generált statisztikák megtekintésével. Az adatbázisba beépített kereső segítségével kategóriák szerint listázhatók az épületek, ezzel is könnyítve a helyzet áttekintését.
2004 januárjától Restitúciós Munkacsoport néven az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosai, a KRB képviselője és a HHRF munkatársai állandó információcserét folytatnak internet útján az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendező 2001/501-es törvény végrehajtásáról.
Egy, a bukaresti kormány által megrendelt kimutatás szerint a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanok értéke eléri az ország egy éves bruttó nemzeti össztermékének (GDP) értékét. A restitúciós folyamat lépésenkénti megismerése mellett az adatbázis célja felmérni az épületek jelenlegi állagát, a felújításhoz szükséges költségeket, így ugyanis az adományozók, a társfinanszírozó szervezetek, befektetők pontos képet kaphatnak az igényekről. Az óriási értéket jelentő ingatlanok iránti érdeklődés további növekedése várható Románia uniós csatlakozásának közeledtével. Fontos esélyt adni a történelmi magyar egyházaknak, hogy nemzetépítő tevékenységüket az uniós csatlakozás lehetőségét kihasználva tudják ellátni.
Az adatbázis felállítását a Határon Túli Magyarok Hivatala is támogatta.
További felvilágosításért forduljon Alapítványunkhoz:
Hungarian Human Rights Foundation
(Magyar Emberi Jogok Alapítvány)
New York - Hámos László (hamos@hhrf.org)
Budapest - Papp Tamás (papp@hhrf.org)
Kolozsvár - Józsa Péter (jozsa@hhrf.org), - Moldován Árpád Zsolt (mazs@hhrf.org)
Meglehetősen sok gázolásos baleset történt az elmúlt napokban, így ismét kénytelen vagyok riadót fújni.
Máramarosszigeten, a Dragos Vodã utcában egy 1300-as Dacia gázolt el egy 78 esztendős férfit a gyalogátjárón. Az áldozat kórházba került. Hosszúmezőn (Câmpulung la Tisa) egy 41 éves férfi leesett az úttestre, s halálra gázolta egy Máramarossziget felé haladó személygépkocsi. A gépkocsi vezetője gyáva módon elhagyta a baleset helyszínét. Nagybányán, a Grãnicerilor utcában is történt egy gázolásos baleset, ami elkerülhető lett volna, ha egy felelőtlen polgár nem ül jogsi nélkül, s ráadásul ittasan volán mögé. A "bátor" Mazdás balra akart kanyarodni, de a sebesség miatt elvesztette uralmát az autó fölött, s a járdára hajtott, ahol elsodort két járókelőt, majd egy szabályosan haladó autónak ütközött járgányával. Jó kérdés, hogy a vezető tapasztalatlansága vagy a kábaság (esetleg mindkettő) miatt történt a baleset? Igaz, egyik változat sem menti fel az önjelölt sofőrt. Sajnos akadtak mások is, akik "cédula" nélkül ültek volán mögé. Nagysikárlón (Cicârlãu) egy 19 esztendős fiatalembert "kapcsoltak le" a rendőrök, aki nem elég, hogy jogsihiányban szenvedett, de még 1310-es Daciája sem volt beíratva a forgalomba. A Republicii sugárúton pedig egy alig 17 éves fiú került a rendőrök hálójába, aki egy Daewoo Matiz márkájú autóval próbálta bizonyítani, hogy jogsi nélkül is lehet autóval közlekedni... Legalábbis egy darabig. Egy forgalomból kivont Ford Escortot vezetett az a 37 éves férfi, akit a Oborului utcában állítottak meg a rendőrök. A "jutalmat" valamennyien megkapták: büntetőeljárás indult ellenük.
Egy 77 esztendős leordinai férfi Visóorosziban (Ruscova) elesett kerékpárjával, s fejét az útburkolatnak ütötte. Az idős férfi sajnos kórházba szállítás közben elhunyt. Falusugatagon (Sat Sugatag) egy 12 esztendős gyulamonostori (Mãnãstirea) gyereket gázolt el egy VW Passat személygépkocsi. A kiskorú kerékpárjával hirtelen balra kanyarodott, de mivel nem bizonyosodott meg arról, hogy a manővert biztonságosan el tudja-e végezni, az említett személygépkocsi elé került. A figyelmetlen kerékpárost súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Egy meglehetősen szokatlan gázolásos baleset is történt az elmúlt napokban. Egy 66 éves Sãrãsãu-i asszony éppen az úttest jobb oldalán haladt, amikor egy fával megrakott lovasszekér gázolta el. A szekeres tovább hajtott, mintha mi sem történt volna. Bizony ez is cserbenhagyásos gázolásnak minősül.
A betörési hírekből most biztosan nem fogok regényt írni, ugyanis még egy egészséges alrovatra sem futja az anyagból. Nem tudom, mi történt a szakma képviselőivel, de az tény, hogy az utóbbi időben nagyon ellustultak, nagyon gyenge teljesítményt nyújtanak. Azért néhány esetről mégis be tudok számolni.
Az egyik Unirii sugárúton található tömbházlakásból ékszereket, egy videókamerát és egy videó alaplapot vittek el a még nem ellustult betörők. A kár összértéke: 35 millió lej. A tél közeledtére való tekintettel, az egyik Gãrii utcában székelő kereskedelmi társaságtól a szorgalmas aktivisták elvittek egy központifűtési kazánt, 15 millió lejnyi kárt okozva a cégnek. A borsai Strandului utca egyik tömbházlakásából egy hi-fi-tornyot és egy fúrógépet vittek el az éppen szolgálatos betörők, 25 millió lejnyi értékben.
Az autófeltörők is alapjáraton dolgoztak, csak annyira voltak aktívak, hogy ne lehessen rájuk azt mondani: lusta lajhár-bagázs. Hogy mennyire kényszeredetten melózták végig a műszakot, az az alábbi példából is kitűnik. Az egyik 24 esztendős "szakszervezeti tag" engedte magát csak úgy tettenérni, miután "beszerzési céllal" betörte egy Dacia és egy VW Polo ablaküvegét. A rongálásból eredő kár 20 millió lejre rúg. A Culturii utcában parkoló egyik személygépkocsiból egy négy millió lej értékű CD-lejátszót vittek el a gyenge munkakedvű autófeltörők. Csak azért nem dorgálom meg őket, mert legalább CD-lejátszót loptak, nem elavult rádiósmagnót. Nem ússzák meg viszont intő nélkül azok, akik az egyik Luminisului utcában parkoló autóból kiloptak egy rádiósmagnót és két hangszórót, ötmillió lejnyi kárt okozva a tulajdonosnak. Szinte hihetetlen, hogy a XXI. században még vannak olyan visszamaradott emberek, akik rádiósmagnót hallgatnak...
(ta)
Tisztázatlan a kettős állampolgársággal kapcsolatban az európai útlevél és a nemzetpolgárság fogalma, amelyet a Fidesz, illetve az MSZP javasolt – mondta Valki László nemzetközi jogász és Kolláth György alkotmányjogász vasárnap.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti tanácskozása idején közölte: a határon túli magyaroknak európai útlevélhez kell jutniuk, amellyel az Európai Unióban ugyanolyan szabadon mozoghatnak, mint a ma-gyar állampolgárok. A még a decemberi népszavazás előtt közösen megalkotandó törvénynek, amely tisztázná a kettős állampolgárság tartalmát, egyik alapelveként említette a pártelnök, hogy az útlevél megadása ne jelentsen egyetlen fillért terhet sem a magyar adófizetőknek. Hiller István, az MSZP elnöke szombaton úgy nyilatkozott, pártja elvárja a kormánytól, hogy alkossa meg a "nemzetpolgárság" fogalmát, amelynek a szülőföldön való boldogulást, a felelősséget és a gondoskodást kell szolgálnia.
Valki László szerint az európai útlevél, amelyről Orbán beszélt, "nem jelent mást, mint egy magyar útlevélnek a megadását, azt, hogy ezt a magyar útlevelet bárhol Európában felhasználhassák". Hozzátette: a problémát az jelenti, hogy csak azok élvezhetik a magyar útlevél adta utazási lehetőségeket, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, ugyanis a kettő nem választható el egymástól. Arra a kérdésre, hogy az unióban, hogyan fogadják majd az ilyen útlevél ötletét, azt mondta: "az Európai Unióban valószínűleg senki nem gondolt még arra, hogy kizárólag útlevél biztosításával harmadik országok, tehát külső országok állampolgárai beutazhatnának az Európai Unióba, ezért ezt nem is szabályozták és nem is tiltották".
Valki László megítélése szerint, ha sikeres lesz a kettős állampolgárságról döntő népszavazás, az EU ezzel kapcsolatban ki fogja fejezni súlyos aggályait, és tárgyalni akar majd a magyar kormánnyal. A jogász szerint az aggodalom oka az lesz, hogy Magyarország tízmillió lakossal lépett be az unióba és fél évvel a belépése után az ország nem terjesztheti ki ilyen jelentős mértékben a magyar polgárok körét. Valki László azt mondta, akár a magyarigazolvány is betölthetné egy olyan úti okmány szerepét, amellyel a határon túli magyarok szabadabban közlekedhetnének a magyar határon. Hozzátette: ez az okmány azonban nem lenne érvényes a többi uniós országba és csak a schengeni egyezmény magyarországi hatályba lépésig lenne alkalmazható.
Kolláth György alkotmányjogász kifejtette: a nemzetpolgárság és az európai útlevél alkotmányosságát csak akkor lehet megítélni, ha elkészülnek a törvényjavaslatok. Emlékeztetett rá, hogy az állampolgársági törvény ma is ismeri a kedvezményes honosítást. A jogász elmondta, ezekkel a megoldásokkal a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás nem váltható ki. (transindex/duna tv híradó)
A Magyar Állandó Értekezlet pénteki üléséről szóló közös nyilatkozatot nem írták alá az MSZP és az SZDSZ képviselői, mert nem értettek egyet a többi résztvevővel. Az aláírók kérik a választókat, menjenek el december 5-én a népszavazásra és voksoljanak igennel a kettős állampolgárságra.
A Máért történetében először nem születetett közös zárónyilatkozat, bár délután 3-tól este 8-ig ezen vitatkoztak, dolgoztak a résztvevők. Ugyan a 16 résztvevőből 14-en aláírtak a nyilatkozatott, a határon túli magyar szervezetek és a két magyarországi ellenzéki párt, de a kormánypártok ehhez nem csatlakoztak. A legfontosabb kérdésben nem született egyetértés: a határon túliak és az itthoni ellenzékiek továbbra is igent, a kormányoldal nemet mondana a december 5-i népszavazáson a kettős állampolgárságra.
Amiben közeledés, illetve egyetértés van, az a szülőföld-program, vagyis a magyarok otthoni boldogulását segítő csomag, amelyet a kormány meghirdetett. A határon túliak ezt jónak tartják, de nem elégnek. Szerintük ez csak kiegészítheti a kettős állampolgárságot, ahogyan az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba mondta a sajtótájékoztatón. Azt is pozitívnak tartják a szervezetek és az ellenzék is, hogy a szocialisták javasolták, mihamarabb, tehát még a népszavazás előtt terjesszenek be két törvényjavaslatot a parlament elé. Az egyik azt mondaná ki, mire jogosító útlevelet kapjanak a határon túli magyarok, a másik pedig a szülőföld-programot illesztené be a magyar jogrendbe. A parlamenti vitába pedig a határon túli szervezetek is bekapcsolódnának a tervek szerint.
A jövő héttől szakértői egyeztetések kezdődnek. Ezt a Fidesz is ígéretesnek tartja, de a miniszterelnök javaslatáról Németh Zsoltnak az a véleménye, hogy azok csak pillanatnyi nyomásra születtek. Ők egyébként egy európai útlevelet tartanak kiindulópontnak, és ezt úgy adnák meg, hogy ne legyen nagy teher a költségvetésnek. Egyébként a kormány külhoni útlevélről szóló javaslatát, amely csak a magyarországi könnyített belépést engedné, a határon túli magyar szervezetek sem tartják értelmezhetőnek, megvalósíthatónak. A szabad demokraták szerint viszont az európai uniós csatlakozás hozhatja meg a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárságot. A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezte, hogy jövő januárjában hívják össze újra a Magyar Állandó Értekezletet. (radio.hu)
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) számításai szerint nő az államháztartás bevétele, amennyiben a népszavazáson az igenek győznek. Azért van különbség a kormány és az MVSZ számításai között, mert ahol nyilvánosságra hozták a kiadásokat, 800 ezer főre számították, a bevételeket pedig 20-30 ezer főre. - Tízezer család esetében az államháztartás mintegy 39 milliárd többletbevételt valósít meg, és mintegy 25 milliárd többletkiadás terheli – mondta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke. Összességében pedig az államháztartás 13 milliárd forinttal nő. - Mi a családot két munkavállaló szülőben, két iskolás gyerekben és két nyugdíjas nagyszülőben gondoltuk – tette hozzá Patrubány Miklós. Mint mondta, minden egyes család mintegy 1,3 millió forinttal gyarapítja a magyar államháztartást, és tulajdonképpen arra jutunk, hogy ma tízmillió magyarországi lakost eltart 3,8 millió járulékfizető. Ha minél többen jönnének, annál jobb lenne a magyar gazdaságnak – fűzte hozzá. Magyarország természeti adottságainál fogva bármikor képes volna 30 millió ember eltartására. Ha új emberek jelennek meg, akik munkát vállalva jönnek, akkor abból az országnak csak haszna lesz – fogalmazott az MVSZ elnöke. Mint mondta, azért van különbség a kormány és az MVSZ számításai között, mert ahol nyilvánosságra hozták a kiadásokat, 800 ezer főre számították, a bevételeket pedig 20-30 ezer főre. Az MVSZ számításai nyilvánosak, bárki ellenőrizheti – szögezte le Patrubány Miklós. (radio.hu)
(Nyugati Jelen) Valahogy így képzeli el a Romániai Akadémiai Társaság (SAR) országunk sorsát az EU-integrációt is magába foglaló elkövetkező négy évben, s talán még annál is tovább.
Az EU-tagság 2007-es, vagy esetleg 2008-as elnyerése egyáltalán nem jelenti azt, hogy fenékig tejföl lesz minden. Amit mi sem szemléltet jobban, mint az EU-tagországok közötti különbség, különösen a SAR említett példája.
Míg rohamos fejlődése alapján az immár "kelta tigrisnek" becézett Írországban éltek az integráció nyújtotta lehetőségekkel, azaz hatékonyan felhasználták az EU fejlesztési pénzalapjait, s mélyreható reformokat hajtottak végre, melyek következtében jelentős külföldi működő tőke áramlott be az ír gazdaságba, addig a jóval korábbi EU-tag Olaszország legdélibb szigetén ezzel szögesen ellentétes helyzet alakult ki.
Szicíliában az EU fejlesztési pénzalapjait a helyi hatalmasságok saját, illetve klientúrájuk érdekeire fordították, a közérdek teljes mellőzésével. A politika szorosan összefügg az üzleti érdekeltségekkel, a hatalom megtartása az ebből fakadó szegénység kiszolgáltatottságára alapszik. Magyarán: a maffiózó struktúra nyomtalanul felemésztette nemcsak az Észak-Olaszországból több mint fél évszázada átcsoportosított óriási pénzösszeget, hanem még az EU pénzforrásait is, kézzelfogható előrehaladás nélkül.
Bár Románia helyzete és további sorsa árnyaltabb az említett két ellentétes példánál, egyértelmű: november 28-án mégis többet választunk, mint a parlament összetételét és az államelnök személyét.
Bizonyára sokan vannak, akik nem tudják pontosan azonosítani az ír, illetve a szicíliai forgatókönyvet jelképező romániai politikai alakulatokat. Ebben azonban sokat segíthet, ha alaposabban szemügyre vesszük az elmúlt 14 év kormányainak teljesítményét. S a Tiszta Parlamentért Koalícióba tömörült civil szervezetek – köztük van a SAR is – nemrég közzétett feketelistájára, valamint annak politikai pártok általi – néhol viharosan felháborodott – fogadtatására is érdemes odafigyelni.
Chirmiciu András
A verespataki aranykitermelés terve ellen tüntetett a Greenpeace kéttucatnyi aktivistája Bukarestben a kormányszékház, a Victoria-palota bejáratánál, de a megmozdulást néhány perc után feloszlatta a csendőrség.
A szervezet 21-22 tagja (románok, németek, osztrákok és magyarok – a szervezet magyarországi szóvivője is részt vett a tüntetésen) volt jelen, hatuk – köztük három magyar – az egyik kapuhoz bilincselte magát, a többiek transzparensekkel vonultak fel, amelyeken román és angol nyelven volt olvasható: "Mentsétek meg Verespatakot!".
Ezek után megpróbálták elhelyezni a bejáratnál a kormánynak írt petíciójukat, és látványosan át akarták rakni egy urnába a mintegy 150 ezer tiltakozó aláírást tartalmazó íveket. A csendőrök négy-öt perc után feloszlatták a csoportot, a tiltakozókat a közeli metró-lejáróba vitték, felszálltak velük a szerelvényekbe, és két megállóval távolabbi helyen tették ki őket.
A résztvevől 5-10 millió lejes büntetést kaptak engedély nélküli tüntetésért és csendháborításért. A szervezet szándékosan nem jelentette be előre a megmozdulást. A Greenpeace nyáron kéthetes országjárás keretében kezdett aláírásokat gyűjteni Segesváron, Temesváron, Konstancán: közlésük szerint on-line aláírásokkal együtt 350 ezren tiltakoznak a bányaterv ellen.
Despina Neagoe kormányszóvivő szerint a Nãstase-kabinet sohasem támogatta a verespataki tervet. (hvg.hu/bbc)
Tudta, hogy kutyája, macskája energiaszükséglete másfélszeresére növekszik a téli hidegben?
Télen a hideg és a megváltozott környezeti feltételek miatt kedvenceink szokásai, szükségletei is átalakulnak. A táplálkozási szokások változásával kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet néhány lényeges dologra.
Fontos, hogy a kisállatok számára az időjárástól függetlenül mindig legyen friss víz kikészítve az eledel mellé.
Kertben tartott kedvencünk ivóvizét télen ellenőrizzük naponta többször, nehogy befagyjon. A kutyák ugyan előszeretettel esznek a friss hóból, de ez nem fedezi vízigényüket, és veszélyes is lehet számukra, hiszen mandulagyulladást, sőt hasmenést is okozhat.
Télen fokozottan oda kell figyelni a kisállatok táplálására. A hidegben energiaigényük másfélszeresére növekszik, ezért többször éheznek meg. A jó minőségű ipari állateledelek ilyenkor is fedezik az állat szükségleteit, így nincs szükség táplálékkiegészítőre, legfeljebb az adagokat kell módosítani. A lakásban tartott állatok viszont lehet, hogy megelégszenek kevesebb táplálékkal is ebben az időszakban. Ilyenkor aktivitási szintjük csökkenhet, és kevesebb energiát használnak fel, ezért fontos, hogy ekkor is eleget mozogjunk a kutyánkkal, vigyük sétálni, játsszunk vele. Ha súlycsökkenést vagy -gyarapodást tapasztal kedvencénél, alakítsa át az adagokat az egészséges testsúly megtartása érdekében.
A friss levegőre és a testmozgásra nemcsak kedvencének van szüksége.
(www.egyperces.hu)
November 11-én tartottuk Szent Márton ünnepét. A Pannóniában született Tours-i püspökre emlékezünk ezen a napon. A középkori szentek egyik legnépszerűbb alakjáról van szó, kinek a kultusza magyar területen is jelentős - emlékét helységneveken kívül a Márton-napi liba-lakomák is őrzik.
Hozzávalók 4 személyre:
- 2 kicsontozott, boros libamell (80 dkg)
- 40-40 dkg karfiol és brokkoli
- 2 kis fej hagyma
- fél kávéskanál őrölt gyömbér
- 3+2 evőkanál olaj
- 1+2+ fél dl száraz, testes vörösbor
- 1 babérlevél
- 25 dkg kerek szemű rizs
- 1 csapott mokkáskanál kurkuma
- 5 dl húsleves (kockából)
- 1 evőkanál csipkebogyó- vagy ribizlilekvár
- 1 csapott evőkanál étkezési keményítő
- 1 paradicsom
- 2 szál petrezselyem
Előkészítés: A libamelleket kettévágjuk, gondosan eltávolítunk róluk minden tok és tollmaradványt, majd leöblítjük, lecsepegtetjük, és gyengén besózzuk őket. A karfiolt és a brokkolit megtisztítjuk, rózsáira bontjuk. A hagymákat megtisztítjuk, az egyiket apróra felkockázzuk. A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra (gázsütő 2. fokozat).
Elkészítés: A fél mellek bőrét bekockázzuk, mindkét oldalukat meghintjük (frissen) őrölt borssal és gyömbérrel. A sütőbe is betehető edényben felforrósítunk 3 evőkanál olajat, bőrös oldalukkal lefelé beletesszük a fél melleket, mindkét oldalukon 5-5 percig pirítjuk. Alájuk öntünk 1 dl bort, lefedjük, és a sütőben puhára pároljuk (35- 40 perc), majd fedetlenül pirosra sütjük (további 10-15 perc). Közben a körethez a karfiolt és a brokkolit enyhén sós, forrásban lévő vízbe dobjuk, hozzáadjuk az egészben hagyott hagymafejet, a babérlevelet (hogy ne "illatosítsa" be annyira a lakást), és fedő alatt puhára főzzük, majd melegen tartjuk. Tűzálló edényben, a tűzhelylapon felforrósítunk 2 evőkanál olajat, megfonnyasztjuk benne a felkockázott hagymát. Rádobjuk a rizst, elkeverjük a kurkumával, felöntjük a húslevessel, aztán lefedjük, és a sütőben, a hús alá helyezett rácsra téve (vagy mikróban) 20-25 percig, puhára pároljuk. Melegen tartjuk. A pecsenyealjat lezsírozzuk, kisebb edénybe szűrjük, hozzáadjuk a lekvárt és 2 dl bort, majd erős tűzön a felére beforraljuk. Elkeverjük a maradék fél dl borban az étkezési keményítőt, végül 1 csipet sóval, ízlés szerint (frissen) őrölt borssal a mártásba öntjük, és éppen csak sűrűsödésig forrósítjuk (1 perc). A fél melleket kissé rézsútosan felszeleteljük, a leszűrt karfiollal és brokkolival, valamint a rizzsel körítve tálaljuk. Paradicsommal, petrezselyemlevélkékkel díszíthetjük. A mártást külön csészében kínáljuk hozzá.
(www.egyperces.hu)
• Elton az oltár előtt. Sir Elton John 2005-ben New York-ban mondja ki a boldogító igent. - Nem szeretnénk megmondani a pontos dátumot, mert nem szeretnénk, ha az esküvőnk az újságírók cirkusza lenne – mondta a homoszexuális énekes, aki hamarosan oltár elé áll kedvesével David Furnish-sel. - Nem tervezünk templomi esküvőt, csak egy egyszerű szertartást. Csak a családtagjaink és a barátaink lesznek ott. A sztár kijelentette, olyan közel érzi magát Davidhez, mint még soha.
• Zalatnayt a börtönbe is követi a kamera. Az RTL Klub megszerezte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának engedélyét, így a kamerák már a börtönben is követhetik Zalatnay Sarolta életét, aki október hatodikán vonult be a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetbe, miután jogerősen három év letöltendő szabadságvesztésre ítélték. "Szerdán találkozott a stáb Zalatnay Saroltával, és az elkészült anyagot péntek este, a Barátok közt után sugározzák a tévében" - mondta el kérdésünkre Kolosi Péter az RTL Klub programigazgatója, aki megjegyezte, hogy nem egy a börtönvilágról szóló valóságshowt, csak egy hosszabb interjút készít majd a stáb Zalatnayval. "Zalatnay Saroltával már októberben aláírtuk a szerződést, hogy akár a börtönben is követhetik majd a kamerák, és eddig is csak a büntetés-végrehajtás engedélyére vártunk" - mondta el Kolosi Péter, aki megjegyezte: az egykori énekesnő eddig egyszer sem vette rossz néven az RTL Klub stábjának jelenlétét.
• Ganxsta Zolee lesz a következő? Ganxsta Zolee mindennapjait szívesen megvenné egy kereskedelmi csatorna, hogy több hónapon át kukkolhassa a jónép a rapper életét. - Nem engedem, hogy a toalettemben is legyen kamera, és nem szeretkezem nyilvánosság előtt sem - mondta az ötletre hajlandóságot mutatva a Sex Action sztárja a Blikknek. Lehet, hogy pár néző csalódott lesz, amikor elsötétül a kamera a parti csúcsjeleneteiben, de arra biztosan sokan lesznek kíváncsiak: hogyan fűzi a csajokat Döglégy. Egyelőre az összegről és az időpontokról tárgyalnak, vagyis hogy mikor és mennyiért hajlandó megmutatni pizsamájából Zana Zoltán. - Biztos én vagyok az ország legnagyobb hülyéje, hogy rám esett a választásuk - nyugtázta a csatorna ízlését Döglégy, aki még elmondta: ha lesz show, csak önmagát fogja adni, és nem akar majd megfelelni senki másnak.
Hozzávalók: 60 dkg burgonya, só, 40 dkg sertéskaraj, őrölt fehér bors, 8 dkg vaj, 2 dl tejföl, 1 húsos paradicsom, 15 dkg sajt, Univer Erős Pista, Univer Piros Arany, köménymag, szerecsendió.
Elkészítése: A burgonyát sós vízben héjában megfőzzük, meghámozzuk, majd karikákra vágjuk. A hússzeleteket kiverjük, sózzuk, borssal meghintjük. Serpenyőben vajat hevítünk, majd a húst szép pirosra sütjük benne. Kisebb tepsit vagy tűzálló tálat kivajazunk, a burgonyát belerakjuk, tejföllel meglocsoljuk, az elősütött húst ráfektetjük. A paradicsomot karikákra vágjuk, és mindegyik szeletre 4-5 karikát rakunk, majd egy-egy szelet sajttal beborítjuk. Az így elkészített tepsis bordát vékonyan bekenjük Univer Piros Arannyal és egy kevés Erős Pistával, megszórjuk őrölt köménymaggal, reszelt szerecsendióval, majd alufóliával légmentesen lezárjuk. Középmeleg sütőben 8-10 percig sütjük, utána a fóliát eltávolítjuk, és a rakottast a sütőben még 4-5 percig pirítjuk.
A Bányavidéki UNIVER Konyha játék szelvényeinek (6. forduló) beküldési határideje november 25.
Indiában megoperáltak egy férfit, aki „véletlenül" lenyelt egy közel 20 centis fogkefét. Kishanlal Bhatla éppen buzgón tisztította a nyelvét, amikor a baleset bekövetkezett. A 40 éves üzletember ezután azonnal megpróbálta felköhögni a rossz helyre került tárgyat, ám kísérlete sikertelen maradt. A röntgenvizsgálat után aztán az orvosok azonnal a műtét mellett döntöttek, amely másfél órán keresztül tartott. Az őt látogató rokonoknak Bhatla azt mondta, így legalább egyes fogkefegyártó cégek majd ekképp reklámozhatják termékeiket: „Ez nem jut le!" (uno)
Meglepő meghívót kaptak a napokban az ausztrál szakácsok Szerbiából. A Szerb Turisztikai Hivatal ugyanis arra buzdítja a méltán elismert szigetországi séfeket, hogy a jövő évben vegyenek részt saját specialitásaikkal a Szerbiában megrendezendő Heregolyó Főző Világbajnokságon. A különféle, állati eredetű heregolyókból készített étkek a szerb konyha különlegességeinek számítanak szerte a világon. Ljubomir Erovic, a turisztikai hivatal vezetője optimistán nyilatkozott a nemzeti étel marketinglehetőségeiről is. Szerinte az édeskenyér mellett, ez a számtalan formában elkészíthető ínyencség rengeteg turistát csábíthat majd az országba, illetve értékes exportcikké is válhat az elkövetkező esztendőkben. "Biztos vagyok abban, hogy a legfinomabb heregolyó alapú ételek Szerbiában készülnek. Bárkivel hajlandóak vagyunk versenybe szállni, hogy ezt bebizonyítsuk" – mondta Erovic. Az idei versenyt, amelyet az észak-szerbiai Savinac településen rendeztek, egy belgrádi szakács, Dejan Milovanovic nyerte meg bika és vaddisznó golyókból készült ínyencségével.
Egyiptom régészeti ügyeinek vezetője, Zahi Havassz nyilatkozata szerint november végén kiemelik szarkofágjából a fáraó földi maradványait, és Kairóba szállítják. Ott pedig a legmodernebb berendezésekkel fogják megvizsgálni. A fáraó sírját 1922-ben találták meg, a tudósokat azóta foglalkoztatja a kérdés, mi okozta az uralkodó halálát, elsősorban erre várnak most választ a röntgentől és a koponyáról háromdimenziós felvételeket készítő CT-vizsgálattól. A csontokat 1968-ban már megröntgenezték, és ekkor fedeztek fel a koponyán egy sérülésnek tűnő szilánkot. Azóta is vitatkoznak azon, hogy ez vajon egy ütés nyoma-e. Ha igen, akkor lehetséges, hogy Tutankhamont megölték. Havassz szerint arra is választ várnak, hogy a fáraó valóban tinédzserkorú volt-e, amikor meghalt. A szarkofág kibontásáról és az egész vizsgálatról filmet készít a National Geographic televízió. (rtlklub)
Harminchárom sebesültje volt annak a verekedésnek, amely egy észak-egyiptomi falu temetőjében tört ki két gyászoló család között – a sírhelyért, amelyre mindkét família igényt tartott. A hivatalos Mena hírügynökség beszámolója szerint az egyik család azért vonult ki Kafr El-Seik falu temetőjébe, hogy ott elhantolja egyik elhunyt tagját. A családi sír helyén azonban egy "illegális faépítményt" találtak, amelyet rögtön felgyújtottak. A "sírfoglaló" család tagjai erről értesülve azonnal a helyszínre siettek, hogy elűzzék a "gyújtogatókat": a két tábor tagjai összeverekedtek, kővel dobálták egymást, és végül a temetkező família tagjai kénytelenek – halottukat hátrahagyva – elmenekülni. A temetést végül a rendőrség biztosításával bonyolították le. A hatóság egyébként már korábban felfigyelt arra, hogy megszaporodtak a temetőben az "illegális építmények", és ötnek tulajdonosait fel is szólította azok lebontására – eddig nem sok eredménnyel. (mti)
Az alábbi kísérletek mind azt sugallják, kísérletezni érdemes, jusson bármi őrültség is az eszünkbe. A filozófusok évszázadokon keresztül vitatkoztak arról, hogy vajon a lélek anyagi szubsztancia-e, melynek mérhető fizikai tulajdonságai vannak, avagy egészen más természetű. Az 1990-es évek elején egy Duncan MacDougall nevű amerikai doktor egészen sajátos felvetéssel próbált véget vetni a vitatott kérdésnek: úgy döntött megméri, hogy a léleknek mekkora a súlya. Ehhez – kissé bizarr módon – tuberkulózisban szenvedő betegeinek végóráit használta fel. Megmérte őket nem sokkal haláluk előtt, majd közvetlenül a halál beálltával. Talán maga számára is meglepő eredményre jutott: hat betegből négynél átlagosan 21 gramm súlycsökkenés volt megfigyelhető közvetlenül a halál beálltával. A kísérlet elvileg sikerült, megfelelő filozófiai elmélettel párosítva pedig akár bizonyosságnak is számíthatna, a tudósok azonban továbbra is kételkednek a lélek anyagi mivoltában. (national geographic)
A potencianövelő-szerként ismert viagra nemcsak a férfiak szexuális életét élénkítheti meg. A kísérlet elvégzéséig tudósok között konszenzus volt arról, hogy a viagra a vérkeringést pezsdíti fel. A növényeknek nincsen vérkeringésük, a viagra mégis élénkítőleg hat rájuk. A hervadó virágra kenve ugyanis azok újból megfrissültek és felegyenesedtek. (transindex)
Nagyértékű műkincsre bukkantak Aradon. A honfoglalás-tematikájú körképéről ismert Feszty Árpád alkotása, a Krisztus temetése c. hármaskép a Magyar Nemzeti Múzeumból 1907-ben került az aradi Szépművészeti Múzeumba. Átvészelte a két világháborút, majd a múzeum dolgozói Ceausescu elől rejtették el összetekerve a raktárba. A 13 méter hosszú, 4 méter magas triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második, jóval nagyobb olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával. (príma rádió)
Nem csoda, hogy a donecki csapat elvállalta, hogy mindkét mérkőzésre Nagybányán kerüljön sor. Az ukrán csapat békebeli autóbusszal érkezett városunkba, játékosai üdülni jöttek a számukra nagyon is nyugati városba. Szerencsénkre, mivel a Minaurtól több alapjátékos is hiányzott. Apostu jó ideig nem védhet, a konstancai "ficam" sokkal súlyosabbnak bizonyult, a napokban fogják operálni. Ugyancsak hiányott a csapatból Bondar és Soancã. A legrosszabb dolog, hogy az első mérkőzésen Alexandru Iulian is megsérült. Izom-inszakadása miatt őt is megműtik. Nagyon hiányozni fognak a csapatnak a Nemzeti Ligában.
November 19-21. között Temesváron kerül sor a Kárpátok Trófeára. A Minaurtól két játékost, Sabou Alexandrut és Ghionea Valentint hívták meg a román válogatottba. A bajnokság november 27-én folytatódik, a Minaur a Temesvári "U"-t fogadja.
Bécsben kisorsolták a Challenge Kupa nyolcaddöntőinek mérkőzéseit. A Nagybányai Minaur szerencsésnek bizonyult, következő ellenfele a luxemburgi Red Boys Differdange. Az első mérkőzésre Nagybányán kerül sor december 4-én, a visszavágó december 12-én. Lascãr Panã edző felajánlja a luxemburgi csapatnak, hogy mindkét mérkőzést Nagybányán játszák.
A Románia Kupa negyeddöntőjében csapatunk a bajnokság legjobbjával, a Steauával került össze. És a Steaua minden téren erősebb. Elég csak annyit mondani, hogy a román szövetség is nekik "játszott".
Labdarúgás. C divízió, 9. csoport
Két gyenge gárda összecsapása után a házigazdák lehengerlő győzelmet arattak. Szünet után egykapuztak, örvendhetünk, hogy csak négy bekapott góllal úszta meg az FC.
Csak egy kérdés marad a bajn