(BÚSz-információ) Az európai uniós csatlakozást megelőző években a Partium meghatározó szerepet játszik Erdély és az ország gazdasági felzárkóztatásában, ezért az RMDSz álláspontja szerint a régió meg kell kapja azt a figyelmet és támogatást, amely a gazdasági kibontakozást biztosíthatja számára. Az RMDSz államelnökjelöltje ennek a gondolatnak a jegyében folytatja négy napos, észak-nyugat erdélyi kampánykörútját. November 10-14. között Markó Béla számos magyar közösséget, települést és intézményt keres fel Máramaros mellett Szatmárban, a Szilágyságban és Kolozs megyében is.
A körút első napján az RMDSz küldöttsége Máramarosszigetre érkezett, ahol 17 órakor választási fórum keretében találkozott a helyi magyarsággal. A kampánystáb tagjaként természetesen Bónis István, a szervezet vezető máramarosi képviselőjelöltje is jelen volt a rendezvényen, aki, amennyiben sikerül bejutnia a Parlamentbe, többek között a hagyományosan különálló történelmi Máramaros és a Gutinon inneni Bányavidék között tölthet be összekötő szerepet – hangzott el Máramarosszigeten.
A november 10-i program Nagybányán folytatódott, ahol szintén választási találkozót szerveztek. Erre a Városi Színházban került sor, amely előtt óriási hőlégballon buzdított „az erdélyi elnök" melletti szavazásra. A teltházas nagyterem széksorait elfoglaló nagybányai és vidéki választók tapssal és zászlólengetéssel fogadták Markó Bélát és kíséretét. „Minden magyar felelős minden magyarért, s ez itt a szórványban különösen így van. Nem igaz, hogy akkor, amikor valaki nem megy el szavazni, vagy nem iratja magyar iskolába a gyerekét, csak saját sorsáról dönt, egymásnak, egész közösségünknek tartozunk felelősséggel" – hívta fel a figyelmet a szövetségi elnök. A többnyire rövid, pergő szónoklatok a továbbiakban is az általánosságok és formai jelképek (RMDSz-ernyő) medrében maradtak, keveset hallhattunk a megye, még kevesebbet a város konkrét gondjairól. Bónis István itt nem kapott szót. A képviselő- és szenátorjelöltek nevében felszólaló Kádár Miklós magyarságunk megtartásáról szónokolt, Ludescher István területi elnök pedig arról beszélt: a megyében nincsenek ellenfeleink (nem indultak magyarok más pártok listáin), csak ellenségeink, mint a kishitűség; ezeken kell felülkerekednünk. A műsort a Kolozsvári Magyar Opera előadása zárta.
A következő napokban folytatódnak az RMDSz megyei kampányrendezvényei. Tegnap délután Szinérváralján volt kampányelőadás a kultúrházban. Ma este a Németh László Gimnázium gólyabálján vesznek részt a szervezet képviselői. Szombaton 17.00 órai kezdettel Magyarláposon lesz kampányműsor, felsőbányai műkedvelők és sárosmagyarberkeszi néptáncosok részvételével. Vasárnap Felsővisón a református istentiszteletet követően az RMDSz székházban, majd a Reményik Sándor Egyesület székházában (Magyar Ház) kerül sor a választókkal való találkozóra. Ugyancsak vasárnap 15 órakor Borsabányán, 18.00 órakor pedig Aknasugatagon lesz kampánytalálkozó. (dávid)
(BÚSz-információ) A város lakosai által a 984-es zöld számon jelzett panaszok, javaslatok és észrevételek kiértékelése volt a keddi polgármesteri sajtótájékoztató első témája. A már országosan is működő rendszer romániai bevezetése Cristian Anghel nagybányai polgármester nevéhez fűződik, aki egy franciaországi útja során ismerkedett meg a lakossággal való kapcsolattartás eme közvetlen formájával.
A legtöbb lakossági bejelentés (100) a közvilágítással kapcsolatban érkezett, ezt követték az utak helyzetével (50), a város általános gondjaival (37-38), a köztisztasággal, a közrenddel, valamint a zöldövezetekkel kapcsolatos lakossági megkeresések.
A polgármester a városvezetők feladatköreire is emlékeztetett. Elmondta: a polgármester hatáskörébe tartoznak egyebek mellett a helyi költségvetéssel, a különféle visszaélésekkel, az adókkal és illetékekkel, az oktatással, kis- és középvállalatokkal kapcsolatos ügyek. Ludescher István alpolgármester felel többek között a városrendezéssel, az építkezésekkel, az árverésekkel, a bérbeadási és konceszsziós szerződésekkel, a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákért. Ovidiu Stefan alpolgármester hatásköre a lakásokkal, lakótársulatokkal, közszállítással stb. kapcsolatos ügyekre terjed ki, Rodica Brad titkárt pedig elsősorban a 10. sz. Törvénnyel, az államosított lakásokkal, vagy más, jogi jellegű problémákkal lehet megkeresni.
A sajtótájékoztató második napirendi pontjaként Cristian Anghel a 2004-es adóvégrehajtási helyzetet taglalta. Tavalyhoz képest, amikor december 15. volt a határidő, idén november 15. jelenti az adóbefizetések utolsó napját. Október 29-ig az adók és illetékek 80,34 százalékát sikerült behajtani, ez az országos átlagnak megfelelő (vagy annál valamivel jobb) arány.
A polgármester az utak karbantartására kiirányzott összegeket is ismertette. A legnagyobb összeget (6,882 milliárd lejt) a Traian sugárút kapta, majd sorban Fernezely (5,108 milliárd), a Veresvíz (4,943 milliárd), a Hatvan (4,892 milliárd), az Állomás-negyed (4,689 milliárd) következnek. A többi városrészeknek 2 és 4 milliárd lej közötti öszszegek jutottak. A legkevesebbet a Progresului utca kapta (548 millió lejt); persze, figyelembe véve az úthálózat kiterjedését és annak minőségét, nem biztos hogy az a városrész járt jobban, amelyre a nagyobb összeget fordították. (ta)
A Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület és a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága tisztelettel hív minden érdeklődőt MA, november 12-én 17.30 órára a Teleki Magyar Házba, a 75 éves Dudás Gyula festőművész kiállítására. Megnyitó beszédet mond Jakabovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke. A megnyitó előtt a Művészeti Középiskola tanárai, Herki József (hegedű), Reszler Dorina (zongora) és Herki Cristian (hegedű) tartanak rövid hangversenyt.
Újraindult a Teleki Magyar Házban a HáziMozi. November 20-án, szombaton 16 órától a gyermekeknek a SHREK 2 c. animációs filmet, 18 órától pedig Koltay Gábor SACRA CORONA c. filmjét fogjuk levetíteni.
Minden hétfőn 18.00 órától a kisebbeknek, 19.00 órától a nagyobbaknak, majd szabadtánc a Teleki Magyar Házban. Költséghozzájárulás: 10 ezer lej, minden harmadik alkalom ingyenes! Kötelező a tiszta, parkettkimelő tornacipő! Oktatnak: Tamás Sajtos Erzsébet, Csiki Árpád és Nagy Béla.
A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör tisztelettel meghívja kedves nagybányai közönségét a társulat új bemutatójára, folyó év november 26-án, pénteken 18.00 órára a Városi Színházban. Műsoron: Sommerset Maugham: Imádok férjhezmenni - zenés vígjáték 3 felvonásban. Rendezte: Simori Sándor. Szaktanácsadó: Méhes Kati, a szatmárnémeti Harag György Társulat színművésze. Jegyek elővételben: csütörtökön (25-én) 10-13 óra között, az előadás napján pedig egy órával a kezdés előtt a Színház jegypénztáránál. A következő előadásra december 3-án, pénteken kerül sor ugyanott, 18 órától. Szeretettel várjuk kedves közönségünket!
– EKE-túra lesz vasárnap a kisbányai katlanba. Indulás reggel 9.00 órakor, az 1. számú autóbusszal.
– Cserkésztoborzó: A gr. Teleki Sándor cserkészcsapat szeretettel várja a cserkészet iránt érdeklődő kisiskolásokat (I-IV. oszt.), esetleg nagyobbakat (V-VII.), szombaton, november 13-án 16 órára, a Teleki Magyar Házba!
– Csoportos gyógytorna a csontritkulás megelőzésére és kezelésére! Találkozunk november 16-án, kedden 18 órától, a Teleki Magyar Házban!
– Orvosi tanácsadás minden szerdán 16 órától, munkaerőközvetítés kedden 17 és csütörtökön 14 órától, a Teleki Magyar Házban! Dr. Cãpusan Edit orvosi tanácsadása egy ideig szünetelni fog.
Gondolom, életük során többször is kérdezték már Önöktől (tréfálkozva vagy komolyan): hány órakor jössz hozzám, hogy tudjam, mikor engedjem szabadon a kutyát? De az a mondás is széles körben ismert, hogy: holnap gyere hozzám, mert nem leszek otthon.
Körülbelül ilyen „szivélyes" meghívásnak veszem én azt, amikor délutánonként Nagybányára (vagy akár egy másik városba) megyek, s négy óra után már sehol sem kapok parkolójegyet. Bár este nyolcig kötelező a parkolójegy használata, négy óra után (az újságárudák programjának lejártát követően) már hiába szeretnénk parkolójegyet vásárolni. (Hacsak nem az egyre gyakoribb újságosbódé-feltörések kivitelezőitől próbálunk meg jegyet váltani.) Autójában pedig nem mindig tart az ember korábban megvásárolt parkolójegyeket. Pláne, ha ritkán jár az adott városban, s akkor is csak délutánonként.
Mit tehet ilyen esetben a törvénytisztelő polgár? A kérdés legradikálisabb megoldása: maradjon otthon. Annakidején Bãsescu is ezt a választ adta, amikor megkérdezték tőle, miért nem tisztítják meg a hótól az utakat, hogy az autók ne kerüljenek a hó fogságába: maradjanak otthon az emberek, télvíz idején ne járjanak autóval. Gondolom, abban egyetértenek velem, hogy ez a variáns csak enyhe tüneti kezelésnek számít. A helyzetre nem jelent megoldást.
Viszont az sem túl kifizetődő, ha az autós csak úgy „pucéran", parkolójegy nélkül hagyja gépkocsiját a két vonal között. Mert gondolom, a jegyellenőrök munkaideje nem négykor jár le. Különben semmi értelmét sem látom annak, hogy az illetékesek kiírják: 20 óráig kötelező parkolási díjat fizetni!
Bizony, ha én jegyellenőr lennék, mindig délutáni műszakba kérném magamat, mert így a jegyellenőrök vajdájává válhatnék. Engem irigyelne nem csak a szakma, de minden bérből és fizetésből élő polgártársam, olyan csillagászati prémiumokat vágnék zsebre. De itt inkább abbahagyom, mert nem akarok meggondolatlan tippeket adni... (tami)
A Médiabefutó 2004. országos tehetségkutató verseny szatmárnémeti szakaszán nyolc előadó, illetve együttes nyerte el a jogot a regionális szakaszon való megmérettetésre. A négytagú zsűri – Nagy Tivadar zenész, Varga Ottó mozgásművész, Czintos József színművész, Szép Gyula, az RMDSz művelődési alelnöke és egyben a zsűri elnöke – 52 produkcióból választotta a nyolc továbbjutót.
A befutók közé sorolták a nagybányai „Ordibáló szamócák" nevű együttest is, amelyik egy saját, slágergyanús számmal nyerte el a zsűri tetszését. (A tehetséges fiatalokból álló csapatot egyik nyári lapszámunkban mutattuk be olvasóinknak.)
Gratulálunk az együttesnek, és további sok sikert kívánunk neki! (ta)
A múlt heti lapszámokba anyagtorlódás miatt nem kerülhetettek be az alábbi sorok, amelyekben szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtottak az október 16-24-i nagybányai cserkésztiszt-képző megszervezésében: Balogh Béla (idegenvezetés, kalauzolás a városban), Bertoti Péter (cserkésztiszti oklevelek), Kőszeghy Pista (kerámia-házikók), Szász Gyuri bácsi, Derczéni Imi bácsi (vendégek elszállásolása), Tasnádi András (ökumenikus istentisztelet), Nagy Béla, Szórád Gábor, Kőszeghy Pista, Jaklovszky Gyuri és fia (fuvarozás), Eördögh Réka (segédkezés), Csiki Árpi (néptáncoktatás, segédkezés), Bertóti Hanni, Tamás Sajtos Betty (néptáncoktatás, népdaltanítás), Csoma Zsuzsa, Eördögh Réka, Nagy Béla (néptánc), Gesztenyefa együttes (muzsikálás), Rusiczky Gyöngyi, Duli Marika néni (főzés, finomságok), Teleki Magyar Ház (otthon a rendezvénynek), Eördögh Réka, Kollár Timi, Dávid Lajos (városimereti vetélkedő előkészítése), Várvédő Zita (virágköltemények), Becsi Eszter (tisztaság), Mátyás Csilla (segédkezés). Valamint az oktatóknak, úgymint Szemerédi Tibornak (Puma, Külföldi Magyar Cserkészszövetség, Ausztria), Lendvai-Lintner Imrének (Külföldi Magyar Cserkészszövetség, Amerikai Egyesült Államok), Szórád Gábornak (Külföldi Magyar Cserkészszövetség, Amerikai Egyesült Államok), Solymosi Balázsnak (Balu, Magyar Cserkészszövetség, Magyarország), Farkas Tamásnak (Farkinc, Magyar Cserkészszövetség, Magyarország), Csémi Szilárdnak (Kismedve, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Felvidék).
Markó Hajnal (RMCsSz)
Pályázni lehet magyar nyelvű felnőttképzések szervezésére, rendezésére, amely elősegíti a határon túli magyar értelmiség nyelvi, szaknyelvi, valamint szakmai továbbképzését anyanyelvén. Pályázni lehet a képzésben résztvevő nem magyar állampolgárságú személyek étkezési-, szállás-, és útiköltségére, valamint a képzés bel- illetve külföldi előadóinak tiszteletdíjára, étkezési-, szállás- és útiköltségére. A pályázónak nyilatkoznia kell pályázatában az egy magánszemélyre eső tervezett támogatás összegéről valamint az egy képzési órára eső költségről.
A pályázaton nonprofit szervezetek (egyházak, alapítványok, egyesületek, civil szervezetek, társulások stb.), magyarországi állami vagy önkormányzati intézmények, valamint a határon túl 2003. január 1-je előtt bejegyzett vállalkozások vehetnek részt. Az egy pályázó által elnyerhető támogatás határon túli pályázók esetén legfeljebb 1 millió forint, magyarországi pályázók esetén legfeljebb 2 millió forint.
Előnyben részesülhetnek az évek óta nonprofit jelleggel rendszeresen működő felnőttképzési programok, valamint azok a programok, amelyek a 2003. évi ötödik pályázati fordulóban nem nyertek támogatást vagy korábban nem pályáztak. Előnyben részesülhetnek a vállalkozások közül azok, amelyek tevékenységükről magyar nyelven, harmadik személy által kiállított referenciát nyújtanak be és magyar többségi tulajdonban vannak.
A támogatásból kizárólag 2004. december 17. és 2005. március 31. között keletkező költségek számolhatók el! A pályázat a közalapítvány előfinanszírozása során valósul meg, a végelszámolás közalapítványhoz történő beérkezésének határideje 2005. április 15. Vállalkozások esetén csak utófinanszírozásra van lehetőség; ebben az esetben a pénzügyi teljesítés megindítása a közalapítvány felé 2005. április 15-ig beérkezett hiánytalan végelszámolás elfogadását követően, legkésőbb 2005. május 31-ig történik meg. A támogatással történő elszámolás része a továbbképzésről a pályázó által készített (fotó)dokumentáció, illetve a résztvevők névsora, elérhetősége.
A pályázatok benyújtása postai úton az alábbi postacímre lehetséges: Apáczai Közalapítvány, 1244 Budapest, Postafiók 806. A pályázat személyesen is leadható, de kizárólag leragasztott borítékban, a közalapítványi iroda titkárságán: Apáczai Közalapítvány irodája, V. Budapest, Báthori utca 10. 302-es szoba. Amennyiben lehetséges, a pályázatot kérjük elektronikus formátumban IS (flopy vagy e-mail: apalap@apalap.hu) megküldeni! A pályázatokat – a jogi valamint fotódokumentációt kivéve – 4 példányban (1 eredeti, 3 másolat) kérjük benyújtani. A pályázatok beérkezési határideje: 2004. november 18., 16.00 óra.
A Pályázati Adatlap letölthető az Internetről: www.apalap.hu. Csak jogi személyek pályázhatnak! A jogi személyiséget dokumentumok benyújtásával kell igazolni. Egy pályázó egy pályázati programra egy pályázatot nyújthat be! Több pályázó esetén sem lehet pályázni ugyanazon projekt támogatására. A pályázat eredményéről a Közalapítványi Iroda a döntést követően levélben értesíti a pályázókat.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdet 2005-ben megvalósuló programokra.
A pályázat során azok a programok részesülnek támogatásban, amelyek középpontjában József Attila irodalmi jelentőségének, valamint a költő művein keresztül a huszadik század első fele történelmi-társadalmi-kulturális folyamatainak jobb megértésére való törekvés áll. Előnyt élveznek azok a programok, amelyek József Attila életművének, életútjának kutatása során megszerzett új ismeretek közlésére, valamint a költő életművének népszerűsítésére irányulnak.
Pályázók köre: önkormányzatok, kulturális, oktatási és egyházi intézmények, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, alapítványok, közhasznú társaságok, könyv- és lapkiadó társaságok.
1. könyvek és elektronikus kiadványok (CD-ROM, DVD-ROM, Internetes megjelenés) megjelentetésére. Támogatás az összköltség 50 %-áig, legfeljebb 1,5 millió forintig adható.
2. folyóiratok megjelentetésére (tematikus emlékszámok, kulturális periodikák József Attilával foglalkozó számainak megjelentetésére). Támogatás az összköltség 50 %-áig, legfeljebb 500 ezer forintig adható.
3. tudományos, ismeretterjesztő és közművelődési rendezvények szervezésére (konferenciák, előadások, kiállítások, tanulmányi versenyek, egyéb irodalmi programok). Támogatás az összköltség 50 %-áig, de legfeljebb 1 millió forintig adható.
A pályázónak rendelkeznie kell a pályázat összköltségének 50%-át biztosító önrésszel, amelynek meglétét a pályázónak hitelt érdemlően kell bizonyítania.
A pályázati űrlap letölthető a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága honlapjáról (http://www.emlekev.hu), illetve a http://www.kultura.hu honlapról. Az űrlap postai úton is igényelhető, felbélyegzett A/4-es válaszboríték mellékelésével, a NKÖM Nemzeti Évfordulók Titkársága címéről (1077, Budapest, Wesselényi u. 20-22.).
A kitöltött pályázati űrlapot, a programleírást/szinopszist (max. 3 oldal), a költségvetést, valamint az űrlapon meghatározott egyéb mellékleteket postai úton, vagy a NKÖM postázójába személyesen benyújtva kell eljuttatni a fenti címre. A borítékra írják rá: „Nemzeti Évfordulók Titkársága – József Attila pályázat".
Egy szervezet több pályaművet is benyújthat. A pályázaton csak olyan pályaművek vehetnek részt, amelyek programjai 2005-ben valósulnak meg. A pályaművek benyújtásának határideje: 2005. január 22. A pályaműveket a szakmai kollégiumok a beadási határidőtől számított 30 napon belül bírálják el, az eredményről a NKÖM 30 napon belül értesíti a pályázókat.
Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny
Egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve pályázhat minden 1984. október 1. és 1991. augusztus 31. között született, Magyarországon tanuló vagy ott végzett fiatal. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is, de a legjobb pályázók részvételével az Európai Unió által rendezendő Fiatal Tudósok Versenyén csak azok vehetnek részt, akik magyarországi iskolába járnak. Egyetemisták, főiskolások közül csak elsőévesek vehetnek részt a versenyen, ha pályázatukat már az egyetem, főiskola megkezdése előtt befejezték.
I. díj: (max. három) pályaművenként 200 000 Ft, II. díj: (max. három) pályaművenként 100 000 Ft, III. díj: (max. négy) pályaművenként 60 000 Ft.
A legfiatalabb díjazott megkapja a Siemens Nemzeti Vállalat 100 000 Ft-os Junior Díját is. A díjazottak többletpontot kapnak különböző anyaországi főiskolákon és egyetemeken.
Indulni lehet bármilyen kutatómunkával a természettudományok (biológia, fizika, kémia stb), a műszaki tudományok, a környezetvédelem, az informatika, a távközlés, a számítástechnika valamint a matematika területéről. A téma vázlatát legfeljebb 2 gépelt oldal terjedelemben, lezárt borítékban kell benyújtani, 3 példányban, levélben vagy személyesen 2005. január 5-én 15 óráig a következő címre: Magyar Innovációs Szövetség, 1036 Budapest III., Lajos u. 103., telefon: 453-6572, fax: 240-5625; e-posta: innovacio@innovacio.hu, http://www.innovacio.hu. A borítékra rá kell írni: „INNOVÁCIÓS VERSENY".
A döntésről minden pályázó értesítést kap 2005. február 2-ig. Az elfogadott témák tudományosan megalapozott, részletes kidolgozását 2005. május 3-án 15 óráig beérkezően kell beküldeni a verseny titkárságára.
A pályázathoz feltétlenül csatolni kell a bemutatást elősegítő saját készítésű modelleket, kísérleti berendezéseket, prototípusokat stb.
A Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Űrkutatásért Alapítvány, az Aero Magazin, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa c. folyóiratokkal együttműködve pályázatot hirdet „Én és a világűr" címmel, az űrkutatás iránt érdeklődő tanulók számára, a 11-14 és a 15-18 éves korcsoportban.
A pályázó feladata, hogy válasszon ki egyet a megadott tématerületek közül (vagy más, a témához csatlakozó egyéb szempontot), és fejtse ki elgondolásait – olvasmányai, tanulmányai vagy egyéb források alapján, de önálló feldolgozású esszében. A témakörök: Miért lennék űrhajós? Űrturista leszek! Az űrkutatás haszna. 25 éves a magyar űrhajózás /a magyar űrhajós nyomában/. Milyen eredményeket várok? Visszamegyek a Holdra.
A pályamunkát – legfeljebb 8 oldal (A4) – gépelve vagy nyomtatva 2 példányban kérjük (a második lehet fénymásolat, de a szép kézírást is elfogadjuk; az ábrák, ha mellékletként szerepelnek, nem számítanak bele az oldalszámba).
A pályázatot a MANT Titkárságára (1027 Budapest, II. Fő utca 68. - vagy postacímére: 1371 Budapest Pf. 433) lehet benyújtani. Felvilágosítás a MANT Titkárságán a (06-1) 201-8443 telefonon kapható. Beküldési határidő: 2005. április 1. (a postai feladás dátuma).
Díjak: Kategóriánként a két legjobb pályamű szerzője térítésmentesen vehet részt a MANT 2005. évi magyarországi űrtáborában. Továbbá kategóriánként három-három helyezett részvételi díját az elért helyezés mértékében csökkentjük. A Magyar Ifjúsági Űrtáborban való önköltséges részvétel jogát minden pályázó, eredményétől függetlenül elnyeri. Tárgynyeremények is lesznek! A legjobb eredményt elért, angolul beszélő középiskolás pályázók közül választjuk ki azokat (egy leányt és egy fiút), akik kiutazhatnak az Egyesült Államok nemzetközi ifjúsági űrtáborába!
A fenti és más pályázati kiírásokkal kapcsolatban részletek a http:// www.pontweb.ro honlapon találhatók, vagy érdeklődni lehet a Teleki Magyar Ház pályázati irodájában (Maticska-terem): hétfő-péntek 17-21, szombat 16-21.30 óra között.
„Személy szerint nem hiszem, hogy manapság olyan nagyon rosszul menne a sorunk. Csak néha elfelejtjük, hogy milyen volt a helyzet azelőtt. Megnőttek az igényeink. Vannak megvalósítások, csak a nagy rohanásban nem vesszük észre, így elégedetlenek vagyunk, a negatív életfelfogás néha eluralkodik az embereken."
– Kezdjük talán azzal: mi újság Magyarberkeszen?
– Berkeszen általában nehezebben mennek a dolgok, mint másutt, bár szerintem például a koltóiak sem haladnak olyan nagyon, ők sem olyan „mozgékonyak". Ezt azért mondom, mert a berkesziek általában a koltóiakat hozzák fel példának. Sokat okoskodtam azon, hogy miként lehetne mozgósítani az embereket. Sajnos sok helyen a magyarság már nem magyarság. Berkesz „betegsége", hogy hiányzik a középréteg. Nincsenek értelmiségiek, csak a tiszteletes és az óvónő idevalósi. A berkeszi születésű értelmiségiek általában elmennek a faluból, nem nagyon jönnek haza az egyetem elvégzése után. Nem tudom mi az oka. Szerencsére most sikerült két személyt megfognunk. Lesz egy jogászunk, javasoltam is neki, hogy pályázza meg a titkári állást. A fogászaton szintén egy berkeszi hölgy dolgozik, miután Nagybányán letöltötte az egy éves gyakornoki időszakot. Egy jó fogorvos 20-25 kilométeres körzetet is lefedhet, tehát Berkeszen is meg tud élni. Ezek a fiatal értelmiségiek sokat tehetnek, és tesznek is a közösségért. A jogászhallgató hölgy például az RMDSz alelnöke, az óvónő pedig önkormányzati tanácsosként is tevékenykedik. Lassan megszokják ezt a munkát. Jómagam már idősebb vagyok, így ha abbahagyom a közösségi munkát, lesz utánpótlás.
– Egyébként soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a választók tettek oda, ahol vagyunk. Nem szabad elkényelmesedni, nem adhatunk okot a választóknak, hogy megbánják döntésüket. Bíztató, hogy most már a megyénél is van egy vidéki tanácsosunk, Mátyás Mihály személyében, aki sikeres vállalkozóként ismert errefelé. Nekünk ez is egy kapaszkodópontot jelent. Hatással van az itt élőkre, annál is inkább, mert mezőgazdasági vállalkozó. Az emberek pedig igénylik a közvetlen kapcsolatot. Ez az előválasztások alkalmával is meglátszott, hiszen elég nagy számban mentek el szavazni mifelénk: 204-ből 139-en voltak jelen. Úgy látszik, az emberek mégiscsak felelősnek érzik magukat a közösséggel szemben. Nem az RMDSz-ért, hanem a magyarság ügyéért járultak urnákhoz. Persze az RMDSz-nek azért működnie kell: szükség van képviseletre. Berkeszről két RMDSz-es tanácsos is van az önkormányzatban, a harmadik kormánypárti. Tehát működik az érdekképviselet, s ez azért már valami. Ha nem lenne az RMDSz, tanácsosunk sem volna. Ez például Nagysomkúton is ugyanígy működhetne, hiszen ott is van vagy 60-70 magyar.
– Az ifjúságot milyen mértékben sikerül bevonni a közösségi munkába, programokba?
– Nagyon könnyen bevonhatók, mozgósíthatók, a gondok szinte kizárólag anyagi jellegűek, a pénzhiány gátol meg minket bizonyos dolgok megvalósításában. A fiatalok bármikor szívesen résztvennének szavalóversenyeken, táncprogramokon, kórusrendezvényeken, de nincs ember aki ehhez szakmai tanácsot és segítséget nyújtson. S pénzünk sincs arra, hogy egy táncoktatót, vagy zenetanárt megfizessünk, aki hetente legalább kétszer ide kijönne, különösen a téli időszakban, amikor az emberek inkább ráérnek. Egyébként mi is szívesen szerveznénk programokat. A fiatalok nagy kedvvel jönnének el, ebben biztos vagyok... Mindent meg lehet csinálni, ha van rá anyagi fedezet. A községközpontban, Kővárremetén például sikerült annyi pénzt kigazdálkodni, hogy egy koreográfus jár ki hozzájuk heti két-három alkalommal, és román népi táncokat, valamint aerobicot tanít több csoportban is, meg hasonló aktivitásokat szervez.
– Mégis, mi az, ami Sárosmagyarberkeszen is működik?
– Állíthatom, ritka az a település, ahol nincs kocsma. Berkesznek üzlete négy is van, de kocsmája egy se. Furcsa, de ez van. Aki inni akar, megvásárolja az üzletben az italt, és otthon issza meg. Van viszont két kultúrotthon. Igaz, az egyik (ahol a mozi is üzemelt, majd a gyűlésterem, s a kollektív-irodák kaptak helyet) nagyon el volt hanyagolva, így a kultúrotthont áttelepítették a hajdani Péchy-kúriába. A család azonban utóbb visszaigényelte az épületet, s több mint valószínű, hogy vissza is fogja kapni, így tavaly elkezdtük a régi kultúrotthon felújítását. Elvégeztük a vakolási, villanyszerelési, belső simítási munkálatokat. Nincs még teljesen átadva, de a nehezén túljutottunk. Mindkét épületet sikerült egy minimális bútorzattal is ellátnunk. Persze van még mit tenni, s itt ismét közbeszól a pénzhiány. Nincs például televíziónk, videó-lejátszónk. Ping-pongasztalt már sikerült vásárolnunk, s nagyon népszerű, nagy számban jelennek meg asztaliteniszezni a fiatalok. Ha már ismét pénzről beszéltem: sajnos egy kultúrfelelőst sem tudunk megfizetni. Egyetlen ilyen személy van az egész községben, öt falut kellene ellátnia. Ez persze fizikai képtelenség. A kultúrotthon kulcsa általában nálam van, de én sem engedhetem meg magamnak, hogy egész nap ott tartózkodjam.
– A kultúrotthont önkormányzati forrásokból újították fel?
– Igen, az épület egy részét az önkormányzat segítségével tettük működőképessé: a színpadot, a nagytermet, az orvosi rendelőt, és egy várótermet, ami egyébre is használható. A padlótól a fűtésig mindent felújítottunk. Több mint 200 milliót költöttünk erre a célra, még nincs is kifizetve... Persze nem véletlenül jutottunk ehhez az önkormányzati támogatáshoz. Néha egyezségeket kötünk a kormánypárti képviselőkkel, bizonyos feltételeket szabunk, ha dönteni kell valamiről. A lobbi, ha nem is száz százalékosan, de elég jól működik Berkeszen.
– Színjátszócsoportja van a falunak?
– Sajnos nincs. Van viszont egy nagyon jó és megbecsült tanítónőnk, akit mindenben támogatunk (önkormányzatilag, alapítványilag), s aki néhány évig Felsőbányán tanított, de sikerült ide viszszacsalnunk. Gyakran szervez különféle programokat, főleg szavalóversenyeket. Tavaly is nyertek Nagyváradon, első és harmadik díjat. A résztvevő gyermekek ajándékot kaptak, útiköltségeiket a tanács fedezte. Ezen kívül egy-egy 500 ezer lej értékű könyvcsomagban is részesültek, s a tanító néni munkáját is igyekeztünk elismerni.
– A foglalkoztatás tekintetében milyen a helyzet?
– Nem mondhatjuk, hogy rosszul állnánk. Van négy üzletünk, faipari vállalkozásaink (három is), szabadfoglalkozású szakembereink (vízszerelők, villanyszerelők, kőművesek, ácsok), s egy autójavító műhely is nyílt. Támogatjuk a vállalkozó szelleműeket, ha egyébbel nem is, azzal mindenképpen, hogy bíztatjuk őket és segítünk nekik az adminisztrációs munkában. Általában fiatalokról van szó, akiknek nem igazán van vállalkozói tapasztalatuk. Jómagam is építkezési kisvállalkozó vagyok, sírkeretektől felületburkolásig mindent megcsinálok. Személy szerint nem hiszem, hogy manapság olyan nagyon rosszul menne a sorunk. Csak néha elfelejtjük, hogy milyen volt a helyzet azelőtt. Megnőttek az igényeink. Jómagam gyímesi származású, csángómagyar ember vagyok, alig várom, hogy világításra hazamenjek. Öt éve kerültem vissza Berkeszre (korábban is laktam ott), közben harminc évig nagybányai lakos voltam, így van némi rálátásom a dolgokra. Vannak Berkeszen megvalósítások, csak a nagy rohanásban nem vesszük észre, így elégedetlenek vagyunk. De ha visszagondolunk, hogy mi volt a nyolcvanas évek végén, észrevehetjük, hogy nagy változások mentek végbe mind Nagybányán, mind Magyarberkeszen. A földgáz be van vezetve. Ezelőtt öt évvel csupán két telefon volt a faluban, s egy harmadik a postán, amit később megszüntettek. Jelenleg a 204 házból 197 önálló telefonnal rendelkezik, beszélhetnek az emberek, akár Párizzsal vagy Indiával is, ha akarnak. Nagyon sok családnak van számítógépe. A legszegényebbnek is van színes televíziója. Tehát nem éppen olyan rossz a helyzet, mint ahogyan mondják, csak a negatív életfelfogás néha eluralkodik az embereken. Az panaszkodik, aki lusta. Kérdem én: mikor volt olyan, hogy autóval vigyék-hozzák munkába az embereket, vagy személygépkocsival ingázzon valaki a munkahelyére? Nem is lehet összehasonlítani a mostani helyzetet a korábbival. Aki hivatalosan dolgozik, sokkal több pénzt keres, mint aki alkalmi munkákból tartja el magát. Ezt onnan is ki lehet következtetni, hogy egyszerűen hiány van alkalmi munkásokból. Pedig 200-250 ezer lej napszámot is adnak, ezen kívül háromszor, négyszer ételt, s ha kell sört, pálinkát is. Ez nem kevés, még városi szinten sem.
– Nem igazán csábítja az embereket. Magyarországra járnak, de nem telepszenek le. Nem jellemző ez a magyarberkesziekre. Elmennek, megkeresik azt a kis pénzt, aztán hazajönnek, s mozdítanak valamit az életükön előre.
Tamási Attila
Mindenki tudja, hogy eső, zivatar, nagyidő után megjelenik az égen a szivárvány, a remény sokszínű jelképe. Sokszínű, mert a remények is sokszínűek. Akár most, a választások előtt. Mindenki remél, a megválasztandók a hatalmat, a választók pedig egy jobb életet. Pedig a hatalom a tömegé, a népé. Bár a kettő nem ugyanaz. A tömeg is lehet hatalom, de joga és méltósága az uralomhoz csak a népnek van. Sajnos, ahogyan két éve is láttuk, a tömeg egy ingyen sörért, egy jó „buliért", nagyhangú ígéretekért néha nem az egész nép érdekeit figyelembe véve teszi le voksát, hanem a teli bendő reményében amellett, aki többet ígér, aki fizet.
A hatalom pedig nagy dolog. A hatalmon lévők védik egymást és kormányoznak minket, a mi nevünkben. Így történik, amire az aranykorban azt mondtuk: mind egyenlőek vagyunk, de egyesek egyenlőbbek. Miután a hatalomra ácsingózó „ellenzéknek" sikerült gyorsan eltennie láb alól a diktátort, egy fura régi-új uralkodó osztály jött létre. Aztán a hatalom és a pénz házasságából gyermek is született: a korrupció. De ahogy egy lengyel filozófus mondta: a hatalom korrumpál. A nagy hatalom pedig nagyon korrumpál. Így aztán honatyáink nem annyira a hon javát, mint inkább annak javait akarják. Ezért kapaszkodnak kézzel, lábbal a már megszerzett státushoz, vagy igyekeznek másokat kitúrni.
Szükségük is van ezekre a javakra, mert azokkal ismét hatalmat lehet vásárolni. A szucsávai érsekség például visszakapott 90 000 hektár erdőt, most, a választások előtt. Azidáig Őszentsége Pimen érsek lekommunistázta a hatalom képviselőit, a visszaadományozás után őszentsége szemében rögtön az egyház nagy védelmezőjévé vált szeretett miniszterelnökünk. És valószínű, hogy hívei is követik majd, ami ugye, természetes. A váradi püspöki palotát is viszszaadták papíron, csak éppen nem lehet beleköltözni, mert múzeum működik benne. A craiovai Orvostörténeti Múzeumot viszont, amikor jött a régi tulaj, rögtön kipakolták. Pedig nincs még egy ilyen az országban. Épp mint a viccben. Az újbarna gazdát megkérdik, mit tennél, ha a termésedet lopnák? – Agyonverném a nyomorultat! És mikor te lopsz? – Az más!
Akinek nem inge, ne vegye magára.
A tolongás különben nagy. Szomszédunkban, Szatmáron úgy olvasom, hogy 29 párt, pártocska, meg miegymás tülekedik a hatalmért. Van aki az olimpiai eszmét követi: a részvétel a fontos! Na meg a választási alapból érkező „támogatás". Merthogy sokba kerül egy választás. Dehát mi választunk, mi fizetünk. Világosabban: a mi adógarasainkat osztja szét az állam a versengők között. Aztán akinek bejön a favoritja, s azt hiszi nyert, legalább van pár hét, hónap öröme. Vagy káröröme: a szomszéd kecskéje is megdöglött! Majd ahogy az idő telik, négy év multán már másra szavaz. Mert az ígéretek elszállnak, ahogyan a szivárvány is eltűnik. Ahogyan Petőfi írta: „csak midőn a tömkelegbe lépünk, venni észre gyászos tévedésünk!" (Távolból).
Ilyenkor választások idején sok érdekes dolog történik. Nekünk, magyaroknak eddig egyszerű volt. Úgy választhattunk, mint Ádám. Csakhogy most már változnak a dolgok. A Romániát a Tiszától Dnyeszterig áhítók segítségével „kiiktatott" (szintén magyar!) vetélytárs egy román párttal szövetkezik. Igaz, az Enache asszonyéval, aki ritka csodabogár többségi honfitársaink között. Egy másik pedig a fent említett „jó hazafiakkal", az országgyarapítókkal. Ezek vezére a minap azt nyilatkozta a sajtóban, hogy: „amíg az RMDSz képviseli az erdélyi magyarságot, én szégyellek magyar lenni". Dixit!
Mások változtatják az álláspontjaikat. Az anyaországi segélyosztó gazda nemmel való szavazást ajánlott a kettős állampolgárság ügyében szavazóknak. Most elnökjelöltünk ellentmond ennek az ajánlásnak, nehogy kompromittálja magát a választók előtt. Gyurcsány Ferenc is visszamondta a látogatását, ugyanezért. Na meg másért is! Nem lett volna túl nagy éljenzésben része!
Kovászna megyében magyar prefektust ígérnek a jelöltek, ami már nyolc éve csak ígéret. Hiszen ezeket a méltóságokat a regátiak osztják el, a fővárosban. Mintegy jutalomképpen. A PDS magyarul tiltakozott: nem, soha! Hogy mi lesz még? Ki tudja mivel fognak szórakoztatni bennünket?
A minap egy amerikai krimivígjátékot láttam a TV-ben. A kissé balfácán, de mindig talpraeső rendőrfőnök üldözés közben egy tankkal átüti az állatkert falát. Jönnek a reklamációk: a páviánok elárasztották a várost! A válasza: ó, nálunk demokratikus választások vannak!
De mi lesz velünk, ha itt is elszabadulnak a majmok?
Több mint 116 évvel ezelőtt a következőket írta a Budapesten megjelenő „Gyógyászat" című folyóirat:
Akik az orvostudomány múltja iránt érdeklődnek – írja a Lancet – figyelemre méltó észleleteket találhatnak L.M. Griffith „Shakespeare and the medical sciences" című közleményében. Midőn az angol nemzeti szellem felszabadult a középkor sötétségéből, hogy a tanulás fényes s mindegyre növekvő napja világosítsa meg, természetesen nem volt azonnal érezhető a tudományos fölfedezésekben az eredmény, ha a nagy hajóutazásoktól eltekintünk. Haladás ez időben, s még soká, csak a földrajzi fölfedezések terén volt. A belgyógyászat és sebészet, melyek csaknem egyedül képviselték a tudományokat, a lét-és becsületért vívott bizonytalan harcban inogtak. Képviselőiknek helyzetét ma alig tudjuk elképzelni. Nem lévén módjukban, hogy boncolás útján anatómiai ismereteket szerezzenek, tudományuk vak empiricismus és babonák keverékéből állva, alig hihető, hogy a gyógyításban elért sikerek által közbecsülést vívtak volna ki.
A nagy angol költő sem nézte kísérleteiket jövő nagy siker reményére jogosítóknak. Műveiben számos helyet találunk, amely az orvosokra vonatkozik, de csak nagyon kevés helyen szól kedvezően az orvosokról vagy foglalkozásukról, – míg az ellenkező megjegyzések nem ritkák. Pinch-nek a jellemzése: „éhes, sovány kamasz" s dr. Caiusé, a dicsekvő sarlatáné a „Windsori víg asszonyok"-ban nem hízelgő a rendet nem tartó orvosokra. De úgy látszik, a bona-fide orvos sem részesül nagyobb tiszteletben, mert Timon mondja a banditáknak (Atheni Timon, IV. fölv. 3. jel): „Az orvosban ne bizzál, óvszere méreg s többet öl, mint te rabolsz". Macbeth asszony orvosa valamivel kedvezőbb színben van festve. Gondos, szemes; felismerve, hogy a betegnek inkább papra van szüksége, mint orvosra, inti azokat, akik a szerencsétlen elmebeteget ápolják: „Nézz utána és távolíts el mindent, amivel magában kárt tehetne, szüntelen tartsd szemmel őt". Az elmezavar gyógykezelésében ehhez képest sok haladást tettünk-e máig? Eredeti, hogy Shakespeare az orvosokról szólva, gyakran említi a vizelet megvizsgálását. Úgy látszik, az orvosnak egyik fő feladata volt, hogy a beteg veséinek váladékát megtekintse s tovább keveset tudva meg, vagy semmit sem, ebből vonjon következtetést a betegségre. Világosan nagyon kétes eredményű eljárási mód. Ha visszatekintünk az akkori orvos ügyetlen vergődéseire, résztvevő sajnálkozás fog el. Természetes, ha a nagy költő is sajnálkozott rajtuk, de nem igen becsülte őket. De ha az orvostudomány jövőjét előre ismerhette volna, bátran állítjuk – bizonyára nem vonakodott volna elismerni a cél nagyságát s tisztelni azoknak becsülésre méltó kitartását, akik az orvostudományt e cél felé elővitték.
Dr. Marian Felix
Az autófeltörők továbbra is kedvelik Máramarosszigetet, vagy inkább a máramarosszigeti autókat. Múlt héten szép kis lajstromot ismertettem Önökkel, most újabb "címszavakkal" bővítem ki az autófeltörések vaskos lexikonának Szigetről szóló fejezetét. (Csak mellékesen jegyzem meg: ideje lenne már megjelentetni az "Alvilági ki kicsoda" első kiadását is, hogy közelebb érezzük magunkhoz azokat, akik fáradságot nem ismerve azért dolgoznak, hogy nekünk könnyebb legyen az életünk. Hogy megkíméljenek minket értékes tárgyaink pucolásától, megtakarított pénzünk miatt felmerülő gondjainktól, üzleteinkben rostokoló árukészletünk szavatossági idejének a lejártával járó kellemetlenségektől és még sorolhatnám.)
Visszakanyarodva a szigeti autófeltörésekhez, feltétlenül meg kell említsem a Bogdan Vodã és az Al. Ivasiuc utcában történt eseteket. Az említett utcákban parkoló autókból elvittek egy 4,5 millió lejt érő rádiósmagnót, 100 darab CD-t, egy napszemüveget, egy mobiltelefont, egy fényképezőgépet és egy MP3-as lejátszót, összesen 20 millió lej értékben.
Persze, azért a máramarosszigeti autófeltörőknek is akadnak irigyeik. Nem is csoda, ha már ilyen jól megy nekik. A napokban a rendőrök három tehetségnek is derékba törték fényesnek ígérkező karrierjét. A 21, 20, illetve 13 éves ifjú tehetségek eddig hét alkalommal bizonyították élesben, a nagyközönség előtt (vagy mögött) szakmai rátermettségüket.
Az egyik Roman márkájú erdészeti munkatraktort már biztosan nem fogják feltörni a szakik. No nem azért, mert fenntartásaik lennének, vagy esetleg szégyellnék magukat, hanem azért, mert az említett munkagép egy meghibásodás miatt kigyulladt a DN 18-as úton, s kabinja szinte teljesen a lángok martalékává vált. Lám a tűz is tud 50 millió lejnyi kárt okozni, nem csak az autófeltörők.
Valószínűleg megártott a dícséret a betörőknek, mert ezen a héten lazábbra fogták a dolgokat. Voltak azért akcióik, de azok meg sem közelítették a múltkori nívót, sem mennyiségileg, sem minőségileg. Egy biztos: ez a hét nem nevezhető Betörők Hetének. De ne búsuljanak a szakma képviselői, mert van még idejük bizonyítani.
Borsán egy magánlakást látogatott meg a céh egyik lelkiismeretes tagja. Ékszereket, két mobiltelefont és 4,2 millió lejt emelet el. Kereken 50 millió lejnyi kárt okozott a tulajnak. Gratulálok neki! Megmutatta, ki az igazi betörő a gáton. Kár, hogy másnap el is kapták a rendőrök az alig 16 esztendős tettest. Pedig szép karrier várt rá.
A nagybányai Bukarest sugárúton egy cukrászdát látogatott meg egy 14 éves zöldfülű, ahonnan szeszes italokat és édességeket vitt el, 1,2 millió lej értékben. Nem örülhetett sokáig a sikernek, mert másnap elfogták a rendőrök. A szajrét azonban nem sikerült visszaszerezzék a kiskorútól.
Amennyiben az "Alvilági ki kicsoda" kiadása után a Tolvajkulcs Kiadó megjelenteti "Az alvilág szégyenkönyvé"-t is, minden bizonnyal kiemelt helyen fognak szerepelni benne azok a felsőszelistyeiek (Sãlistea de Sus), akik egy helybeli üzletből 25 üveg sört loptak el, miután betörték a hátsó ajtó ablakát, s bementek a helyiségbe. A kár mindössze 550 ezer lejt tesz ki. Bizony ez még a leggyengébb betörőiskola felvételi vizsgáján is elégtelennek minősül. Gondolom, az illetékesek már vissza is vették tőlük betörői igazolványaikat. Egy másik szégyenkönyvbe illő eset is történt Felsőszelistyén. Mivel az egyik üzlet bejárati ajtaja nyitva maradt, 1,9 millió lej könnyűszerrel "gazdára" talált (vagy inkább fordítva). A "gazdát" azonban hamarosan elfogták, egy (kapaszkodjanak meg!) 11 éves helybéli csemete személyében.
A szégyenkönyv szerkesztői egy külön fejezetet szentelhetnének a tyúktolvajoknak. Egy címszóval most én is hozzájárulok. A rendőrök elfogták azt a 35 éves magyarláposi férfit, aki egyik éjszaka kilenc tyúkot lopott el egy lénárdfalvi (Recea) gazdától.
Egy, csak egy zsebes volt a héten a gáton, aki az egyik nagybányai trolijáraton ellopta egy utas pénztárcáját, benne 100 euróval és közel 1,5 millió lejjel. Természetesen a pénztárcában személyi iratok is voltak. Megnyugtatom a pórul járt polgárt: amennyiben profi tolvaj kezébe került a pénztárca, az iratok nagy valószínűséggel elő fognak kerülni. A profik jobban ismerik a törvényt, mint a frissen végzett jogászok, s tudják: amennyiben egy esetleges lebukás alkalmával iratokat is találnak náluk, minősített lopásért kell felelniük. Ellenkező esetben-egy kis rájátszással-csak "sima" lopásért állíthatják őket bíróság elé.
Reményteljes, bombariadó-mentes hetet kívánok!
(ta)
(Szabadság) Ismét elfogta a fene nagy aggódás az MSZP-s elvtársakat. No meg az SZDSZ-eseket is, hiszen egy követ fújnak. Mégpedig azért, mert, mint mondják, a határon túli magyaroknak adandó magyar állampolgárság beláthatatlan következményekkel jár. Ők tudják. Mindig is tudták. Például Kovács elvtárs, a kérdés nagy szakértője. 1997-ben, a magyar–román alapszerződés aláírása előtt kijelentette, nem hajlandó feláldozni a határon túli kétmillió magyarért Magyarország érdekeit. Amikor viszont szóba került a kettős állampolgárság, szerinte mi, határon inneni határon túliak, egyből megszaporodtunk: előbb három-, majd három és fél milliónyian lettünk. És akkor föltette a nagy kérdést: akik megkapják, hol adóznak, hol szavaznak, hol teljesítik majd katonai szolgálatukat?
Horn Gyula, a kérdés másik kiváló szakértője viszont arra volt kíváncsi, mi lesz a magyar egészségüggyel, amikor az immár magyar állampolgársághoz jutott határon túliak elözönlik a magyarországi egészségügyi intézményeket?
Szóval, elvtársak, rendkívül súlyos következményei lehetnek, mi több, lesznek, ha e kérdésben az innen határon túli, ott határon inneni magyar állampolgárok igennel szavaznak a december 5-i népszavazáson. Képzeljük el, amikor az IGEN után az erdélyi magyarság, csecsszopótól aggastyánig, munkástól földművesig, tanulótól tanárig, vállalkozótól parlamenti képviselőig, egy emberként szedi a sátorfáját, és elözönli Magyarországot. Mi lesz ennek a szegény sorsüldözte országnak az egészségügyével, munkaerőpiacával, oktatásügyével? Amint Gyurcsány elvtárs, az új miniszterelnök kérdezte. Persze nem mulasztotta el megadni a választ: egyszerűen összeroppan.
Szerencsére az MSZP-nek olyan szakemberei vannak, akik időben felhívják a figyelmet a leselkedő vészre. Mint 2001 decemberében a fő diplomata ("23 millió román fogja elözönleni Magyarországot"), a fő-fő pufajkás ("21 millió román özönli el Magyarországot"), a tolvajnyelvet kiválóan ismerő hölgyemény ("a Vatikán Prodistól és Strasbourgostól egész Európát le akarja nyúlni és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással.").
Ilyen előzmények után mi várható? Világos, az egyenes folytatás. Előjött tehát az úttörő vezérből lett sipító szolgálatos, mert az is van nekik, s azt mondja, hogy a legutóbbi felmérés szerint a magyar állampolgárság birtokában minden harmadik 18 és 35 év közötti határon túli magyar Magyarországra telepedik. Ő tudja. Mert minden harmadik megmondta. De csak neki. Egyedül. És sipítozva szörnyen aggódik, mi lesz, ha Magyarország, a magyarság fájának törzse, az iszonyú tehertől összeroppan. Második Trianon, elvtársak! Ezért felhívja az MSZP rokonszenvezőit, december 5-én szavazzanak nemmel.
Igaz is, minek nekünk magyar állampolgárság? Hiszen mi nem magyarok vagyunk, hanem románok. Ezt már Kádár elvtárs idején megmondták az ott határon inneniek. Ők tudják. Mint például az a határőr, aki egy busz utasait emígy vette számba: Szabó János — román, Pálffy Márton — román, Kiss Péter — román, Strohschneider Patrick — magyar, Safranovics Rikarda — magyar stb.
Pedig már-már úgy nézett ki, hogy az MSZP élén bekövetkezett nemzedékváltással új szelek támadnak a baloldalon. Amint pengették, olyan, hogy most aztán Orbánék köthetik a felkötni valójukat. Itt van például az új elnök, Hiller István. Ő majd megmutatja. Egy alkalommal elmondta a Napkeltében, hogy évekkel ezelőtt Pozsgay Imre föltette neki a kérdést: tulajdonképpen mit keres ő ebben a… a társaságban. Mármint az MSZP-ben. Nos, Pozsgay erőst tévedett. Mert igenis van mit keresnie. Azok után, hogy a kettős állampolgárságról Kuncze Gáborral egyezkedve kijelentette, erre csakis nemmel kell szavazni.
Szóval Hiller elvtárs sem különb a Deákné vásznánál. Fiatalítás ide, nemzedékváltás oda, nem hagy fel a kádári hagyománnyal. Mert ennek az a lényege, hogy elvtársak, ne avatkozzunk a szomszédos országok belügyeibe, ne sértsük az ottani elvtársak érzékenységét. És a Magyar Szocialista Munkáspárt-cégtábla lecserélése ellenére emellett híven kitartanak. Mert felelős politikát kell folytatni. Bizony. Ezért herélték ki a magyar–román alapszerződést, ezért támadták a státustörvényt — ami nekik eszükbe se jutott —, ezért belezték ezt ki amint hatalomra jutottak, ezért szeretnek bennünket legalább úgy, mint ablakos a hátraesést, ezért mondta azt Medgyessy Péter, hogy az Orbán-kormány túlszeretett bennünket, ezért szeretnek bennünket kényszeredetten. Amúgy fogcsikorgatva. De ezt sem testvéri vagy rokoni összetartozásból. Csupán azért, mert az Antall- meg az Orbán-kormány után már nem táncolhatnak vissza teljes mértékben. Ahogy szívük szerint szeretnék.
És most kapóra jött a költségvetés — általuk előidézett — fokozódó hiánya: alaposan meg lehet nyirbálni a határon túliaknak juttatott támogatást. Főleg az Erdélyi Magyar Tudományegyetemét, amit ugyebár annak az izé… Orbán Viktornak köszönhetünk.
Úgy állunk tehát, hogy mindegy, ki van az MSZP és kormánya élén, Kovács László vagy Hiller István, Horn Gyula, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc, ki a fő inkvizítor, ki a fő pufajkás, ki a fiatal, ki az öreg. Mert egy a kutya a farkával. Persze, a sírig hű szövetségesekről, a szekértoló vagy talán éppenséggel -húzó SZDSZ-es elvtársakról se feledkezzünk meg. Ők is ugyanabban a csónakban eveznek.
Persze, szót sem szól egyetlen elvtárs sem arról, hogy a határon túliak döntő többsége megelégszik a magyar útlevéllel, és nem akar áttelepedni, hogy nem akarja lerohanni a magyar munkaerőpiacot, a magyar betegellátást, a magyar iskolákat. Különben is ezt törvényben lehet szabályozni. Harangfélreverés helyett erről tájékoztassák az elvtársak a magyar választókat!
Meg arról a "borzasztó veszélyről", ami sunyi módon eddig is "fenyegette" a szegény mostohaanyaországot: azt, hogy az a sok magyar orvos, mérnök, tanár, művész, kiváló szellemi és kétkezi munkás, egyszóval szakember, aki az utóbbi, mondjuk húsz évben a határon túlról a határon innenre telepedett, ugye, megveszekedett vasába sem került Magyarországnak.
Asztalos Lajos
(Nyugati Jelen) Ezekben a napokban – a hatalom kampánydicsekvéseit hallva és mézesmadzagjait látva – eszünkbe jutnak az előző választások, amelyek zaját a kölcsönös mocskolódások mellett ugyanígy a kormányzói dicsekvések és mézesmadzagok határozták meg.
Persze, nem csodálkozunk: négyévenként így van ez a miénknél boldogabb országokban is, csakhogy azokban nem lehet ennyire szédíteni az egyszerű polgárt, mint óvodáskorú demokráciánkban.
Miközben nálunk pár százalékos nyugdíjnövelés, sztrájkokkal, tüntetésekkel kierőszakolt fizetésemelési ígéret, néhány lakás vagy útszakasz ünnepélyes átadása, néhány sportterem dobpergős felavatása, pár ebédjegy és a nemzeti zászló lobogtatása is voksokat jelenthet a ma urai számára, a nyugati polgár nem elégszik meg könyöradományokkal és potyemkin-falvakkal, biztos távlatokat akar vezetőitől látni.
Igaz távlatokat és nem aprópénzt, nem ámításokat.
Hisz mit számít az, ha újra és újra holtbiztosra ígérik, hogy 2007 januárjában Románia már az Európai Unió Eldorádójában fog élni, ha eltitkolják előlünk az igazságot: sokkal messzebb vagyunk a jóléti és a civilizált országoktól, mint ahogy arról botcsinálta politikusaink beszélnek.
Ki hiszi el, hogy a jelenlegi, mindössze 69 eurós minimálbér pár esztendő alatt elérheti az 1403 eurós luxemburgit, de akár a 240 eurós törökországit, vagy az 53 ezer forintos (valamivel több, mint 200 eurós) magyarországit is?
Vajon túl pesszimista-e a The Economist elemzője, aki nemrég egy bukaresti befektetési konferencián azt állította, hogy Romániának még 80 évre van szüksége ahhoz, hogy elérje legalább a közép-európai országok szintjét?
"Hosszú még az út. Romániában a legalacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, Közép-Európában itt vannak a legrosszabb ökológiai standardok, itt hódit a legjobban a korrupció, itt a legnagyobb a gyerekhalandóság, itt a legalacsonyabbak a tanügyi költségek. Az igazságszolgáltatás siralmas, a munkaerőpiac annyira működésképtelen, hogy paralizáló tényező" – írja a tekintélyes brit lap.
November huszonnyolcadikán olyan vezetőket kellene végre választanunk, akik férfiasan szembe mernek nézni velünk és az igazsággal, s nem hitegetnek tovább a bőség kosarának holnapjával.
Kilin Sándor
A program keretében az Oktatási Minisztérium által elismert felsőfokú oktatási intézményekben tanuló utolsó éves hallgatók vagy ezen intézményekben oklevelet szerzett személyek pályázhatnak. A budapesti székhelyű Közép-Európai Egyetem előadásai angol nyelven folynak, és a magiszteri- vagy doktori fokozat elérését teszik lehetővé.
A felajánlott ösztöndíjak nagysága a felvételi eredményektől függ.
Tanulmányokat a következő szakterületeken lehet folytatni: közgazdaságtan (MA, PhD), környezetvédelem (MS, PhD), nemek és kultúra (MA, PhD), történelem (MA, PhD), nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok (MA), jogtudomány (LLM, MA, SJD), matematika (PhD), középkori tanulmányok (MA, PhD), közpolitikák (MPP), nacionalizmus (MA), filozófia (PhD), politikatudomány (MA, PhD), szociológia és társadalmi antropológia (MA, PhD).
A pályázatnak az alábbi iratokat kell tartalmaznia:
1. a pályázati ívet, amelyet csak on-line változatban lehet kitölteni a https://online.ceu.hu címen.
A következő iratokat kérjük postán elküldeni Budapestre:
2. a megpályázott magiszteri- vagy doktori fokozattól függően két- illetve három, lezárt borítékban küldött ajánlólevelet;
3. önéletrajzot és a megjelent munkák jegyzékét;
4. az egyetemi oklevél hitelesített másolatát vagy egy igazolást miszerint a jelöltnek lehetősége van 2005. szeptemberéig megszerezni az oklevelet (hitelesített másolat és ennek fénymásolata, románul és angol nyelvre fordítva);
5. a tanulmányi évek alatt elért eredmények jegyzékének hitelesített másolatát és ennek fénymásolatát (románul és angol nyelvre fordítva); *
6. a CEU bemutató füzetének 27-28. oldalán említett esszét.
* Az egyetemi oklevél és a tanulmányi évek alatt elért eredmények másolatát közjegyző által kell hitelesíteni. A CEU elfogadja ugyanakkor ezen iratoknak a kolozsvári program-koordinátor által hitelesített változatát is.
Az egyetemi oklevélnek és a tanulmányi eredmények jegyzékének közjegyzőileg hitelesített vagy az egyetem angol tanszéke vagy a CEU kolozsvári program-koordinátora által láttamozott angol fordítását is kérjük mellékelni.
A pályázóknak haladó szinten kell ismerniük az angol nyelvet (a beadott iratcsomók alapján kiválasztottjelentkezőknek 2005. március 5-én a Központ által rendezett TOEFL nyelvvizsgán kell részt venniük).
Ugyanazon a napon szervezzük az egyes tanszékek által igényelt szakosodott teszteket is.
Egyidejűleg legfeljebb két szakra lehet pályázni, két külön iratcsomóval. Ebben az esetben, a többi irat mellett, az egyetemi oklevél és a tanulmányi eredmények jegyzékének hitelesített másolatát csak az egyik iratcsomónak kell tartalmaznia, a fénymásolatokkal együtt, míg a másikban csak ezen iratok fénymásolatát kell elküldeni.
A CEU keretén belül működő Graduate School of Business által felajánlott programokról (MBA, Week-end MBA, MSc in IT Management), a www.gsb.ceu.hu honlapon lehet részletesebben tájékozódni.
A pályázatokat a következő címre kell elküldeni: CEU Budapest, 1051 Budapest, Nádor u. 9.
A pályázatok beadásának határideje Budapesten: 2005. január 6.
További felvilágosítás a www.ceu.hu és a www.edrc.ro honlapon található, valamint igényelhető az averes@edrc.osf.ro címen (Veres Ágnes), telefonon és a Központ irodájában.Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 14.00 – 17.00.
A kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja bemutatót tart a budapesti Közép-Európa Egyetem aktuális ösztöndíjairól 2004. november 30-án, 14.00 órakor a nagybányai Északi Egyetem A2-es termében (V. Babes u. 62. sz.).
A növények lélegeznek. A Nap felé fordítják fejüket. Szenvednek a szomjúságtól, a sérülésektől. Tudjuk, hogy éreznek, mégsem veszünk tudomást róluk. Beletapossuk a csikkeket a fűbe, szögeket verünk az élő fába, és nem halljuk fájdalmas kiáltásaikat: kérlek, ne bánts!
De bizony van! A kaliforniai Luther Burbank, világszerte elismert kertész, közel húsz éves kutatásának eredményeképpen megdöbbentő információkhoz jutott - többek között - a kaktuszok fejlődésével kapcsolatban. A megszállott növénynemesítő minden nap beszélgetett növényeivel: "Ne féljetek tőlem, nem akarlak bántani titeket. Ne növesszetek védelmező tüskéket, én majd mindentől megvédlek benneteket". És láss csodát: a kaktuszok soha nem látott ütemben fejlődtek, növekedtek, és végül levetették tüskéiket! Burbank nem döbbent meg a látottakon, elmondása szerint egyszerűen csak működött az a fajta telepatikus kommunikáció, amely növények és emberek között mindig is létezett. A növényeknek több, mint húsz érzékszervük van, ám olyan nagy mértékben különböznek a mieinktől, hogy nem ismerjük meg őket. Más kérdés: vajon a növények mennyire értik mondandónkat? A kutatások azt bizonyították, nagyon is, hiszen "felfogták", hogy gondozójuk nagy becsben és tiszteletben tartja életüket és vigyáz rájuk, ezért elhullajtották összes(!) tüskéjüket. Burbank kaktuszai világhírű elismerést hoztak az érző szívű növénynemesítőnek.
Míg Burbank növényeivel társalgott, a világ túlsó oldalán, Calcuttában Jagadis Chandra Bose fizikaprofesszor növényei érzékenységét vizsgálta. Felfedezte, hogy bizonyos szempontból ugyanúgy viselkednek, mint az állatok, noha nem rendelkeznek idegrendszerrel, így nem tudnak egy-egy ingerre közvetlenül reagálni. Bose kikísérletezett egy olyan mérőműszert, amely egy tükrözött fény-nyaláb segítségével a legkisebb növényi mozgást is több ezerszeresére képes felnagyítani. A berendezés remekül működött, így hamarosan bizonyossá vált, hogy a növényeket az állatokhoz hasonlóan érzésteleníteni lehet. A kloroformba mártott, elkábított növények például semmilyen ütésre nem reagáltak. Később, a friss levegőn feléledve a legkisebb külső ingerre is válaszingerrel feleltek. Bose eredményei minden kétséget kizárva bizonyították, hogy a virágok, fák, bokrok, de még az utolsó fűszál is ugyanolyan érző lény, mint mi, emberek. Sajnos, akkoriban a társadalom nevetségesnek titulálta az efféle felfedezéseket, bogaras tudósok agyszüleményeinek tartották csupán a különös eredményeket. A negatív visszhang ellenére Bose könyvet adott ki kutatásairól, majd munkásságáért Indiában lovaggá ütötték. Nem sokkal később berendezéseit tökéletesítve a növényi szövetek növekedését már tízmilliószoros nagyításban tudta vizsgálni - ezzel bizonyítva, hogy az egyes tápanyagok milyen gyors reakciókat idéznek elő a vizsgált növények fejlődésében. Műszerei zavarbaejtő érzéseket váltottak ki még a tudós-társadalomból is, hiszen a monitoron megfigyelhető görbe segítségével végignézhették, hogyan hal meg egy virág, hogyan válik a gömbölyű spirál, egyenes, hófehér vonallá.
Viccesnek tűnhet, de növényeink - mint minden külső impulzusra - a zenére is reagálnak. Egyik zene kedves "füleiknek", a másiktól szinte elpusztulnak. Magyarázat egyelőre nincs. Nem tudni, melyik növényre hogy hatnak az egyes zenei irányzatok. Általánosságban elmondható, hogy nem szeretik a punk- vagy a heavy metál zenét, a klasszikusokat és a lágyabb dallamokat viszont annál inkább! A kísérletek során megfigyelték, hogy a magnó mellé helyezett növények a számukra kellemetlen hangok hatására furcsán kezdtek el nőni - mintha erős szélben állnának, és lehetőségeikhez mérten minél jobban megpróbáltak eltávolodni a hangszóróktól. Mások abnormális fejlődési rendellenességeket produkáltak. Meghökkentőnek tűnhet, de ugyanezek a növények Haydn muzsikájára elkezdtek a hangfalak felé közeledni és elképesztő burjánzásnak indultak.
...hogy mennyire nem vesszük észre a környezetünkben élő élőlényeket. Pedig lélegeznek, mozognak körülöttünk, talán olykor még szólnak is hozzánk. Suttogva kérik, adjunk inni nekik. Mossuk meg beporosodott leveleiket, mert fuldokolnak. Zárjuk be az ablakot, mert fáznak. Halkítsuk le egy picit a rádiót, vagy tegyük el őket a hangfalak elől. Jobban oda kellene figyelnünk rájuk, hiszen együtt és egymásból létezünk. Ők termelik a számunkra nélkülözhetetlen oxigént, ők teszik frissé, illatossá kertjeinket, szalaggal átkötve miattuk mosolygunk születésnapjainkon, nyeldekeljük könnyeinket esküvőnkön és ők búcsúztatnak el végső utunkon. Bánjunk hát velük szeretettel!
(www.egyperces.hu)
• Osbourne-ék hálásak a sajtónak. Ellentétben a legtöbb sztárral, Osbourne-ék hálásak a brit bulvársajtónak, amiért rávilágítottak arra a tényre, hogy Kellynek drog problémái vannak. Sharon elmondta, hogy egy napilap leplezte le lányát, ugyanis a firkászok követték őt, és rajtakapták, amint épp kábítószert vásárolt. Ahelyett, hogy cáfolta volna a problémákat, vagy megpróbálta volna szőnyeg alá söpörni, az aggódó anya még bíztatta is az újságot, hogy támadják meg Kellyt, és ezzel is bíztassák arra, hogy mielőbb szabaduljon meg káros szenvedélyétől. Ügyes húzás volt, hiszen az ifjú hölgy valóban megijedt, és gyorsan végigcsinált egy elvonókúrát.
• McCartney csatlakozik a Band Aidhez. Paul McCartney is csatlakozott az újabb Band Aid megmozduláshoz. A legendás zenész állítólag nem énekel majd a „Do They Know It’s Christmas?" című dalban, viszont szívesen vállalta, hogy basszusgitáron játszik. A résztvevők között olyan sztárok vannak, mint Bono, aki ugyanazt a sort énekli majd, mint amit az eredeti, 1984-es verzióban, de Fran Healy, a Darkness tagjai, Natasha Bedingfield, a Keane, Dido, a Snow Patrol, a Sugababes, Jamelia, a Morcheebás Skye Edwards, Chris Martin a Coldplaybol, és Robbie Williams is örömmel csatlakozott a csapathoz. A kislemez november 29-én jelenik meg, a befolyó bevételeket természetesen jótékonysági célokra fordítják.
• Madonna Versace kollekciót reklámoz majd? Donatella Versace-val tárgyal Madonna, és nagyon is elképzelhető, hogy ő lesz a cég 2005-ös tavaszi kollekciójának a reklámarca. A Sky News információi szerint óriási összeg ütheti a sztár markát, de Madge szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy még nagyon korai bármit mondani a megállapodásról. Nem ez lesz az első eset, hogy a pop-ikon Versace modellként pózol, 1995-ben már volt hasonló próbálkozása. Azt már most biztosan állítják, hogy ha összejön a dolog, ugyanazzal a fotóssal dolgoznak majd, mint tíz évvel ezelőtt.
• Nirvana különlegességek egy dobozban. Jól mélyre ástak a Sub Pop kiadó archívumában, hogy előkerítsék azt a 18 eddig még soha meg nem jelent felvételt és négy videót, amely a hamarosan megjelenő Nirvana díszdobozba kerül majd. A „With The Lights Out" tartalmazza majd a Nevermind albumon szereplő Polly, a Lithium és a b-oldalas Aneurysm című dalok korai demó felvételét is, amelyekben még Chad Channing dobolt, és maguk a nóták is egészen más hangvételben csendültek fel. Az igazi csemege valószínűleg a grunge supergroup, a Jury által elkészített blues feldolgozások lesznek, amelyeken Kurt Cobain énekel és gitározik, és amelyek végül sohasem jelentek meg. A válogatás doboz november 22-én jelenik meg.
Olvasóink receptjeiből
Hozzávalók: 50 dkg sertésmáj, 80 dkg burgonya, 6 dkg vaj, 2 dl tejföl, petrezselyem, majoranna, bors, só, UNIVER Piros Arany.
Elkészítés: A májat ledaráljuk, hozzákeverjük a borst, majorannát és az apróra vágott petrezselymet. Egy kivajazott tűzálló tálba teszünk egy sor, szeletekre vágott főtt burgonyát, megöntözzük néhány kanál tejföllel, majd ráöntjük a májat. Világosra sütjük, csak tálaláskor sózzuk. UNIVER Piros Arannyal díszítjük.
Kozma Irén
Hozzávalók: 200 g UNIVER MAJONÉZ, 20 dkg ementáli sajt, 10 dkg paprika, 15 dkg paradicsom, 2 db fejes saláta, 5 dkg csemegeuborka, 10 dkg főtt burgonya, 1 db zeller, só.
Elkészítés: A meghámozott főtt burgonyát, főtt zellert, hámozott csemegeuborkát, megmosott fejessalátát metéltre vágjuk. Hozzáadjuk a kockára vágott sajtot, paradicsomot, paprikát. Az egészet UNIVER MAJONÉZZEL lazán átkeverjük. Tálalásig hűtőben tartjuk.
Hozzávalók: 25 dkg orsótészta, 15 dkg paradicsom, 10 dkg csiperkegomba, 1 tubus (kb. 8 dkg) UNIVER MAJONÉZ, 10 dkg gépsonka, só.
Elkészítés: 30 dkg színes orsótésztát hagyományos módon kifőzünk. Leszűrjük, lecsepegtetjük. A paradicsomot, gombát alaposan megmossuk, majd cikkekre felvágjuk. A gépsonkát vékony csíkokra vágjuk. Az egészet tálba tesszük, majd majonézzel lazán átkeverjük. Tálalásig hűtőben tartjuk.
A Bányavidéki UNIVER Konyha 5. fordulójának nyertesei: Balázs Erzsébet, Kovács Ilona és Tira József. Az ajándékcsomagokat november 17-én 10 órakor vehetik át a szerkesztőségben. Gratulálunk!
Egy kínai szénmezőn 130 évvel ezelőtt keletkezett tüzet most sikerült eloltani. Az elmúlt négy évben a tűzoltók 12 millió dollárt költöttek a kínai Xinjiang megyei Liuhuanggou szénmező lángjainak megfékezésére. A becslések szerint évente 1,8 millió tonna szén égett el a tűzben. A helyi történészek szerint a felszín alatt a tűz 1874 óta izzott – adta hírül az Új-Kína hírügynökség. A szénmező égése következtében évente 100 ezer tonna mérges gáz – többek között szénmonoxid és kéndioxid –, és 40 ezer tonna hamu keletkezett. Xinjiangban a becslések szerint 1,8 trillió tonna szén található, ez Kína tartalékainak 40,6 százalékát jelenti. (transindex/national geographic)
A párizsi hatóságok elkerítették a híres Pere Lachaise temetőben bizonyos néhai Victor Noir úr sírját, és jogilag üldözni szándékoznak az ott folyó "tisztességtelen dörzsölgetést". Noir úr újságíró volt, s a nászéjszakája előtti napon terítette le egy lövés 1870-ben. Akárki terveztette a bronz síremléket, a fekvő alak igencsak hangsúlyozott nemi szervvel rendelkezik, s a párizsi nők már több mint 100 éve szentül hiszik, hogy aki megsimogatja, vagy éppen meglovagolja azt, az termékeny lesz, vagy remélheti szerelmi álmainak teljesülését. A szobor nagy népszerűségére utal, hogy az érintett rész folyton tükörfényes a sok simogatástól. Az utóbbi időben azonban a temető egyre több látogatója panaszkodott arra, hogy vad dolgok zajlanak a 22 éves korában elhunyt Noir úr népszerű sírjánál – írja a Le Monde. A francia napilap hozzátette: úgy látszik, Victor Noir sírja valahogyan alighanem teljesíti a hozzá fűzött reményeket, mert a sír mindig teli van a hálás hölgyek által hozott friss virággal. (mti)
Várhatóan tavasszal indul az első magyar tengeralattjáró-expedíció. Vezetője másfél év alatt szeretné megkerülni a Föld két sarkvidékét házi készítésű vízijárművével. Huszonegy tonnányi acél és a több mint tíz év munka eredményeként állt össze a víz alatti világ szerelmesének, Forintos Gyulának az álma. A férfi már készített egy tengeralattjárót, amelyet 1991-ben Hamburgban tettek vízre. Most egy expedíció miatt épített újat, amellyel tervei szerint a sarkköröket szeretné megkerülni. A Sarkcsillag még a szárazföldön várja a vízrebocsátást, ugyanis a Duna vízszintje túl alacsony. Az expedíció 250 millió forintba kerül. (uno)
Egy kihalás fenyegette alfaj két kölyöktigrisét a napokban Kínából Dél-Afrikába szállították, hogy ott megtanulják mindazt, ami szükséges a természetben való túlélésükhöz. A "Tiger Woods" és "Madonna" nevű tigriskölyköket a sanghaji állatkertből repülőgépen vitték egy 500 hektár kiterjedésű dél-afrikai rezervátumba, ahol egyebek mellett megtanítják őket arra, miként ejthetnek zsákmányt. Két másik kistigrist már egy évvel ezelőtt a Pretoria közelében lévő rezervátumban helyeztek el, ahol tavaly júliusban elejtették első zsákmányukat. Ez idő szerint kevesebb mint harminc dél-kínai tigris él a szabadban, további hatvan pedig állatkertekben. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az állatok kihalhatnak 2010-re, ha nem tanulják meg, hogy miként maradjanak fenn a vadonban. A tigriseknek ez az alfaja a világon a tíz leginkább veszélyeztetett állatai közé tartozik. A kínai fél tervei szerint összesen tíz állatot szállítanak Dél-Afrikába túlélő-tréningre, ahonnan a tervek szerint négy év múlva visszatérnek majd Kínába. (mti)
A belga Liege Egyetem kutatói, Philippe Peigneux vezetésével a tanulási folyamatot vizsgálták. Azt az ősrégi bölcsességet kívánták igazolni vagy cáfolni, mely szerint alvás közben elmélyül mindaz, amit napközben tanultunk. A kutatók fiatal önkénteseknek azt a feladatot adták, hogy tanulják meg egy népszerű számítógépes játék helyszínéül szolgáló virtuális város alaprajzát, majd ellenőrizték, milyen gyorsan képesek az alanyok "eljutni" a város egyik pontjából a másikba. A vizsgálatokat pozitron emissziós tomográfiával végezték, amely az egészségre ártalmatlan mennyiségű radioaktív anyag segítségével jelzi az egyes agyi területek véráramlásának – és ezáltal aktivitásának mértékét. A kutatók szerint a vizsgálat igazolta, hogy a napközben elsajátított információk az alvás folyamán aktívan változnak, átstrukturálódnak és elmélyülnek. (national geographic)
2003 júliusában brit régészek egy londoni, római kori templom ásatási területén apró, lezárt tégelyre bukkantak. A tégely 1800 éves tartalma hosszas fejtörést okozott a tudósoknak: kezdetben arra gyanakodtak, hogy fogkrémet tároltak be. Később azonban felmerült az is, hogy valamilyen gyógyászati készítményt, vagy esetleg egy olyan szert tartalmaz, amelyet leölés előtt kentek a kecskékre. A krém összetételét vizsgáló vegyészek azonban végül arra a konklúzióra jutottak, hogy az edényben a római felső osztály által használt kozmetikum található. A kutatás eredményeiről a Nature tudományos hetilap legfrissebb számában számoltak be. Míg a XXI. század elején nagyobb divatja van a napbarnított bőrnek, a rómaiak korában a nők fehér, halvány arcszín után vágyakoztak. Korábbi leletek alapján ismert, hogy a szépségért a római nők is megszenvedtek. A nők ugyanis egy időben púderként arcuk fehérítésére ólom tartalmú port használtak. Az ólom rendszeres használata lassú őrülethez vezethet. Ezzel azonban nem törődtek, sokkal fontosabb volt, hogy az ólom és a fenti krémben talált ón is divatos „szellemszerű" kinézetet biztosított. (transindex/national geographic)
A tokiói Metropolitan Intézet kutatói újszülött egereket tanulmányoztak. Megfigyelték, hogy közvetlenül a születés után megkezdődik náluk az autofágia folyamata, és ez órákon keresztül fennmarad. Autofágiának nevezzük azt a jelenséget, amikor a sejt saját alkotóelemeit bontja le. Azt tapasztalták, hogy azok az egerek, melyek genetikai manipuláció következtében képtelenek voltak autofagoszómák létrehozására, a születésük után egy napon belül elpusztultak. A kutatás vezetője, dr. Noboru Mizushima szerint ez a mechanizmus minden emlősállatnál – így az embernél is – valószínűsíthető. A születés következtében ugyanis megszűnik számukra a méhlepény által biztosított bőséges és folyamatos ellátás, amit szervezetük éhezésként él meg.
Férfi kézilabda, Nemzeti Liga
Két különböző csapata lenne a Minaurnak? Az első félidőben egy minden labdáért harcoló gárda volt a pályán, míg a második játékrészben egy elképzelés nélkül játszó, rengeteg egyéni hibát összehozó csapatot láthattunk. Sajnos Apostu megsérült, így az első félidő utolsó perceitől már Viman állt be a kapuba. Addig Apostu remekelt, Viman is fogott pár labdát, de sajnos a védelem nem segítette. A gólkirály Ghionea semmit sem mutatott, egyedül Alexandru játéka volt biztató. Nehéz napok várnak Panã edző részéről arra a csapatra, mely a másod