Annyi a hír, hogy nehéz is lenne mindet egyszerre számbavenni.

Kezdjük talán azzal, hogy a magyar és a román miniszterelnök találkozott. Találkoztak, megvitattak, egyeztettek és megígértek. Tették pedig mindezt Funar városában, ahol nem tudom, a polgármester engedélyezte-e a nemzeti önérzetét sértő zászlók kitűzését – természetesen a vendég állami zászlajára gondolok. Aztán hallottam, hogy a miniszterelnök megkoszorúzta volna Hunyadi Mátyás szobrát, de csak egy bizonyos Matei Corvinról számoltak be neki, úgyhogy ez a mély, baráti gesztus, amely a két nép közeledését hivatott volna elmélyíteni – elmaradt. Sajnos a választási kampány zaja még nem ült el, úgyhogy az elmélyítés inkább az árokásás irányába mutat emelkedő tendenciát.

Hogy a magyar miniszterelnök otthon hogyan ássa az árkot, az ő dolga. A kiásott földdel vélhetően az alig meghúzott mezsgyéket akarja betömni, amelyek a különböző elképzeléseket választják el egymástól. Mindenesetre részt vett a kormányhű RMDSz váradi székházavatásán, csak azt sajnálom, hogy nem láthattam a találkozáskor felöltött bájmosolyokat. Jöttek a jótanácsok, néhol ígéretnek tűnő kijelentések is: maradjatok meg magyaroknak Erdélyben! Ez így lenne jó és kívánatos, mert ha széttekintünk széles e hazában, látjuk, a dolgaink nem mennek jól. Fogytunk, több mint százezerrel.

Hová is lett százezer magyar? Nem kell félnie a pesti szavazóknak, az ország lakossága odaát sem nőtt, Budapesté meg éppenséggel fogyott. Hol van hát a hiány? A népszámlálók megint (ki)használták a csalóka fegyvert: cetãtenie = állampolgárság, nationalitate = nemzetiség. Amikor rákérdeznek a magát gyanútlanul magyarnak valló egyszerű emberre, hogyhát nem román állampolgár-e, az rábólint, a statisztikában máris eggyel több a román, s eggyel kevesebb a magyar. A másik ok az elvándorlás, amely nem csak a magyar fiatalokra vonatkozik, hanem a románokra is. Bizonyíték a román népesség megfogyatkozása. Mindenki fut, szalad, menekül, akár a patkány a sülylyedő hajóról. Vajon nem kellene az életszínvonalról is beszélgetni miniszterelnök uraim? Akkor sem a magyar, sem a román nem fogyna.

Azért van egy népcsoport, amely – életszínvonal ide, vagy oda – szépen szaporodik. E tekintetben hamarosan utolérjük az USÁ-t; ha megjön a kedvük a tanuláshoz is, mint a zöldségkereskedelemhez, biztosított az ország jövője.

A harmadik okot nem taglalom. Olvassák a BÚSz születési és házasságkötési rovatát, a párok, szülők, gyermekek neveit és azt hiszem ennyi elegendő.

Szóval szép és jó az, amit a magyar miniszterelnök mondott, de sajnos – tapasztalatból mondom – benne van az is, hogy ne jöjjetek a nyakunkra, nem osztozunk a kenyéren!

A szövetséget egységre intette, ő csak tudja mit jelent egy „monolitikus", fegyelmezett tagsággal PÁRTpolitizálni. Úgyhogy egyesülve politizáljatok jó erdélyi, magyar nemzetiségű (vagy eredetű) román testvérek és ne reformkodjatok! Egységes szövetségekre van szüksége államotoknak, akit alig várunk már, hogy a NATO-ban keblünkre öleljünk. Mert ugye a hagyományos fegyverbarátság sem semmi!

Nem tudom a püspöki palotában mi volt a téma, lehet, hogy ezután az új miniszterelnök is ott lesz a Szent István napi körmenetben.

Adja Isten. Vezekelni mindig hasznos.

Végül szó esett a státustörvényről is. Abban maradtak, hogy újratárgyalják – és az európai normáknak megfelelően... stb., stb. De hol vagyunk mi Európától! Vagy a hagyományos francia barátok példáján okulva fogják „kiigazitani" a törvényt? Ők már csak tudják, úgy 1920 óta!

Mit meséljek még? Szép megnyilvánulása volt az új szomszéd rendnek az, amikor a néphez hű rendőrök eleget tettek a közlekedni vágyó pestiek óhajának, és „megtisztították, felszabadították" az utakat. Tapsolhatunk nekik: szép volt fiúk! Én valahogy jobban szeretem azt, hogy: hajrá magyarok!

Sajnos azt hiszem, az ősi hazai mondás – csak rosszabb ne legyen – is érvényét veszti, s akkor még úgy sem búcsúzhatok mint annak idején a Szabad Európa Rádió: csak jó híreket halljunk.

Dr. Sasi Nagy Béla

A nyolcadikos felvételizők adatait három-négy nap alatt osztják le a megyei tanfelügyelőségeknek a bukaresti országos vizsgaközpontból. A gyermekek július 13-ig ellenőrizhetik, hogy az egyes általános iskolákban kifüggesztett adatok egyeznek-e a beiratkozási íveken szereplő jegyekkel és opciókkal. A középiskolák július 18-án kapják meg az intézménybe bejutott diákok listáját. Július 18-25. között az esetleges különleges helyzeteket oldják meg, a felvételt nyert diákoknak július 18-27. között kell beiratkozniuk az egyes tanintézményekbe. A szükséges iratok: a képességvizsga eredményeit tartalmazó igazolás, születési bizonyítvány, orvosi igazolás és anyakönyvi kivonat (foaie matricolã).

Az alkotmány módosításáról rendezett szerdai tárgyaláson a pártok elutasították az RMDSz-javaslatot, hogy a „nemzetállam" meghatározást, illetve a nemzetállamra vonatkozó kitétel módosításának tiltását az új alaptörvényből töröljék. A javaslat elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány idén is megszervezi színjátszó táborát. A helyszín ezúttal a szinérváraljai Mezőgazdasági Líceum kollégiuma, időpont: augusztus 12-17. A táborba Máramaros megye magyarlakta településeiről (Szinérváralja, Misztótfalu, Láposbánya, Nagybánya, Felsőbánya, Koltó, Hagymáslápos, Sülelmed, Magyarberkesz, Szamosardó, Magyarlápos, Domokos, Erzsébetbánya, Kapnikbánya, Aknasugatag, Kistécső, Hosszúmező, Máramarossziget, Rónaszék, Felsővisó) várnak két-két felnőtt személyt, akik részt vesznek a helyi amatőr színjátszó mozgalomban és a nincstelenség ellenére is hajlandók minden áldozatot minden áldozatot meghozni anyanyelvünk, anyanyelvi kultúránk, hagyományaink megőrzése érdekében. A részvétel ingyenes, szállás, étkezés biztosított, csak az útiköltséget kell fizetni.

„Tavalyi – Koltón megrendezett – színjátszó táborunk kísérleti jellegű volt, amelyen sajnos olyanok is részt vettek, akik nem vették komolyan a lehetőséget. Idén ezen változtatni szeretnénk: csak olyanok jöhetnek a táborba, akik az öt nap alatt dolgozni, és nem szórakozni akarnak" – áll a Színjátszó Kör felhívásában. Jelentkezni augusztus 2-ig lehet a következő címen: 4800 Baia Mare, str. V. Babes nr. 62. (Redactia Bányavidéki Új Szó, pt. Simori Sándor), vagy a 218-204 (BÚSz, Simori Sándor); 216-593 (RMDSz, Farkas Zoltán) telefonszámokon.

A részvevőknek az alábbi kötelező verset is be kell tanulniuk:

Romhányi József:

Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt
egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre.
De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt
Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri
csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc,
kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő
dőre öreg.
Így hát csurig csorgatta a csöbörbe könnyeit
és csúfos csődörcsődöt mondott az örökké ődöngő-
lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős
pörgeszőrű göndör csődöre.
Szomszédságban élt a fösvény Szemere,
annak volt egy nöstény szamara.
A szamárnál szamarabb Szemere sem szerzett
hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara
számára, ezért sok szemérmes szamárkönny
szemerkélt a szamárnál szamarabb Szemere szomorú
szamara szemére.
Ámde mit csinált egy szép napon az örökkön
ődöngő-lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri
csengős pörgeszőrű göndör csődöre és a szamárnál
szamarabb Szemere szemérmes szamárkönnyet
szemerkélő szomorú szamara? Na mit csinált?
Öszvért!

– A KALAMÁRI völgybe szervez túrát a EKE Gutin Osztálya vasárnap. Indulás reggel 8 órakor a 18. számú autóbusszal. Szeretettel várják a természetkedvelőket!

– A NAGYBÁNYAI magyar képzőművészek nyári tárlata keddtől-szombatig naponta 10-17 óra között látogatható.

– EGYÉB tevékenységek a Teleki Magyar Házban:

– Kedd: 16.00 óra Teleki Blanka Nyugdíjas Klub (alkalmanként); 18.00 óra Máramarosi Vállalkozók Egyesülete (hetente); Játszóház.

– Szerda: 16.00 óra Magányosok Klubja (hetente); 19.00 óra az EKE Gutin Osztálya tagjainak összejövetelei (hetente), EKE-vetítések (alkalmi rendezvény); Játszóház.

– Csütörtök: 18.00 óra Alfa Klub (agykontroll tanfolyam-hetente); az EME Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztálya tagjainak találkozói (alkalmi rend.); Kiállításmegnyitók (alkalmi rend.); Játszóház.

– Péntek: Előadások (alkalmi rendezvény); Játszóház.

– Szombat: 12.00 óra Cserkészfoglalkozások (hetente); 17.00 óra Művészklub (alkalmanként).

A nagybányai RMDSz által szervezett július 26-i mulatság helyszíne ezúttal is a régi főtéri Vinkli (Ignis Vendéglő), az irányár személyenként 350 ezer lej. Érdeklődni lehet az RMDSz-székházban. (V. Lucaciu u. 1. szám)

A nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület Vers- és Prózamondóversenyt szervez az idei Szent István Napok keretében.

A rendezvény célja a magyar irodalom, és azon belül a vallásos élményt megfogalmazó műalkotások megismertetése és népszerűsítése, anyanyelvünk ápolása, a tiszta, szép magyar beszéd iránti igény felébresztése és ébrentartása. A vallásos téma kicsit leszűkíti a választásra alkalmas anyagot, de azt szeretnénk, ha a vallásos jelleget egészen tág jelentésben értenék versenyzőink, és választásaikban a hit-, a hitetlen hívőség-, a kétely-, a bűnbánat állapotát megragadó, vagy éppen a hatalmas Istent dicsőítő versek és prózák is helyt kapnának.

Részvételi tudnivalók:

– A verseny két korcsoportban kerül megrendezésre. A gyermekek csoportjába 10-15 éves versenyzők jelentkezhetnek. A fiatalok csoportjába 15 éven felüliek jelentkezését várjuk.

– A résztvevőknek egy kötelező és egy szabadon választott verset illetve prózát kell előadniuk. A kötelező szöveg a gyermekek csoportja számára: József Attila Istenem c. verse, a fiatalok számára pedig Márai Sándor: Az Istenről című írása. A szabadon választott vers vagy próza előadásának időtartama nem lehet kevesebb egy percnél, és több tíz percnél.

– Jelentkezni lehet augusztus 5-ig a Teleki Magyar Ház titkárságán (személyesen, vagy telefonon: 213-615).

Jelentkezéskor a személyi adatokhoz (a jelentkező neve életkora, foglalkozása, címe, telefonszáma) kérjük csatolják a szabadon választott vers gépelt szövegét.

Idén is lesz Énekverseny a Szent István Napok keretében! 2002. augusztus 16-án, pénteken, 16 órai kezdettel. Az Isten, haza, nemzet témakörből a versenyzők teljesen szabadon választhatnak. Műfaji, stílusbeli megkötés nincs.

Jelentkezni a nagybányai Szentháromság Plébánián lehet, Czol Erno kántornál, személyesen, vagy a 212-772-es telefonszámon.

Azok a versenyzők, akik zenekari kíséretet is ígényelnek, juttassák el a plébániára augusztus 1-ig a választott dal kottáját, vagy hangfelvételét kazettán.

* Az óvárosi református templomban esküdtek egymásnak örök hűséget Philip Alexander és Mãguran Mirela, Mihálcz Tibor és Vincze Matild fia, Mãguran Ionel és Miskolczi Aranka lánya. Tanúk: Grumaz Dan, Hulba Meda,Cohan Aliz és Radu; Holbea István és Boros Enikő, Holbea György és Costin Teréz fia, Boros Miklós és Ladányi Rozália lánya. Tanúk: Ardelean Florin, Nove Emilia, Biró István, Medesan Erzsébet; Czompa László és Brîndusan Nadia, Czompa László és Lukács Teréz fia, Brîndusan Viorel és Suciu Iuliana. Tanúk: Dîrle Sebastian, Demeter Andrea, Ciule Romulus, Boldor Felicia.

* Az újvárosi református templomban esküdtek egymásnak örök hűséget Beksi Zoltán és Demian Gabriela, Beksi Lajos és Deák Piroska fia, Demian Ioan és Cufoian Veturia lánya. Tanúk: Blaga István, Schlessinger Annamária, Botea Gavril, Iveges Tatiana.

* Az evangélikus-lutheránus templomban vasárnap az istentisztelet 12.00 órakor kezdődik.

* Az erdélyi magyar evangélikus-lutheránus egyház a IX. zsinati ülését tartja július 11-13. között Szatmárnémeti egyházközségben.

* Az I. számú római katolikus plébánia Szentháromság templomában esküdtek egymásnak örök hűséget Osani Dan és Szalontai Hajnal, Osani Ioan és Fintesean Flora fia, Szalontai Sándor és Fülöp Gizella lánya. Tanúk: Szalontai Zoltán és Nadia, Moraru Mircea és Claudia; Holbea István és Boros Enikő, Holbea György és Costin Teréz fia, Boros Miklós és Ladányi Rozália lánya. Tanúk: Biró István, Costin Gavril; Ratiu Robert és Frank Éva, Ratiu Gheorghe és Katalin Berta fia, Frank László és Boros Éva lánya. Tanúk: Kiss Sándor,Ratiu Cristian és Erika.

* A Szentháromság templomban tartották keresztvíz alá Cintre Petre és Bonta Crina kisfiát, aki a keresztségben a Ramon Cristian nevet kapta. Keresztszülők: Lázár László, Cinmutuc Silvia, Tarnai Zsolt, Porumb Mónika; Bodolai Zsolt és Glézer Éva Ilona kisfiát, aki a keresztségben az Árpád Tibor nevet kapta. Keresztsz.: Török Bálint, Schneider Andrea.

* Ebből a római katolikus körzetből helyezték örök nyugalomra Bankos Anna (56) testvérünket a Krisztusban. Nyugodjon békében.

* Július 9-19. között a szatmári római kat. egyházmegyei Zsinat széleskörű felmérést készíttet „Önismeretünk számokban" címmel. A felmérésre dr. Tomka Miklóst, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárát kérték fel, aki egy tanársegéd, valamint 25 diák társaságában keresi fel az egyházmegye híveit.

Köncze G. Árpád

A Szent József római katolikus templom épületében megnyílt kegytárgyüzletben várják a kedves vásárlókat! Széles választékú, igényes kivitelezésű árucikkek és vallásos tárgyú könyvek, kiadványok, román és magyar nyelven kaphatók. Címünk: Nagybánya, B-dul Cosbuc 36. Nyitvatartás 9-17, szombaton 9-12 óra közöt.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Színházi Tanszéke felvételit hirdet magyar nyelven színészet szakra (nappali, 4 év). Helyek száma: 7 (+2 tandíjas hely).

Felvételi követelmények:

Első szakasz (kizáró jellegű): a) Versek és egy prózai szöveg bemutatása a jelentkező saját repertoárjából – gyakorlati. b) Zenei és ritmikai készségek felmérése. Egy színpadi monológ (tragédia, komédia, színmű stb.) előadása a jelentkező saját repertoárjából – gyakorlati. Ének és tánc a jelentkező által választott zenei anyagra (ez lehet hangfelvétel, élő zene vagy saját előadású dal, sanzon, kuplé, népdal stb.).

Második szakasz: a) Az érettségi általános átlag – 15% a végső átlagjegyből. b) Egy színpadi monológ (tragédia, komédia, színmű stb., más mint az első szakaszban) előadása a jelentkező saját repertoárjából – gyakorlati. 30% a végső átlagjegyből. c) Versek és 1 prózai szöveg bemutatása a jelentkező saját repertoárjából (más, mint az első szakaszban!) – gyakorlati – a végső átlagjegyben 25%. d) Improvizációs gyakorlatok a felvételi bizottság által javasolt témákra – gyakorlati – a végső átlagjegyben 30%.

Egyetemi diplomával rendelkezők: a) Az egyetemi licenszvizsga átlaga – 15%. b) Ritmikai, zenei készségek tesztelése; monológ – 85%.

Megjegyzések: A jelentkezők beiratkozáskor leadnak (5 példányban) egy verseny-repertoárt, amely a következőket tartalmazza: 2 monológ, 2 – egyes szám első személyben írt – prózai mű (vagy részlet), versválogatás (filozófikus vers, lírai költemény, szerelmes vers, hősi költemény, ballada, fabula stb.) A versek számát a jelentkező határozza meg. (Megjegyzendő azonban, hogy minél változatosabb a repertoár, annál több lehetőséget nyújt a felvételi bizottságnak a jelentkező valós képességeinek vizsgálatához!)

Beiratkozás: Bölcsészkar, 2002. július 18, 19, 20, 21, 22. A felvételi vizsga időpontja (színészet): 2002. július 24. (kizáró jellegű), 2002. július 25. (döntő). Felvételi előkészítők: 2002. július 18-23 között a kolozsvári Állami Magyar Színházban.

Metz József nyugalmazott tanár a magyarországi Elek községhez tartozó Elekszőlőkben született 1914. november 24-én. Édesapja molnár, édesanyja háztartásbeli volt. Három fiútestvére már nem él. Két fia, három unokája, négy dédunokája van. A polgári iskola négy osztályát Aradon kezdte, a csíkszeredai gimnáziumi évek után Brassóban érettségizett, 1932-ben. Kolozsvárott szerzett tanári oklevelet 1936-ban történelem főszakból, magyar és földrajz mellékszakból. 1940-ben Nagybányán, az állami főgimnáziumban kapott tanári állást. 1946-48-ban gimnáziumi igazgató, 1948-54 között vegyipari középiskolai tanár, 1954-59 között a 2. számú magyar tannyelvű középiskola tanára volt. 1959 októberében politikai okok miatt letartóztatták, fél évig tartották vizsgálati fogságban. Amikor szabadlábra helyezték (1960 márciusában) építőtelepi dolgozóként, majd (1964-68 között) az építkezési tröszt könyvelőjeként kereste kenyerét. Csak 1969-ben „fogadta vissza" a tanügy, 1970-ig a felsőbányai általános iskola és líceum, 1970-től 1975-ig, nyugdíjazásáig a giródtótfalusi általános iskola tanára.

Nagybánya és a környék helytörténészeként, a vidék szerelmeseként és alapos ismerőjeként tartják számon külföldön is. Nagybányát és híres festőtelepét bemutató kötetek, albumok társszerzője.

Szívügye a hagyományos nagybányai turistáskodás – ennek fenntartását elősegítendő tanítványaival többször készített turistajelzéseket. Tanárként, hivatásul vállalt népnevelőként Mécs Lászlótól kölcsönözte jelmondatát: „Vadócba rózsát oltok".

Lapunk 1998 végén közölt vele interjút, az alábbi beszélgetés a Vasárnap című romániai magyar katolikus hetilap június 23-i számában jelent meg.

– Általában hogyan kezdi a napot?

– Két év múlva betöltöm a kilencvenet. Elég korán ébredek, de csak 9 után megyek a fürdőszobába mosakodni, öltözködni. Addig elmondom a reggeli imát, számba veszem azokat (családtagokat, barátokat), akik már eltávoztak, s azokat, akik még élnek.

– Olvasmányai között szerepel-e a Biblia?

– Éveken át foglalkoztam a bibliafordítókkal. Többször írtam is róluk. A feleségem halála óta a fiamékhoz költöztem. Most ígérték, hogy kapok Bibliát is.

– Milyen jelentősége van életében a vasárnapoknak?

– Sajnos, mivel járni alig tudok, vasár- és ünnepnapjaim csaknem egybeolvadnak a hétköznapjaimmal. A tévé ritkán közvetít katolikus istentiszteletet s főleg szentbeszédet.

– Kap-e elegendő táplálékot a templomi liturgiában?

– Csíkszeredai diákkoromban, bentlakóként, a napot istentisztelettel kezdtük. A latin szöveg megszokottá vált. Jobban szerettem a csendes misét. Igaz, ma az istentisztelet is magyar nyelven folyik.

– Az egyház tevékenységét figyelemmel kísérve mire büszke és mire nem?

– Büszke vagyok arra, hogy egyházam élén olyan pápa áll, aki nem a gyűlöletet, hanem a szeretetet hirdeti, aki gyenge egészségi állapota mellett sem zárkózik a Vatikán falai közé, hanem járja a világot és hirdeti a megbékélést. Nem vagyok büszke arra, hogy a családjainkat egybetartó erő egyre lazább.

– Levertsége idején vannak-e lelkét megpöccintő fogódzói?

– Feleségem halála alaposan megviselt. Aztán jöttek azok, akik hozzám tartoznak (családom, barátok), és megnyugodtam abban, hogy legyen meg a jó Isten akarata.

– Küzdve-küzdései közepette miben-kiben bízik?

– Már nem küzdök senki és semmi ellen. Arany Jánossal együtt vallom, hogy „az életet már megjártam". Még a börtönben is bíztam a jó Istenben, a családomban, a barátaimban. Jól tettem!

– Kik a máig ható példaképei?

– A sok közül csak egy párat említek: elsősorban a szüleim (családjukért minden áldozatot meghoztak), a feleségem (erős akarat, ember- és természetszeretet jellemezte), sok barátom (származásra, vallásra való tekintet nélkül mellettem álltak a bajban).

– Melyek az ezredforduló tájékán az örömei, s melyek a bánatai?

– Örömöt jelentenek találkozásaim egyre csökkenő számú barátaimmal, olvasmányaim, unokáim, dédunokáim. Bánatom: egyre kisebb a barátaim száma.

– Lámpaoltáskor, egy újabb ajándéknap befejeztével mire gondol?

– Már megszoktam az „ajándéknapok"-at, és hálával gondolok mindazokra, akik gondoskodnak arról, hogy ezt a napot is „ajándék"-ként könyvelhettem el.

Kérdezett: Jakab Gábor

Június 22-én délután városunk polgármestere, Cristian Anghel, a Realitatea Tv díszvendégeként egy fél délutánon át beszélgetett a mandulaszemű, bőbeszédű, különben szimpatikus műsorvezetővel. A hölgy éles és kényes kérdésekkel halmozta el városunk első emberét, többek között az általános társadalmi helyzettel, a polgármester és az alpolgármesterek, illetve a hivatal és a prefektura, valamint megyei tanács közötti együttműködéssel, a szolgáltatásokkal (különösen a távfűtéssel), illetve a privatizációval és a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatban.

A válaszok során nagyszerű és meggyőzően hangzó magyarázatokat hallhattunk – ahogyan azt már megszoktuk harmadik mandátumát töltő, agilis polgármesterünktől. Beszélgetőtársa csak ámult-bámult, s egyre csak azt hajtogatta: íme, Nagybánya az utóbbi 12 évben egy rendes kis kapitalista várossá nőtte ki magát. Nem hitt a fülének amikor hallotta, hogy a város több mint 50 fütőházából már alig egy-kettő működik, mert ezeket felváltotta a mikroközpontok jól bevált rendszere, a városatyáknak így már nem okoz gondot a méregdrága hőközpontok fenntartása. Kifejezte reményét, hogy nem születik olyan politikai döntés, melynek alapján betiltanák a lakosság által nagy áldozatok árán beszerzett kazánok és konvektorok használatát és az újabbak beszerelését. Jólesett hallani, hogy egy ilyen elhamarkodott intézkedés súlyos gondokat okozna a lakosság számára és ellenszenvet váltana ki, annál is inkább, mert bizonyított tény: a beszerelt fütőrendszerek külföldi, kipróbált gyártmányok, és nem szennyezik a környezetet.

Volt azonban egy olyan problémakör is, amely nemcsak felkeltette a figyelmemet, de egyszersmind elszomorított. Gondolom másokat is, akiknek szívügye régi városunk megóvása, újraélesztése. Elhangzott ugyanis, hogy a lakosság véleménye alapján az úthálózat korszerűsítése az első helyen, míg a régi főtér rendbetétele az utolsó helyen szerepel mint sürgető tennivaló. Vagyis a városatyák a többség óhaját is figyelembe véve úgy határoztak, hogy a rendelkezésre álló pénzforrásokat elsősorban az utak korszerűsítésére használják fel.

Senki sem kifogásolhatja, hogy városunk úthálózata megfelel a XXI. század követelményeinek. El kell ismernünk, a város gazdái 20-30 éves lemaradást igyekeztek egy-két év alatt bepótolni, s ez a város központi részein tagadhatatlanul meg is mutatkozik.

A szomorú számomra az, hogy az anyagi nehézségek, amellyekkel az ország és városunk is küszködik, a végtelen jövőbe odázzák a számunkra oly kedves, szívükhöz nőtt régi városközpont megmentését az enyészettől. A kíméletlen időjárási viszontagságok nyomán mindenki szemeláttára pusztulnak a szélrongálta tetők, az „István" bejáratában gazok, gyermekláncfű látványa fogadja az érkezőt, az üresen álló, omladozó emeleti lakosztályok már nem is elkeseredést, hanem a kétségbeesés és a tehetetlenség érzését váltják ki minden jóérzésű és a város múltját ismerő és szerető emberből.

Sokan és sokat írtak már e jelenségről, de akár a pusztába kiáltó szó, minden maradt a régiben. S ez azért is fáj, mert ahhoz a kisebbséghez tartozunk, amelynek véleménye nem sokat nyom a latban határozathozatalnál, többnyire csak a négyévenkénti helyhatósági választásoknál vagyunk fontosak, már ha a koalíciós érdekek is ezt kívánják. Tudjuk viszont, hogy a véleményt alkotók többségi része legfeljebb a személyazonossági igazolványa szerint érzi magát nagybányainak; nem ismerik városunk múltját, hagyományait, semmit sem mondanak számukra a régi főtér sokszáz éves falai, sem azok a turiszitikai, kereskedelmi lehetőségek, melyeket a városrész helyreállítása biztosítana.

Üzenném mindazoknak, akik el sem tudják képzelni, hogyan nézett ki városunk 50-55 évvel ezelőtt, hogy zárkózzanak fel a városunkhoz érzelmileg is kötődő nagybányaiakhoz. Így, együttes szándéktól vezérelve, időben kezdődhetnek el a halaszthatatlan mentési és helyreállítási munkálatok. A romok feletti utólagos siránkozás már senkin és semmin sem fog segíteni, még azokon sem, akik a főtéri nagyjavítás helyett az útjavítás mellett szavaztak.

Biznom kell abban, hogy polgármesterünk – a két jó helyismerettel rendelkező alpolgármester segítségével – arcát, szívét és a város zsebét is mihamarabb efelé az eddig elhanyagolt és kissé elnéptelenedett városrész felé fordítja. Egy ilyen tettel belophatja magát a régi nagybányaiak szívébe, s örök érdemeket szerezhetne a város majd ezeréves történetében.

Kaszta István

" A Föld a Naprendszer elmegyógyintézete."

Ismeretlen

Néhányan megkérdeztek, hogy miért foglalkoznak a fiatalok politikával? Mielőtt válaszolnék, íme egy rövid kis történet...

Valamelyik eldugott kis városkában, a Motorgyár utcában áll az évek során megfeketedett hős munkás szobra, a munkásosztály (földi) mennybemenetelének oly jellemző szimbóluma. Rezzenéstelen kőarccal emeli az ég felé kőkezében tartott fúrógépét, amely győzedelmesen emelkedik a magasba, mintha nem csak az eget, de lelkeinket is átfúrni készülődne...

A választások előtt hallhattuk: mennyire fontosak az álmok, az összmagyarság jövőjére vonatkozó elképzelések. Merjünk jövőt álmodni, mert nem vagyunk alábbvalóak Európa többi, „győztes" nemzeténél. A választásoknál aztán láthattuk, hogy ki álmodik jobban: a szocialisták és a magukat szabad-demokratáknak nevezők megnyerték a megnyernivalót... Amint bársonyszékeikbe beültek, azonnal elkezdtek helyettünk is álmodni, sőt mohón megpróbálták valóra is váltani álmaikat, s elhitetni velünk, hogy mindnyájunk közös, nagy álma a magyar kolhoz újjászületése.

Hölgyeim és Uraim! A magyar Nemzeti Színház bemutatja A Magyar Kolhoz Legendája című legújabb, a drámánál nehezebb műfajban írott, legalább négy évig hatalmas sikerre számító, számtalan felvonásban játszott darabját. A féltve őrzött titok ellenére, a jövőnket elsinkófáló mű tartalmából kiszivárgott néhány jelenet, amelyekből ezennel tallózunk:

– 23 millió román (az erdélyi magyarokat is beleértve), kihasználva a státustörvény kínálta Eldorado-lehetőségeket, lerohanja Magyarországot.

– a vezetéssel „elégedetlen" alkalmazottak egy része „demokratikusan" leváltja a Nemzeti Színház igazgatóját.

– egy bizonyos alapítvány vezetőségét kibelezik, mert táskákban vitték ki a pénzt, a közvagyont az országból (de tisztelt elvtárs, milyen nagy táskákban: egyszerő diplomatákban, vagy hatalmas Samsonite-okban? Mert ez is számít!).

– az új rendőrfőnök korántsem volt III/III-as ügynök, kinevezését pedig a (politikai) balettben tanúsított tehetségének köszönheti.

– a miniszterelnök az örömtől sírva mutatja fel a hírhedt KGB által kiállított írott bizonyítványt, amelyben elismerik, hogy merő hazafiságból lett ügynök, mindig is a magyar nemzet érdekeit szolgálta a KGB tudta nélkül, stb. stb. stb.

Aki még mindig nem érti, miért is kell – akarjuk, vagy sem – politizálni, az ugyancsak meg fog lepődni, ha 10 év múlva, a következő népszámlálás alkalmával, egy milliónál is kevesebben leszünk. A fiataloknak nincs mit keresniük egy olyan társadalomban, amely szóhoz sem engedi jutni őket, amely örök szegénységre és megaláztatások végtelen sorának elviselésére kényszerít, amelyben tilos a szabad gondolat, s mindenki veszélyes, aki pedig szemüveget visel.

Az ilyen és ehhez hasonló kolhoz-álmok valóra váltását kell megakadályoznunk.

Akik ma és már 10 éve győztesek, akár az RMDSz-en belül, akár („frissiben") a magyarországi választások eredményeképp, láthattuk mire képesek. Hiszen „Victores solent dare leges", azaz „A törvényeket (s ezáltal jövőnket is) a győztesek határozzák meg." (Bölönyi Zoltán-Edmond)

A világon körülbelül négyezer (a különböző nyelvjárásokkal együtt hatezer) nyelv ismeretes, amelyek nyolc fontosabb nyelvcsaládba sorolhatók. Közös nyelv nélkül nagyon nehéz a kommunikáció, a gondolatközlés, ezért sokan próbálkoztak egy egységes nemzetközi nyelv létrehozásával. A legsikeresebb mesterséges nyelv az eszperantó, de máig ezt is csak mintegy 15-20 millióan beszélik.

A történelem során kialakultak különböző világnyelvek, mint például az ókori Róma nyelve, a latin, melyet még ma is használnak a tudományban, vagy a XVII-XIX. századi Európa közös diplomáciai nyelve, a francia. Manapság az angol a legelterjedtebb világnyelv, hiszen a politikai élet, a tömegkultúra és a világgazdaság jórészt angol „ajkú". Mindenen túltesz azonban a kínai nyelv, melyet a Föld legnépesebb országában mintegy 900 millióan beszélnek! Pedig a kínai képírás 60 ezer jelet ismer, szerencsére egy akármilyen újság olvasására elegendő kb. 2000 jel (szó) ismerete.

A nyelvészeket régóta foglalkoztatja, hogy melyik a világ leggazdagabb nyelve. Az angol értelmező szótárak közül a leghíresebb, az Oxford English Dictionary, mintegy 414 825 címszót tartalmaz. Ennyi szót persze senki sem ismer, egy átlagember életében nyolcezret, egy jó tollú prózaíró, újságíró legfeljebb tizenötezer szót használ, a nagy Shakespeare nagyjából harmincezret vetett papírra.

A magyar az uráli és altáj nyelvcsaládba, azon belül a finnugor családba tartozik, kétségkívül a világ egyik leggazdagabb és legkifejezőbb nyelve. A legnagyobb szókincscsel rendelkező magyar Jókai volt, ezért is nagyon sajnálatos, hogy anyanyelvünk ismeretét nem fejleszthetjük egy Jókai-szótárból (az angolok például egy Shakespeare-szótárból fejleszthetik tovább nyelvtudásukat). A nagy író a „harc" szónak száz szinonimáját jegyezte le, jegyzékét pedig ezekkel a szavakkal zárja: „Íme tehát a magyar nyelv túltesz még az arabon is, mert a harc fogalmát százféleképpen tudja kifejezni (az arab nyelv „csak" ötven rokonértelmű kifejezést ismer). De ebből aztán egyebet is lehetne következtetni..."

ifj. Kende Károly

1. „Azért vertük meg a németeket a foci VB döntőjében, mert megtanultuk beszélni a nyelvüket, pedig milyen nyakatekert, a német pontosságra egyáltalán nem jellemző nyelv is az!" – nyilatkozta egy angol bulvárlapnak a brazil labdarúgó-válogatott egyik sztárja Rio de Janeiro utcáin az ünneplések közepette. „Amikor a két gólunk megszületett, csatáraink odakiáltottak a németeknek, természetesen németül, hogy »Hagyd!«, mármint a labdát, és a védők azt hitték, hogy az egyik csapattársuk szólt." – tette még hozzá a szambába belefáradt, erősen eufórikus állapotban lévő sztár.

2. A kormány a nagy szárazság miatt sürgősen össze akarja hívni a hazai varázslók és jósok rendkívüli kongreszszusát. Meg nem erősített hírforrások szerint az aszályon kívül a kongresszus másik témája a sok port felkavart „Drakula-park" sorsa lenne, ugyanis az illető miniszter úr szeretné végre egy hozzáértő tanácsra támaszkodva kiválasztani az építendő park végleges helyét.

3. Ugyancsak a „Drakula-park"-hoz kapcsolódik az alábbi hír: lapértesülések szerint a földönkívüliek erősen érdeklődnek a park iránt, sőt tudni vélik, hogy máris felajánlották a Mars bolygót (méghozzá adómentesen), mint ideális befektetési helyet.

4. Szenzáció! Eminem, a mindenre elszánt rap-csillag a közeljövőben meg fogja látogatni Nagybányát, pontosabban a Németh László Gimnáziumot! Ezt tegnapi sajtótájékoztatóján közölte a világgal a hírhedt énekes menedzsere. Mint kiderült, Eminem-et a könnyekig meghatotta egyik rajongója levele, aki pedig a Németh Lászlóba jár! Fél évébe került az FBI-nak míg kinyomozta, hol is van az a Nagybánya. Az énekes személyesen szeretne találkozni rajongójával, hogy kiképezze őt és egész osztályát a fiatalokat megnyomorító hazai társadalmi rendszer elleni egyenlőtlen, szubverszív küzdelemben.

Mascarillus
(furbum imperator)

Napjaink egyik leglejáratottabb szava az „ezotéria". Ha az ember belenéz egy szótárba, a következő meghatározást találja benne: „görög eredetű, jelentése: legbenső. Titkos, rejtett, csak a beavatottak számára érthető tan(ok). Választékos, ritkán használt szó."

Elmosolyodom. Igen, ennek kellene lennie, de a valóság más, szinte merőben ellenkezik a megfogalmazással...

A témakör talán a legfelkapottabbnak számít: mindenhonnan özönlenek a különbnél-különb ezotérikus lapok, az újságok hemzsegnek a jósnők, a csodás erővel rendelkező gyógyítók felhívásaitól, kedvére válogathat bárki a tévécsatornák által sugárzott napi horoszkópok közül, vagy űzheti a neki tetsző jógafajtát...

Amiért egykor az emberek életüket tették kockára, mára árucikké változott. Hogy csak egy példát említsek: a babilóniai asztrológusok csak az ország és az uralkodó sorsával foglalkoztak, magánszemélynek eszébe sem jutott hozzájuk fordulni, hisz ez hallatlan arcátlanságnak számított volna. Ma pedig a horoszkóp egy közönséges, mindennapi dolog.

Az igen jövedelmezőnek számító üzletág számos fajtáját fellelhetjük, kezdve az előbb felsoroltaktól el egészen a különböző tanfolyamokig, ahol az ember jó pénzért megtudhatja azt, amit már úgyis tudott. S akkor szinte már nincs is miért csodálkozni azon, hogy a póruljártak fintorogva fordítják félre fejüket, s mindent egy kalap alá véve, szemfényvesztő babonának nevezik mindazt, aminek az ezotériához köze van (lehet).

Ám a haszonlesők által használt praktikák a legtöbb esetben évszázados, évezredes múlttal rendelkeznek. Aki nem hiszi, járjon utána (a következő lapszámban). (folytatjuk)

Váncza Mónika

Az erdélyi magyar civil szféra és üzleti élet képes szerveződni, sőt fejlődni is, mégha kínos lassúsággal mozdulnak is elő a dolgok olykor. Ennek bizonyítékai a Civil Fórum és a Pont – Impulzus XXI kezdeményezési csoport által Kolozsvárott kiadott, gazdasági témákkal (is) foglalkozó lapok. Megítélésem szerint már maga a tény, hogy a fentiek léteznek dícséretes, de talán még jobban meglepődik az, aki gyenge tartalomra számít: a friss információktól és gazdasági statisztikáktól kezdve a civil marketingig és egy pályázatfigyelő rendszerig mind-mind megtalálható e lapokban. Aki többre kíváncsi, nézzen utána a www.transindex.ro/civilforum, illetve a www.pont.dntcj.ro weblapokon, vagy írhat a Pont, CP8, OP9, Marosvásárhely 4300, illetve a Fórum, 3400 Kolozsvár, Pietroasa 12 címekre. Több szem többet lát!

Az Üzleti Ötletek – Idei de afaceri című gazdasági magazinban, egészen pontosan annak júliusi számában egy tárgyilagos cikk jelent meg a Hét főbűn... egy vállalkozás kezdeténél címmel, amely figyelemreméltó tanácsokkal szolgál vállalkozóknak. Íme közülük néhány:

– A cikk írója mindenekelőtt arra figyelmeztet, hogy egy vállalkozás elindításánál nagy hiba, ha nincs egy életképes terv, elképzelés a konkrét tevékenységet illetően. Amikor céljaink megfogalmazására sor kerül, nem szabad túlságosan elbonyolítani, szerteágaztatni. Lehetőleg minél kevesebb szóval, de kristálytisztán fogalmazzuk meg terveinket.

– A sikerhez elengedhetetlenül szükség van egy profi tanácsadói csapatra: mindenekelőtt egy kereskedelmi jogra szakosodott jogászra, egy pénzügyi- vagy az eltervezett konkrét tevékenységi területen működő management szakértőre, illetve egy ügyes könyvelőre. Rokonok, ismerősök felvétele nem tanácsos, annak ellenére, hogy az ilyen alkalmazottak legtöbbször minimálbéren is hajlandóak dolgozni és a viszony a vezetőséggel bizalmasabb. A vezető állásokba nem ajánlott túlontúl hízelgő egyéneket alkalmazni, hiszen bármit szolgamód helyeselni fognak, amit a cégvezető-tulajdonos mond, s így gyakoriak a valóság helytelen ismerete miatti rossz döntések. Egy új cég/vállalkozás életében kritikus időszaknak számítanak az első hónapok, ezért a sikeres indulás mindennél fontosabb: egy szókimondó, dinamikus és jól fizetett szakértői hármas az elindulási minimumnak számít.

– A hibák lajstromát bővíthetjük azzal, ha rosszul számoljuk ki az új vállalkozás beindításához az első pár hónapra vagy az első évre/évekre szükséges tőkeigényt. Ez rombadöntheti távlati elképzeléseit, legrosszabb esetben magát az egész üzletet.

– Egy visszavonulási terv elkészítése arra való, hogy vészhelyzetben menthető legyen, ami menthető. Szükség esetén a vállalkozást, vagy ennek egy részét el lehet adni, esetleg részvényeket lehet kibocsátani. A cég védelmét azzal is biztosítani lehet, ha kft-ként jegyezzük be, biztosítjuk a vállalkozás vagyonát stb.

– Kellő figyelmet kell fordítani a piackutatásra, hogy a cég döntéshozói mindig tudják, milyen igények, elvárások vannak a piacon, hogyan reagálnak a vásárlók egy új termék bevezetésére stb. Se többet, se kevesebbet nem szabad nyújtani, mint amit a piac igényel egy adott pillanatban. A sikeres cégeknél a piackutatásra szánt összeg egyenlő a reklámcélra és a termékek népszerűsítésére kiadott összegekkel.

Őszintén be kell látnunk: a fenti tanácsok a mostoha hazai piaci körülmények között kissé furcsán hangzanak, főleg amikor reklámról és piackutatásról van szó. A romániai vállalkozások nagy hátránya sajnos a letűnt (?) rezsimből örökölt szemléletmód, amellyel cégvezetőink nagy része „meg van áldva"...

Pár nappal ezelőtt egy cégvezetővel beszélgettem az inflációról és a fizetésemelésekről, aki tudatta velem, hogy először mindig a munkások fizetését emeli meg s ráadásul nagyobb mértékben a többiekhez képest, mert ugye ők dolgoznak és termelnek a „haszontalan" irodai személyzettel (könyvelők, jogászok és más alkalmazottak) szemben, akik ráadásul nem is ülnek nyolc órát az irodában...

Egy cégnél mindenkinek megvan a maga helye és szerepe, de ezen túl vállalkozóink is észre kellene vegyék: csakis a gondolkodó alkalmazottak azok, akik lebonyolítanak egy üzletet, pereket nyernek meg, megmentenek egy céget a büntetéstől, csökkenteni tudják az illető cég adóterheit, fenntartják a kapcsolatot a külföldi partnerekkel stb. Valakinek ki kell találnia az üzletet, kiszámítania az anyagi hátteret, szerveznie a tevékenységet, engedélyek után járnia stb. Csak ezután következik a munkás, aki valóban termel, ám egy olyan gépen, amelyet valaki bizony ugyancsak a gondolkozás útján talált ki... Descartes nem hiába hangoztatta: „Gondolkodom, tehát vagyok", nem pedig hogy „Dolgozom, tehát vagyok", „Termelek, tehát vagyok", vagy „Használom a kalapácsot, tehát vagyok".

Nem az a fontos, hogy valaki nyolc órát ül egy széken, vagy sem... Becsüljük hát meg mindazokat, akik gondolkoznak és értelmiségi munkát végeznek, nélkülük egyetlen cég sem életképes... Tulajdonképpen az égvilágon semmi sem életképes.

Tisztelt vállalkozó, ezen érdemes elgondolkozni. Utóvégre Ön is csak egy irodában ül, nemde?

Bölönyi Zoltán

1. A Máramarosi Vállalkozók Egyesületének Igazgatótanácsa a tagsági díjak negyedévenkénti fizetése mellett döntött. Kérjük tagjaink megértését és együttműködését.

2. Felkérjük tagjainkat, hogy a Gesztenye-ünnep alkalmával tervezett rendezvényünk kapcsán (lásd alább) forduljanak hozzánk bizalommal kérdéseikkel és kéréseikkel. Ötleteiket és javaslataikat az Igazgatótanács érdeklődéssel várja. Ha tagjaink közül valaki meg szeretné hívni a találkozóra hazai vagy külföldi partnereit, jelezze minél hamarabb igényét, hogy időben intézkedhessünk.

3. Alakulásunkat követő első közgyűlésünkön, folyó év július 2-án, a tagok a következőket határozták:

– aláírási joggal hatalmazták fel az Egyesület elnökét, Dénes Andrást és az Igazgatótanács tagját, Bölönyi Zoltánt, hogy a szervezet nevében bankszámlákat nyithassanak és működtessenek.

– a jövőben minden adminisztratív jellegű tevékenység ugyancsak az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

– az alapítótagok nagy száma miatt sürgősségi esetekben az Igazgatótanács bármilyen jogi és pénzügyi következményekkel járó dokumentumot aláírhat az Egyesület nevében, 500 Euro határáig, azzal a feltétellel, hogy a következő közgyűlésen ezt a tagoknak is jóvá kell hagyniuk.

4. Mindazok figyelmébe, akik üzleti támogatásért pályáznak Magyarországon: a honi politikai helyzet miatt az alapítványok tevékenysége nagyon leszűkült, valószínűleg valamikor az év végére várható újabb pályázatok kiírása.

Legutóbbi (és egyben első) számunktól mostanáig egyelőre nincsenek változások a www.sapard.ro és a www. mdp.ro (a román Fejlődés és Prognózis Minisztériuma) honlapokon, azaz nem jelentek meg új pályázati kiírások.

A pályázatokkal és ezek határidejével kapcsolatos újdonságok lehívhatók a www.infoeuropa.ro web-oldalról, amely az összes pályázati programokról és különböző üzleti lehetőségekről tartalmaz részletes és naprakész információkat, sőt a témához kapcsolódó más, hazai és külföldi web-oldalak címeit is megtalálhatjuk itt. Mivel az információs anyag bőséges, akinek van egy kis ideje, az mindenekelőtt a Kelet-Európának szóló EU-s Phare programokat figyelje.

A www.itd.hu honlapon a magyarországi és a környező országok magyarlakta vidékeinek üzleti lehetőségeiről tájékozódhat az érdeklődő, aki az általunk a világhálóra feltett 5 darab befektetésre szánt máramarosi ingatlant is megtalálhatja.

A Máramarosi Vállalkozók Egyesülete (ASIM) a szeptemberi Gesztenye-ünnep alkalmából hazai és számos külföldi (magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai, osztrák stb.) üzletember részvételével gazdasági jellegű fórumot szervez. A részvétel tagjaink számára ingyenes, az érdeklődők felkereshetnek minket az alábbiakban közölt címeken vagy a keddenként 18 órai kezdettel, a Teleki Magyar Házban megtartott összejöveteleinken.

Íme, meghívónk szövege, amelyet e sorok olvasásánál már szétküldtünk az illetékeseknek:

2002 szeptember 28-án rendezzük meg Nagybányán, a hagyományos városnapok (Gesztenye-ünnep) alkalmával az ÜZLET-TÁRS TALÁLKOZÓ elnevezésű üzletember fórumot, de. 10 órai kezdettel, a Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A színes, gazdasági témájú előadásokat követően a délután folyamán az ugyancsak nagybányai Teleki Magyar Házban, majd Koltón folytatódna a partnerkapcsolatokat építendő az általános, de mindenekelőtt helyi üzleti lehetőségekkel foglalkozó rendezvényünk, amelyre ezúton is, szeretettel meghívjuk.

Kérjük, jelezze részvételi szándékát, valamint azt is, hogy hajlandó-e előadással gazdagítani műsorunkat. Szállásigényét legkésőbb augusztus 31-ig jelezze a szervezőbizottságnak.

Az EKE nagybányai Gutin osztálya június 20-23. között, immár 5. alkalommal rendezte meg hagyományos rhododendron túráját a Radnai-havasokba.

Minden évben jó "kis csapat" verődik össze 10-15 fős létszámmal. Az idei sem volt kivétel.

Június 20-án délután két személygépkocsival indultunk Borsafüred irányába, útközben megcsodáltuk az Iza völgyét, a benne futó vasútvonal magas viaduktjait. Megállásra, kis pihenőre csak Izaszacsalon került sor, ahonnan már látszódtak a Radnai-havasok gerincei. A látványt még lentről nézve sem lehet szavakba foglalni. Egyedüli "ellenfelünk", mint oly sok éven át mindig, az időjárás volt. Példának megemlíteném a két évvel ezelőtti túrát, amikor a Sárkányon hóvihar lepett meg bennünket júniusban. Most viszont nagy bizakodással néztünk az időjárás elé: nagyon szépnek ígérkezett.

Három órás utazás után megérkeztünk Borsafüredre. Minden alkalommal Cojocaru Viki biztosítja a saját menedékházában számunkra a szálláshelyet. Még azon este megbeszéltük a tervezett túrák pontos útvonalait.

Az első nap a Repedea völgyön indultunk a Nagy Pietrosz csúcsra. Reggel nem keltünk túl korán, de nyolc órakor mindenki a hátizsákjával lépett ki a házból. Maxi-taxival Borsa felé indultunk a Repedea völgy bejáratáig. Gyönyörű kék ég, a mezei virágok a szívárvány minden színében, üde, friss levegő és ennél több nem is kell egy vidám, de nehéz túra kezdetére. Szép, rendezett házak között haladtunk, látszik, hogy nem "itthoni" munka béréből építették. Gazdagon feltöltött üzlet is van a völgyben, minden kapható benne, akár egy nagyvárosi szuper-market-ben.

A házakat elhagyva kezdődik a völgy mély bejárata. Még egy utolsó pillantást vethetünk utunk végcéljára a Nagy Pietroszra, mivel tovább más nem lesz látható.

Gyorsan haladunk a völgyön, még mielőtt a nap besütne oda. Útközben egy gyors filmcsere a fényképezőgépbe, hogy filmkockán is megörökíthessük e szép tájat. Elhagyván a fenyőerdőket már látszanak a glaciális teraszok, melyek mindegyikében egy-egy tó alakult ki, a Buhãescu tavak. Elég későre jár, és úgy döntünk, hogy az első tónál megállunk és ebédelünk. Nem a legjobb alkalom, mert az igazi emelkedő ezután kezdődik. Nehezen indulunk újra az erős emelkedőnek, de nagy erőfeszítésekkel feljutunk a Rebra - Nagy Pietrosz nyeregbe, majd egy rövidebb emelkedő után a csúcsra (2303 m). A látvány a csúcsról lenyűgöző, habár a levegő nagy páratartalma miatt messzire nem lehet látni, de így is kárpótolja az erőfeszítést. Sokat nem töltöttünk a Nagy Pietrosz csúcsán, mivel már hat óra fele járt az idő. A katlanba ereszkedtünk "kényelmes" szerpentineken 40 perc alatt 500 m szintkülönbséget, egészen a Mosolygó tóig (Iezer). Rövid pihenő, közben a szép panorámán "legeltettük" szemeinket. Három órás ereszkedés következett Borsa város központjáig. Néhány perc várakozás után továbbindulunk a helyi autóbuszjárattal Borsafüredre.

Az autóban sem ülünk tétlenül. Útközben előadjuk óhajunkat a gépkocsivezetőnek, hogy másnap a Lala völgyébe szeretnénk eljutni valamilyen járművel. Hamar megbeszéljük az útvonalat, a viteldíjat és egy kis alku után megegyezünk, hogy másnap reggel 6.30-kor szeretnénk indulni.

Így a "Rhododendron túra" második napja a Lala völgyéből indul a Radnai havasok főgerince felé. Sokkal szelídebb völgy mint a tegnapi Repedea völgye. Hamar elénk tárulnak a völgy mindkét oldalán kb. 1800 m magasságban lefutó oldalgerincek, balra a Goja, jobbra a Piciorul Plescutei. Jóformán meg sem állunk a Nagy Lala tóig. Remek az idő, festői a táj, a rózsaszínű rhododendron egész hegyoldalakon pompásan virít. Minden fáradtság már a múlté. A "kis csapat" minden tagja nagyon jól érzi magát, olyannyira, hogy Csíki Árpi barátunk egy pár karcsapás erejéig kipróbálja a Lala tó vizét, lábunkat azért mindannyian belemártjuk. A megérdemelt pihenő után úgy döntünk, hogy ketté válik az útvonalunk. Egy része tovább folytatja útját az Ünőkő - Gargaló főgerincén, másik része a Goja gerincen a Rotunda (Radna) hágó irányában halad.

Jómagam az előbbi útvonalon már jártam, így a Goja gerincét választottam. A Lala tótól rövid kimászás után hamar a Goja gerincén vagyunk. Innen hosszú, kényelmes ereszkedő a Rotunda hágóig, 1274 m. Végig az ösvényen (kb. 4 km) élvezhetők az alattunk elterülő mély völgyek Óradna irányában. Kb. két órai út után elérjük a Rotunda hágót. Tovább az országutat követve 4 km-en lejutunk az Aranyos Beszterce völgyébe, a Rotunda nevű faluba, ahonnan alkalmi autóval Borsafüredre.

A másik csoport a főgerincen haladt tovább az Ünőkő, Putredu Coasta Netedã, Cisa, Omul, Gargaló, Gargaló-nyereg, Stiol, Borsafüred útvonalon. Útjuk sokkal nehezebb és hosszabb volt. Elismervén teljesítményüket, ami a késő estébe nyúlt, finom gúlyáslevessel leptük meg őket. Gyors élménybeszámoló után és a harmadik napi "levezető" túra megbeszélését követően senkit nem kellett "elaltatni".

A harmadik napunk is ragyogóan szép idővel kezdődik. Kis csapatunkon látszott némi fáradtság, de még egy kisebb túráról senki nem akart lemondani. Bőséges reggeli és némi szieszta után ismét két irányba indultunk. Egy része a Lovak vízesése és Gonosz-kő irányában, másik része az Aranyos Beszterce felé vette útját.

Rövid túra volt mindkettő, hiszen utóbbiak gépkocsival, a késő délutáni órákban, nem szívesen, de hazafelé kellett indulnunk. Mindenki nagyon szépnek, érdemesnek tartotta ezt a három napot, amit nehéz - nem is lehet - elfelejteni. Szívesen fogunk mindig visszagondolni az együtt töltött három napra. Akik részt vettek: Moldován Györgyi, Pál Teréz, Ratiu Krisztián, Kosel László (Ausztrália), Csíki Árpád, Vida Éva, Vida Bogdán, Kinczel Ferenc.

KINCZEL FERENC

A vándortábor időpontja: 2002. július 31. - augusztus 4.

Helyszín: a Gyergyószentmiklós - Gyilkostó úton Gyergyószentmiklóstól 4 km-re levő Kemping Motel a Békény patak és a Magasbükk-patak találkozásánál.

Bővebb információk az ERDÉLYI GYOPÁR 2002/3. számában, mely a Magyar Házban, a Bányavidéki Új Szó szerkesztőségében és a szerdai EKE- gyűléseken kapható.

Figyelem!!! Az EKE-tagok jutányos áron vehetnek részt a táborban (Csak az érvényes igazolvánnyal rendelkezők).

Az augusztus 1-4. között megrendezett Carpathian Adventure kalandversenyen nagybányai csapat is indul. A második alkalommal kiírt versenyt az Outward Bound és a Perpetuum Mobile egyesület szervezi. A 4 napos vetélkedő 5 km-es tutajozással kezdődik a Kolibica tavon, majd gyalogszerrel átkelés a Kelemen-havasokon Gödemesterházáig (60 km), onnan pedig hegyikerékpárral a Görgényi-havasokon keresztül Szovátára. A verseny megállás nélkül zajlik és lényege, hogy a rajttól az ellenőrző pontok érintésével minél rövidebb idő alatt érjenek célba a csapatok. Reméljük jól fog szerepelni a "Veszett csigák" csapata. Ezzel a részvétellel új tagokat is szeretnénk vonzani a "veszett csigák" csapata mellé, melynek célja a hegyikerékpározás promoválása, a meglévő és új "montis" utak karbantartása és kitisztítása, bejelzése. Jelentkezni lehet a szerdai EKE-gyűléseken is.

- A Greenpeace nemzetközi akcióját a Nagybánya mellett fekvő Firiza-tó mellett kezdte. A tó adja a környék ivóvizének nagy részét. 40 Greenpeace aktivista vett részt a négynapos akcióban, mely a súlyosan szennyezett tó partjait kívánta a szeméttől megszabadítani. Pénteken (júl. 5-én) speciális felszerelésű búvárok is részt vettek a tó megtisztításában.

"A tábor célja az volt, hogy a tavat minél nagyobb mértékben megtisztítsuk a hulladéktól, és hogy felhívjuk az emberek figyelmét erre az aggasztóan komoly problémára" - magyarázta Herwig Schuster, a tiszai vízszennyezések ellen indított "Tiszta Víz Túra" szervezője. A Greenpeace aktivistái számítottak az akcióban a helyiek segítségére is. A tábort támogatták a helyi környezetvédő szervezetek, valamint a nagybányai önkormányzat is.

Az aktivisták legnagyobbrészt román fiatalok, de vannak köztük osztrákok, szlovákok, magyarok és németek is. A szennyezést különböző hulladékok okozzák. A fémeket, a papírt, és az üvegeket újrahasznosítás céljából külön gyűjtötték, a többit a helyi szemétgyűjtő cég szállította el. Az aktivisták figyelmeztető feliratokat helyeztek el a tó körül, hogy jelezzék a lakosságnak, ne ide dobják többé a szemetet.

A tábor a Greenpeace "Tiszta Víz Túra" elnevezésű kampányának része. A négynapos itt-tartózkodás után a kampány július 9-10-én Kolozsvárott, 11-én Désen és 12-én Szatmárnémetiben folytatódott. A kampány román szakaszáról bővebb információt a www.greenpeace.ro webcímen találhatnak.

Az oldalt összeállította: DEÁK LÁSZLÓ

Minap barátom megkért, menjek vele kerékpárt vásárolni. Mi sem egyszerűbb - gondoltam, s habozás nélkül "igen"-t mondtam.

Alig néhány nappal (héttel) korábban jártam is egy üzletben, ahol olcsó kerékpárokat láttam (1,7 millió lej körüli áron), igy először oda mentünk. Csupán az olcsó kerékpárok hült helyét találtuk. Voltak viszont 2 millió feletti áruak.

Sebaj - mondtam, van még elég üzlet, sőt, két szaküzlet is. El is mentünk a két szaküzletbe. Csak nézegetni tudtunk, mert az árak közel 4 milliónál kezdődtek, de voltak 8 milliós drótszamarak is, profi kivitelezésben, mindenféle mütyürökkel felszerelve, valóságos két keréken guruló japán csodák. Fel is tettem magamnak a kérdést: olyan jól menne sorunk, hogy az olcsóbb kerékpárokra már nem is tartanak igényt a vásárlók? Elvégre a kínálat a keresletre kell alapozzon. Még a fejlett nyugati országokban is vannak olcsóbb és drágább portékák, hogy bármilyen pénztárcáju ember igazi vevőnek érezhesse magát, nem pedig megalázva siessen a kijárat felé (az árak láttán), mint valami "persona non grata".

Felkerestünk még jó néhány üzletet de csak nem találtunk 2 milliónál olcsóbb kerékpárt.

Vasárnap, kiábrándulva, de azért még reménykedve, ellátogattunk a szatmári ócskapiacra. Láss csodát: jól felszerelt, egy éves jótállást kínáló, cégek által árult új kerékpárok bő választéka fogadott, darabonkénti 1,8 millió lejes áron. Barátom már nyult is pénztárcája után, mikor egy másik érdeklődő megpörgette az egyik kerékpár kerekét, s olyan nyolcast fedezett fel benne, hogy a környéken mindenkinek elment a vásárlási kedve. Mondtam is barátomnak, ha egy ilyen kerékpár mellett dönt, a csipőficam garantált. Pedig állítólag japán alkatrészekből készült kerékpárok voltak. Csak egy volt a bibi: nálunk szerelték össze őket. A román munkamódszerekkel még a japán technika sem képes felvenni a versenyt. Talán, ha majd beépítenek az alkatrészekbe egy-egy szerelési hibákat kiküszöbölő chipet...

Szerencsére rengeteg új és használt kerékpár volt még a piacon. Barátom végül vásárolt egy német gyártmányú, használt, de nagyon jó esztétikai és felszereltségi állapotban lévő kerékpárt, 1,6 millióért.

Megjegyzem: bárki tudja, hány éve gyártották, a kerékpár jobb műszaki állapotban van, mint a nálunk összeszerelt új kerékpárok - minden tökéletesen működik rajta, hihetetlenül könnyen gurul, kerekei egyáltalán nincsenek elgörbülve stb.

Jó lehet, hogy a nálunk összeszerelt drótszamarak még nincsenek "bejáratva".

Tamási Attila

• Medgyessy Péter július 17-re, Budapestre összehívta a MÁÉRT-ot

• A román–magyar vegyesbizottság előtt a magyar kedvezménytörvény

• Magyarország támogatja Románia NATO- és EU-csatlakozását

• Adrian Nãstase emlékeztetőt adott át magyar kollégájának

• Medgyessy Péter budapesti látogatásra hívta meg Nãstasét

— Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam — ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott múlt szombati tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában, felelevenítvén néhány, Kolozsvárhoz fűződő gyermekkori emléket, többek között azt, hogy annak idején édesanyja is az egykori híres Farkas utcai Református Kollégiumba járt iskolába. Ezt követően a kormányfő rátért az időszerű politikai kérdések ecsetelésére, és a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta, a magyar nemzeten belül is. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangott, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése.

— Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét — mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is — fűzte hozzá —, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne.

— Mi segíteni akarunk, de ti tudjátok, hogy mi a jó nektek. Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok — mutatott rá a magyar kormányfő.

Az elmúlt napokban nyilvánosságra került, és a romániai magyarság számára meglehetősen kedvezőtlen népszámlálási adatok kapcsán Medgyessy Péter kifejtette: meggyőződése, hogy a nagy Európa részeként meg kell tudnunk erősíteni nemzeti identitásunkat, ugyanakkor pedig ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket Európa nagysága és egysége kínál.

— Mindezt figyelembe véve úgy vélem, a magyar kormány feladata segíteni nemcsak az erdélyi, de a szlovákiai és a délvidéki magyarságot is, hogy szülőföldjén jól érezze magát, és itt gyarapodjon a magyar nemzet. Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az — és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától —, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben — hangsúlyozta Medgyessy Péter.

A magyar miniszterelnök elmondta, a továbbiakban minden értéket meg fognak őrizni, amit az elmúlt tizenkét év kormányai biztosítottak, de mindent meg fognak változtatni, ami szerintük rosszul muködik. Medgyessy Péter hangsúlyozta: jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, kiemelvén, hogy szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják.

Magyarország kormányfője rámutatott: fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. A kormányfő ugyanakkor kiemelte meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek elősegítenék a gazdasági élet fellendítését. Ezúttal a magyar miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a minél hatékonyabb párbeszéd érdekében július 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket.

Medgyessy Péter az Európa Uniós (EU-) csatlakozásról szólva kifejtette: életét tette fel arra, hogy Magyarországot besegítse az EU-ba, amely folyamatból szerinte az erdélyi magyarságnak sem szabad kimaradnia. Ennek érdekében a magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció.

Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye.

Ezt követően került sor a magyar–román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter román nyelven üdvözölte román kollégáját és vendéglátóit, majd engedélyt kért arra, hogy magyar nyelven folytathassa beszédét. Tájékoztatása szerint Nãstaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-felvételét, amely fontos stabilizáló tényező lehet a térségben. Ugyanakkor a magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen.

— Az Európai Uniós csatlakozás fogja igazán megkoronázni azt a törekvést, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat abban az országban, ahol élnek — szögezte le a magyar kormányfő.

A kedvezménytörvényről a magyar kormányfő elmondta: tájékoztatta a román miniszterelnököt arról, hogy milyen forgatókönyvet képzel el a státustörvény esetleges módosításával kapcsolatban, amelynek első mozzanata a július 17-re összehívott MÁÉRT lenne. Tájékoztatása szerint a magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román–magyar vegyesbizottság keretébe utalták. A miniszterelnök kifejezte reményét, hogy még az őszi parlamenti ülésszakban ismét a magyar országgyűlés elé kerül a jogszabály megvitatásra.

Medgyessy Péter elmondta: ismertette Nãstaséval azt a négy alapelvet, amelyet a ma-gyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. Egyrészt biztosítani kívánják a kedvezménytörvény megfelelő alkalmazását, továbbá el szeretnék érni, hogy a határon túli magyar kisebbségek számára a törvény kedvező hatással legyen, a jogszabály az EU-s normáknak teljes mértékben megfeleljen, és a kérdésben párbeszédet folytassanak a szomszédos országok kormányaival.

A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nãstasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba.

Adrian Nãstase román kormányfő azzal kezdte hozzászólását, hogy közölte, ki kell ábrándítania mindazokat, akik azt hitték, hogy a megbeszélésen csakis az örökös vesszőparipáról, a státustörvényről volt szó. A miniszterelnök leszögezte, hogy a kedvezménytörvény csupán egyike volt azon témaköröknek, amelyek felmerültek. Ezzel kapcsolatban Nãstase úgy fogalmazott, hogy szerinte a státustörvény "a huszadik század fennmaradt szimbóluma". Hangsúlyozta, hogy a magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez.

— Ez mindenekelőtt magyar kollégáink felelőssége, de természetesen mi is jelezni fogjuk az észrevételeinket, hiszen egy országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak — mondotta Nãstase. Ugyanakkor kiemelte: mindezen túl fontosnak tartja, hogy a szóban forgó kérdések az európai követelményeknek megfeleljenek. — Elsősorban nem Magyarország és Románia közötti kérdésről van szó, hanem arról, hogy az európai standardokat alkalmazni kell — szögezte le a román kormányfő.

A népszámlálás eredményeit értékelve Nastase elmondta: való igaz, hogy az adatok nem túlságosan biztatóak, hiszen tíz év alatt Románia egymillió lakost veszített el. Szerinte ez egyrészt demográfiai okokkal magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy a lakosság bizonyos része eltávozott, vagy idegen országban vállalt munkát. A magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta: bár erről még alapos elemzés nem készült, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nãstase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával.

A Magyarországon kialakult belpolitikai helyzetet értékelve Medgyessy Péter újságírói kérdésre leszögezte: amennyiben a törvényeket tiszteletben tartják, a demokráciában mindenkinek joga van a véleménnyilvánításhoz. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az MSZP támogatottsága az utóbbi hónapban sokat nőtt, a legfrisebb felmérések szerint pedig személyes támogatottsága hatvan százalékra tehető. Mindezt figyelembe véve — fogalmazott a magyar miniszterelnök — nem érti az esetleges lemondására célzó kérdést. Ami a kérdéssel kapcsolatos román álláspontot illeti, Adrian Nãstase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert.

Papp Annamária

Budapesti tudósítás

(Szatmári Friss Újság) Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a szatmárnémeti információs irodában felvilágosítottak, hogy a magyarországi hivatalokban négy–öt órás sorokra kell számítaniuk azoknak, akik kézhez szeretnék kapni magyarigazolványukat. Az értesülés tévesnek is bizonyult, hiszen mint az a helyszínen kiderült, az igazolvány kézbesítésében közreműködő budapesti közigazgatási hivatalokban ennél jóval többet, hét–nyolc órát kell várni az okmányra.

Az első látogatásom (múlt héten, szerdán) a Váci utcai épületben csak terepszemle jellegű volt, a kánikulai melegben hetven–nyolcvan ember várta, hogy rákerüljön a sor. A határon túlról érkezők a hivatal belső udvarán kaptak ideiglenes "szállást", a várakozás kínjain csak néhány műanyag szék enyhített. Mivel már dél körül járt az idő, meg sem fordult a fejemben, hogy sorszámot kérjek. Később viszont kiderült, hogy hiábavaló próbálkozás lett volna: a kilenc óra után érkezőknek ilyen már nem jutott, várniuk kellett másnapig.

Csütörtök reggel a közigazgatási hivatal nyolc órai nyitásakor már ott voltam, a biztonsági őröktől megkaptam az aznapra érvényes sorszámomat, csendes megnyugvással vettem tudomásul, hogy 149. vagyok. Kerestem hát egy üres széket, és porban heverő reményeimet élesztgetve sorstársakat kerestem. Egy marosvásárhelyi házaspár ült mellettem, ők szerencséseknek mondhatták magukat ötvenes sorszámuk révén, csak kicsit álmosak voltak, mert már hajnali öttől kint álltak a hivatal előtt. A korán kelés a jó sorszám titka — foglalta össze tapasztalatait a családfő. A várakozók egymást bátorítva mesélték, hogy a többi hivatalban sem jobb a helyzet, mindenütt kígyóznak a sorok.

Odabent, az irodákban nyolc asztalnál foglalkoznak a határontúliakkal, mint kiderült, tíz emberrel kb. fél óra alatt végeznek. Gyors fejszámolás nyomán arra a következtetésre jutottam: a százas sorszámú szerencsést épp akkor fogják szólítani, amikor nekem indul a vonatom. Maradt két lehetőség: "hátha mégis…"–alapon kivárok az utolsó pillanatig (talán gyorsul az ügyintézés), vagy végigvárom ott az egész napot, és egy nappal később indulok haza. Míg ezen morfondíroztam, egyszer csak belém villant a sejtés: mi van, ha a hivatalban még nincs átvételre készen az igazolványom? Annál is inkább, mert idehaza is azt tanácsolták az információs irodában, hogy előbb telefonon érdeklődjünk, s csak azután keljünk útra. Rábíztam tehát a marosvásárhelyiekre a csomagom, előkapartam az apróimat, és elmentem telefonálni. A portán még megpróbálkoztam azzal a kéréssel, hogy telefonálás helyett nem próbálhatnám meg személyesen az érdeklődést, de a válasz kategorikus volt: információkhoz csak a megadott telefonszámokon lehet jutni, személyes érdeklődés kizárva. Kikanyarodtam tehát a Váci utcára, kerestem egy készüléket, ami el is fogadta a húszforintosomat, de valamennyi végigcsörgetett telefonszám — egy mobilt is beleértve — foglaltat jelzett, illetve olykor egy férfihang kérte, hogy üssem be a kívánt melléket, vagy a kilencessel hívjam az operátort (vagy mit). Őrülten nyomkodtam a gombokat — a fülke előtt közben nőtt a várakozók száma —, végül élőszóban is beszólt az addig rögzítőről ismert férfihang. Megkönnyebbülten a magyarigazolványokkal foglalkozó melléket kértem tőle, az be is csörgött, majd visszatért az iménti férfihang: éppen nem válaszol ott senki, úgyhogy próbálkozzam később. Már kilenc is elmúlt, feladtam.

A közigazgatási hivatal udvarán ugyanazok az arcok fogadtak, az ügyintézés sem gyorsult fel távollétem alatt, a sorszámosztásnak viszont vége, pedig odakint még ácsorognak néhányan. Vettem a csomagomat, a sorszámomat felajánlottam a leghamarabb érkezőnek, a további várakozást pedig egy későbbi időpontra halasztottam. (Hazatérve tudtam meg, hogy a magyarországi belügyminiszter asszony pénteken a kormány abbeli döntéséről számolt be az újságíróknak, hogy pótlólagosan 1,5 milliárd forintot biztosítottak a magyarigazolványok előállításának pénzügyi fedezetére, ugyanis a vártnál nagyobb az érdeklődés. Ugyanakkor növelni kívánják az irodákban dolgozó személyzet létszámát, s a nyitvatartási időt is meghosszabbítják…)

Princz Csaba

Felmérés az EU- bővítésről

(Népújság) Ha most rendeznék a népszavazást az EU-csatlakozásról, Magyarországon a résztvevők 84, Lengyelországban 66, Csehországban pedig 63 százaléka mondana igent - tűnik ki a három országban egyidejűleg elvégzett május végi közvélemény-kutatásból.

A belépés ellen szavazna a magyarok 8, a lengyelek 26 és a csehek 29 százaléka. A lengyelországi felmérést végző CBOS közvélemény- kutató intézet májusi vizsgálata szerint még 75 százalékos volt a bővítés híveinek aránya, az ellenzőké pedig 19 százalék. A magyarok 77, a lengyelek 72, a csehek 63 százaléka mondta azt, hogy részt venne a referendumon. Függetlenül attól, hogy részt venne-e vagy sem, az integráció hívének mondja magát a magyarok 72, a lengyelek 55 és a csehek 47 százaléka. Ellenzi az EU-csatlakozást a magyarok 10, a lengyelek és a csehek 27-27 százaléka. A lengyel CBOS és a magyar Tárki arra is kíváncsi volt, mit jelent a megkérdezettek számára személyesen az unió. A válaszok többsége szerint: a fiatalok számára jobb életlehetőségeket (lengyelek 53, magyarok 58 százaléka), méltóbb fizetéseket (40 és 62 százalék), lehetőséget a munkavállalásra az unió tagországaiban (41 és 40 százalék), valamint új munkahelyek létrejöttét (36 és 45 százalék). Az integráció lengyelországi ellenfelei számára az unió a leggyakrabban a nemzeti függetlenség elvesztésével (40 százalék), az óriási bürokráciával (31 százalék) és egy zaklatottabb életvitellel (27 százalék) egyenértékű.

A vizsgálatot egyidejűleg egy nem EU-tagjelölt országban, Oroszországban is elvégezték. Ebből kitűnt, hogy az oroszok 53 százaléka venne részt egy ilyen referendumon, és közülük 75 százalék mondana igent a belépésre. A teljes orosz társadalom körében az EU- csatlakozás támogatottsága 57 százalékos, 21 százalék viszont ellenzi azt.

A CBOS, a Tárki, a cseh IVVM és az orosz VCIOM már több hasonló közös kutatást végzett az európai integráció társadalmi megítéléséről.

(Szabadság) Mircea Geoanã, román külügyminiszter hasznosnak és sikeresnek ítélte meg a román–magyar miniszterelnöki találkozót. A román kormány az ország szomszédos államaihoz fűződő viszonyát a harmadik évezred követelményeihez szeretné igazítani, amelynek központi stratégiai alapját a gazdasági ügyek rendezése jelentené. A Magyarországgal kialakítandó gyümölcsöző kapcsolatok sikerességét lehetővé teszik elsősorban a konkrét gazdasági ajánlatok, mint például a kis- és középvállalatok együttműködési rendszerének kiépítése, valamint az energiaszerkezet szabályozása — mondotta a külügyminiszter.

A miniszter kifejezte reményét, hogy a státustörvénynek a román–magyar vegyesbizottságba történő átutalása elegendő biztosítékot jelent a jogszabály európai normákhoz igazításához, és a már múlthoz tartozó viták megszüntetéséhez. Ugyanakkor Mircea Geoanã leszögezte, hogy a tavaly decemberben aláírt Orbán–Nãstase memorandum előírásai ezentúl is érvényben maradnak. A közeljövőben a román és a magyar kormánynak meg kell találnia a megfelelő együttműködési lehetőségeket, amelyek a magyar országgyűlés által is elfogadható, közös megegyezésen alapuló formát kölcsönözhetnek a kedvezménytörvénynek. "Meggyőződésem, hogy az év második felében sikerül módosítania a magyar parlamentnek a kedvezménytörvényt az európai intézmények által megfogalmazott előírásoknak megfelelően" — hangsúlyozta Geoanã.

A kedvezménytörvény és a két kormány közötti megállapodás alkalmazásának esetleges felfüggesztése elsősorban a magyar parlamenttől függ. "Nekünk csupán abban az esetben áll szándékunkban megakadályozni a törvény alkalmazását, ha az nem felel meg az európai szabványoknak, ami jelenleg nem tevődik fel" — hangsúlyozta Geoanã.

A külügyminiszter kifejtette: bizakodóan tekint a román–magyar vegyesbizottság tárgyalásai elé, és remélhetőleg a szakembereknek sikerül majd kialakítaniuk olyan közös módosítási javaslatokat, amelyek mindkét fél számára elfogadhatók lesznek.

Végül Geoanã kijelentette, a Velencei Bizottság döntése mindenki számára viszonyítási alap. A státustörvény nemzetközi megítélésében többletet hozhat a Jürgens-jelentés,de a külügyminiszter szerint ezentúl a vitás kérdések technikai alapokra helyeződnek, és a politikai jellegű vitáknak elejét fogják venni.

Borbély Tamás

(Népújság) |Romániában a júniusi munkanélküliségi ráta 9,6 százalékra mérséklődött a májusi 10,2 százalékról, ami megfelelt a várakozásoknak - közölte a munkaügyi minisztérium. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a munkanélküliek számának a csökkenése szezonális okokra vezethető vissza, mivel a nyári időszakban megnő a munkaerő kereslet a mezőgazdaságban és az építőiparban. Várakozások szerint az utolsó nyári hónapban, augusztusban a munkanélküliségi ráta 8,2 százalékra hanyatlik. A kormány azzal számol, hogy idén az átlagos munkanélküliségi szint 9 százalékra nő a tavalyi 8,5 százalékról elsősorban annak hatására, hogy megkezdődött a szerkezetátalakítás a komoly gondokkal küszködő ipari ágazatokban.

(Szabadság) Sajtóvita alakult ki az elmúlt napokban a görög társtulajdonos és a román állam között arról, hogy valójában kinek mekkora a részesedése a RomTelecom telefontársaságban.

A hazai lapok a Financial Times rövid hírére hivatkozva közölték, hogy a görög OTE társaság egy 250 millió dolláros tőkeinfúzióval megszerezte a tényleges részvénytöbbséget. Ugyanakkor Dan Nica, a kormány távközlési és informatikai minisztere minden alapot nélkülözőnek nevezte a hírt, hangsúlyozván, hogy a tulajdoni viszonyok bármiféle változásáról csak a társaság részvényeseinek rendkívüli közgyűlése hivatott dönteni.

A görög OTE társaság 1998 decemberében vette meg a RomTelecom részvényeinek 35 százalékát 675 millió dollárért. A görögök jó üzletet csináltak, mivel az akkori privatizációs szerződés értelmében a részvények 51 százalékának megfelelő szavazati jog illeti meg őket.

Az OTE a vételár egy részét utalta át a román államnak, a fennmaradó összeg tőkeemelés formájában a tulajdonába került társaságnál maradt.

Az 1998-as privatizáció körülményeit jelenleg parlamenti vizsgáló bizottság próbálja feltárni: a szokatlanul magas sikerdíj kifizetésének okát szeretnék megtudni az akkori miniszterelnöktől, illetve az ügyletben érintett volt miniszterektől.

A kormány tavaly jelentette be, hogy privatizálni kívánja a társaság állami tulajdonban maradt részét. A görög társtulajdonos azóta azon fáradozik, hogy a RomTelecomnál végrehajtott újabb tőkeemelésekkel kerüljön a részvények többségének birtokába.

A RomTelecom 2000-ben még 10,8 millió euró tiszta nyereséget ért el, de tavaly már 40,8 millió euró veszteségről adott számot 941,9 millió eurós üzleti forgalom mellett. Az idén, az év első három hónapjában 239,5 millió eurós üzleti forgalom mellett 17 millió euró volt a veszteség.

A görög társtulajdonos tavaly egyik pillanatról a másikra lecserélte a társaság vezetését. A váltás okairól nem nyilatkoztak ugyan, de az új vezetés "elhibázott beruházási politikáról" beszélt.

Jövő év január elsejétől liberalizálják a vezetékes távközlés piacát, ezzel a RomTelecom elveszíti ezt a monopóliumát. A társaság néhány évvel ezelőtt saját mobiltelefon-szolgáltatást indított, de a Cosmorom nevű vállalkozás eddig csak egyre növekvő mértékű veszteséget termelt. Előfizetőinek táborát alig gyarapította, miközben az várható, hogy az idén a mobiltelefonra előfizetők száma meghaladja majd a vezetékes telefon előfizetőinek számát.

(MÚRE-hírcsere/Szabadság) A Magyar Nemzeti Bank Bolyai János matematikus születésének 200. évfordulója alkalmából 3000 forint névértékű ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki.

A 925 ezrelék finomságú, 31,46 gramm súlyú ezüst emlékérme a magyar tudósok érmesor harmadik tagjaként jelenik meg. Az ezüstérmét Kiss György tervezte.

Az érmesor első darabja az Eötvös Loránd születésének 150. évfordulója alkalmából 1998-ban kibocsátott érme volt, második pedig a Gábor Dénes születésének 100. évfordulója alkalmából 2000-ben kibocsátott ezüstérme. A Bolyai Jánosról szóló érme hátlapján a matematikus abszolút geometriai elméletét tartalmazó Appendix nyomtatásban megjelent címlapjának részlete látható. Az előlapon a Tabula Appendicis 10. számú geometriai ábrája található.

Az emlékpénzérméből 6000 darab készíthető, amelyből 3000 darab különleges - úgynevezett proof - technológiával verhető. Az érmék a névértékük erejéig törvényes fizetőeszközök.

Az érdeklődők az érméket a Magyar Pénzverő Rt. Budapest, Könyves Kálmán körút 38., valamint a Szabadság tér 8/9. sz. alatti üzlethelyiségében vásárolhatják meg. (A BU kivitelűeket 5000, a proof kivitelűeket pedig 5200 forintért árulják.)

A bőr normális fiziológiai állapotának fenntartására, illetve kóros elváltozásainak kezelésére belsőleg és külsőleg egyaránt alkalmazhatók gyógynövények/ gyógynövényalapú készítmények, mivel számos gyógynövény hatóanyagai (pl. illóolajok, polifenolok, karotinoidok, zsíros olajok, nyálkaanyagok stb.) olyan terápiás hatásokkal rendelkeznek, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak a bőrön jelentkező tünetek eredményes kezeléséhez. A különféle gyógynövények és gyógynövénytartalmú készítmények belsőleges alkalmazásával a bőr táplálása mellett lassítható a kedvezőtlen külső hatásoknak (por- és vegyianyag-szennyeződések, nap UV-sugarai) kitett bőr öregedési folyamata. Emellett kedvezően befolyásolhatók azok a kórfolyamatok (pl. ekcéma, akne, kelések, pikkelysömör, felfekvések, égési sérülések) is, amelyek súlyosságuktól függően rövidebb-hosszabb kezelést igényelnek. Egyes bőrbetegségek (pl. akne, ekcéma, pikkelysömör) kialakulásának megelőzésében - és kezelésében is - nagy szerepük van a telítetlen zsírsavakban gazdag magvak olajainak (pl. ligetszépe, len, kerti borágó, tök, kukoricacsíra), amelyek étrend-kiegészítőként fogyasztandók, de bőrápoló kozmetikai készítmények alapanyagául és/vagy hatóanyagául is szolgálnak. Ismerve a bőrbetegségek és az anyagcsere-folyamatok közötti összefüggéseket, a fitoterápiai kezeléseknél gyakran ajánlanak különböző összetételű ún. anyagcsereteákat, melyeket a természetgyógyászati szemléletű bőrgyógyászati kezelésekben megfelelő étrendi előírások és különféle terápiák alkalmazása mellett javasolnak. Bíbor kasvirág (Echinacea purpurea Moench.) Felhasznált része: virágos-leveles hajtás, levél, gyökér. Fontosabb hatásai: antimikrobiális. Alkalmazás: gyulladással járó bőrfolyamatok, nehezen gyógyuló sebek, krónikus fekélyek. Felhasználás formái: vizes-alkoholos kivonat, kenőcs, présnedvet tartalmazó készítmények. Figyelmeztetés: 8 hétnél hosszabb ideig nem ajánlják használatát. Kerti körömvirág (Calendula officinalis L.) Felhasznált része: fészekvirágzat, nyelves virágok. Fontosabb hatásai: antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító. Alkalmazás: nehezen gyógyuló sebek, kelések, fekélyek. Felhasználás formái: vizes és olajos kivonat, kenőcs. Figyelmeztetés: a fészkesvirágzatúakra érzékeny egyéneknél allergiás reakciót válthat ki. Kamilla (Matricaria recutita L.) Felhasznált része: virágzat, illóolaj. Fontosabb hatásai: antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyulást elősegítő. Alkalmazás: bőrgyulladások, fekélyek, felfekvések, égési sérülések. Felhasználás formái: vizes, vizes-alkoholos és olajos kivonat; kenőcs. Figyelmeztetés: fészkesvirágzatúakra érzékeny egyéneknél allergiás reakciót válthat ki. Orvosi (fekete) nadálytő (Symphytum officinale L.) Felhasznált része: gyökerek, gyökerekből kinyert allantoin. Fontosabb hatásai: hámosító, sebgyógyító, összehúzó és vérzéscsillapító. Alkalmazás: körömágygyulladás, körömgombásodás, emlőgyulladás. Felhasználás formái: vizes-alkoholos kivonat, kenőcsök, paszta, pakolás. Figyelmeztetés: külsőleges alkalmazása is csak néhány hétig javasolt; szoptató anyáknál emlőápolásra nem ajánlott. Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum L.) Felhasznált része: virágos-leveles hajtás. Fontosabb hatásai: sebek gyógyulását elősegítő. Alkalmazás: nehezen gyógyuló sebek, lábszárfekély. Felhasználás formái: olajos kivonat, kenőcs. Közönséges homoktövis (Hippophäe rhamnoides L.) Felhasznált része: termésből kinyert zsíros olaj. Fontosabb hatásai: sejtek sarjadzását meggyorsító, sebek hámosodását és gyógyulást elősegítő, gyulladáscsökkentő. Alkalmazás: a bőr sugársérülései, égési és fagyási sebek, fekélyek. Felhasználás formái: olaj vagy olajat tartalmazó gyógyszerforma. Virginiai varázsmogyoró (Hamamelis virginiana L.) Felhasznált része: levelek. Fontosabb hatásai: összehúzó, vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő és az erek falát erősítő/tonizáló. Alkalmazás: bőrhorzsolások, sebek, fekélyek. Felhasználás formái: lemosóvíz, fürdő, kenőcs. Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis L.) Felhasznált része: magvakból kinyert zsíros olaj. Fontosabb hatásai: bőrtápláló, bőr zsírveszteségét pótló. Alkalmazás: atópiás dermatitisz, akne. Felhasználás formái: belsőleg étrend-kiegészítőként, külsőleg kenőcsökben, kozmetikai készítményekben. Aloé (Aloe vera L.) Felhasznált része: a levelek parenchima-szöveteiből kinyert kocsonyás anyag (Aloe vera gél). Fontosabb hatásai: antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, hámosodást és sebgyógyulást elősegítő. Alkalmazás: sugársérülések, (nap)égések, fekélyek. Felhasználás formái: gélek, kenőcsök. A bőr ápolására, a bőrbetegségek kezelésére sokféle, egy vagy több gyógynövény kivonatait/ hatóanyagait tartalmazó gyógyszerformát használnak, lemosások, ecsetelések, borogatások, pakolások, kenések és gyógyfürdők formájában. Alkalmazásukkor olyan gyógyhatások érvényesülnek, melyeknek köszönhetően a különféle gyógynövényes készítmények önmagukban is eredményesen alkalmazhatók, de hasznos kiegészítői lehetnek a szükséges gyógyszeres kezeléseknek és/vagy mutéti beavatkozást követő utókezeléseknek is.

dr. Babulka Péter (Patika Magazin)

A gyökereit állandóan nedvesen kell tartani. Legjobban más növényekkel együtt vagy palackkertben mutat. Mocsári növény. Keskeny levelei a hosszú szár végén csokorban nőnek, színük sötétzöld. A szára könnyen törik. A barna virágok a levélrózsa közepén fejlődnek. Igénytelen növény.

Fényigény:

Világos, vagy félárnyékos hely, közvetlen napsütéstől óvjuk.

Hőigény:

Átlagos meleg, télen tartsuk 10 °C felett.

Vízigény:

Földjét állandóan tartsuk vizesen, akadályozzuk meg a víz elfolyását.

Páratartalom:

Gyakran permetezzük a leveleket.

Betegségek:

Nem jellemző.

Kártevők:

A kisméretű pajzstetvek és a levéltetvek gyakran károsítják.

Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 2 teáskanál őrölt fahéj, 1 csomag vaníliás cukor, 1 db narancs reszelt héja, 2,5 dl fehérbor, 1 dl finom étolaj, 3 dl méz, 1,5 dl víz, kb. 1 liter finom étolaj a sütéshez. Elkészítés: A lisztet kupacoljuk fel egy fa gyúrótábla közepén, a halom tetején alakítsunk ki egy mélyedést. Ebbe tegyük a vaníliás cukrot, a fahéjat, a lereszelt narancshéjat, a bort, a mézet és az étolajat. Gyúrjunk belőle közepesen kemény tésztát, majd a tésztából sodorjunk kb. 1,5 cm átmérőjű, 4-5 cm hosszú, hegyes végű rudacskákat. 180° C-os olajban, kis adagokban, adagonként kb. 5-6 percig süssük őket világos aranybarnára. Az adagokról csurgassuk le az olajat, majd az egyes rudacskákról a még rajtuk lévő felesleges olajat papírral itassuk fel.

Hozzávalók: 1 dl margarin vagy vaj, 2 dl méz, 2 db tojás, 3 dl finomliszt, 1/2 teáskanál szódabikarbóna, 1/2 teáskanál sütőpor, 1/2 teáskanál só, 1/2 teáskanál őrölt fahéj, 1/2 teáskanál őrölt szerecsendió, 3 dl finomra metélt hámozott alma, 2 dl finomra aprított, kimagozott datolya, 1 dl mazsola, 1 dl apróra vágott dió, 5 dl hántolt zab. Elkészítés: Verjük fel a lágy margarint (vagy vajat), majd állandó verés közben, vékony sugárban adjuk hozzá a mézet. Ezután verjük bele a tojásokat is. Keverjük össze a lisztet, a szódabikarbónát, a sütőport, a sót és a fűszereket, majd ezt a keveréket adjuk a nedves hozzávalókhoz. Amikor alaposan elkeveredett, adjuk még hozzá az almát, a datolyát, a diót és a zabot. Teáskanalanként adagoljuk a keveréket egy vékonyan megzsírozott tepsibe úgy, hogy ne érjenek össze. 175C°-on süssük mintegy 10 percig. 40-60 db lesz belőle. Azon melegében a legjobb, de kihűlve is finom. Hűtőben, pléhdobozban több hétig is eláll.

Hozzávalók: 20 dkg méz, 45 dkg liszt, 10 dkg porcukor, 10 dkg vaj, 3 tojás, 5 dkg dió, 5 dkg mazsola, 10 dkg kandírozott gyümölcs, 1 csomag sütőpor, amennyi tejet felvesz, összesen 1 kiskanál ánizs, fahéj, szegfűszeg, barackdzsem, fél citrom reszelt héja. Elkészítés: A vajat s mézet gőzön felmelegítjük, majd hozzáadjuk a tojás sárgáját, a cukor mennyiség felét, a fűszereket, citromhéjat, az egészből habot verünk. Hozzáadjuk a lisztet, sütőport, a tejet, puha masszává kavarjuk. Kizsírozott, kilisztezett tepsibe öntjük, a masszát megkenjük barackdzsemmel. A cukor másik felével, a tojásfehérjével habot verünk, beleszórjuk a vágott gyümölcsöket s egyenletesen ráhelyezzük a dzsemre. Lassú tűzön rózsaszínűre sütjük. Kihűlve háromszögekre vágjuk.

Hozzávalók: Áfonyaszemek, cukor, alkohol. Elkészítés: Egy sötét színű üveget teletöltünk érett, kék áfonya szemekkel. Ráteszünk 1 literes üveghez 15 dkg cukrot, feltöltjük tiszta szesszel vagy barackpálinkával. Szobahőmérsékleten tároljuk, és naponta rázogatjuk. Kb. 1 hónap múlva megkóstolhatjuk az igazán pazar, illatos, finom áfonyalikőrt. Minél tovább áll, annál finomabb lesz. Az áfonyaszemeket is meg lehet enni, de csak módjával, mert nagyon hamar megárt. (1 kávéskanál áfonyaszem felér 1 dl tiszta pálinkával.)

Hozzávalók: 60 dkg méz, 1 kg meggy, 0,8 liter 80 fokos alkohol, 1/2 liter víz, 5 dkg mandula, 1 dkg fahéj, tört meggymag, 2 szelet héjas citrom, 1 késhegynyi csersav. Elkészítés: A vizet, mézet, csersavat összefőzzük, lehabozzuk s hűlni hagyjuk. A megmosott, lecsurgatott meggyet a többi hozzávalókkal együtt üvegbe teszszük. Ráöntjük a mézszörpöt, az alkoholt, lekötjük celofánnal s két hetet állni hagyjuk. Ülepítjük, leszűrjük, üvegekbe töltjük, tároljuk.

Haldoklik az öreg paraszt, és a városi rokona megkérdi:

- Hívjak orvost?

- Nem kell, fiam. Mi itt falun természetes halállal szoktunk meghalni.

Az orvosnál:

- Hogyan adta be a kedves férjének az altatót, amit a múltkor felírtam?

- Ahogyan a doktor úr mondta, minden kétórában. El sem tudja képzelni, hogy milyen nehéz volt mindig újra felébresztenem.

Gyermekorvosi vizsgálat van:

- Pistike, mutasd a nyelved! - szól az orvos.

- Nem mutatom!

- De hát miért nem?

- Mert tegnap a tanítónéninek már megmutattam, és megvert érte.

- Doktor úr, a bátyám erősen köhög, és láza van.

- Magas?

- Igen, nálam egy jó fejjel magasabb.

- Dohányzik? - kérdezi az orvos a beteget.

- Nem.

- Kár. Különben rögtön megtiltottam volna.

Az orvos felháborodva ripakodik rá betegére:

- Három hónapja kezelem magát sárgaság ellen, és csak most mondja, hogy japán?

Megtalálták az egyre több embert kínzó betegség, az asztma biztos ellenszerét. Az eljárás biztos gyógyulást eredményez, amennyiben a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedő páciens három egymást követő esztendőben aláveti magát a kezelésnek és ráadásul még 45 napon át különleges diétát is tart - állítják a módszer hívei. A módszer első hallásra kissé szokatlan: az eleven hal szájába tömik a sárga csodapasztát, mielőtt még a hal eltűnne az asztmás beteg torkában. Az eljárásnak az a lényege, hogy a tíz centiméter hosszú hal a gyomorig megtett út közben vergődésével fellazítja a légcsőben lerakodott lepedéket, mielőtt még a gyomor a sárga gyógypasztát megemésztené. A terápia sikerében rendíthetetlenül bízó mintegy félmillió pácienst az idén is különrepülőgépek, vonatok és autóbuszok szállítják India különböző részeiből Haidarábádba a kezelést végző Bathini Goud családhoz. "Ha a páciens betartja az utasításokat, úgy kezeskedünk száz százalékos gyógyulásáért, függetlenül attól, hogy milyen előrehaladott állapotban volt már az asztmája" - mondja Bathini Visvanath családfő. Aki vállalja, hogy a monszunesőzések kezdetének egy meghatározott napján Haidarábádba utazik, ott ingyen kapja a gyógyszert a családtól. A titokzatos sárga paszta receptjét a család egyik őse egy szentként tisztelt hindutól kapta, nagyvonalú vendégszeretete jutalmaként. Összetétele azóta is hétpecsétes titok, mert a család nem akarja azt kereskedelmi forgalomba bocsátani. A szent életű férfi ugyanis annak idején figyelmeztetett: a paszta elveszíti gyógyító hatását, mihelyt az üzletekbe kerül. Goud csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy az elkészítéséhez használt víz a családi birtok egy megáldott forrásából ered. Évente százezren zarándokolnak India minden részéből Haidarábádba: olyan emberek, akik esküsznek a kezelés gyógyító hatására. Viharos széllel és rossz idővel dacolva a szabadban táboroznak a gyógyulást keresők, és seregük évről évre gyarapszik. "Hosszú az út ide és hosszú itt a várakozás, de végül is csekély ár ez azért, hogy egész életünkre megszabadulunk egy krónikus betegségtől" - vélekedik Manisa Gulati, aki Bombayből érkezett. Az orvosok ellenben hallani sem akarnak a kezelésről. "Úgy gondolom, hogy inkább pszichológiai, semmint orvosi jelenséggel állunk szemben" - jelentette ki A.V.S. Reddy, a légúti megbetegedések szakorvosa a haidarábádi kórházban. A kezelés klinikai hatásosságáról nem léteznek statisztikai felmérések. "Az igazat megvallva, alig találkoztam még pácienssel, aki teljesen meggyógyult volna ettől a hal-kúrától" - jegyezte meg Reddy. Egy kalkuttai páciens viszont elmondta az AFP-nek, hogy krónikus asztmában szenvedett és csak a szteroid-gyógyszerek tartották életben. Amióta azonban valaki hat éve erről a gyógymódról tájékoztatta, rendszeresen elmegy Haidarábádba és nincs szüksége többé más gyógyszerre.

Bár az egykor a Kelet Velencéje nevet indokoló bangkoki csatornák nagy részét már feltöltötték, a thaiföldi főváros abban ma is hasonlít a "lagúnák városára", hogy gyorsuló ütemben süllyed, akárcsak az igazi Velence. A jelenség a város egyes részeit különböző mértékben érinti, de a legrosszabb helyeken évi 12 centiméteres a mozgás lefelé. Ehhez képest Velence az egész múlt században "csak" 23 centimétert süllyedt. A Chao Phraya folyó mocsaras partjaira épült Bangkok altalaja valóságos lidércnyomás mérnökök és a városépítők számára, felszíni rétegeit ugyanis csúszós agyag alkotja. Sokak szerint egyenesen a világ legrosszabb agyagos talaja van itt. Megerősíti ezt az a thaiföldi mérnök is, aki a 10 milliós metropolis még első metrójának építkezésén dolgozik. A felszín első tizenöt métere a legproblematikusabb, mert igen kevéssé teherbíró. Ezért a metróvonalat húsz méterrel a földfelszín alatt vezetik a más világvárosokban szokásos 10-15 méter helyett - mondja Vithaya Punmongkol. Mindez persze igen megdrágítja az építkezést. Minél mélyebbre kell menni, annál többe kerül. A nehézségek húsz éve kezdődtek, amikor Bangkok lakossága robbanásszerűen felduzzadt, és gomba módra elszaporodtak a magasépületek, amelyekből több száz épült, a talajvizet pedig szivattyúzni kezdték. Ez tovább súlyosbította a problémát. Az illetékes minisztérium tisztségviselője szerint hamar kiderült: a süllyedésnek az a fő oka, hogy az üzemek számára kiszivattyúzzák a talajvizet. Ma ez már tiltott dolog. Ennek ellenére naponta 2,2 millió köbméter vizet vesznek ki az altalajból. A város süllyedése miatt még komolyabbá vált a helyzet az esős évszakban, amikor egész városrészek kerülnek víz alá. Szeptemberben, októberben egyes negyedekben lehetetlenné válik a közlekedés. Ázsia "Velencéje" átlagosan alig egy méterrel fekszik a tengerszint felett. Dagálykor és az esős évszakban viszont a víz 1,7-2 méterrel a tengerszint fölé emelkedik. A süllyedés okozta épületkárok és a helyreállítási költségek 1998-ban már 47 millió dollárra rúgtak. Az építési területek előkészítése, a víztelenítés pedig 300 millió dollárt emésztett fel. Egyes felhőkarcolóknál már teljesen eltűnt a járda. Szerencsére a megfelelő mélyen alapozott épületek nem mozdultak meg, de a talaj felső rétege egyértelműen süllyed. - A helyzet igencsak komoly - állítja a város főépítésze is -. A süllyedés azonban természetes folyamat, nem lehet megállítani.

Szerencsésen leszállt Ausztráliában Steve Fossett, aki hőlégballonjával először kerülte meg a Földet egyedül. A kalandvágyó amerikai férfi helyi idő szerint hajnalban a Queensland szövetségi állam nyugati részén lévő Birdsville városa közelében ért földet. Steve Fossett szerencsés földet éréséről elsőként ausztrál televíziók számoltak be. Fossett miután leszállt kapcsolatba lépett a St. Louis-i irányítóközponttal, hogy közölje: véget ért 14 nap 19 óráig tartó útja. Fossett már múlt szerdán teljesítette célját, amikor áthaladt a keleti hosszúság 117. fokán, azaz magányos hőlégballonosként először kerülte meg a Földet, de a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nem kockáztatta meg közvetlenül ezt követően a leszállást. Az 58 éves dúsgazdag chicagói férfi hatodszorra próbálkozott egyedül a Föld hőlégballonos megkerülésével. Mostani kísérlete során összesen 31 ezer 380 kilométert repült Spirit of Freedom nevű hőlégballonjával.

Egy temesvári ortodox templom freskója megörökítette Oszama bin Ladent, amint sátán képében, kezében vasvillával, lovagló ülésben egy repülőgép tetején száguld a pokol tüze felé. A védelmi minisztérium kezelésébe tartozó kápolna lelkésze mindössze annyit árult el a szokatlan festményről, hogy még szeptember végén készült el. A templom egyébként igyekszik kivédeni a freskót középpontba állító hírverést, az Evenimentul Zilei című román napilap azonban címoldalon közölt képet a vélhetően páratlan alkotásról. A freskó készítője, Ion Badila az újság érdeklődésére elmondta: a tévében látta az Egyesült Államok ellen tavaly szeptember 11-én elkövetett terrormerényletekről szóló beszámolókat, ez sarkallta a mű megfestésére. "Éppen a pokolra szállás képein dolgoztam a merényletek alatt, és az emberek azt mondták, ez az apokalipszis és a földi pokol" - fejtegette. Több száz éve, a török uralom idején a romániai templomfestők a törököket ábrázolták sátánként. Az akkori festmények zöme jó állapotban fennmaradt, ma is megtekinthető.

Feltételek: magyar nyelvű középiskolai végzettség, egyetemi diploma, íráskészség. A számítógépes szövegszerkesztési ismeret előnyt jelent, de nem feltétel. Felső korhatár 40 év. Jelentkezni csak személyesen lehet a szerkesztőségben naponta 10 - 13 óráig.

Román-német vegyesvállalat KERESKEDELMI IGAZGATÓT alkalmaz. Feltételek: - szakvégzettség; - minimum 4 éves gazdasági munkaköri gyakorlat; - számítógépes ismeretek. Bővebb tájékoztatás a 062- 213581(2) telefonszámon. Az interjúra a cég székhelyén (Nagybánya, Március 8 u. 4. szám.) lehet jelentkezni július 15-én 10 órakor.

A nagybányai LENDVAY MÁRTON Színjátszó Kör tagjai születésnapjuk alkalmából nagyon sok szeretettel gratulálnak BERKI ANTÓNIÁNAK és VARGA MELINDÁNAK. Isten éltesse őket sokáig!

• Német, magyar, olasz, osztrák cégek ALKALMAZNAK férfi és női MUNKAERŐT. Bisztosítanak: szállást, munkavállalást. Tel: 0265-140693, 0265-146049, 0265-146317, 0265- 140804.

• Magyar kereskedelmi társaság IRODATECHNIKA és SZÁMÍTÁSTECHNIKA TERÜLETI KÉPVISELŐT ALKALMAZ. Előnynek számít jó kommunikációs képesség, hajtási jogosítvány, felsőfokú végzettség, eladásban szerzett tapasztalatok.

Attraktív javadalmazás! Szakmai önéletrajzot (CV) az alábbi címre küldjék: Baia Mare, Of. postal 2., C.P. 273.

• MAGYARORSZÁGI Kft. sürgősen ALKALMAZ férfi és női MUNKAERŐT minden szakmaterületbe. Biztosítanak: szállást, munkavállalást. Tel: 0036-13420679, 0036-204621204.

• REKLÁMSZÓRÓKAT alkalmazunk. Tel: 0265-140804.

• VÁLLALUNK REKLÁMSZÓRÁST az egész országban. Tel: 0265-140804.

• ESKÜVŐKRE, különböző összejövetelekre BIZTOSÍTOK jó minőségű ZENÉT, FILMEZÉST, KAZETTAMÁSOLÁST. Tel: 272427.

• Szuper magyar ZENÉT (és nem csak!) BIZTOSÍTOK esküvőkre és más alkalmakra. Ár: megegyezés szerint. Tel: 095-348545.

• Jó minőségű ZENÉT BIZTOSÍTOK lakodalmakra és más összejövetelekre 2.000.000 lejes egységáron. Tel: 276593, 091-740288.

• HÁZVEZETŐNŐT KERESÜNK hosszú távra. Részletek: tel. 431505, 19-22 óra között, vagy 0744-531018 (bármikor).

• Komfortos garzonlakásba SZOBATÁRSAT KERESEK. Dragos Vodã u. 6A/28, telefon 430041.

• ELADÓ nagy ZIL HŰTŐSZEKRÉNY kitűnő állapotban. Tel: 218812, este 19-21 óráig.

• ELADÓ CD- és rádiókazetofon, 100 db. CD. Tel: 226159 vagy 0740-494599.

• FESTMÉNYEKET VÁSÁROLOK. A hirdetés érvényes egész évben. Tel: 275793.

• Jutányos áron JAVÍTOK aragáz- tűzhelyeket és víz-gázszerelést VÁLLALOK. Tel: 0740-518029 vagy 277121.

• TELEVÍZIÓJAVÍTÁS háznál. Tel. 090.843701.

Szomorú szívvel emlékezünk a drága jó férjre, apára, apósra, nagyapára, MISKOLCZI MIKLÓSRA, aki vasárnap 14-én lesz 6 hónapja, hogy örökre itt hagyott bennünket. Emléke mindig élni fog szívünkben. A gyászoló család

Szomorúan emlékezünk 2001. július 11-re, amikor a szeretett férj, drága édesapa, a koltói BENCZE IMRE tragikus hirtelenséggel örökre eltávozott, lelkünkben betölthetetlen fájdalmas űrt hagyva. Emlékét kegyelettel őrzik szülei, felesége, leánya és mindazok, akik szerették.

Ma egy éve, hogy a szerető édesanya, WEISZ MÁRIA örökre eltávozott közülünk. Emlékét kegyelettel őrzik gyermekei Csaba és Melinda.

Kegyelettel emlékeznek halálának egy éves évfordulóján URAY BANDI fogtechnikusra, az őt tisztelő és szerető volt munkatársak.

Copyright © Bányavidéki Új szó - 2002