Ugyan a sokféle termék és a különbözô árrésekkel dolgozó boltok tekintetében nehéz egységes képet alkotni, megállapítható, hogy a legfontosabb élelmiszerekért szinte hétrôl hétre többet kell fizetnünk.

A nagyváradi piacon hétfô óta már csak 16-17 ezer lejért lehet cukrot kapni az eddigi 14-15 ezer lej helyett. Az olcsóbb bukaresti gyártmányú, a drágább a nagyváradi Zahãrul Rt. terméke. Utóbbi marketingosztályáról kapott információink szerint ôk nem emeltek árat, így érthetetlen, hogy miért kerül manapság kétezer lejjel többe az általuk gyártott cukor.

A legolcsóbb étolaj, amit tegnap láttunk, a vaslui-i gyártmányú Ulvas volt, ami literenként 35 ezer lejbe került. A iasi-i gyártmányú Floriolt már 38 ezer lejért, a nagyváradi Interoil termékét pedig 36 ezer lejért adták. De láttunk kukoricacsírából préselt 44 ezer lejes étolajat is. A piaci árusok szerint itt még nem állt meg az árdominó, mert az olaj ára nemsokára a 40 ezer lejt is meg fogja haladni, s valószínûleg a cukor is tovább drágul. Az Interoil értékesítési osztályáról közölték velünk, hogy ôk az olaj literjét 30.370 lejért adják 240 liter rendelésig, ennél nagyobb mennyiségnél csökkentik az árat. Legolcsóbban, 28.201 lejért akkor kapható az olaj náluk, ha legalább 6912 litert rendel a kereskedô.

A Cominca is drágította a húskészítményeit, de a hús ára változatlan maradt, akárcsak a szalonnáé és a zsíré. Traian Oalã fôkönyvelô azt nyilatkozta lapunknak, hogy csak egyes hústermékek árát növelték 5–10 százalékkal, mert náluk tavaly december óta nem volt ármódosítás, miközben az energiaárak állandóan növekedtek. Annyi biztos, hogy a Cominca üzleteiben tegnap a virsli kilóját 74 ezer lejért adták az eddigi 63.500 lej helyett, a párizsit 62.200 lejért az eddigi 56.300 helyett.

A. F.

Nem közlekedik több olcsó taxi tegnap óta Nagyváradon. Pont került ugyanis annak a botránynak a végére, amely abból indult, hogy a Miss taxi dömpingáron szállította az utasokat, s tiltakozásul a Hello taxi is tarifát csökkentett. Mint arról beszámoltunk, csütörtökön estébe nyúló egyeztetést tartottak az érdekelt cégek vezetôi a Polgármesteri Hivatalban. Tegnap az elôbb említett két vállalkozás vezetôje számolt be lapunknak a konkrétumokról.

A Hello részérôl Octavian Ratiu megerôsítette: az ô jármûveik esetében tegnaptól ismét az eredeti díjszabás érvényes, tehát befejezték az árcsökkentéssel járó tiltakozást. Így a taxisszabályzatban is szereplô minimális 6500 lej/km-es és maximális 9990 lej/km-es sávba illeszkednek. "Tény, hogy a szabályzat mostantól végre érvényben van. Én sem tehettem meg, hogy az olcsóbb szállításnál maradjak, hiszen magának a szabályzatnak is én voltam az egyik kezdeményezôje, a Taxiskamara kirendeltségét is vezetem, így nem engedhetem meg magamnak, hogy az érvényes szabályozókkal ellentétesen járjak el" – nyilatkozta. A Miss tulajdonosa, Marcel Meze közölte: ôk is felhagytak az olcsó személyszállítással és az említett tarifához igazították áraikat. Utóbbi ezt egyfajta vereségként értékeli. "A Polgármesteri Hivatalban tartott tanácskozáson egyszerûen köteleztek rá, hogy így tegyek. Az utolsó pillanatig harcoltam az elfogadható árak megtartásáért, de Petru Filip polgármestertôl érkezett egy írásbeli utasítás is. Így felül kellett vizsgálnom álláspontomat" – mondta.

További nézeteltéréseket okozott az, hogy – mint megírtuk – a Hello levédette a rószaszínû taxisjelzést, így az Ratiu szerint csak az ô autóikon szerepelhet. Ezzel párhuzamosan a Miss kocsijai rózsaszín jelzéssel kezdtek közlekedni, s Meze azt állította, ô is levédette e színt, mégpedig a szabadalmi hivatalban. Súlyos feszültséget okozott ez kettejük között, tárgyalni sem voltak hajlandóak egymással. Meze ehhez képest tegnap a BN-nek elmondta: a Polgármesteri Hivatalban errôl is szó esett, kompromisszum körvonalazódik. "Ratiunak valóban van hivatalos okmánya a védettségrôl. Ezt azóta láttam én is. Megígérte viszont, hogy ôk nem akarják használni ezt a színt, a mi autóinkon pedig továbbra is ott lesz" – mondta.

A Hello tulajdonosa szûkszavúbb volt: "Nem sok változás van e téren. Tárgyaltunk, megegyeztünk, de tény, hogy a rózsaszín a miénk."

Szeghalmi Örs

A múlt héten Nagyváradon tanácskoztak az Iris Központ képviselôi, Cinthia Clement, a washingtoni Iris Központ társigazgatója, Laura Stefan, a hazai központ tanácsadója, valamint Toma Constantin, Giurgiu város alpolgármestere. Ô annak a városnak a képviseletében jött, ahol folyamatban van egy Iris-program megvalósítása. Nagyváradot Biró Rozália alpolgármester képviselte, aki kérésünkre tájékoztatta a BN-t is.

Az Amerikai Egyesült Államok az USAID-segélyprogramjával 1999-tôl van jelen Romániában. Az ötcsillagos városok programjában Nagyvárad is részt vett. Annak idején errôl tájékoztattuk olvasóinkat is. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, hogy a múlt héten az USAID keretében mûködô Iris Központ képviselôi jártak Váradon, egy új programajánlattal. Ennek címe: az önkormányzatok tevékenységének átláthatósága.

A program célja, hogy a közösségre vonatkozó nagy horderejû határozatokat elôzôleg a lakosság bevonásával vitassák meg, és csak az ô javaslataik figyelembevételével fogadja el azt a Helyi Tanács.

Az elôbbi program érdekében az Iris Központ azt javasolta a Köztájékoztatási Minisztériumnak, hogy hozzanak egy olyan közigazgatásra vonatkozó törvényt, amely lehetôvé teszi a dialógust a lakosság és az önkormányzatok között. Erre a Világbank PSAL–II-es hitelnyújtásához van szüség.

Az alpolgármester ismertette azt is, hogyan valósíthatnák meg a gyakorlatban a fenti programot. A közérdeklôdésre számot tartó, nagy horderejû kérdéseket elôször a sajtóban teszik ismertté. Körülbelül 30 napot várnának, ezalatt összegyûjtenék a Polgármesteri Hivatalba beérkezett lakossági javaslatokat, véleményeket. Ezt követi majd egy nyilvános párbeszéd a lakossággal, amikor az önkormányzat szakbizottsága, illetve a lakosok megvitathatják a határozattervezetet, kialakítva ezzel annak végleges formáját. Ez kerülne majd a helyhatósági képviselôk asztalára.

Péter I. Zoltán

Több mint 5200, bányavállalatnál dolgozó személy vált munkanélkülivé az elmúlt években Bihar megyében. A foglalkoztatási gondok megoldására jött létre a Bányavidékek Fejlesztési és Újjáépítési Ügynöksége, amely térségünkben kilenc településen nyújtott támogatást azoknak a vállalkozóknak, akik elbocsátott bányászokat alkalmaztak.

A foglalkoztatási programot a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank, ismertebb nevén a Világbank finanszírozza. Évente több száz vállalkozó veszi igénybe a támogatást, mintegy ötezer alkalmazott esetében. Doru Juca, az intézménynek az almaszegi bányavidékért felelôs területi megbízottja elmondta, hogy megyénkben tavaly 16 cég igényelte a támogatást, többségük Felsôderna és Papfalva székhellyel. Bár eredetileg 188 új munkahelyre igényeltek vissza nem térítendô hitelt, különféle okok miatt végül csak 98 személy elhelyezkedését támogatta az ügynökség. A volt bányászok közül néhányat azért nem alkalmaztak a munkáltatók, mert nem feleltek meg az alkalmazási feltételeknek, de olyanok is akadtak, akik nem fogadták el a felajánlott állást. A tavalyi évre összegszerûen 36 ezer dollárnyi támogatásra kötöttek szerzôdést. A volt bányavállalati alkalmazottak többsége a könnyûiparban és a fafeldolgozó iparban helyezkedett el, de akad, aki most autószerelôként, ôrként vagy eladóként dolgozik.

A támogatási rendszer hatékonyabbá tétele érdekében a kormány január 17-i ülésén a kedvezményezettek körének kibôvítésérôl döntött. Ezentúl nemcsak akkor veheti igénybe a vissza nem térítendô hitelt a munkáltató, ha volt bányavállalati alkalmazottal köt munkaszerzôdést, hanem akkor is, ha annak valamelyik családtagját (házastársát, gyermekét) foglalkoztatja. A jelenlegi kilenc község és város mellett (Papfalva, Felsôderna, Élesd, Rév, Sonkolyos, Bihardobrosd, Nagybáród, Diófás és Vaskohsziklás) mellett ezentúl további nyolc település (Biharrósa, Barátka, Kispapmezô, Esküllô, Tóti, Felsômezôs, Tataros és Berettyószéplak) vállalkozói is igénybe vehetik az ügynökség által nyújtott lehetôségeket. Ezzel párhuzamosan megemelték a minden egyes munkahelyre fizetett támogatás összegét: évi 500 dollárról 720 dollárra. A vállalkozóknak megállapodás szerint, havonta, negyedévenként vagy évente fizetnek, a bér kifizetésének, az adók és járulékok kiegyenlítésének igazolása, valamint a jelenléti ívek bemutatása után. Feltétel ellenben, hogy annak az alkalmazottnak, akit a 2000. évi 1005. számú kormányhatározat értelmében alkalmaztak, a nettó bére nem lehet kisebb, mint a világbanki támogatás havi összege, azaz 2002-tôl havi 60.

Portugáliában tegnap kisorsolták a 2004. évi labdarúgó Európa-bajnokság selejtezô csoportjait. A magyar válogatott a 4. csoportban a svédek, a lengyelek, a lettek és San Marino társaságában küzdhet a továbbjutást jelentô elsô, illetve a pótselejtezôt érô második hely megszerzéséért. Valamivel erôsebb csoportba került a román nemzeti csapat: két skandináv ország, Dánia és Norvégia is ellenfele lesz a továbbjutásért folytatandó harcban. Részletes beszámolónkat a 4. oldalon olvashatják.

Nem vádolhatjuk Románia turisztikai miniszterét, Dan Matei Agathont azzal, hogy híjával volna a stílusérzéknek. Ôurasága, avagy valamelyik szaktanácsadója fejébôl kipattant az országmentô ötlet: egy (vad)nyugati ízlésnek és elvárásoknak megfelelô giccsparádét kell emelni Transzszilvánia ékes, középkori hangulatát (még) ôrzô városa, Segesvár tôszomszédságában. Nem, nem Erdély történelmi lényegét, értékeit, természeti kincseit kell megmenteni, felújítani, felmutatni, kínálni az eurótól, dollártól és lejtôl (?!) degeszre tömött pénztárcájú reménybeli turistahadnak, hanem a nagy nyugati metropolisok tájékán immár sokhelyütt elérhetô "Disneyland-mûfajú" mûanyag ízû/bûzû Drakula-parkot kell emelni, Drakula-kastéllyal a közepén. S a hiteles hazai horrorélmények mellé megannyi bazárt, ahol Drakula-pólóktól Drakula-mütyürökön át, a legrémisztôbb emléktárgyakig bármi kapható.

Elôzetes becslések szerint egy négytagú családnak – a napi valahányezer látogatóból – egyetlen nap alatt szállásra, étkezésre és szörnyetegélvezetre (hadd tanuljanak azok a gyerekek!) átlagosan 150 dollárt kellene költenie. Erre nézvést volna egy – igaz – sokkalta kevésbé kifizetôdô ötletünk, amelyhez viszont egyetlen cent befektetésre se volna szükség: a külországokból érkezôk hadd próbálják ki, hogy abból az egy napra szánt másfél száz dolcsiból, mely nálunkfelé a bruttó átlagbér körül mozog, a papa, a mama meg a két gyerek miként élne meg – nem, nem egyetlen napig, hanem egy álló hónapig Romániában. Hát nem felérne ez egy minden képzeletet felülmúló horrorkalanddal?

De térjünk vissza töprengésünk tárgyához: a hon fellendítésén fáradozó, fantomokat munkára fogó miniszter – miután számos hazai háborgó, kétkedô, tiltakozó hangját eleresztette a füle mellett – egy jeles brit idegenforgalmi szakírónak és publicistának a Drakula-beruházás tôkecsábító erejével és rentabilitásával kapcsolatos kételyei cáfolatául közhírré tette, hogy megtalálta a Nagy Külföldi Befektetôt. Hatalmas csinnadrattával bejelentette: a bécsi Explore Erlebnis Produktionen (EEP) nevezetû cég felvállalta a Drakula-kastély megtervezésének, felépítésének és mûködtetésének finanszírozását! Viszont mindig akad legalább egyetlen okvetetlenkedô lap, amelyik nem veszi készpénznek egy miniszter állításait, és utánuk néz. Az egyik bukaresti újság kiderítette: Agathon partnere nem szerepel az Osztrák Gazdasági Kamara honlapján. A lap egyik tudósítója annak is utánajárt, hogy az EEP létezik ugyan, de mindössze harmincezer dollár alaptôkével rendelkezik. Nos, éppen ebben rejtezik a miniszter stílusérzékének ereje: fantomparkját egy (majdnem) fantomcéggel szándékszik felépíteni…

Szilágyi Aladár

Még ebben a hónapban Washingtonba látogat Hamid Karzai, Afganisztán ideiglenes kormányfôje – közölte a Fehér Ház szóvivôje. Karzai megbeszélést folytat majd George Bush elnökkel és más amerikai vezetôkkel. Mint ismeretes, a 44 éves Karzai december 22-én tette le hivatali esküjét mint ideiglenes kormányfô, miután az Egyesült Államok irányításával a terrorizmus ellen indított hadjárat során Afganisztánban felszámolták a tálibok uralmát. Karzai Nyugaton nevelkedett, folyékonyan beszél angolul, a nyolcvanas évek legnagyobb részét az Egyesült Államokban töltötte, ahol ma is él néhány rokona. A politikus a napokban kapott biztosítékokat Washingtontól arra, hogy a világ legnagyobb hatalmú állama hosszú távon szándékozik támogatni a több évtizedet háborús körülmények között sínylôdött ázsiai országot.

A múlt év utolsó hónapjai elôtt az Országos Cégnyilvántartó adatai szerint 7,2 milliárd dollárt fektettek be külföldiek Romániában az 1989-es fordulat óta. Ez az összeg nagynak tûnik ugyan, de ha összehasonlítjuk a környezô országok adataival, kiderül, hogy nagyságrendekkel kisebb, mint a Magyarországra, Csehországba vagy Lengyelországba beáramlott külföldi tôke mértéke. A statisztika azt mutatja, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a külföldiek beruházási kedve, amit elsôsorban a szeptember 11-i terrortámadás táplálta pszichózis magyaráz. Azt ellenben el lehet mondani, hogy több itt tevékenykedô multinacionális cég is megemelte az alaptôkéjét. A befektetési terület is eltérô. A legtöbben a kereskedelmet választják: a nagybani és kiskereskedelem együttes aránya meghaladja az 59 százalékot. Ezzel szemben az iparba befektetô külföldi cégek aránya alig 19 százalék, míg a mezôgazdaság a teljes értéknek csak a 4,5 százalékát vonzotta.

Kilenc évvel ezelôtt zajlott le az RMDSZ brassói kongresszusa, amelyen a küldöttek elfogadták a szervezet új alapokra helyezésérôl szóló javaslatokat, nevezetesen azt, hogy az addigiakhoz képest más módon "építkezzék" a romániai magyarság érdekvédelmi tömörülése. Az akkori elképzelések és szándékok szerint ez a belsô átalakítás volt hivatott biztosítani az RMDSZ szövetségi jellegét, a pártstruktúra felcserélését az úgynevezett önkormányzati modellel. A Küldöttek Országos Tanácsa helyett megszületett a Szövetségi Képviselôk Tanácsa, létrejött az Ügyvezetô Elnökség, és az elfogadott program alapelvei leszögezték, hogy a helyi és regionális önigazgatás, illetve a kulturális és a személyi autonómia megteremtése az elérendô cél. Ugyanott eldôlt, hogy két éven belül belsô választásokat kell rendezni az SZKT-tagok kijelölése érdekében – azért, hogy a kongresszusok közötti legfôbb döntéshozói szerv összetétele valóban az erdélyi magyarság közakaratát képezze le, tehát a szervezeten belül létezô különbözô irányultságú és eszmerendszerû csoportok – platformok – igazi közösségi támogatottságát. A brassói kongresszuson választották meg Markó Bélát szövetségi elnöknek, miután Tôkés László visszalépett a jelöltségtôl, a házigazda szervezet elnökének pedig nem volt esélye azzal szemben, aki azóta is az RMDSZ elsô számú embere.

Az akkori román ellenzéki alakulatok felszólalásaik révén jelezték: szimpátiával viseltetnek az RMDSZ iránt, és elismerték, hogy a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó erdélyi magyar igény jogos, de sugallták azt is, hogy jobban örvendenének egy "moderált" vonal térnyerésének. (A román sajtó és politikum által használt radikális-moderált megjelölést az RMDSZ vezetôi különben már akkor félrevezetôen általánosítónak, a belsô viszonyokat rosszul leírónak minôsítették.)

Kilenc év nagyon hosszú idô, tehát kötetekre rúgna a válasz arra a kérdésre, hogy mi történt azóta az RMDSZ-szel. Legnagyobb vonalakban persze könnyû felsorolni: 1996 végéig ellenzéki szerepben volt, 2000 ôszéig részt vett a kormánykoalícióban, tavaly pedig a "kinn is, benn is, se kinn, se benn" helyzetet élte meg, ahogy maga Markó Béla írta le a 2000 végén megint hatalomra került és szociáldemokratává átkeresztelkedett Iliescu-féle alakulattal folytatott együttmûködést. Az eredményeket és kudarcokat ismerjük, a tapasztalatok pedig a különbözô román pártokkal való kooperáció tekintetében meglehetôsen vegyesek, sokszor egyenesen keserûek. És mi történt az RMDSZ-ben? Ezt is tudjuk, végigkísértük, végigéltük, végigvitatkoztuk. Belsô választások azóta sem voltak, az SZKT a közelmúltban "mélyhûtötte" magát a következô kongresszusig, többségi szavazás révén kitartva a korporatív jelleg mellett. Tehát az az önkormányzati modell, amelynek a brassói döntések következtében rég meg kellett volna valósulnia, mind a mai napig modell maradt. A szervezeten belül továbbra is mély törésvonalak húzódnak – elsôsorban éppen a fentiek miatt –, a szövetségi elnök pedig megint azt javasolta, hogy "most már tényleg beszéljük meg". Az egymástól eltérô koncepciókkal kapcsolatos tisztázó jellegû vitára azonban aligha van reális esély.

Közben alakulgat egy újabb együttmûködési megállapodás a kormánypárttal, s ha valami úgymond jót tehet most az RMDSZ-nek, az a kedvezménytörvény minél zökkenômentesebb alkalmazása lenne. Ehhez pedig – mivel a dolgok összefüggenek – szükség van a hatalommal való jó viszonyra. Látványos hazai elôrelépést a magyarság "nagy ügyeiben" aligha lehet remélni: sem a specifikus kisebbségi, sem az általános társadalmi-gazdasági problémák nem fognak megoldódni a látható jövôben, marad tehát az erdélyi magyar nemzeti közösség többszörös veszélyeztetettsége. És többek között éppen ezért van szükség a kedvezménytörvényre – mivel a dolgok ugyebár összefüggenek.

Wagner István

A magyar igazolvánnyal kapcsolatos információk szolgáltatásának gördülékenyebb lebonyolítása és az igények kielégítése érdekében az Országos Felügyelô Testület, a Határon Túli Magyarok Hivatalával egyetértve, úgy határozott, hogy az országban mûködô 226 állandó helyi információs iroda mellett még 100 állandó irodát nyit, amelyek helyének megjelölését és mûködtetését az erdélyi magyar egyházakra bízza.

Egyházaink javaslatai alapján összeállt az irodák kimutatása. Ezek közül Bihar megyében az eddigiek mellett a következô irodák alakulnak: Nagyvárad-Rogériusz (Kerekes Mónika), Nagyszalonta (Bôdi Imre), Tenke (Szabó László), Hegyközcsatár (Páll Anikó), Paptamási (Bereczki András), Bihardiószeg (Hadadi László), Bályok (Jónás Sándorné), Szalacs (Botos Andrásné), Érmihályfalva (Józsa Edit), Szentjobb (Rákosi Jenô).

Az elôkészítô munkálatok után a felsorolt helyek lelkészi hivatalaiban is jelentkezni lehet. Ezúton is buzdítjuk híveinket, éljenek a lehetôséggel és jelentkezzenek a felsorolt helyeken a kérvények benyújtása céljából.

Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar igazolvány kiállításához vigyen mindenki magával igazolást arról, hogy valamelyik egyház tagja, vagy RMDSZ-tag, vagy valamelyik magyar civil szervezet tagja, vagy iskolai végzettséget bizonyító diplomamásolatot, melybôl kitûnik, hogy magyar iskolába járt, valamint egy útlevélfénykép méretû fényképet.

Nagyvárad, 2002. január 25.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata

***

Nagyszalontán egyelôre csak a Magyar Házban nyílt információs iroda, a jövô héttôl azonban a környezô kisebb településeken is jelentkezhetnek a magyar igazolvány megszerzésében érdekeltek. Hétfôn Tenkén várják az érintetteket, kedden Erdôgyarakon, szerdán Árpádon, csütörtökön Mezôbajon, mindenhol a református parókián 9–17 óra között. Pénteken Anton nyit az információs pont, melynek a Kenéz-család ABC-üzlete ad helyet.

A bukaresti Tanács feloszlatását követôen gyanú árnyéka vetült a bárholi helyhatósági képviselôkre, hogy nem érdekeltek-e olyan cégekben, amelyek szezôdéses viszonyban állnak az illetô polgármesteri hivatalokkal. Petru Filip, Nagyvárad polgármestere szeretné e gyanút eloszlatni, ezért vizsgálatot rendelt el.

A jövô hétig a Polgármesteri Hivatal munkatársainak jelentést kell a polgármester asztalára tenniük arról, hogy melyek azok a cégek, amelyeket a Helyi Tanács tagjai vezetnek, illetve azok részvényesei. Arra is választ szeretne kapni a városvezetô, hogy kötött-e szerzôdést e cégekkel a Polgármesteri Hivatal, illetve az Ingatlankezelô Társaság. Petru Filip úgy véli: ha a versenytárgyalásokat követôen kötöttek is ilyen szerzôdéseket, azért a Polgármesteri Hivatal Mûszaki Igazgatósága vagy az önálló ügyvitelû vállalatok még nem vádolhatóak törvényszegéssel.

Amíg a versenytárgyalásokon betartják a törvényes elôírásokat, Filip semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a tanácsosok cégei is licitáljanak. Azt viszont elismerte, hogy az ügynek morális vetülete is van, de szerinte nehezen elképzelhetô, hogy egy tanácsos befolyásolja a versenytárgyalást elbíráló bizottság tagjait, amikor minden pályázó zárt borítékban nyújtja be az ajánlatát. A tanácsosok cégeire vonatkozó jelentést – belsô használatra – mindenesetre elkészítteti.

P. I. Z.

Úgymond monitorizálni kell a romániai információs irodák mûködését, amelyek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan dolgoznak – jelentette ki Adrian Nãstase miniszterelnök a megyék vezetôivel tegnap tartott videokonferenciáján. Megjegyezte, hogy január 23-án gyors felmérést végeztek Arad, Bihar, Fehér, Kolozs és Kovászna megyékben, ellenôrizve, hogy a két kormányfô közötti egyetértési nyilatkozatban foglaltak szerint járnak-e el ezeken a helyeken. A kormányfô szerint kirívó eltéréseket nem tapasztaltak, ennek ellenére folytatják a megfigyelést. Nãstase arra szólította fel a többségében magyarok lakta megyék prefektusait, hogy hozzanak létre saját monitorizációs bizottságokat, "amelyek operatív módon továbbítanák az információkat". Megismételte, hogy a román kormány álláspontja szerint az egyetértési nyilatkozat rendezte a legtöbb nézeteltérést. "Legyen nagyon világos: elfogadtunk egyes dolgokat, bár elvi álláspontunk persze elejétôl fogva nagyon nyilvánvaló volt. Nem akarok ezekre a dolgokra visszatérni, de nem volt itt az alkalom, hogy különleges feszültségeket keltsünk"…

Más témára térve Nãstase azt állította, hogy a kormány a szegénység leküzdését célzó újabb stratégián dolgozik. Ennek része a fûtési támogatások kiterjesztése, az adók csökkentése, a kisjövedelmûek támogatása. Igazi konkrétumokat nem mondott ugyan minderrôl, de azt már tudni véli, hogy e homályos kedvezmények 2,3 millió, bérbôl és fizetésbôl élô polgárt érintenének. Közölte továbbá, hogy a jövôben minden eddiginél pontosabban fel kívánják mérni a munkanélküliek számát és helyzetét.

Az ország számos részén még mindig problémák vannak a távfûtéssel és a melegvíz-ellátással. Ennek az ügynek nagyobb teret szentelt a kormányfô az értekezleten. Mint mondta, országos energetikai programot készítenek, ami 2002–2004-re szól. Ennek lényege, hogy korszerûsítenék a hôerômûvek jó részét, amihez 2,3 milliárd dollárra van szükség. Ehhez külföldi kölcsönöket szeretnének igénybe venni, de még nem döntöttek arról, hogy milyet. "Ugyanakkor felhívom minden érintett figyelmét: ez nem jelenti azt, hogy megszabadítottuk ôket a felelôsségtôl. Minden megyei vezetésnek és önkormányzatnak továbbra is feladata, hogy biztosítsa a hôközpontok zökkenômentes mûködését, az ellátás folyamatosságát."

Kitért a kabinet vezetôje arra is, hogy az egy nappal elôbbi kormányülésen jóváhagyták jónéhány jelentôs beruházás memorandumát. Ezek között szerepel a nagyváradi derítôtelep és csatornázási rendszer korszerûsítése is. További három városban is hasonló munkálatokat készítenek elô – ezek összértéke 175 millió euró. A költségek jelentôs részét az EU állja vissza nem térítendô kölcsönök formájában, egy kisebb részét pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank folyósítja.

Szeghalmi Örs

A szerb kormány a vajdasági autonóm hatáskörök visszaadásáról szóló törvényhez két olyan módosító indítványt terjesztett be, amely elfogadhatatlan a tartomány számára, mert pénzügyi tekintetben és tartalmilag is jelentôs mértékben csorbítaná a jogszabályt – közölte az MTI-vel Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter, a törvénycsomag egyik kidolgozója.

A vajdasági autonómia visszaadásáról rendelkezô törvényfüzért szerdán általánosságban fogadta el a szerb parlament. A jogszabály záró szavazására azután kerül sor, hogy a képviselôk egyenként lefolytatták a vitát a jogszabályhoz beterjesztett mintegy száz módosító indítványról. Korhecz magyarázata szerint a módosító javaslatok közül 28-at a szerb kormány terjesztett be, s a kormánykoalíció, a DOS pártjai egyáltalán nem kezdeményezték a törvény módosítását. A többi, mintegy hetven módosító javaslatot a baloldali és a radikális ellenzék nyújtotta be. A vajdasági magyar politikus szerint az ellenzék indítványai gyakorlatilag törölnék a törvény majd minden szakaszát, ezért róluk "beszélni sem kell, mivel a szerb parlament bizonyára elveti azokat".

A szerb kormány 28 indítványa közül 19-et elfogad a törvény elôterjesztôje, a vajdasági parlament, mivel jogtechnikai pontosításokról van bennük szó. További hét javaslat valamelyest csorbítja ugyan a jogszabály tartalmát, de nem olyan jelentôs mértékben, hogy "érdemes lenne miatta nagy port felverni" – mondja a vajdasági politikus.

Korhecz szerint van azonban két olyan módosítás, ami elfogadhatatlan a Vajdaság számára. Az egyik az, hogy az eredeti törvényszöveggel ellentétben a tartomány nem venné át a klinikák és kórházak alapító jogainak gyakorlását, miközben a szociális, oktatási és kulturális intézmények alapító jogainak a gyakorlása átkerülne a Vajdasághoz. A másik indítvány arra a törvényszakaszra vonatkozik, amely elôirányozza, hogy két hónapon belül tartományi és szerbiai részre kell felosztani két nagy, jelenleg egységes szerbiai közvállalatot, a szerbiai erdôgazdaságot és szerbiai rádió-televíziót. A kormány javaslata szerint a Vajdaság alapíthat saját televíziót és erdôgazdaságot, de nem pontosítja, hogy a megalakuló két tartományi intézmény a jelenleg egységes szerb közvállalatok részét képezi. A tartományi miniszter szerint ezt úgy is lehetne értelmezni, hogy a két nagy szerbiai közvállalatot nem kell felosztani. E két indítvány jelentôs mértékben csorbítaná az autonómiatörvényt mind pénzügyi tekintetben, mind tartalmilag, ezért elfogadhatatlan a vajdasági parlament számára – mondja Korhecz, rámutatva arra, hogy az autonómiacsomagot a tartományi és a köztársasági szakértôk együtt dolgozták ki, a szerb kormány valamiért utólag mégis úgy látta, hogy változtatni kell rajta.

Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ezzel kapcsolatosan korábban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy ha "a módosító indítványokkal nagyon felhígítják a törvényt, akkor elôfordulhat az is, hogy maguk a vajdasági pártok a záró szavazáskor elvetik a jogszabályt".

(Az MTI alapján)

Alig egy tucat érdeklôdô jött el csütörtök délután a Bihar megyei Vállalkozók Szövetsége által szervezett fórumra, a nagyváradi Polgármesteri Hivatal kistermébe, melynek központi témája a Pénzügyminisztérium által kidolgozandó adókódex, illetve az adóeljárások kódexe volt. A pénzügyi tárca ugyanis a jogszabály beterjesztése elôtt ki akarja kérni az érintettek – a vállalkozók és a könyvvizsgálók – véleményét is. Az egységes adózási rendszer kidolgozásában, mint az a felvezetô elôadásokból kiderült, nem egyezik a minisztérium és a szakmai szervezetek véleménye. A bukaresti végrehajtó hatalom ugyanis a francia rendszer bevezetését szorgalmazza, vagyis az adójogszabályok, valamint az eljárási rendszabályozás különválasztását. Emil Balaciu a pénzügyi hatóság képviselôjeként a kódex kidolgozását hosszú folyamatként értékelte, amely most vált igazán szükségessé. Szerinte az adózási rendszer folytonos változtatása eddig a gazdasági instabilitás légkörét táplálta, de ez a jövôben megváltozik. A könyvvizsgálók egyesületének országos alelnöke, Sergiu Coroiu ellenben elhibázottnak tartja a jelenlegi rendszer részleges átmentését, mely alapján az adófizetô fellebbezését ugyanaz a szerv bírálná el a jövôben is, amely a kihágást megállapította. Véleménye szerint éppen ezért a német modell jobb lenne, mint a francia. Bírálta a vállalkozókat is, akik most, amikor javaslatokkal élhetnének a törvényrendszer kidolgozásakor, közömbösek, késôbb pedig az adójogszabályok kuszasága miatt siránkoznak.

(králik)

Már javában a farsang havát írjuk, azonban mi már nem érezzük azt a különös várakozást, izgalmat, amelyet nagyanyáink vagy a sárguló 19. század végi napilapok mondatai sejtetnek. Jelen írásunkkal – mely egy kisebb sorozat kezdete kíván lenni – megpróbáljuk a 19–20. századforduló báli hangulatát felidézni. Bô száz éve még a napilapok január–februári számainak elengedhetetlen, állandó rovata volt a Farsangi kalendárium. Mielôtt azonban belemélyednénk a farsangi bálok szervezési folyamatába, ruházati leírásába, táncrendjeibe, nézzünk utána magának a farsangnak.

A farsang bajor–osztrák jövevényszó, a vaschangból származik. Az irodalmi németben ma is Fasching-nak mondják. Ez az ünnepségsorozat vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Ilyenkor tartották a vidám mulatozásokat, a jelmezes, álarcosbálokat.

Hajdanán a báli vigadalmak a tavaszi megújhodást jelképezô farsangi jelmezes ünnepségekbôl váltak a társas élet központjának tartott, sajátos ceremóniát meghonosító társadalmi eseményekké. A bálok – mint annyi más társadalmi esemény – a reformkorban váltak a nemzeti érzés, összetartozás meghatározó jelentôségû kifejezôivé. Báljainkon meghonosodik a verbunkos stílusú polgári társastánc formavilága: a palotás, a körmagyar és a legnagyobb hatású: a csárdás. A kiegyezés idejére a fokozott konszolidálódás egyik jele volt, hogy a báli évad újjászületett, befogadva a keringôt, a polkát, az európai társastánc divatzenéjét a magyaros táncformák közé.

Nagyvárad, mely pontosan az említett századfordulón lépett újból a gazdasági fejlôdés útjára, a farsang idejére szinte átváltozott. Kávézói zajosabbak lettek, a polgári lét alapjaiként szolgáló egyesületek vezetô testületeinek ülései báli szervezôbizottsági ülésekké alakultak, a varrógépek tûi kivörösödve áttüzesedtek a sok rendelés miatti munkatempó következtében, a muzsikusok hangszerükkel a kezükben, a fiákeren, két mulatság helyszíne közötti átutazáskor szundítottak pár percet, a nyomdászok aprólékos munkával a báli meghívók, táncrendek, plakátok nyomtatásán bajlódtak, a fodrászoknak ötletgazdaságuk minden szeletjére szükségük volt, hogy estérôl estére új hajkompozíciókkal kápráztassák el a báli közönséget, az eladósorba kerülô lányok szülei pedig minden megspórolt pénznek a "fenekére vágtak", csakhogy megtalálják a farsang idején lányuknak a megfelelô partit.

Azért, hogy pontos képet alkothasson a kedves olvasó a 19. század végi nagyváradi farsang kínálatáról, elôkerestük a Nagyvárad címû napilap hasábjairól az 1895-ös Farsangi kalendáriumot, mely a következô mulatságokat, farsangi bálokat, táncestélyeket harangozza be: január 13. – A peczeszôlôsi olvasóegylet táncestélye –, A nagyváradi ipartestület bálja; január 14. – Középiskolai ifjúság táncestéje; január 20. – Fodrászok táncvigadalma; január 26. – Katonatisztek estélye; január 27. – Nagyváradi negyvennyolcas kör estélye; január 31. – Román ifjúság táncmulatsága; február 2. – A várad-velencei Népkör bálja, A várad-velencei református bál, A peczeszôlôsi tûzoltóegylet táncvigadalma; február 3. – Álarcos népbál; február 5. – Vári Szabó Béláné tánckoszorújának estélye; február 9. – Kereskedô ifjak bálja; február 10. – A nagyváradi ipartestület ifjúsága önképzô egyletének táncvigadalma; február 11. – Múzeum bál; február 14. – A polgári kör bálja; február 17. – A nagyváradi reformátusok bálja; február 20. – Pincér bál; február 24. – A tûzoltó egylet bálja.

A farsangi bálok szervezése nem kis fejtörést okozott, hisz mindenki a megszokott és kötelezô kereteken belül próbált keresni valami újat, egyedit, amivel a nagyváradi polgárság és sajtó dicséretét kiérdemelhette. Hogy mit is jelentett pontosan egy ilyen bál elôkészítése, hogy mely táncestélyek váltak a polgári elit státusbáljaivá? Errôl bôvebben sorozatunk következô részében olvashatnak.

Szabó Ödön,

a Körösvidéki Múzeum munkatársa

Tegnap délelôtt kezdték el vetíteni a Szabadság mozi A termében a világszerte óriási sikert arató Harry Potter és a bölcsek köve címû amerikai mesefilmet. A helyszínen valamivel 11 óra elôtt gyanús csend és üres elôcsarnok fogadott.

Mint hamarosan megtudtuk, objektív okok miatt elmaradt a 11 órás bemutatóvetítés. Costel Gheorghe, a mozi filmterjesztési irodájának fônöke kérdésünkre elmondta: "A filmet ma küldték el Déváról autóbusszal, amely 9.30-kor kellett volna Belényesbe érkezzen. Egyik kollégánk autóval odautazott, hogy idôben megkezdhessük a bemutató elôadást. Sajnos a busz még fél 11-kor sem érkezett Belényesbe, épp ezért eddig egyetlen jegyet sem adtunk el. Remélhetôleg a következô, 14 órás elôadást már meg tudjuk tartani." Utólagos érdeklôdésünkre elmondták, hogy a film 11.55-kor megérkezett, és minden korosztályt, fôként gyerekeket szeretettel várnak. A Harry Potter könyvsorozat elsô kötetének anyagát feldolgozó film egy hétig lesz látható Nagyváradon. A jegyek egységesen 30 ezer lejbe kerülnek, kivétel ez alól a keddi nap, amikor mindenki 5000 lejes árkedvezményben részesül. Ezenkívül, ha 20 fônél nagyobb számú iskolás csoportok jelentkeznek, hétköznapokon a gyerekek árkedvezményt kapnak.

Sükösd Tóth Krisztina

Bihar megyében sokan szenvednek veseelégtelenségben, a Megyei Kórház dialízisközpontja túlzsúfolt. Rövidesen új mûveseközpont kezd mûködni a nagyváradi Vasutaskórházban.

Dr. Bakó Gábor belgyógyász-nefrológus fôorvos, az új mûveseközpont vezetôje elmondta, hogy a központ létrehozása annak az országos programnak a része, amely a veseelégtelenségben szenvedô betegekkel foglalkozik. A Megyei Kórház mûveseosztályának zsúfoltsága miatt a Vasutaskórházban találtak helyet az új részlegnek. Itt négy kórteremben tíz vadonatúj, német gyártmányú, Braun típusú gépet szereltek fel. A berendezések értéke 400–500 ezer márka, és szerdán érkeztek meg. A négy kórtermen kívül egy külön teremben az akut betegek hemodialízisének elvégzésére szereltek fel egy gépet.

Bakó fôorvos, aki az egyetem orvosi karán is tanít, elmondta még, hogy egy tízágyas nefrológiai osztályt is beindítanak, egy nôi és egy férfikórteremmel. Folyamatban van a személyzet kiképzése, mert a mûveseosztályon egész más jellegû a munka, mint a belgyógyászaton vagy a sebészeten. Két asszisztensnô, akinek már gyakorlata van ebben a munkában, a Megyei Kórháztól jött át, egyébként korábban Bakó fôorvos is ott dolgozott.

Végül a fôorvos megmutatta az új osztályt. A kórtermeket a 21. század igényeinek megfelelôen újították fel: légkondicionáltak lesznek, színes tévékészülékekkel, amelyeket a betegek kezelés közben nézhetnek. Az idôs betegeket négy ágyban helyezik el, a fiatalabbakat pedig hat távirányítós, szabályozható fotelben, hogy kezelés közben akár olvashassanak is. Ottjártunkkor serény munka folyt a kórtermekben, az orvosi szobában és a vízlágyító berendezésnek helyt adó helyiségben.

Nagy Tibor

Egyik olvasónk telefonált szerkesztôségünkbe, s tudatta, hogy a rendôrségen nem cserélik öt éve kiváltott jogosítványát. Annak idején ennyi idôre szabták meg az okmány érvényességét, most pedig közölték, hogy további öt évig érvényes. Gheorghe Clintoc ezredest, a Bihar megyei rendôrség számítógépes lakossági nyilvántartójának vezetôjét kerestük meg ez ügyben, aki megerôsítette olvasónk értesülését.

Manapság tízéves érvényességû jogosítványokat állítanak ki, ezért az öt évre kibocsátottak érvényességi határidejét is meghosszabbították. Azoknak javasolják az okmánycserét, akik külföldre utaznak, hisz ott elôfordulhat, hogy nem ismerik el a látszólag lejárt iratot.

Az ezredes tájékoztatott továbbá, hogy február 7–15. között várják a fôvárosból az új típusú úti okmányok feldolgozásához, kiállításához szükséges készülékeket, azt a berendezést, amellyel a helyszínen készítik majd az útlevéligénylôk fényképét. A berendezést a Traian téri útlevélosztályon szerelik fel.

Ugyanabban az idôszakban kell megérkezzenek az új típusú útlevelek is, egyelôre csak a bukaresti nyilvántartó kapott ezekbôl. A régi típusú útleveleket ezután is meghosszabbítják, a cserét nem kell elsietni. Clintoc megemlítette még, hogy az utóbbi idôben megnôtt a személyazonossági kártyák kibocsátásával foglalkozó részleg forgalma, a minimálisan garantált jövedelem kézhezvételéhez ugyanis minden érintettnek szüksége van az okmányra. Azok a fôleg roma polgárok, akiknek eddig nem hiányzott a személyazonossági igazolványuk, s többszöri felszólításra sem készítettek ilyet, most tolonganak a nyilvántartónál. Immár számot osztanak kora reggel, mert tarthatatlan a helyzet. Az ezredes reményei szerint a roham nem fog sokáig tartani.

Zámbó Sipos Mónika