Miniszteri vizsgálat a mozivállalat ügyében

Amint arról már hírt adtunk, a Romaniafilm (RADEF) nagyváradi fiókvállalatát egy tavaly októberi határozattal 2002. január elsejétôl az új aradi központ részlegévé fokozták le. A cég bukaresti vezetôségének döntése azért is különös, mert az egy hónappal korábbi, a mozihálózat átalakítását célzó határozata értelmében a nagyváradi központot akarták bôvíteni.

Az eredeti döntés alapján a Bihar megyei fiókvállalat vette volna át a máramarosi, a Szatmár megyei, illetve a szilágysági részlegeket. Az új határozat értelmében a váradi intézmény elveszti központi státusát, és adminisztrációs szempontból az aradi részleg irányítása alá kerül. Ennek megfelelôen személyi változások is életbe léptek, menesztették az eddigi igazgatót, és az iratok átvétele is folyamatban van.

Az ügy tisztázására az elmúlt héten Bukarestben járt Gelu Barna, a nagyváradi intézmény volt igazgatója, akit tegnap sikerült elérnünk telefonon:

– Felháborító volt, ahogy minden magyarázat nélkül egy hónapon belül megváltoztattak egy megalapozott döntést – nyilatkozta lapunknak. – Az eredeti határozat megváltoztatása nélkülöz minden logikát, hiszen Nagyvárad és Bihar megye több olyan adottsággal és infrastrukturális feltétellel rendelkezik, amikkel Arad nem. Az elmúlt hetet Bukarestben töltöttem, felkerestem Decebal Mitulescut, a Román Mozivállalat vezérigazgatóját, de tôle nem kaptam magyarázatot a történtekre. Ezután kihallgatást kértem Rãzvan Teodorescu mûvelôdési minisztertôl, aki azt tanácsolta: írjak egy beadványt a történtekrôl. A miniszter azt ígérte, hogy a beadványra ezen a héten válaszolnak, s reményeim szerint a Mozivállalat elôzô határozatát léptetik újra érvénybe.

Pásztai András

Terv szerint nyílnak az irodák

Az RMDSZ az egyetértési nyilatkozat szerint jár el

Nagy Zsoltot, az RMDSZ területi szervezetekért felelôs országos ügyvezetô alelnökét tegnap a kedvezménytörvény romániai alkalmazásával kapcsolatos elôkészületekrôl kérdeztük. Elôször arról érdeklôdtünk, hogy jövô hétfôn mindenhol megkezdik-e tevékenységüket az információs irodák – úgy, ahogyan azt a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nemrég eldöntötte.

– Semmilyen akadály nem látható, amely kérdésessé tenné, hogy január 21-én információs irodáink megkezdik mûködésüket. Közösen jelöltük meg ezt a dátumot, s ezzel gyakorlatilag felelôsséget vállaltunk arra, hogy erre a napra készen állunk minden olyan szervezési-technikai feltétellel, amelyek biztosítják, hogy zökkenômentesen tudjuk végezni ezt a tevékenységet. Ezek a feltételek Bihar megye esetében is adottak. Mind területi, mind helyi szinten a rendszer 21-ig készen fog állni arra, hogy fogadni tudja a kérelmeket. Addig lezajlanak még azok a szervezési feladatok, amelyek a területi információs iroda infrastruktúrájának véglegesítésével kapcsolatosak, illetve amelyek a helyi munkatársak felkészítésére vonatkoznak. Kialakulnak a pontos kiszállási ütemtervek, folyamatban van különbözô tájékoztató anyagok elkészítése és eljuttatása, úgyhogy munka van bôven, de jó ütemben haladunk.

– Pénteken Kolozsváron ülésezett a kedvezménytörvény romániai végrehajtását felügyelô hárompillérû országos testület. Mit emelne ki az ott meghozott döntések közül?

– Az Országos Felügyelô Testület a magyar igazolványra való jogosultság tekintetében hozott döntéseket, s ezek közül a legfontosabb az, hogy a magyar nyelv ismeretét, mint az egyik alternatív feltételt, valamilyen bizonylattal kell igazolni. Ez a bizonylat egy egyszerû másolat lehet egy olyan iratból (például ellenôrzô könyv vagy diploma), amellyel a kérelmezô rendelkezik, és amely igazolja, hogy az illetô magyar nyelven tanult valamilyen képzési szinten – akár az általános iskolában, akár a középiskolában vagy az egyetemen. Csak így, bizonylat által igazolható valakinek a nyelvismerete, hiszen a két ország között született egyetértési nyilatkozat értelmében csak ilyen módon, tehát információnyújtás által tehetô ez meg, és nem állítható ki hatósági jellegû igazolás arról, hogy valaki beszél magyarul. Ez tehát az egyik alternatív feltétel a magyar identitás vállalása mellett. A másik feltétel a szervezeti tagság, tehát az RMDSZ-, avagy civil szervezeti tagság, illetve egy magyar egyházhoz való tartozás. Szintén ebben a témakörben fontos az Országos Felügyelô Testületnek az a döntése, amely meghatározta azon civil szervezetek körét, amelyek tagszervezetei igazolhatják a szervezethez való tartozás minôségét (lásd a mellékelt keretben – szerzô megj.). Itt talán hangsúlyoznám azt, hogy ez az elsô ilyen jellegû döntés, de ez a kör várhatóan még bôvülni fog a civil szervezetek esetében, ha nem is túlságosan nagyon.

– Mire számít az RMDSZ azt követôen, hogy Adrian Nãstase miniszterelnök pénteken felszólította a megyei prefektusokat: akadályozzák meg az irodák mûködését? Elképzelhetô-e, hogy a vártnál nehezebbé válik emiatt a végrehajtás?

– A miniszterelnöknek a távértekezleten tett kijelentése elsôsorban arra vonatkozott, hogy a prefektusok minden olyan tevékenységet tiltsanak be, amely ellentmondana a román–magyar egyetértési nyilatkozatban foglaltakkal. Hangsúlyozom, hogy minden olyan információnyújtási és szolgáltatási tevékenység, amelyet az RMDSZ végez január 21-tôl kezdôdôen, az egyetértési nyilatkozat szelleme és betûje szerint történik. Tehát semmi olyat nem teszünk, amely ellentmondana a dokumentumnak. Az RMDSZ üdvözölte ezt a megállapodást, tevôleg hozzá is járult annak kialakulásához, és úgy gondoljuk, hogy ez a megfelelô politikai alapja, illetve kerete ennek a munkavégzésnek, tehát ragaszkodunk ennek betartásához. Ugyanakkor úgy gondolom, mindannyiunk közös érdeke, hogy mind a hazai magyar, mind a magyarországi közéleti személyiségek, illetve a román közéleti személyiségek kerüljék az olyan jellegû nyilatkozatokat, amelyek árthatnak ennek a folyamatnak. Itt elsôsorban mind a romániai magyar, mind magyarországi magyar politikusok felelôsségére hívnám fel a figyelmet, hiszen adott esetben nyilatkozataik értelmezése vagy félreértelmezése árthat a folyamatnak. Köztudott, hogy a román miniszterelnök említett megnyilatkozása egy Magyarországon elhangzott nyilatkozatra volt válasz.

Wagner István

Polgármesterek vagyonbevallása

Még nem tudni, mi lesz a borítékok sorsa

Folyó hó 31-ig várják a Prefektúrán a Bihar megyei települések polgármestereinek és a tisztségviselôk beosztottainak vagyonnyilatkozatát.

E dokumentumok elkészítésérôl törvény is rendelkezik, azonban a jogszabály megléte ellenére számos rendezetlen kérdésben maguk a megyefônökség vezetôi is tájékozatlanok. Annyi biztos, hogy az iratokat lezárt borítékban kell eljuttatni a hivatalhoz.

Dan Matea, a prefektus kabinetfônöke tegnap sajtótájékoztatón közölte: elvileg zárva is maradnak a borítékok. "Megtörténhet, hogy az egyes tisztségviselôk mandátumának gyakorlása idején felbontunk egyet-egyet, de nem ez lesz a jellemzô. Inkább akkor folyamodunk ehhez, ha valamely büntetôeljáráshoz lesz majd szükséges a bevallás, akkor is csak olyan esetben, amikor ezt kifejezetten kéri az igazságszolgáltatás" – mondta.Nem tudni viszont, kik lesznek azok, akik adott esetben ellenôrzik, hogy a vagyonnyilatkozatokban foglaltak megfelelnek-e a valóságnak. Az sem tisztázott, mi lesz az iratok sorsa. Csupán valószínû a felelôsök szerint is, hogy a borítékokat az érintettek mandátumainak lejárásáig tárolják, azt nem tudják, késôbb mi lesz a nyilatkozatokkal. A tájékoztatón három lehetôség merült fel többé-kevésbé komolyan: megbízatásának lejártakor minden érintett visszakéri borítékját, vagy korlátlan ideig tárolják a dokumentumokat, esetleg egy idsô után megsemmisítik azokat. A Prefektúrán egyik variáns mellett sem foglaltak állást határozottan.

Valami készül Szentmártonban?

A sajtóbeszélgetés másik érdekes napirendi pontja annak a statisztikának a nyilvánosságra hozatala volt, amely a prefektus adminisztratív döntéseirôl készül. Aurel Tãrãu megyefônök ugyan nem volt jelen ennek bemutatásán, mivel tegnap egy küldöttség élén Budapestre ment megemlékezni Mihai Eminescu születésének 152. évfordulójáról, viszont kabinetfônöke helyette is beszámolt. Matea emlékeztetett, hogy Bukarestben épp nemrég oszlatták fel a fôváros tanácsát. "Ne higgye senki, hogy ennek közvetlenül gazdasági visszaélések álltak a hátterében, mint ahogyan a hatalom egyes képviselôi mondják. Inkább arról van szó, hogy egymás után több tanácsi határozatot is megtámadtak a közigazgatási bíróságon. Márpedig a törvények szerint három ilyen egymást követô eljárás után az adott tanács akár hivatalból feloszlottnak is tekinthetô" – mondta.Ilyen felvezetés után közölte: Szentmártonban már nyolc közigazgatási eljárás zajlott rövid idôn belül, s most készül a kilencedik. Célzott rá, hogy ennek nyomán e település vezetésében is változások történhetnek, ám egyelôre ezt határozottan nem állította. Biharban egy-egy ilyen eljárás indult Sonkolyoson és Nagybáródon.

Szeghalmi Örs

Bukarest, mindenki aranybányája

Egy ország kétmillió lakosú fôvárosa legalább egy nagyságrenddel, egy "szabadságfokkal" több lehetôséget kínál mindazok számára, akik a közpénzeket a saját zsebükbe szándékoznak seperni, mint a "vidék". S ha ez az ország Románia, s ez a fôváros Bukarest, akkor mindennek a többszöröse igaz. Lehet, hogy a Nãstase-kormány múlt heti, rendkívül látványos gesztusa, mellyel feloszlatta a fôvárosi tanácsot – az esztendôfordulón meghirdetett korrupciós hadjárat aktusaként –, inkább politikai célzatú, mint valami tisztulási folyamat része, s a kormánypárt pozícióit hivatott megerôsíteni. Tény, hogy a miniszterelnöki hivatal ellenôrzô csoportja olyan törvénytelenségekre, nyerészkedésre, protekcionizmusra, csalásokra, visszaélésekre, gondatlanságra, okirat-hamisításokra, sikkasztásokra, megvesztegetésekre stb., stb. derített fényt, amelyek ugyan eddig is felbukkantak több-kevesebb rendszerességgel hol egyik, hol másik bukaresti lap hasábjain, de kormányszintû ellenôrzôô testület most tette elôször publikussá azokat.

A fôváros teljes infrastruktúráját kiszolgáló intézmények, szolgáltatóvállalatok, karbantartó cégek, szállítók megcsapolása, kereskedelmi spáciumokkal való üzletelés és nem utolsósorban a lakás- és ingatlanbiznisz megannyi "szabad vadászterület" volt a bukaresti prérin, amelyhez a helyi közigazgatás vertikumában a portástól a fôpolgármesterig mindenki "megtalálta a számítását". Az egyik legvaskosabb, talán már elévült ügy, amelyrôl oly sokat cikkeztek azon frissiben az újságok, az úgynevezett "lakás-dosszié" volt. 1990 és 1994 között 97 képviselô, 37 szenátor, 23 kormány-, illetve államfôi apparátusban dolgozó közjogi méltóság, valamint ezen intézmények közel 300 alkalmazottja részesült abból a "privilégiumból", mely szolgálati lakásokat (nem is akármilyeneket!) juttatott nekik, amelyeket aztán inkább jelképes, mint reálértéken meg is vásároltak.

Persze az is kiderült, hogy a szabad rablás a fôvárosi aranybányában sohasem volt "pártspecifikus", az eredeti demokrácia mind a 12 évét jellemezte. Az elsô két esztendôben, a Nemzeti Megmentési Front által kinevezett fôpolgármestereinek idején "alapozták meg" mindazt, amit "hasznos hagyományként" Crin Halaicu, Victor Ciorbea, Viorel Lis és a most regnáló Traian Bãsescu alatt továbbfejlesztettek. Idôrendben az NMF, a liberálisok, a parasztpártiak és a demokraták imigyen váltották egymást, s ha a mostani hadüzenet nyomán kiírják a helyhatósági választásokat Bukarestben, valószínûleg nagyon sokan távol maradnak az urnáktól, elvégre a közönséges halandónak teljesen mindegy, hogy ki milyen pártszínekben, milyen ideológia mentén fosztogatja a közpénzeket.

Szilágyi Aladár

Kevés hiányzott hozzá…Majdnem telitalálat volt a román kormány inflációs elôrejelzése a 2001. évre. Az Országos Statisztikai Hivatal számításai szerint ugyanis a tervezett pénzromlási rátát alig egy százalékkal haladták meg, vagyis a múlt évre számítva az infláció 30,3 százalék volt. Ez az eredmény akkor jön ki, ha a 2000. év decemberi fogyasztói kosarát összehasonlítják a tavalyi év végivel. Éves viszonylatban a szolgáltatások drágultak a legjobban, több mint 36,2 százalékkal. Ezek közül is leginkább a vasúti szállítás díjszabásai nôttek jelentôsen – csak decemberben 55,8 százalékkal. Az év utolsó hónapjában ellenben olcsóbb lett a liszt, a máléliszt és a cukor.

Biztató, hogy az inflációs görbe a vizsgált év folyamán inkább csökkenô tendenciát mutatott, idén pedig akár 22–25 százalék körüli szint érhetô el. A legnagyobb arányú pénzromlást az elsô évharmadban regisztrálták (január–április), a nyári viszonylag alacsony (2 százalék körüli) inflációt pedig az év utolsó harmadában egy nagyobb mértékû fizetôeszköz-elértéktelenedés követte.

• Az Országos Felügyelô Testület döntése szerint a következô erdélyi magyar civil szervezetekhez való tartozás igazolhatja a kérelmezôk jogosultságát a kedvezménytörvényben foglaltakra: Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület (EMKE), Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE), Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ), Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), Romániai Magyar Doktorandusok Szövetsége (RODOSZ), Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), Itthon Fiatalom Mozgalom, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE).

• Bihar megyében több olyan információs iroda fog mûködni, amelyben állandó munkatárs tevékenykedik majd, mint ahogyan eddig tudni lehetett. Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök tegnap közölte, hogy Nagyváradon az olaszi körzetben is létesül egy ilyen iroda, a megyében pedig még három azok mellett, amelyekrôl már hírt adtunk. A részletekre a hét közepén visszatérünk.

Nem erôltetik a magánosítást

Az ország legnagyobb vállalata, a Petrom országos kôolajipari társaság valószínûleg nem kerül az idén magánkézbe. Ezt a bukaresti hivatalosságok jelentették be, azzal érvelve, hogy amíg az olajárak leszállóágban vannak, addig nem lehet megfelelô árat elérni a privatizáció folyamán. A legnagyobb, még állami kézen levô közép-kelet-európai pénzintézet, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizációja sem fog az idén befejezôdni – legalábbis erre utal Adrian Vasilescunak, a jegybanki kormányzó tanácsadójának nyilatkozata. Bár a procedúrát az ígéretek szerint már februárban beindítják, ez hosszadalmas lesz, hiszen a magánosítás elôkészítésére új szakértôi céget kell kinevezeni. A korábbi nemzetközi könyvvizsgáló, a Merrill Lynch ugyanis tárgyalásokat folytat a Deutsche Bankkal vállalataik fúziójáról, ugyanakkor a tekintélyes frankfurti székhelyû hitelintézet a BCR legkomolyabb potenciális vevôjének is számít. A Román Kereskedelmi Bank saját tôkéje jelenleg 16,5 ezermilliárd lejre rúg, aktívumai 94 ezer milliárdra, nyeresége pedig 4,1 ezermilliárd lejt tett ki. A jegybanki szakértô ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a privatizáció elôtt tisztázni kell az állammal való kapcsolatot, hiszen jelenleg nehezen szétválasztható annak tulajdonosi és ügyféli minôsége.

A folyamatban levô magánosítási programok közül az egyik legkényesebb az Alro kombináté. Bár úgy tûnik, hogy a versenytárgyalás nyertese a cég részvényeinek 42 százalékát birtokló Marco befektetôi csoport lesz, a külföldi tôzsdei szakértôk szerint a slatinai gyár az idén valószínûleg bele fog olvadni valamelyik világszerte ismert alumíniumgyártó konszernbe. A fuzionálási folyamat különben az egész ágazatra kiterjed: az elemzôk szerint az Alro mellett az ausztrál WMC, a német Trimet, továbbá a nigériai, a brazil és a lengyel gyártó is beolvad valamelyik multinacionális cégbe.

Králik Lóránd

Érdemi ügyek a napirend után

Ülésezett a Megyei Tanács állandó bizottságaA Megyei Tanács ügyvezetô testületének tegnapi gyûlése meglehetôsen egyhangúnak ígérkezett. Szokás szerint jóváhagyták a gazdasági igazgatóság által kiadott és visszavont vállalkozói engedélyeket, majd megtárgyalták a februári tanácsülés napirendjén szereplô kérdéseket. Az igazán érdekes kérdések napirenden kívül hangzottak el.

Az elsô napirendi pontról csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy miközben kiadtak 4 engedélyt családi vállalkozásoknak, 13 engedélyt szabadúszóknak, 5 esetben hagyták jóvá a tevékenység módosítását, ezekkel szemben 164 esetben kérték a Megyei Tanácstól a vállalkozói engedély bevonását. Ennél jobb bizonyíték nem kell a magánvállalkozói szféra "virágzásáról".

A második napirendi pontnál a biharfüredi hóeltakarító állomás, továbbá egyes községi utaknak a Megyei Utak Rt. fennhatósága alá való utalásáról szavaztak egyöntetûen. Ezzel ugyanis tehermentesítenek úgymond néhány községi tanácsot, melyeknek már évek óta nincs pénzük az érintett utak karbantartására. Gheorghe Rosu, a Megyei Utak Rt. igazgatója viszont ennél sokkal többet szeretett volna. Javasolta, hogy készítsen egy tervet a Megyei Tanács az 1920-as határmódosítás után kettévágott, a román–magyar határ két oldalán lévô településeket összekötô utak rendbetételére, mert erre lehet nyugati támogatást kapni, s ha késlekedünk, mások megelôznek benünket. Stefan Seremi tanácselnök ennek nem látta értelmét. Egyelôre még a magyar fél sem tudja, hogy Létavértesnél lesz-e az új határátkelôhely, vagy más településnél. Szerinte Rosunak nagy tehetsége van ahhoz, hogy ízlése szerint elterelje a beszélgetést a fontos témákról. Rosu ugyanis még elpanaszolta, hogy a rendôrség 2 millió lejre büntette vétlenül az útjavító vállalat egye helyi kirendeltségének vezetôit, megszegve ezzel a Megyei Utak Rt. és a rendôrség által aláírt protokollumot. Sárközi Sándor tanácsos azt sérelmezte, hogy a vidéki településeken lakók csak Váradon fizethetnek, ha vizsgázni akarnak az autóvezetôi jogosítványért, vagy forgalomba akarják íratni gépjármûvüket, holott a vidéki városokban is van TLP-fiók.

Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke azt javasolta még, hogy a februári tanácsülés napirendjébe iktassák be a Nagyváradi Állami Színház személyzeti felépítésének megtárgyalását is.

Albert Ferenc

Elhalasztották az óvodák bezárását

Nemrég arról számoltunk be, hogy a nagyváradi Polgármesteri Hivatal anyagi okokból január elsejétôl két napközi bezárását tervezi. Ez a javaslat a városatyák elé került, és azok úgy döntöttek: a folyó iskolai év végéig, 2002. június 15-ig minden marad a régiben. E határozathoz Petru Filip polgármester hozzáfûzt, hogy ezt követôen is csak fokozatosan valósítják meg az érintett napközik összevonását.

A Bumbacului utca 22–24. szám alatti 56. számú napközi, az Onisifor Ghibu utca 16. szám alatti 4. számú bölcsôde, a Mihail Sadoveanu utca 10. szám alatti 35. számú napközi jövôjérôl tárgyaltak a tanácsosok. Többen is javasolták a költözés határidejének kitolását az iskolai év végéig. Dr. Földes Béla tanácsos a Közegészségügyi Igazgatóságnak arra a levelére hívta fel a helyhatósági testület figyelmét, amelyben a tanintézetekben mûködô orvosi rendelôk hiányos felszereltségére hívták fel a figyelmet. A városatyák azt is szerették volna tudni, hogy mi lesz a felszámolt napközikbe járó gyermekekkel, hova irányítják ôket. A szakjelentésben erre vonatkozó javaslat is volt, de ahogy a polgármester is ígérte, 2002. június 15. után ennek a megtárgyalására még visszatérnek.

Újabb esetek a határon

* Hozzávetôleg 11,5 millió lej összértékû, 115 kilogramm szárnyashúst találtak egy belépésre jelentkezô marosi rendszámú Mercedes kisbusz rakterében a borsi határnál a hétvégén. Az állat-egészségügyi hatóság lefoglalta a sofôr s az utasok által be nem jelentett, ellenôrizetlen árut, a határrendészeti sajtóközlemény szerint azért, hogy megsemmisítsék.

* Sajátos módon oldotta meg kiutazási gondjait egy 36 éves marosvásárhelyi férfi: mivel nem volt birtokában a határátlépéshez szükséges pénzösszeg, másolt magának két százdollárost. A határrendészek azonban észrevették a turpisságot, s a Btk. vonatkozó paragrafusa szerint "díjazták" a dolgot: pénzhamisítás jogcímén valódi eljárást kezdeményeztek.* Úti okmányok nélkül akarta átlépni a határt Borsnál egy 20 esztendôs suceavai fiatalember. Tiltott határátlépési kísérlet miatt feltartóztatták és ôrizetbe vették.

* A székelyhídi határkörzetben egy 35 éves szatmári férfit tartóztattak fel, aki semmilyen irattal sem tudta igazolni kilétét. Ezt követôen az általa megnevezett lakhelye felé irányították.

Nincs pénz oltóanyagra a kutyamenhelyen

Nemrég tetten értek egy bukaresti kamionsofôrt, amint szélnek eresztett egy szállítmány kóbor kutyát az egyik székelyföldi városban. A fôvárosi önkormányzat számára ez az olcsóbb megoldás, a kutyamenhelyek fenntartása és üzemeltetése sokkal többe kerül. Hogy a célállomás miért a székelyföldi város volt, az más kérdés. Olténia sokkal közelebb van…

Nagyváradon egy éve mûködik a kutyamenhely, a Noé bárkája Alapítvány jóvoltából. A Zorelelor utcai menhelyre egyszerre érkeztem egy rakteres Aro gépkocsival, amely a sintérautó, s egy újabb lakót hozott. Az ebek etetés elôtt meglehetôsen idegesek voltak, ezt késôbb a nadrágom bánta… Az új társ érkezése annyira felizgatott egy háromlábú ebet, hogy a lábszáramba harapott, szerencsére csak a nadrágom szakadt el.

Gheorghe Avram és Alexandru Ivan elôbb kiosztotta a moslékszerû eleséget a különbözô elkerített helyeken, ahol a kutyákat koruk és nemük szerint tartják, majd a szabad területen lévôk következtek. Megtudtam, hogy a menhely létszáma 140 körül van, ebbôl 20 kölyökkutya. Egynapi etetéshez 25 kg rizst, 20 kg húst, korpát, csontokat, kenyérhajat használnak, amit nagy vashordókban melegítenek.

Telefonon felkerestük Gigi Bulz asszonyt, az alapítvány elnökét, aki elmondta, hogy a kutyamenhely a jóindulatú támogatók és az alapítvány segítségével mûködik. A Polgármesteri Hivatal nem támogatja ôket, holott a város érdeke is, hogy összeszedjék a kóbor kutyákat. Eddig félezer kutyát hoztak be, ebbôl 130-140 talált gazdára. Bulz asszony szerint ezek a korcsok alkalmazkodnak a legjobban a tömbházlakás körülményeihez. Ha fajkutyát hoznak be, azt két hétig hirdetik az újságban, mielôtt gazdát keresnének neki. Az alapítvány számos nehézséggel küzd, elkel a kutyabarátok segítsége. Például nincs pénzük oltásokra, a féregtelenítés és a rüh kezelése is sokba kerül, amelynek költségeit az alapítvány tíz tagja állja. A támogatók közül az elnöknô kiemelte a Mocheta, Petrom, Helen Frigoexpres cégeket, az egyetemet, állatorvosokat és technikusokat, illetve sok segítôkész nyugdíjast.

Nagy Tibor

Edzôtáborban a Bihar FC

Moldovan tegnap délután megtartotta az elsô tréningetA Bihar FC labdarúgói tegnap reggel elfoglalták szálláshelyüket a félixfürdôi Poeniœa Szállóban, ahol e hónap 26-ig edzôtáborozva alapoznak és készülnek a márciusban kezdôdô hivatalos bajnoki idényre. A hét közepén, csütörtökön Budapesten már barátságos mérkôzést is játszanak, ellenfelük Détári Lajos edzô NB I-ben szereplô csapata, a Kispest-Honvéd lesz.

Régi és új nevek az elsô meccs elôtt

A keret kiegészült a jobb belátásra tért Rotaru kapussal, valamint a spanyolországi próbajátékról visszaérkezett Gadóval. A szintén a spanyol bajnokságba igyekvô Lungan végül nem utazott el, ottani bemutatkozását késôbbi idôpontra halasztották, így most ô is eddigi csapattársaival készül. Vasárnap két újabb futballista jelentkezett próbajátékra Dobrãu segédedzônél: Daniel Sabãu (Zilahi Armãtura), aki három éve már kacérkodott a Bihar FC-vel, és Florin Grigore, a harmadosztályú Boldesti-i Petrolistul erôssége. Csütörtökön pályára lépnek a Bozsik stadionban, s ha megfelelnek az edzôk elvárásainak, a klub szerzôdést köt velük. Ami pedig Alexandru Moldovan vezetô szakirányítót illeti, csak késéssel csatlakozhatott új tanítványaihoz: gépét tegnap reggel a köd és az eljegesedett leszállópálya miatt nem fogadta a váradi repülôtér, ezért Kolozsvárról délután személygépkocsin kellett Váradra érkeznie.

Elszerzôdtek, próbajátékon, sérültek

Kenesei Zoltán (Kispest-Honvéd) után újabb nevek kerültek fel a Bihar FC-tôl távozók listájára. Dumitra és Cl. Mutu – Détári Lajos kérésére – a Kispest gárdájával edz, majd próbajátékon is részt vesz, Borbély kölcsönjátékosként Szíriába szerzôdött, Szabó Zsolt visszatért Debrecenbe, míg Mare kapus elhagyta a váradi alakulatot, s valószínûleg visszatért Kolozsvárra. Az alapozás során – a piros-kékekkel tegnap délután elsô tréningjét megtartó – Alexandru Moldovan ugyanakkor nem számíthat a sérült Sfârleára és Siminicre.

Nyolc ifi a bôvített keretben

A Bihar FC utánpótlás-, illetve ifjúsági együtteseibôl nyolc játékos utazott el a felnôttekkel: Cora, Sarkadi, Giura, Pascalãu, Madar, Fãrcuœa, Keserû és Pascu. Az elmúlt idényhez képest tíz új labdarúgó egészíti ki a keretet, így Rãdoi (Târgu Jiu-i Pandurii), D. Sabãu (Zilahi Armãtura), Diœã (Temesvári Politehnica), Sola és Pavel (Craiovai Extensiv), Costache (Ploiesti-i Petrolul), Fl. Grigore (Boldesti-i Petrolistul), Bunea (Bethlen), Fodor (Székelyudvarhely), valamint Sãlãgean (Sopron). Az ôsszel szerepelt gárdából az alábbiak maradtak: Rotaru, Vâtcã, Rosu, Mihut, Fele S., Mere, Lungan, Munteanu, Cotan, Rotariu, Socaciu, Csehi, Gadó, Gusatu.Sz. S. ,,Norvégia biztos résztvevôje lesz a vb-nek"Beszélgetés a skandináv ország kézilabda-együttesének szövetségi kapitányávalÖt nap alatt két hivatalos vb-elôselejtezô mérkôzést vívott egymással a román és a norvég férfi kézilabda-válogatott, s mindkét alkalommal az északi ország együttese volt a sikeresebb. Szövetségi kapitányuk, Gunnar Petersen két éve vette át a csapat irányítását, amely azóta folyamatosan sikeresen szerepel a nemzetközi porondon. A kapitány a civil életben is "kapitány" az oslói rendôrség oszlopos tagjaként. A vasárnap a váradi Sportcsarnokban lebonyolított román–norvég találkozó után beszélgettünk vele.

– Mivel magyarázható a norvég csapat Románia elleni kettôs sikere?

– Szerénytelenségnek tûnhet, ám bátran állítom, hogy mindkét mérkôzésen jobbak voltunk a románoknál. Tanítványaim érettebbek és felkészültebbek, ugyanakkor sokkal tapasztaltabbak is. Nem véletlenül: többségük a nagyon erôs német elsô osztályú bajnokságban, profi élcsapatokban szerepel. A válogatottban csak a különbözô ellenfelekkel szemben alkalmazandó taktikát kell megbeszélnünk, a többi már a játékosok dolga.

– A román játékosokról, a válogatott csapatról mi a véleménye?

– Két-három évtizeddel korábban nemcsak Európa, hanem a világ is a román férfi kézilabdázóktól tanult. Most azonban nincs önbizalmuk, és játékukból elsôsorban a rutint hiányolom. Egyénileg jó képességgel rendelkezô, tehetséges játékosok mindannyian. Kiemelkedô egyéniségnek tartom a fiatal Voina balszélsô és a védô Bibirig mellett Lucát és Pârâianut, viszont csapatukból hiányzik egy átlövô és egy jó hálóôr. Ugyanakkor a mienknél jóval fiatalabb gárdát alkotnak, vagyis még elôttük áll a jövô, ha ôk is úgy akarják. Tudom, hogy a román legjobbak külföldön kamatoztatják tudásukat, arról azonban csak nemrégen értesültem, hogy pont ôk nem fogadták el a válogatott meghívást. Pedig ha pályára lépnek, azt hiszem, nem sok esélyünk maradt volna a továbbjutásra!

– Hogyan tovább?

– A hátralevô, Szlovákia elleni két összecsapáson könnyebbnek tûnik a dolgunk, s remélem, az elsô helyen végzünk, ám az elôselejtezô csoportmeccsek után júniusban egy jóval erôsebb ellenféllel szemben kell még megméretkeznünk ahhoz, hogy egy év múlva ott lehessünk Portugáliában a világbajnokságon. Meggyôzôdésem, hogy Norvégia biztos résztvevôje lesz a vb-nek.

Lévay Sándor

_____________________________________________________________________________________________________________________

Copyright © Bihari Napló - 2000