A szakminisztérium január 1-jétôl új vezetôket nevezett ki a Bihar megyei Törvényszéken és a nagyváradi területi Ítélôtáblánál. A változások kapcsán sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Törvényszék könyvtártermében.

A Törvényszék új elnöke, Mircea Pavel Mester, az Ítélôtábla egyik volt bírája lett Traian Munteanu helyett, ugyanazon intézmény büntetôtagozatának irányítását pedig Daniela Sotoc bírónô vette át.

Az Ítélôtábla csúcsvezetése nem változott, új emberek kerültek viszont minden tagozat élére: Mihaela Pãtrãus, Elena Bocse és Savina Bãltãrete. Ebben a sorrendben a büntetô, a polgári, illetve a kereskedelmi perekkel foglalkozó részlegeket irányítják.

Ugyancsak január elsejei hatállyal nevezték ki Claudia Stanciu bírónôt a margittai, Vasile Birãut a belényesi, Ovidiu Bojant a szalontai, Ioan Banciut pedig az élesdi bíróság elnökévé.

Eddig Ovidiu Bojan volt az egyetlen szóvívô az Igazságszolgáltatásban, tegnap ô mutatta be röviden valamennyi frissen elôléptetett kollégáját. Kettô kivételével a kolozsvári Babes–Bolyai egyetem jogi karán szereztek diplomát, Ioan Banciu a rendôrakadémián, míg az egyik fiatal bírónô Aradon diplomázott. A törvényszék új elnöke, Mircea Pavel Mester 1981 óta dolgozik a pályán, volt bíró a nagyváradi bíróságon, a Törvényszéken és az Ítélôtáblánál, s valamennyi tagozatot kipróbált. Épp ezért úgy gondolja, hogy tapasztalata volt a fô oka annak, hogy a szaktárca ôt választotta e tisztségre, egyéb érveket nem tudott felsorakoztatni az újságírók érdeklôdésére sem. Nem ô nevezte ki saját magát, szögezte le. Ovidiu Bojan fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Mester elôdének, Traian Munteanunak lejárt a négyéves mandátuma, s nem egyéb okok miatt távolították el a Törvényszék élérôl.

Új alelnöke van a nagyváradi bíróságnak is, az alig 30 éves Beatrix Raluca Cuc személyében. Hasonlóan fiatal a margittai bíróság elnöknôje, a törvényszék büntetôtagozatának új vezetôje pedig 27 éves.

Megtudtuk, hogy a szalontai bíróság mûködésének beindulásáról még nem határozott az Igazságügyminisztérium, bár ennek minden feltétele adott. A jelen lévô bírák véleménye szerint két-három hónapot kell még várni erre.

Mihaela Pãtrãus, az Ítélôtábla büntetôtagozatának elnöke az intézményben uralkodó létszámgondokra hívta fel a figyelmet, s tisztázta, hogy minden egyéb feltétel adott ahhoz, hogy optimálisan végezhessék a munkájukat. A törvények s a belsô szabályzatok szigorú betartására törekszenek, s reményei szerint ezáltal zökkenômentesen zajlik majd az igazságszolgáltatás.

Szóba került az is, hogy az emberek többsége elvesztette már a hitét a hazai igazságszolgáltatásban, s ezt a jelenlévôk közül többen is zokon vették, mondván, az ô tekintetükben sem lehet általánosítani.

Z. S. M.

Szombati lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy Octav Cozmâncã, a közigazgatásért felelôs tárca vezetôje bejelentette, hogy a kormány a helyi adók és illetékek egységesítését tervezi, jelesül azt, hogy a tervezett sürgôsségi kormányrendeletben meghatároznák az adóknak és illetékeknek az alsó és a felsô határát.

A miniszter szerint elhatározásukat az indokolja, hogy egyes településeken túlzottan nagy adókat vetettek ki, ami igazságtalansághoz vezet.

A hírrel kapcsolatban megkértük Octavian Sala közgazdászt, a nagyváradi Polgármesteri Hivatal pénzügyi igazgatóját, hogy mondja el a véleményét arról, milyen hatással lenne a helyi költségvetésre a tervezett kormányrendelet bevezetése.

Az igazgató meglepetésének adott hangot, szerinte a tárcavezetô terve ellentmond a sokat hangoztatott decentralizációnak. Több más városbeli igazgatótársával is beszélt már a tervezetrôl, és abban egyeztek meg, hogy a Municípiumok Szövetségén keresztül konzultálnak a kormánnyal e témáról.

Az igazgató szerint, amennyiben életbe lép e kormányrendelet, az beláthatatlan helyzetet, teljes káoszt okozhat majd, nagyon sok településen felborul a helyi költségvetés, veszélybe kerül az önkormányzatok mûködôképessége.

P. I. Z.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tizedik alkalommal rendezte meg a nagyváradi magyar egyházi, politikai és közéleti személyiségek újévi találkozóját. A Tôkés László püspök és Kovács Zoltán fôgondnok által aláírt meghívó szerint: "A hagyományos esemény alkalmat adhat az együtt örvendezésre a megtartás és a megtartatás felett, és erôt ad a jövendôre való közös felkészülésre." A vasárnap délutáni fogadásra az egyházkerület székházának dísztermében került sor.

Csûry István, az egyházkerület generális direktora Rontsátok le… és felépítem címmel tartott újévi köszöntôbeszédet: "János evangéliuma megôrizte és most feleleveníti elôttünk a reménység csodáját és annak többletét: »… három nap alatt felépítem azt«. Ez a mondatrész számunkra már múlt, de ugyanakkor jövô is. Múlt, mert Jézus Krisztus harmadik napon feltámadott, de jövô, mert mi is fel fogunk támadni. Múlt, mert haldoklik körülöttünk a világ, nemzetünk életveszélyes sebeket kénytelen hordozni, mert egyházunk hóhérai még vitézkednek, de már jövô, mert Krisztus kész ítélni eleveneket és holtakat… Ha a feltámadás hite nélkül ôriznénk reményünket, az csakhamar reménykedéssé lenne, és mint hajnali harmatcsepp, eltûnne az elsô napsugárban" – mondta Csûry István.

Tôkés László püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik küzdöttek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért. "Reméljük, hogy a reménység századában valami új, valami más kezdôdik… azonban egy pillanatig sem nyugodhatunk bele abba, ha az egyik kezünket levágják, a másikat pedig nagy kegyesen meghagyják. Nekünk mindkét kezünkre szükségünk van… Ha hiszünk abban, amit csinálunk, akkor az megvalósul. Kikacagtak bennünket, amikor a Teleki utcai székhelyünk – akkor még állami épület volt – elôcsarnokának falán elhelyeztük Sulyok István püspök emléktábláját. Hittünk abban, hogy az épület visszakerül jogos tulajdonosához" – hangsúlyozta a püspök. Megemlítette, hogy ocsmány propagandahadjárat indult Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya ellen a kedvezménytörvény miatt.

Tempfli József római katolikus megyés püspök megjegyezte: "szent irigységgel" vesz részt a fogadáson, és fájó nosztalgiával gondol arra, hogy a római katolikus püspökség dísztermében is lehetne ünnepséget tartani, ha az egyház visszakapta volna az ingatlant. A fôpap szerint a jövôben is mindent megtesznek a püspöki palota visszaszerzéséért, eddig 260 millió lejt költöttek ennek érdekében. Közölte, hogy nemrég az egyik külvárosi ház falán a következô feliratot vette észre: "Ne lopj, mert az állam nem szereti a konkurenciát." Ezt aztán gyorsan letörölték. A megyés püspök úgy véli, az állam különbözô jogi fikciókkal akadályozza meg, hogy az egykor elrabolt egyházi javak visszakerüljenek a tulajdonoshoz.

Dr. Csapó I. József volt szenátor többek között azt kívánta, hogy hatalmi céloknak ne lehessen kiszolgáltatni az erdélyi magyarságot. Kovács Zoltán egyházkerületi fôgondnok kifejtette: nem lehet csak engedményekkel, kompromisszumokkal eredményeket elérni. Tôkés László javaslatára egyperces néma csenddel emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Margócsi László ügyvédrôl. A Varadinum vonósnégyes két tagja Haydn-mûveket adott elô, majd Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivô és Tavaszi Hajnal könyvtáros az Ady-emlékévrôl beszélt. Varga Vilmos színmûvész Ady-verseket szavalt el. A Partiumi Keresztény Egyetem énekkarát a Közjó szolgálatában díjjal tüntették ki. (Errôl bôvebben holnapi lapszámunkban írunk.)

A fogadáson gyûjtést szerveztek a 19 gyermekes árkosi Tamás Károly és családja javára. Tófalvi Zoltán szerkesztô, aki riportot készített Erdély legnépesebb magyar családjáról, részleteket vetített filmjébôl, amelyet január 14-én mutat be a bukaresti magyar adás. Hermán M. János elôadó-tanácsos meghirdette a gyûjtést, kiemelve a nagycsaládok támogatásának fontosságát. Érdeklôdésünkre tegnap a püspökségen közölték: 25 millió lej gyûlt össze a közadakozás során. A fogadáson közremûködött Szerefi Ilona egyetemi hallgató, aki népdalokat énekelt, valamint a Komló népzenei és táncegyüttes. A hivatalos program végén elénekelték nemzeti imádságunkat. Ez elôtt Tôkés László tréfásan megjegyezte: "A büntetést majd együtt fizetjük." Ezt követôen az Opál együttes szórakoztatta a megjelenteket.

Rais W. István

Aurel Tãrãu prefektus a tegnap tartott ez évi elsô sajtótájékoztatóján bemutatta új tanácsosát, Sergiu Coroiu közgazdászt.

Mivel a prefektúra szervezeti felépítésében csak két tanácsosi hely szerepel, s mindkettô be volt töltve már, Dan Mateát elôléptették a prefektus kabinetjének igazgatójává. Az ô helyébe lépett Sergiu Coroiu. A másik tanácsosi helyet Carmen Mitricioiu, a romák ügyeivel foglalkozó tanácsos tölti be. Az új tanácsos nemrég lett a Szociáldemokrata Párt tagja, a prefektus kitûnô közgazdásznak tartja.

– Fô feladatom lesz a megye gazdasági ügyeinek, a közintézmények gazdasági tevékenységének figyelemmel követése, beleértve a Közpénzek Felügyelôségét is. Régi gond, hogy megyénket mellôzik, amikor bizonyos pénzek elosztásával foglalkozó ügynökségeket hoznak létre. Jó példa erre a SAPARD-iroda, mely Szatmáron mûködik, de többet is fel lehetne sorolni. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk nincsenek jól felkészült szakemberek, ám megyei szinten túl nincs bizonyítási lehetôségük. Az én dolgom lesz, hogy több külföldi segélyhez jusson megyénk pályázati úton. Azért fogadtam el a kinevezést, hogy gazdasági téren is profi szintre emeljem a Prefektúra tevékenységét. A SAPARD-program keretében komoly támogatást lehet kapni a vidéki utak és az ivóvízhálózat kiépítésére. Ebben viszont tevékeny szerepet kell vállalnia a helyi tanácsoknak és a Megyei Tanácsnak, mert nem lehet megengedni, hogy e pénzek olyan közösségekhez kerüljenek, ahol nincs hosszú távú fejlesztési terv. A prioritásokat a Megyei Tanácsnak kell megjelölnie, a prefektúra ellenôrzi a végrehajtást.

Albert Ferenc

Annak idején az ellenzékiségbôl ismét hatalomra törekvô-jutó párt választási propagandája semmilyen téren nem kímélte a négyéves mandátumát átkínlódott koalíció viselt dolgait. Egyebek mellett hevesen támadta azt a különben Iliescuék elôzô regnálása alatt is oly sokszor alkalmazott gazdaságpolitikai gyakorlatot, melynek értelmében a kormány idôrôl idôre átütemezte, illetve részben vagy teljesen elengedte bizonyos csôd szélére jutott vállalatoknak az állammal szemben felgyûlt adósságait. A menet közben szociáldemokratává átvedlett RTDP elsô kormányzási esztendeje lezártával ismét elôvette ezt a piacgazdasági elvekkel merôben ellenkezô, az adófizetôk zsebe elleni merényletnek minôsülô praktikát, mely legfeljebb annyiban különbözik az elôzô évek, kormányok nagyvonalúságától, hogy mostanság frissiben privatizált cégek is részesülhetnek eme végrehajtói kegy áldásaiból, melynek elsô nekifutásra 88, "perspektivikusan" pedig még körülbelül 200 vállalat örvendhet.

Kiderült, hogy a kedvezményezettek listáján – melyet egyelôre a végrehajtás nem hajlandó megosztani a közvéleménnyel (!) – szerepel többek között az Onesti-i Rafo kôolaj-finomító. 2001 szeptemberében, közvetlenül magánosítása elôtt a Rafo több mint háromezer milliárd, pontosabban: 3,333 milliárd lejnyi adósságot halmozott fel a ki nem fizetett adók, illetékek, késedelmi és büntetôkamatok s az útalap iránti tartozások formájában. A finomító részvényeinek felvásárlói a privatizációs szerzôdés értelmében viszont csupán 7,5 millió dollárt, azaz 240 milliárd lejt kell öt év alatt az államkasszába lepengessenek, és adósságteher nélkül kezdhetnek "új életet". A 100 millió dollárral egyenértékû tartozásból bô 2000 milliárd lejt törölnek a kormány jóvoltából, a többi 1300 milliárdot pedig alaptôke-emeléssel részvényekké konvertálják. Az eset pikantériáját fokozza, hogy az újsütetû magántulajdonú kôolaj-finomító fôrészvényese bizonyos Corneliu Iacobov névre hallgató vállalkozó, mellesleg a kormánypárt Bákó megyei alelnöke – ugyanaz az illetô, aki az egyik "aranybánya", a hajdani Moldvai Magántulajdon-Alap elnökeként aratta egyre-másra a privatizációs babérokat.

Igazságérzettôl sem mentes naivitással eltöprengünk azon, hogy többnyire önhibájukon kívül az adófizetôk milliói jutottak a tönk szélére, olyanok, akiket csupán a Rafo iránti államkincstári engedékenység – közvetett módon – több százezer lejjel terhel meg. Olykor nem lehetne ennek a fordítottját gyakorolni: az adózó állampolgárok millióit részesíteni kedvezményben a Iacobovok rovására?

Szilágyi Aladár

Pakisztáni katonák figyelik az indiai határt. A két ország között december közepén különösen kiélezôdött a Kasmír hovatartozása miatti régi feszültség, amikor egy fegyveres csoport támadást intézett az indiai parlament épülete ellen. A határövezetben azóta is tartanak az összecsapások. A dél-ázsiai körúton tartózkodó Tony Blair brit kormányfô közvetíteni próbál a veszélyes feszültség enyhítése végett.

VÉDÔVÁMOT AKAR BEVEZETNI Románia a magyar búza és liszt behozatalára – jelentette be Ilie Sârbu. A mezôgazdasági miniszter sajtónyilatkozatában azt is közölte, hogy Bukarest egyelôre nem szándékozik eltörölni a magyar baromfihús behozatalára kivetett védôvámot. Mint mondta, errôl a kérdésrôl további kétoldalú tárgyalásokat tart szükségesnek a magyar féllel. A román kormány tavaly, a vártnál jóval bôségesebb gabonatermés betakarítása után rendkívüli mértékben megszigorította a magyar búza és liszt behozatalára vonatkozó minôségi elôírásokat, és ezzel a lépéssel Bukarest megsértette mind a Kereskedelmi Világszervezet, mind a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás szabályait.

Martonyi János magyar külügyminiszter határozott véleménye, hogy az ellenzék a kedvezménytörvény ügyében rossz célokat követ, és megalapozatlan, alapvetô tájékozatlanságról árulkodó nyilatkozatokat tesz. A budapesti diplomácia vezetôje tegnap reagált mindarra, ami az MSZP politikusainak vasárnapi sajtótájékoztatóján elhangzott (amirôl hétfôi számunkban olvashattak), és leszögezte, hogy az ellenzéki oldalon megfogalmazódó aggályok alaptalanok, hiszen a december 22-én aláírt román–magyar egyetértési nyilatkozattal egy ésszerû, józan megoldás született. Ennek a legfontosabb eredménye, hogy a romániai magyarság számára is zökkenômentesen, akadálytalanul érvényesülhetnek a kedvezmények és támogatások, továbbá, hogy sikerült teljes egészében rendezni azt a nézeteltérést, amely korábban a két kormány között fennállott – hangsúlyozta.

"Meggyôzôdésem, hogy a létrejött megállapodás jó, felfüggesztésérôl pedig szó sem lehet. Néhány napon belül alá fogjuk írni a román féllel azt a kiegészítô jegyzôkönyvet, amely az egyetértési nyilatkozat tartalmát jogi formába öltözteti" – mondta a külügyminiszter. Martonyi fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mindez az erdélyi magyarság legteljesebb egyetértésével történik, a megállapodás elôkészítésébe mindvégig bevonták az RMDSZ vezetôit, akik nagyon fontos, kezdeményezô szerepet játszottak a kompromisszum létrejöttében.

A Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke szerint évtizedekkel ezelôtti emlékeket idéz, hogy a határon túli magyar szervezeteket érintô kérdésekben ezek legitim vezetôinek véleményét figyelmen kívül hagyva nyilatkoznak magyarországi politikai tényezôk. Pokorni Zoltán az MSZP vezetô politikusainak kijelentéseire reagálva az MTI-nek elmondta: a magyar, illetve a román miniszterelnök által a kedvezménytörvény kapcsán elfogadott egyetértési nyilatkozat felfüggesztése egyet jelentene a kedvezménytörvény Romániában való felfüggesztésével. Elmondása szerint a Fidesz jólesôen nyugtázta a határon túli magyar szervezetek nyilatkozatait, amelyekben mind az RMDSZ, mind a szlovákiai, illetve a kárpátaljai szervezetek képviselôi üdvözlik a jogszabály január elsejei életbeléptetését, és örömmel fogadták a román, illetve a magyar miniszterelnök nyugalmat hozó megállapodását.

Renato Ruggiero olasz külügyminiszter lemondása után Silvio Berlusconi miniszterelnök legalább fél évre saját kezébe kívánja venni a tárca irányítását, jelentôs belsô változásokat tervez az intézményben, ugyanakkor biztosította a nyilvánosságot az olasz külpolitika folyamatosságáról. Ezzel párhuzamosan biztosította a világot, hogy nem változik Olaszország eddigi külpolitikája, az európai integráció iránti elkötelezettsége. A Corriere della Sera által idézett ígérete szerint Európa továbbra is "eszménykép és szükségszerûség" Róma számára, hiszen ez a közösség fél évszázadon keresztül jólétet, demokráciát és békét biztosított tagországai számára. Berlusconi hisz abban, hogy az Európai Unió hamarosan képes lesz "közös hangon" beszélni. Fontosnak nevezte, hogy újraegyesítsék ezt az Európát, oly módon, hogy beengedik az EU-ba azokat az országokat, amelyek osztják a közös európai értékeket.

A fenti szavak ellenére az EU legtöbb tagállamában és a brüsszeli központban is úgy vélik, hogy a római kabinet Ruggiero távozása után egyre inkább az euroszkeptikusok gyülekezôhelyévé válik, a külügyminiszter – egyesek szerint kényszerû – lemondása mögött ugyanis éppen az euró bevezetésével, illetve Olaszország és az EU viszonyával kapcsolatos nézeteltérések álltak. Az itáliai baloldal is hevesen támadja Berlusconi legújabb lépését, azt hangoztatva, hogy a kabinetben mostantól Umberto Bossinak, az Északi Liga vezérének Európa-ellenes irányvonala kerekedett felül.

A külföldi reakciók közül talán a francia volt a legkeményebb: Laurent Fabius pénzügyi és gazdasági miniszter tegnap azt nyilatkozta, hogy Párizs magyarázatot vár az olasz féltôl Renato Ruggiero Európa-párti külügyminiszter távozása ügyében, és szükségesnek ítéli, hogy ennek fényében Róma tegye világossá álláspontját az Unióhoz való viszonyában. Belga lapvélemény szerint Berlusconi ezentúl akadálytalanul határozhatja meg Olaszország külpolitikáját, és az már látható, hogy az általa vezetett Forza Italia párt jobban hajlik az Egyesült Államokkal, mintsem az EU-val kialakítandó közeli kapcsolatokra. A brüsszeli kormányhoz közel álló La Derniere Heure cikkírója ugyanakkor abban reménykedik, hogy az olasz miniszterelnök végül kénytelen lesz számolni az ország erôs uniós gyökereivel, az EU pedig szintén nem engedhet meg egy kisiklást a közös pénz sikeres bevezetése után.

Két neves nemzetközi cég is tegnap adta közre Romániát érintô gazdasági elemzését: az egyik a Fitch könyvvizsgáló és hitelminôsítô vállalat, amely néhány hete módosította az ország besorolását B-rôl B+-ra, a másik a Raiffeisen Zentralbank osztrák pénzintézet. Mindkét jelentés elismerôen szól azokról a pozitív változásokról, amelyek a román gazdaságban mutatkoztak, de a szakemberek abban is egyetértettek, hogy Bukarestnek a jövôben is bizonyítania kell.

A két cég szakembergárdája ellenben eltérôen ítéli meg a román gazdaság jövôben várható teljesítményét: a Fitch szerint a gazdasági növekedés az 5 százalékos küszöbérték körül fog mozogni az elkövetkezendô években, míg a Raiffeisen úgy vélekedik, hogy a 2001-es 4,6 százalékos növedés 2002-ben 4 százalékra csökken, és csak 2003-tól várható komolyabb fellendülés. Nem egyformán ítélik meg a folyó fizetési mérleg hiányának alakulását sem. A hitelminôsítôk lehetségesnek tartják a 6 százalék alatti deficit elérését, míg a banki szakemberek 2002-ben még 6,4, sôt 2003-ban is 6,1 százalék körüli hiánnyal számolnak. Azonos helyzet mutatkozik a költségvetési hiánynál is, ahol a Fitch elképzelhetônek tartja, hogy a Nãstase-kabinet lefaragja a deficitet 3 százalék alá, de a Raiffeisen elemzôi nem ennyire optimisták: szerintük az idén a büdzsé akár 4 százalékos hiánnyal is zárhat. Az osztrákok több szempontból is nehezen tarthatónak vélik a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást: az inflációs rátát például az idei évre a Bukarest által tervezett 22 pontos szint helyett 26,5 százalékosra becsülik. A Raiffeisen értékelése kitér az ország EU-csatlakozási esélyeire, kihangsúlyozva, hogy a 30 csatlakozási fejezetbôl eddig csak kilencet sikerült lezárni. Bár a folyamat kedvezônek mutatkozik – vélik a jelentés összeállítói –, Románia továbbra is az utolsó helyen áll a csatlakozási versenyben. Szlovákia, amely Romániával egyszerre jelentette be 1995-ben csatlakozási szándékát, már 2004–2005-ben a közösség tagállamává válhat, Bulgária várhatóan 2007–2010 között, míg Románia csak legkorábban 2009-ben, legkésôbb 2011-ben válik "tagéretté". A két elemzés következtetései megegyeznek: a román kormánynak fel kell gyorsítania a privatizációs folyamatot, a gazdaság szerkezetátalakítását, csökkentenie kell a bürökráciát, következetes bérpolitikát kell folytatnia, és a mezôgazdaság terén be kell hoznia a lemaradást.

Králik Lóránd

A december végi Bihar megyei árvízkárokat felmérték és továbbították a kormánynak. Minden egyes érintett településen két bizottság foglalkozott a kárfelméréssel, és Aurel Tãrãu prefektus figyelmeztette ôket, hogy reális adatokat továbbítsanak, ne próbjanak túlozni.

Az árvíz 23 bihari településen okozott kisebb-nagyobb gondot, de senkit nem kellett kitelepíteni. Lakóházakban 4,2 milliárd, 445 gazdaságban pedig 2 milliárd lej értékû kár keletkezett. Az utakban, hidakban, víz- és gázvezetékekben, közintézményekben és egyebekben 85 milliárd lejre emelkedett a felbecsült kártétel összege. Az összkár 91 milliárd lejre tehetô. Három közúti híd, 79 gyalogátkelô híd, 8 felüljáró, 159 km községi út, egy vízellátó hálózat, 12 gát rongálódott meg, 2370 hektár vetés került víz alá.

A prefektúra most a kormánytól várja a pénzt a helyreállításra. Igaz, még a tavalyi hektáronkénti egymillió lejes támogatást sem kapta meg mindenki teljes értékében. Ez utóbbi törlesztését január közepéig ígérik. A prefektúra megrendelt egy tanulmányt a Fekete Körös felsô folyásának szabályozására is, mert a legtöbb árvízkár itt keletkezik, s majd minden évben. A jövô hét folyamán remélhetôleg el is készül a munka. Igaz, idén a Sebes-Körös is kilépett medrébôl Réven és Sonklyoson, tetemes kárt okozva – mondta a prefektus tegnapi sajtótájékoztatóján.

A. F.

Nagyvárad Helyi Tanácsa a 2002. évre esedékes helyi költségvetés keretében jóváhagyta a beruházási tervet is. A költségvetés szerint az idén 616,2 milliárd lejt költhet a város beruházásokra. Ebbôl 366 milliárdra hitelt vennének fel, míg 173,6 milliárdra egyéb forrásokat keresnének. Az elôbbiekbôl a város saját beruházása 256,6 milliárd lej, amelybôl 176 milliárdra hitelt vennének fel, 45 milliárdot egyéb forrásokból fedeznének. Az Apaterm beruházási kerete 278,6 milliárd (ebbôl 120 milliárd hitel), a Piac- és Közterület-felügyeleti Önálló Ügyviteli Vállalaté 20 milliárd lej hitelbôl, míg a Helyi Közszállítási Vállalaté 60 milliárd lej (ebbôl 50 milliárd hitel).

Az idei év legfontosabb nagyváradi beruházása kétségtelenül a körgyûrû építésének a folytatása. Tavaly az elôkészítô földmunkákat végezték el, egy jogilag még tisztázatlan szakasz kivételével. A munka folytatására a szakminisztérium 45 milliárd lejt ígért, annak fejében, hogy a város is hasonló összeggel járul hozzá a beruházáshoz. Az utóbbi összeg úgy oszlik meg, hogy a helyi költségvetésbôl 5 milliárd lejt különítettek el a körgyûrûre, míg a fennmaradó 40 milliárdra kölcsönt vesz fel a város.

Egyéb beruházások folytatása: az Olimpiadei és Berzei utcákba bekötô részekre 3 milliárd, a Densusianu-híd megerôsítésére 300 millió, a Kis-Körösön átívelô híd kiszélesítésére 103 millió, míg az Ogorului utca korszerûsítésére 5 milliárd lejt fordíthatnak.

Az idén új beruházásokhoz is fognak Nagyváradon. Ezek a következôk: a városi úthálózat korszerûsítése 100 milliárd lejbôl, az Abatorului utcai híd újjáépítése 8 milliárd lejbôl, a Püspöki úti vasúti felüljáró megerôsítése 8 milliárdból, a Dacia úti felüljáró megerôsítése és bôvítése 8 milliárdból, a városi közvilágítás korszerûsítése 10,65 milliárdból, a Gyermekkórház melletti játszótér korszerûsítése 5,15 milliárdból, a szociális hivatal épületének felújítása 1,3 milliárdból, a Városi Kultúrház belsô javítása 300 millió lejbôl. Egyéb beruházásokra 16,8 milliárd lejt költhet a város. Ennek keretében 12 milliárdot a Liberty Klub tôkeemelésére fordítanak.

Péter I. Zoltán

Nemrég arról számoltunk be, hogy a nagyváradi Polgármesteri Hivatal anyagi okokból január elsejétôl két napközi bezárását tervezi. Ez a javaslat a városatyák elé került, és azok úgy döntöttek: a folyó iskolai év végéig, 2002. június 15-ig minden marad a régiben. E határozathoz Petru Filip polgármester hozzáfûzt, hogy ezt követôen is csak fokozatosan valósítják meg az érintett napközik összevonását.

A Bumbacului utca 22–24. szám alatti 56. számú napközi, az Onisifor Ghibu utca 16. szám alatti 4. számú bölcsôde, a Mihail Sadoveanu utca 10. szám alatti 35. számú napközi jövôjérôl tárgyaltak a tanácsosok. Többen is javasolták a költözés határidejének kitolását az iskolai év végéig. Dr. Földes Béla tanácsos a Közegészségügyi Igazgatóságnak arra a levelére hívta fel a helyhatósági testület figyelmét, amelyben a tanintézetekben mûködô orvosi rendelôk hiányos felszereltségére hívták fel a figyelmet. A városatyák azt is szerették volna tudni, hogy mi lesz a felszámolt napközikbe járó gyermekekkel, hova irányítják ôket. A szakjelentésben erre vonatkozó javaslat is volt, de ahogy a polgármester is ígérte, 2002. június 15. után ennek a megtárgyalására még visszatérnek.

Ez év januárjától a fûtési támogatást új rendszer alapján ítélik oda, a 2001/416. számú, a minimális jövedelmet biztosító törvény keretében. Az igénylôknek a helyi polgármesteri hivataloknál kell majd jelentkezniük. Nagyváradon e hét végétôl várják a rászorulókat.

Az idén, erre a téli idényre a fûtési támogatást januártól márciusig lehet igényelni. Természetesen – akárcsak eddig a támogatást – ezt is egy havi eltolódással folyósítják. A távfûtéssel rendelkezô családok egységesen havi 500 ezer lejt kapnak. Újdonság, hogy fa-, folyékony üzemanyagú, földgázfûtés esetében is adhatnak családonként havi 250 ezer lejt. Utóbbi bevezetésével látszólag bôvült a fûtési támogatást élvezôk tábora, de a valóságban jóval kevesebben részesülhetnek a kedvezményben, mivel a tavalyi évhez képest drasztikusan csökkentették azokat a jövedelmi határértékeket, amelyek alapján fûtési támogatást adhatnak.

A 416. számú törvény alapján azok a családok részesülhetnek fûtési támogatásban, amelyek a következô összegû minimális jövedelemmel rendelkeznek: egy személy esetén, ha a nettó jövedelme 630 ezer lej alatt van; kéttagú család esetében a felsô határ 1,13 millió lej, háromtagúnál 1,57 millió lej, négytagúnál 1,95 millió lej, öttagúnál 2,33 millió lej. Minden további családtag után a minimális jövedelemszintet 157.500 lejjel növelik. A fûtési támogatás összegével kiegészítik az ugyanennek a törvénynek az alapján odaítélt szociális segélyt, melynek összege a családok nettó jövedelme és az elôbbiekben felsorolt értékhatárok közötti különbségnek felel meg. A szociális segélyeket, és ezzel párhuzamosan a fûtési támogatást egyéni kérelem alapján ítélik meg. A kérvény iktatását minden esetben a családoknál elvégzett helyszíni tanulmány követi majd, és csak ezt követôen döntenek a segély odaítélésérôl. A segély kérelmezésérôl és a további formaságokról hamarosan ismét olvashatnak lapunkban.

Péter I. Zoltán

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az idén is pályázatot hirdet határon túli magyar könyvek kiadásának támogatására.

A pályázaton kiadók, kulturális mûhelyek, egyházi szervezetek, alapítványok, társadalmi szervezetek vehetnek részt. Elsôsorban a megmaradást szolgáló, a nemzeti önismeretet, a magyar kultúrát, történelmet, hagyományokat megörökítô eredeti kéziratok, tudományos és egyházi, kortárs szépirodalmi mûvek, valamint az elsôkötetes szerzôk mûveinek beérkezésére számítanak. A kéziratokat a helyi szellemi és könyvkereskedelmi igényeket mérlegelve az országonkénti szakmai tanácsadó testületek rangsorolják. A minisztérium külön szerzôdést köt a nyertes pályázókkal. A 2002. évi támogatás csak olyan szervezetnek ítélhetô meg, amely az elôzô évi támogatással határidôig elszámolt. A pályázatnak meg kell felelnie a formai követelményeknek, tartalmaznia kell pontos költségvetést, gazdasági számításokat, valamint a szükséges mellékleteket. A benyújtási határidô lejárta után hiánypótlásra nincs lehetôség, viszont a minisztérium fenntartja magának a jogot, hogy késôbb is bekérhessen az elbíráláshoz szükséges bármilyen iratot a pályázótól.

Az elkészült kéziratokat és a pontosan kitöltött pályázati adatlapokat postán 2002. január 25-ig (postára adás napja), személyesen 2002. január 31-ig kell benyújtani a gyûjtôhelyre: Romániai Magyar Könyves Céh – 4300 Marosvásárhely, str. Pãltinis nr. 4, tel./fax: 065/25–64–48.

A pályázati ûrlap az országonként megadott címeken és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ügyfélszolgálati irodájában szerezhetô be, illetve lehívható a NKÖM internetes honlapjáról (www.nkom.hu).

Az alábbiakban a román Belügyminisztérium által összeállított, a külföldre utazókat hasznos tanácsokkal ellátó tájékoztató alapján közöljük immár második összeállításunkat. A kiadványt a határátkelôknél osztogatják a schengeni országokba tartóknak.

A január 1-jén életbe lépett vízummentesség lehetôséget nyújt a román állampolgároknak, hogy eljussanak Ausztriába, Belgiumba, Dániába, Finnországba, Franciaországba, Görögországba, Hollandiába, Izlandra, Luxemburgba, Németországba, Norvégiába, Olaszországba, Portugáliába, Spanyolországba és Svédországba. Az ember útra kelhet turistaként, üzletemberként, sportolóként, tudományos konferencia résztvevôjeként. A vízumkötelezettséget feloldók egyetlen korlátozást szabtak: egy fél év alatt 90 napnál többet senki nem tartózkodhat a schengeni térségben. Aki akár egy nappal is túllépi ezt a határidôt, törvénytelenséget követ el, adatait nyilvántartásba veszik, és kitilthatják a schengeni országokból 5–10 évre. Kiutasíthatják a schengeni országokból azokat is, akiket feketemunka-végzésen kapnak. Fontos a munkavállalási engedély beszerzése, még ideiglenes munkavégzési szándék esetén is. Ezt a schengeni országok bukaresti nagykövetségén lehet igényelni. Jó tudni, hogy a Schengeni Egyezmény értelmében a turistáknak hosszabb ott-tartózkodás esetén a belépéstôl számított 4. napon be kell jelentkezniük a rendôrségen.

A schengeni országokba való beutazás feltételei: a belépéstôl számított legalább hat hónapig érvényes úti okmány, egészségbiztosítás, zöldkártya, a gépkocsi megfelelô mûszaki állapota. Nem fogadnak olyan személyeket, akiket korábban kitiltottak az ország területérôl. Szervezett kirándulás esetén belépéskor kérik a vócsert (az utazási iroda meghatározott szolgáltatásokra jogosító utalványát). Visszafordíthatják azokat az utasokat, akik úti okmánya nem felel meg a fentebb leírt követelményeknek. Hasonló feltételeket kell teljesíteniük a román turistáknak azokban az országokban, melyeken át a schengeni országokba jutnak.

Kiutazáskor a román határon az úti okmány mellett egészségbiztosítást, esetenként jogosítványt, illetve menettérti jegyet kérnek, a turistáknak fejenként 50 eurót kell felmutatniuk minden, Törökországban, illetve volt szocialista államban eltöltendô nap költségeinek fedezéseként, de legalább öt napra elegendô pénzösszeget. A schengeni államokra a fejenkénti napi összeg kétszerese, azaz 100 euró, vagy ennek megfelelô konvertibilis valuta érvényes. A készpénz, hitelkártya és csekk mellett hitelesített garancialevelet vagy szponzori nyilatkozatot is elfogadnak, esetenként meghívót. E feltételek alól mentesülnek a gyógykezelésre, hivatali érdekben, tudományos értekezletekre, tanulmányi, kulturális, sportrendezvényekre utazók (ezt írásban igazolniuk kell), a 14 évnél fiatalabbak, akik szüleik útlevelével lépik át az országhatárt, azok a 18 évesnél fiatalabbak, akiknek szülei külföldön élnek vagy dolgoznak, a munkavállalási engedéllyel rendelkezôk.

(folytatjuk)

Zámbó Sipos Mónika

* Nyolcvanhét millió lejes kárt okozó csalás jogcímén elôzetes letartóztatási parancsot állított ki a Bihar megyei Ügyészség a tóti 26 éves Monica P. nevére. A nôt a rendôrök most fogták el, ugyanis országos körözés volt érvényben ellene. * Jogosítvány nélküli vezetésen kapták a várasfenesi Florin I.-t. A fiatal sofôr egy bihari rendszámú Daciát vezetett vasárnap este a településen át vezetô községi úton. * Egy hamis 100 márkást dobott piacra szombaton egy váradi 26 éves fiatalember. Florin N.-t a bûnügyi nyomozók vették ôrizetbe az ügyben indított vizsgálatok idejére. * Elgázolt egy szabályosan, az út mentén közlekedô 55 éves férfit egy bihari rendszámú 1310-es Dacia vezetôje vasárnap kora délután a megyeszékhelyen, a Nufãrului utcában. A kormány mögött ülô 28 éves közgazdásznô túl gyorsan hajtott a síkos úton, a jármû megcsúszott és kisodródott. Az áldozatot nyakcsigolya-zúzódással és végtagzúzódásokkal szállították kórházba.

Mint arról a szolgáltatótól, illetve lapunkból is értesülhettek, február 1-jétôl mûsorcsomagokat kínál elôfizetôinek a váradi kábeltévé-társaság, az ezeken belül sugárzott mûsorok számának függvényében differenciált áron. Az mindenki elôtt nyilvánvaló: ilyen elegáns formában hajtottak végre egy majd kétszeres drágítást. Hogy mi errôl a TVS véleménye, azt tegnap sajtótájékoztatón tudatták.

Széles vételsávú, korszerû tévékészülékkel eddig minden kábeltévé-elôfizetô ugyanannyi mûsort nézhetett, ugyanazon az áron: a még januárra is érvényes havi 3,5 dollárért, 110 ezer lejért, 48 programot. Ugyanannyit, amit ezentúl 5,5 dollárért, 170 ezer lejért. De immár be van csomagolva, s ugye, a csomagolásért is fizetni kell! Ráadásul a nézôk jelentôs része egy magyar nyelvû mûsorral, az ATV kereskedelmi adóéval is szegényebb lesz, amiért a MiniMax rajzfilmcsatorna magyar nyelvû változatával igyekeznek kárpótolni a TVS-esek. De mi is van a csomagokban?

A 3,5 dolláros alapcsomagban a két magyar közszolgálati csatorna, az M1 és az M2, a TV 2, az RTL Klub, a Duna TV, a kábeltévé saját mûsora, a TVS, a két román közszolgálati adó, a România 1 és TVR 2, az Antena 1, a PRO TV, Acasã és Prima, a Tele7abc, az Oglinda TV, a România International, három zenecsatorna, az Atomic, az MCM és az MTV Europe, a Eurosport, a Fox Kids és a Cartoon Network rajzfilmcsatornák, a Discovery Channel és az Animal Planet ismeretterjesztô csatornák, a CNN hírcsatorna mûsora.

Az egész nap filmeket sugárzó HBO kedvelôi örvendhetnek, ugyanis az eddigi díjszabás jelentôsen csökkent. Akik az alapcsomag tartalma mellett ezt is szeretnék nézni, csak egy dollárral kell hogy többet fizessenek, havi 4,5 dollárt.

Az extra csomag havi 5,5 dolláros kiadást jelent. Ez az alapcsomag 24 csatornája mellett a következô 24 adó mûsorait tartalmazza: a román Realitatea TV, a magyar Filmmúzeum, ATV és Satelit, az olasz RAI 1 és RAI 3, a német nyelvû PRO 7, SAT 1, VOX, RTL, RTL II, a Euronews, a Travel, Fashion, Muzzik, a román és a magyar nyelvû Minimax, a Discovery Scitrek, Discovery Civilization, Discovery Adventure, Reality TV, National Geographic, Hallmark, M6.

Az extra plusz csomagban 6,5 dollárért a fentiek mellett az HBO is fogható.

Az árfolyamot hetente követi a kábeltévé, s minden hétfôn kifüggesztik a pénztáraknál. Fontos tudnivaló, hogy egyelôre csak a tömbházakban lakók válogathatnak a négy programcsomag közül, a magánházakban élô elôfizetôknek csak június végétôl lesz elérhetô valamennyi; ôk egyelôre az alap és az alap plusz csomagok közül választhatnak. Azok, akik e hónap folyamán elôre kifizetik az egész évi bérletet, egy hónapig ingyen vételezhetik a kiválasztott csomag mûsorait. Az 1,5 millió lej alatti havi jövedelemmel rendelkezô kisnyugdíjasoknak 10 százalék kedvezményt biztosít a TVS.

Ugyancsak február elsejétôl 3,5 dollárt számítanak fel a hálózathoz való visszacsatolásért, 1,5 dollárt a szerzôdésben szereplô adatok átírásáért s a választott csomag másikra való cseréléséért. Új elôfizetôknek tömbházba 3, magánházba 10 dollárért vezetik be a kábeltévét. A társaság ügyfeleit e hónap folyamán várják a pénztáraknál, hogy új szerzôdést kössenek velük. Ehhez személyazonossági igazolványt és a lakhelyet igazoló okmányt kell felmutatni. A kedvezményt igénylô nyugdíjasok vigyék magukkal decemberi nyugdíjszelvényüket. Mindazokat, akik február 1-jéig nem tisztázzák, hogy melyik programcsomagra tartanak igényt, az 5,5 dolláros kategóriába sorolják. A TVS Dacia sugárúti pénztáránál mûködô Közönségszolgálati Iroda telefonszáma 45–47–07, s ugyanott Faur Felix PR-vezetô naponta 14–16 óra között nyújt felvilágosítást.

A tegnapi sajtótájékoztatón a kábeltévé fôszerkesztôje s a médiával való kapcsolattartással megbízott Florin Ardelean, a cég mûszaki vezetôje, Nelu Dume és a marketingvezetô, Alexandru Bãdinici vett részt. A programcsomagok sugárzásának és vételezésének mûszaki részletei mellett beszéltek a különbözô kábeltévé-társaságok által alkalmazott árakról és szolgáltatásokról is, hogy kiderüljön: a TVS a legtöbbüknél így is olcsóbb. A konstancai szolgáltató kivételével, amely három mûsorcsomagot kínál 4,4, 5,9, illetve 9 dolláros havi díjért, a többi kábeltévé-társaság csak két alternatívát ajánl elôfizetôinek, és a 3,5, illetve 4,5 dollár között mozgó alapcsomag után következô egyetlen jelentôsen drágább, 7,5–9 dolláros áron kínálják. Magyarországi példát is említettek. A helyi kábeltévések tudomása szerint ott az alapcsomag mûsorai 6-7, az ezt követô alap plusz 13-14, más társaságoknál 8-9, illetve 15 dollár fölötti áron vételezhetôk. Megtudtuk, hogy a csomagok jelenlegi tartalmát egy decemberben, Bukarestben végzett felmérés alapján, a nézettségi indexek s az egyes csatornákért fizetendô sugárzási díjak mértéke szerint állították össze. Az alapcsomagba igyekeztek minél több román és magyar nyelvû mûsort válogatni, ezek mellé sport-, rajzfilm-, ismeretterjesztô és zenecsatornákat válogattak. Hogy miért nincs benne egyetlen német nyelvû adó sem, tekintettel e nemzeti kisebbségre, arra nem tudtak pontos választ adni az illetékesek. Mindenesetre fontolóra vették lapunk felvetését, és megígérték, intézkednek ez ügyben. Tisztázták továbbá, hogy a csomagok kínálatát idôvel változtathatják, s errôl idejében értesítik majd az elôfizetôket, az eddigi gyakorlattól eltérôen, a médián keresztül is. Bôvíteni szeretnék a kínálatot, ennek részben mûszaki, másrészt anyagi feltételei vannak. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz ama HBO-elôfizetôk pénzével, akik a tavalyi év végi kampány idején több hónapra elôre kifizették a díjat, azt a választ kaptuk: ôk a kiválasztott mûsorcsomaghoz automatikusan megkapják a HBO-t addig, amíg az elô van fizetve.

Szóba került a kábeltévé-társaság új internetes szolgáltatása is. A négy bérlettípus között válogatható elôfizetôknek ezután nem kell telefonvonalat bérelniük, viszont szükségük van egy 50 dolláros modemre, amit akár 3–6 havi részletre is megvásárolhatnak, esetleg bérelhetik a szolgáltatótól. A havi bérleti díj 9–39 dollár között mozog.

Zámbó Sipos Mónika