Prefektúra kontra érmihályfalvi Helyi Tanács
Az érmihályfalvi Helyi Tanács április 18-i rendes ülése két napirend elôtti téma megbeszélésével kezdôdött. Rencz Lajos ülésvezetô felolvasta azt az idézést, amely április 25-re egy közigazgatási bírósági tárgyalásra citálja a tanács képviselôit. A per tárgya az utcanevek megváltoztatásáról szóló 1998. áprilisi határozat, a felperes a Prefektúra. A helyi képviselô-testület 17 igen szavazattal egy nem ellenében úgy döntött, hogy ügyvédet fogad. Másodikként arról döntöttek, hogy a városgazdálkodásban foglalkoztatják majd azokat a helyi elítélteket, akik büntetésüket helyben, munkával róhatják le.
Mielôtt az elsô napirendi pont terítékre került volna, az ülésvezetô köszöntötte Maria Todor jegyzônôt, aki a március 28-i versenyvizsgán elért eredménye alapján foglalhatta el tisztségét, és elôször vett részt tanácsülésen. Ezután Rencz Zoltán alpolgármester tájékoztatója hangzott el a közalkalmazottaknak kioszott, Furkó nevû terület kihasználtságáról.
Pap György, a Polgármesteri Hivatal piacfelügyelettel megbízott alkalmazottja ismertette a városi piac helyzetét. Bár évekkel ezelôtt új területre költözött a piac, mára ezt is "kinôtte". Két megoldási javaslat merült fel. Az egyik szerint a piacot a környezô területek felhasználásával kellene növelni, a másik szerint a szomszédos Kálvin János és Márton Áron utcák közötti átjárót kellene rendbe tenni. A tanácsosok az utóbbi ötletet pártolták, mivel ezáltal nemcsak a piaci tumultus csökkenne, hanem a város egyik utcája is korszerûsödne. A munkához viszont pénz kellene, ezért a költségvetés tárgyalásakor is szóba fog kerülni ez a téma, csakúgy, mint a napirenden harmadikként szereplô: a labdarúgócsapat helyzetérôl szóló. Tuef Sándor, a sport- és kulturális ügyek szakbizottságának tagja elmondta, hogy a labdarúgóknak jelenleg 5-6 szponzoruk van. A tanácsosok egyhangúlag támogatásukról biztosították az utóbbi idôben egyre jobb formában lévô csapatot, ígéretüket a költségvetés elosztásakor kívánják kézzelfoghatóvá tenni.
Végül megalakult a 21 tagú katasztrófaelhárító bizottság. Vezetôje a polgármester, tagjai pedig a rendôrség, a hadsereg, a tûzoltóság, a határôrség, az oktatási, a távközlési, az áramelosztó és egyéb fontos intézmények vezetôi.
Rencz Csaba
Némi meglepetést keltett a városi tanács, midôn nem ütötte Nagyvárad díszpolgárává Mircea Ifrim professzort, az orvosi kar dékánját. Pedig az egyetemi választások alkalmával kibocsátott és díszpolgári jelölésekor a tanácsosoknak is kiosztott önéletrajza, amely hemzseg az imilyen-amolyan titulusoktól, kinek-kinek az elkápráztatását szolgálta. Az elsô benyomás elmúltával, ha az emberfia figyelmesebben végigbogarássza az impozáns curriculumot, az egyik ámulatból a másikba esik: rá kell döbbenie, hogy mennyi valótlanságot tartalmaz…
Kezdjük a legbanálisabbal: az életrajz szerint hôsünk 1943. május 4-én született. Ez nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint hogy már húszéves korában befejezte orvosi tanulmányait! Rejtélyes módon a bukaresti lakossági nyilvántartásban az 1939-es adat szerepel. Ifrim doktor mostani dékáni jelölése még "belefért" volna a törvény szerinti 65 éves korhatárba, de ôurasága minden bizonnyal a "jövôre is gondolt". Esetleges 2004-beli akadálytalan rektorjelöltsége tehette indokolttá az idô megállítását, kereken négy esztendeig.
Mircea Ifrim tudományos címsorának élére elôszeretettel és következetesen odabiggyeszti az "akadémikus" titulust, holott nem tagja a román tudományosság elitjét tömörítô testületnek. Igaz, az úgynevezett Orvosi Akadémia, illetve a Bihari (nagyváradi) Orvosi Akadémia névlistáján szerepel, de egyiknek sincs köze a Tudományos Akadémiához. Az elôbbi egy kormányintézmény, az utóbbit pedig személyesen Ifrim doktor hozta létre. Legalább fél tucat külföldi "akadémia" tagságával is dicsekszik. Egyebek mellett a Brazil Tudományos és Kulturális Akadémia, a Nemzetközi Albert Schweitzer Akadémia is a keblére vonta. Csakhogy egyiknek sincs nyoma az interneten, mi több: az elôbbirôl Brazília bukaresti nagykövetségén sem tudnak.
Mircea Ifrim egyetem utáni tanulmányai között szerepel egyebek között az oktatási menedzserképzô elvégzése, méghozzá 1989-ben, a Nagyváradi Egyetemen. Tudomásunk szerint a kommunizmus végidején ez a szakma még "kapitalista mumus"-nak számított, és csak üzemmérnökképzés folyt az intézmény jogelôdjének keretében. A tituluscsokrot tetemes mértékben gazdagítják Az év embere címek, Ki kicsoda kiadványokban való szereplések. Mindez valójában úgy mûködik, hogy különféle életrajzi intézetek, szervezetek, alapítványok világszerte elküldik ûrlapjaikat, s aki kitölti – s gyakorta: aki fizet – bekerül a nyilvántartásokba, illetve a kiadványokba. Akad olyan személyiséglista, amelyen több mint 900 ezer név szerepel…
Az interneten felfedezhetô, hogy a váradi egyetemnek az Egyesült Államokban is van hallgatótoborzó irodája, egy arab úr vezeti. A tájékoztató anyag mellett 48 perces videofelvétel is megtekinthetô: Ifrim doktor elnöki (?) minôségében csábítja Nagyváradra az USA ifjúságát. Jelentkezni 95 dollár, tanulni 2500 dollár ellenében lehet. A váradi szirén azt is szétszóratta a világhálón, hogy az egyetem végzettei közül számosan elnyerték a titokzatos "Nemességi Díjat". Románul ez a "Premiu de Noblete" formában jelenül meg, angolul viszont "Noble Prize"-ként fest, ami veszedelmesen emlékeztet a… Nobel-díjra.
Furcsamód amikor mindezekre rákérdeztem, ôurasága arcszíne vörösre váltott, s mielôtt kitette volna a szûrömet, az asztalt csapkodva közölte: ha neki úgy tetszik, akár 1001-ben is születhetett volna, akadémikussága pedig nem képezheti vita tárgyát, elvégre kilenc külföldi akadémia tagja, s a Román Tudományos Akadémia nincs monopolhelyzetben Romániában!…
Florin Ciucas
A mintegy 40 települést magában foglaló Nagyszalonta–Sarkad Kistérségi Együttmûködési Szövetség képviselôi tegnap a nagyszalontai városházán találkoztak. A magyarországi küldöttségben számos üzletember is helyet kapott.
A szalontai városháza nagytermében Tódor Albert polgármester köszöntötte a népes vendégsereget. Áttekintette az elmúlt évek eredményeit, és elmondta, hogy a találkozó célja a kapcsolatfelvétel és -ápolás. Tóth Imre sarkadi polgármester, országgyûlési képviselô tudatta, hogy továbbra is gondolkoznak a Nagyszalonta–Méhkerék közúti határátkelôhely jobb kihasználásának lehetôségein. A magyar szaktárca már jóváhagyta a 20 tonnás tehergépkocsik átkelését a vámon, ezért 150 millió forintos beruházással rendbe teszik az utat Sarkad és a határszakasz között. Kijelentette, hogy még az idén beindíthatnák a Nagyvárad–Nagyszalonta–Kötegyán–Békéscsaba–Szeged teherforgalmi vasútvonalat, ezen 17,5 tonna tengelynyomású jármûvek közlekedhetnének. Hangsúlyozta, hogy bôvíteni kell a testvérmegyei kapcsolatokat, Békés, Arad és Bihar, valamint Ilfov megyék együttmûködését.
Ioan Lucian, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a határok légiesítésén kell munkálkodni. Felajánlotta segítségét a magyar partnereknek abban, hogy üzlettársat találjanak a határ innensô oldalán. A munkalátogatás kora délután Tenkén folytatódott.
Pálfy Török László
Kovács Béla rektor a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálási folyamatának fejleményérôl, az ôsztôl induló új szakokról számolt be lapunknak.
– Az akkreditáció folyamata december 17-én indult el. Akkor felmérô dossziéban kértük a román tanügyminisztériumot, hogy a benyújtott iratcsomó felértékelése után adja meg az ideiglenes mûködési engedélyt. A téli ünnepek késleltettek bennünket egy ideig. Elôször az akkreditációs bizottság elnöke óhajtott tájékozódni személyes beszélgetésen, és azt mondta, hogy megteszi észrevételeit a dossziéról. Ez január közepén történt. Úgy láttuk, hogy eleget tehetünk a bizottság igényeinek, s ô is pontosan megértette, melyek a mi elképzeléseink, és hogy ezeket törvényesen, a romániai akkreditációs elôírások betartásával akarjuk elfogadtatni. Megígérte, hogy talán március elejére befejezôdik a munka. Elmagyarázta, hogy nem tôle függ, mikor ül össze a bizottság, ez nem meghatározott napokon szokott történni. Március elején a jogi bizottság elnöknôje még egyszer behívott, hogy egyeztessünk, és jelezte, hogy összességében véve egyetlen igényét nem teljesítettük. Az új akkreditációs törvény kéri, hogy ilyen esetben, mint a mienk, egy román nyelvû szak is induljon, akár magyar nyelvû szakkal párosítva.
– Tehát követelmény volt egy román szak vagy mellékszak beindítása?
– Az akkreditációs törvény emez alpontja alapján ez kritérium, de nincs benne az intézmény akkreditációs lapjában, amely 17 pontban tartalmazza a jogi és gazdasági feltételeket. Amikor március 8-án eljött Váradra az akkreditációs bizottság, a lapokat kitöltötték, mi elolvastuk, és meggyôzôdésünk, hogy egyetlen olyan pont sincs, amely miatt megkérdôjelezhetô, hogy tanintézetünk akkreditálható. Nem is adtak elutasító választ, de döntés sem született. Március 31-én a húsztagú bizottság arra az álláspontra jutott, hogy igényelnének egy ilyen jellegû szakot is. Mi bölcsen fogtuk fel a dolgot, és mivel volt egy akkreditált német tannyelvû vallástanár szakunk, abban láttuk a megoldást, hogy a németet megtartjuk fôszaknak, és párosítjuk román mellékszakkal. A dossziét a múlt héten elvittük a fôvárosba. A minisztériumi jogtanácsos megismételte, hogy neki nincs más igénye velünk szemben. Tehát most már elmondhatom, hogy a hivatalos irat a tanügyminisztériumon és a kormányon keresztül, a maga útját megjárva, hamarosan eljut hozzánk is.
– Ôsztôl milyen új szakok beindítását tervezik?
– A 2005-ig szóló fejlesztési tervünket évenként alakítjuk az igények alapján. Március 16-án a bôvített rektori tanácsban úgy határoztunk, hogy a meglévô öt mellett négy új szakkal próbálunk indulni. Elsô helyen van az ún. vidékfejlesztés menedzselése. Ezenkívül elektrotechnikában hasznosítható menedzselési szakot akarunk létrehozni, és indítanánk egy négyéves közigazgatási szakot, mert eddig nem volt magyar nyelvû képzés, és ôsztôl lép életbe a közigazgatási törvény. A negyedik a német–román szak lesz. Hangsúlyozom, ezt nem felszólításra, hanem igénylésre alakítottuk ki.
Haraji Tóth Hajnal
Az úthasználati illetéket módosító sürgôsségi kormányrendeletet kedden fogadták el, és tegnap már hatályba is lépett. Ez kimondja, hogy ezután nem kell befizetni a Bãsescu-adóként ismert úthasználati illetéket a Takarék- és Letéti Pénztárban, sôt a Romániában elôször forgalomba íratott gépkocsik bejegyzéséért sem kérik az ár 5 százalékát, viszont az üzemanyag 45 százalékkal többe fog kerülni. Ez a gázolaj esetében 300, míg a benzin esetében 600–700 lejes drágulást jelent.
A forgalomba írási illeték elengedése a Dacia árának 3,5, a Daewooénak 5–7 millió lejes csökkenéséhez vezet. Aki már kifizette az úthasználati illetéket, az állítólag hétfôtôl szeptember elsejéig visszaigényelheti a pénzt a nyugta alapján, de errôl tegnap még semmi biztosat nem tudott mondani a TLP Bihar megyei kirendeltségének aligazgatója. Bãsescu szállításügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a Petrom egyelôre nem drágít, a kormány szóvivôje szerint nyárig fokozatosan emelkedni fog az ár. A Petrom nagyváradi kirendeltségénél tegnap még központi utasításra vártak. A bukaresti sajtóiroda egyik munkatársa azt mondta, hogy nem kapott felhatalmazást semmilyen információ közlésére.
A magánkutaknál tegnap még régi áron adták az üzemanyagot. Egyesek a kormányrendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésére, mások, például a MOL, felsôbb utasításra vártak. A taxisok egyenesen tragédiának tartják az új rendeletet. A Confort taxi tulajdonosa, Sorin Popescu azt mondta, egy naponta átlagosan 110 kilométert vezetô taxisnak az útilleték napi 364 lejt tett ki, a drágább üzemanyag azonban 6600–7700 lej többletköltséget jelent…
Albert Ferenc
Szeretnénk, ha együtt ünnepelnénk meg Mákvirág elsô születésnapját. Ezért ma délután négy órakor a Tempo Klubba (Moszkva utca 8. szám) várjuk azokat a gyerekeket, akik valamelyik pályázatunkon részt vettek, és természetesen mindazokat, akik állandó levelezôtársaink. A zenés-mókás bulin megalakul a Mákvirág-klub, amelynek minden rajzoló, író gyermek tagja lehet. Lesz jó zene, torta, üdítô és sok-sok meglepetés mindenkinek.
A hét elején a Moldovai Köztársaság fôvárosában a karhatalom összecsapott a tüntetô egyetemistákkal, 80 személyt letartóztattak, és három rendôr megsérült. A kisinyovi diákok azért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, mert megvonták tôlük a közszállítási kedvezményeket. A romániai diákszervezetek elítélték a Moldovában történteket, pontosabban az ottani rendôrök erôszakos fellépését. Tegnap a Pruton inneni Moldva egyetemi központjában, Jászvásáron hasonló indíttatású diáktüntetésre került sor, és az egyetemisták ott is szembekerültek a rendfenntartó erôkkel. A hazai diákok a vasúti kedvezmény visszaállítását követelve mentek az utcára, s a város központjában megpróbálták leállítani a villamosforgalmat. Ekkor léptek közbe a csendôrök, s beavatkozásuk következtében több tüntetô megsérült. A jászvásári diákok azzal fenyegetôztek, hogy Bukarestbe utaznak tiltakozni, de mikor meghallották, hogy Ion Iliescu a város egyik szállodájában tart sajtótájékoztatót, inkább odamentek, és az RTDP-elnök ellen kezdtek tüntetni.
AZ RMDSZ ELNÖKE kedden este megtartotta szokásos heti találkozóját a Szövetség parlamenti csoportjainak vezetôivel, tagjaival és kormányzati tisztségviselôivel. Helyzetelemzô politikai ismertetôjében Markó Béla beszámolt a magyar miniszterelnökkel pénteken folytatott megbeszéléseirôl. Mint mondta, a választási évben várható volt, hogy Orbán Viktor romániai útja ne járjon látványos eredményekkel, de jelentôs fejleménynek nevezte az új határátkelôhelyek kérdésében létrejött megállapodást a két ország között, továbbá nagyon fontosnak tartotta azt, hogy a román kormány képviselôivel folytatott tárgyalások felölelték a román–magyar gazdasági kapcsolatok növelésének kérdését, és hogy egyidejûleg magyar üzletemberek is tárgyalásokat folytattak a román üzleti élet képviselôivel e kapcsolatok bôvítésérôl. A szövetségi elnök áttekintette a helyhatósági választásokra való felkészülés fejleményeit, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az RMDSZ tisztségviselôi vegyenek részt a gyakorlatilag már megkezdôdött választási kampányban. Ezt követôen a kormányzati tevékenység idôszerû kérdéseirôl folyt eszmecsere.
Gazdasági döntések a rendkívüli kormányülésen
A gazdasági szerkezetváltáshoz, illetve a majdani magánosításhoz vezetô elsô lépést tette meg a földgázipar területén a román kormány. A mandátuma végéhez közeledô koalíciós kabinet a keddi ülésén hagyta jóvá az ezen energiaszektorért felelôs országos vállalat felosztását. A Romgaz helyett ezentúl külön részvénytársaságok irányítják a földgáz kitermelését, tárolását, szállítását és elosztását. A medgyesi székhelyû Transgaz a bel- és külföldi szállításért felel, a ploiesti-i központú Depogaz a föld alatti tárolásért; az Exprogaz hatáskörébe tartozik a kitermelés és a kereskedés, valamint az altalajkincsek felkutatásának irányítása, egy medgyesi és egy marosvásárhelyi kirendeltséggel. A földgázfelhasználó kis- és nagyfogyasztókat két azonos feladatkörû cég szolgálja majd ki, a marosvásárhelyi székhelyû Distrigaz Nord, illetve a bukaresti központú Distrigaz Sud. A részvénytársasági formában mûködô új cégek – akárcsak a Romgaz eddig – az ipari és kereskedelmi minisztérium fennhatósága alá tartoznak.
Ugyancsak kedden fogadta el a kormány az értéknövekedési adó fizetését szabályozó sürgôsségi rendelet végrehajtási utasítását, továbbá a profitadó kiszámítására vonatkozó rendelkezést. Ennek értelmében mentesülnek a profitadó alól a fogyatékosokat foglalkoztató kisipari és fogyasztási szövetkezetek, a kizárólagosan egyházi szolgáltatásokat végzô cégek, az állami és az akkreditált magántanintézetek; utóbbiaknak fejlesztésre kell fordítaniuk a jövedelmüket. A kereskedelmi társaságok számára is kínál némi kedvezményt a rendelkezés, amit befektetésösztönzônek szántak. Az adóalapból ugyanis leírható a beszerzett mûszaki felszerelések és szállítóeszközök árának 10 százaléka.
Egy fôvárosi napilap egész oldalas, számos felvétellel illusztrált riportot közöl négy Medgyes környéki település – Baráthegy, Bólya, Bürkös és Szászmuzsna – kastélyainak és templomerôdjeinek katasztrofális állapotáról. A feltehetôen regáti származású riporter maga is meglepôdött azon, hogy Erdély, pontosabban Szászföld mennyire gazdag mûemlékekben, s azon is, hogy a történelem ezen hat-hétszáz éves tanúi mennyire romos állapotba jutottak. Riportja végén felteszi a nem költôinek szánt kérdést: vajon mi lett volna a Loire völgyébôl, ha a franciák is ugyanúgy bántak volna a mûemlékeikkel, mint "mi románok, akik hiányoztunk errôl a leckérôl"?
Akár örvendezhetnénk is annak, hogy inkább késôn, mint soha, román médiakörökben is felfedezték: mennyit veszít az ország azzal, hogy 1918-tól kezdôdôen – ezt maga a riporter állapítja meg –, majd a kommunista érában folyamatosan, s a szászok kiárusítása után menthetetlenül ebek harmincadjára juttatott mûemlékvilág romlása visszafordíthatatlanná vált. Ha a franciák nem vigyáztak volna középkori kastélyaikra, az a sok millió dollár, amit az oda özönlô turisták elköltenek, nem maradna az országban – olvashatjuk a cikkben.
Ismétlem, már ennyi odafigyelés is eredmény. Csakhogy az Elfeledett történelem címû sorozatban megjelent riport szerzôje még ezt a tragikus témát sem képes vaskos történelemhamisítás nélkül tálalni. Anyagát nagyívû egybemosással vezeti be: "A Küküllôk és a Hortobágy övezetében, miután a rómaiak elhagyták Dáciát, kialakultak az eredeti (értsd: román – Sz. A.) kultúra elsô kezdeményei." (…) "Nem véletlenül, valamivel késôbb, ebbe a régióba letelepítették a szászokat. A 12–15. század közötti idôszakban a szászok a románokkal együtt számos várat és templomerôdöt emeltek, amelyek ma is valósággal behálózzák a vidéket."
A gond mindössze annyi, hogy mindehhez a magyaroknak is "volt némi közük". Árpád-házi királyaink, s késôbb a vegyes háziak is, "nem véletlenül" jobbára lakatlan vagy alig lakott helyekre telepítettek hospeseket (vendégeket). Így történt ez a szászokkal is, akik nemigen találtak "építôpartnerekre" a Kis- és Nagy-Küküllô középsô és alsó folyásánál. Még románokra sem. A jelenlegi romokkal nincs mit dicsekedni, de egy több mint nyolcszáz évig virágzó kultúra múltján hadd ne osztozzanak azok, akiknek csak annak jelenbeli rombolásához volt, van közük.
AZ EMBERI JOGOK MEGSÉRTÉSE miatt az ENSZ illetékes bizottsága határozatban bírálta a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Iránt, Irakot, Afganisztánt, Kubát, Szudánt, Egyenlítôi-Guineát, Ruandát és Burundit. Az 53 tagú testület többségi szavazással ugyanakkor elfogadta azt a pekingi indítványt, hogy ne vitassák meg az emberi jogok kínai érvényesülésének helyzetét. Az ENSZ-bizottság Jugoszláviát is elítélte a sajtó és a politikai ellenzék elnyomása, az önkényes bírósági eljárások, valamint az etnikai kisebbségek elleni erôszak miatt.
NINCS TÚLÉLÔJE a Fülöp-szigeteken tegnap reggel történt légikatasztrófának. Az Air Philippines légitársaság 541-es számú járata Manilából Mindanao szigetének székhelyére, Davaóba tartott 124 utassal és hétfôs legénységgel a fedélzetén. A Boeing–737-es az úti cél közelében hegyoldalnak ütközött. A szerencsétlenség okát egyelôre nem tudni.
AZ EUROHADTEST PARANCSNOKA, Juan Ortuno tábornok vette át Klaus Reinhardttól a koszovói nemzetközi békefenntartó erô (KFOR) irányítását. Ezáltal elôször kerültek NATO-erôk olyan szervezet vezénylete alá, amely nem része az atlanti szövetségnek. Wesley Clark, a NATO európai erôinek fôparancsnoka kitüntetéssel ismerte el Reinhardt tevékenységét, aki tavaly október 8. óta állt a békeerô élén. Parancsnoksága idején 1146 incidens történt, 532 embert öltek meg, 211-et raboltak el, és 1550-et vettek ôrizetbe Koszovóban. A parancsnokváltásra Pristinába látogatott Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai felelôse és Chris Patten, az EU külügyi biztosa, hogy tanácskozzék a szerbiai tartomány albán és szerb közösségének vezetôivel.
MUGUR ISÃRESCU tegnap felkereste a vízügyi, erdôgazdálkodási és környezetvédelmi tárcát, és arról tájékozódott, hogy miként mûködik a környezet- és vízminôséget ellenôrzô rendszer, illetve az árvízkárokat felmérô és összesítô rendszer. A miniszterelnök elégedettségét fejezte ki a tapasztaltak kapcsán, és különös érdeklôdést mutatott a hulladéktárolási és -feldolgozási eljárások iránt. Isãrescu megígérte, hogy sürgetni fogja a hulladékok kezelését szabályozó törvény elfogadását. A román kormányfô pár nappal azután kereste fel a szaktárca székhelyét, hogy magyar kollégájával Bukarestben a nagybányai ciánszennyezés és a borsabányai nehézfémszennyezés ügyérôl is tárgyalt.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK elôkészítése és lebonyolítása 380 milliárd lejébe kerül az államnak – jelentette ki Vlad Rosca, a közhivatalok minisztere. A tárcavezetô elmondta, hogy jelentést állított össze a voksolás megszervezésében részt vállaló összes intézmény felelôsségérôl. A folyamatban szerepet vállal a közhivatalok minisztériuma, a prefektúrák, a polgármesteri hivatalok, a központi, illetve a megyei, municípiumi, városi és községi választási bizottságok, a bíróságok, a kormány fôtitkársága, az Országos Statisztikai Hivatal, a pénzügyi, a belügyi, a védelmi, az oktatásügyi, a munkaügyi, az egészségügyi és az idegenforgalmi tárca. Az elôkészületekhez szükséges összegeket Bukarestbôl még nem küldték el a megyeközpontokba.
KILENC INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTET fogadott el a Délkelet-európai Regionális Finanszírozási Konferencia Románia számára. A testület brüsszeli ülésén eldôlt, hogy a hazai tervekre összesen 1,1 milliárd euró fordítható. A román külügyi tárca szóvivôje a kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a határokon átnyúló projektek sorsáról egy május elején sorra kerülô ad hoc gyûlésen döntenek. A gazdasági hatáskörrel bíró hazai minisztériumok számára ugyanakkor tanulságos lesz, ha megvizsgálják, hogy elutasított terveik miért nem feleltek meg az élvárásoknak.
Keddi lapszámunkban jelent meg cikk a várasfenesi elôválasztások eredményeirôl. A közölt listát vasárnap délután, a tárkányi elôválasztások idején adta át Antal Károly körzeti RMDSZ-elnök. Az írás nehezen olvasható volt, talán ennek tudható be a névelírás. Tegnap emiatt levél érkezett szerkesztôségünkbe, melyet Miklós István, a várasfenesi RMDSZ választmányának elnöke, Fekete István alelnök, Berhencz József titkár, illetve Vura Albert és Halász Sándor választmányi tag írt alá. Ebben kérték a helyreigazítást, és azt, hogy írjuk meg, ki volt a felelôs a félretájékoztatásért. Mivel az irkalap, amelyre a nevek fel voltak tüntetve, már nem áll rendelkezésemre, nem tudom, hogy én tévedtem-e, avagy Antal Károly. Azt viszont kijelenthetem, hogy semmiféleképpen nem állt szándékunkban más neveket közölni, mint amelyeket megkaptunk. Számunkra ebbôl az a tanulság, hogy ezentúl csak olyan listát adunk közre, amelyet a megyei RMDSZ-tôl juttatnak el hozzánk.
Azért, hogy mindenféle félreértést kizárjunk, újra közöljük a teljes várasfenesi jelöltlistát.
Az RMDSZ polgármesterjelöltje Vura Albert, a tanácsosjelöltek rangsora pedig a következô: 1. Vura Albert, 2. Fekete István, 3. Berhencz József, 4. Egyed János, 5. Mikló Ferenc, 6. Petrikó János, 7. Miklós István, 8. Imre Péter, 9. Boros Ferenc, 10. Kádár István, 11. Miklós Péter, 12. Halász Sándor, 13. Kovács Mihály.
Minden érintettôl, a várasfenesi érdekvédelmi szervezet választmányától elnézést kér:
Dérer Ferenc
A 44 éves Deák Árpád szobrászmûvészt inkább páccal festett grafikái révén ismerhette meg a váradi közönség. A tanítás mellett azért egy-két szobrot, miként néhány emlékplakettet is készített, és a városháza homlokzatának szobrait is restaurálta a közelmúltban. A Sajtóklub legutóbbi vendégeként mûvészemberektôl szokatlan tárgyilagossággal láttatta önmagát.
– Kérdésedre, hogy mit is alkottam eddig, felsorolnám legfontosabb munkáimat: a kilencvenes évek közepén Nagykárolyból érkezett a felkérés, hogy mintázzam meg Károli Gáspár bibliafordító félalakos szobrát. Ezt sikerült is végleges anyagba, bronzba kiönteni, a város egyik református templomának kertjében állították fel. E szobrom valószínûleg tetszett a nagykárolyiaknak, mert újra megkerestek, és felkértek, hogy készítsem el Kaffka Margit írónô szobrát. Szívesen tettem eleget e kérésnek. A szobortalapzatok sajnos nem olyanok, amilyet én elképzeltem. Ez részben az én hibám is, mert nem voltam állandóan jelen a kivitelezésükkor. E két szabadtéri szobrom mellett Sikli plébános úr felkérésére megmintáztam a nagyváradi Szent László-templom kapujában látható hat dombormûvet a Szent László-legendáról. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kapualjában és az Arad megyei Ágyán, Olosz Lajos költô emlékházának falán is van egy-egy dombormûvem. Legutóbb Hollósy Simon festônek a portréját mintáztam meg a máramarosszigeti temetôben található síremlékére.
Szobrász lévén természetesen a magam számára is készítek szobrokat, ám ezek sajnos csak ideiglenes anyagban, gipszben öltenek testet, ugyanis harmadik emeleti lakásomban sem követ faragni, sem bronzot önteni nem lehet. A kisebb plaketteket bronzöntô ismerôsömmel, Szilágyi úrral készítjük. A megrendelôvel kapcsolatosan három kérdés vetôdik fel: Van-e vele személyes kapcsolatom? Mit tudok róla? Van-e elegendô pénze? Ha mondjuk egy általam ismeretlen atomfizikusról van szó, igyekszem a lehetô legjobban megmintázni. Ha teszem azt, a megrendelô absztrakt expresszionista munkát akar, és ugyanazt a témát naturalista változatban is kéri, hát istenem, úgy is megcsinálom. Ez esetben biztosan akadna szobrászkolléga, aki a szememre hányná, hogy plasztikai meggyôzôdés nélkül lavírozok. A megrendelô fôleg hagyományos, naturalista szobrot akar. Az avantgárdra nálunk nem igazán van igény.
Ami pedig az újabb szoborterveket illeti: magam is beneveztem a szalontaiak által a Bocskai-szoborra meghirdetett pályázatra. Eljutottam a második fordulóig, ott megálltam. Jelenleg a Borsos Tamás szobrára kiírt marosvásárhelyi pályázaton vagyok érdekelt. Borsos Tamásról tudni kell, hogy ô építtette ki a marosvásárhelyi várat, az erdélyi fejedelem nagykövete volt a portán, és saját élettörténetét is megírta. Nos, a tavaly meghirdetett pályázatra csak én küldtem szobortervet, meg egy fôiskolás szobrásznövendék. A zsûri – amelynek többek között Csíky Boldizsár zeneszerzô és Hunyadi László szobrászmûvész is tagja – elhatározta, hogy meghirdeti a második fordulót is. E fordulóra is beneveztem egy átfogalmazott szobortervvel.
Hivatásomnál fogva szeretek nézelôdni. Nemcsak a szobrokat, az épületek homlokzatának díszítéseit is megcsodálom. A váradi Fô utca sajnos eléggé leromlott állapotban van. Visszatérve a szobrászmesterségre: néha olyan feladatot kapok, hogy fogalmam sincs, hogyan is kezdjek hozzá, ugyanis nincsen elegendô szakmai tapasztalatom. Régen voltak ötvösmesterek, freskófestôk, szobrászok, akik értették a mesterségüket. Manapság komoly, nagy tapasztalatú szakembert alig találni, pedig szakmai eligazításra, segítségre gyakorta szükségem lenne.
Gittai István
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az idén nyáron is megszervezi a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamait. Ezekre csak a szakképesített tanerôk jelentkezhetnek. A Bihar megyei pedagógusok a megyei RMDSZ székhelyén (Nagyvárad, Teleki utca 27. szám) igényelhetnek pályázati ûrlapot, minden munkanapon 9–18 óra között. A kitöltött pályázatok benyújtásának határideje május 15.
Balla Júlia, az RMPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke közölte lapunkkal, hogy a Bolyai Nyári Akadémia hallgatóinak nem kell fizetniük a szállásért és az ellátásért, a 100 ezer lejes beiratkozási díjat viszont ki kell egyenlíteniük, és állniuk kell az utazási költségeket.
Az RMPSZ megyei szervezete több tanfolyamra hirdet pályázatot. Az angol és a kémia szakos tanároknak július 9–15. között tartanak továbbképzôt a szovátai Teleki Oktatási Központban. Szintén Szovátán, július 16–22. között fizika-, valamint biológia–környezetvédelem tanfolyam lesz. Július 16–23. között Csíkszeredában a pszichológia–mentálhigiénia szakembereinek továbbképzése zajlik majd. Ugyanebben az idôszakban várják Csíkszeredába a magyar- és a testnevelô tanárokat, valamint a neveléslélektant oktató pedagógusokat. E székely város lesz a helyszíne A multimédia az oktatásban címû tanfolyamnak is. Július 16–23. között Sepsiszentgyörgyön kerül sor a matematika-, a számítástechnika-, valamint a drámapedagógia-tanfolyamra. Ugyancsak július 16–23. között Székelyudvarhelyen az óvónôk és az ének-zene tanárok továbbképzését tartják meg. Július 16–23. között Tusnádfürdôn rendezik meg a tanítók felkészítôjét, Brassóban a romántanárokét, Segesváron a némettanárokét, Szentegyházán pedig a mûszaki tantárgyakat és szaknyelvet oktatókét. Július 17–23. között Gyergyószentmiklóson lesz a neveléslélektan és a pasztorálpszichológia hete a hitoktatóknak. Július 23–30. között a szovátai Teleki Oktatási Központban tartják meg az osztályfônöki munkával és nevelésmenedzsmenttel, valamint az iskolavezetéssel és nevelésmenedzsmenttel kapcsolatos elôadás-sorozatot.
A nyári továbbképzésekre vonatkozó részletesebb tájékoztatással az RMPSZ megyei irodájában (Teleki utca 27. szám) szolgálnak minden kedden és szerdán 17 órától 18 óráig.
R. I.
– Nem csupán április 22-én, hanem az év minden napján, minden embernek figyelnie kellene környezetére, hiszen földünk csak egy van! – szögezte le George Togor, a nagyváradi Ecotop Alapítvány elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón, amikor a föld napja alkalmából szervezendô rendezvénysorozatot ismertették az újságírókkal.
Az idén a környezetvédôk nem fognak sepregetni, sem parkokat tisztítani ezen a napon, mert úgy gondolják, hogy ez nem az ô feladatuk. "Célunk a lakosság figyelmének felkeltése. Tudatosítani szeretnénk az emberekben a környezetvédelem fontosságát" – jelentette ki Togor.
A föld napja alkalmából szervezett Bihar megyei rendezvények már elkezdôdtek: április 14–16. között 800 facsemetét ültettek el Diófáson és Rézbányán. Ebben a tevékenységben több mint ötven önkéntes vett részt. Tegnap fertôtlenítési akciót tartottak a váradi parkokban. A környezetvédôk elmondták, hogy a nem hulladéktárolásra kijelölt helyeken lévô szemétkupacokra "Itt van az önök szemete" feliratú címkét fognak helyezni. 20-án a Mihai Eminescu Középiskolában 18 csapat részvételével ökológiai vetélkedôt rendeznek, 22-én 10 órától a Mihai Eminescu-szobor – Fô utca – Múzeumkert útvonalon szemeteszsákokkal és tiltakozó táblákkal akarnak felvonulni a környezetvédôk. A Múzeumkert amfiteátrumában 11 órától szórakoztató rendezvények várják az érdeklôdôket, 17 órától pedig a zenekedvelôknek kínálnak programot: a Thamiras, a Gral, a Manilla és a Boéma együttes lép színpadra. "Be szeretnénk bizonyítani, hogy a fiatalok szórakozása nem jár együtt a környezetszennyezéssel" – mondták az Ecotop vezetôi. Szombaton, a Fô utcán "környezetsátorban" várják majd a lakosság észrevételeit, megjegyzéseit a témával kapcsolatban. Ugyanott 10–13 óra között rajz- és fotókiállítást tekinthetnek meg az arra járók.
Kulcsár Andrea
A spanyol FC Valencia labdarúgócsapata jutott elsôként a Bajnokok Ligája elôdöntôjébe, miután a hazai 5–2-es gyôzelem után kedden csak 1–0-s vereséget szenvedett az olasz Lazio otthonában.
Lazio (olasz) – Valencia (spanyol) 1–0 (0–0), Róma, 60 ezer nézô, vezette: Jol (holland). Gólszerzô: Verón (52. p.). Elôdöntôs: az FC Valencia 5–3-as összesítéssel.
Az elsô mérkôzésen háromgólos hátrányt összeszedô rómaiak óriási lendülettel kezdtek, de a 3. percben Mendieta (Valencia) lövése kis híján célba ért. Az elsô negyedórát magabiztosan vészelte át a spanyol csapat, egyértelmûen érvényesült akarata. A játékrész felétôl a Lazio vette át az irányítást, de a 25. percben a kiugró Boksic elôl megszerezte a labdát a valenciai kapus. A 31. percben Salas veszélyeztetett, de a chilei csatár lövése elkerülte a vendégek kapuját. A második játékrész elején vezetéshez jutott a Lazio, az 52. percben az argentin Verón majdnem 30 méterrôl talált Canizares hálójába. Ezután még nagyobb iramban támadtak az olaszok, de a 67. percben a Valencia ért el érvénytelen gólt: Gerard lövése elôtt ugyanis Angulo már lesen állt. Az utolsó negyedórában már négy csatárral rohamozott az olasz együttes, de kétségbeesett próbálkozásai nem jártak sikerrel.
Az FC Barcelona lesz a Valencia ellenfele a Bajnokok Ligája elsô elôdöntôjében, miután a katalán együttes az idegenbeli 3–1-es vereség után, kedden hosszabbítás után 5–1-re legyôzte az angol Chelsea-t.
FC Barcelona (spanyol) – Chelsea (angol) 5–1 (2–0, 3–1, 5–1), Barcelona, 98 ezer nézô, vezette: Frisk (Svédország). Gólszerzôk: Rivaldo (24. és 99. p., utóbbit tizenegyesbôl), Figo (45. p.), Dani (83. p.), Kluivert (105. p.), illetve Flo (60. p.). Kiállítva: Babayaro (98. p., Chelsea). Elôdöntôs: a Barcelona 6–4-es összesítéssel.
A Barcelona végig irányította az elsô félidôt, de az angolok fegyelmezett védekezésének köszönhetôen csak ritkán kerültek helyzetbe a házigazdák. Két legnagyobb lehetôségét azonban kihasználta a katalán csapat. A 60. percben nagyot hibázott a Barcelona kapusa, Ruud Hesp: a holland a norvég Flóhoz passzolt, aki 16 méterrôl kilôtte a bal alsó sarkot. Ezt követôen már a hosszabbításért küzdött a Barcelona, az ehhez szükséges gólt Dani szerezte meg a 83. percben. Két perccel késôbb Rivaldo a továbbjutást is kiharcolhatta volna a hazaiaknak, de mellé lôtte a Kluivert buktatásáért megítélt tizenegyest. A hosszabbításban Figo tört egyedül kapura, akit Babayaro utolsó emberként a 16-oson belül elkaszált, a védôt a játékvezetô kiállította. A büntetôt Rivaldo a jobb alsó sarokba lôtte. Öt perccel késôbb végleg eldôlt a továbbjutás: Dani beadását Kluivert 5 méterrôl a léc alá fejelte.
Az elôdöntô párosítása: Valencia–FC Barcelona, a játéknapok: május 2. és 10.
A negyeddöntô másik két mérkôzése (Bayern München–FC Porto és Manchester United–Real Madrid) tegnap lapzártánk után ért véget.
Az UEFA-kupában ma este az elôdöntô visszavágóit rendezik, a következô párosítás szerint: Leeds United–Galatasaray (az elsô meccsen 0–2) és RC Lens–Arsenal (0–1).
(Forrás: MTI)
A Nagyváradi Liberty cselgáncsozói szombaton a 2000–2001. évi Bajnokcsapatok Európa-kupájáért kiírt küzdelemsorozat során idegenben, Csehországban szerepelnek a Litomerice együttese ellen. Vjacseszlav Bakal és Valentyin Habirov váradi edzôknek az utolsó percben összeállítási gondjai akadtak. A 60 kilogrammos súlycsoportban versenyzô Uematsu Kenjinek eltört az egyik ujja, s helyettese valószínûleg Alekszej Curlat lesz. Sergio Domenech (81 kg), aki egyszer sem kapott ki a tavalyi BEK-csaták során, súlyos hátgerincsérülést szenvedett, és legalább egy évig nem léphet tatamira. Ôt a klub egyik új szerzeménye, Alekszej Sersnyev helyettesíti majd. A 100 kilogramm feletti súlycsoportban induló Alekszandr Mihalin sem teljesen egészséges, csak abban az esetben mérkôzik, ha arra feltétlenül szükség lesz, vagyis az utolsó elôtti összecsapás eredményének függvényében. Helyettesei a magyar Csôsz Imre és az orosz Murat Haszanov. A Liberty a következô összeállításban szerepel a szombati, csehországi találkozón: Alekszej Curlat (60 kg), Nicolae Ivan (66 kg), Kyoshi Uematsu (73 kg), Alekszej Sersnyev (81 kg), Adrian Croitoru vagy Alekszej Mihajlov (90 kg), Ruszlan Mashurenko 100 kg), Csôsz Imre, Murat Haszanov vagy Alekszandr Mihalin (100 kg felett).
A váratlan sérülések ellenére a holnaputáni összecsapás elsô számú esélyese a Nagyváradi Liberty, hiszen nehezen hihetô, hogy az aránylag ismeretlen cseh gárda problémákat okoz a váradi fiúknak. A klub elnöke, Vizer László Marius derûlátó, véleménye szerint csapata 7–0 vagy 6–1 arányban nyer.
Váradi Levente
A Nagyváradi Bihar FC válogatót szervez 1992-ben született gyerekek részére. A jövô nagyváradi focireménységeinek edzéseit a válogatottságig jutó Ovidiu Lazãr, a Bihar FC, majd a Bukaresti Steaua volt labdarúgója vezeti. A szelektálást április 21-én, 24-én és 25-én 10.30 órától rendezik a Bihar FC stadionban. A gyermekek vigyenek magukkal sportfelszerelést.
A hét végén a Sportcsarnokban lebonyolított Crisul-kupa 2000 elnevezésû nemzetközi modern karate (WKF) tornán négy magyarországi és egy ausztriai klub négyszáznál is több versenyzôje társaságában kumite stílusban is helytálltak a Nagyváradi Crisul, valamint Berettyószéplak, Margitta, Diófás és Vaskohsziklás képviselôi: tizenkilenc arany-, tizennégy ezüst- és hét bronzérem került a tarsolyukba!
Aranyérmesek a következôk lettek, 5–6 évesek: Nógrádi Tünde és Tebies Radu. 7–8 évesek: Kuntz Róbert és Daniel Bone. 9–10 évesek: Georgiana Panca, Anita Mãlan, Simkó Csanád, Cãtãlin Avram, Szentmiklósi László. 11–12 évesek: Claudiu Pop, Lengyel Lilla, Kapacz Lehel. 15–16 évesek: Anca Mãduta, Sorin Pascu. 17–18 évesek: Casien Lãpuste, Ionut Cosman, Ioana Gobordan. Felnôttek: Fényes Sándor, valamint a felnôtt nôi és férficsapat. Ezüstérmesek, 5–6 évesek: Simkó Tekla és Cristian Maghiar. 7–8 évesek: Mezei Anita és Adrian Culici. 9–10 évesek: Berecz Annamária és Radu Tebies. 11–12 évesek: Mihai Popescu, Kovács Andrea, Mezei Renáta. 15–16 évesek: Marian Iordache. 17–18 évesek: Balogh Annamária, Botos Attila. Felnôttek: Stefan Bogdan. Bronzérmesek, 7–8 évesek: Asztalos Tímea. 9–10 évesek: Szántó Csilla, Sandra Bone. 11–12 évesek: Puskás Kinga, Laurentiu Frâncu. 13–14 évesek: Adrian Silaghi. Felnôttek: Dorin Iuhas.
Idén november 3–5. között a váradi Sportcsarnok ad otthont a gyerek-, kadét-, ifjúsági és felnôtt korosztályok (férfiak és nôk) számára rendezendô modern karate világbajnokságnak kata és kumite számokban (egyéni és csapatversenyek). A szervezôk-rendezôk több mint ezer sportoló részvételére számítanak.
Lévay Sándor
Senki sem figyelmeztette ôket, a katonaság nem segített a védekezésben, a falubeliek az elmúlt héten önerôbôl mégis megmentették Ágyát, az Arad megyei települést. Pedig nem csupán a vízzel kellett felvenniük a küzdemet…
Egy héttel az Arad megyei árvíz után Ágyán megkezdôdött a károsultak segélyezése és a kárfelmérés. Szombaton a Máltai Segélyszolgálat éppen csomagot osztott. Farkas Viktória elnök, Koncz Júlia könyvelô és Bara Mária tag elmondta, hogy 29 családnak osztottak szét 50 kilogramm cukrot, 50 csomag tésztát, 50 liter olajat, 50 pástétomot, 50 paradicsompürét, egy vedernyi levesport és 40 kilogramm kenyeret. Az adományozásnál jelen volt Bognár Levente, Arad megye alprefektusa is.
– Hogyan fogadta az ágyai események hírét? – kérdeztünk az alprefektust.
– Mikor péntek reggel értesültem a történtekrôl, 7 órakor telefonáltam Stefnãnescunak, a temesvári tartományi vasút-igazgatóság vezetôjének, aki nem engedélyezte a vasúti töltés megbontását, bár az a víz természetes folyásának az útjában volt. Ha azonnal elkezdik a munkálatokat megfelelô gépekkel, a víz a mesterségesen kialakított csatornán (az út másik oldalán) elfolyik az erdô felé, nem veszélyeztetve se Ágyát, se Kisjenôt. Az igazgató állami érdekre hivatkozott. "Egy pár ház nem számít" – mondta. Fél tízkor, amikor kijött a helyszínre, akkor sem változtatott elhatározásán. Késôbb a vízügyi minisztert is felhívtam, aki Traian Bãsescuval egyeztetett. Utóbbi is megtiltotta a pályaszakasz megbontását. Az esetleges kárt a falubeliekkel és a bontókkal akarta megfizettetni. Végül sikerült megszerezni az engedélyt, és elkezdôdtek a munkálatok. (Pontosabban az emberek az engedély megadása elôtt már elbontották a töltést, s az illetékesek ennek láttán kénytelen-kelletlen adták jóváhagyásukat.)
– Akadtak-e nehézségek a munka folyamán?
– Nem voltak gépek. Egy adott pillanatban öt helyre kellett volna földgyalu, de egy sem volt. Megfelelô eszközökkel, idejében érkezô engedély birtokában nem szakadt volna ki a vasúti pálya 200 méter hosszan, két kilométerre a bontástól.
Erôs Sándor ágyai tanácsos elmondta, hogy a katonaság húsz embert mentett ki az elárasztott házakból, de nem akart segíteni a sínek bontásában és a gátak megerôsítésében. A zsákokat a falubeliek házról házra járva szedték össze, a homokot Kisjenôbôl hozták, amíg lehetett az úton közlekedni.
Az ágyai származású Búzás Antal péntektôl kezdve azok között volt, akik a veszély elmúltáig dolgoztak a mentésnél.
– Hogyan kezdôdött a falu mentése?
– Pénteken, amikor félreverték a harangot, az emberek ásókkal, lapátokkal jöttek. Olyanok is voltak, akik csak támasztották a lapátot, míg az asszonyok kézzel kaparták a sarat a gátakhoz.
– Számoltak valami következménnyel a vasút megbontásáért?
– Nem féltünk, hiszen a családunk sorsa volt a tét. Amíg mi dolgoztunk, a túloldalon álló vízügyi miniszter és Burdan úr, Kisjenô polgármestere szúrós tekintettel figyelt minket. Semmi jóra nem számítottunk, de azért folytattuk a munkát. Ott bontottuk meg a töltést, ahol a legnagyobb volt a víz.
Az áradások idején Tôsér Elvira szülésznô volt a faluban az egyetlen egészségügyi megbízott. Elpanaszolta, csak Paracetamolt és Europirint kapott, meg 300 pelenkát, ám kötszert és fertôtlenítôszert nem.
Az árvíz egyik károsultja Gyûjtô Lászlóné és családja volt. A víz elvitte 3 mázsa cukrukat, 10 mázsa fájukat, 7 sertésük a vízbe fulladt. Bútoraik elúsztak vagy a ház temette el ôket, mivel az is összedôlt. Most Kisjenôben laknak, mindenük odaveszett.
– Ha idejében értesítik az embereket, s hamarabb megkapják az ágyaiak az engedélyt, ha a katonaság is segít, talán sikerült volna néhány házat megmenteni. Egy biztos: Ágyát az ágyaiak mentették meg.
Borgya Nándor
A Fekete-Körös partján fekvô kis település, Ant majdnem teljesen el van zárva a világtól. Keményfok (Avram Iancu) községhez tartozik, de senki sem törôdik az antiakkal. Csak a tejesautó jár ki, de az sem mindennap, Nagyszalontára vagy Váradra nincs mivel bejárni dolgozni. Személyautóval is nehéz megközelíteni, mert a községközpontból oda vezetô öt kilométeres útszakasz még lekövezve sincs.
Az antiak elszigeteltségét most a Romtelecom próbálja valamennyire feloldani. Pár hete kérvényezni lehet telefonvonal bevezetését. A faluban jelenleg egyetlen készülék van, az is a keményfoki központon keresztül mûködik. A Bihar megyei Távközlési Igazgatóság az idén az Alcatel központhoz csatlakoztatja Antot, most felmérik, hány vonalra van igény. Ez azért szükséges – tájékoztatott Mariana Stãnculescu, a megyében végzendô beruházásokért felelôs mérnök –, hogy tudják, milyen kapacitású kábeleket fektessenek le. Természetesen a régebben benyújtott kérvényeket is figyelembe veszik.
B. A.
A franciaországi Bondues város tíz éve testvértelepülése Érbogyoszlónak. A kisváros lakói évente többször is eljönnek az érmelléki községbe, és soha nem érkeznek üres kézzel. A kultúrházat ellátták függönnyel, az iskolát számítógéppel. Nagy István bogyoszlói református lelkipásztor elmesélte, hogy tavaly nyáron egy húsztagú cserkészcsapat kifestette az iskolát. Eredetileg Szatmár megyébe igyekeztek, egy árvaháznál akartak segédkezni, de ott nem fogadták ôket. Ezért Bogyoszlón kértek szálláshelyet. Az erdôben sátoroztak, ôk fôztek maguknak, s közben kívül-belül rendbe tették az iskolát. A tanintézet táblákat, padokat, még szemléltetôeszközöket is a bondues-iektôl kapott. Karácsonykor minden gyereknek névre szólóan hozták a csomagot, ellátják a helyieket minden szükségessel. Most az idôseket vendégelik meg, a község minden hatvan év fölötti lakosa nemcsak ebédet, hanem két-háromszázezer lej értékû csomagot is kap a húsvéti ünnepekre.
Both Abigél
Nagyszabású faültetési akció indult a múlt hét végén Érkörtvélyesen a Vadas-hegyen. E homokos területet 5 hektáron akácfákkal fogják beültetni. A szükséges akácfacsemetéket a Polgármesteri Hivatal szerezte be Szatmár megyébôl. A parcella kijelölésénél és a telepítés elkezdésekor jelen volt Érkörtvélyes polgármestere, Kovács Zoltán, Mátyási Lajos tanácsos, a székelyhídi Erdészeti Hivatal igazgatója meg mérnöke.
A munkaerôrôl a község gondoskodik. Az általános iskola negyvenkét V–VIII. osztályos tanulója is részt vett a munkában, és 18-án jelentôs nagyságú területet ültettek be. Nagy segítségükre voltak Orosz János nyugalmazott erdész tanácsai is. A faluból verbuvált erdômunkások tevékenységét Kecskés Lajos vezeti, akinek már sok tapasztalata van facsemete-telepítésben. A munkások közül az indulás óta rendszeresen jár dolgozni például Ari József, Kovács István, Antal Ferenc, hogy csak néhányat említsünk.
Ezt az öt hektárt községi erdôként fogják nyilvántartani. A munkálatok jó ütemben haladnak, a szükséges számú facsemete rendelkezésre áll. Tervbe vették a Körtvélyest Vasaddal összekötô kövesút mindkét oldalának nyárfával való beültetését is.
Uszkai Sándor László
Az érmihályfalvi Gödör Gasztro Galériában kedden rendezett Húsvéti csalogató címû mûsorban elsôként a galéria Irodalmi Stúdiója lépett a közönség elé összeállításával. A társulat legényei a húsvéti hangulatot megelôlegezve locsolóverseket mondtak, és meg is öntözték a "virágszálakat". Ezután Bokor Irén tanárnô tartott rövid ismertetôt "a tavaszi ünnepkör legnagyobb eseményérôl", kitérve a már-már elfeledett népszokásokra, étkezési hagyományokra. A jelen lévô másodikos kisdiákok lelkesen bekapcsolódtak az elôadásba, elmondva saját locsolóverseiket, tojásfestési módszereiket.
Az esemény részeként a megjelentek Marcsó József festményeibôl nyílt mini-tárlatot tekinthettek meg. A mûvész 1950-ben született Érmihályfalván, 1971-ben végezte el a Népi Mûvészeti Iskolát. A nagyváradi nyomda grafikai osztályán emblémák tervezésével foglalkozott (a szebeni szalámi máig az általa készítettet viseli). A kiállított képek nagy része portré, egy ifjúkori és egy pár évvel ezelôtti önarckép meg egy Máté Imre költôrôl készült festmény is található köztük.
Rencz Csaba
Kedden a falu egyik gazdálkodóját kerestem fel. Szerencsém volt, otthon találtam, ugyanis Király József már a tárcsát akasztotta a traktorhoz, fiával indultak volna a határba. A magágyat készítik elô – tudtam meg –, hiszen az idôjárás most már megengedi, hogy elvessék a kukoricát. Kérésemre a ház ura otthon maradt még egy fél órára, a fia visszont indult, mivel sürgôs a munka, és nem mindegy, hogy a vetômag mikor és milyen körülmények között kerül a földbe. A gazdaember jelenlegi gondjaira voltam kíváncsi, annak a véleményére, aki reggeltôl estig dolgozik a mezôn.
– A mezôgazdaságból megélni akarók számára egy fontos dolgot kellene megoldani – kezdte Király József –: az állam vállaljon garanciát az általunk termelt javak felvásárlására. Ha ez megvalósulna, akkor nem történhetne meg az, ami velem, de másokkal is megesett: a börvelyi kendergyár mindmáig nem fizette ki a több mint két éve hozzá beadott negyvenmillió lej értékû kender árát. Egy nagybányai cég pedig búza árával tartozik, majdnem négymillió lejjel. Tudomásom szerint különbözô cégek legalább 200 millió lejt nem fizettek ki a helybeli gazdáknak. Ha ez a pénz most a faluban lenne, jobban tudnánk gazdálkodni, mert volna mibôl. Aztán itt vannak ezek a kuponok: most kellene, vagy már meg kellett volna kapnunk ôket. Mûtrágyára, gyomirtó szerekre van szükségünk, de nincs mibôl megvennünk. Nagyon számítunk az értékjegyekre, nekünk ez nagy segítséget jelent. Minden nehézség ellenére az ôsszel sikerült 8 hektárt kalászossal bevetnem, ebbôl 7 hektár búza, 1 hektár árpa. Az ôszi vetés nagyon jó minôségû, ha nem történik semmi, az elvárt hektárhozam is meglesz. Most tavasszal 7 hektár napraforgót és 9 hektár kukoricát vetünk. Sürget a munka, ki kell használnunk a mostani jó idôt.
A falu néhány olyan utcájában is jártam most, ahol az elmúlt hetekben nem fordultam meg. A római katolikus imaház melletti legelôre, körülbelül egy hektárra, "szorgos" szentmiklósiak odahordták a szemetüket. Kóróiziktôl üres pillepalackon át istállótrágyáig mindent. Nem sokba kerülne az eltakarítása, és nagyobb területen legelhetnének az állatok.
A közelben, az artézi kút melletti üzlet elôtt egy hirdetôtáblára a helybeliek krétával felírhatják, ha valamit értékesíteni akarnak. Ottjártamkor vetôkrumplit, vetôbúzát stb. ajánlottak eladásra. Jó ötletnek tartjuk, csak gratulálni lehet annak, aki kivitelezte.
Falujáró útjaim során a legtöbb esetben felkeresem az egyházközségeket is. Ezt tettem Hegyközszentmiklóson is. Kiss Zoltán református lelkésznél már április 11-én is jártam. Akkor megértettem, hogy nem ér rá, ugyanis tagja volt a helyi szavalóverseny zsûrijének. Kedden újra bekopogtam hozzá, de elfoglaltságára hivatkozva nem óhajtott szóba állni velem. Pedig nem hátsó gondolat késztetett a felkeresésére. Ezt így szoktuk tenni, bármelyik település legyen a Megyejáró faluja. A hitélet, a vallásoktatás, az egyházközség által mûködtetett helyi termálstrand kihasználása felôl érdeklôdtem volna. Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült, mert így olvasóinkat sem tudom tájékoztatni a szentmiklósi református egyházközség életérôl.
Dérer Ferenc
Copyright © Bihari Napló - 2000