Letépték a fôkonzulátus tábláját

Újabb provokáció Kolozsváron

Ismeretlen tettesek tegnapra virradó éjjel leszakították a kolozsvári magyar fôkonzulátus fôtéri bejáratáról a konzulátus tábláját – jelentette be Alföldi László magyar fôkonzul. A leszakított réztáblát, amelyen a Magyar Köztársaság címere, valamint román és magyar nyelven a Magyar Fôkonzulátus felirat van, a diplomáciai képviselet elsô emeleti lépcsôházi bejáratánál hagyták. A fôkonzul értesítette a történtekrôl a helyi rendôrséget. Alföldi László hozzáfûzte: azt tervezi, hogy állandó rendôri védelmet kér a fôkonzulátus épületének. Tegnap este lapunk érdeklôdésére Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezetô elnöke tudatta, hogy a provokációról értesítette ôket is a fôkonzul. Mint ismeretes, néhány hete a kincses városbeli RMDSZ-székház bejáratára tûztek ismeretlenek legionárius feliratokat. A Szövetség egyik tisztségviselôjétôl akkor azt az információt kaptuk, hogy megvannak a gyanúsítottak. Takács tegnap elmondta: még akkor feljelentést tett, és a Román Hírszerzô Szolgálatot is értesítette, ám tudtával az ügyben azóta sem történt elôrelépés. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap a BN-nek megerôsítette: nem tudnak arról, hogy elfogták volna a tetteseket. Kolozsváron rendszeresek a magyar fôkonzulátus elleni provokációk. Alföldi László fôkonzul érkezése elôtt Gheorghe Funar polgármester utasítására helyeztek el egy utcai transzparenst az épület elôtt azzal a felirattal, hogy "Itt mûködik a magyar kémfészek." Március 15-én a Petôfi-emléktáblánál a koszorúzási ünnepség után rövid idôn belül eltûnt a fôkonzulátus koszorúja. A hét közepén hozott bírósági döntés nyomán egyébként Gheorghe Funar polgármester hivatalában maradhat.

Szeghalmi Örs

Kalapács alatt az Alor javai

Kedden ismét árverésre bocsátják az Alor Rt. vagyonát, tájékoztatta lapunkat Ana Andriuc felszámolóbiztos. A felszámolás alatt álló vállalatot februárban árverezték elôször, de a harmadik licit elôtt, amely Ana Andriuc szerint sikeres lett volna, a nagyváradi Törvényszék leállította az eladást, mert a Közpénzek Felügyelôsége kérelmezte, hogy részeire bontva adják el a timföldüzemet.

Közel két hónapi huzavona után az Ítélôtábla visszautasította a fináncok kérését, így újrakezdik a licitációt. A februári árverésre négy cég képviselôi jelentkeztek, de csak kettô jelent meg (Webo Rt., Alfa Oil Prod), az április 11-i árverésre öt befektetô nyújtotta be részvételi igényét. A Cem Trade és az Unicom Holdyng cégeken kívül új érdeklôdô az azugai Sinteref vállalat igazgatója, Sergiu Apostolescu, aki magánszemélyként licitál. Az üzem kikiáltási ára 223 milliárd lej, alaptôkéje 56 milliárd, összadóssága meghaladja a 150 milliárdot.

B. A.

Visszahúzódnak a vizek, folyik a kárbecslés

Tegnap vége szakadt az esôzésnek, s a legtöbb Bihar megyei folyó és patak szintje csökkent. Az összesített adatok szerint szerdán és csütörtökön megyénkben négyzetméterenként több mint 80 liter csapadék hullott. A megáradt vizek miatt két ember vesztette életét…

Az 57 éves rézbányai férfin kívül, akit elragadott a víz s holttestét Felsômezôsig sodorta, egy 68 éves belényesi férfi halála is kapcsolatba hozható az áradással: a szívbetegként számon tartott C. B. csütörtökön végzetes infarktust kapott, miközben házából próbálta kimerni a vizet.

A legfrissebb adatok szerint 388 házban pusztított a víz, 210 udvarba tört be, 2500 hektárnyi szántóföldet lepett el, 16 hidat és 23 utat rongált meg. A Polgári Védelemnél elmondták, hogy tegnap megnyitották a tamáshidai gátat, hogy a víz eláraszthassa a tározót. Szalárdnál hajnalra várták a Berettyó tetôzését, akárcsak Talpasnál a Fekete-Körösét. Amúgy a legtöbb helyen visszahúzódtak a vizek. Információink szerint egyetlen ház sem dôlt össze, senki sem maradt otthon nélkül.

Kapy István alpolgármestertôl megtudtuk: csütörtök este a nagyváradi Tãbãcarilor utcát látogatta meg, ahol addig már a házakat is elárasztotta a Pece. A Vízügyi Hivatal emberei homokzsákokkal próbálták körbevenni a házakat, ám ez nem sokat segített. – A lakók a városvezetést hibáztatják, pedig nem mi töltöttük meg szeméttel a vízelvezetô árkokat – mondta Kapy –, a megelôzô védelem pedig a Vízügyi Hivatalra tartozik. Tavaly óta nem történt elôrelépés, védtelen a megye az esôzésekkel szemben – összegezte.

Tegnap délelôtt még nem volt áram Rétimalomtanyán, Kisszegyesden, Révtízfaluban és Érszôllôsön. Az áramszolgáltató diszpécsere szerint legkésôbb mára minden hibát kijavítanak. A Polgári Védelem adatai szerint egy kilométernyi távon megrongálódtak a telefonvonalak, ám a Romtelecomnál errôl semmit sem tudtak…

A délután három órakor érkezett jelentések szerint a Kisôsi községbeli Tôtösön újabb hatvan háztartást és 40 hektár szántóföldet öntött el a víz. Tenkénél a Fekete-Körös visszavonulóban volt ugyan, ám Bélfenyér felé továbbra sem lehetett közlekedni. Érábrány községben a Berettyó kiöntött, és ezáltal hat ház került veszélybe; a Berettyókohány felé vezetô út egy négyszáz méteres szakaszon szintén víz alá került, Szunyogd megközelíthetetlenné vált…

*

Tegnap délben a Berettyó vízállása 662 centiméter volt Szalárdnál, 70 centiméterrel alacsonyabb a tavaly júniusban mért szintnél. – Egyelôre komolyabb gondok nincsenek – mondta Berényi András polgármester, akivel együtt tekintettük meg a folyót. "A reggeli órákban a helyi rendôôrs parancsnokával jártuk be a gátat. Hodos felé egy helyen szivárgást észleltünk, azonnal értesítettük a Repcon céget, a tavaly ôk végezték itt a felújítási munkálatokat. Rövidesen erôgépekkel, homokzsákokkal érkeztek a helyszínre. A szivárgást megszüntették, a szakemberek továbbra is a helyszínen tartózkodnak, hogy az esetleges bajt azonnal elhárítsák" – mondta a polgármester. A vízügyisek további nyolc centiméteres vízszintemelkedésre számítottak a délután folyamán. Szalárdon komoly gondot okoznak a belvizek, a pincék megteltek vízzel.

*

Az árvíz sújtotta Belényes környéki falvakat tegnap már sikerült megközelítenünk. A szikrázó napsütésben valószerûtlennek tûnt a csütörtöki vízözön. A folyóvizek szemetes hordaléka a fákra, a bokrokra és a települések járdáira, útjaira telepedett. Mintha háborúból szabadult volna a táj. Néhol még az út is eltûnt… A fáradtságtól karikás szemû emberek lapátolták az utcákról az iszapot, tûzoltók szivattyúzták a pincékbôl a vizet.

Szombatság (Sâmbãta) határánál a mûút mindkét oldalán többhektáros összefüggô vízfelület látható, pár kilométerrel odébb, bal kéz felôl Veresfalvát (Vãrãseni) zárta el a Vida-patak. Az elárasztott völgyön autók próbálnak átevickélni, a bekötôút egy részét víz borítja.

Belényesújlakon az egyetlen használható lábbeli két napja a gumicsizma, és kincset ér a traktor. A medrébôl kilépett Fekete-Körös után maradt sártenger látványa hátborzongató. A falubeliek mesélik, hogy a település központjában az egybefüggô vízrétegbôl szigetként emelkedtek ki a házak. Az alacsonyabban fekvô lakásokba betódult az áradat, másoknál a kerteket, az udvarokat nyaldosta, a kútkáva közepéig is felért. Az orvosi rendelôt sem kímélte. "Maguk az újságtól vannak? Nézze, hogy felázott mindegyik épület! Hosszú éjszaka van mögöttünk! Itt nálunk jön a víz, s megy a víz." A fekete ruhás néni épp afelôl érdeklôdik szomszédjánál, hogy mit tudna segíteni.

Tárkány útjairól is lehúzódott már a Körös, a két napja még megközelíthetetlen faluban látni a vízmosások nyomait, a pincék tele vannak szennyes lével.

Várasfenesen Halász Róza házában 76 centi magasan állt a víz. A Fenes-patak fákat vitt el, három hidat és a két hónapja elkészült mûút egy részét is. Megrongált 180 portát, és 620 hektárt foglalt el a községi földekbôl – tájékoztatott Gligor Mihai polgármester, aki belényesi tûzoltók kíséretében igyekezett segítséget nyújtani a rászorulóknak.

*

Pénteken reggel 7 órakor Tenkénél a Fekete-Körös 511 centiméternél tetôzött. Addig a több mint 36 órás esôzés következtében óránként 6-7 centiméterrel nôtt. Az ár elôször a füzeseket öntötte el, majd a falu alatt a Csigért, a Gátor-zugot és a Loki-dûlôt, összefüggô víztükröt képezve egyészen le a görbedloki erdôig, ahonnan már tegnap este megkezdte a menekülést a szarvascsorda.

Akárcsak a kisebb márciusi áradásnál, a fürdô feletti keresztgát most is útját állta a víztömegnek, és nemcsak az új mederbe, hanem a jobb oldali füzesbe is bôven terelte a mocskos áradatot. A közeli szántóföldek nagyobb része víz alatt van, Bélfenyért Tenke felôl nem lehetett megközelíteni tegnap reggel óta. Amint a Vízügyi Hivatal helyi kirendeltségénél mondták, ezért a Kis-Körös a ludas, amely ilyenkor, áradás idején valahol Kápolna alatt "szalad ki" a Fekete-Körösbôl. Tény, hogy Tenke és Bélfenyér alatt másfél-két kilométer szélességben összefüggô árhullám vonul le a Körösön. Feketegyôrös irányában az árterület még ennél is szélesebb. Nagyon sok gazda az ôszi vetését félti, reménykedve figyeli a felsô teraszról vagy éppen a hídon túli mûútról, vajon mikor húzódik le ez a sok víz. Reggel óta lassan apad a Körös, egy-két centimétert óránként. A károkról még korai lenne beszélni, mindössze egy teherautó csúszott az árokba a Bélfenyér felé vezetô úton. Hogy mi történt a görbedloki erdô vadállományával, azt majd késôbb tudjuk meg.

Neumann Andrea, Dérer ferenc, Balla Tünde, Fábián József

Szerdától fizet a Bankcoop

Tegnap kifüggesztették a Bankcoop fiókjaiban, valamint a Román Fejlesztési Bank Bémer (Ferdinánd) téri székházában azon magánbetétesek névjegyzékét, akik a Bankcoop csôdeljárását követôen felvehetik letétbe helyezett pénzeiket. Hétfôtôl mindenki ellenôrizheti a névsort, a visszafizetést április 12-tôl, azaz jövô szerdától kezdik ábécérend alapján. Az Országos Bankbetét-biztosítási Alap magánszemélyeknek legtöbb 54,7 millió lejt fizet vissza az ügylettel megbízott Fejlesztési Bankon keresztül. Az összeg tartalmazza a betét értékét és a február 8-ig kiszámított kamatot is.

Azok, akiknek a neve nem szerepel a listán, mivel nem közölték idôben személyes adataikat, panaszukkal forduljanak a Bankcoop Dacia sugárút 62. szám alatti fiókjához.

További tudnivalókat a visszafizetéssel kapcsolatban keddi számunkban olashatnak.

(p. z.)

Újra fûtenek Nagyváradon

A Közmû a lakosság kérésére tegnap délután ismét beindította a távfûtést. Hétfôig megszakítás nélkül fûtenek majd. Akkor döntenek a külsô hômérséklet alapján arról, hogy éjjel még fûtsenek, vagy teljesen leállítsák a hôszolgáltatást. Kivételt képeznek azok a fogyasztók, akiknek a hôközpontjai a hôerômû vezetékeinek javítása miatt nem tudnak meleget szolgáltatni.

A javítás befejezését és a hôszolgáltatást ígérték az 521-es, 522-es, 523-as, 851-es, 900-as, 901-es, 902-es, 921-es hôközpontoknál. Lehetséges, hogy végeznek az 1-es számú fôvezeték javításával is, és péntek estétôl már szolgáltatnak meleg vizet és fûtést a 100–104-es, a 106–109-es, valamint a 125-ös és a 130-as hôközpontokhoz tartozó lakásokban is. Csak hétfôn végeznek a hálózat javításával a 115., 126., 127., 136., 507. számú központoknál, így ott meleg víz sem lesz a hétvégén.

P. I. Z.

Bizalmatlansági indítványt készít az RTDP

Jó kis parasztgyerek Várad élén?!

Felkészült a választásokra a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja. Ezekben a napokban minden helyhatósági jelöltrôl külön dossziét készítenek, amelyet a jövô héten jóváhagyás végett eljuttatnak a bukaresti pártközpontba – jelentette be a formáció tegnapi sajtótájékoztatóján Liviu Maior szenátor. Ezt az alkalmat használta fel a honatya a kormánykoalíció elleni újabb támadásra. Maior azzal vádolta meg a hatalmon lévôket, hogy minden "egyenruhás testületet" maguk mellé állítanak, besúgói rendszert hoznak létre. Ilyen jellegû diverziónak tartja azt is, hogy fônökérôl, Ion Iliescuról kiderítették: egy Bukarest és Moszkva közötti közvetlen telefonvonal kiépítésén munkálkodott. A honatya különben óvatosan megkerülte a témát, és csak azt tartotta kifogásolhatónak, hogy az ezzel kapcsolatos hírek kiszivárogtak. Hasonlóan érdekes megközelítésbôl elemezte késôbb a kormányzati szövetség ténykedését is: unalmasnak mondta, hogy a szóban forgó erôk fôként a kommunistaellenességre fektetik a hangsúlyt. Ugyanakkor megerôsítette, hogy az RTDP bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, ha az a felelôsségvállalás eljárásához folyamodik az igazságügyi reformot érintô törvénycsomaggal kapcsolatban. Kifejtette azt is, hogy nem fogják megszavazni a költségvetés tervezetét. Ezt hangsúlyozta Florian Serac, a társadalmi demokraták parlamenti képviselôje is.

Nagyváradi polgármesterjelöltjüket akarta népszerûsíteni a tájékoztatón Mihai Bar, a Megyei Tanács elnöke, ám a néhány percnyi reklám enyhén szólva sutára sikeredett. Bar ugyanis kifejtette: "Falusi srác, jó kis parasztgyerek ez a mi jelöltünk, Florian Pantea. Olyan legény, aki faluról bejött a városba szerencsét próbálni, és összejött neki." A Megyei Tanács elnöke azt is kénytelen volt elismerni, hogy Pantea a Ceausescu-érában vezetô beosztásban volt, egészen pontosan a nagyváradi Néptanács alelnöki teendôit látta el. Bar azonban néhány perccel késôbb már úgy gondolta, hogy ezzel is büszkélkedni kell, s hozzátette: a diktatúra idején betöltött vezetô szerep is erény, így Panteánál megfelelôbb jelöltet semmiképpen nem találhattak volna…

Szeghalmi Örs

ELHATÁROLÓDIK a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöksége Sofronie Drincec gyulai román ortodox püspöknek azon kijelentéseitôl, amelyeket Romániában tett a magyarországi románság helyzetérôl. Az elnökség megütközéssel és értetlenséggel fogadta, hogy a püspök bírálta Magyarország kisebbségpolitikáját, és a gyulai püspöknek azt a "túlzó és általánosító" kijelentését, miszerint a magyarországi románok önkormányzata csak papíron létezik, s hogy Magyarország nem tartja tiszteletben a nemzetiségek jogait.

ÁRTATLANNAK VALLOTTA magát a hágai Nemzetközi Törvényszék elôtt a boszniai szerb Momcilo Krajisnik, akit népirtással, emberiség elleni és háborús bûncselekményekkel vádolnak. Az 55 éves Krajisnikot, Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezetô jobbkezét hétfôn vették ôrizetbe SFOR-katonák Boszniában.

A ZIMBABWEI PARLAMENT megszavazta azt a törvényt, amely lehetôvé teszi a fehér farmergazdaságok földjeinek kártalanítás nélküli kisajátítását. Az alkotmánymódosítást jelentô törvényt a dél-afrikai ország parlamentjének 150 képviselôjébôl száz, vagyis épp a módosításhoz elôírt kétharmad szavazta meg.

AZ EURÓPA TANÁCS határozata "tiszteletlenség azoknak az orosz polgároknak az emlékével szemben, akik a csecsen terroristáknak estek áldozatul" – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium tegnapi nyilatkozata az ET elôzô nap Csecsenfölddel összefüggésben hozott döntései kapcsán. A moszkvai állásfoglalás a döntés "negatív következményeiért" azokra hárítja a felelôsséget, akik a parlamenti közgyûlés határozatait szorgalmazták.

ROMÁNIA AZT REMÉLI, hogy a NATO új tagjainak felvétele 2002-ben megtörténik, ezért szükségesnek tartja, hogy a tagállamokban ismét meginduljon a politikai vita az észak-atlanti szövetség bôvítésérôl – jelentette ki Petre Roman külügyminiszter. A tárcavezetô jelenlétében csütörtökön tárgyalt Brüsszelben a NATO 19 tagállamának nagyköveteibôl álló Atlanti Tanács. A résztvevôk megvitatták Románia gazdasági és politikai helyzetét, a hadsereg állapotát és a kormány felkészülési tervét a NATO-tagság követelményeire. A nagykövetek többsége a találkozón az iránt érdeklôdött, hogy milyen hatással lehet az idei választási év a kormány gazdaságpolitikájára. Roman szerint különben a diplomaták támogatásukról biztosították Bukarest euroatlanti integrációs törekvéseit. A NATO ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújt a Romániában leszerelt hivatásos katonák szakmai átképzéséhez.

A TAROM LÉGITÁRSASÁG még a tervezett privatizálás elôtt stratégiai partnert keres. Gheorghe Rãcaru, a cég vezérigazgatója legfrissebb nyilatkozatában az Alitalia–KLM, illetve a tervezett Air France–Delta Airlines szövetséget nevezte meg lehetséges partnerként. Az igazgató elmondta, hogy a Lufthansa az Austrian Airlines, a British Airways–American Airlines szövetség pedig a MALÉV iránt érdeklôdik, így a földrajzi közelség miatt a TAROM számukra nem érdekes. Az ABN AMRO Corporate a jövô hónapra készíti el a TAROM privatizálási stratégiáját, amely tartalmazni fogja a román légitársaság értékérôl készült elsô jelentést. Rãcaru hangsúlyozta, hogy a tervek szerint a TAROM részvényeinek 51 százaléka román kézben fog maradni, hogy megôrizze úgymond nemzeti jellegét.

Érkeserûi RMDSZ

Hengye István az új elnök

Az érkeserûi RMDSZ-szervezet választmánya csak akkor hallat magáról, ha közelednek a helyhatósági választások. Így és ehhez hasonlóan bírálták a helyi érdekvédelmi szervezet tevékenységét a csütörtök esti tisztújító közgyûlésen. A megyei szervezet rendelte el a tisztújítást, mivel egy választmányi ülésen, melyen már a helyhatósági voksolást kellett volna elôkészíteni, a testületbôl csak ketten jelentek meg. Annál többen az április 6-i gyûlésen, melyet a helyi kultúrotthonban tartottak. Részt vett Szabó Ödön, a megyei szervezet szervezési alelnöke, valamint Dienes István, Kiskereki polgármestere is (Keserû közigazgatásilag Kerekihez tartozik).

Dandé Péter elnök beszámolója után a teremben levô majd száz személy közül többen is szót kértek. Szinte mindenki azt kifogásolta, hogy az elmúlt négy évben a választmány egyszer sem tartott semmiféle megbeszélést, találkozót a tagsággal. Az elnöki beszámolót többségi szavazattal nem fogadták el.

Titkos voksolással döntöttek arról, hogy ki kerüljön be az új, 15 tagú választmányba. Néhány ellenszavazattal a következôk kaptak bizalmat: Fekete László, Hengye István, Zsupon Szabolcs, Nyéki Sándor, id. Lovas Árpád, ifj. Lovas Árpád, Péter Áron, Pete Sándor, Bányai László, Szabó Zoltán, Nyéki Zoltán, Csorba István, Szkirkánics Edina, Gábor Erika, Horváth Antónia. A testület elnöknek Hengye Istvánt, alelnöknek Nyéki Sándort, titkárnak Gábor Erikát választotta meg.

A találkozó végén Szabó Ödön megköszönte az eddigi elnök tevékenységét, és sok sikert kívánt az új választmánynak. Majd a közelgô helyhatósági választások jelentôségérôl beszélt, kiemelve a választmány szerepét az elôválasztások megszervezésében.

A közgyûlés határozata értelmében az önkormányzati jelöléseket április 16-ig kell eljuttatni a választmányhoz. Az elôválasztást április 30-án tartják majd, és mozgóurnás lesz.

Dérer Ferenc

Elôválasztások

Semjénben, Szalacson és Szalárdon

Az érsemjéni RMDSZ-szervezet április 9-ére, holnapra szervezte meg az elôválasztások lebonyolítását. A régi református iskolában, valamint minden templom bejáratánál állóurnákat helyeztek el. A szavazásra jogusultak 8 és 18 óra között adhatják le voksukat az RMDSZ polgármester-, valamint tanácsosjelöltjeire.

Szalacson hosszas és többszöri egyeztetés után a helyi RMDSZ választmánya úgy döntött, hogy mozgóurnás elôválasztást tartanak. Az urna április 6-án indult, és a biztosok bejárják vele a község egész területét. Hogy azok is szavazhassanak, akik a "kopogtatáskor" nem tartózkodtak otthon, jövô vasárnap, április 16-án az urnát a Kultúrotthonban is felállítják.

Szalárdon a mozgóurnás módszer mellett döntöttek: a biztosok ma és holnap is dolgoznak, hogy minden érdekelt leadhassa voksát.

Új jegyzô Érmihályfalván

Rendkívüli ülést tartott szerdán az érmihályfalvi Helyi Tanács dr. Lunczer János elnökletével. Fô témául a Prefektúrán március 28-án, a Polgármesteri Hivatal jegyzôi tisztségének betöltésére rendezett versenyvizsga eredményének tudomásulvétele szolgált.

Fernea Andrea eddigi jegyzônô családi állapotának megváltozása miatt költözött el Mihályfalváról. A versenyvizsgán, melynek részvételi feltételei között szerepelt a szakmai felkészültségen kívül a román és a magyar nyelv ismerete is, négy személy vett részt. A legmagasabb pontszámot a helyi illetôségû Todor Mária érte el.

A vizsga eredményét a jelen lévô 17 tanácsos 12 igen és egy nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett vette tudomásul.

A gyûlés másik részében megszabták a legeltetési díjakat, és kijelölték a legeltetésre használható területeket. A testület egyhangúlag elfogadta, hogy csak bejegyzett állatokat lehet kihajtani, melyek után gazdáik kifizették a legeltetési díjat.

Rencz Csaba

Bírálat a helyi vezetôk címére

A Vállalkozók Bihar megyei Szövetségének tegnapi sajtótájékoztatóján a szervezet szóvivôje, Claudiu Somesan egy közleményt nyújtott át az újságíróknak, melyben kifejtette a vezetôség álláspontját a Bihar megyei sporttevékenységgel, valamint a napokban megrendezett állásbörzével kapcsolatban.

Ioan Lucian elnök nem volt jelen a tájékoztatón. Bukarestbe utazott, hogy a Vállalkozók Országos Szövetségének vezetôségével az együttmûködés lehetôségérôl tárgyaljon. A nevében megfogalmazott közleménybôl kitûnt, hogy az állásbörze megszervezését mind a munkakeresôk, mind a munkaadók szempontjából hasznosnak tartja. Látva viszont választott helyi tisztségviselôink távolmaradását a megnyitóról, azt tanácsolja a fiataloknak, hogy ne számítsanak elöljáróikra, mert azokat nem érdekli, hogy van-e munkájuk vagy sem. A Vállalkozók Szövetsége úgy döntött, hogy ezután ôk támogatják a hasonló rendezvények szervezését. A mostani börzén felajánlott 600 állás mind a magánszektorban található, tehát a vállalkozói szféra az egyetlen, mely minden nehézsége ellenére kenyeret tud biztosítani az álláskeresôknek.

"Társadalmunknak erôs szakszervezetek mellett jól mûködô vállalkozói szövetségre is szüksége van" – mondta a szóvivô, aki megköszönte a sajtó támogatását.

A vállalkozók képviselôi tárgyaltak a megyei Ifjúsági és Sporthivatal, valamint a sportklubok vezetôivel. Hajlandók támogatni a sportot, de szeretnék tudni, hogy a klubok mit ajánlanak fel cserébe.

A szövetség a helyi közigazgatás vezetôivel szeretné mielôbb tisztázni az üzlethelyiségek felújításával, bérbeadásával és eladásával kapcsolatos kérdéseket.

Albert Ferenc

Miért nem jár szabadság a rokkantak ápolóinak?

A fogyatékosok nagyváradi egyesületeit tömörítô Ernyô társaság párbeszédre hívta meg Kapy István alpolgármestert. A tegnapi találkozón a rokkant személyek és az ápolók számos kérdése hangzott el.

Az ápolók alkalmazását törvény írja elô, mondta Kapy István alpolgármester az Ernyô szervezet Simion Bãrnutiu utcai székházában.

A jogszabály elôírásainak végrehajtását követôen több mint ezer személlyel bôvült a Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak a száma. Velük egy most alakuló, külön hivatal foglalkozik majd. Ott tartják nyilván a gondozókat, végzik a bérelszámolást. Ahhoz, hogy alkalmazni tudják ezeket az embereket, össze kell állítaniuk a munkába álláshoz szükséges iratcsomót. A fizetéseket az eddigi rend szerint lehet felvenni a városháza földszinti 16-os szobájában. Aki nem tud személyesen megjelenni pénzéért, az meghatalmazhat valakit. A bérek postai kézbesítése kényelmes a jogosultaknak, de a hivatalnak többletkiadást jelent.

Az ápolók munkakönyves alkalmazottak, miért nem jár nekik is pihenôszabadság vagy szabadságpénz? – kérdezték többen. Egyesek szerint törvényszegés az is, hogy az ápolót egy állandó gondozásra szoruló ember mellé alkalmazzák. A törvény értelmében egy embernek naponta nyolc órát kell dolgoznia, ezt az ô esetükben nem veszik figyelembe. Nekik napi 24 órás a szolgálatuk. Kapy ezzel kapcsolatban megígérte, hogy kikéri szakemberek véleményét. Mások azt kérdezték: miért nem élveznek adómentességet a rokkant személyeket szállító személyautók tulajdonosai? Az adómentességet kérvényezni kell a Közpénzek Felügyelôségénél – hangzott a válasz.

Sokan nehezményezték, hogy sok közintézmény megközelíthetetlen a tolókocsis személyek számára. Ennek megoldása nem tartozik a hatáskörébe – mondta az alpolgármester, hozzátéve: – ez a tervezôk és a kivitelezôk feladata.

K. Fekete Ildikó

Egyre kevesebb a véradó

"A vér biztonsága velem kezdôdik. A donoroktól begyûjtött vér s a megmentett életek" volt a két mottója annak a tegnapi szimpóziumnak, amelyet az Egészségügyi Világnap alkalmából szervezett a Bihar megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a Közegészségügyi és Egészségügyi Menedzsment Egyesület.

A félixfürdôi Crisana Szállóban rendezett találkozót dr. Ritli László, az Egészségügyi Igazgatóság vezetôje nyitotta meg.

Elsôként dr. Ligia Burta, a váradi Vérközpont igazgatója beszélt arról, hogy sokan azért nem jelentkeznek véradásra, mert félnek a fertôzésveszélytôl. A fiatalok nem kaptak tájékoztatást a véradásról, holott az ilyen irányú egészségügyi nevelést már az iskolában el kell kezdeni. A transzfúzió biztonsága maximális kell hogy legyen, s ennek érdekében mindent meg is tesznek. A fertôzésveszély több szempontból is kizárható. Egyszer használatos tasakokba gyûjtik a vért, s amerikai cégek termékeivel dolgoznak. Minden levett vért biokémiailag, hematológiailag és vírustanilag tesztelnek. Burta doktornô elmondta: a donorok többsége szociálisan hátrányos helyzetû, az élelmiszerjegyek miatt ad vért. Ezzel együtt is csökkent az utóbbi idôben a véradók száma.

Vannak országok, sôt más romániai megyék, ahol a véradók több jutalmat kapnak némi élelemnél. Az igazgatónô arra is kitért: a vérrel nem kereskednek, ugyanis csak a reagensek roppant drágák. Tervezik, hogy a vérközpontok interneten tartsák egymással a kapcsolatot.

Az átfogó elôadás után dr. Corina Fonoage járványügyi felügyelô beszélt arról, hogy Biharban mostanáig 28 HIV-fertôzéses esetet (7 felnôtt és 21 gyermek) jegyeztek. Közülük eddig tízen haltak meg. 1996 óta 8493 személy jelentkezett AIDS-tesztre a Közegészségügyi Felügyelôségen. Öt éve 128 B típusú hepatitisvírussal fertôzöttet találtak, 1999-ben már csupán 55-öt. A csökkenés a hepatitis B elleni vakcinának tudható be. A találkozón dr. Zeno Munteanu az egészségügyi nevelési program fejlesztésérôl szólt, Cãlin Sonea pedig az 1994-–99 közötti születési és halandósági adatokat ismertette.

Haraji Tóth Hajnal

Sportlövészet

,,Olimpiai éremrôl álmodozom"

A váradi sportlövészek közismert szakirányítója, Ioan Stãnescu a napokban nyugállományba vonult a Bihar megyei Ifjúsági és Sporthivatalból. Pályafutását majd négy évtizede az akkori Nagyváradi Dinamo edzôjeként kezdte, majd folytatta az Egyetem, a Crisul kluboknál és jelenlegi egyesületénél, az ASA Metalicánál. A nyolcvanas évek közepén a román nôi válogatott edzôje volt, késôbb beválasztották a Román Sportlövészszövetség ügyvezetô elnökségébe, amelynek most is aktív tagja. 1991-ben érdemes edzô címmel tüntették ki.

– Mi az oka korai nyugdíjba vonulásának?

– Úgy tudom, hogy a rövidesen hatályba lépô sporttörvény komoly átszervezéseket von maga után, s mivel elértem a nyugdíjkorhatárt, úgy határoztam, hogy távozom munkahelyemrôl. Természetesen továbbra is hû leszek szenvedélyemhez, s edzôje maradok a sportlövészeknek, mert úgy érzem, nélkülük nem élet az élet.

– Hosszú pályafutása során a váradi sportlövészet rengeteget fejlôdött…

– Nehogy valaki is azt gondolja, hogy ez csupán nekem köszönhetô! Tehetséges, ambiciózus gyerekekkel dolgoztam, olyanokkal, akikben égett a bizonyítási vágy. Csak a legismertebbek nevét említeném: Olimpia Rus, Florian Brândus, Laura Petre, Laura Oros, Camelia Diaconu, és az újabbak közül Monica Turcut, Ioana Drãgan, Marius Zmaranda. Tanítványaim az idôk folyamán egy vb-bronzérmet, Európa-bajnokságon egy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet, valamint 66 országos bajnoki címet szereztek. A legbüszkébb talán Camelia Diaconu világcsúcsára vagyok: a fekvô helyzetû, 60 lövéses sportpuska számban 592 ponttal szenzácós eredményt ért el.

– Hol tart jelenleg a váradi és a román sportlövészet?

– A sportág világszerte nagy fejlôdésen ment és megy át napjainkban is. Sajnos, mindez nem vonatkozik Romániára, ahol a szerény anyagi körülmények miatt képtelenség volt fejlôdnünk. Nagyváradon jelenleg is sok a tehetséges versenyzô, de azok továbbfejlôdését ugyanúgy akadályozza a pénztelenség. Nekem például – mivel nem tudom elfogadni a kompromisszumokat – nagyon nehéz ezektôl az emberektôl maximális erôfeszítést, odaadást várni, amikor semmivel sem tudom viszonozni hozzáállásukat. Mindezektôl függetlenül nem mondok le régi álmomról: vágyam, hogy tanítványaim valamelyike olimpiai érmet szerezzen!

Váradi Levente

Fordulóelôzetes

A-osztály

Egy találkozóval (Bukaresti Rocar–Bukaresti National …–…) már tegnap megkezdôdött a román élvonal 28. fordulója. A további mûsor, szombaton: Galaci Otelul–Craiovai Universitatea (ôsszel 0–4), Brassói FC–Bukaresti Rapid (1–2, PRO TV, 14 óra), Besztercei Gloria–Resicabányai CSM (1–1), Bukaresti Dinamo–Piatra Neamt-i Ceahlãul (2–2, RTV 1, 16 óra), Pitesti-i Arges–Ploiesti-i Astra (1–0), Craiovai Extensiv–Konstancai Farul (0–1), Ploiesti-i Petrolul–Onesti-i FC (1–5); vasárnap: Bukaresti Steaua–Bákói FCM (1–2, PRO TV, 21.30 óra). Az élmezônyben: 1. Bukaresti Dinamo 71, 2. Bukaresti Rapid 56, 3. Piatra Neamt-i Ceahlãul 49 ponttal.

B-osztály

A 27. forduló mûsora: Marosvásárhelyi ASA–Aradi UT (ôsszel 1–1), Turnu Severin-i FC–Motrui Minerul (0–0), Craiovai Electro Bere–Medgyesi Gaz Metan (1–1), Temesvári UM–Râmnicu Vâlcea-i Flacãra (2–2), Dicsôszentmártoni Chimica–Szatmárnémeti Olimpia (0–2), Gyulafehérvári Apulum–Vajdahunyadi Corvinul (0–2), Kolozsvári Universitatea–Nagyszebeni Inter (0–0), Temesvári Politehnica–Câmpulungi Aro (0–3), Nagyváradi Bihar FC–Petrozsényi Jiul (0–0). Az élmezônyben: 1. Medgyesi Gaz Metan 57, 2. Vajdahunyadi Corvinul 48 (41–20), 3. Câmpulungi Aro 48 (38–18), … 15. Nagyváradi Bihar FC 30 ponttal.

C-osztály

A 27. forduló mûsora: Bethleni Laminorul–Nagybányai Phoenix (ôsszel 2–4), Désaknai Minerul–Avasfelsôfalu (0–2), Nagysomkúti Progresul–Sarmasági Minerul (2–1), Élesdi Crisul–Tordai Sticla (0–1), Nagybányai FC–Kolozsvári CFR (2–2), Zilahi Armãtura–Dési Unirea (1–2), Szamosújvári Olimpia–Szatmárnémeti Somesul (1–0). Az Aranyosgyéresi IS és a Nagyszalontai Olimpia szabadnapos. Az élmezônyben: 1. Nagybányai FC 58, 2. Szamosújvári Olimpia 56, 3. Aranyosgyéresi IS 45, … 12. Élesdi Crisul 26, … 16. Nagyszalontai Olimpia 15 ponttal.

D-osztály

A 22. forduló mûsora: Vaskohi Biharea–Belényesi Bihorul (ôsszel 1–2), Vaskohsziklási Otelul–Nagyváradi Viitorul (3–1), Révi Minerul–Sonkolyosi Minerul (0–7), Alsótótfalui Stãruinta–Mezôtelegdi Foresta (0–4), Nagyváradi Romtrans–Vaskohsziklási Minerul (1–0), Nagyváradi Arcadia–Nagyváradi INCAST (2–3), Érmihályfalvi Arovit–Berettyószéplaki Petrolul (0–5). A Keményfoki Victoria szabadnapos. Az élmezônyben: 1. Vaskohsziklási Otelul 50, 2. Nagyváradi Romtrans 48, 3. Érmihályfalvi Arovit 42 ponttal.

Megyei bajnokság

A 11. forduló mûsora: Margittai Bihoreana–Nagyváradi Dodo (ôsszel 1–1), Barátkai Unirea–Körösszegi Vointa (1–1), Inándi Vointa–Nagyváradi Motorul (1–0), Tenkei Crisana–Bihari Cetatea (2–0), a Hegyközcsatári Vointa szabadnapos. Az élmezônyben: 1. Tenkei Crisana 22, 2. Inándi Vointa 21, 3. Körösszegi Vointa 17 ponttal.

Magyar profi bajnokság

A 26. forduló mérkôzéseivel folytatódik az elsô osztályú magyar labdarúgó-bajnokság. A tegnapi nyitómeccsen: MTK HFC–Vasas DH …–…. A további mûsor, szombaton: Dunaferr–Haladás (1–0), Tatabánya–Nagykanizsa (0–0), Vác FC–Pécsi MFC (0–0), Debreceni VSC–Ferencvárosi TC (1–0, m1, 18 óra), Újpest FC–Siófok FC (0–1), Zalaegerszeg–Gyôri ETO FC (0–0); vasárnap: Diósgyôri FC–Kispest-Honvéd FC (0–2), a Nyíregyháza szabadnapos. Az élmezônyben: 1. Dunaferr SE 52, 2. Vasas DH 48, 3. MTK HFC 46 ponttal.

Ki állítja meg Schumachert?

Megismétli-e vasárnap Michael Schumacher tavalyi futamgyôzelmét Imolában? Növeli-e hazai közönsége elôtt 26–0-s elônyét a Ferrari istálló a McLarennel szemben? Képes-e a világbajnoki cím védôje, Mika Häkkinen megszerezni elsô idei pontjait? Ezekre a kérdésekre ígér válaszokat a San Marinó-i Nagydíj.

A Formula–1 gyorsasági autós világbajnokság elsô európai futamán három korábbi gyôztes indul. Az idôsebb Schumacher fivér mellett, aki az elmúlt évet megelôzôen 1994-ben is elsô lett, 1997-ben Frentzen, míg 1998-ban David Coulthard állhatott a dobogó legfelsô fokára. A skót pilóta nem kapta vissza az interlagosi pályán két hete elért második helyezéséért járó, ám a szabálytalanul elhelyezett terelôszárnyak miatt elvett 6 pontját, csapata fellebbezését elutasították. Ami azt jelenti, hogy minden idôk legfiatalabb pontszerzôjévé lépett elô a Williams csapat reménysége, Jason Button, aki Coulthard kizárásával a brazil verseny hatodik helyezettje lett.

Hat éve az imolai verseny elválaszthatatlan Ayrton Senna balesetének emlékétôl. A Tamburello-kanyarban bekövetkezett tragédia után a pályát több ízben is módosították, lassító kanyarokat iktattak be. A 62 körös versenyen az autók ez évben 305,4 kilométert tesznek meg.

A mai idômérô edzés ugyan sokat elárulhat a pilóták és a versenyautók felkészültségérôl, igaz, a korábbi két futam tapasztalatai szerint hiába indulnak a McLarenek az élrôl, nem biztos, hogy a gyors, ám sérülékeny "ezüst nyilak" mindvégig versenyben maradnak. A helyosztót ma 14 órától, míg a versenyt vasárnap 15 órától közvetíti az m1 (magyar közszolgálati) adó, valamint a PRO TV.

(szûcs)

Kézilabda

Nyitány a kontinensviadalon

Ma délután a Sportcsarnokban a Románia–Horvátország mérkôzéssel megkezdôdik a hallássérültek 7. alkalommal kiírt kézilabda Európa-bajnoksága. Románia válogatottja csak nemrégen alakult, s most vesz részt elsô ízben rangos nemzetközi megmérettetésen. Az idei Eb-n Olaszország, Horvátország, Németország, Dánia és Jugoszlávia társaságában vetélkedik. Tegnap délre mind az öt vendégegyüttes megérkezett félixfürdôi szálláshelyére, s még az este folyamán a játékvezetôkkel közösen megtartották a technikai megbeszélést.

Délután 13.30–14.30 óra között lesz az ünnepélyes megnyitó, majd a román–horvát csatával kezdetét veszi a jövô csütörtökig tartó viadalsorozat. A teljes mûsor a következô, ma délután 14.30 órakor: Románia–Horvátország, 17.30 órakor: Olaszország–Dánia, 19 órakor: Jugoszlávia–Németország. Vasárnap 15 órakor: Dánia–Románia, 16.30 órakor: Németország–Olaszország, 18 órakor: Horvátország–Jugoszlávia. Hétfôn 15 órakor: Olaszország–Horvátország, 16.30 órakor: Románia–Jugoszlávia, 18 órakor: Dánia–Németország. Kedden pihennek a csapatok, míg szerdán, április 12-én 15 órakor: Jugoszlávia–Olaszország, 16.30 órakor: Horvátország–Dánia, 18 órakor: Románia–Németország. 19.30 órakor: technikai megbeszélés. Csütörtökön 13 órakor: Németország–Horvátország, 14.30 órakor: Jugoszlávia–Dánia, 16 órakor: Olaszország–Románia. 17.30 órakor: záróünnepség.

Sz. S.

UEFA-kupa: angol–török döntô?

A vendéglátó török Galatasaray, valamint az angol Arsenal nyerte a labdarúgó UEFA-kupa elôdöntôjének elsô mérkôzéseit az angol Leeds United, illetve a francia Lens ellen.

Galatasaray (török) – Leeds United (angol) 2–0 (2–0), Isztambul, 30.000 nézô, vezette: Krug (német), gólszerzôk: Sükür (13. p.), Capone (44. p.).

A találkozó elôtt több ezer rendôrt vezényeltek a stadionba és annak környékére a hajnali, két halálos áldozatot követelô tragédia miatt. Az elsô félidôben remekül játszott a hazai csapat, a vendégek alig tudták átlépni a felezôvonalat. A 13. percben az angolok ôrizetlenül hagyták Sükürt, aki könnyedén fejelte a hálóba Penbe beadását (1–0). A Leeds elôször a 43. percben veszélyeztetett, de Kewell lövése a keresztléc fölé ment. A következô támadásból növelte elônyét a török együttes: egy szabadrúgás után nem tudtak felszabadítani a vendégvédôk, a labda Capone elé került, aki éles szögbôl lôtt a hálóba (2–0). A második játékrészben már a Leeds támadott többet, Kewell többször is megforgatta a hazai védôket, de társ nélkül neki sem lehetett esélye.

Arsenal (angol) – Racing Lens (francia) 1–0 (1–0), London, 38.000 nézô, vezette: Benkö (osztrák), gólszerzô: Bergkamp (2. p.).

A mérkôzés elôtt gyászszünetet tartottak a másik érdekelt angol csapat, a Leeds United két szurkolójának halála miatt, akiket a török Galatasaray szurkolói késeltek meg. Az osztrák Benkö játékvezetôt kifütyülték, mivel néhány másodperc múlva már jelzést adott a kezdésre. Remekül kezdett az Arsenal, Petit saját térfelérôl indította Bergkampot, aki elhúzta a kapujából kifutó Warmuz mellett a labdát, majd higgadtan a hálóba emelt (1–0). A gyorsan bekapott gól megbénította a franciákat. A 13. percben majdnem növelte elônyét az angol gárda, azonban Kanu kísérletét a vendégkapus a gólvonalról kiütötte. A második félidô nagy részében passzív mezônyjáték folyt a pályán. A 71. percben egyenlíthetett volna a Lens: Coridon bal oldali beadásából a kapu elé robbanó Nouma a keresztlécet találta el. A 85. percben a pillanatokkal elôbb becserélt Suker kapott jó ütemû átadást Parlourtól, de a horvát csatár hatméteres lövését lábbal védte Warmuz. A visszavágókat két hét múlva rendezik.

Európába léptünk!

A váradi Vizer László Mariust választották meg Európa legmagasabb cselgáncsfórumának élére: Baselben (Svájc) az Európai Cselgáncsszövetség tegnap megejtett tisztújító kongresszusán a tagok elsöprô többségû, 30–12 arányú szavazata révén a román szövetség és a Nagyváradi Liberty klub elnöke került az eddigi holland származású vezetô, Frans Hoogendijk helyére.

"Nem mentség a meggyôzôdéssel való takarózás"

Szemelvények egy hajdani Ady-körön készült magnófelvétel szövegébôl

Az alábbiakban egy rendkívül érdekes kordokumentumból válogatott vitaanyag szerkesztett részleteit közöljük. Az Ady Endre Irodalmi Kör elsô, meghurcoltatásokkal, házkutatásokkal, securitatés kihallgatásokkal terhes korszaka és a nyolcvanas években lezajlott, még kíméletlenebb rajtaütésekkel kezdôdô, kitoloncolásokkal végzôdô Ellenpontok-akció közötti "nyugodt" idôszakában, 1981. december 11-én tartott ülésén elhangzottakat magnetofonszalagra rögzítette valaki. A felvétel bizonyítéka annak, hogy miként élt, mûködött a Ceausescu-diktatúra fokozódó ideológiai terrorja közepette is Nagyvárad hajdani szabad szellemi fóruma. Ama péntek estének Robotos Imre irodalomkritikus, valamint a temesvári Látóhatár Mûvelôdési Kör volt a meghívottja. Robotos a Kritikai arányok és aránytalanságok címû, az ötvenes évek elején kifejtett tevékenységének revízióját tartalmazó írását olvasta fel, különös tekintettel a saját és mások "irodalomtörténeti érdemeire", egy máiglan vitatott irodalmi vezér, Gaál Gábor elleni támadások vonatkozásában. Az önrevíziót gyakorló kritikus önként, mindhárom Ellenpont-os vitapartnere, az ülésvezetô Molnár János, Tóth Károly tanár, Ara Kovács Attila filozófus, illetve Spaller Árpád pszichológus kényszerûségbôl hagyta el néhány év múlva Váradot, az országot…

Sz. A.

Molnár János: – Mielôtt elkezdenôk a vitát Robotos Imre elôadásáról, nekem is lenne néhány hozzáfûznivalóm. Lehet, sokunkban megfogalmazódott a kérdés: miért van nekünk szükségünk arra, hogy az ötvenes évek személyiségei egyre-másra hamut szórjanak a fejükre? Azt hiszem azért, mert minden embernek, aki igényli, hogy kialakuljon egy bizonyos nemzetiségi, történelmi tudata, szüksége van a folytonosságra, arra, hogy ismerje meg az önnön létét közvetlenül megelôzô kort, annak históriáját. Ezt újabban Molnár Gusztáv hangsúlyozza gyakran, az imitt-amott rendezett összejöveteleken.

De más szempontból is fontosnak tartom Robotos ilyenfajta megnyilatkozását. Kántor Lajos nemrégiben tapintatosan arról faggatta Balogh Edgárt a Korunkban, hogy hajlandó-e bármit revideálni abból, amit elkövetett, vagy nem követett el. Balogh Edgár egyértelmûen elzárkózott az önrevíziótól: "Azt gondolod, hogy most én majd hamut fogok hinteni a fejemre? Nagyon tévedsz." Ezért azt hiszem, becsülnünk kell Robotos Imre hozzáállását a dolgokhoz, de mégis lenne néhány kérdésem hozzá, ha megengedi…

Robotos Imre: – Nagyon szívesen.

Molnár János: – Említette például, hogy Csehi Gyula kijelentette: számára nem mentség a meggyôzôdéssel való takarózás. Ezt én nagyon igaznak érzem, mert, mondjuk, Hitler is "meggyôzôdésbôl" tette, amit tett, Sztálin is stb. stb., folytathatnánk a felsorolást. Viszont Robotos Imre azt mondta az elôbb: éppen azt érzi mentségének, hogy meggyôzôdésbôl tette, amit tett. Ez volna az egyik felvetésem. A másik: Ágoston Vilmos megkérdezte Öntôl: felkérésre írta-e azokat a Gaál Gábor-ellenes bírálatokat, s erre igenlô választ kapott. Most azt szeretném megkérdezni: az önbírálatot is felkérésre tette? (…)

Robotos Imre: – Mindjárt szeretnék egy pár megjegyzést fûzni Molnár János szavaihoz. Elôször is én nem úgy fogalmaznék, hogy valaki "hamut hint a fejére". Ez egy ôsi szokás, ôsi gyászszertartás. Ótestamentumi dolog: ha valakit gyászolnak, akkor beszaggatják a ruháikat, és hamut hintenek a fejükre. De azt hiszem, Ön lelkész úr, illetékesebb ebben a kérdésben. Tehát nem hamuhintésról van itt szó. S nem a magunk tévedéseinek a meggyászolásáról. Egyszerûen egy becsületbeli ügyrôl: vállalnunk kell a tisztességes beszéd terhét.

Valóban, azt az inkriminált cikket én felkérésre írtam, de ez nem mentesít engem a felelôsségem alól, mert a tollamat senki sem vezette. Tehát ezért felelôsséggel tartozom. Az önelmarasztaló cikk megírására azonban nem kért fel senki. Azért is örülök ennek a kérdésnek, mert késôbb engem is értek különbözô támadások, de abban az idôben, amikor azt a cikket írtam, akkor még a csúcson voltam. Tehát az Elôre fôszerkesztôjeként fogalmaztam meg önelmarasztalásomat. Nem akkor döbbentem rá ezekre a hibákra vagy tévedésekre, az önelmarasztalás nem akkor jött, amikor már a porba taszítottak, hanem amikor még ott voltam azokban az elsô vonalakban, ahová feljutottam. Ismétlem, szó sincs itt hamuhintésrôl. Az emberi tisztesség, méltóság és persze az önbecsülés mindennél fontosabb. Az ember sok mindennel, sok mindenkivel megbékélhet, de elsôsorban önmagával, a saját lelkiismeretével kell megbékélnie. Ez kötelezi arra, hogy tisztességgel szóljon azokról a dolgokról, amelyeket elkövetett.

Az pedig, hogy mentség-e, vagy nem mentség az elkövetô hite, az értelmezés kérdése. Mondottam már, hogy az értelmezés szabadsága rendkívül árnyalt. Kérem, vegyünk egy vallásos embert, aki hisz, hamis tudattal hisz bizonyos transzcendentális dolgokban. Én az ilyet nem tudom elítélni. Nem vagyok képes elítélni egy vallásos ember hamis tudatát, ha meggyôzôdésbôl vallásos, ha hisz benne. Ha azonban valaki valamilyen érdekbôl, törtetésbôl olyan dolgokat mond, amikben nem hisz, meggyôzôdésével ellenkezô dolgokat ír le, azért, hogy elôbbre jusson, "jó pontokat szerezzen", az megítélésem szerint többé nem tiszteletre méltó. Tiszteletre méltó az, aki hamis tudattal, de jó meggyôzôdéssel, tiszta lelkiismerettel hisz valamiben. Nem állítom, hogy az én értelmezésem az egyetlen lehetséges értelmezés ebben a kérdésben…

Tóth Károly: – Elnézést kérek, én nem egy közvetlenül Gaál Gáborral kapcsolatos dologra kérdeznék rá, hanem Önnek egy elvi vonatkozású kijelentésére. Az ötvenes évekkel kapcsolatban ma már, azt hiszem, a következményektôl való félelem nélkül megkérdezhetjük: mennyiben nevezhetô az a kor a "szabadság korának", és mennyiben beszélhetünk "szabad országról"? Mennyiben nevezhetô valóban szabadságnak az, hogy az embernek szabadságában áll visszautasítani egy cikk megírására való felhívást, és szabadságában áll viselnie annak következményeit?

Robotos Imre: – Hogy mennyiben…

Tóth Károly? … hogy mennyiben nevezhetô szabadságnak?

Robotos Imre: – Kérem… Hát igen, ez egy rendkívül nehéz kérdés, amire én elég nehezen tudok válaszolni. Ilyen korszakok az antik idôszakban is megvoltak. Arisztophanész a vígjátékaiban kigúnyolta Periklészt is, aki egy kiváló személyiség volt, a legfényesebb idôszak egyik legkiemelkedôbb politikusa. De kigúnyolta Kleónt is, aki Periklész után jött, és aki egy diktátor volt. Késôbb Arisztophanészen is elverték a port. Minthogy közkedvelt személyiség volt az athéni polgárok körében, nem lehetett bíróság elé állítani vagy másképpen megfegyelmezni, Kleón – mai szóval élve – huligánokat bérelt fel, és véresre verette ôt. Csakhogy Arisztophanész azt is megírta, hogy Kleón megverette ôt. Ez is megjelent annak idején.

Tóth Károly: – Mit csinált a cenzúra abban az idôben? (Derültség a teremben.)

Robotos Imre: Igen… hát nem volt betöltve minden cenzori állás… De, hogy folytassam a gondolatmenetemet: elérkezett egy olyan korszak Kleón után, amikor már megtiltották Arisztophanésznak, hogy élô személyeket a színpadra vigyen és kifigurázzon. Csak nem létezô személyek kerülhettek a darabjaiba. (…) Amikor már Athén közeledett Spártához, ahol nem szerették a nyílt beszédet, az ô életében is elérkezett az a korszak, amikor már nem karikírozhatta az élô személyeket, mert olyanok voltak a közviszonyok.

Hát a történelemben megismétlôdnek ezek az ügyek.

Persze, nyilvánvaló, hogy itt, most nem… feltételezzük, hogy szabadság ez, vagy nem szabadság… Nyilvánvalóan szabadság. Nyilvánvalóan szabadság. Szabadon megírhatom a cikket, és el is utasíthatom. Persze, minden idôben – az antik korban is – megvoltak az elvárásokkal szembeni elutasító magatartásnak a személyes biográfiai következményei.

Tóth Károly: – Tehát ezek szerint Kleón idejében éppen olyan szabadság volt, mint Periklész idejében?

Robotos Imre: – Nem, itt nyilvánvalóan vannak árnyalatok. De ezekkel a történelmi tényekkel mindenesetre számolnunk kell. Nem lehet a Periklész idejét a Kleón idejével összehasonlítani. Periklész nagy szoknyavadász volt, és ezt is megírta róla Arisztophanész. Szerette az asszonyokat – hát kérem, én ezt nem emberi gyengeségnek, hanem erénynek tartom –, és Arisztophanész ezt kigúnyolta. De végeredményben nem volt semmi bántódása. Kleón idejében már volt. Tehát nyilvánvalóan az efféle szabadságoknak is megvannak a maguk fokozatai.

Tóth Károly: – Beszélhetünk a zsarnok szabadságáról is ebben az esetben.

Robotos Imre: – Tessék?

Tóth Károly: – Ebben az esetben a zsarnok szabadságáról beszélhetünk.

Robotos Imre: – Igen… Annak feltétlenül egyértelmû a szabadsága…

Spaller Árpád: – Azt kérdezném, hogy melyek voltak azok a folyamatok, amelyek Robotos Imrének egy évtizedes hitét és meggyôzôdését közel egy év alatt megváltoztatták?

Robotos Imre: – Igen, nagyon érdekes kérdés, és rendkívül precízen tudok rá válaszolni. Nemcsak az önismeret birtokában, hanem bizonyos történelmi tények felidézésével is. Ezek a cikkek 1950-ben készültek, a revideáló írásom 1956-ban jelent meg a budapesti Szabad Népben, és ’56 végén, ’57 elején a bukaresti Irodalmi Évkönyvben. De ’56 tavaszán a Szovjetunióban összeült a XX. kongresszus. Ezen megrázó tények kerültek napirendre. Akkor Hruscsov volt az elsô titkár. Kiderült, hogy a sztálini korszak hullahegyeket termelt. Hogy hullahegyek maradtak a sztálini éra után, mégpedig nem a kulákok stb., hanem a "jó elvtársak" hullahegyei. (…)

Kérem, mi történt akkor? 1956-ban egy nagy történelmi megrázkódtatás volt, történelmi földcsuszamlás. Hittünk valamiben, amirôl kiderült, hogy egy hamis tudat volt, egy hamis hit, egy látszatvalóság. S mögötte rettentô kínos tények lappangtak. S Hruscsovnak – akit késôbb eltávolítottak – a nagy érdeme, hogy ezt a történelmi tényt, a dogmatizmusnak, a zsarnokságnak a szovjetunióbeli valóságát a felszínre hozta. (…)

Ez a nagy történelmi földcsuszamlás egy lelkiismereti földcsuszamlással is járt. Magam is szembe kellett hogy nézzek vele. Hogy ilyen személyes dolgokat is elmondjak: én az 1930-as években, a ’30-as évek elején a nagyváradi illegális kommunista ifjúsági mozgalom helyi titkára voltam, ugyanakkor a Korunk munkatársa is. Mindannyian tudjuk, hogy mit jelentett ez a két világháború között. Ebben az idôben, ugye, sok mindenben hittünk, ami késôbb szétbomlott, szétfoszlott. Olyan dolgokban hittünk, amelyek nem voltak méltók arra, hogy a hitünket és reménységünket beléjük vessük.

Ez a történelmi földcsuszamlás, amely 1956-hoz fûzôdik, nagyon sok emberben – többek közt bennem is – egy lelkiismereti földcsuszamlást idézett elô. Innen van az az idôbeni közelség, amire Ön nagyon érzékenyen célzott, hogy 1950-ben még azt írtam, s néhány év múlva már jött ez az önelmarasztaló írás. Ekkor döbbentem rá például arra, hogy a Gaál Gábor-cikkemben is téves érvelések vannak. De nem is annyira az érvekben van a hiba, mint inkább a hang durvaságában, a kíméletlenségben, ahogy a kritikákat írtuk. Kíméletlenül, a személyre való tekintet nélkül írtuk ezeket a cikkeket, azzal a meggyôzôdéssel, hogy ezt így kell csinálni, így tisztíthatjuk meg az osztályunk sorait, így teremthetünk egészséges szellemi légkört. Durvasággal, kíméletlenséggel és kegyetlenkedéssel. Ez volt a gyakorlat, ez volt a módszer. A földcsuszamlás nagy szakadékokat tárt fel, ezek a hitek, ezek a hamis hitek ebbe a szakadékba omlottak.

Ara Kovács Attila: – Engedtessék meg nekem, hogy "személyeskedve" szóljak errôl a mostani beszámolóról – szinte curriculum vitaenek is nevezhetném a mai elôadást. Tudniillik nem is kérdések fogalmazódtak meg bennem, hanem néhány olyan személyes benyomás, aminek a megfogalmazása talán inkább válasz értékével ér fel, de ugyanakkor néhány kérdést mégiscsak magában rejt.

Hadd kezdjem egy bókkal: Robotos Imre most számomra bebizonyította azt, hogy egy anakronisztikus ember.

Robotos Imre: – Ez tényleg bók…

Ara Kovács Attila: – Igen. Tudniillik két értelme van ennek a szónak. Van egy a múlt, és egy a jövô szempontjából. Most hadd maradjak a jövônél. Gyermekkorom tudományos-fantasztikus irodalmát olvasva eljutottam egy könyvhöz, azt hiszem, magyarul nem jelent meg, az eredeti címe Erinnerungen an die Zukunft volt. Talán a Jövô emlékezetének lehetne fordítani. Szörnyû érzés volt, ha elképzeltem, hogy a jövô emlékezetével találkozom.

A jövô emlékezetének két értelme van. Egyrészt egy objektívebb, társadalmibb, amikor a tényeknek egy olyan felépítését kezdem látni magam elôtt – tôlem hangsúlyozottan függetlenül –, amely a jövô emlékképeit reprodukálja számomra. És látom ugyanakkor az emberi magatartásnak egy olyan megnyilatkozását, ami a jövôbe vetülve önmagát a jelenben tételezi, ugyanakkor képes egyfajta múltbanézéssel az önpusztításra. És ez az önpusztítás – most hadd hivalkodjak a magam fiatalságával Robotos Imrével szemben, illetve Robotos Imre mellett – nagyon szimptomatikus számomra. Azt mondják, hogy a fiatalság önpusztító. Szerintem lehetséges, hogy ez a fiatalság "kiváltsága", de a 20. században az idôsebb nemzedékek a pusztulást olyannyira a jelenévé tették, hogy a jövôjük az örök öntagadásnak és az örök önkritikáknak a formájában mégiscsak teljes önpusztítás. Ennek az önpusztításnak voltunk most a tanúi.

Lehet, hogy túl bonyolultan fogalmazok, de azt hiszem, hogy azokat, akik egy pusztuló jelen vagy egy eleve lepusztult jövô rémképével élnek, érzik azt, amit mondok, értik azt, amit mondok. (…)

Hadd hagyjam itt kérdés helyett a magam hitét, amely nagyon lelombozó abból a szempontból, hogy én abban a jövôben hiszek, sajnos, ami Robotos Imre számára új, és ebben a jövôben bízva, számomra a hit egyáltalán nem felmentô tényezô.

Robotos Imre: – Nem felmentô, de ez az egyetlen mentség. Nem felmentô, persze, hogy nem felmentô – egyetértek ezzel. Nem is kerestem a felmentést. Tudniillik a dolog természetében van ez – és ezt az ifjúságnak is jól meg kell jegyeznie –, hogy a múlt örökkévaló, hogy a múlt megváltoztathatatlan. Bár történnek kísérletek a megváltoztatására, ha az ember saját magával meg akar békülni, a saját személyes lelkiismereti békéjét keresi, ezt csak egyféleképpen teheti: ha nem próbálja megtéveszteni sem a környezetét, sem önmagát. Elsôsorban önmagát nem.

Turistákat fogad az ûrmatuzsálem?

Újjáéled a Mir állomás

A kazahsztáni Bajkonur ûrrepülôterérôl kedden reggel sikeresen startolt a Szojuz-TM ûrhajó, fedélzetén Szergej Zaletyin parancsnokkal és Alekszandr Kaleri fedélzeti mérnökkel. A tervek szerint a két asztronauta hetven napot tölt az ûrbázison, amelyik tavaly augusztus óta lakatlan. Az expedíció egyik legfontosabb feladata lesz felkutatni azokat a réseket, amelyeken keresztül szivárog a levegô az ûrbázisról. A Mirt most "felpumpálták" a teherûrhajóval hozott levegôvel, és a bázis pályájának magasságát is megemelték a szükséges szintre, de a szivárgás változatlanul súlyos gondot jelent. Az orosz ûrpárosnak emellett sok más dolga is lesz, míg "felélesztik" a Mirt. Meg kell javítaniuk a napelemeket tájoló rendszert, a fedélzeti tájolórendszert, ûrsétát tesznek tudományos programok megvalósítása érdekében, továbbá egy újabb teherûrhajó rakományát is ki kell majd pakolniuk. Az állomás 14 éve, 1986 eleje óta üzemel, most már hat modulból áll, és 11,5 tonnányi tudományos berendezés található a fedélzetén. Értékét közel hárommilliárd dollárra becsülik, és noha már többszörösen kiszolgálta idejét, az orosz szakértôk szerint másfél milliárd dollárnyit még megérnek a Mir tudományos lehetôségei. A Miren eddig összesen 104 ûrhajós járt, közülük 62 külföldi tíz különbözô országból.

A legmerészebb elképzelések szerint a kozmikus objektum további öt éven keresztül újabb látogatókat fogadhat, és már nem csak profi ûrhajósokat. Amikor tavaly augusztusban elhagyta a Mirt az utolsó állandó legénység, még úgy volt, hogy az idén tavasszal már csak azért utaznak az ûrállomásra kozmonauták, hogy elôkészítsék a megsemmisítését. Ehelyett most azon lesznek, hogy ismét "fitté" tegyék az ûrállomás-matuzsálemet. Az orosz ûrkutatás szûkös anyagi lehetôségei ezt nem tették volna lehetôvé, tehát külföldi befektetô után kellett nézni. Az Enyergija, a Mir üzemeltetôje szinte az utolsó pillanatban talált tôkeerôs nyugati szponzorokat, és a télen MirCorp néven új részvénytársaságot alapítottak. Pénzszerzési szempontból sokat várnak attól a kezdeményezéstôl, hogy a Mirt immár nemcsak tudományos, hanem turisztikai célokra is felhasználják. Az ûrkutatás történetében elôször nyílna alkalom arra, hogy egyszerû földi halandók is eljuthassanak a világûrbe anélkül, hogy bármilyen feladatuk lenne: kedvtelésbôl lebeghetnének a súlytalanság állapotában, miközben mintegy 400 kilométeres magasságból gyönyörködhetnének a Föld látványában, és bolygónkat másfél óránként kerülhetnék meg. Egy-egy Mir-kirándulás viteldíja azonban egyelôre igen magas lenne: 20 millió dollár, és még azt sem tudni, hogy mekkora idôtartamra szól majd egy "turnus". Az orosz szakemberek azt állítják, hogy ha lesz elég pénz, ôk mûszaki szempontból megfelelô állapotban tudják tartani az ûrállomást.

(Forrás: MTI-Panoráma)

Perui választások

Harmadik mandátumot akar az elnök

Alberto Fujimori perui államfô szerint a hét végén esedékes elnökválasztás felügyeletével megbízott nem kormányzati szervezetek megfigyelôi "nemzetközi összeesküvést" szônek ellene. Fujimori egy héttel a vasárnapra kitûzött választás elôtt mondott beszédet Cajamarca városában. Az elnök szerint "a külföldi nem kormányzati szervezetek képviselôi azért jöttek, hogy különféle perui ellenzéki mozgalmakkal együttmûködve bebizonyítsák, hogy csalások szennyezik be a választást". A kampány tisztaságát többek között az Amerikai Államok Szervezetének, a Carter Központnak és az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének küldöttsége felügyeli. A megfigyelôk és a perui ellenzék szerint nincs garancia arra, hogy a választás szabad és igazságos lesz, s az eredmény a perui nép akaratát tükrözi majd. A limai kormány ellenôrzés alatt tartja a választói szervezeteket, rendszeresen korlátozza a sajtószabadságot, manipulálja az igazságügyi eljárásokat a független tömegtájékoztatási eszközök elhallgattatása érdekében, s megfélemlíti a politikai ellenzék képviselôit.

A japán származású, 61 éves államfô tíz éve áll a dél-amerikai ország élén. Tavaly, a második ötéves mandátumának vége felé "átértelmezte" az alkotmányt – úgy, hogy lehetôvé váljék számára a tisztség harmadszori betöltése. A tiltakozó alkotmánybírókat elmozdította tisztségükbôl. Az elnököt nem eléggé dicsôítô mûsorokat közlô tévétársaságokat rendre kivásárolták a Fujimorihoz hû részvényesek.

A korántsem demokratikus "elôkészületeken" kívül az elnök nevéhez elismerésre méltó tettek is fûzôdnek. Az elmúlt tíz év alatt sikerült megfékeznie a hiperinflációt és letörnie az államrendet veszélyeztetô maoista lázadást. Fejlesztette a vidéki infrastruktúrát – igaz, az újonnan épült utak, hidak, csatornák mindegyikén tábla hirdeti, hogy a beruházást a köztársaság elnöki hivatala kezdeményezte.

Fujimorinak – aki a legutóbbi felmérések szerint csupán 37 százalékos támogatottságnak örvend – nyolc ellenjelölttel kell megmérkôznie holnap. Közülük Alejandro Toledo a legnépszerûbb. A korábbi kampányokhoz hasonlóan az elnök bevetette a titkosszolgálatok piszkos fegyvereit is, így a lapok egymás után adtak hírt a jelöltek ferde hajlamairól, törvénytelen cselekedeteirôl stb. A sokat próbált Toledo azonban makacsul kitart. A tizenhat gyerekes indián családból származó 52 éves politikus cipôpucolóként kezdte, majd Kaliforniába vándorolt, a San Franciscó-i jezsuita egyetemen szerzett közgazdász diplomát, Stanfordban doktorált, végül a Világbanknál is dolgozott, s öt évvel ezelôtt indult elôször az elnöki tisztségért. Akkor harmadik lett. Mostani kampányában – Fujimorihoz hasonlóan – a szabadpiac politikájának, illetve a Fényes Ösvény gerillái ellen megkezdett harc folytatását ígérte. A hivatalban levô államfôhöz képest nagy elônye, hogy zászlajára tûzte a munkanélküliség felszámolását. Ugyancsak "jó pontokat" szerzett a kampányban felesége révén. Az Amerikából érkezett, hét nyelven beszélô Eliane Karp a jelöltfeleségek tévévitájában bebizonyította, hogy a belgiumi zsidó bevándorlók lánya peruibb a peruiaknál.

Alberto Fujimorinak matematikai esélye van rá, hogy megszerezze a gyôzelmet az elsô fordulóban. Ellenkezô esetben minden bizonnyal Toledóval kell megmérkôznie a második fordulóban. Ha az Amerikai Államok Szervezete – amely már többször keményen bírálta a kampányt – a tapasztalt visszaélések miatt nem tekinti érvényesnek a választást, akkor az térségbeli válsághoz vezethet, s egyben azt jelenti, hogy a kontinens államai egyöntetûen elítélik Fujimori elnök hatalmát.

(A Newsweek nyomán)

Útinapló – másképp

Janus-arcú Törökország (III.)

(folytatás a múlt heti Kilátó oldalból)

A Boszporusztól a Dardanellákig

Legalább százhússzal feszül neki a hóviharnak a távolsági busz.

– Mi lenne, ha most felborulnánk? – kockáztatom meg csipetnyi iróniával a kérdést, de társaim gyorsan lehurrognak.

– Ezek a sofôrök tudnak vezetni, nem úgy, mint odahaza. Egy autóbusszal is úgy parkolnak be két álló jármû közé, hogy tíz centi sem marad közöttük – vágja rá a vagány Sanyika. Kata alszik, mert szerinte a busz nem egyéb, mint egy mozgó kínzókamra.

– Tavaly a Tekirdaggal milyen szép volt a hajóút – dörmögi Péter.

Hmmm. A nagy tengerjáró öt óra alatt ringott át a Márvány-tengeren Bandirmába, ahol életemben elôször láttam a híres amerikai bombázó repülôket, majd vonattal tekergôztünk át a nagy Anatóliai-fennsíkon, ahol láttuk a falvakban lakók nyomorúságát, a Janus-arcú Törökország külföldiek számára teljesen ismeretlen világát…

– Gyerekek, ébresztô, jön a çay!

A felkészülési ceremónia kicsit körülményes. Utaskísérônk kölni illatú fertôtlenítôt hordoz körbe. Kezünkbe önti, elôször tenyerünket, ujjainkat, csuklónkat, majd kézfejünket töröljük vele, végül homlokunktól indulva az arcunkat. Szakszerûek voltunk, jelzi szomszédaink arcán a mosoly. Megérkezik a forró víz, a szír teaszûrô, és ki-ki kesernyés üdítô nedût csavar ki egy mûanyag pálcika segítségével. Amikor a 2000 méter magasról alászállunk, eltûnik a tél. A kikötô fényei megcsillannak a fekete vizen. Komphajóra gurulunk. A Dardanellák túloldalán hívogatnak Çanakkale fényei. A sötétség ellenére megvillan a hajó mellett egy-egy medúza, halászmadarak rikoltanak a szélben, csobban a víz és tülköl a monstrum, mert közeledünk a kikötô felé. Szállásunk ablaka is a Dardanellákra néz, hullámzó víz képe ringatja álomba a társaságot.

Minden napra egy város szerepel a tervben és a vonzáskörzetében levô legnevezetesebb romváros. A tempó észvesztô. Nyomban felderítôútra indulunk Çanakkalén. A tenger vonzása a legerôsebb, ezért a vízparton megyünk fölfelé. Egy Várad-méretû kis-ázsiai város szívében föltûnik az idegen. Süteménnyel, olajos magvakkal kínálnak, tolakodás helyett itt inkább a vendégszeretetet érzem. Török zene az utcákon, majd a müezzin kezdi el mesteri ívekben meghajlított énekét, kétoldalt a belváros jellegzetesen apró, babaház formájú, keskeny, lapos tetejû épületei, mintha az Ezeregyéjszakából bújtak volna elô.

Trójába mikrobusszal indulunk, rengeteg az úti alkalmatosság, a busztársaságok versenyeznek az utasok kegyeiért. A reggeli arca is mosolygós a kisvárosnak. Ide még visszajövünk, amúgy is sok a látnivaló errefelé, és legközelebb Assosba ruccanunk ki – dôl el azonnal. A jellegzetes ázsiai fenyôk között pillanatok alatt tovatûnik harminchárom kilométer. Itt már tavasz van, legalább 15 fokos meleg. A romváros bejáratánál kétemeletnyi magas faló. Lépcsôn jutunk föl a belsejébe, közben szép Heléna számlájára viccelôdünk. Az Iliász is nyomban életre kel. Felfedezôje, Heinrich Schliemann, Tróját vagy Iliont 1871-ben az eposzból varázsolta elô. Igaz, kicsit megkopva, mert a hajdan erôs városból csak a kilenc fejlôdési korszakára utaló kôfalmaradványok kerültek elô.

Pergamon fellegvárán, az istenek lakhelyén

Jól elbántak velünk. Kipenderítettek az autóbuszból. Úgy jártunk, mint a vándorlegények, fölöttünk a csillagok, elôttünk meg hét kilométernyi bekötôút Bergama felé. A hamuban sült pogácsánk már nagyon nehéz. Naplemente elôtt még áldottuk a jósorsot a tengerparti utazás tengernyi szépségéért. Kétezer méter magasságába törô csúcsokról gurultunk alá, szétdurranásra kész dobhártyánk szenvedéseiért pedig kárpótolt a görög szigetekkel tarkított Égei-tenger képe. De sebaj, a kalandvágy mindenkiben óriási. Most éppen egy zsák búzán csücsülök egy áruszállító furgonban, és a legények megint profitálnak a török nôk emancipálatlanságából. Ôk ülnek elöl, csevegnek a sofôrrel, mi meg hátul kuksolunk az áru tetején. Bergama a hegyek gyöngyszeme, barátságos, melegszívû emberekkel. Éjszakai portyánkon inkább ez utóbbiról gyôzôdhetünk meg. Kis-Ázsiában hagyomány, hogy a férfiak füstös teázókban játékkal és tévézéssel töltik az estét. Az asszonyoknak ide tilos bemenni.

Reggel mintha magára a fennséges Olümposzra emelt volna Zeusz. Pergamon fellegvára a városkára néz. Lélekszakadva indulunk fölfelé. Ötkilométeres körkörös kaptató. Az óvároson halad át karavánunk, többnyire sárgára meszelt, kicsi, öreg, lapított tetejû kôházak között. Jobbról a bizánci korból megöröklött, impozáns és szép Vörös Bazilika. Szinte megszédít az egyre szûkebb körökben való menetelés. Pergamon városa egyike a kristálytiszta gondolkodás építészeti csodáinak. A görögök úgy hitték, hogy ha fellegvárakat építenek, a magasság megóvja ôket az ellenségtôl. Ráadásul isteneik közelében lehettek. Igen ám, de a hegy különleges megoldásokat követelt. Ez a város például háromszintes. A hellenizmus korának III. századában uralta Kis-Ázsiát. Templomai egymás fölé épültek. Zeusz és Athéné templomából, amelyben a várost híressé tevô, sok ezer pergamentekercsre írott könyvtár is volt, már alig rekonstruálható valami. De a római korszak grandiózus Traianus-temploma ma is uralja a tájat. A hatalmas többszintes építményt a hegy támpillérként tartja. A fenti téglalap formájú csarnok hófehér márványból készült. A barbárok feletti gyôzelem emlékére középütt U alakú oltár emelkedik. A délelôttöt sötétszürkébe bújtató felhôk közül most elôször ejti ránk sugarait a Nap. Az istenek játszanak… Mélységesen tisztelni kezdem e hely lakóinak erôs jellemét. Lelkük mintha e romvárosban maradt volna. A négy épen maradt jón oszlop egybôl törpévé varázsol. A talapzatuk a vállamig ér. A fönti timpanon reliefjeit mesterkezek faragták. Nem elôször csodálkozunk el azon, hogyan is tudták e hatalmas oszlopokat a kôbe szabályos kör és téglalap formájúra faragott csapokkal rögzíteni. Egy fénykép erejéig pótolom egy Traianus-szobor hiányzó fejét, majd a kilátóból kiszemelt amfiteátrumba ereszkedünk alá, vissza a középsô szintre. Az amfiteátrum különbözô pontjain helyezkedünk el, és kezdôdhet az akusztikai próba. Kellemesen társalgunk, pedig Péter odalent csak egy nyugtalan pöttöm manó. Az alsó szinten temetkezési helyeket látni és a körbefutó városfalakat.

Balla Tünde

(folytatása a következô Kilátó oldalban)

Fejben hordott költemények

Az UNESCO 186 ország képviseletében jelölte meg, vagy ha úgy tetszik, kiáltotta ki március 21-ét, a tavasz elsô napját – szimbolikus értékkel is – a költészet napjává. Idén ezen a napon az elegáns Budapest hajó néhány óra erejéig a költôk hajójává vált. Ha már ott voltam, s jelen költészeti összeállításra – József Attila születésnapjára, a mi költészeti napunkra – is gondolva, megszólítottam a hajón jelen lévô és általam is ismert magyar költôket, hogy ajándékozzák meg a Szó–Kép–Hang–Szín oldalakat egy-egy általuk írt, kedvenc, rövid verssel. Mészöly Dezsô 82 esztendôs korát meghazudtoló frissességgel és vitalitással szaval:

Szerettem haldokolni karjaidban.
Szerettem a két merénylô kezet,
mikor följebb-följebb merészkedett,
szakítva szoknyát és szorítva combot,
s a villanást, mely – Jupiterre mondom –
mennykô módjára vágott énbelém,
fénycsíkot írva méhem éjjelén.

Miután a verset elmondja, a következô kommentárt fûzi hozzá: "E verset a nôk helyett írtam, a nôi orgazmusról, ami egy szent dolog. Az sokkal nagyobb, mint a férfiorgazmus, azt ugyanis minden bunkó át tudja élni, de a nôi orgazmust csak a kiválasztottak."

Anamaria Pop szatmári költônô – aki jelenleg a budapesti Román Kultúra Házának igazgatója – fejbôl nem idéz, de megígéri, hogy utánam küldi a versét. Ígéretét betartva néhány nap múlva kötetnyi kéziratot kapok, amelyikbôl egyik versét kiemeltem és lefordítottam:

Az unalom verse

Gyere, unatkozzunk,
csak ne akárhogyan!
Unatkozni csak tökéletes spanyolban megengedett.
Szóval, te a feketével,
én a másik színnel.
Az elsô lépés felébreszti a királynôt álmából.
Vigyázz,
nagyon fontos, hogy hogyan is élsz a tüneményes elemmel,
hiszen jól tudod, hogy a királynôk szeretik alattvalóikat.
Addig én kikövezem az utat,
leitatva a gyalogot egy emlékeztetôvel,
te pedig ne feledd marék szóval megetetni a lovat.
A végén
együtt vigasztaljuk a fogságba esett királyt,
kérve a huszárt, hogy legyen megértô,
és amikor a pata szavát keresi gondolatban,
elégtételül kínálja fel a koronát.
Miután pedig a partit befejezzük
(s hogy az unalom még nagyobb legyen,
és hogy jókívánságokat is küldjünk táviratilag)
az enyémek lesznek a fekete figurák
s a tied a világos,
nem feledve, hogy bárhol és mindig
az elsô lépés a legfontosabb.
Szôcs Géza a hajón felolvasott versének kéziratát szívesen adja, azzal a kéréssel, hogy ama számot, amelyben megjelenik, postázzam címére. A vers pedig:

Egy janicsár önarcképe

Janicsár vagyok. Erdélyben születtem, a
Republicii utcában.
Anyám leánykori neve Mária.
Négyéves voltam, mikor elraboltak.
Drinápolyban vásárolt meg egy aga.
Tôle egy béghez, majd egy pasa kíséretébe kerültem.
Sztambulban élek.
Értek a durvázáshoz: tudok kardot
forgatni, lovagolni, gyújtogatni, csecsszopót lándzsával átdöfni,
asszonyállaton erôszakot tenni.
Foglalkozásom: janicsár.
Vallásom, nemzetiségem: janicsár.
Ej, haj, jatagánom.
Néha ellátogatok szülôvárosomba, a messzi Erdélybe. Ilyenkor
kardélre hányom apámat, öcsémet, nagybátyámat:
aki éppen elérhetô a családból.
Rokonaim hadonásznak,
a nôk sivalkodnak, verik a rikácsot
de én nem puházok
anyámon húgomon – szeretek janicsárnak lenni – erôszakot teszek
aztán elhajtom ôket a rabszolgapiacra Drinápolyba
miután újra meg újra felgyújtom
szülôházam és szülôvárosom.
A költôtalálkozóra meghívott Mircea Dinescu eljött ugyan Budapestre, de még a hajókázás elôtt visszarepült Bukarestbe. Versének kéziratát a fordító Szôcs Gézától kapom kézhez.

Ivászat Marx Károllyal

Marx öregem, tájainkon
szakállad lenyírják és a javító nyel téged el.
Végül még azért is te fogod elvinni a balhét,
hogy ezek a strekk mellett legelô keleti tehenek
mozdonynak képzelik magukat s ezért már nem tejelnek.

Akkor már jöjjenek a kalmárok,
tegyék kezüket városunkra,
hogy a piactéren ne büdösödjenek a szónoklatok,
jöjjenek a sörfôzôk, a lacikonyhások, a tejesemberek
az erjesztett árpa
és a fagyos túró dialektikájával.

Egyelôre a paraszt inkább a punkok hajának
zöld tintahalába kaszálna bele.
Egyelôre az új bölcselôket, akik sejtik, hogy halott vagy,
megrészegíti az, hogy veled vitáznak.
Nincs hozzá orruk megérezni, hogy erjed már a seprô,
amely a társadalmat keleszti,
s hogy mûködésben a lombik,
amelynek mélyén a lázadó Cohn Bendit
békés polgármesterré zsugorodott.

Alapjában véve még én is igencsak közönséges egyénként
úgy mászom ki a mondattanból és logikából,
mint a csóré csiga
arról a különös gyomorbajról álmodozva,
amelynek az a tünete, hogy istenesen berúghatsz egy falás kenyértôl.
Vegyétek és egyétek.
Jó úton járunk:
Berlinben az órák elkezdtek összevissza ütni.
A soproni bordalversenyrôl ismert Hárs Ernô elmondja ugyan négy sorát, de néhány nap múlva levélben is elküldi a következô kísérôszöveggel: "Engedd meg, hogy visszatérjek a tegnap a költészeti világnap alkalmával fejbôl lediktált négysoros versemre. Nem szeretnék Ady városában henye szöveggel szerepelni. A pontos szöveg tehát így hangzik:

Elkötelezetlenül

Semmikor sehova nem tartozni: szabadság,
s a kiszolgáltatottság legfelsô foka egyben.
Gátlás nélkül csinálhat bármit velünk a gazság,
hisz nem kell számot adni tettérôl senkinek sem.
Ugyanakkor tudnék egy másik rövid verset küldeni, esetleg felhasználás céljából. Ez még eddig sehol sem jelent meg.

Viharcsend

Szemfényvesztô öröklét,
világon túli béke:
a nap magasan áll,
csenddé alél a sóhaj.
A szívben Buddha ül,
végtelen nyugalommal
tekintve a halál
baziliszkusz szemébe."
Veress Miklós, a ’80-as évek legendás Mozgó Világának fôszerkesztôje József Attila egyik verssorát idézi: "És a Duna karcsú gôzösökre gondol." Olyan ez a verssor, mint amikor valamit kigombolunk – mondja. Hosszas rábeszélésemre magától is idéz, azzal a megjegyzéssel, hogy a hölgyek remélhetôleg értékelni tudják:

Megfognék egy borosüveget
és verssé szilánkosodna kezedben.
A hajóról leszállva néhányan a kikötôvel szembeni Vigadó Galériába megyünk, ahol az oldalainkat illusztráló Lacza Mártának éppen a kiállítását nyitják. Két poéta ott is felbukkan, tôlük is versajándékot kérek. Morvay László, a Váradon jól ismert grafikusmûvész, költô versajándéka így hangzik:
Nem tudok és nem is akarok
kicsiholni magamból falrengetô sorokat.
Tegye más, s legyen övé a kétes dicsôség.
De némely asszonyok hiányától
üres a szitám.
Gyurkovics Tibor pezsgôspohárral a kezében, néhány másodperc hezitálás után, már mondja is a versét:

Állomás

Lekapcsolódsz, mint a vagon a tehetetlen kocsisorról,
továbbütôdsz a vasakon,
a vasutas már rád se gondol,
pedig tele vagy még teherrel.
Melletted jár a gyorsvonat.
Ki se raknak.
Aztán egy reggel megmérik tiszta súlyodat.
Kis idô múlva elmondja Örök címû négysorosát is:
A semmi is lehet minden.
A minden is lehet semmi.
Ahogy az elsô percben,
csak úgy szabad szeretni.
A hitelesség kedvéért be kell vallanom, hogy Mészöly Dezsô és Gyurkovics Tibor is kérte a viszont versajándékot. Hát elmondtam nekik Pataki István általam számtalanszor idézett, szellemes két sorát:
Asszonyom,
a szívem csupa asszony-nyom.
Magamtól pedig ezt:
Egy szépasszony mondotta nekem,
hogy szörnyû az én józan eszem!
Gittai István

Ferenczes István

Petôfi Sándor: József Attilához

Harminchat éves lettem én
Falrahányt hazug körlevél
bandzsa
sanda

kopóit küldi Windischgrätz
Belgrád Bukarest Pozsony Bécs
gatyás
ragyás

hóhéri fenik bárdjokat
küldnek testvéri tankokat
agyar
magyar

ellened te rabszolga nép
hogy egymás jonhába tépj
kevély
szegény…

Pedig csak huszonhat vagyok
idônap elôtt meghalok
kiért
miért

már nem tudom már nem hiszem
harcomat kard nélkül viszem
merény
remény

között a magam vesztire
ágytól s párnától messzire
dôrén
pôrén

mert nem a román a muszka
a rác a német álgyúja
bontja
rontja

e népet hanem szónoki
a szófosók tábornoki
bortól
konctól

részegült kicsidistenek
zengik a népnevébenet
a felt
a hejt

akinek tele a korsó
kiáltja hogy az utolsó
esély
Erdély

ki a jognak asztalánál
bôség kosarából zabál
jellem-
telen

tör elôre mind ki cseholt
s rád dobálja ha ellent szólsz
a sárt
a párt

és rád küldik az árulást
ölik a szépség koldusát
alád
halál

mert ebben a hazában oh
a költôk csak megölni jók
vagy így
vagy úgy

egyiket megöngyilkolják
a mást alkoholba fojtják
urak
utak

eszmék és ideológiák
gonosz mostoha pátriák
kurtán
furcsán

Szétdúlva látlak nemzetem
Európa majd csendesen
hat ág-
ra vág

pokol lesz néked Kánaán
mocskot küldnek Dunán Tiszán
ontott
otthont

rendez s elárul Trianon
a közös szabad piacon
ha már
bazár

Dzsidán jön felém a végzet
és eliramlik az élet
hol volt
hófolt

az özvegy fátyla kurta nesz
szeretôinkbôl kurva lesz
céda
Éva

Keresztúron már alkonyul
mire fölébredek elhull
virág
világ

A költôrôl

Ferenczes István költô, újságíró, szerkesztô 1945. január 1-jén született Csíkpálfalván. Lugoson érettségizett 1962-ben. A kolozsvári Pedagógiai Fôiskolán szerzett biológusi diplomát. 1968-tól a csíkszeredai Hargita címû napilap, majd néhány évvel késôbb a Falvak Dolgozó Népe újságírója. 1989 végétôl Hargita megyei RMDSZ-elnök, majd mûvelôdési fôtanácsos. 1991-tôl szabadfoglalkozású író. Jelenleg a két évvel ezelôtt elindított Székelyföld címû folyóirat fôszerkesztôje. Költészete ösztönös verseitôl a fantáziadús nyelvi leleménnyel írt gyermekverseken át különös, posztmodern versvilágig ível. 1994-ben Szabó Zoltán-díjat kapott.

Palotás Dezsô írásai

Definíció

X. költôt megkísértette a Gonosz.

X. költô megkísértôdött. Vagyis belement az üzletbe, ami tulajdonképpen nem is volt üzlet, mert X.-nek úgyszólván semmit nem kellett adnia azért, amit kap. Majdnem pontosan azt csinálta, amit addig, bár azzal a lényeges különbséggel, hogy tudta, tudnia kellett: ôt megkísértették, és ô lejattolt a Gonosszal.

Életében, mintegy – sôt kimondottan – varázsütésre, csodálatos és nagyon kellemes változások állottak be. Szinte maga sem tudta, hogyan, pazar lakosztály tulajdonosa lett. Színes televíziója is volt (adó nem lévén, nem tudta használni ugyan, de hiszen maga a tény a fontos) meg tizenvalahányadik Lajos korabeli mennyezetes ágya. Erre mindig nagyon vágyott. Nagyon jól és nagyon drágán öltözködött, s kizárólag osztályon két osztállyal felüli vendéglôkben étkezett. Esténként a legelôkelôbb bárokban, maharadzsáknak fenntartott titkos night-clubokban rúgott be csupán kevesek számára hozzáférhetô finom italoktól, s éjfél után sofôrje legalább egy álomszép elit pipivel együtt fuvarozta haza.

És ezek nem akármilyen hölgyek voltak, de nem ám! Nem sipogó, már öregedô kékharisnya-vénleányok, nem tintás ujjú, hírnevétôl elbódult filológushallgatók, nem házibulin felszedett részeg tini-csajok, nem! Acélkemény, megfontolt, a realitásokat felmérô, testüket, mint precíziós, veszedelmes fegyvert, naponta gondosan olajozó nônemû egyedek voltak ezek; a valóságos, kézzelfogható siker, pénz, hatalom valóságos, kézzelfogható bizonyítékai.

Idôvel, egy másnapos délelôttön, leült hatalmas, valódi bôrrel bevont íróasztalához: verset akart írni. Sok minden jutott eszébe: teljesen újszerû, mégsem erôltetett rímek, soha nem volt hasonlatok; az íráshoz számára nélkülözhetetlen, finom iróniával ötvözött, tehát elviselhetôen és ígéretesen patetikus légkört is sikerült megteremtenie – de valahogyan mégsem akaródzott úgy igazából nekifogni.

X. töprengett.

Aztán döntött.

X. soha többé nem írt verset: X. költô maradt.

Mi a giccs?

A három hónapos kacsák begyszakadva, farokrezegtetve totyogtak a baromfiudvar vége felé. Odaértek a kakashoz, körülfogták, és fülsiketítô hápogásba kezdtek:

– Odajött!… Megfogta!… A nyakát… a nyakát…, hátratekerte!… Szörnyû!… Felháborító! Libaság! És nyiszálta!… És folyt az… az… És nem volt már!… Nem ment! Csak vitték!… És a nyakát…

A kakas mellcsontot vont:

– Ezért az egész cirkusz? Levágták. Na és? Azért nevelték.

Döbbent csend. Aztán egy gácsér remegve így sipákolt:

– Úgy érted, hogy velünk is… hogy minket is… hogy?…

– Úgy hát. No menjetek innen. Dolgom van.

– De hát… te azt mondtad… azt mesélted, hogy… hogy egyszer majd mi is… mint a Kis Rút… hogy egyszer majd mi is kitárjuk büszke szárnyainkat… és fellebbenünk… fel, fel, a magas, szikrázó kékségbe… fel, feljebb, egyre magasabbra… – a kis gácsérnak elcsuklott a hangja.

– Nem lebbentek fel. Rucák vagytok, levágnak, punktum. Nem akarnátok talán azt is, hogy a kôszáli sasfi feleségül vegyen?

– Akkor… akkor miért mondtad, hogy… hogy egyszer majd?…

– Az az iskolában volt. Most már kiléptetek az Életbe, most már tudjátok, hogy az Élet az, hogy levágnak. Sorra, valamennyieteket.

– Hazudtál? Hazudtál nekünk?

– Rucabeszéd. Inkább szerettétek volna egész pipekorotokat rettegô tudásban, neuraszténiás sáp-sápkórban tölteni? Gondoljátok meg, tulajdonképpen nekem köszönhetitek boldog, napfényes, rút kiskacsa-korotokat!

– És… és a Kis Rút… az sem?…

– Elég volt. Kukorékolni akarok – csattant a kakas csôre.

És fellebbent a maga szemétdombjára uralkodni.

Petôfi Sándor

F. A. emlékkönyvébe

Olvastad úgye-e bár a bibliába’
Az olajos-korsó történetét?
Az van megírva róla, hogy hiába
Ömlött, mert ujra mindig megtelék.

Ez olajos-korsó az élet kéje;
Azért kaczagom a bolondokat,
Kik alig mártják nyelvöket beléje
Eszélytelen gazdálkodás miatt.

A bölcs hosszú kortyokban hajtogatja
A korsó édes nedvét untalan!
Mért gazdálkodnék? A midôn jól tudja,
Hogy minden perczben telve van.
(Pest, 1847)

Rendezhetô a kedvezmények ügye

Külön rendeletben határozott a kormány arról, hogy rendezni kell a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium, a Román Országos Vasúttársaság és a Metrorex közötti adósságokat. A kabinet csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy abból a 200 milliárd lejbôl, amelyet a központi költségvetés juttatna az oktatási tárcának, 145,75 milliárdot a vasútnak és a bukaresti metrót üzemeltetô vállalatnak utaljanak át. Mint ismeretes, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium jó ideje nagy összeggel tartozik a két társaságnak. Mivel a vasút nem tudta behajtani a pénzt, felfüggesztette a diákoknak járó 50 százalékos kedvezményt, nem ad ki csökkentett árú jegyet. Hasonló a helyzet a fôvárosi metróval is.

A végrehajtás határozata szerint tehát a szaktárcának fizetnie kell, s ennek eredményeként a diákok újra megkaphatják a nekik járó utazási kedvezményeket. Az ígéretek szerint a minisztérium haladéktalanul hivatalos tájékoztatást ad mindkét vállalatnak arról, hogy hajlandó törleszteni, és ezt saját költségvetésébôl teszi meg. Tavaly november 30-i adatok szerint a tárca 142,7 milliárd lejjel tartozik a vasútnak, és 3,05 milliárddal a metrónak. A vasúttársaság tegnap este tudatta, hogy a törlesztésig csak teljes árú jeggyel utazhatnak a diákok. Utóbbiak tiltakozásképp hétfôn kerékpáron és rolleren járják majd a fôvárost.

Szeghalmi Örs

Ólomszennyezés (Nagybányán)

Újabb környezetszennyezésrôl érkezett hír lapzártakor. A nagybányai környezetvédelmi hivatal tudatta, hogy a helyi Romplumb üzem napok óta olyan füstöt bocsát ki, amelynek ólomtartalma tízszerese a megengedett értéknek, kadmiumtartalma pedig háromszorosa. A szennyezô üzemrészt leállították, ám a javítások nehézkesen haladnak a szakadó esô miatt. A gyárat 15 millió (!) lejre bírságolták az újabb katasztrófa okozásáért. Különbizottságot menesztett a helyszínre a szaktárca, ám az elsô tapasztalatokról tegnap estig nem számoltak be.

(-halmi)

Copyright © Bihari Napló - 2000