M E G H Í V Ó

A N D R Z E J   W A J D A

Oscar életműdíjas lengyel filmrendező

K  A  T  Y  N

című  filmje  magyarul  beszélő  bemutatójára

2008. november 9-én

vasárnap délután  4:00 órai  kezdettel

a MAGYAR ÖRÖKSÉG KÖZPONTBAN
American Hungarian Foundation

300 Somerset St., New Brunswick, NJ

ANDRZEJ WAJDA:  “A film azt a kínzóan kegyetlen igazságot mutatja be, amelynek nem a megölt katonatisztek a hősei, hanem azok a nők, akik nap mint nap, óráról órára a legyilkolt áldozatok hazatérésére várnak embert próbáló bizonytalanság közepette.  Ezek a hűséges és megingathatatlan asszonyok biztosak abban, hogy elég, ha kinyitják az ajtót, s ott fog állni az évek óta várt férfi, a katyni tragédia ugyanis azokat érinti, akik élnek, akik akkor éltek.

Jóllehet sok év telt el a katyni tragédia, az 1943-as német exhumálás, majd a kilencvenes években folyó lengyel kutatások sőt, a levéltárak, igaz csak részleges megnyitása óta, még mindig túl keveset tudunk arról, hogyan is ment végbe 1940 áprilisában és májusában a katyni tömeggyikosság, amelyet Sztálinnak és az SZKP KB Politikai Bizottságában ülő elvtársainak 1940. március 5-én hozott határozata alapján hajtottak végre.  Nem véletlenül hitte az én családom is meggyőződéssel éveken át, hogy édesapám talán él, mert a katyni listán szerepelt ugyan egy Wajda vezetéknév, de mellette a Karol keresztnév állt.  Édesanyám szinte élete végéig hazavárta férjét, az én édesapámat, Jakub Wajdát.”

Mindenkit szeretettel várunk !

Költséghozzájárulás 8 dollár, nyugdijasoknak, tanulóknak 5 dollár

… Andrzej Wajda  Katynról szóló filmjének nem véletlenül asszonyok a főszereplői.  Erős asszonyok, akiket megfosztottak férjüktől.  Huszonötezer lengyel katonának elvették az életét. Huszonötezer asszony sírt a szerelméért, a férjéért.  Huszonötezer anya vesztette el a fiát.  A katyni erdőben tarkón lőtt, közös sírba elbuldózerezett férfiakról nem lehetett beszélni.  Hazudtak róluk reggel, éjjel és este. Hazudtak az életükről, hazudtak a halálukról.  Eltitkolták szenvedéseiket, utolsó pillanatig őrzött hitüket, emberi tartásukat nem állították példának a nemzet elé.  Töredékes imáik, a tömegsírba zuhanáskor is a kezükben szorított rózsafüzér számunkra új fényt vetít a lengyelek mély katolicizmusára is.

Nem lehetett beszélni a nácik által egyenesen a Jagelló Egyetemről nem faji alapon munkatáborba hurcolt egyetemi tanárokról sem.  A professzorról, a fiatal tiszt apjáról sem, aki képtelen elhinni, hogy szava többé ne számítson, s fölfogni, hogy a nácik ugyanazért hajtják vágóhídra a lengyel értelmiség színe-javát, amiért az oroszok majd tarkón lövik az ellenállást esetleg megszervező tiszteket.  Mindkét totalitárius állam célja az volt, hogy ne létezzen ellenállás, semmisüljön meg a lengyel értelmiség.  …

… “Katyn a lojalitás  próbája” — hangzik el a film egyik alapmondata.  Ha a lengyeleknek Katyn, akkor nekünk  meg 1956 volt a lojalitás próbája.  S a nagy kérdés sem Magyarországon, sem Lengyelországban nem az volt, hogy ki lehet-e mondani az igazságot.  A forradalmak pillanatait leszámítva elég kevesen kísérleteztek az igazság kimondásával azokban az országokban, ahol az az élet vagy a szabadság elvételével járt.  A próbatétel errefelé az volt, hogy lojálissá válik-e az ember a hazug, elnyomó hatalomhoz, vagy hallgatásában megmarad potenciális ellenfélnek, “belső ellenségnek”, ahogy nálunk is nevezték a  hűséges szívűeket a diktatúra kemény és enyhült változataiban egyaránt. …

Körmendy Zsuzsanna:  “Egyetlen életrajz”,
Magyar Nemzet, 2008. május 17.