Az Anyanyelvi Konferencia ­ a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága ­ 1996-os egri értekezletén, az egyházügyi munkacsoportban, többen is szóvá tették, joggal, hogy a magyar világi sajtóban, ennek nyomán pedig a mindennapi szóhasználatban gyakran hibásan nevezik meg a magyarországi egyházakat, szertartásaikat, papi személyeket. Zavar mutatkozik a sajátos egyházi, vallási kifejezések használatában. Tévedéseken kaphatjuk rajta a sajtót még olyan egyházi szertartások megnevezésében is, mint a római katolikus mise és a protestáns istentisztelet. Sajtónk elárulja, hogy a munkatársak nem mindig vannak tisztában az egyházak felépítésével, hierarchiájával. Tájékozatlanság és tiszteletlenség tapasztalható egyházi személyiségek megszólításakor.

Mindezeket a nyelvi hiányosságokat a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa már 1990-ben észlelte, és kiadott egy szójegyzéket (Vallási kifejezések kisszótára), amelyet szerkesztôi elsôsorban a tömegtájékoztatási eszközök, a sajtó, a rádió, a televízió munkatársai számára készíttettek, de tanítók, tanárok, politikusok, közigazgatási szakemberek is haszonnal forgathatják.

Említett szótár szerkesztôi a vallási kifejezések terén mutatkozó tájékozatlanságot az elmúlt évtizedek oktatási hiányosságának tudják be. Másrészt zavar keletkezhetik azért is, mivel a különbözô egyházak sokszor más-más értelmet adnak ugyanannak a szónak vagy kifejezésnek ­ írták a szerkesztôk. ­ Ennek okai: a történelmi fejlôdés, hagyományok, megszokás vagy hitelvi és gyakorlati kérdésekben meglévô különbségek, a szertartások, az egyházi közigazgatás egymástól eltérô rendje, az istentiszteletek, szertartások sokfélesége.

Szószedetünk erre az 1990-es Kisszótárra, a különbözô magyarországi történelmi egyházak szakértôitôl szerzett tájékoztatásra támaszkodott, elsôsorban dr. Diós István római katolikus lelkész tanácsaira, aki a Magyar Katolikus Lexikon fôszerkesztôje. Felhasználtuk Szunyogh Szabolcs Világvallások Magyarországon címû könyvét.

Csak a leggyakrabban elôforduló kifejezések ­ fôleg latin és görög szavak ­ magyarázatát adjuk meg; így szószedetünk nem teszi fölöslegessé alaposabb értelmezô szótárak, lexikonok forgatását.

A kifejezéseket nem a hagyományos magyarországi történelmi egyházak névsorának rendjében adjuk meg, hanem a szavakat ábécé sorba csoportosítottuk.

adakozás, adományok = része az istentiszteletnek; az ôskereszténységtôl kezdve a hívek önkéntes adománya, egyházi célokra, pénzben vagy természetben.

ad limina látogatás = a katolikus megyéspüspökök kötelezô látogatása, szabályos idôközönként, Rómában, az apostolok küszöbénél, vagyis Szent Péter és Szent Pál sírjánál. A püspökök a pápának és az illetékes szentszéki hivatalnoknak beszámolnak egyházmegyéjük állapotáról.

advent = várakozás Krisztus eljövetelére, megszületésére. A Karácsony elôtti négy hét.

adventi népi hagyományok = az adventölés (adventi kántálás) és az adventi szálláskeresés. Utóbbi azt a karácsonyi mozzanatot idézi, mikor a szent szülôk, József és Mária szállást kerestek Betlehemben, ahol édesanyja megszülheti fiát, Jézus Krisztust.

agapé = szeretetvendégség; azt idézi, hogy az egyház elsô idôszakában a hívôk egyazon asztalt ültek körül, egymás iránti szeretetük kifejezéseképpen. A görög agapao szó szeretetet, nagyrabecsülést jelent.

agenda = liturgikus cselekmények könyve. A latin szó jelentése: teendô. A karthágói zsinaton, 390-ben agendának mondták a szentmisét. A szertartások szövegét tartalmazó könyvbôl a XVIII. században fejlôdött ki a rituálé. A protestáns egyházakban a templomokban végzett szolgálatok kézikönyve.

ágostoni hitvallás = az 1530-as augsburgi birodalmi gyûlésen elôterjesztett legjelentôsebb evangélikus hittételek gyûjteménye. Az evangélikus (lutheránus) egyház alapvetô hitvallási irata.

áldás = megáldás, az isteni erô és ajándék továbbadása, közlése. Protestáns egyházakban az Úrvacsora vétele.

áldozás = a katolikus és az ortodox egyházakban a misének a kánont követô, a Miatyánktól a zárókönyörgésig tartó része. Az Eucharisztia vétele; szentáldozás.

áldozat = az istentisztelet legnagyobb cselekménye. Katolikus és ortodox egyházakban a szentmise.

áldozó = 1. aki áldozatot mutat be; 2. aki magához veszi az Eucharisztiát.

áldozócsütörtök = Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe, negyven nappal Húsvét után. A katolikus egyházban a kötelezô húsvéti áldozás végsô határa.

áldozópap = régiesen áldozár, miséspap; katolikus és ortodox papok neve, ami a miseáldozat bemutatására utal.

alfa és omega = a görög ábécé elsô és utolsó betûje; Jézus Krisztusra vonatkoztatva, ô a kezdet és a vég.

anglikán egyház = az evangélikus és református egyházak mellett a protestantizmus harmadik, mérsékelt ága. VIII. Henrik király egyházszakadásával kezdôdött (1529) és Thomas Cranmer érsek reformátori tevékenységével teljesedett ki. Az anglikán egyház feje a mindenkori király. Angliában államegyház, másutt területenként önálló.

angolkisasszonyok = római katolikus nevelô nôi szerzetesrend; jelentôs szerepet játszott a magyarországi oktatásban is.

angyalok = tiszta szellemi lények; a szó a görög angeloszból jön, értelme: küldött. Az angyaloknak személyük, értelmük és szabad akaratuk van, de testük nincs. A katolikus egyház felfogásában az üdvözült tiszta szellemek, szemben az elkárhozott tiszta szellemekkel, az ördögökkel. Az angyaloknak rangsoruk van, például Gábor (Gábriel) és Mihály fôangyal, azaz arkangyal. Az Ószövetségben angyalok, ôrangyalok, szeráfok, kerubok szerepelnek.

Antikrisztus = Krisztus ellen fellépô személy, aki majd az utolsó idôkben sátáni hatalommal fejti ki egyház- és hitellenes tevékenységét, és akit Krisztust gyôz le, második eljövetelekor.

antitrinitáriusok = Szentháromság-tagadók, akik többnyire tagadják Krisztus istenségét is. A reformáció idején Svájcban Szervét Mihály fogalmazta meg az unitárizmust; ezért Kálvin Genfben eretnekként halálra ítélte. Magyarországon, pontosabban Erdélyben Dávid Ferenc volt az unitárius vallás alapítója. Szentháromság-tagadó keresztény közösségek a mormonok, Jehova tanúi, a Christian Science-mozgalom.

anyaegyház = régebben egy-egy terület elsô egyházközsége, amelybôl további misszionálás történt. Ma egy vagy több filiával bíró plébánia, illetve protestáns egyházközség.

anyakönyv = a Trienti Zsinat 1563-ban rendelte el, hogy az egyházközségek anyakönyvet vezessenek a megkereszteltekrôl és a házasságot kötöttekrôl, majd 1614-ben a bérmáltak, illetve konfirmáltak és a halottak anyakönyvét is bevezették. A történelmi egyházak mindegyike vezetett és vezet anyakönyveket. Magyarországon 1895. október 1-jéig csak egyházi anyakönyvek léteztek; ezek hivatalos állami okiratoknak számítanak.

apáca = ünnepélyes örök fogadalmat tett szerzetesô a katolikus és ortodox egyházakban; a szó latin abbatissa, apátnô kifejezésbôl származik.

apát = az V. századtól katolikus szerzetesrendek kolostori elöljárója. A világi papok közösségei, a társaskáptalanok élén is apát állt. Több apátság által alkotott kongregáció elöljárója a fôapát. Magyarországon a pannonhalmi bencés apát ­ 1514-es pápai jóváhagyás alapján ­ a fôapát címet viseli, és saját területén püspöki joghatóságot gyakorol. (A pannonhalmi apátsághoz tartozik néhány környezô plébánia, továbbá Tihany kolostora).

apátság = szerzetesi közösség, amelynek élén az apát áll; saját kormányzási és vagyonkezelési joghatósággal rendelkezik. Alapítása a Szentszék, a római kúria joga.

apokrif iratok = a mai katolikus szóhasználatban azok a zsidó és keresztény írások, amelyeket soha, még átmenetileg sem tekintettek kánoninak. A protestáns kánonból kihagyott szent könyvek.

apokalipszis = a Jelenések Könyve a Bibliában. Az apokaliptikus mûvek tartalma a jövendôt feltáró látomások sorozata, átszôve erkölcsi intésekkel és buzdításokkal.

apokalipszis lovasai = a Jelenések Könyvében szereplô négy lovasalak, a Halál, a Pestis, az Éhinség és a Háború jelképei.

apostol = az Újszövetségben, szoros értelemben, Jézus 12 tanítványa; tágabb értelemben hozzájuk számít Szent Pál és Szent Barnabás is.

apostoli adminisztrátor = a pápa nevében kormányzó fôpap.

apostoli áldás = pápai áldás.

apostoli csók = a protestáns egyházakban a legmagasabb szolgálattevô csókkal köszönti az érintetteket, egyházi tisztségviselôk avatása, szentelése alkalmával.

apostoli helynök = apostoli vikárius.

apostoli hitvallás = a Hiszek egy Istenben kezdetû imádság, latin nevén: Credo.

apostoli királyság = Szent István államát ruházták fel ezzel a jelzôvel a XI. század végén a király életrajzírói. Mert ô is elôzmény nélkül való a magyar történelemben, mint az apostolok az egyházban, és István király az Apostoli Szentszékkel együttmûködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét.

apostoli nunciatura = pápai követség, a Szentszék diplomáciai képviselete; a XVI. században alakult ki.

apostoli Szentszék = a pápa és a római kúria összefoglaló neve.

apostoli szukcesszió = a katolikus és az ortodox egyházakban az apostoli jogfolytonosság, amely a püspökszenteléssel adatik tovább. A protestáns egyházakban megszakadt.

aposztázia = szoros értelemben a papság vagy szerzetesség elhagyása; tágabb értelemben hittagadás.

apoteózis = az ókorban kiváló emberek istenné magasztalása.

arianizmus = az Arius alexandriai pap (IV. század) által alapított eretnekség, amely szerint a Fiú nem egylényegû az Atyával.

ároni áldás = Áron az elsô ószövetségi zsidó fôpap, Mózes bátyja és segítôtársa. A nevéhez fûzôdô áldás szövegét Luther és a reformátorok tudatosan használták. A katolikus liturgiában nem honosodott meg, csak néha tûnik fel, például Assziszi Szent Ferencnél. Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr és legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen neked üdvösséget!

ateizmus = istentagadás, istentelenség.

áteredô bûn = eredendô bûn, teológiai szakkifejezés, az elsô embernek mint az egész emberiség képviselôjének bûne, amely mint kegyelem nélküli, bûnös állapot, minden emberre átszáll.

átlényegülés = katolikus és ortodox teológiai szakkifejezés, azt a változást jelöli, ami a kenyérben és a borban végbemegy, amikor a pap a felajánlott kenyér és bor fölött Jézus Krisztusnak az utolsó vacsorán elmondott szavait ismétli meg: Ez az én testem, ez az én vérem, aminek hatására a kenyérbôl Krisztus teste és a borból Krisztus vére lesz.

Babba Mária = a Boldogságos Szûz, a Szép Szûz Mária neve a székelyek között, fôként a gyimesi völgyben.

baptizma = az ôsegyházban és több mai egyházban gyakorolt keresztelési forma; alámerítés.

Biblia = a Szentírás görögbôl átvett, meghonosodott kifejezése. Két része: Ószövetség vagy Ótestamentum és az Újszövetség, vagy Újtestamentum; a zsidó és a keresztény vallások által szentnek, isteni sugalmazásra írott könyveknek a gyûjteménye.

bibliafordítás = az Ószövetség és Újszövetség eredeti héber, illetve görög szövegének lefordítása más nyelvekre akkor vált szükségessé, amikor a héber holt nyelvvé lett, a görögöt pedig már nem használták a Nyugatrómai Birodalomban. Legrégibb magyar bibiafordítások a Károlyi Gáspár református (1590) és Káldy György (1626) katolikus. Azóta többször lefordították magyarra a Bibliát.

bibliai nevek = a bibliai személy-, nép- és helységnevek a bibliafordításokban, az irodalomban, az egyházi szóhasználatban és a népnyelveken igen különböznek egymástól; használatuk körültekintést igényel.

bibliakritika = a történeti-irodalomkritikai módszer alkalmazása a szentírási szövegekre; kritikán az igaz és a hamis megkülönböztetésének mûvészetét értve. Mint tudomány, az újkor gyümölcse.

bibliatársulatok = a nemzeti nyelvû szentírásfordítások készítésére és terjesztésére alapított szervezetek. Egyaránt vannak katolikus és protestáns bibliatársulatok.

bíboros = kardinális, legmagasabb katolikus egyházi méltóság, a pápa után.

bíborosi kollégium = a bíborosok testülete a katolikus világegyházban. Tanácsadással és egyházkormányzati szolgálattal segíti a pápát; széküresedés esetén ez a testület választ új pápát.

bizánci liturgia = az ortodox (keleti) kereszténység legelterjedtebb istentiszteleti rendje.

boldogságmondások = az ókorban széles körben ismert irodalmi mûfaj. Boldogok/boldog, aki... Az Ószövetségben a Zsoltárokban és a bölcsességi könyvekben fordulnak elô. Újszövetségi formájuk a nyolc boldogság.

böjt = erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, fôként az érzéki élvezetektôl való tartózkodás. Az önfenntartási ösztön megfékezése evésben és ivásban. Célja a lélek felemelése, a bûnbánat kifejezése. Valamennyi vallás törvényei között szerepel. A katolikus egyházban böjti nap minden péntek és hamvazószerda. A protestáns egyházakban a böjt nem kötelezô, de a népi kegyességben máig élô hagyomány (nagypénteken és Úrvacsoravétel elôtt).

bûn = teológiai fogalom és vallástörténeti jelenség; az isteni törvényt sértô erkölcsi cselekedet.

bûnbánat = a bûnök beismerése és megbánása.

bûnbocsánat = Isten, Jézus Krisztus megbocsát az embereknek; a bûnbocsánat a hívô ember természetes kötelessége embertársai iránt.

bûnvallás = a bûnök bevallása gyónással (katolikus), a gyülekezet elôtt (protestáns).

Calvin, Jean = magyarosan Kálvin János (1509­1564) genfi reformátor, tantételei képezik a mai református ­ (kálvinista) teológia és az erre felépült református kereszténység alapjait.

céholtár = középkori plébániatemplomokban olyan oltár, amelynek fenntartója, rendszerint az alapítója is valamelyik céh.

célvédôszent = patrónus vagy patróna; szent, akinek egy céh a pártfogásába helyezte magát.

címzetes apát = a katolikus egyházban ma egyházmegyés püspöknek adott kitüntetés. A címben elpusztult apátságok neve él tovább. Például Tempfli József nagyváradi megyéspüspök címe: szentjobbi apát.

címzetes püspök = a XVI. század és a XX. század között kitüntetés; ma olyan katolikus püspök kapja, aki nem gyakorol joghatóságot valamely püspökség fölött.

cingulus = a katolikus egyházban a papi ruházat egyik része, amely a római katonák kardot és tôrt tartó derékövének a mintájára maradt fenn. A cingulus 10-12 cm széles, rojtokban végzôdô öv, illetve széles és vastag anyagú szalag, amelyet derékra kötve viselnek. A színek a papi rangot jelzik: a papságé fekete, a püspöké és más egyházi méltóságoké viola, a bíborosé bíborszínû, a pápáé fehér.

confessio = 1. hitvallás, 2. bûnvallás, 3. vallásfelekezet.

cölibátus = papi nôtlenség, a római katolikus klerikusok önmegtartóztató állapota. A görög katolikus papok nôsülhetnek, egyszer, felszentelésük elôtt.

cuius regio, eius/illius et religio = aki a vidék, azé a vallás is; a XVI­XVII. századi hitújítás jogi alapelve, amely szerint a földbirtokosok követelték maguknak a jogot, hogy a területükön élôk vallását meghatározhassák.

custodia = a ferences rendekben, fôként a középkorban néhány kolostort magában foglaló kisebb rendi körzet, amelynek élén a custos állt. A szó latin, jelentése: ôrség.

cseh testvérek = a huszita mozgalom egyik ágazata.

diakónia = eredeti értelmében a rabszolgáknak az étkezésnél végzett tevékenysége; ma szeretetszolgálat, intézményes szeretetszolgálat protestáns egyházakban.

diakónia egyesületek, egyletek, szövetségek = a protestáns jellegû szeretetszolgálat és szociális szolgálat végzésére alakult, az egyházi szervektôl független testületek.

diakonia = gyakorlati protestáns teológiai tudományág; a szeretetszolgálat kérdéseivel foglalkozik.

diakonisszák = egyes protestáns egyházakban a szeretet- és szociális szolgálatban, a gyülekezeti munkában tevékenykedô nôk; a XIX. században elindult belmisszió egyik szervezett áramlata, amely hasonló a nôi szerzetességhez, tagjai fogadalmat tesznek és tartózkodnak a házasságtól. Ez utóbbi feltételtôl több európai országban eltekintenek.

diákonus = katolikus egyházi személyek; a misézésen és a gyóntatáson kívül minden egyházi feladatot végezhetnek. Nôsülhetnek.

dialektikus teológia = Karl Barth (1886­1968) svájci teológus protestáns teológiai irányzata; az Ige teológiája.

diaszpóra = szórvány

dogma = a katolikus egyházban tévedhetetlen hittétel, amelyet az egyházi tanítóhivatal a hitvallásokban, a zsinati határozatokban vagy a pápa ex cathedra kijelentéseiben fogalmazott meg.

dogmatika = a katolikus teológia hittételekkel foglalkozó része.

dómtemplom = római katolikus és evangélikus püspöki templom.

ébredés = a megkeresztelt, de passzív egyháztagok élô hitre jutása; protestáns jellegû.

ébresztô mozgalom = a XVII­XIX. századok protestáns megújulási mozgalma, amely bibliai alapon szembeszállt a felvilágosult racionalizmussal és az államegyházzal.

ecclésia = egyház

égô csipkebokor = a Szentírásban leírt égô, de el nem hamvadó növény, amelyben Jahve ­ Isten ­ megjelent Mózesnek.

egzegézis = Szentírás - magyarázat.

egyetemes zsinat = a katolikus világegyház püspökeinek gyûlése, amelyen a püspökök testülete az egész egyházra szóló legfôbb és teljes hatalmat ünnepélyes módon gyakorolja.

egyház = 1. a keresztények szent és egyetemes közösség, 2. adott nemzetközi, nemzeti keresztény/keresztyén közösség.

egyházatyák = protestáns tanítás szerint az egyház elsô tanítói, teológusai; katolikus felfogás szerint aVII. századig az egyház szent tanítói.

egyházi címek =

a katolikus egyházban:

a pápa megszólítása: Ôszentsége, a bíborosé eminenciás, az érsek/püspök megszólítása fôtisztelendô, hivatalos megszólításban excellenciás, az esperes, a plébános fôtisztelendô, a kispap, felszentelése elôtt tisztelendô. Ugyanez vonatkozik a görög katolikus egyházra is. Az apáca megszólítása tisztelendô, hozzátéve a rangját: házfônök, tartományfônök stb.

A külföldi protestáns egyházakban a címek ismeretlenek. Magyarországon a református püspök fôtisztelendô, a lelkész nagytiszteletû vagy tiszteletes.

Az evangélikus püspök fôtisztelendô, a lelkész nagytiszteletû vagy tisztelendô (ez a belsô egyházi használatban megszûnt).

Az unitárius egyházban a püspök megszólítása fôtisztelendô, az esperesé nagytiszteletû, a lelkészé tisztelendô, esetenként nagytiszteletû. De falvakban szokás egyszerûen lelkész úrnak szólítani. A lelkész felesége tiszteletes asszony.

egyházi év = nem esik egybe a naptári évvel. Kezdete advent elsô vasárnapja.

egyházfi = protestáns egyházakban a templom és a lelkészi hivatal körüli teendôk ellátását végzô személy. A katolikus egyházban ennek leginkább a sekrestyés felel meg.

egyházkelés = eredetileg a gyermekágyat elhagyó anya elsô útja, amely a templomba vitte; ma a megkeresztelt gyermek édesanyjának hálaadása és megáldása.

egyházjog = az egyházi törvényekkel foglalkozó tudományág. A katolikus egyházban teljesen önálló tudomány.

egyházkerület = a protestáns egyházakban több egyházmegyét magában foglaló terület; püspökség.

egyházközség = az egyház alapsejtje, formái: anyaegyház, leányegyház, társegyház, szórvány egyházközség. Protestáns egyházakban gyülekezetnek is nevezik.

egyházmegye = a katolikus egyházban több esperességet összefogó, nagyobb terület, egy püspök joghatósága alatt.

egyházi tisztségek = a római katolikus egyház szervezeti felépítése, illetve egyházi tisztségei:

a világegyház feje, Krisztus földi helytartója, a római pápa. Következnek a bíborosok, aztán az érsekek/püspökök, a fôesperesek, esperesek, plébánosok és káplánok. Az egyes országokban a legfôbb egyházi szerv a Püspökkari Konferencia, ennek elnöke, illetve a bíboros-prímás (e két tisztség gyakran egybeesik, de nem kötelezôen). A szerzetesrendek elöljárói a tartományfônökök és a házfônökök.

A protestáns egyházakban az egyházi tisztségek változatossága igen nagy és az egyházi típustól függô; általában két tisztségtípust különböztetünk meg egymástól: 1. lelkészi, 2. világi.

A magyarországi protestáns egyházakban a következô tisztségek léteznek: a) lelkészek, püspök, egyházkerületi-, egyházmegyei fôjegyzô (püspök-, espereshelyettes) jegyzô, számvevôszéki elnök; munkaágakat vezetô osztályvezetôk, elôadók, országos, egyházkerületi és egyházmegyei presbiterek, esperes; gyülekezeti lelkész; b) világiak: egyházkerületi fôgondnok, országos-, egyházkerületi-, egyházmegyei-, egyházközségi felügyelô, gyülekezeti-, országos-, egyházkerületi-, egyházmegyei fôjegyzô (a felügyelô helyettes); jegyzô; országos fôpénztáros, egyházmegyei-, gyülekezeti pénztáros; gyülekezeti gondnok; országos-, egyházmegyei-, gyülekezeti jogtanácsos, presbiter.

episzkopális egyház = püspöki vezetés alatt álló egyház; tiszta formában a római katolikus egyházban, az ortodox egyházakban létezik, a protestáns egyházakban, az amerikai egyházakban más szervezeti formákkal kombinálva is megtalálható egyházszervezet.

esszénusok = a Krisztus elôtti II. században kialakult zsidó szekta; fellelt iratanyaguk a maguk idejében világszenzációt keltettek.

eucharisztia = a katolikus egyházban az Oltáriszentség, tágabb értelemben a szentmise. Protestáns egyházakban az Úrvacsora. evangélikus egyház = az ágostai hitvallás alapján álló protestáns egyház. Luther Márton tanait követi. A hit egyedüli forrásának a Bibliát tartja. Vallja a Szentháromságot, s hirdeti, hogy az ember a Szentlélek belsô tanítása révén nyerheti el a hitet. Nem fogadja el a dogmákat, a szentek tiszteletét, de elismeri a keresztség és az Úrvacsora szentségét. Magyarországon 1848, illetve 1868 óta bevett vallásfelekezet.

A magyarországi evangélikus (lutheránus) egyház szervezeti és egyházkormányzati rendjét az 1996-os zsinat szabta meg. Az egyházi törvénykönyv megôrizte a püspöki tekintélyt, ugyanakkor megerôsítette a presbitériumok kollektív testületi irányító szerepét; a lelkészek mellett fontos szerepet biztosít a világiaknak.

Istentiszteletünk formájában és tartalmában is a közös, kétezeréves keresztény tradíciót hordozza. Az állandó alapelemek (Kyria, Gloria, Credo, Senctus, Agnus Dei) közösek mindazokkal, akik ezeket a 20 évszázadon keresztül csiszolódott, letisztult, kikristályosodott kincseket szintén használják. (Ifj. Hafenscher Károly)

evangélisták = a négy evangélium szerzôi: Máté, Márk, Lukács és János.

farizeus = a Törvényt betûkig megtartó zsidó kegyességi irányzat tagja. Átvitt értelemben álszent, képmutató.

felügyelô = az evangélikus egyházban az egyház, az egyházkerület, az egyházmegye, a gyülekezet világi vezetôje.

fogadalom = 1. Isten segítségül hívásával elhangzó ígéret, elkötelezés, például a keresztségnél. 2. katolikus szerzetesi fogadalmak.

fundamentalizmus = írásmagyarázati, közösségi irányzat, amely a Szentírás teljes szövegét betû szerint tévedhetetlennek tartja. A világi szóhasználatban a jelentése: merevség.

gondnok = protestánsoknál a gyülekezet világi vezetôje.

görög katolikus egyház = ... sajátos helyet foglal el az egyetemes egyházon belül. Elnevezésünkben a »görög« jelzô rítusbeli hovatartozást, nem pedig nemzetet jelent; a »katolikus« szó ugyanakkor azt jelenti, hogy az egyetemes egyház nagy egészének mozaikját színesítjük. Hazánkban így az egyház katolicitásának, egyetemességének megvalósulásához különösen hozzá tudunk járulni. Létünkkel ugyanakkor ­ a mások részérôl nem mindig elfogadott ­ híd szerepét kívánjuk betölteni a katolikusok és az ortodoxok között. Gyökereink és rítusunk ugyanis a keleti egyházhoz kötnek bennünket ­ szertartásunk és egyházfegyelmi berendezkedésünk révén a pápai primátus elfogadásával viszont Rómához kapcsolódunk. (Ivancsó István)

Görög katolikus egyháztörténészek szerint, a magyarság megtérítését bizánci szerzetesek kezdték el. Szent István király kizárólag latin szertartású egyházmegyéket alapított, de a bizánci szertartású hívek egyházszervezeti egység nélkül is megmaradtak a maguk rítusában, egészen az 1646-os ungvári unióig, amikor egyesültek Rómával.

A magyar görög katolikus egyházmegyét 1912-ben alapították, Hajdúdorogi Egyházmegye néven, amelynek a püspöki székhelye most Nyíregyháza.

graduálé = 1. az oltár elôtti lépcsô-ének, 2. régebbi magyar protestáns énekeskönyv elnevezése.

halleluja = Dicsérjétek az Urat! A Zsoltárok könyvébôl vett szófordulat, amely az egyházi életben sokszínû formában jelenik meg.

házasság = két különbözô nemû ember halálig tartó testi, lelki kapcsolata. A katolikus egyházban szentség és felbonthatatlan. A protestáns egyházakban nem szentség.

Hegyi Beszéd = Jézus tanításainak legfontosabb összegezése Máté evangéliumában.

Heidelbergi Káté = a református egyház hitvallási irata.

Helvét Hitvallás = reformáció.

himnusz = Istenhez, Krisztushoz és a Szentlélekhez forduló, emelkedett hangvételû ének.

hugenották = francia protestánsok elnevezése; üldöztetésük után szétszóródtak a különbözô európai protestáns államokban.

Ige = a második isteni személy, vagyis Jézus Krisztus, aki a Szentírás szerint testté lett Ige.

inspiráció = katolikus felfogás szerint sugalmazás. Protestánsok: a Bibliának a Szentlélek által való ihletettsége, emberi közvetítés által.

istentisztelet = katolikus felfogásban a vallásosság megnyilatkozása; a protestáns egyházak hitéleti gyakorlata. Noha egyes (anglikán, evangélikus) egyházakban misének nevezik, nem tévesztendô össze a katolikus misével, mivel lényegében térnek el. Az istentiszteletnek sokféle típusa van, akár a szertartás formáját (liturgia), akár az idôpontját tekintve. A zsidó vallás követôi a zsinagógákban folyó szertartásokat szintén istentiszteletnek nevezik.

jócselekedet = a katolikus

juriszdikció = joghatóság.

kálvinizmus = a reformáció egyik ága, amely elsôsorban Calvin nevéhez fûzôdik. A magyar reformátusok gyakran nevezik magukat kálvinistáknak. A kálvinizmus hatása az anglikán presbiteriánus egyházakra is kiterjedt.

kánon = a görög szó értelme: zsinórmérték. A bibliai könyveknek a hagyományok által elterjedt gyûjteménye.

karizma = a Szentlélek olyan ajándéka, amely a közösség szolgálatára szól. A görög szó értelme: kegyelmi ajándék.

káté = katekizmus; a katolikus hitnek, mint tananyagnak a foglalata. A protestáns egyházakban a hitbeli ismereteket kérdés­felelet formájában dolgozták fel.

kegyesség = a protestánsok felfogása szerint a hit és annak élet- és gyakorlatbeli megvalósítása. Katolikusok jámborságnak nevezik.

kereszténység/keresztyénség fôbb ágai = 1. római és görög katolikus egyház, 2. protestáns egyházak, 3. ortodox egyházak, 4. szabadegyházak és szabadegyházi közösségek.

kézrátétel = a kéz személyekre, tárgyakra való rátétele, áldásnál, szenteléskor.

kiközösítés = exkommunikáció.

kinyilatkoztatás vagy kijelentés = Isten akaratának, szándékainak, üdvtervének kinyilatkoztatása a Szentírásban, elsôsorban Jézus Krisztusban, a természetben és a történelemben.

kongregacionalizmus = a protestáns egyházszervezet ama formája, amelyben az egyházi hatalom birtokosai az egyes gyülekezetek.

konfirmáció = a protestáns egyházakban a keresztség megerôsítése, megfelelô oktatás után; a hit nyilvános megvallása konfirmáció istentisztelet keretében, 12­14 éves korban; az elsô Úrvacsoravétel alkalma, ami azzal a joggal jár, hogy a megkonfirmált fiatal immár keresztszülô lehet. A gyakorlatot a pietizmus vezette be, az a protestáns mozgalom, amely német földön bontakozott ki a XVII. században, s a hitvitákat elvetve gyakorlati keresztyén életet, a Biblián alapuló életvitelt hangsúlyozta.

A katolikus bérmálás lényegében különbözik a konfirmálástól, ez ugyanis a katolikus egyház hét szentsége közül az egyik: a növekedés szentsége. A bérmálás során a hívôt olajjal kenik meg (ez jelképezi az erôt, a szépséget és a felszentelést), majd a püspök kézrátétele nyomán hívô elnyeri a teremtô erôt, amely ôt mint Krisztus tanúját, aki megtapasztalta a feltámadott Jézust, nagykorúvá teszi.

A keleti egyházakban a bérmálás szentségét a keresztséggel együtt szolgáltatják ki a papok a csecsemôknek; a római katolikus egyházban bérmálásban csak serdülô részesülhet ­ ha valaki felnôtt korban keresztelkedik meg, akkor nyilván akkor bérmálják meg ­, és csak a püspök, illetve helyettese, megbízottja bérmálhat.

korál = 1. katolikus egyházban egyházi népzene, 2. protestáns egyházi ének, protestáns egyházi zene (Schütz, Bach) alapeleme.

lábmosás = Krisztus az utolsó vacsora elôtt (nagycsütörtökön) megmosta tanítványai lábát. Ez az alázat és a legmélyebb alázatosság szimbóluma. Ennek emlékezetére a római katolikus egyházban a pápa minden nagycsütörtökön megmossa Róma legszegényebbjeinek a lábát. A szokást a püspökök is gyakorolják; hasonlóképpen egyes szabadegyházi közösségekben.

lévita = 1. Lévi fiai, 2. a régebbi protestáns egyházi gyakorlat szerint az a kántortanító, aki a szórvány gyülekezetek minden egyházi szolgálatot elláthatott, kivéve a szentségek kiszolgáltatását.

Luther Márton = német szerzetes, teológiai tanár (1484­1546), aki 1517-ben a wittenbergi vártemplom kapujára kitûzött 95 tételével a reformáció vezéralakja lett.

Lutheránus Világszövetség = több mint száz evangélikus egyház nemzetközi szervezete, Genf központtal.

Magyarországi Egyházak és Felekezetek vezetôinek Tanácskozó Testülete =

tagjai: Magyar Római Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke,

Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke,

a Református Zsinat elnöke,

az evangélikus egyház elnök-püspöke,

a baptista egyház elnöke,

a metodista egyház szuperintendense,

az ortodox egyház esperes-adminisztrátorai,

az unitárius püspök,

a Rabbitestület elnöke

Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházai

Magyarországi Baptista Egyház,

Magyarországi Evangélikus Egyház,

Magyarországi Metodista Egyház,

Magyarországi Magyar Ortodox Adminisztratúra,

Magyarországi Református Egyház,

Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye

metodizmus = a XVIII. században Angliában indult ébredési mozgalom, amely elôbb függetlenné vált az Egyesült Államok területén, majd Angliában is önálló egyházzá szervezôdött. A mozgalomnak erôs szociális-társadalmi hatása volt az akkori Angliára. Fôleg angolszász nyelvterületen terjedt el.

Melanchton Fülöp = (1497­1560) humanista, a német reformáció egyik vezéralakja, az Ágostai (Augsburgi) Hitvallás és annak védôiratának megfogalmazója, a protestáns iskolarendszer egyik kialakítója; humanista mûveltsége és személyisége közvetítô jellegû volt.

metropolita = 1. a katolikus egyházban érsek, akinek joghatósága a sajátján kívül más egyházmegyékre is kiterjed. 2. az ortodox egyházban fôpapi, egyházvezetôi tisztség.

mise = a felszentelt papsággal rendelkezô egyházak áldozata.

misszió = megbízatás az evangélium hirdetésére.

mózesszék = a református templom hagyományos elnevezésû papi padja.

nagyhét = a katolikus egyházi évben virágvasárnaptól húsvétig terjedô idôszak; a nagyböjt utolsó szakasza. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, amikor Krisztus az Oltáriszentséget rendelte. A keresztények a IV­V. század óta ünneplik. Nagypéntek Krisztus szenvedésének, keresztre feszítésének, halálának és eltemetésének napja; böjt és gyász, a kereszt imádásával. A református egyház legnagyobb ünnepe; Calvin tanítása szerint Krisztus kereszthalála hozta el a megváltást. Nagyszombat estéje (húsvét vigíliája) a húsvéti örömünnep, a feltámadás kezdete. Húsvét: a feltámadás napja.

napkeleti bölcsek = Máté evangéliumában maradt feljegyezve, hogy az újszülött Jézust napkeleti bölcsek látogatták meg.

nemzeti egyház = olyan egyházi alakulat, amely nemzeti-népi alapokon szervezôdött meg és önálló; a legjobb példa az ortodox egyházak, amelyek túlnyomórészt nemzeti alapokon alakultak ki és mûködnek; a protestáns egyházaknál ez vegyes formában jelentkezik.

nôk lelkészi szolgálata = protestáns egyházak gyakorlata, amely lehetôvé teszi a teológiát végzett nôk teljes jogú lelkészekké avatását, szentelését. Magyarországon ez a gyakorlat érvényesül a református és evangélikus, továbbá az unitárius egyházban és egyes szabadegyházakban. A katolikus egyház és az ortodox egyházak nem fogadják el.

offertórium = 1. mise, az istentisztelet része, felajánlás, 2. perselypénz.

ortodoxia = a szó a görög és latin nyelvekben igazhitûséget jelent. Legfôképpen az ortodox egyház jellemzôje. A protestáns egyházakban, különösen a XVI. században az egyház tanításához való merev ragaszkodást jelentette.

ortodox vallás = keleti (bizánci) liturgiát követô egyház, amely az 1054-es szakadás után különült el a római egyháztól. Élén 1453-ig, Konstantinápoly elestéig az ottani pátriárka állt. Azóta minden ortodox egyház országonként önálló, autokephal, saját egyházfôvel. A Kárpát-medencében a románok és a szerbek többségükben ortodoxok. Nevezik a vallásukat görög keletinek, vagy óhitûnek is. Oroszországban a neve: pravoszláv egyház.

Magyarországon II. József császár türelmi rendelete, illetve az 1848-as törvények után lett elismert vallás. A trianoni békekötés után csak kis lélekszámú ortodox egyházközségek maradtak Magyarországon, közülük a románok a bukaresti, a szerbek a belgrádi, a bolgárok a szófiai, a görögök a konstantinápolyi patriárkátus fôhatósága alá tartoznak. A mintegy 5­6 ezer hívet összfogó magyar ortodox egyház vezetô testülete a Magyar Ortodox Adminisztratúra, amelynek fôhatósága az Orosz Ortodox Egyház Patriárkátusa Moszkvában.

A ma is élô magyarországi ortodox egyházközségek templomaiban viszont folytatódik az istentiszteleti élet az egyetemes ortodoxia liturgikus hagyományai szerint, négy különbözô nyelven. Az igét hat nyelven hirdetik. Az ortodox istentiszteleti rendszer egyébként nem sokban különbözik a katolikustól. A liturgikus nap az elôzô nap esti istentiszteletével kezdôdik, majd a lenyugvási, az éjféli és a hajnali istentisztelettel, valamint a közbensô imaórákkal folytatódik, hogy az eucharisztikus istentisztelettel, a liturgiával fejezôdjék be. (Ez utóbbinak a mise névváltozata az ortodoxoknál nem használatos.) A felsorolt szertartások mind templomi, nyilvános, közösségi istentiszteletek. Meg kell azonban megegyezni, hogy a napi liturgikus ciklust a maga teljességében csak a kolostorokban tartják meg, míg a parókiális templomokban a szokásos istentiszteletek: az esti és a hajnali, valamint a liturgia. Az összes alkalmat csak a nagyhéten tartják meg.

Jóllehet a keleti keresztényeknél a szerzetesi életforma úgyszólván kezdettôl fogva elterjedt, hazánkban az ortodox egyháznak ma nincs egyetlen mûködô kolostora sem. Meg kell azonban említenünk, hogy a középkorban, valamint késôbb is, Magyarországon is számos virágzó ortodox kolostor mûködött. Az utolsó ­ a Tolna megyei Grábócon ­ 400 évi fennállás után, csak pár éve néptelenedett el teljesen és alakult át lelkészséggé, illetve szociális intézménnyé. Az ortodox egyházban ­ a keresztény Nyugattal ellentétben ­ csak egyetlen szerzetesrend van, férfiak és nôk számára. Mint egyetlen rend, természetesen nem visel megkülönböztetô elnevezést. (Berki Feriz)

ökuméne = világmindenség, a lakott Föld, ez a görög szó jelentése; a keresztény egyházak egységmozgalma jelképéül választotta.

ökumenikus mozgalom = a protestáns egyházak korábbi kezdeményezései nyomán 1910-ben megindult mozgalom a keresztények/keresztyének egyesítésére, illetve a különbözô hitelvek alapján való együttmûködésre. 1948-ig fôként a teológiai, szervezeti egyesülés lehetôségeit keresték, azóta a közös gyakorlati cselekvés összehangolását tartják legfôbb célnak. A mozgalom irányítására alakult meg 1948-ban az Egyházak Világtanácsa. 1961-ben csatlakozott a mozgalomhoz az orosz ortodox egyház, majd a második vatikáni zsinat (1962­65) után a katolikus egyház is kapcsolatot létsített az ökumenikus mozgalommal.

papi liturgikus viselet = 1. a katolikus egyházban: karing, alba, miseruha, stóla, palást; 2. a református, az unitárius és egyes szabadegyházakban: palást; 3. az evangélikus egyházban: Luther-kabát.

paramentumok = katolikus egyházban: liturgikus felszerelések, eszközök és ruhák. Protestáns egyházakban: úrvacsorai edények.

parókia = a görög katolikus és a protestáns egyházakban lelkészlakás, amelyben helyet kap a lelkészi hivatal is.

pátriárka = ortodox egyházfô.

plébánia = 1. római katolikus egyházközség, 2. a római katolikus lelkész lakása és hivatala.

plébános = római katolikus egyházközség élén álló pap. A görög katolikus pap megnevezése: parochus.

perikópa = minden vasár- és ünnepnapra a kora középkor óta elrendelt ószövetségi, újszövetségi és apostoli levélbeli igék gyûjteménye.

pietizmus = kegyességi irányzat, mozgalom, amely a XVII. században felváltotta az ortodox merevséget; a hitet, annak személyes megvallását és a személyes megtérést hangsúlyozza.

Pentateuchos = öt tekercs, Mózes öt könyve, tágabb értelemben Tóra.

pogány = a nem zsidó és nem keresztény/keresztyén népek gyûjtôneve.

predesztináció = eleve elrendelés; protestáns felfogás szerint a Szentíráson alapuló tanítás, amely szerint Isten az elsô bûneset elôtt elhatározta minden egyes ember üdvösségre vagy kárhozatra jutását. Létezik radikálisabb felfogás is, a kettôs predesztináció, amely ezt az isteni döntést a világ teremtése elé helyezi; a modern teológia nem helyez hangsúlyt rá. Katolikus felfogás szerint minden ember maga dönti el a sorsát, maga vívja meg a küzdelmét a hit és a hitetlenség, a bûn és az erények között. Isten azonban minden ember sorsát elôre látja.

presbiteriánus egyház = az az egyházszervezet, amely különbözô presbiteriumi szinten gyakorolja az egyházkormányzást.

rabbi = mester, héber nyelven; az egyes zsidó egyházi irányzatok írástudói, tanítói.

református egyház = A magyar reformáció századának derekán, az 1560-as években kezdett önálló utakon indulni a hazai lutheri-evangélikus és kálvini-helvét hitvallású ág, amelyek a különbségek és a belsô fejlôdés mássága ellenére is történelmi sorsközösségben éltek egymással. A reformátusság hitvallásbeli egysége 1567-ben a Debreceni Zsinaton jött létre, amelyen a jelen lévô prédikátorok a II. Helvét Hitvallást és a Heidelbergi Kátét fogadták el egységes hitvallásuknak.

A református egyházalkotmány alapja a zsinat-presbiteri elv, amely szerint a fokozatos testületek elnökségében a lelkésszel együtt egy nem lelkészi állást betöltô egyháztag is helyet foglal. Ilyen kettôs vezetés alatt állnak a hivatalos testületek: az egyházközség presbitériuma (lelkész és gondnok), az egyházmegyei közgyûlés (esperes és egyházmegyei gondnok) és egyházkerületi közgyûlés (püspök és egyházkerületi fôgondnok). Az országos egyház legfôbb törvényhozó és kormányzó szerve a Zsinat, amelynek egyenlô számban vannak lelkészi és világi képviselôi.

A református istentisztelet elképzelhetetlen a gyülekezet jelenléte nélkül, mert hitünk szerint az istentisztelet egyrészt a gyülekezet találkozása Istennel, másrészt Isten és a gyülekezet párbeszédének különleges alkalma.

A református egyházban két sákramentum van: a keresztség és az úrvacsora, amelyet istentiszteleti közösségben szolgáltatunk ki. Ezek azok a szentségek, amelyek Jézus Krisztus rendelésén alapszanak, van egy látható jel (víz, kenyér, bor), amelyek Krisztus értünk hozott áldozatára utalnak, s ez az a két szentség, amelyhez üdvígéret kapcsolódik.

A református önazonosság megôrzésében kettôs kötôdés erôsíti a magyar reformátusokat. A 43 országba szétszóródott magyar hittestvérekkel való kapcsolattartásra a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata szervezôdött, míg a világ 70 milliónyi reformátusával a Református Világszövetség kapcsol össze. (Ifj. Fekete Károly)

római katolikus egyház = híveinek számát tekintve a legnagyobb magyarországi keresztény vallásfelekezet. Alapítója Jézus Krisztus. Legfontosabb hittételei: a Szentháromságról, a teremtésrôl, a bûnbeesésrôl (eredeti bûnrôl), Jézus megváltó és egyházalapító szerepérôl, Szûz Mária tiszteletérôl és a túlvilági üdvözülésrôl szóló tanítás. Vallja, hogy Isten öröktôl fogva létezik, mindenütt jelen van, mindenható lény, a világ teremtôje és rendjének fenntartója. Isteni kinyilatkoztatások igazítják el a híveket a Teremtôvel kapcsolatban, a Biblia, az apostolok és egyházatyák írásai, a zsinati határozatok.

Az egyház földi feje, Krisztus helytartója a római pápa, aki csalhatatlan. A világegyház központja a Vatikánvárosban mûködô Apostoli Szentszék. A pápa közvetlen munkatársai a bíborosok.

Szentségek: keresztség, bérmálás, Oltáriszentség, bûnbánat, vagyis gyónás, betegek szentsége, papi rend és a házasság.

A Szent István által alapított tíz egyházmegye jelenti a magyar katolikus egyházszervezet alapját.

1993 óta így épül fel a magyar katolikus egyházszervezet: négy érsekség, azaz fôegyházmegye és tíz püspökség, vagyis egyházmegye.

Az Esztergom­Budapesti Érsekség Szent István alapítása ­ módosult határokkal. Az érsek 1394 óta Magyarország prímása. Ez nemcsak kitüntetô cím, hanem az egyházi bíráskodásban harmadfokú joghatóságot is jelent. Az esztergomi érsekek közül régebben számosan, az utolsó száz évben pedig valamennyien bíborosok, akik a Bíborosi Kollégium ­ a római pápa tanácsadó testülete ­ tagjai.

Kalocsa­Kecskeméti Érsekség. Az ôsi egyházmegye délvidéki területeit elvesztette, 1993-ban a Váci Egyházmegye déli területeivel növekedett.

Egri Érsekség. A Szent Istvántól egyházmegye 1804-ben lett érseki fôegyházmegye.

Veszprémi Érsekség. Az ôsi egyházmegye 1993-ban emelkedett érseki rangra.

A püspökségek közül a gyôri, a váci, a csanádi (székhelye 1923-tól Szeged) és a pécsi Szent István-i alapítású, a székesfehérvári és a szombathelyi egyházmegye alapítási éve 1777. A Debrecen­Nyíregyházi, valamint a Kaposvári Egyházmegyét 1993-ban alapította a pápa.

A Pannonhalmi Egyházmegye nemcsak kicsinysége miatt, de egyházjogilag is különleges. A bencés fôapátság környékén lévô plébániáknak akkor is a fôapát a kormányzója, ha nem püspök.

Ugyancsak különleges jogállású a Hajdúdorogi Püspökség, mert a görög szertartású katolikusok az egész országban joghatósága alá tartoznak. Szertartásaik és egyházfegyelmük (pl. nôs papság) az ortodox keresztényekével rokon, a pápai tekintély elfogadásával azonban teljes katolikus egységben vannak.

Egyházközségeink életében mind tevékenyebbek a világi hívek. Ennek oka nem csupán a paphiány, hanem a II. vatikáni zsinat régi-új egyházképe, amely szerint a pápa, a püspökök, a papok és együtt alkotják az egyházat.

Liturgiánk, istentiszteletünk lényegében ugyan nem, de ­ a II. vatikáni zsinat irányelvei szerint ­ nyelvében, közösségi formáiban nagyot változott. Legfontosabb része a szentmise, amelyben kitüntetett helyen áll a szó (Ige) és hitünk szerint a kenyér-bor színében Krisztussal egyesülünk. Ezért a szentmise két fô része a tanító rész, valamint a Krisztus önátadását és annak nagypénteki beteljesülését, a húsvéti megdicsôülést valóságosan megjelenítô rész.

A II. vatikáni zsinatnak a megújulásban az is fontos szempontja volt, hogy »életünk hívebben és egyértelmûbben tanúskodjék arról a tanításról és szeretetrôl, amelyet Krisztus hagyott ránk apostolai által«. (Rosdy Pál)

sakramentzum, sárkrámentum = szentségek.

Sion = tulajdonnév, Jeruzsálem nevével párhuzamosan szent hely, ahol a templom áll; mai magyar protestáns szóhasználatban: az üldözött egyház.

samaritánus, szamáriabeli = 1. Samária, az ószövetségi városok egyike, amely elsônek vesztette el (Kr. e. 723­22) önállóságát és vallásilag idegen befolyás alá került, ezért a zsidóság vallásilag, jogilag megkülönböztette, 2. Jézus példázatában az irgalmasság, a felebaráti szeretet példaképe.

szekta = az egyháztól vagy egyházi közösségtôl elszakadt, zárt vallási közösség.

szerzetesrendek = a katolikus és az ortodox egyházakban, meghatározott szabályok szerint élô szerzetesek kolostori közösségei; tagjaik közös életre kötelezik magukat és hármas fogadalmat tesznek az engedelmességre, a szegénységre és a tisztaságra (szüzességre), illetve némely rendekben betegápolásra, tanításra. A szerzetesrendek kormányzatát szigorú hierarchia és belsô önkormányzat jellemzi.

Magyarországon a szerzetesrendeket 1948 után az állami hatóságok drámaian korlátozták, nagy részüket feloszlatták, a megmaradtakat szigorúan ellenôrizték. 1990 után visszanyerték szabadságukat, újrakezdhették közösségi életüket, amely századokon át példája volt a hitnek, a tanításnak, a társadalom, a nemzet szolgálatának is. Gondoljunk csak a középkori szociális problémára választ kínáló, úgynevezett koldulórendek (ferencesek stb.) stílusára: távol esô apátságok helyett a városokba települô közösségeikre. Az 1950 és 1989 közötti tiltás csak négy szerzetesrend mûködését tette lehetôvé, azt is korlátozottan. Ma hazánkban 23 férfi és 54 nôi szerzetesrend kezdte újra tanító, betegápoló, szociális gondozó vagy szemlélôdô életét. Legismertebbek közülük a Szent Benedek szabályait követô bencések, a talán legnagyobb szellemi mozgékonyságot mutató jezsuiták (Jézus Társasága és a mindig idôszerûséget példázó ferencesek népes közössége.

A magyar katolikus egyháznak és szerzetesrendjeinek mintegy 25 szociális otthona és különbözô szociális és egészségügyi szolgálata mûködik (köztük 2 kórház). Országszerte 39 katolikus óvoda, 73 általános iskola, 38 gimnázium, 13 szakközépiskola/szakmunkásképzô, 1 egyetem és 4 fôiskola áll a mûvelôdés és nevelés szolgálatában a szerzetesrendek és egyházközségek fenntartásában. 14 egyetemi és fôiskolai, 16 középiskolai kollégium mûködik. (Rosdy Pál)

Magyarországon jelenleg mûködô római katolikus szerzetesrendek, az Új Ember 1997-es Kalendáriuma alapján:

Férfi szerzetesrendek: Betegápoló irgalmasrend, Ciszterci rend zirci kongregációja, Isteni ige társasága, Jézus Társasága magyar rendtartománya, Kamilliánus rend (betegek szolgálói), Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartomány, Kegyes tanítórend (piarista rend), Keresztény iskolatestvérek, Magyar bencés kongregáció, Magyar kapucinus rendtartomány, Magyar Pálos-rend, Mária iskolatestvérek, Minorita rend magyarországi tartománya, Missziós társaság (Lazaristák), Premontrei kanonokrend csornai prépostsága, Premontrei kanonokrend gödöllôi perjelsége, Sarutlan Kármelista rendtartomány, Szalézi Szent Ferenc társaság (Don Bosco szalézi társasága), Szent Domonkos rend, Szent Ferenc kistestvérei, Szervita rend Szûz Mária szolgái, Szûz Máriáról elnevezett ferences rendtartomány.

Nôi szerzetesrendek: angolkisasszonyok szerzetesrend, Annunciáta nôvérek kongregációja, Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos rendi nôvérek apostoli kongregációja, Assisi Szent Ferenc Leányai kongregációja, Ciszterci nôvérek Boldogasszony háza, Ciszterci nôvérek Regina Mundi apátsága., Egyházközségi nôvérek társasága, Eukarisztia szolgálóleányai (Szentségi Jézus szolgálói), Esztergomi Boldog Özséb engesztelô nôvérei, Ferences Mária misszionárius nôvérek, Ferences szegénygondozó nôvérek, Isteni megváltóról nevezett nôvérek, Isteni szeretet leányai kongregációja, Isteni üdvözítô (szalvátor) nôvérek, Jézus és Mária gyermeksége társulat Szent Krisztiána védnöksége alatt, Jézus isteni Szívérôl nevezett kármelita nôvérek kongregációja, Jézus kistestvérei, Jézus Szíve nôvérek társasága, Jézus Szíve társasága, Jó pásztor nôvérek szerzetesrend, Klarissza remeteség, Legszentebb üdvözítô leánya, Magyarok Nagyasszonya társaság, Miasszonyunkról nevezett kalocsai iskolanôvérek társulata, Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanôvérek, Notre Dame nôi kanonok- és tanítórend, Örökimádó nôvérek Ómária reparatrixó, Páli Szent Vincérôl nevezett szatmári irgalmas nôvérek társulata, Premontrei nôi kanonokrend, Római Unióhoz tartozó szent Orsolya rend, Sarutlan kármelita rend, Schnstatti Mária nôvérek, Segítô Szûz Mária leányai Don Bosco nôvérek, Szent Ágoston szabályai szerint élô Miasszonyunkról nevezett kanonokrend, Szent Benedek leányai társasága, Szent Benedek rendi nôvérek, Szent Domonkos rendi kontemplatív nôvérek Rózsafüzér királynéja monostor, Szent Erzsébetrôl nevezett betegápoló nôvérek, Szent Keresztrôl nevezett irgalmas nôvérek, Szent Szív társaság (Sacré coeur) budapesti közössége, Szenvedô lelkeket segítô nôvérek kongregációja, Szeplôtelen Szûz Mária szolgálóleányai, Szeretet leányai társulat, Szeretet misszionáriusai (Teréz anya nôvérei), Szervita nôvérek, a fájdalmas anya szolgálói, Szociális missziótársulat, Szociális testvérek társasága, Szûz Mária látogatásáról nevezett rend, Szûz Mária szolgálóleányai szervita nôvérek, Szûz Mária társasága, Unun sanctissime trinitatis apostoli élet társasága, Uti Boldogasszony társasága, Vinculum caritatis közösség.

A görög katolikus egyház egyetlen szerzetes rendje: a Baziliták, akik nevüket a keleti szerzetesség atyjától, Nagy Szent Baziltól kaptál, és az ô hagyományát folytatják.

A protestáns egyházakban középkori módon szervezett rendek nincsenek, a reformáció a maga területén megszüntette ôket.

szinpotikusok = az elsô három evangélium (Máté, Márk és Lukács), melyek sok tekintetben egybecsengenek egymással.

szkizma = egyházszakadás, a legnagyobb az 1054-es, amikor az egyház keleti és nyugati része szakított egymással.

szombat = héber sabbát, a hét utolsó, a nyugalom napja.

szombatosok = vallási mozgalom Erdélyben a XVI. században.

szórvány = diaszpora, történelmileg a zsidóság szétszóródása a világban.

szuperintendens = protestáns egyházkerület lelkészi vezetôje, püspöke.

táboriták = a cseh husziták által épített Tábor városáról elnevezett szárny.

Taizé = franciaországi város, ahol R. Schütz sajátos protestáns nevelési központot, ifjúsági konferencia centrumot, illetve mozgalmat alapított.

Talmud = zsidó vallási mû, a Tóra alapján a zsidó vallási törvényeket foglalja össze. Az ókori végén élt rabbik alkotása.

textus = protestáns szóhasználatában az igehirdetés alapigéje.

tisztítótûz = purgatórium, katolikus tanítás arról a helyrôl, ahol a halottak lelkei bûnhôdnek földi bûneikért, mielôtt a mennybe léphetnének; a protestáns és az ortodox egyházak nem ismerik.

Tóra = héberül törvények gyûjteménye.

Trinitas = Szentháromság.

üdvösség = a teljes boldogságot elért ember állapota.

újrakeresztelôk = a történelmi egyházak felfogása szerint azok a szabadegyházak, amelyek a már megkeresztelt embert a maguk életrendje szerint újrakeresztelik; a történeti egyházak szerint ez megengedhetetlen.

unitárius egyház = protestáns egyház, a reformáció talaján. Hitelvei a Szentháromság-tagadók panteista felfogásából indultak ki. Erdélyi alapítója Dávid Ferenc (1520­1579) reformátor. Ezt a vallási irányzatot szerte Európában üldözték, de Erdélyben 1568-ban bekerült a négy elismert felekezet közé (római katolikus, evangélikus, református és unitárius). Az anyaországban élô unitáriusok Trianonig az erdélyi egyházi igazgatáshoz tartoztak. Az önálló budapesti unitárius püspökség 1971-ben alakult, híveinek száma Magyarországon mintegy ötezer lélek.

Szervezeti felépítése hasonló a reformátusok zsinat-presbiteri elvéhez.

Az Unitárius Egyházak Nemzetközi Szövetsége 1900-ban alakult, székhelye Boston (Egyesült Államok); ennek tagja a magyarországi egyház is.

Úrasztala = a református templom berendezési tárgya, amelyet mûvészi kerítés vesz körül; itt szolgáltatják ki az Úrvacsorát.

úri szent vacsora = az Úrvacsora archaikus elnevezése.

Úrvacsora = szentség, amelyet Jézus Krisztus rendelt nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán. Protestáns egyházakban szimbóluma a kovásztalan kenyér (ostya) és a bor. A Jézus Krisztussal és az összes keresztény/keresztyén hívôvel való közösség megélésének alkalma. A két magyarországi legnagyobb protestáns egyház értelmezése egymástól eltérô. Az evangélikusok (lutheránusok) az ostyában és a borban Jézus valóságos testét és vérét veszik magukhoz. A reformátusok emlékvacsorának tartják.

utolsó ítélet = Jézus Krisztus újbóli eljövetelekor tartandó ítélete.

vizitáció = a püspök és az esperes látogatása az egyházközségekben, az általuk tartott vizsgálat alkalma és joga.

zélóták = a görög szó jelentése buzgók. Jézus korában és Jézus után az a militáns zsidó mozgalom, amely a rómaiak Palesztínából való elûzését kívánta elérni.

zsidó vallás = A zsidó vallás talán a legôsibb valamennyi világvallás közül. A zsidó hitben monoteizmus fogalmazódott meg: egyistenhit. A zsidó vallás az egyik alapja, kiindulópontja a két legnagyobb lélekszámú vallásnak: az iszlámnak és a kereszténységnek.

A zsidó vallásnak nincs olyan dogmatikája, mint az ortodox vagy a nyugati kereszténységnek, noha a szent könyvek, a Tóra és a Talmud, valamint a törvényeket értelmezô és erkölcsi tanításokat tartalmazó Midrások összefoglalják a hit lényegét.

A zsidó vallásnak nincs olyan alapítója, mint a buddhizmusnak Buddha, a kereszténységnek Jézus vagy az iszlámnak Mohamed, mert a zsidó vallás magára a világ teremtô Istenére és Urára tekint föl. A zsidó vallás ezért az atyák Istennel kapcsolatos tapasztalatainak továbbadásából, Isten szavainak, törvényeinek, ítéleteinek való engedelmességbôl és az Isten ígéretében való bizodalomból áll.

A zsidó nép története elválaszthatatlan a zsidó vallás történetérôl. A zsidóság lényegében hit és történelem, filozófia és költészet, emlékezés és megújulás. A hit lényegét az ókor egyik legnagyobb Szentírás-tudósa, Hillél így foglalta össze: »Ne tedd másnak, amit magadnak nem kívánsz. Ez a Tóra lényege; a többi tudomány, menj és tanuld meg!« (Szunyogh Szabolcs)

A magyar zsidóság két fô vallási változata: 1. az ortodoxoké (konzervatívoké), szigorúan követik a Talmud elôírásait, elzárkóznak az asszimilációtól. 2. a neológoké, az alapvetô hittételek megtartása mellett kevesebb rituális kötelezettséget követel, a magyar nyelv és kultúra elsajátítására törekszik.

A magyarországi zsidóság ­ történelmi hagyományai szerint ­ vallásfelekezetként mûködik. A vallás szervezeti alapegysége a hitközség, ennek élén képviselô-testület áll, világi elnök vezetésével. Hitéleti, valláserkölcsi kérdésekben a rabbik véleménye a mérvadó; a hitközség alkalmazottai.

zsoltárok = az Ószövetség 150 részbôl álló gyûjteményes könyve.