Sulyok Vince, Oslo

­ Céhbeli elismerése kétszer olyan jólesik, hiszen ritkán ejtünk jó szót egymás munkájáról. Hát ha még ha olyan kiváló költô teszi, mint az Oslóban élô Sulyok Vince! A magyar költészet és a magyar nyelv norvégiai nagykövete közlésre küldte Hazád és anyanyelved címû megrázó költeményét, amelyet olvasóink folyóiratunk jelen számának élén találnak. Mivel verse ­ írja ­ nagyon jól megfelel a lap arcélének és szándékainak. Köszönjük a verset, a figyelmet és a reményt, hogy Nyelvünk és Kultúránk egyszerre szólhat, ugyanazt az üzenetet közvetítve, a Kárpát-medence és a nyugati szétszóratás magyar olvasóihoz.

Nagy Károly, Piscataway

­ A szeptemberi tanévnyitóra minden amerikai magyar iskola kapott egy ajándékfilmet az Anyanyelvi Konferenciától.

A Tükörcserepek címû film hiteles dokumentumokkal ad vázlatos összefoglalót az 1956-os magyar forradalom elôzményeirôl és eseményeirôl. Az 1 óra 23 perces összeállítást a negyvenedik évfordulóra készítette a Fôvárosi Oktatástechnológiai Központ az 1956-os Intézet közremûködésével, tôlük kérte és kapta a videokazetta kópiákat az Anyanyelvi Konferencia a külföldi magyar iskolák számára. Tavaly Magyarország minden iskolája kapott ajándékpéldányt.

Az ajándékfilmhez mellékelt levelében Nagy Károly, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága ­ Anyanyelvi Konferencia társelnöke azt írja: Bizonyára jó segítség lesz e taneszköz arra, hogy a jövô nemzedékei számára is tanulságossá válhasson a világtörténelmi jelentôségû 1956-os magyar forradalom.

Takács Éva, Csíkszereda

­ A Hargita Népében ismerteti a Nyelvünk és Kultúránk 98. számát. Horváth András írását idézi; a kolozsvári egyetemi tanár ­ újabban a magyar irodalmi tanszék vezetôje, aki a romániai magyarság életében az év eseményének nevezi az önálló magyar egyetemi oktatást érintô vitát és a kérdés rendezését. Kiemeli a csíkszeredai napilap munkatársa, hogy a magyar egyetemi oktatás rendezése alapvetôen politikai ügy, érinti az erdélyi magyarság viszonyát a románsághoz, Erdély helyét és további szerepét a magyar kultúrában, az erdélyi magyarság jövôképét és stratégiáját.

Jelezte 98. számunk fô anyagát, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem visszaállításának lehetôségét tárgyaló budapesti vitát, az Anyanyelvi Konferencia kerekasztal beszélgetését a bukaresti Romániai Magyar Szó is. Az Erdélyben lezajlott belsô viták után, az Anyanyelvi Konferencia az anyaország és a nyugati világ kiváló elméit szólaltatta meg; valamennyien felsorakoztak a magyar nyelv és kultúra életfontosságú ügyét jelentô önálló magyar egyetem, a Bolyai visszaállítása mellett.

Sidó Zoltán, Pozsony

­ Magyar nyelvû oktatás Szlovákiában címû tanulmányát nagyon fontosnak találjuk. Ezzel együtt egy összeállítást közlünk ­ mi nagyon fontosnak tartjuk ­ a felvidéki magyar oktatás múltjáról, jelenérôl, megpróbáltatásairól. A magyar nyelvû oktatás megmentéséért a legfontosabb küzdelem most Szlovákiában folyik. Vigyázó szemünket Pozsonyra kell vetnünk és a hôsiesen harcoló felvidéki magyar pedagógusokra, írókra, politikusokra, újságírókra, az egész nemzeti közösségre.

Gömöri György, Cambridge

­ Igazi filológusként fontosnak tartja, hogy a Nyelvünk és Kultúránk sajtóhibáit is jelezze. Köszönet érte! A Bolyai-hozzászólásomba kis hiba csúszott, ugyanis amit Obo Akademi-nek ejtünk azt a svédben Åbo-nak írjuk. Mármost, nem tudom, érdemes-e ezt kijavítani: a svédmagyarok mindenképpen észre fogják venni.

Márcsak szerkesztôbizottsági tagunk óvó figyelme is kötelez a hiba kijavítására.

A 98. szám másik szépséghibája a Páskándi Géza versében megjelent sajtóhibák csokra! Bármennyire nyomdai betûhibákról van is szó, egy m betû helyett i, egy o helyett ö, t helyett k, szavak fölösleges kiemelése, dôlt betûkkel szedése, igaza van Gömöri Györgynek: ki kell javítani a hibákat. Legegyszerûbb lenne, ha újraközölnénk a verset, ajánlja, az olvasó elnézését kérve. Márcsak Páskándi Géza iránt érzett tiszteletünk is megkívánja ezt, tesszük hozzá. Íme, a költemény ­ reméljük: hibátlan ­ változata; a hibásan megjelent szavakat aláhúztuk.

Jelzô, jelzés
Kerék elé követ: ne forogjon. Futóhomoknak nyíreket.
Szónak zablát: jelzôt ­ jelezni: csak a piros alma
érdekel. Minden almák közül EGY alma. A véghetetlen
asszociálhatóságot kötözöm meg: a szó, a Fogalom
zablája jelzô. A jelzô a plusz és a minusz - jel.
A folyó létét odakötöm a Fához.
Édeni Koordináta-Fához.
A fán egy kígyó tekereg: Végtelen Értelmezhetôség.
A jelzô a végtelen aszociálhatóságban a pont és a
fix pont, az eddig tart. Csak a zöld gyümölcsrôl van
szó, csak a hites feleségrôl, minden egyéb mel-
lôzhetô gondolatmenetembôl.
Ó szellemünk írásjelei!
De: a szó zablájában is ott a végtelen, a maga esetlegsségei-
vel. Esetlegesek végtelenje.
Színvak vagyok: az a zöld gyümölcs meghalt.
Másfelé kell sodródnom tehát.
Látó vagyok: de más az én zöldem: kissé világosabb.
Sodródnom kell tehát: elsodródnom a szóba zárt zöldtôl.
A víz alatt úszó, számomra láthatatlan halak közül
horgomra melyik akad?